Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-07 / 32. szám

Sza3jut-6 I PEST Leválasztották a teherűrhajói MEGYEI A Progressz-szel még további kísérteket folytatnak Moszkvai idő szerint hétfőn reggel, öt perccel kilenc óra előtt szétkapcsolták a Szaljut űrállomást és a Progressz te­herszállító űrhajót: a Prog­ressz egy ideig még önálló pá­lyán kering a Föld körül, majd az atmoszféra sűrűbb ré­tegeibe érve megsemmisül. A Progressz, a lekapcsolás előtt hajtóműveivel módosítot­ta az űrállomás páyáját. Fel­adatai azonban még mindig nem értek véget: önálló úton járva, a tudósok különböző be­rendezések működését próbál­ják ki rajta, a földről történő távirányítással. A szétkapcsolás művelete minden nehézség nélkül ment végbe: az űrhajósok gondo­san lezárták a teherűrhajót, bezárták az átjárót, gondosan ellenőrizték azt, hogy az va­lóban légmentesen záródjék, nehogy az űrállomásról ki­szökjön a levegő. Ezután már az űrállomás belsejéből ellen­őrizhették a szétkapcsolás fo­lyamatát. Többletek, teendők S zámok sűrű halmazá­nak is fölfogható az a jelentés, amelyet a Központi Statisztikai Hiva­tal tett közzé az 1977. évi terv teljesítéséről, a nép­gazdaság fejlődéséről, s amelyet a lapok — így la­punk szintén — vasárnap publikáltak. Számok sűrű halmazaként is értelmezhe­tő ez az összefoglaló, ám úgy is, mint összefüggések logikus rendszere, s ez utóbbi megííélés a célszerű. Igaz, ami megtörtént, vég­bement, azon már nem le­het változtatni, de az is igaz, hogy a lezajlott folya­matok értékelése fontos ta­nulságokkal szolgálhat. Összességében a népgaz­daság 1977. évi fejlődése megfelelt a tervezettnek, sőt, több területen megha­ladta az előre számított értékeket. Így például a leg­fontosabb jellemzőben, a nemzeti jövedelem növeke­désében a vártnál nagyobb a haladás, a tervezett 6—6,5 százalékkal szemben 7,5—8 százalék. A gazdasági fej­lődés ritmusa gyorsabb lett 1977-ben, amihez — örö­münkre — súlyának meg­felelően hozzájárult a me­gye ipara, mezőgazdasága, több tekintetben az orszá­gos átlag fölött álló ered­ményeivel. A sikerekben része volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére ki­bontakozott munkaverseny­nek, s annak ugyancsak, hogy a termelőhelyeken el- ' készített cselekvési program mok túlnyomó többsége valóban a legfontosabb fel­adatokra irányította a fi­gyelmet; növekedett az összhang a helyi szándékok és a népgazdasági feladatok között. Ennek egyik, de első helyre kívánkozó következ­ménye, hogy javult a me­gye termelőágazataiban a munka társadalmi haté­konysága, sok helyen kapott polgárjogot a fajlagos rá­fordítások csökkentése, az ésszerű takarékosság. L ényegesek azok a több­letek, amiket mind a népgazdaság egésze, mind a megye fölmutathat, így elismeréssel szólhatunk a megyében működő élel­miszeripari vállalatok tevé­kenységéről, a mezőgazda- sági termelési rendszerek taggazdaságainak sikereiről, jó néhány cégnél a kivitel bővítéséről, a termékössze­tétel változásáról. Ez utóbbi kettő szoros összefüggését — a korszerű áruk verseny- képességét — bizonyította tavalyi munkájával a Dunai Kőolajipari Vállalat, az ik- Iadi Ipari Műszergyár, a Csepel Autógyár, s egyben annak is igazolását adták, hogy ebben az irányban kell keresni mindenütt a holnapba vezető utat. Hangsúlyossá tettük a mondat befejező részét a dőlt betűs szedéssel, mert az 1977. évi népgazdasági terv teljesítése nemcsak többleteket eredményezett, hanem gondokkal is járt. Ezeknek a gondoknak bizo­nyos csoportja nem szüntet­hető meg két-három eszten­dő alatt, így a cserearányok számunkra kedvezőtlen vál­tozása, ám az figyelmeztető jel, hogy a dollár és az egyéb tőkés devizákban el­számolt kivitelnél a passzí­vum a tervezettnél nagyobb lett tavaly. Ismétlődő felhí­vás e tény arra, hogy a vál­lalatoknak és szövetkeze­teknek a mainál rugalma­sabban kell igazodniuk a piaci változásokhoz, s kü­lönösen érvényes ez a me­gye textilipari, általában könnyűipari üzemeire. Az értékesítés tartós nehézsé­geit nem födheti el, hogy valami módon a legtöbb áru vevőre talál. Nem lehet ugyanis cél az eladások minden áron törtérő növe­lése, hanem a megfelelő áron értékesített árunak kell elfoglalnia a közép­ponti helyet a termelőtevé­kenységben. A másik, sok gonddal járó terület: a be­ruházási munka. Tavaly itt minden előzetes számítást félretoltak a tények, a több mint 17 milliárd forintos túlteljesítés nincs össz­hangban a népgazdaság je­lenlegi teljesítőképességé­vel, azaz a tervezettnél na­gyobb beruházási befekteté­sek, ha átmenetileg is, de rontják az egyensúlyi hely­zetet T iszteletet parancsoló erőfeszítések állnak az 1977-es évet össze­foglaló számadatok mögött, hiszen ahhoz, hogy például a Cement- és Mészművek gyárai 4,6 millió tonna ce­mentet készítsenek — ami 1976-hoz mérten 7,5 száza- százalékos növekedés —, valóban az egész nagyvál­lalati kollektíva áldozat- készsége kellett. Ugyanezt mondhatjuk el a Ganz Mű­szer Művek árammérőgyára gyártás- és gyártmányfej­lesztési tevékenységére — s azon belül a kivitel gyors iramú bővítésére — terme­lőszövetkezetek sorára, több ipari szövetkezetre, azaz bátran tágíthatjuk úgy a gondolati kört, hogy a me­gye termelőágazataiban fo­lyamatosan gyarapodik a kollektívák tudatossága, célfelismerési készsége. Mindenféle számadatnál fontosabbnak, előbbrevaló- nak ítéljük a szemléleti változások fölerősödését, amit 1977-ben sok minden­ben tapasztalhattunk. Ezek a szemléleti módosulások most már széles kört érin­tenek, nemcsak az irányí­tók, vezetők csoportját, ha­nem a végrehatás posztjain állókat is. Tanúskodik erről — egyebek mellett — azok­nak a munkaverseny-válla- lásoknak a sora, melyeket a jubileumi versenyszakasz folytatásaként, az 1978. évi terv sikeres megvalósítása érdekében tettek a szocia­lista brigádok, műhelyek, üzemek. A vállalt feladatok szorosan beletartoznak a hatékonyság javítása helyi teendőkörébe, összegeződve pedig már a népgazdaság egészében formálják kedve­zőbbre a munkaráfordítá­sok hozamát. A népgazda­ság tavalyi fejlődése sok te­kintetben a vártnál kedve­zőbben alakult, s éppen eredményeink világítanak rá lehetőségeinkre, tartalé­kainkra, azokra a rejtett forrásokra, melyek lényeges segítői lehetnek az idei fel­adatok végrehajtásának. A teherűrhajó 15 napig ke­ringett összekapcsolva az űr­állomással, amelynek má"" bejáratánál a Szojuz—27 ű: hajó van. A Szaljut most csak egy űrhajóval van összekapcsolva. A hátsó bejárat szabaddá té­telével az űrállomás most ké­pes arra, hogy adott esetben újabb űrhajó kikötőhelyéül szolgáljon... Uldözéses versenyt játszott a földi irányítóközpont paran­csára hétfőn a Szaljut űrállo­mással az automatikusan mű­ködő Progressz teherszállító űrhajó. Miután a két, ember­alkotta égitest már — a reg­geli szétkapcsolást követően — — mintegy 10 kilométernyire eltávolodott egymástól. Földi parancsra bekapcsolódott a Progressz tartalék követőbe­rendezése. Ez a berendezés ar­ra szolgál, hogy — a fő beren­dezés hibája esetén — szabá­lyozza az űrállomás automati­kus megközelítését. A műve­let célja az volt, hogy üzem­szerű körülmények között pró­bálják ki a Progressz tartalék­berendezéseit, miután a fő kö­vető berendezés az automati­kus összekapcsolásnál hibátla­nul működött. A továbbiakban még néhány hasonló kísérletre kerül sor. A hétfői kísérletet a Szaljut űrállomás utasai is megfigyelték, s jelentették, hogy a Progressz földi pa­rancsra megváltoztatta sebes­ségét, és közeledik ismét az űrállomáshoz. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I it AZ MSZMP PEST MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM Ara IMI ftils 1978. FEBKUAR 7., KEDD Gazdaságos beruházások Mire fordítják Pest megyében az exportfejlesztő hiteleket? A Magyar Nemzeti Bank a tervidőszakra 45 milliárd fo­rintos exportfejlesztő hitel- pályázatot hirdetett a vállala­tok és szövetkezetek számá­ra. A feltételek meglehetősen szigorúak voltak, ennek elle­nére a tavalyi 9 milliárd fo­rintos keretből Pest megye több vállalata és szövetkezete, közöttük a Csepel Autógyár, a Mechanikai Művek, a her­nádi Március 15. Termelőszö­vetkezet, s az Egyesült Izzó váci fényforrás- és alkatrész- gyára kapott kölcsönt. A Csepel Autógyárban Ho- moródi Andomé gazdasági igazgató arról tájékoztatott, hogy 70 millió forint hitelt kaptak, s összesen 100 millió forintot költenek a Volvo-te- repjáró, a laplenderek gyár­tásának fejlesztésére. A teljes összegért gépeket és berende­zéseket vásárolnak. A beru házás már elkezdődött, idén a legtöbb gép megérkezik, s munkába áll. Ennek eredmé­Németh Károly látogatása a Honvédelmi Minisztériumban Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára hétfőn délelőtt látogatást tett a Honvédelmi Miniszérium- ban. A vendéget — aki a ma­gyar néphadsereg vezetői, az MSZMP néphadseregi bizott­ságának aktivistái számára gazdasági építőmunkánk idő­szerű kérdéseiről tájékoztatót tartott — Czinege Lajos vezér- ezredes, honvédelmi minisz­ter és Papp Dezső vezérőr­nagy, az MSZMP néphadseregi bizottságának első titkára fo­gadta. Mezőgazdasági könyvhénzp Megyei megnyifó Szentmártonkátán Az elmúlt két évtizedben új falusi téli ünnepek szület­tek. Az egyik — ilyentájt —, a zárszámadások ünnepi nap­jai, amikor egy esztendő mé­retik meg: meddig jutottak munkában, gazdagodásban, emberségben. A másik téli ünnep szintén az elmúlt két évtizedben átalakuló falusi életformához kapcsolódik: a jobb munkához több tudást. Ezt a több tudást pedig a szakkönyvek biztosítják, ame­lyeknek jelentősége különle­ges hangsúlyt kap két évti­zed óta minden februárban. Hogy ez mennyire így igaz, bizonyította a tegnapi szent- mártonkátai délután is. Az idén ugyanis itt került sor — a néhány éve épült községi könyvtárban — a mezőgazda- sági könyvhónap Pest megyei megnyitójára. Már jóval a meghirdetett időpont előtt érkeztek az emberek, első­sorban a helyi Kossuth Ter­melőszövetkezet tagjai, hogy az ünnepség kezdetéig alapos szemlét tartsanak a kiállított új szakkönyvek között, s ki­válasszák azokat, amelyekért nem sajnáltak azonnyomban a zsebükbe nyúlni és fizetni. Így van ez jól. Erről beszélt ünnepi megnyitójában dr. Sa­mu János, a TOT elnökségi tagja, a helyi Kossuth Terme­lőszövetkezet elnöke. Mint mondotta, nehéz volt az elmúlt két évtized, amely a kispa­raszti gazdálkodástól a mo­dern, nagyüzemi mezőgazda­ság kialakulásához vezetett. Az eredmény: Pest megyé­ben a földterület negyvenöt százaléka van közös tulaj­donban, a gazdaságok fele va­lamilyen termelési rendszer­ben dolgozik, s a szakosított állattartó telepek száma is meghaladja már a hetvenet. Mindez jól szemlélteti, hang­súlyozta, hogy régen elmúl­tak azok az idők, amikor a termelés apáról fiúra szálló módszerei elegendők voltak a gazdálkodáshoz. Ma már nem­csak az ezer hektárakon, ha­nem a háztáji gazdaságokban is mind nagyobb teret hódit a gépesítés, a kemizálás, a ter­melés korszerűsítése. A na­gyobb hozzáértés forrása pe­dig a szakkönyv, amelyből csak ezekben a napokban fél­százat jelentettek meg a ki­adók, több mint félmillió pél­dányban. A lehetőség tehát adott, most az a fontos, hogy minél többen éljenek vele. Hogy mennyire fontos a tanulás, az olvasás, jól bizo­nyította dr. Sárkány Pál egye­temi tanárnak, a Mezőgazda- sági Könyvkiadó igazgatójá­nak nagy érdeklődéssel kísért előadása, aki a holnap mező- gazdaságáról beszélt az egybe­gyűlteknek. Az ünnepi megnyitó baráti eszmecserével fejeződött be. P. P. nye, hogy az év végéig 1000 terepjáró autó hagyhatja el a műhelyeket. A tervek szerint jövőre már csak 10 millió forintot hasz­nálnak fel, a többit már az idén elköltik. A Mechanikai Művek . — mondta Sándor Béla beru­házási osztályvezető —, a 75 milliós beruházási keretet a szerszámosláda és légelszívó­gyártás fejlesztésére költi. Ta­valy az év végén írták alá a szerződést a Nemzeti Bank­kal. Eszerint a 43 millió fo­rintos hitel mellett 32 millió saját tőke szolgálja a termelés fejlesztését. A tervek szerint túlnyomórészt hazai és im-> port gépekre költik a pénzt, csak hatmilliót fordítanak építkezésre. Az új berendezéseket rész­ben a marcali, részben a köz­ponti gyárban állítják mun­kába. Eddig több mint négy­millió forintért hat hegesztő­gépet vásároltak. A hernádi Március 15. Tsz a nemzetközi piacokon is hí­res csirkeexportőr. A tavaly ősszel elkezdett új baromfi­program a termelés fejlesz­tését szolgálja: az évi 14 ezer tonna húscsirke helyett 1930- ban már 22 ezer tonnát küld­hetnek a piacokra. A teljes beruházás 434 mil­lió 400 ezer forintba kerül, ebből 292 millió az MNB-köl- csön, 76 millió saját erő, a többi vissza nem térítendő ál­lami támogatás. Ebből a pénzből 40 ezer négyzetméteres baromfitelepet, egy 6 ezer vagonos takar­mánykeverőt, egy évi 10 millió csirke keltetésére alkalmas üzemet építenek, s jelentősen bővítik a baromfifeldolgozó üzemet is. Cserháti Pál, a termelőszö­vetkezet elnöke azt is elmond­ta, hogy a munkák megkez­dődtek, idén befejezik az is­tálló építését, s 1980-ra a tel­jes beruházás megvalósul. Az Egyesült Izzó budapes­ti és vidéki gyárait egyaránt fejleszti a bankkölcsönből. Vá­cott — mint erről Ketényi László gyárigazgató tájékoz­tatott — a fénycsőgyártást fej­lesztik. Az új üvegcsőgyár már idén, az év második fe­lében termelni kezd, de több hazai és külföldi gép szolgál­ja közvetlenül a fénycsőgyár­tás fejlesztését is. Együttesen 600 millió forintba kerül a be­ruházás, s ennek többsége szár­mazik az MNB-kölcsönből. A Tungsram jól csengő már­kanév külföldön. A piacku­tatók és a gyári szakembe­rek szerint évtizedekre is jó piaca lehet a magyar fény­csőnek. Cs. A. Púja Frigyes Brüsszelben Megkezdődtek a magyar-belga külügyminiszteri tárgyalások Púja Frigyes külügyminisz­ter belga kollégája, Henri Si­monét meghívására hétfőn délelőtt hivatalos látogatásra Belgiumba érkezett. A brüsz- szeli repülőtéren a belga kül­ügyminisztérium vezetői fo­gadták. Jelen volt Vince Jó­zsef, a Magyar Népköztársa­ság brüsszeli nagykövete és a nagykövetség munkatársai. Hétfőn kora délután meg­kezdődtek a hivatalos tárgya­lások Púja Frigyes és a Henri Simonét vezette küldöttségek között. A magyar—belga két­oldalú politikai-gazdasági kap­csolatok fejlesztése lehetősé­geinek megvizsgálása mellett megvitatták az időszerű nem­zetközi kérdéseket is. Ezek kö­zött jelentős súllyal szerepel­tek a kelet—nyugati politikai és gazdasági kapcsolatok prob­lémái, különös tekintettel az enyhülés további kibontakoz­tatására. Napirenden szerepelt a többi között a helsinki záró­Mirelitgombóc Dunakesziről Lassan kiürülnek a dunakeszi hűtőház gyümölcstároló termei. Most dolgozzák fel a szilvát, nyolc vagon felezetten, magozva kerül tőkés exportra, a többiből gombóctöltelék lesz. A közkedvelt ételből idén 30 vagonnal készítenek a hazai vásárlók számára. Bozsán Péter felvétele okmány végrehajtásával, a belgrádi találkozóval, a bécsi közép-európai haderő és fegy­verzetcsökkentési tárgyalások­kal és általában a leszereléssel kapcsolatos problémák köre és érintették az afrikai, valamint a közel-keleti helyzet felvetet­te kérdéseket is. A tárgyalások szívélyes, tárgyszerű légkör­ben folytak. Hétfőn este a belga külügy­miniszter a brüsszeli Egmont- palotában vacsorát adott Púja Frigyes tiszteletére. A vacso­rán pohárköszöntők hangzot­tak el KOZELET Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke Üj-Zéland nem­zeti ünnepe alkalmából táv­iratban fejezte ki jókívánsá­gait Sir Keith Holyoake-nak, Üj-Zéland főkormányzójának. Dr. Johann Dengler, az Osztrák Köztársaság új ma­gyarországi nagykövete tegnap átadta megbízólevelét Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács el­nökének. Vértes János hazánk szinga­púri nagykövete átadta meg­bízólevelét dr. Benjamin Hen­ry Sheares-nak, a Szigapuri Köztársaság elnökének. Henrik Konopacki lengyel vegyipari miniszter tegnap Bu­dapestre érkezett, hogy a vegy­ipari együttműködés időszerű lehetőségeiről folytasson tár­gyalásokat hazánkban. Csikós-Nagy Béla államtit­kár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke tegnap a ma­gyar küldöttség élén hazaérke­zett Moszkvából, ahol részt vett a KGST anyagi, műszaki és ellátási együttműködési bi­zottság hetedik ülésén.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom