Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-05 / 31. szám

1978. FEBRUÁR 5., VASÁRNAP xMriap A KÖZPONT! STATISZTIKAI HIVATAL JSLENTÉSC Az 1977. évi terv tejesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről I. A fő előirányzatok teljesítése Az 1977. évi népgazdasági terv azt írta elő, hogy a haté­konyság erőteljes javulása alapján gyorsuljon a termelés növekedési üteme; a belföldi felhasználás is nagyobb mér­tékben nőjön az előző évinél; a termelés és a felhasználás nö­vekedésének mértéke tegye le­hetővé a behozatali többlet csökkentését. A nemzeti jövedelem 1977- ben az előirányzott 6—6,5 szá­zaléknál nagyobb mértékben, 7,5—8 százalékkal nőtt, elérte a mintegy 480 milliárd forintot. A fejlődés üteme az ágazatok többségében gyorsabb volt az előző évinél. A termelés növe­kedése teljes egészében a ter­melékenység emelkedéséből származott. Az elért eredmé­nyekhez hozzájárult a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójának tiszte­letére széles körben kibonta­kozott szocialista munkaver­seny. A NÉPGAZDASÁG 1977. ÉVI FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB MUTATŐSZÁMAI terv az 1976. év __ tény százalékában nemzeti jövedelem 106 —106,5 107,5—108 ipari termelés 106 106,8—107 építőipari termelés 105 —106 106 mezőgazdasági termékek termelése az 1977. évi az 1975. évi százalékában 107 —108 110 —111 107 —107,5 egy lakosra jutó átlagos nomináljövedelem 107,5—108 108,5 egy keresőre jutó átlagos nominálkereset 106,5—107 107,5 fogyasztói árindex 103,8—104 103,9 egy lakosra jutó reáljövedelem 103.5— 104 102.5— 103 104,5 egy keresőre jutó reálbér 103,5 a lakosság összes fogyasztása 103,7—104 104 —104,5 kiskereskedelmi áruforgalom összehasonlítható árakon 104,4 106,2 a szocialista szektor beruházásai (folyó árakon), milliárd Ft 164 181,5 lakásépítés 1000 db. 88,0 93 több új licencet honosítottak meg, amelyek új termékek gyártását, másutt már bevált, korszerű gyártási eljárások megvalósítását mozdították elő. Folytatódott az ipar mű­szaki színvonalnak korszerű­södése. Nőtt a munkák gépesí­tése, az új, termelékenyebb gé­pek és berendezések aránya. Az ipari termékszerkezet fej­lesztése azonban nem volt elég gyors ahhoz, hogy lehetőséget teremtsen a versenyképes, gaz­daságosan értékesíthető ter­mékek termelésének nagyobb mértékű növeléséhez. A szocialista ipar éves átlag­ban 1 688 400 főt foglalkozta­tott, 3800 fővel, 0,2 százalékkal kevesebbet, mint 1976-ban. A létszámcsökkenés a bányászat­ban, a vegyiparban és a köny- nyűiparban az átlagosnál na­gyobb volt. A termelékenység a termelést meghaladóan, 7— 7,2 százalékkal emelkedett. Az 1977. évi befejezésre, il­letve üzembe helyezésre terve­zett ipari nagyberuházások többsége az év végéig megvaló­sult, és ezzel nőtt az ipar ka­pacitása. Az almásfüzitői tim­földgyárban az évi timföldter­melési kapacitás 40 000 tonná­val, 5 százalékkal bővült. A nyirád-deáki bauxitbányánál 350 ezer tonna bauxittermelési kapacitás üzembe helyezése megtörtént. A Tiszai Hőerőmű beruházása a villamos erőmű­vek teljesítőképességét csak­nem 430 mw-tal, 10 százalék­kal bővítette. Az ózdi kohá­szati üzemekben — a gyorsítá­si programnak megfelelően — megvalósult az acéltermelés szempontjából legjelentősebb termelőegység üzembe helyezé­se. A magyar viscosagyár nagyberuházása a műszálter­melő kapacitást évi 6000 ton­nával növelte. A simontornyai Bőrgyár bővítése részben meg­történt. A kötöttárugyárak nagyberuházásainak keretében Budapesten, Debrecenben, Má- télszalkán és Kiskunhalason jelentős termelési kapacitáso­kat helyeztek üzembe. II. Ipar, építőipar A szocialista ipar bruttó ter­melése 1977-ben az előirány­zott 6 százalékkal szemben 6,8—7 százalékkal nőtt. A ter- nelés növekedése — a kedve­lő mezőgazdasági eredmények­kel összefüggésben — az élel­miszeriparban volt a a legna­gyobb, 9,7 százalék. Ezen belül az átlagosnál gyorsabban emelkedett a húsipar, a ba­romfi- és tojásfeldoigozó ipar, a tejipar és a növényolaj- ipar termelése. Élelmiszeripar nélkül számítva az ipari ter­melés lényegében a tervezett mértékben, 6,1 százalékkal nőtt. Az átlagosnál nagyobb mértékben növelte termelését a villamosenergia-ipar, 8,4 szá­zalékkal, a gépipar 7,5 száza­lékkal és a vegyipar, 6,9 száza­lékkal. A gépipari ágazatok közül a villamosgép- és készü­lék-, a híradás- és a vákuum- technikai ipar, valamint a műszeripar 11—13 százalékkal termelt többet az 1976. évinél. A legnagyobb gépipari ágaza­tok közül a közlekedési eszkö­zök gyártása 7,5 százalékkal, a gépek és gépi berendezések gyártása 6,2 százalékkal emel­kedett. Az építőanyag-ipar termelése 6,1 százalékkal nőtt. A bányászat, a kohá­szat és a könnyűipar terme­lésnövekedése 4,0—4,2 száza­lék között volt. A könnyűipa­ron belül jelentősen nőtt a papír- és nyomdaipar terme­lése, a textilruházati iparé 1,9 százalékkal emelkedett. A termelés élénkülésében az sport bővülésének és a beru- ázások növekedésének volt egnagyobb szerepe. Az ipar .fülkereskedelmi célokra 15 százalékkal, beruházásokra 14 százalékkal több terméket ér­tékesített, mint 1976-ban. A fogyasztásicikk-kereskedelem- nek eladott termékek meny- nyisége viszonylag mérsékelten nőtt. Az ipar anyagellátása álta­lában kielégítő volt, amihez az 1976. évinél jóval nagyobb anyagimport is hozzájárult. Az ipari termékszerkezet korszerűsödésében 1977-ben is elsősorban a központi fejlesz­tési programoknak volt jelen­tős szerepük. A közúti jármű- fejlesztés kapcsán tovább nőtt a közúti járművek és részegy­ségeik gyártásának aránya. Űjabb számítógéptípusok ter­melését kezdték meg. A petrol­kémiai program folyamatos megvalósításával dinamikusan nőtt az etilén, a propilén és a műanyagok (elsősorban a poli­etilén), továbbá a szintetikus alapú vegyi szálak termelése. NÉHÁNY FONTOSABB TERMÉK TERMELÉSE az 1977. évi az 1977. év termelés az 1976. év mennyisége százalékában villamos energia, milliárd kWó. 23,4 106,1 szén, millió tonna 25,5 100,8 kőolaj, millió tonna 2,2 102,3 földgáz, milliárd köbméter 6,6 108,5 acél, millió tonna 3,7 101,9 hengerelt acél, millió tonna 3,1 107,6 bauxit, millió tonna 2,9 101,1 timföld, ezer tonna 786,5 106,8 alumínium-félgyártmány, ezer tonna 134,5 100,4 tégla, milliárd darab 2,0 102,9 cement, millió tonna 4,6 107,5 kénsav, ezer tonna 632,1 102,5 műtrágya, hatóanyagban, ezer tonna 805,2 102,9 növényvédőszer, hatóanyagban, ezer tonna n,i 97,5 műanyagok, ezer tonna 148,3 105,0 vegyi szálak, ezer tonna 26,0 124,6 autóbusz, ezer darab 11,8 103,4 számításteehn. termék, folyó áron, millárd Ft 4,2 114,3 rádió, ezer darab 258,7 103,3 televízió, ezer darab hűtőszekrény, ezer darab 423,3 102,8 455,1 104,8 mosógép, ezer darab 202,5 102,5 centrifuga ezer darab 190,4 103,3 pamutszövet, millió négyzetméter 365,7 103,8 gyapjúszövet, millió négyzetméter 42,7 15,5 103,6 kötött alsó- és felsőruha, ezer tonna 99,8 cipő, millió pár 45,7 102,6 fogyasztói tej, millió liter 766,9 • 105,4 csontos nyershús, ezer tonna 559,9 115,8 vágott baromfi, ezer tonna 149,8 106,0 napraforgóolaj, ezer tonna 67,0 125,7 sör, millió hektoliter 7,0 103,5 950 000-re emelkedett. Az év folyamán nőtt a tehenek szá­ma is. A vágóállatok és állati ter­mékek termelése a tervezettnél nagyobb mértékben emelke­dett: a vágóállat-termelés 10 százalékkal, a tejtermelés — főként a hozamok növekedésé­vel — kb. 11 százalékkal, a to­jás- és a gyapjútermelés majdnem 20 százalékkal. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben éves átlagban 773 ezren dolgoztak, csaknem 20 ezerrel, 2,3 százalékkal ke­vesebben, mint 1976-ban. A mezőgazdasági terület tovább csökkent. A mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátottsága ja­vult, a beruházások, elsősor­ban a gépberuházások gyor­sabban nőttek a tervezettnél. Az üzemek többek között 4 ezer 500 traktort, 2, ezer gabo­nakombájnt, 4 ezer 200 teher­gépkocsit vásároltak. A gépál­lomány korszerűsödött, nőtt a nagyobb teljesítményű trakto­rok aránya. A traktorállomány vonóerő-kapacitása 4 száza­lékkal nőtt. A termelők több műtrágyát használtak fel, mint 1976-ban, egy hektár mezőgaz­dasági területre — szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, rét, le­gelő — hatóanyagban számol­va 220 kg műtrágya jutott. IV. Szállítás, hírközlés A szállított áruk súlya 4,6 százalékkal meghaladta az 1976. évit. Vasúton 2,3 száza­lékkal, tehergépkocsin 7,6 szá­zalékkal, hajón 16,1 százalékkál több árut szállítottak. A tö­megközlekedési eszközökön a személyi utazások száma 3,6 milliárd volt, 2,3 százalékkal több, mint 1976-ban. A vasút 1977-ben 10 villa­mos mozdonyt és 20 dízelmoz­donyt szerzett be. Folytatódott- a vonalhálózat, valamint a pá­lya- és állomásbiztosítás kor­szerűsítése. Záhony térségében üzembe helyezték az új fé- nyeslitkei teherkocsi-rendező pályaudvart. A távolsági és a helyi sze­mélyszállítás javítására több mint 1 ezer 100 új autóbuszt, 36 trolibuszt, 27 HÉV motor- és pótkocsit, 20 új csuklós vil­lamost állítottak forgalomba A személygépkocsik száma több mint 83 ezerrel emelke­dett és az év végén megköze­lítette a 740 ezret. Ebből csak­nem 700 ezer a lakosság tu­lajdonában volt. 1977-ben 18 ezer 600 tehergépkocsit állítot­tak forgalomba. A közutakon mintegy 1 ezer 400 km hosz- szúságban korszerűsítést és út­burkolaterősítést végeztek. Több mint 80 kilométer új út épült. Átadták a forgalomnak az M—1-es autópálya Komá­rom és Győr között fél széles­ségben elkészült szakaszát. A telefonfőközpontok befo­gadóképessége 43 ezer, az al­központoké 20 ezer állomással bővült. A települések közötti közvetlen telefonösszeköttetés­ben az összes főállomás 70 szá­zaléka vett részt. Az év végén 27 országgal volt közvetlen távhívásos kapcsolatunk. El­készült és megkezdte kísérleti üzemeltetését az Interszput- nyik földi követőállomás Taliándörögdön. V. Beruházás A szocialista szektor beru­házásaira 181,5 milliárd forin­tot, a tervezettnél 10 százalék­kal nagyobb összeget fordítot­tak. Ez folyó áron 19 száza­lékkal, volumenben 13 száza­lékkal több, mint az előző évben volt. A beruházások ilyen mértékű növekedése nem állt arányban a népgazdaság jelenlegi teherbíró képességé­vel, és a koncentrált kivitele­zés lehetőségeivel. Egyidejűleg túl sok beruházás volt folya­matban, egyes esetekben a be­fejezések elhúzódtak és emel­kedtek a költségek. Mind az építési, mind a gépberuházások összege na­gyobb volt a tervezettnél. Kü­lönösen a nem szocialista or­szágokból származó gépek be­ruházása haladta meg az elő­irányzatot. Állami beruházá­sokra kereken 80 milliárd fo­rintot fordítottak, folyó áron 15 százalékkal többet az előző évinél, de valamivel keveseb­bet az előirányzottnál. Ezen belül nagyberuházásokra a ter­vezettnél kevesebbet, célcso­portos beruházásokra többet használtak fel. A vállalati be­ruházások összege jelentősen meghaladta az előirányzatot. A túlteljesítést főleg' a vállalatok saját fejlesztési alapjainak tervezettnél gyorsabb növeke­dése és emellett az exportnö­velő beruházási hitelek elő­irányzottnál nagyobb folyósí­tása tette lehetővé. VI. Külkereskedelem 1977-ben jelentősen bővül­tek nemzetközi gazdasági kap­csolataink. A szocialista or­szágokkal tovább erősödött együttműködésünk, az árufor­galom az államközi egyezmé­nyeknek megfelelően bővült, folytatódott a termelési, tudo­mányos és műszaki együttmű­ködés, a közös beruházások megvalósítása. Bővültek ter­melési, műszaki és tudományos kapcsolatáink' a nem szocia­lista országokkal. Külkereske­delmi forgalmunk nagyobb ré­szét változatlanul a szocialis­ta országokkal bonyolítottuk le, de számottevően emelke­dett a forgalom a nem szocia­lista — ezen £elül elsősorban a fejlődő — országokkal is. 1977-ben a behozatal és a kivitel értéke 16—16 százalék­kal nőtt. Volumenben a beho­zatal 8 százalékkal, a kivitel 12 százalékkal volt több, mint 1976-ban. Rubel elszámolásokban — a tervnek megfelelően — a kivi­tel gyorsabban nőtt a behoza­talnál. összehasonlítható ára­kon a kivitel 15 százalékkal, a behozatal 7 százalékkal emel­kedett. A behozatali és kiviteli árak változása lényegében megfelelt a számítottnak. A behozatali többlet kisebb volt, mint 1976-ban. Az import el­sősorban energiahordozókból és gépekből bővült. Az exportban a gépipari termékek, valamint az anyagok kivitele nőtt a leg­nagyobb mértékben. A dollár és egyéb tőkés de­viza elszámolású külkereske­delmi forgalomban a behozatal és a kivitel volumene azonos mértékben, 10—10 százalékkal nőtt. A behozatal növekedése nagyobbra kivitelé kisebb volt az előirányzottnál. Mivel a be­hozatali árak nagyobb mér­tékben emelkedtek, mint a ki­viteli árak, folyó áron a beho­zatal növekedése meghaladta a kivitelét. Ebben a viszony­latban az 1976. évinél nagyobb összegű passzívum keletkezett. A behozatalban a gépek, a fo­gyasztási iparcikkek, a kávé, a kakaó, valamint a növény­olajipari takarmányok, a kivi­telben az élelmiszerek és a fo­gyasztási cikkek forgalmának emelkedése volt a legnagyobb mértékű. VII. Jövedelmek, fogyasztás 1977-ben a tervezettnél va­lamivel nagyobb mértékben nőtt a lakosság jövedelme és fogyasztása. , A jövedelmek emelkedéséhez hozzájárult, hogy július 1-ével az iparban, az élelmiszer- és kiskereskede­lemben és a vendéglátásban rendezték és egységesítették kb. 700 ezer dolgozó műszak­pótlékát, amelynek egyévi bérkihatása mintegy 1,8 mil­liárd forint. Szeptember 1-ével, illetve október 1-ével a művelő­dés, az oktatás és az egészség­ügy területén több mint 400 ezer dolgozó bérét emelték. Ennek egyévi bérkihatása csaknem 2,8 milliárd forint. Központi béremelésre került sor a villamosenergia- és a ru­házati iparban is. A népgazda­ságban foglalkoztatottak havi átlagkeresete 3 ezer 440 forint volt, amit továbbra is havi 110 forinttal egészítettek ki a ko­rábbi tüzelő- és húsáremelés ellentételezéseként. A fogyasz­tói árszínvonal a tervezett ke­retek között, 3,9 százalékkal emelkedett. Az egy munkás­alkalmazott keresőre jutó reál­bér a tervezett 2,5—3 száza­léknál valamivel nagyobb mértékben, 3,5 százalékkal nőtt. A reálbérek mellett a társadalmi juttatások is jelen­tősen emelkedtek. Az egy la­kosra jutó reáljövedelem nö­vekedése 4,5 százalék volt, az előirányzott 3,5—4 százalék helyett A pénzbeni társadalmi jut­tatások összege 10 százalékkal volt nagyobb, mint 1976-ban. Ezen belül nyugdíjakra 36,3 milliárd forintot fizettek ki, 4 milliárd forinttal, 13 százalék­kal többet, mint egy évvel ezelőtt. A nyugdíjasok száma 1977. év végén 1 millió 928 ezer volt, 57 ezer fővel több, mint az év elején. Családi pótlékra 8,5 milliárd forintot folyósítottak, 13 száza­lékkal többet az 1976. évinél. 1977. év közepén 1 millió 4 ezer család, 1 millió 920 ezer gyermek után részesült családi pótlékban. Gyermekgondozási segélyre 3,8 milliárd forintot fizettek ki, 9 százalékkal töb­bet, mint egy évvel korábban. Gyermekgondozási segélyben december végén 290 ezer anya részesült, a dolgozó nők 13 százaléka. A kiskereskedelmi forgalom valumene a tervben előirány­zott 4,4 százalékos növekedés­nél nagyobb mértékben, 6,2 százalékkal haladta meg az előző évit. Ezen belül a lakos­ságnak értékesített áruk meny- nyisége mintegy 5,5 százalék­kal nőtt. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása össze­hasonlítható áron 3 százalék­kal, a ruházati cikkeké 2 szá­zalékkal emelkedett. A vegyes iparcikkek forgalma 1977-ben élénk volt, kb. 12 százalékkal magasabb, mint 1976-ban. A lakosság ellátása élelmiszerek­ből jó volt Burgonyából, zöld­ségből és gyümölcsből az előző évinél nagyobb, egyes idősza­kokban bőséges volt a kínálat, a zöldségárak jóval alacso­nyabbak voltak az egy évvel korábbinál. Nőttek a lakosság megtaka­rításai. A takarékbetét-állo­mány az év végén 107,5 mil­liárd forint volt, ami .14,6 mil­liárd forinttal, 15,8 százalékkal több az egy évvel ezelőttinél. 1977-ben a tervezett 88 ezer lakásnál mintegy 5 ezerrel több, 93 ezer lakás készült el. Magánerőből 59 ezer, állami erőből 34 ezer lakás épült Vili. Népesség, foglalkoztatottság, egészségügyi és kulturális ellátás 1978. január 1-én az ország népesége 10 671 000 fő volt, 46 000-rel több, mint egy évvel korábban. 1977-ben 178 000 gyermek született, 4 százalékkal keve­sebb, mint az előző évben. A csökkenés összefüggött azzal, hogy kevesebb volt a fiatal szülőképes korú nők száma, mint egy évvel korábban. Ezer lakosra 16,7 élveszületés és 12,4 haláleset jutott. Az 1000 élveszületettre jutó 1 éven alul meghaltak száma, a csecsemő- halandóság, az előző évi 30-ról 26-ra csökkent. Az 10001 lakos­ra jutó természetes szaporodás 1977-ben 4,3 volt. 1978. január 1-én a népesség 47,6 százaléka, összesen 5 078 000 fő tartozott az aktív keresőkhöz, 5000 fővel keve­sebb, mint egy évvel azelőtt. A létszám 63 százalékát fog­lalkoztató három fő anyagi ág­ban — az iparban, az építő­iparban és a mezőgazdaságban — a dolgozók száma tovább csökkent, a népgazdaság többi ágában együttvéve 1,5 száza­lékkal nőtt. Az egészségügyi ellátásra az állami költségvetés mintegy 13 milliárd forintot fordított. A kiadások több mint fele a fek­vőbeteg-ellátást szolgálta. A kórházi ágyak száma 1 ezer 100-zal gyarapodott és az év végén a szülőotthoni ágyakkal együtt megközelítette a 93 ezer 500-at. Átadásra került az Or­szágos Kardiológiai Intézet és több kisebb .létesítmény. (Folytatása a 4. oldalon) Az építőipari termelés a ter­vezett ütemben, az előző évi­nél nagyobb mértékben, kb. 6 százalékkal nőtt. Az állami építőipari vállalatok termelése 6,9 százalékkal, az építőipari szövetkezeteké kismértékben emelkedett. A foglalkoztatottak száipria valamivel csökkent, a termelés növekedése teljes egé­szében a munkatermelékeny­ség emelkedéséből származott. Az építőiparban folytatódott a korszerű építési módok tér­hódítása, javult a gépesítettség. A nagymértékű terven felüli keresletnövekedést azonban az építőipar adott kapacitása és szerkezete nem tudta kielégí­teni. III. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés a tervvel összhangban, 1976-höz képest 7—7,5 százalékkal nőtt. 1976-hoz viszonyítva a növeke­dés 10—11 százalékos. Az álla­mi gazdaságok és a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek kb. 12 százalékkal, a háztáji és kisegítő gazdaságok mintegy 7—8 százalékkal termeltek töb­bet, mint egy évvel korábban. A termelés növekedése lehető­vé tette a lakosság jó élelmi­szer-ellátását és a kivitel bő­vítését is. 1977-ben 5,3 millió tonna bú­za termett, valamivel több, mint egy évvel korábban. A többletmennyiség a hozamnö­vekedésből származott, a búza vetésterülete kisebb volt az előző évinél. A hektáronkénti átlagtermés 40,5 mázsa volt, 1,7 mázsával több az eddigi leg­magasabb, 1976. éyinél. Kuko­ricából az előző évinél valami­vel kisebb területen, majd­nem 1 millió tonnával több, összesen 6 millió tonna ter­mett. A hektáronkénti álagter- més 46,8 mázsa volt, 23 száza­lékkal nagyobb, mint 1976-ban. A tervnek megfelelően a zöldség-, a burgonya- és a gyümölcstermelés erőteljesen fejlődött, Zöldségből és burgo­nyából az előző évinél 20 szá­zalékkal többet takarítottak be, hasonló mértékben növe­kedett az alma- és a szőlőter­més is. Cukorrépa valamivel kevesebb termett, a répa cu­kortartalma nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A sertésállomány továbbra is magas szinten maradt, és az év végén 7,8 millió volt. A szarvasmarha-állomány egy év alatt 3 százalékkal, 1 millió A központi fejlesztési progra­mokon túlmenően az ipar más ágaiban is történt előrehala­dás a termékszerkezet fejlesz­tésében, többek között a hűtő- gépgyártásban, a híradás- és vákuumtechnikai iparban, az orvosiműszer-gyártásban, a be- tonelemgyártásban és a gyógy­szeriparban. Az iparvállalatok 1977-ben is A belföldi felhasználás is nagyobb mértékben nőtt az előző évinél és a tervezettnél. A fogyasztás az előirányzott 3,7—4 százalékkal szemben 4—4,5 százalékkal emelkedett. A felhalmozás növekedése lé­nyegében nagyobb volt, mint a fogyasztásé, ami elsősorban ab­ból adódott, hogy a beruházá­sod volumene a tervezett 4—5 százaléknál jóval gyorsabban, 13 százalékkal nőtt. A belföldi felhasználáson belül az előző évekhez képest növekedett a felhalmozás aránya; 73 száza­lék jutott fogyasztásra és 27 százalék felhalmozásra. A fogyasztás és felhalmozás értéke együttvéve meghaladta a nemzeti jövedelmet. Ebben jelentős szerepe volt annak, hogy a nem szocialista orszá­gokból behozott cikkek ára gyorsabban emelkedett, mint az oda kivitt termékeinké. A különbözetet a tervezettnél és az előző évinél is nagyobb be­hozatali többlet fedezte.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom