Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-19 / 43. szám

1078. FEBRUAR 19., VASÁRNAP A gyermekek javára Színészpaletta Százhalombattán Ma délután három órakor kezdődik Százhalombattán a Dunai Kőolajipari Vállalat színháztermében Maros Gábor önálló előadói műsora, Szí­nészpaletta címmel. A közön­ség válogatást hall Petőfi Sándor, Ady Endre, József At­tila legszebb verseiből, ugyan­akkor szemtanúja lehet annak is, hogyan vált egy nagyszerű színészegyéniség versekről francia sanzonokra, angol musicalbetétekre, természetes, könnyed előadásmóddal — ahogyan ezt Maros Gábortól megszoktuk. A színművész társadalmi munkában vállalta ezt a dél­utánt, mint a DKV Irinyi szo­cialista brigádjának tisztelet­beli tagja. Nem először. Most azért teszi, hogy az előadás bevételét a városban élő hát­rányos helyzetű vagy veszé­lyeztetett gyermekek támoga­tására használják fel a fiata­lok, amint a vállalat KlSZ-bi- zottságával ezt megbeszélték. ★ Körülbelül 14 ezer forintra szá­mítanak, ha megtelik a színház. A pénzből jut majd arra is, hogy a nyáron üdülni vigyék ezek kö­zül a gyerekek közül azokat, akik legjobban igyekeztek a tanulás­ban. Szép kezdeményezés. Mert álla­munk ugyan megfelelően gondos­kodik azokról a gyermekekről, akik szétzilált, csonka családban vagy felelőtlen szülőkkel élnek. A százhalombattai KISZ-fiatalok azonban zömében olyan dologra szánták ezt a pénzt, ami nem ki­fejezetten alapvető életszükséglet, de hozzá tartozik az élethez, gaz­dagabbá teszi. Búcsú a kollégiumtól ÁTSZERVEZÉS ELŐTT AZ ÖRKÉNYI SZAKMUNKÁSKÉPZŐBEN Már tavaly híre járt, hogy átépítik az Örkényi Mezőgaz­dasági Szakközépiskolát, de akkor még senki nem tudott semmi biztosat. A kérdés az volt: lesz-e rá pénz. Mára már bizonyossá vált, hogy az idén megkezdik az ősrégi iskola felújítását. A munka kezdésé­hez a pénzügyi fedezet is meg­van: 12 millió 700 ezer forint. Különös épületcsoportban helyezkedik el ez a tanintézet és a hozzá tartozó kollégium. Első pillantásra is látszik: nem arra a célra készült, ami­re használják. Marosy Elemér igazgatóhelyettes kutató szak­értője az építmény történeté­nek. Ölven éve iskola — A legrégebbi anyakönyvi bejegyzés szerint 1771-ben m^r állt ez az épületcsoport, amely a gödöllői Grassalko- vichok birtokához tartozott — mondja Marosy Elemér. — Természetesen nem iskolának építették, uradalmi épületek voltak ezek, jó néhányuk is­tálló. ötven éve tanítanak itt, 1926-tól 1944-ig a Vitézi Szék gazdaképző iskolája volt. Ör­kény felszabadulása után kór­házat rendeztek be az épület­ben, itt gyógyították azokat a szovjet katonákat, akik Buda­pesten és az ország 'más ré­szein folyó felszabadító har­cokban sebesültek meg. Az ok­TV-FIGYELO Jogi esetek. Biológiai és társadalmi tanulságokban egy­aránt gazdagnak bizonyult a Jogi esetek legutóbb látott, csütörtök esti műsora. Ami a biológiai vonatkozásait illeti: az apaság megállapításának igen-igen fejlett módszereivel ismerkedhettek meg a nézők. Ma már ott tartunk, hogy szin­te kizárólagos biztonsággal el­dönthető: kitől származik a kis utód. Még akkor is — és ez a bejelentés volt az adás igazi szenzációja —, ha kétpe- téjű ikrekről van szó, és a két újszülött más és más férfinak köszönheti létét. Hanem a fent említett tár­sadalmi tanulságok sem ki­sebb súlyúak, hiszen a legele­mibb emberi kötelesség töme­ges elmulasztására; az apaság felelősségétől való menekülés mind aggasztóbb arányaira hívták fel a figyelmet. Pörök ezreit, kell lefolytatni minden évben, hogy a nem vállalt ap­róságoknak név is meg a ne­veltetésükhöz némi pénz is jusson. Hála az orvostudo­mány illetékes ágazatának, rendre eredménnyel érnek vé­get ezek a bírósági ügyek. Igaz, szomorú és lehangoló eredménnyel, mert hiába a név s a pénz, csak nem került csa­ládba az a gyerek. Anyjánál, nagymamájánál cseperedik fel, s csak látja, de nem érzi, hogy a növekedést mennyire segíti az a kis emberi egység, amit úgy is hívnak, hogy família. Több felelősséggel tervezzük meg utódaink jövőjét — sugal­mazta kimondva-kimondatla- nul a Jogi eseteknek ez az ér­dekes és tanulságos műsora. Postafiók. Takács Mari­ka közkedvelt háztáji műsorá­ban, a Postafiók 250-ben ez­úttal Horváth Ádám, a tv szórakoztató dramaturgiájának vezetője beszélt e nemrég lét­rehozott műsorkészítői egység munkájáról, terveiről. Hogy a néző is tudja, mely művekről esett szó, megemlítjük, hogy azt a bizonyos, háromrészes Bunkert is Horváth Ádámék csinálták, és a jövőben is effé­le, az előfizetők túlnvomó többségének szóló, az igényes szórakoztatást szolgáíó prog­ramokkal szeretnének előruk­kolni, mint mozgó képekkel beszélő modern mesemondók. Kecsegtető elképzelések, amelyek megvalósításához nem kevés alapot ad a szóban for­gó — a kritikák böngészői jól tudják, hogy itt földicsért, amott meg lepocskondiázott — Bunker. Mert ha voltak is eb­ben a pincemélyi magatartás­kísérletben ügyetlenségek, mel­léfogások (a méteres vasbeton­falak ellenére is ragyogóan szóló rádiócska, az a házilago­san elvégzett vakbélműtét stb.), azért ez a tv-film amúgy, mindenestől a végignézhető kategóriában kaphat helyet. És ez a minősítés — minek bizonygatni — nem kis , rang. Mi. Egy-két napig bizto­san a szóbeszéd tárgya lesz ismét közkedvelt népszórakoz­tatónk, magánbosszankodá- saink, privát düheink teli torkú elharsogója, Hofi Géza, aki nem volt rest, és a maga szil­veszteri tv-blokkját alaposan átszabta. Levágta a végét. Időközben ugyanis rájött, hogy az a bizonyos suszteriáda nem sikerült valami fényesen, és ezért nyilvánosan önkritikát gyakorolt: egy nyisszentéssel véget vetett e beszéddel kevert zenének. Mint a szilveszteri műsor péntek esti ismétlésé­nek legvégén mondta: kijaví­totta a hibáját. Tegyen így más is — kuncogta felénk —, tegyen így mindenki! Akácz László tatás 1946-ban kezdődött meg újólag. Kezdetben pár hóna­pos, aranykalászos gazdatan­folyamokat tartottak. akkor az — Kik tanultak iskolában? — A gépállomások 1948-ban alakultak meg, s ezekben kép­zett gépészekre volt szükség. Itt alapozták meg a mezőgaz­dasági gépészmérnöki képzést is. A mai vezető szakemberek közül sokan tanultak itt. Ki­emelt iskola volt, nagyon jó eredményeket ért el. Az okta­tásnak ez a fajtája 1953-ig folyt az iskolában, utána me­zőgazdasági gépész, szerelő, szakmunkásokat képeztek itt kilenc évig. így is színvonalas Ahhoz képest, hogy több mint kétszáz éves, Örkény legöregebb épülete, jól tartja magát. Némelyik épületrészről még azt is el lehet mondani, hogy bolthajtásai alatt a ká­nikula is elviselhető. Mióta vannak Marosy Elemér igaz­gatóhelyettesnek személyes ta­pasztalatai az iskoláról? — Ezerkilencszázhatvanhá- romban kerültem ide; 1962 és 1965 között kizárólag felnőtt- oktatás folyt az intézmény­ben; olyan mezőgazdasági gé­pészeket képeztünk, akik már üzemekben dolgoztak, de még nem volt képesítésük. Aztán újabb fordulat következett be: áttértünk a iskolás korúak képzésére. Azóta ez folytatódik, emellett felnőtteket is taní­tunk. Azok számára, akik el­végezték a szakmunkásképzőt, 1975-ben szakközépiskolát is indítottunk, az idén érettségi­zik az első ilyen osztályunk, tizenhat tanuló. — Hányán járnak ide jelen­leg? — Száznyolcvana«, hat ta­nulócsoportban. Két osztály gyakorlati foglalkoztatását a hernádi Március 15. Termelő- szövetkezetben, egyet a saját gazdaságunkban oldottunk meg. összesen három tanter­münk van, három méter szé­lesek, "tizenegy, illetve kilenc méter hosszúak. Szükségtante­rem valamennyi... — A kollégium mekkora? — Százhúsz gyerek kap ben­ne. helyet. A legkisebb hálóte­remben tizenketten, a legna- gypbban huszonnégyen alsza­nak. Nincs meg az előírt lég­köbméter. Ha több helyünk lenne, több gyereket tudnánk felvenni az iskolába. — Az oktatás színvonalát nem befolyásolja ezt a szük­ségállapot? — Az oktatási eredmények szempontjából az iskola orszá­gos szinten is megállja a he­lyét. Pedagógusaink jó szak­emberek, nagyrészt helybeliek, illetve itt telepedtek le. Bázis lesz Hosszú volt az ötven év, de talán a most következő két év lesz a leghosszabb. A 12 millió 700 ezer forintból az idén megkezdik az új kollé­gium építését. Miért a kollé­giummal kezdik? — A legtöbb építménynek itt már csak eszmei értéke van, de a kollégium nedves, penészes is. öskzedőlés előtt áll. Hogy ne lássuk a penészt, fával borítottuk a falakat. De ennek csak esztétikai szem­pontból van jelentősége, ör­vendetes, hogy 'most már má­sok is látják, hogy itt tenni kell valamit. Az előregyártón elemekből épülő, százhúsz sze­mélyes kollégiumot később bővíteni lehet és kell is, kony­hát és ebédlőt is építhetnek hozzá. De más épületet is ka­punk, és ez legalább olyan lé­nyeges, mint az építkezés. Ör­kényben most épül áz új álta­lános iskola, ha kész lesz, megkapjuk a régit, ott lesz a tanítás. Ezzel összesen tizenkét tantermünk lesz a mai három helyett. — Többen tanulnak akkor az iskolában? — A tervek szerint 1980-ban fejeződik be a kollégium épí­tése, addigra az iskolát is megkapjuk, s ez lesz Dél-Pest megye ipari és mezőgazdasági szakmunkásképző bázisa. Ügy tervezik, hogy idehozzák át a Dabason székelő ipari szak­munkásképzőt is, amely most a ceglédiek kihelyezett tago­zata. majd FOKOZATOSAN VEZETIK BE Megjelentek az új általános iskolai tantervek H. E. Jelentős állomásához érke­zett iskolai oktatásunk tar­talmi megújításának folyama­ta: megjelentek az új általános iskolai tantervek. Az elsősöket ez év szep­temberétől már ezek alap­ján tanítják a pedagógu­sok, és az új tanterv szerint ta­nulják a fizikát a hatodikosok is. A többi osztályban, illetve a többi tantárgyból az elkö­vetkező években fokozatosan vezetik be az új tantervet. Az általános iskolai neve­lés és oktatás alapjául szol­gáló pedagógiai dokumentu­mokat — melyeknek a hagyo­mányos értelemben vett tan­terv csak egy része —, több könyvben, füzetben jelente­tik meg. Közülük a legalap­vetőbbek már.a napokban a pedagógusok kezébe kerültek. Az első kötet a minden neve­lőre egyaránt vonatkozó do­kumentumokat tartalmazza. A tanítási órán és iskolán kívüli nevelés terve ugyan­csak az első kötetben talál­ható. Arra törekedtek a szer­kesztők, hogy egy kiadványban kerüljön minden nevelési jel­legű dokumentum a pedagó­gusok kezébe, ezért kapott he­lyet a kötetben az osztályfő­nöki órák tanterve is. Osztály- főnöki órákat különben az eddigi ötödik helyett a jövőben már a harma­dik osztálytól tartanak. A második kötet az 1—4. osz­tályok terveit foglalja magá­ban. Az elmúlt évek pedagó­giai vitáinak eredményei im­már hivatalos okmányban is tükröződnek, az eddig külön- külön tanított olvasás-írást, nyelvtant és helyesírást, vala­mint fogalmazást egy tan­tárgyba vonták össze: szep­tembertől már az első osztá­lyosok is magyar nyelv és irodalmat tanulnak. Űj tantárgy — az első osz­tálytól kezdve — a tech­nika. fokoza- az első ahol a helyett A korábbi kézimunkától, a munkára neveléstől eltérő fel­adatra vállalkozik: a gyere­kek önálló alkotó készségé­nek kifejlesztésére. Ugyancsak új tárgy az elsőben a rajz; az óvodai magas színvonalú, esztétikai nevelés ily módon törés nélkül folytatódik az ál­talános iskolában is. Az elmúlt években tosan bővül azoknak osztályoknak a köre, pedagógusok számtan matematikát tanítanak. Az első osztályban kezdő­dik, és az ötödik osztályban fejeződik be a komplex ter­mészeti és társadalmi isme­reteket adó . környezetismeret című tárgy tanítása. Az óraterv jelzi, hogy 1981- től kezdődően az eddigi ötö­dik osztály helyett már a negyedikben kezdik tanulni a diákok az orosz nyelvet, 1984-től pedig a hetedikesek és a nyolcadikosok fakultatív tantárgyakat is tanulhatnak. A felsőtagozat tanterveit tantárgyanként külön füzetek­ben, később egy kötetbe fog­lalja is megjelenteti az Okta­tási Minisztérium. Eddig a fi­zika, a kémia, a rajz és a test­nevelés tanterve hagyta el a nyomdát. Űj a felső tagozat­ban, hogy az ötödik osztály­tól kezdve a diákok törté­nelem helyett történelem- és állampolgári ismeretek című tantárgyat fognak tanulni. Az új dokumentumok a ko­rábbinál részletesebben ha­tározzák meg a tanulókkal szemben támasztható követel­ményeket, és ezen belül azt a minimu­mot, amely nélkülözhetet­len iskolai továbbhaladá­sukhoz. Ezeket az úgynevezett mini­mumkövetelményekét a do­kumentumokban a könnyebb áttekinthetőségért vastag be­tűkkel szedték. Mit kell tudni? A sorozat új kötete Az 1978. évi népgazdasági tervről közöl hasznos informá­ciókat a Kossuth Kiadó nép­szerű Mit kell tudni? soroza­tának új kötete. A könyv fog­lalkozik népgazdaságunk ta­valyi fejlődésével, ismerteti az idei terv fő vonásait, a gazda­sági hatékonyság növeléséhez szükséges tennivalókat. Külön fejezetben találhatók az egyes közgazdasági szabályozók mó­dosításáról szóló magyarázatok. A PEST MEGYEI LEVÉLTÁRBAN Gazdaságtörténeti gyűjtemény IDEIGLENES HELYE: NAGYKŐRÖSÖN A Pest megyei Levéltár gaz­daságtörténeti gyűjtemény ki­alakítását kezdte meg. Munka­társai a múlt év folyamán több mint száz helységben felkeres­ték a tanácsi vállalatokat, a mezőgazdasági, kisipari, vala­mint fogyasztási szövetkezete­ket, hogy átvegyék irattáruk­ból tíz esztendőnél régibb kele­tű legfontosabb irataikat. Ösz- szesen 142 gazdasági szervtől 303-ra vonatkozó okmányt vet. tek át, minthogy a jogutódok­Festmények Szentendréről ILO SVAI VARGA ISTVÁN TÁRLATÁN tói a gyűjteménybe sorolták az idők folyamán megszűnt, beol­vadt vállalatok, egyesült tsz-ek iratait is. A begyűjtött iratanyagba végleges megőrzésre elsősorban az igazgatási ülések jegyző­könyveit, az év végi szöveges és számszerű mérlegeket, to­vábbá a fontosabb statisztikai kimutatásokat vették át. A töb­bi iratot természetesen a gaz­dasági szerveknek kell meg­őrizniük. Az átvett aktahalom — az iratokat egymás mellé, élére állítva — 182 folyómétert tesz ki. Ilyen sok újabb iromány el­helyezésére nincs már hely, a megyei levéltárnak a megyei tanécsház épületében levő he­lyiségeiben. Ezért egyenlőre az ríj gyűjteményt a nagykőrösi fióklevéltárbdn helyezték ^1. Jövőre azonban a váci levéltá­ri fiók folyamatban levő át­építése után, elsősorban a Vác városára és járására vo­natkozó gazdasági iratanyag kerül oda, hiszen a gyűjtés to­vább folyik és Nagykőrösön sjnes elegendő hely. Ebben az esztendőben a le. véltár_ folytatja a megkezdett munkát. Eljár azokban a köz­ségekben, városokban, ahol múlt évben már nem futotta az időből. Munkatársai, az iratok átvétele után mindenütt felkeresik a gazdasági szerve­ket. A jelek szerint a második negyedévre mindenütt befed­ződik a levéltárat érdeklő tíz évnél idősebb iratok átvétele. Ezzel azonban nem ér véget a gazdaságtörténeti gyűjtemény anyaggyűjtése. Ezentúl évről évre a tíz esztendőnél öregebb iratok a levéltárba kerülnek, hogy a gazdaságtörténeti gyűj­temény teljesebb és folyama­tos legyen. A levéltár legújabb gyűjte­ménye egyedülállóan értékes forrásanyaga lesz Pest megyé­ben a szocialista gazdaság rendszer kialakulásának és fej lődésének. V sós égés környezetté változtat­ják. Ugyanakkor önarcképei­ben az évszakok színes híreit csatolja az arc formáihoz. Művészete az ember és a világ harmonikus találkozásait fe­dezi fel. EGY JELLEGZETES feje­zetét láthatjuk ezúttal Ilosvai Varga István művészetének, azt, mellyel a Klamár-gyűj'te- ihénybe kopogtatott. Vala­mennyi kép Szentendre vala­melyik motívumát tartalmazza az évszakok, elsősorban a nyár színragyogásában. A tónusok érettsége a beteljesülés örömét hordozza, s ebben a keretben az ember maga válik főszerep­lővé az Ilosvai Varga István rendezte partitúrában. Az em­ber, mely átveszi és fokozza a színekre lelkesült természet izzó jelenlétét. A SZÖVETSÉG évek óta tart Ilosvai Varga István és Klamár Ernő között, melyet nyugodtan nevezhetünk a fes­tészet és a műgyűjtés kézfogá­sának. Kérdezhetnénk; szük­sége van Ilosvai Varga István­nak erre a műpártolásra? Igen, mert ez elsősorban nem anya­gi támogatás, hanem emberi Budapesten a Hírlapkiadó Vállalat Blaha Lujza téri klub- helyiségében nyílt meg Ilosvai Varga Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művé­szének a kiállítása, mely feb­ruár 24-ig tekinthető meg. ÉLETMŰVÉNEK művészet­történeti értékei tisztázottak. Századunk szentendrei műhe- -lyének egyik mértéke, a ma­gyar festészet rangos képvise­lője Ilosvai Varga István, aki ötvözni tudta a korszerűség fogalmát korunk árnyalatok­ban gazdag valóságával és egyéni habitusával. Mégis: a róla készült monográfiák, ta­nulmányok és a közgyűjtemé­nyekben, múzeumokban látha­tó alkotásai mellett a Klamár Ernő házi galériájában részt - váilaló jelenléte meglepetés. Ö nemcsak számolja a derű óráit, ahogy Szabó Lőrinc ajánlja „Mozart hallgatása. közben”, hanem teremti, perűje nem át­vett üzenet, hanem belső for­rás, így színeinek fényessége egyszerre áramlik a megfestett Napból és az emberből. A természet egyedi elemeit; fákat, kerteket, szentendrei vegetációt olyan eszközökkel ábrázolja, melyek a tájat ben­Gesztenyefa kúttal (1956). Az Ilosvai Varga István-kiállításról, Klamár-gyűjteraér.y. István, Kokas Ignác művésze­tének meghívásával. Mindez társadalmi tett egyben, hiszen annyi kép, szobor, érem hal­mozódik fel, melynek gondozá­sát teljes mértékben közgyűj­teményeink nem tudják vállal­ni, így a magángyűjtők hiva­tottak az értékőrzésre. Hidat építenek a mű és az ember, a jelen és a holnap között. Losonci Miklós kapcsolat, a művészet így jut el címzettjéhez, az emberhez, s az alkotó tulajdonképpen nem szakad el műveitől, ha­nem egy másik otthonba lép velük és általuk. A műgyűj­tés igazi hivatása napjainkban elsősorban nem az érték fel­halmozása, hanem azon em­beralakító intenzitása, mely Klamár Etnőt is mérhetetlenül gazdagította Ilosvai Varga Ist­ván, Miháltz Pál, Egry, Nagy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom