Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-01 / 51. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. évfolyam, 51. szám Ára 80 fillér 1978. MÁRCIUS 1., SZERDA Csomók mj émelyikkel kínlódik a Í^| körmünk, olykor be­le is törik, .mert nem könnyű az összebogozott szálakat ismét kiegyenesíte­ni. Mégsem kerülhetjük meg a dolgot, hiszen a csomók javát magunk kötöttük, nem gondolva rá, kibogozásukkal bíbelődni is nekünk kell. A fonadék: a kivitel bővítése. A csomók rajta: minőségé­ben a várttól elmaradó ter­mék, a szállítási határidők túllépése, a tervszerűség fölborulása fejlesztésben, gyártásban, értékesítésben. • A fölfejtett csomó: mind­ezekben a fegyelem, a pon­tos munka. Minden száz forintból, amit Cegléden az ipari üze­mek árbevételként elköny­velhetnek, huszonnégy fo­rint exportszállítások el­lenértéke. A valamikori mezőváros korántsem ipari nagyhatalom, ám szerepkö­re — ahogy általában gaz­dasági súlya — fokozatosan nagyobbodik idehaza es külföldön egyaránt. Ami lényeges, mert minőségében mást jelez: már nemcsak élelmiszeripari, könnyűipa­ri termékekkel — így a Má­jus 1. Ruhagyár itteni egy­ségének kabátjaival — jut el a ceglédi ipari munkások híre más országokba, ha­nem — s egyre növekvő súllyal — gépipari árukkal is. Az Egyesült Villamos- gépgyár ceglédi elektro­mos kéziszerszám és törpe­motorgyára például tavaly dollár elszámolású piacokra 76 százalékkal több termé­ket adott el, mint 1976-ban. Az ugrásszerű növekedés összefoglaló számadata mö­gött tiszteletet érdemlő kö­vetkezetesség és erőfeszítés áll. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy a ceglédi gyárban beérnek a fejlesztőmunka gyümölcsei mind a gyártást, mind a gyártmányokat te­kintve. Az itt megvalósított — s ma sem szünetelő — műszaki korszerűsítés egyaránt átfogta a termék- szerkezetet és a technoló­giát, a gyártóberendezése­ket és a műveleti rendet, fegyelmet, szervezettséget. önnyen azt felelhetnék a kérdésre, miként sikerül a dinamikus termelésfejlesztés töretlen lendületét megtartani, hogy így persze — az előbbiek­re gondolva — egyszerű. Volt pénz termelékeny be­rendezések vásárlására, volt vezetési bátorság a termékváltás végrehajtá­sára .., Volt, bár persze az ilyesmiből soha sincsen 4^elég. Mégis, a ceglédi gyár példája azért érdemel fi­gyelmet, mert a haladásban nem a puszta bővítés aktu­sát látták, hanem annak le­hetőségét, hogy — termé­szetesen a nagyvállalat cél­jaihoz harmonikusan il­leszkedve — minden te­kintetben előbbre jussanak. Az exportban is, ám a mun­ka fegyelmében is. A jö­vedelmezőségben és a ter­melékenységben. Az áruk műszaki korszerűségében és a gyártószalagok korsze­rűsítésében. Csomókat fejtettek föl, s helyettük kapcsokat készí­tettek. Hiszen hiba lenne elfeledni, hogy voltak — nem csekély — gondjai en­nek a gyárnak termékei el­avultságával, dolgozói fe­gyelmével, a kibocsátott áruk minőségével, s így to­K vább. Van, ahol ezt sors­csapásnak tekintik, úgy vé­lik, szélmalomharc lesz csak abból, ha szembeszállnak az ilyesfajta ellenfelekkel, s bár valamit csinálgatnak, sokra nem jutnak. Ceglé­den, — s nemcsak az ex­port nagyarányú bővítésé­ben, hanem a fajlagos ter­melési költségek alakulásá­ban, az egységnyi termékre jutó élőmunka ráfordítás­ban úgyszintén — azért folyamatos a haladás, azért nem követi a feljebb jutást • visszaesés, mert rájöttek: egy-egy feladatban is min­dennek szerepe van. A ki­vitel növelését nem lehet elválasztani az élőmunka szükséglettől, a fajlagos költséget a normák állapo­tától, a szállítások pontos­ságát az anyagellátástól. A tevékenység részleteit ele­mezték és tökéletesítették, de úgy, hogy közben a te­vékenység egészét is szem­mel tartották. Nem egy va­lamit tettek jobbá, hanem a munka hatékonyságát. Az irányítás itt nem egy- egy szálat ragad ki a min­dennapok bonyolult szöve­dékéből, hanem a szálak se­regét igazgatja egymáshoz, s azért, hogy mind keve­sebb csomóval kell bajlód­niuk. T avaly ez a gyár export­ja bővítésével 8,5 mil­lió forintot hozott többletként a népgazdaság pénztárába, s a külföldre került villamos motorok ugyan semmit nem közöl­nek a vevővel gyártásuk hátteréről, de a gyártás ho­gyanjáról mindent elmond a szállítási határidő, az ár, a műszaki jellemző. A ter­mék ugyanis — s erről rit­kán veszünk tudomást — a vevő számára nemcsak áru, hanem információk hordozója, annak közlője, érdemes-e ezzel a partner­rel további kapcsolatot fönntartania, vagy más el­adókat keressen. Éppen azért, mert az áruk ilyesfajta hatásáról gyak­ran elfeledkeznek a gyár­tók, nemcsak kövtelémény- ként, hanem intésként is fölfogható az, amit az MSZMP Pest megyei Bi­zottsága — a február 10-i ülésen elfogadott — cselek­vési programja így fogal­maz meg: „A ráfordítások csökkentésével, jobb piaci ármunkával kedvezőbb de­vizakitermelést kell elérni. A politikai nevelőmunka segítse elő, hogy általános­sá váljon a fegyelmezett munka, az állandó jó minő­ség, a pontos ezállítás, a ga­ranciavállalás.” A hajlé­kony fogalmazást nyerseb­bé téve: általánossá annak kell válnia, ami még nem az. S valóban, a ceglédi tör­pemotorgyár gyakorlatát — sajnos — nem fogha'juk fel tipikusnak, mindenü’t jel­lemzőnek. Holott a csomók bogozásával mindenütt bajlódnak, ám megtörténik, egyet fölfejtenek, másik három szálból közben egész csomóköteget csinálnak. A buzgalom — ahogy azt mon­dani szokták — mindenkor dicséretes. Csakhogy ér­telmessé akkor válik e buz­galom — mint Cegléden —, ha értéket teremt, ha nem­csak céljai, hanem eredmé­nyei is vannak. Mészáros Ottó Nyílik a határ Tavaszt vár a Monorí Állami Gazdaság A Monori Állami Gazdaság almáskertjeiben javakorabeli, 15—20 éves fák adják a ter­mést ez évben is, összesen 1160 hektárnyi területen. Február végére már vé­geztek 150 hektáron az almafák met­szésével, a szakértelmet igény­lő munkát olasz gyártmányú, pneumatikus metszőgépek se­gítik. Ha fagykár, jégverés és gombafertőzés ez idén elkerü­lik az almáskerteket, úgy a terméshozam tavalyi rekordja mellé a jobb minőség csatla­kozhat, simábbá téve az át- adás-átvétel-értékesítés és tá­rolás gondjait. A több mint 300 hektárnyi magasművelésű szőlősoroknak mintegy 70 százalékát meg­metszették; a faoszlopos kor­donrendszer szőlőtábláiról két új francia szüretelőkombájn szedi majd ősszel a zamatos termést. Nem szántatlanok a földek sem a monori határban; időben befejezték az őszi talajmunkákat, így tavaszra egyetlen hektár­nyi szántanivaló sem maradt. Ahogy felenged a fagy, elkez­dik a burgonya vetését; előre­láthatóan március tizediké után földbé kerül a Desirée- fajta. összesen 350 hektáron termelnek burgonyát az álla­mi gazdaság földjein. lázár György Kőbányán Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke ked­den Budapest X. kerületébe látogatott. A kerületi pártbi­zottságon tájékoztatták Kőbá­nya politikai, gazdasági, társa­dalmi helyzetéről. Ezt köve­tően felkereste a Pataky Ist­ván Művelődési Központot, megtekintette az Újhegyi úti lakótelep építkezéseit és az új ABC áruházat. A továbbiak­ban ellátogatott a Szocialista Brigádok Parkjába. Ezután a Finommechanikai Vállalat né­hány üzemét tekintette meg. Végezetül pártnapot tartott időszerű gazdaságpolitikai kér­désekről. Folytatódott a KB-titkárok budapesti tanácskozása Kedden folytatta munkáját a szocialista országok testvér- pártjai ideológiai és nemzetközi kérdésekben illetékes központi bizottsági titkárainak budapesti tanácskozása. A tanácskozáson részt vevő küldöttségek tiszteletére tegnap ünnepi estet rendeztek a Várszínházban. A nagy tetszést aratott műsorban kiváló magyar ének- és táncegyüttesek léptek fel. Exportbővítés — hatékonyabb munkával A külkereskedelmi miniszter tájékoztatója Kedden a Parlamentben dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter a külgazdasági kap­csolatokról és a további fej­lesztésükkel kapcsolatos fel­adatokról tájékoztatta a saj­tó munkatársait. Mint el­mondta, tavaly a külkeres­kedelmi forgalom értéke 500 milliárd forintot tett ki, a ki­vitel és a behozatal egyaránt 16 százalékkal növekedett. A magyar népgazdaság teljesí­tőképességének fokozódására utal az a tény, hogy a kivi­tel lényegében megegyezett 1977-ben a tervezettel, s örvendetes, hogy a feldol­gozóipari termékek ará­nya tovább nőtt. Az ipar 1976-hoz viszonyítva, tavaly 14,9 százalékkal több árut adott át külkereskedel­mi célokra, a mezőgazdasá­gi termékek értékesítése pe­dig húsz százalékkal volt na­gyobb, mint egy évvel koráb­ban. Eredményeink reális meg­ítéléséhez — hangsúlyozta a miniszter — ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy a kedve­zőtlen hatások következté­Illóolajak vegykonyhája Desztillálással vonják ki az illóolajat a növényekből Budakalászon a Gyógynövénykutató Intézet laboratóriumá­ban. A képen: levendulapárlat készül, mely gyógyszer és kozmetikai szerek alapanyaga lehet. Bozsán Péter (elvétele ben nem sikerült valamennyi célunkat elérni. A tervezett­nél nagyobb behozatal, vala­mint a cserearányok romlása nemcsak a külkereskedelmi forgalom, hanem az egész népgazdaság helyzetét befo­lyásolta. Éppen ezért a kül­kereskedelmi forgalom bőví­tése elválaszthatatlan a ha­tékonyabb termelőtevékeny­ségtől, s ami szintén nem másodrangú, a külkereske­delmi vállalatok célra tö- rőbb munkájától. Ennek a kö­vetelménynek már idén foko­zottan érvényesülnie kell, hi­szen — a népgazdasági terv szerint — dinamikus forga­lomnövekedésre van szükség, s ezen belül elsősorban arra, hogy a kivitel gyarapodásá­nak mértéke meghaladja a behozatalét Részletesen szólott dr. Bíró József a KGST-országokkal, s elsőként a Szovjetunióval foly­tatott kereskedelmünk jel­lemzőiről, s aláhúzta: a fej­lődés ritmusa tovább gyor­sult. Így például a Szovjet­unióval a tervezett 3,7 mil­liárd rubellel szemben több, mint négymilliárdos forgal­mat bonyolítottunk le 1977- ben. Az idei szállításokkal kapcsolatban a miniszter egye­bek között elmondotta, hogy a szovjet partnervállalatok hatezer darab, különféle tí­pusú autóbuszt vesznek át — ezek padlóvázát a Csepel Au­tógyár állítja elő —, s jelen­tős kötelezettségek hárulnak a tartósítóiparra, ahol a kon­zervgyárak közül a nagykő­rösi üzem a legnagyobb ex­portáló. Továbbra is kellő figyelmet szentelünk — hangzott el a tájékoztatóban — a fejlett tőkésországokkal kialakult kétoldalú kapcsolatainknak. A kivitel szemszögéből néz­ve itt a Német Szövetségi Köztársaság a legnagyobb vá­sárló, majd Olaszország és Ausztria. A behozatalnál az NSZK, Ausztria és Olaszor­szág foglalja el az első há­rom helyet. A tőkés árufor­galom bővítésében nagy jelentőségű a gép­ipari termékek eladásá­nak fokozása, Fém és műanyag Hódít az újfajta korrózióvédelem Beruházások a PEVDl gyömrői gyáregységében Az eljárás tulajdonképpen egyszerű: a különböző korró­ziónak erősen kitett fémal­katrészek, csövek felületét speciális műanyaggal vonják be, így az nagyon sokáig sike­resen áll ellen a nedvesség­nek, ráadásul sokkal tetsze­tősebb is lesz, mintha csak be­festenék. Ez az eljárás nálunk is ismert, a PEVDl gyömrői gyár­egységében készítik ilyen módon az Ikarus autóbuszok kapasz­kodóit, különböző fürdőszoba­felszereléseket, s más rendel­tetésű használati eszközöket. A fejlett országokban azonban sokkal jobban tért hódított, ez az eljárás, mert végeredmény­ben összehasonlíthatatlanul gazdaságosabb, mint a hagyo­mányos. Készítenek ezzel a módszerrel például gázcsöve­ket, közúti jelzőtáblákat, s hosszan lehetne a sort tovább is folytatni. Bozséri László, a PEVDl gyömrői gyáregységének veze­tője arról tájékoztatott, hogy lehetőségeikhez mérten ők is növelik a termelést, de az igényeket korántsem képesek kielégíteni. Eddig az Ikarus budapesti gyára számára körülbelül négyezer busz felszereléséhez elegendő kapaszkodót gyártot­tak, most egyezséget kötöttek a székesfehérváriakkal is, s az idén már hétezer buszt szerel­nek fel ezekkel a műanyag be­vonatú alkatrészekkel. Jövőre még tovább tudják növelni a termelést, mert kétezer négy­zetméteres új csarnokot építe­nek, melyben angol gyártmá­nyú automata szinterező (mű- anyagozó) gépeket állítanak munkába. A 30 millió forintos beruházáshoz az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottságtól kaptak támogatást, mert az eljárás elterjesztése gazdásági érdek. Tárgyalások folynak további fejlesztésekről is. Min­denesetre két éven belül mindenkép­pen megduplázzák a ter­melést. A gyáregység termékeinek egyelőre nem egészen egyhar- madát teszi ki az előbbi gyárt­mány. Több üzemükben epoxi és fenyő alapanyagú gyantá­kat, lakkokat, ezenkívül festé­keket gyártanak, elsősorban a hazai bútorgyárak számára. Cs. A. s ez Pest megye iparát — a Csepel Autógyártól a Ganz Műszer Művek Árammérő Gyárán át az ikladi Ipari Műszergyárig — különösen érinti, hiszen több vállalat­nál most már évek óta az ex­portszállítások gyarapodása adja a termelésnövelés alap­ját. A gépipari kivitelnél — de természetesen nemcsak ott — elengedhetetlen azon­ban, hogy az eddiginél ala­posabban elemezzék mind a termelők, mind a külkeres­kedők az áruk versenyképes­ségét, előállításuk gazdasá­gosságát. Nem ritka eset ugyanis, hogy a megfelelőnek tűnő kivitel valójában vesz­teséges a népgazdaság számá­ra, csakhogy ezt az érdekek szövevénye elrejti. Nagy figyelmet szentelt tá­jékoztatójában dr. Bíró Jó­zsef azoknak a hosszú távú feladatoknak, melyeket az MSZMP Központi Bizottsága 1977. október 20-i határozata fogalmazott meg a külgazda­sági tevékenységben. Ezek­nek a teendőknek a többsége nem egy vagy két esztendő alatt hajtható végre, de j— mutatott rá a tárca vezetője — a munkát már ebben az évben meg kell kezdeni. Nagy szükség van a termelés és a külkereskedelem együttmű­ködésének szorosabbá tételé­re, új formák és módszerek keresésére, s arra, hogy az érdekeltség terepe a mainál tisztább legyen, illetve, hogy az érdekeltséggel a fele­lősségvállalás is együtt járjon. Jogos remények fűződnek az exportfejlesztési beruhá­zási hitelkeret felhasználá­sához — mondotta a továb­biakban a miniszter. A me­gyében mások mellett pél­dául a Dunai Kőolajipari Vál­lalat, az Egyesült Izzó élt ez­zel a lehetőséggel — s a kez­deti eredmények is azt mu­tatják, hogy az így megva­lósuló fejlesztések eszköz- arányos nyeresége jobb az át­lagosnál, s a devizatermelési mutató is kedvezőbb. Ugyan­akkor fölhívta arra a figyel­met, hogy már most tapasz­talható kivitelezési késede­lem több, ilyen célú beruhá­zásnál, -márpedig a tervsze­rinti üzemkezdet külkeres­kedelmi szempontból is dön­tő. Tájékoztatója befejező ré­szében dr. Bíró József kitért a pontos, s az előírt minő­ségben történő szállítások jelentőségére, s azokra a koo­perációkra, melyeket a KGST- országokkal, illetve tőkésor­szágok egyes cégeivel folyta­tunk. Hangsúlyozta, hogy mi­vel a nemzetközi kereskede­lemben egyre élesebb a ver­seny, a hazai termelőknek igazodniuk kell a változó kö­vetelményekhez. M.O. Borbély Sándor a munkásőröknél Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kedden részt vett a munkásőr­ség területi parancsnokainak értekezletén. A tanácskozáson, amelyen részt vettek az orszá­gos parancsnokság vezetői is — Borbély Sándor tájékoztatót tartott időszerű belpolitikái kérdésekről, tolmácsolta a Központi Bizottság jókívánsá­gait a munkásőröknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom