Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-05 / 31. szám

NAGYKŐRÖST A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM 1978. FEBRUÁR 5., VASARNAP A legutóbbi tanácsülésen, s az azóta is zajló tanácstagi beszámolókon ismeretessé vált a város idei fejlesztési terve. Tudjuk, mit vettetünk számí­tásba ebben az esztendőben, mivel gyarapszik Nagykőrös, s melyek azok a tennivalók, amelyeknek megoldása a kö­vetkező esztendők feladata. Az már az első adatokból is ki­tűnt, hogy 1978-ban a tava­lyinál kevesebb összeget for­díthat a városi tanács fejlesz­tésre, azt is elsősorban a leg­fontosabb tennivalókra. Cél- csoportos beruházásokra, víz­ellátásra, csatornázásra, a szakorvosi rendelő bővítésére, valamint az Arany János Ál­talános Iskola 4 új tantermé­nek építésére lesz elegendő a rendelkezésre álló fejlesztési összeg. Mennyi is ez pontosan, s hogyan alakult ki a végső terv? Erre kértünk választ Tarnavölgyi Sándortól, a váro­si tanács tervcsoportjának ve­zetőjétől. Egyensúly — Az idén összesen 48 mil­lió 800 ezer forintot fordítha­tunk városunk fejlesztésére, különféle beruházásokra. Jó­val kevesebb ez, mint a tava­lyi, akkor ugyanis i_szesen 60 millió 944 ezer forint volt az ilyen jellegű kiadásunk. Eb­ben az évben azonban, tekint­ve a beruházási színvonalhoz kötött gazdálkodásunkat, a beruházások értéke semmi­képp sem haladhatja meg az említett 48 millió 800 ezer fo­rintot. ............ ... — M iért állapították meg a beruházási színvonalat, s mit jelent ennek megtartása Nagy­körösön? — A megyei tanács döntése alapján alakult így az összeg, mégpedig a népgazdasági egyensúly javítását elősegítő beruházási politika megvalósí­tása nyomán. Ebben a taná­csoknak igen fontos szerepük van, hiszen a népgazdasági beruházásoknak mintegy 20 százalékát ők valósítják meg. Az a cél vezérelte a szakem­bereket, hogy a tanácsok be­ruházási célú felhasználása ne haladja meg az 1978. évi nép- gazdasági tervben számította­kat. Nagykőrös város gondjait, megoldásra váró legfontosabb feladatait figyelembe véve ala­kult ki ez az összeg, amelyből 800 ezer forint úgynevezett gazdálkodási tartalék, számít­va a költségek időközben adó­dó növekedésére. Ezt az össze­get semmiképpen Sem léphet­jük túl, bár különösen indo­kolt esetben, az esztendő má­sodik felében, amennyiben fel­tétlenül szükséges, kérni lehet a megyei tanács végrehajtó bizottságától az összeg módo­sítását. Tekintve azonban, hogy nemcsak a városokra, hanem a megyékre is érvé­nyes a beruházási színvonal megtartása, így ez utóbbi le­hetőségre csak akkor nyílik mód, ha más települések eset­leg nem használják fel a fej­lesztésre szánt pénzüket... Csatornázás — Helyben mire jut majd ebből az összegből? — Kötelezően írja elő a megyei tanács a célcsoportos beruházások megvalósítását. Mi Nagykőrösön, a Kossuth Lajos utca mentén létesítendő lakótelep közművesítésére, hő­központjának építésére köl­tünk, valamint elkezdünk 20 lakást építeni a Dózsa György utcában, továbbá égy 60 apró­ságot befogadó bölcsődét a Vé­gi István lakótelepen. Mind­erre összesen 32 millió forin­tot fordíthatunk. A vízellátás javítására, a csatornázásra 5 millió 100 ezer. a szakorvosi rendelő bővítésére 5 millió 500 ezer. a négy úi általános iskolai tanterem építésére pe­dig 5 millió 400 ezer forint I jut majd, vagyis összesen 48 ' millió forint. A fennmaradó 800 ezer forint az említett gaz­dálkodási tartalék, melynek felhasználásáról már szóltam. — A tavalyi gazdálkodás után a rendelkezésre álló ada­tok szerint a városnak még maradt mintegy 10 millió fo­rintja. Felhasználható-e ez az idén beruházásokra, fej­lesztésre? — Különböző forrásokból, vállalati átutalásokból, saját megosztott bevételekből meg­közelítően 10 millió forintja maradt a városnak, ám ezt az érvényben levő rendelkezések szerint csak 1979-ben használ­hatjuk fel. Ez az összeg Nagy­kőrösön marad, csupán idei felhasználására nem lesz mód. — Milyen feladatokat jelent a városi tanács szakemberei­nek a beruházási színvonal szerinti gazdálkodás? — Elsősorban megfelelően kell rangsorolni a tennivaló­kat, s olyan fejlesztések meg­valósítására kell törekednünk, melyek műszaki-gazdasági előkészítettsége és a hozzájuk szükséges kapacitás is reálisan rendelkezésünkre áll. Elsősor­ban a folyamatban levő be­ruházások folyamatos befe­jezésére kell összpontosítani erőinket. Ez pedig az adott feltételek között szigorúbb, az eddiginél fegyelmezettebb gaz­dálkodást feltételez. S hogy ennek eleget tehessünk, javí­tanunk kell az irányítás, gaz­dálkodás módszereit, nagyobb gondot kell fordítanunk a kö­zösen létesített intézmények fenntartásában a társadalmi I erőknek az eddiginél nagyobb arányú bevonására. Célcsoportos — Mire nem jut pénz a kö­zéptávú fejlesztési tervben er­re az esztendőre előirányzott feladatokból? — Bár célcsoportos beruhá­zásra 32 milliót fordíthatunk, nem építünk lakásokat, he­lyesebben 1978-ban nem adunk át tanácsi lakásokat. Csupán az építkezések helyét készít­jük elő, s mint említettem, közművesítünk. Sajnos, a vil­lanyhálózat bővítésére és újabb járdák építésére sem tudunk pénzt fordítani, bár a nem célcsoportos beruházá­sokra rendelkezésünkre álló összegeket, ha erre módunk és lehetőségünk lesz, szükség esetén átcsoportosíthatjuk. A városi tanács tervcsoport­jának vezetője által elmondot­tak jól érzékeltetik a helyi feladatokat, tennivalókat, le­hetőségeket, melyek néhány általános adat tükrében talán még érthetőbbek. Ismeretes, hogy tavaly hazánk népgaz­dasága az előirányzottal szem­ben jóval többet költött be­ruházásokra, s ez azt is jelen­ti, hogy a nemzeti jövedelem­nek aránytalanul nagy részét fordították hazai felhaszná­lásra. Ez zavarta az éves terv egyensúlyát. E helyzet elem­zése nyomán, a feltárt hibák kijavítására született az a dön­tés, melynek nyomán az emlí­tett beruházási színvonalat is meghatározták. Khim Antal A szolnoki rádió műsora Február 6-tól 12-ig Hétfő 16.30: Szlovák műsor. 17.00: Hírek. 17.05: Nyugdíja­sok magazinja. 18.00—18.30: Alföldi krónika. Sporthírek. Örökzöld melódiákat játszik Karel Vlach zenekara. Hír összefoglaló, lap- és műsor­előzetes. Kedd 17.00: Hírek. Dave Dee együttesének felvételei. Nők negyedórája. (Címek a mű­sorból: A gyerekszoba titka. Kitől tanul a gyerek beszél­getni? Anyu! Nem akarok magolni! Hogy van, főnökasz- szony? Meglógok a szerről...) Kedvelt melódiák, női elő­adók. Kisközség után egy já­rás kulturálódásáért. Beszél­getés a hevesi művelődési köz­pont igazgatójával. Hevesi ci- teramuzsika. 18.00—18.30: Al­földi krónika. Előadó a szer­ző. Demjén Ferenc énekel. Hírösszefoglaló, lap- és mű­sorelőzetes. Szerda 17.00: Hírek. Ének- együttesek műsorából. Az el­ső munkahelyen. Könnyű hangszerszólók. 17.30: Zenés autóstop. (A tartalomból: Té­li indítás, téli vezetés. Útvi­szonyok, útikarbantartás. Ve­zetéstechnika csúszós úton. A gépkocsi téli garazsirozása. Oktatás hóban, fagyban, la­tyakban.) 18.00—18.30: Alföldi krónika. Ritmuskoktél. Hír­összefoglaló, lap- és műsor­előzetes. Csütörtök 17.00: Hírek. 17.05: Hétközben. Zenés riportműsor. (A műsorból: Szószólói a többieknek. Füst Milán: Bol­dogtalanok. Próba a Sziglige­ti Színházban. Zárszámadások­ról jelentjük. Szakmunkás- képző a MÁV Járműjavító­ban. Sport.) 18.00—18 30: Al­földi krónika. Piaci jelentés. Beatparádé. Hírösszefoglaló, 'ap- és műsorelőzetes. Péntek 17.00: Hírek. Pár perc dzsessz. Tudomány a termelésben. A haltenyésztés ielene. jövője. Stúdiópódium. Fekete Borbála fuvolázik. közreműködik Berényi Bogá- ta. a szolnoki zeneiskola taná- ra. Röghöz kötöttek. Délutáni minikoktél. 18.00—18.30: Al­földi krónika. Alföldi nótákat énekel MarcZis Demeter. Hír­összefoglaló, lap- és műsor­előzetes. Szombat 17.00—18.30: Rádió- víkend. (A tartalomból: Szer­kesztik a hallgatók, közben: Riportok a hétről, Újságíró- szemmel. Slágerantikvárium. Előadók ABC-ben. 18.00: A nap hírei, eseményei.. Sport. Lapszemle.) Vasárnap 17.00: Szlovák műsor. 17.30: Sport és muzsi­ka. 18.00—19.00: Mikrofon­duett. Rendhagyó interjúk sok zenével. (Akik válaszol­nak: Strázsi István nagykő­rösi veteránautó-tulajdonos és Bánfi András békéscsabai fel­találó, a kopaszok messiása.) Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hangzanak el. MOZIMŰSOR Rivaldafény: Amerikai film. Előadás kezdete: 3 óra. Egy pikoló világos. Magyar film. Előadások kezdete 5 és 7 óra. MATINÉ Villámcsináló. Színes, ma­gyarul beszélő szovjet film. Előadás kezdete: 10 óra. HÉTFŐI MŰSOR Déryné. Magyar film. Elő­adás kezdete: 5 óra. Látogatók. Amerikai film. (Csak 16 éven felülieknek.) Előadás kezdete: 7 óra. KISKÖRZETI MOZI A HANGÁCSI ÜTI ISKOLÁBAN Fedőneve: Lukács. Magyar film. Előadás kezdete: fél 7-kor. Ti-rrr i. Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk mindazoknak a roko­noknak. szomszédoknak, munka­társaknak. akik Tóth Mihály te­metésén részt vettek síriára ko­szorút. virágot helyeztek, fájdal­munkon enyhíteni igyekeztek. Fe­lesége. gyermekei és unokái. A közigazgatás alapjainál (L) Társult községekben Mindössze 20 közös tanács tevékenykedett még 1974-ben Pest me­gyében. Eredményes munkájuk és felada­taiknak törvények sze­rinti ellátása, a szék­hely-község és a hozzá tartozó társközségek vi­szonylag dinamikus fej­lődése adta a biztatást, hogy további közös ta­nácsok létrehozását szorgalmazzuk. Az az­óta szerzett tapasztala­tok azt bizonyítják, hogy célszerű volt a közös ta­nácsok létrehozása és az erők egyesítése. Ezzel összhangban folyt a me­zőgazdasági termelőszö­vetkezetek egyesülése, amely jó gazdasági bá­zist teremtett a községek továbbfejlesztéséhez. A közös tanácsok létrehozása után a leg­nagyobb vita és feszültség a fejlesztési kon­cepció kialakításában, eldöntésében jelentke­zett. A járási pártbizottságok, a közös taná­csokat irányító pártszervek körültekintő, kö­vetkezetes, politikai felvilágosító munkával és érdemi határozatokkal elérték, hogy a társközségek lakossága is megértse, elfogadja az egyesített erőben rejlő lehetőségeket. A kö­zös tanácsok megalakulásakor és természete­sen ma is a községek fejlettségi szintjében, ellátottságában vannak különbségek. A kom­munális ellátottságban többnyire a székhely­községek voltak jobb helyzetben. A meglévő különbségeket néhány konkrét példa is érzékelteti. Aszód székhelyközség és a hozzá tartozó Iklad társközség a meglévő gondjaik mellett is lényegesen jobb ellátá- súak, mint az ugyancsak hozzájuk tartozó Domony társközség, amely az egyesüléskor aránytalanul elmaradott volt. A ráckevei já­rásban viszont ennek fordítottjára is van példa. Dunavarsány, amely székhelyközség, a kommunális ellátottságban elmaradottabb, mint a hozzá tartozó társközségek. Ebben a helyzetben Aszód, mely a közös tanács szék­helye,, az egyesülést követően először Domony társközség fejlesztési gondjait oldotta meg. Pénzben kifejezve, Domony társközség 1974 óta 100 millió forint fejlesztésben részesült, melynek nyomán utak és pedagógus szolgá­lati lakások is épültek. Ezt a fejlesztést Do­mony, mint kisközség, önállóan nem lett vol­na képes megoldani. Természetesen találkozunk olyan példával isp hogy a nagyobb ütemű fejlesztés a szék­helyközségben van, különösen akkor, ha az egyúttal járási székhely is. Az elmúlt négy évben Ráckevén többek között lakásokat, nyolctantermes iskolát, óvodát építettek és jelentősen fejlesztették a közműveket. Ez azonban kihatott a Ráckevéhez tartozó társ­községekre is: közművelődésben, az áruellá­tás javulásában és többek között abban, hogy a társközségek lakói közül többen kaptak la­kást a székhelyközségben. Emellett nem ha­nyagolták el a társközségek fejlesztését sem, így Szigetbecsén iskolát és gázcseretelepet építettek. A fejlesztési politika körültekintő kialakí­tása és megoldása, továbbá a fejlesztési el­gondolások közép- és rövidtávú ismertetése, illetve kialakításuknál a lakosság igényeinek mérlegelése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az állampolgárok mind jobban magukévá te­gyék a közös tanácsok létrehozásának szük­ségességét. A társközségek lakosságával is el­fogadtatható, hogy bizonyos fejlesztések és beruházások központi elhelyezése közös érdek. A megyében egyre több ilyen község van, amelynek megfelelő a vonzáskörzete a társ­községekkel. A váci járásban az intézmény- hálózatot elsősorban a székhely-községekben építették ki és korszerűsítették. Ennek követ­keztében közös igazgatású oktatási- és kultu­rális intézmények jöttek létre, amelyek szín­vonalasabban, jobb feltételek között tudják megoldani a társközségekben élő gyermekek oktatását és a lakosság művelődését. A galga- mácsai közös tanács a társközségek felső ta­gozatos tanulóinak a korszerű követelmények­nek megfelelő oktatását hasonlóképpen oldot­ta meg. Az Örkény községi pártbizottság ja­vaslatára a nagyközség művelődési házát újí­tották fel, ennek következtében javult a társ­községekben is a művelődési lehetőség. A tár­sadalmi munka megszervezésének azért is van megkülönböztetett jelentősége a közös ta­nácsú községekben, mert a fejlesztési igények jóval nagyobbak, mint a rendelkezésre álló lehetőségek. Az egy főre jutó társadalmi mun­ka értéke 1977-ben a közös tanácsú községek­ben meghaladta állampolgáronkéht a 60 fo­rintot. Ebben az átlagnál is fontosabb helyet foglal el a Hazafias Népfront munkája A népfrontbizottságok és -elnökségek az elmúlt években jelentős eredményeket értek el a fa­lusi. hagyományok ápolásában, a társadalmi- munka-akciók szervezésében, a közéleti tevé­kenység fokozásában. A pártszervezetek fel­adata, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a társközségi népfrontbi­zottságokra, egyebek kö­zött az eddiginél több tájékoztatással, infor­mációval, a székhely- és társközségi népfront-ve­zetők, valamint tanácsi vezetők találkozásainak, megbeszéléseinek rend­szeresítésével. Épp ilyen fontos a feladat együt­tes értelmezése, koordi­nálása és egyeztetése. A tanácsi testületi és államigazgatási munka az igényeknek megfele­lően alakul a közös ta­nácsú községekben. A társközségek lakosságát kellő számban képvise­lik a tanácstagok és az a tapasztalat, hogy a társközségek lakossága mint választó, fokozott követelményeket támaszt a tanácstagokkal szemben. Megvalósulni látjuk a XI. pártkong­resszus beszámolójában megfogalmazottakat; „hogy az egységes államszervezet részeként erő­södik a tanácsok népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási jellege és funkciója. A taná­csok mindinkább területük felelős gazdái és az össztársadalmi feladataink megoldásában is hatékonyan vesznek részt’’. Az irányító pártszervek különös gondot fordítottak a megyében a közös tanácsú köz­ségek szerveinek személyi összetételére. A testületekbe a párt politikáját támogató, mellette kiálló, közmegbecsülésnek örvendő személyek kerültek döntő többségbe. Az ösz- szetétel tükrözi a választók összetételét. A káder- és személyzeti munka segítése; ellenőrzése a közös tanácsok pártirányításá­ban igen jelentős helyet foglal el. Az irányító pártbizottságok és pártvezetőségek gondot fordítanak a tanácsi vezetők irányítására, képzésére, munkájuk értékelésére. Jó az együttműködés a tanácsi vezetők és párt­titkárok között. Rendszeresen és folyamato­san tájékoztatják egymást és a testületek tagjait a munkájukhoz szükséges időszerű kérdésekről, párthatározatokról, rendeletek­ről. Az viszont helyenként megnehezíti a kö­zös tevékenységet, ha a tisztségviselők hiá­nyos ismeretűek és nincsenek tisztában alap­vető párthatározatokkal, vagy a tanácsi mun­ka területén megjelenő törvényekkel, jogsza­bályokkal. Fontos tényezője a pártirányításnak a kö­zös tanácsú községekben a kommunista ta­nácstagok csoportja. Mozgósításukra a tanács egész tevékenységét érintő, lényeges kérdések eldöntése előtt van szükség. Ilyen az éves ter­vek értékelése, a következő évi feladatok meghatározása. A közös tanácsok a társ­községek számától és nagyságától függően kihelyezett testületi üléseket is tartanak. Ezek megteremtik a tényleges érdekeltséget, a jó politikai légkört és közérzetet a társközségek­ben. Esetenként jelentős politikai rendezvé­nyeket, járási ünnepségeket is szerveznek társközségekben. Ezeknek mindig igen kedve­ző a visszhangja. Segítik a tanácstagi csoportok is a közös ta­nácsokat. Vezetői a tanácselnökhelyettesek és évi 2—4 alkalommal üléseznek. A társközsé­get érintő tanácsülési napirendeket előzetesen megtárgyalják, ezenkívül a társközségeket érintő egyéb kérdésekben is állást foglalnak. A hatósági munka segítése és ellenőrzése a közös tanácsú községekben működő pártszer­vek egyik fontos feladata. Figyelembe véve, hogy a lakosság a párt politikáját annak alap­ján ítéli meg, hogy milyen tapasztalatokat szerez közvetlen lakóhelyén, munkahelyén, miként érvényesül a párt politikája helyileg, milyen a kommunisták magatartása, ez megnövekedett feladatot ró a pártszerveze­tekre. Munkájuk alapja, hogy a tanácsoknál, a kirendeltségeknél érdemibbé tegyék a fog­lalkozást az ügyfelekkel, s az állampolgá­rok ügyeit kulturáltan és közmegelégedésre intézzék. / A tömegkapcsolatok tovább szélesedtek, bővültek és szilárdultak a közös tanácsú köz­ségekben. Erősödött az összefogási és cselek­vési egység is. A közös tanácsú községekben is társadalmi üggyé, közös üggyé vált a tele­pülések fejlesztése, egyre jelentősebb a gaz­dasági egységek együttműködése, a lakosság részvállalása, a községpolitikai feladatokból. Egyre inkább társadalmi üggyé válik a köz- művelődés, az oktatás és az egészségügy fej­lesztése. A közös összefogás példái ezek a közös fenntartású intézmények, az „egy üzem — egy iskola” mozgalom, a művelődési intéz­mények komplex irányítása. Mindezekben az elért eredményekben megmutatkozik a közös tanácsú községek munkáját irányító pártbi­zottságok és pártszervek hathatós tevékeny­sége is. (A 2. — befejező — rész keddi lapunkbatn: Erősödő nagyközségek címmel.) ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára Pest megye településhálózatában je­lentős — az országos átlagot ténylege­sen meghaladó — szerepet töltenek be a nagyközségi és a közös községi tanácsok, valamint az utóbbihoz tartozó társközsé­gek. Az ország 308 nagyközségének hozzá­vetőleg egyhatoda, vagyis 54 van Pest me­gyében. Közülük négy nagyközség egy­ben járási székhely is. A közös tanácsú nagyközségek száma 18, s hozzájuk 45 település tartozik, összesen 34 közös ta­nácsú község működik Pest megyében, ezekhez összesen 81 település tartozik. A nagyközségekben és a nagyközségi közös tanácsokban él és dolgozik a me­gye lakosságának több, mint 60 százalé­ka és a megye párttagságának egyhar- mada. A társközségekben több, mint százezer állampolgár él és félezernyi párttag tevékenykedik. Ebből adódóan Is a megyei pártbizottság és tanácsi vezetés fokozottan törődik e nagyközségek életé­vel, fejlődésével, az ott élő lakosság gondjainak megoldásával és egyre növek­vő igényeinek megfelelő kielégítésével. Beruházás, fejlesztés Bővítik a szakorvosi rendelőt Hatvanszemélyes bölcsőde a lakótelepen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom