Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-04 / 30. szám

Rendszerünk maradandó alkotása Megemlékezés a népi ellenőrzés jubileumán Kádár János üdvözlő levele — Húsz év tapasztalatai alap­ján joggal állapíthatjuk meg, hogy a népi ellenőrzés bevál­totta a hozzáfűzött reménye­ket, kiállta az idő próbáját, létrehozása szocialista rendsze­rünk méltó és maradandó al­kotásának bizonyult — hangsú­lyozta beszédében Szakait Jó­zsef államtitkár, a KNEB elnö­ke, a népi ellenőrzés megala­kulásának 20. évfordulója al­kalmából rendezett ünnepségen pénteken a Belügyminisztérium Zrínyi utcai klubjában. Az ün_ népség elnökségében foglalt helyet Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Párdt Imre, az MSZMP KB gazdaságpolitikai és Ko­vács Antal, az MSZMP KB ipa­ri, mezőgazdasági és közleke­dési osztályának vezetője, va­lamint a Minisztertanács több tagja, a társadalmi és a tömeg­szervezetek számos vezetője. Szakali József ünnepi meg­emlékezésében egyebek között szólt arról: joggal állapíthat­juk meg, hogy a népi ellenőr­zés szerveinek ereje a párt­irányításban, a pártvezetésben van. Tekintélyét a számára megjelölt feladat, végzett mun­kája, annak demokratikus jel­lege, a párt- és a társadalmi szervek, a tömegek bizalma alapozta meg. A népi ellenőr­zés munkája szolgálat, tevé­kenysége az irányítás és a ve­zetés szerves része, jelentős eszköze. A KNEB elnöke részletesen elemezte a népi ellenőrzési te­vékenység fejlődésének legfon­tosabb változásait és állomá­sait, majd a jelen tennivalókról szólt. Felhívta a, figyelmet: a vizsgálatokat, az ellenőrzést akkor kell elvégezni, amikor a gazdasági folyamat elakadása, torzulása, a hiba vagy a kár bekövetkezése nagyobb erőfe­szítések vagy áldozatok nélkül még megelőzhető. A népi el­lenőrzés fontos feladata nem­csak a hibák, a mulasztások fel- ■tárása, kijavításuk szorgalma­zása, hanem a kedvező tenden­ciák, a jó* megoldások és ta­pasztalatok számbavétele, elem­zése, értékelése és azok széles körű terjesztése. A jövőben ezért a korábbinál nagyobb gondot kell fordítani, arra, hogy a vizsgálatok tapasztala­tait, javaslatait megfelelően hasznosítsák, s egy-egy vizsgá­latot csak akkor tekintenek le­zártnak, ha az illetékesek a szükséges intézkedéseket meg­tették és a vizsgáit területen érdemi változás következett be. Végül köszönetét mondott né­pi ellenőrzés valamennyi társa­dalmi és függetlenített dolgo­zójának eredményes munkáju­kért, a párt- és az állami szer­veknek, a dolgozó népnek a se­gítségért és támogatósért, a testvérországok népi ellenőrzé­si szerveinek azért, hogy / ta­pasztalataik átadásával segítik a hazai népi ellenőrök munká­ját. Ezt követően Huszár István olvasta fel Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának első köszöntő sorait, amelyben méltatja a népi ellenőrzés te­vékenységét, a népi ellenőrök felelősségteljes munkáját, S ah_ hoz további sikereket kíván az MSZMP Központi Bizottsága nevében. Az ünnepség végén a Bel­ügyminisztérium Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Du­na Művészegyüttese adott mű­sort. Kitüntetési ünnepség a Parlamentben A népi ellenőrzés jubileuma alkalmából a Népköztársaság Elnöki Tanácsa kiemelkedő munkájuk elismeréséül népi ellenőröket tüntetett ki. A kitüntetéseket pénteken a Parlament Munkácsy-ter- mében Losonczi Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke adta át. Az ünnepségen megjelent Huszár István és Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Cseterki Lajos, az Elnö­ki Tanács titkára, Szakali Jó­zsef, államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság el­nöke. A kitüntetések átnyújtása- kor Losonczi Pál egyebek kö­zött hangsúlyozta: — Állami, társadalmi és közéletünk nélkülözhetetlen tényezője a népi ellenőrzés, amelynek immár két évtize­des múltja, története van. A törvény a népi ellenőrzést mint az állam általános ha­táskörű és átfogó feladatok­kal felruházott szervét azért hívta életre, hogy a dolgozó nép széles rétegeinek szerve­zett és közvetlen részvételé­vel oldja meg a gazdasági, a társadalmi, a szociális és kul­turális ellenőrzés feladatait. A fennállása óta eltelt idő­szak tapasztalatai alapján bíz­vást elmondhatjuk, hogy a népi ellenőrzés eredményesen látja el kettős, ám mégis egy­séges feladatát: sajátos , és nagy súlyú társadalmi, álla­mi rendeltetését a dolgozók nagy tömegeinek részvételé­vel és közreműködésével. — Pártunk és államunk ve­zetése rendkívül sokra tartja és nagyrabecsüli ezt a tevé­kenységet, amely úgy lát el nélkülözhetetlen állami-társa­dalmi feladatokat, hogy köz­ben az állampolgárok tízez­reit kapcsolja be ebbe a hi­vatásjellegű közéleti szerep­lésbe, teszi őket a hatalom gyakorlásának közvetlen ré­szeseivé. Teljesen érthető, ha pártunk és államunk veze­tése a kerek évforduló alkal­mából elismerésének és kö­szönetének úgy ad kifejezést, hogy kitüntetésben részesíti a népi ellenőrzés nagy csa­ládjából azokat, akik tevé­kenységük tartamával, telje­sítményük kiugró szintjével szereztek érdemeket. Enged­jék meg, hogy pártunk és államunk vezetése — és ter­mészetesen a magam nevé­ben tiszta szívből a legjobba­kat kívánjam valamennyiük­nek. Egyúttal hadd fejezzem ki azt a .meggyőződésemet, hogy a népi ellenőrzés sok ez­res, az önzetlen társadalmi munkára vállalkozó elkötele­zettje a jövőben is fáradha­tatlanul és eredményesen se­rénykedik feladatának szor­gos ellátásán, hivatásának teljesítésén. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a népi ellen­őrzés szervezete megalakulá­sának 20. évfordulója alkal­mából, a népi ellenőrzés terü­letén kifejtett/ eredményes munkásságuk elismeréseként a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adomá­nyozta Barna Sándornak, az OTP Nógrád megyei igazgató- helyettesének, dr. Bóc Imré­nek, a Központi Statisztikai Hivatal Gazdaságkutatási In­tézete tudományos főmunka­társának, Buzogány Istvánnak, a Tolna megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Vállalat igazgatóhelyettesének, Hoff­mann Istvánnak, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság fő­osztályvezetőjének, Horváth Lászlónak, a sásdi nagyköz­ségi tanács költségvetési üze­A könnyűipar és Pest megye vezetőinek tanácskozása Két Pest megyei könnyű­ipari vállalat termékszerkeze­tének korszerűsítése érdekében — jelentős rekonstrukciót hajt végre ebben a tervidőszakban. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat és a Váci Kötöttáru- gyár, s egyenként több mint 100 millió forintot költenek termelési technológiájuk fej­lesztésére, újtípusú automata gépek beszerzésére. Velük együtt a megye más könnyű­ipari üzemeit is gyors ütem­ben fejlesztik, s ez nemcsak a csökkenő munkaerő pótlását szolgálja, a szociális és mun­kahelyi körülmények javítá­sával is együtt jár — állapí­tották meg — egyebek között — pénteki tanácskozásukon a könnyűipar és Pest megye vezetői. A megyében elsősorban a főváros vonzáskörzetének tele­pülésein — több könnyűipari nagyvállalatnak van üzeme, s az ágazat budapesti gyáraiban dolgozók jelentős része is a falvakból jár munkahelyére. Élet- és munkakörülményei­nek javítása, a hatékohy ter­melés feltételeinek megterem­tése közös törekvése Pest me­gye párt- és tanáési szervei­nek é6 a minisztériumnak. En­nek eredményeként a Pest megyei Műanyagipari Váljalat például részt vesz a cipőipar fejlesztési programjában. Ceg­lédi gyáregysége az idén már 500 ezer pár ragasztott talpú gyermekcipőt készít, s a követ­kező ötéves tervidőszakban megkétszerezheti termelését. A minisztérium és a megye ve­zetői egyetértenek azzal, hogy a Pest megyei Vegyi- és Di­vatcikkipari Vállalat solymári gyáregysége megszüntesse a gazdaságtalan irodabútor-gyár­tást. A tanácskozást Bakos Zsig- mond könnyűipari államtitkár, Balogh László, a Pest megyei pártbizottság titkára és La­katos Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese vezette. me igazgatójának, dr. Molnár Imrének, a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnökhe­lyettesének, Nádházy Albert- nek, a /Fogyasztási Szövetke­zetek Hajdú-Bihar megyei Szövetsége titkárának, dr. Petravich Ferencnek, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság főosztályvezető-helyettesé­nek, Sándor Istvánnak, a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság főosztá'yvezetőjének, Vitvera Lászlónak, a Könnyű­ipari Tervező Vállalat fő­könyvelőjének. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát tizenöten, bronz fo­kozatát huszonötén kapták. Az utóbbi kitüntetést vette át Báthy Tibor, a gödöllői váro­si tanács művelődési osztá­lyának gazdasági felügyelője, Cseh Kálmánná, a monori já­rási NEB elnöke, Miklós Györgyné, a Pest megyei NEB főelőadója és Papp István, a szentendrei járási ÁFÉSZ osz­tályvezetője. Szakali József pénteken a KNEB székházában 69 népi ellenőrnek a Kiváló népi el­lenőr kitüntetést nyújtotta át. Az ünnepségen részt vett Bor­bándi János, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Az országban összesen 439- en kapták, illetve kapják meg a kiváló népi ellenőr jelvényt, 500-an a népi ellenőr emlék­plakettet. Több mint három­ezer, 20 éve dolgozó népi el­lenőrt oklevéllel tüntettek ki. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXII. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM Ara 80 fillér 1978. FEBRUÁR 4., SZOMBAT Három járást — Ceglédről Több tej, nagyobb választék A korábbi években hozott kormányintézkedések nyomán tavaly már érezhetően emelke­dett a tejtermelés. A tejipar 2 milliárd litert dolgozhatott fel. A termeléssel párhuzamosan nőtt a fogyasztás is, 1977-ben már 146 liter tej., jutott egy emberre. Ez azonban csak átlag. A városokban ennél jó­val több, néhány vidéki tele­pülésen viszont kevesebb a fogyasztás. Vannak községeink, ahol a 60 litert sem éri el. A tejipar igyekszik meg­szüntetni ezeket a területi aránytalanságokat, széle­síti a központi ellátás körét. Míg 1970-ben csak 600 hely­ségben volt pasztőrözött tej­értékesítés, 1975-ben már 2570 helységben. Ma az ország -la­kosságának 95 százaléka ihat pasztőrözött tejet Pest megyében Cegléden a régi tejüzem több mint 60 év­vel ezelőtt épült, elavult be­rendezéseivel már képtelen volt kielégíteni az igényeket. Ezért a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat 17 mezőgaz­dasági szövetkezettel közösen egy új üzemet létesített. A Ceglédtej Szövetkezeti Kö­zös Vállalat tavaly július else­jén kezdte meg a folyamatos termelést. Ma már három járás csaknem 230 ezer lakosát látja el na­ponta friss tejjel, tejföl­lel, túróval és más tejké­szítményekkel. | A vállalat a legkorszerűbb NDK-, magyar és lengyel gép­sorokkal és berendezésekkel napi 60 ezer liter tej feldolgo­zására képes. Szinte vala­mennyi munkafolyamat auto­matizált. Csupán a túrót cso­magolják kézzel, de 1979-re várják az automata csoma­gológépet. Az 1977-es tervet kilenc hó­napra készítette a vállalat, de a fejlesztés építőipari munkái elhúzódtak, ezért csak július PSZ 10/30 Bulgáriába Bolgár megrendelésre készítenek PGZ 10/30-as típusú huzalzománcozó gépeket a Pestvidéki Gépgyárban. A képen Szmetanovics Jánosné az oldallemezeket préseli. Geleta Pál felvétele elsején kezdhették meg a pró­baüzemet, majd a folyamatos termelést. Ez a kéthónapos ki­esés mintegy 3 millió forintos nyereségkiesést jelent a válla­latnak. Az elmúlt évi árbevé­telük így is 75 millió 342 ezer forint volt. A Ceglédtej 17 tagszövetke­zetén kívül a környék tsz-eitől, állami gazdaságaitól — és 18 begyűjtőállomásán keresztül — a háztáji gazdaságokból is fel­vásárolja a felajánlott tejet. Tavaly több mint 16 millió li­tert vettek át, ebből 8 millió 215 ezer litert feldolgoztak, a többit továbbszállították a Budapesi Tejipari Vállalatnak. Az idei felvásárlási terv szerint mintegy 28 millió literre számítanak. Ebből 22 millió litert a tsz-ek és 5 milliót a háztáji gazda­ságok szállítanak. A Ceglédtej Szövetkezeti Kö­zös Vállalat nemcsak saját ké­szítményeivel látja el a la­kosságot, hanem az országban beszerezhető összes tejtermé­ket forgalmazza. Tavaly 80 féle készítményt szállított, mintegy 45 millió forint érték­ben. A Tejipari Szállítási Vál­lalat 23 gépkocsija naponta többször is fordul a Ceglédtej és a községi boltok között, hogy ahol csak lehet, délután is friss tejet, tejterméket ta­láljanak a vásárlók. Wanatka Gabriella Gyümölcsöző kapcsolatok Vác és Gödöllő megálkpodúsa Vác tavalyelőtt ünnepelte fennállásának 900. évforduló­ját, s bár Gödöllő is gazdag múltra tekinthet vissza, vá­rossá mindössze tizenkét éve nyilvánították. Hogy a két Pest megyei település mai gondjai és örömei mégis ha­sonlítanak egymáshoz, azt jól bizonyítja az 1966 februárjá­ban megkötött testvérvárosi szerződés, a két város között kialakult gyümölcsöző kap­csolat. Az együttműködés szé­lesítése kölcsönös érdek. Ezért született meg a két ta­nács között az együttműkö­dési megállapodás, amit teg­nap hitelesítettek aláírásukkal a gödöllői pártbizottságon a városok vezetői: Papp József, a váci, Plutzer Miklós, a gö­döllői városi pártbizottság el­ső titkára, Weisz György, Vác és Benedek János Gödöllő ta­nácsának elnöke. A testvérvárosi kapcsolat korábban is bővelkedett hasz­nos kezdeményezésekben, a váciak politikai, gazdasági, kulturális tapasztalatait jól hasznosíthatták Gödöllőn. A fiatalabb város is megtalálta a módját, hogy támogassa idő­sebb testvérét, segítettek pél­dául a Madách Imre Műve­lődési Központ építésében. A két városi tanács közötti együttműködési megállapodás ezután még több lehetőséget nyújt; a szerződés keret, amit tartalommal kell kitölteniük. A megállapodás értelmében a két város tanácsa kölcsönö­sen tájékoztatja egymást i munkájáról. Elősegítik a bi­zottságok együttműködését, kicserélik tapasztalataikat. Lehetővé teszik, hogy a jövő­ben a szakigazgatási szervek is tájékozódhassanak az ál­lamigazgatás területén, átve­hetik egymástól például az ügyvitel egyszerűsítését szol­gáló módszereket. A városok politikai, gazda­sági és társadalmi szervei is keresik az együttműködés ha­tásosabb formáit. A pártszer­vezetek cselekvési program­jaikat vetik össze s alkalom nyílik arra is, hogy a Gödöl­lőn is tevékenykedő váci vál­lalatok, a Vác- és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi és a Váci Húsipari Vállalat a jöyőben még fokozottabban javítsa a fiatalabb város el­látását. Sokoldalú együttműködésre nyújt módot a közművelődés: a váciak hamarosan viszonoz­zák a segítséget, a Gödöllőn épülő s a testvérvároséhoz hasonló művelődési központ kupoláját készítik el. A gö­döllőiek tanulmányozzák a váciak színházakkal kötött szerződéseit, s a tapasztalato­kat hasznosítani kívánják. A társadalmi ünnepségeken köl­csönösen szerepeltetik egymás művészeti csoportjait. A két városban arra töre­kednek, hogy a szocialista építésben jó példát mutassa­nak az egymásrautalt telepü­lések együttműködésében, s a kínálkozó lehetőségeket ki­használva és folyton bővítve, egymás javára is dolgozzanak. G. Z. Pártvezetők látogatásai Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra pénteken a főváros XVII. kerületében tett látogatást. A kerületi pártszékházban tájékozódott a kerület életé­ről, fejlődéséről, párt-, társa­dalmi, gazdasági munkájáról, majd megtekintette a Péceli úti új szakosított körzeti orvo­si rendelőt. Ezt követően el­látogatott a Hungarocamion nemzetközi autóközlekedési vállalathoz. Megtekintette a korszerű Cinkotai úti forgal­mi-műszaki bázist, és elbeszél­getett a dolgozókkal. Végezetül a Hungarocamion pártbizottságán Borbély Sán­dor a kerületi és az üzemi párt-végrehajtóbizottság tag­jaival a vállalat politikai, tár­sadalmi és gazdasági vezetői­vel folytatott eszmecserét a pártmunka időszerű kérdései-^ ről, a beszámoló taggyűlések tapasztalatairól. Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kétnapos látogatást tett Sza- bolcs-Szatmár megyében. Csü­törtökön Nyíregyházán tájé­koztatták a megye politikai, gazdasági helyzetéről. A Köz­ponti Bizottság titkára megte­kintette a város legújabb la­kónegyedét és az ottani 24 tantermes általános iskolát, majd felkereste a nyíregyházi dohányfermentáló vállalatot.' Győri Imre pénteken részt vett és felszólalt a nyírtassi Dózsa Tsz zárszámadó és terv­tárgyaló közgyűlésén. Utána megtekintette a szövetkezet al­matárolóját és konzervüzemét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom