Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-19 / 43. szám

\ wen I fdfw v^uilap 1978. FEBRUÄR 19., VASARNAP 3 Két irányból ostromolják az omlást Folytatják a mentést Tatabányán Szombaton délután már több mint ötven órája dolgoztak a mentőcsapatok a robbanás­sújtotta tatabányai 12/a ak­nában, de még nem sikerült eljutniuk az omlás alá került kilenc bányászhoz. Dr. Kapo- lyi László nehézipari minisz­terhelyettes, a munkát irányí­tó kormánybizottság vezetője a következő tájékoztatást ad­ta a mentési munkálatok ál­lásáról : Szombat délután a beomlott frontfejtés mindkét bejáratá­nál nagy erővel dolgoztak a bányamentő rajok, hogy áttör­jék az omladéktömeget. Elő­ször a frontfejtés egyik bejá­ratánál a megfelelő légcsere biztosítása után a robbanás és az omlás által felhalmozódott kőzet-, szén- és anyagtöme­gen akartak áthatolni. E pró­bálkozás eddig nem járt siker­rel. Ezért a szombat reggeli óráktól olyan módon kísér­leteznek célhoz jutni, hogy az omlásos szakaszt megkerülve, viszonylag ép szénfalon át egy kisebb szelvényű vágatot építenek ki. Remélik, hogy ezen át gyorsabban elérhetik szerencsétlenül járt társaikat. Ugyanakkor a front másik be­járatához vezető szakaszon, egy másik vágaton is megkez­dődött a mentési munka. Itt szombat délután azt a csőve­zetéket építették ki, amellyel ebben a térségben is meg­teremtik a folyamatos men­tési munkához szükséges friss levegőt. A légáramlást bizto­sító csövek beszerelése után kezdik meg az omlás átbon- tását. A szerencsétlenül járt kilenc bányász a két bontási pont közötti szakaszon, vagy ezek közelében lehet. A men­tés irányítói remélik, hogy a kétirányú „támadással” gyor­sabban jutnak eredményre. Ä mentés műszaki feltéte­leit tovább javították. Mű­szerekkel állandóan ellenőr­zik a bányatérség levegőjé­nek összetételét, fokozva ez­zel is a biztonságot. Az egyik bontási helyen olyan mér­tékben sikerült a légcserét ja­vítani, hogy ezen a részen már a mozgásukat gátló men­tőkészülékek nélkül dolgoz­hatnak a bányamentők. Ez va­lamivel gyorsítja előrehala­dásukat. Ugyanakkor válto­zatlanul nágy erőfeszítést kí­ván az, hogy a kibontásra ke­rülő anyagot kézről kézre ad­va kell a helyszínről elszál­lítani. Biztonsági okok miatt ugyanis az egész bányát áram- talanították, így nem használ­hatják a munkát könnyítő, gyorsító gépeket, szállítóbe­rendezéseket. A mentésben részt vevő ta­tabányai és oroszlányi bánya­mentők, az aknaüzem dolgozói — mintegy százhatvanan — változatlanul példamutató fe­gyelmezettséggel, áldozatkész­helytállással teljesítik a rájuk bízott feladatot — mondotta dr. Kapolyi László. ★ A tatabányai kórházban fek­vő sérült bányászok állapota kielégítő. A szénmedence többi bá­nyájában zavartalanul folyik a termelés, a bányászok nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy pótolhassák a robbanás­sújtotta 12/a akna termelését. Jelentős eredmények a hagyományápolásban Kongresszusra készül a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége A Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének Országos Választmánya szom­baton Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központban ülést tartott. Ezen elfogadta a no­vemberben sorra kerülő 'V. kongresszus irányelveit és meghatározta az előkészítés feladatait Elemzi majd a szövetségnek a IV. kongresz- szus óta végzett munkáját, egyebek között azt, miként va­lósultak meg a magyarországi románok legmagasabb fóru­mának határozatai, hogyan töl­ti be a nemzetiség a híd szere­pét a magyar és a román nép között, és megjelölik az 1984- ig terjedő tevékenység irány­vonalát. Az előkészítő munka során a román nemzetiség lakta te­lepüléseken nemzetiségi ren­dezvényeken, kulturális nem. zetiségi napokon, politikai és társadalmi rendezvényeken is­mertetik az V. kongresszus politikai jelentőségét és fel­adatait A kongresszusi küldöttvá­lasztó tanácskozásokat a ro­mán nemzetiség lakta területe­ken szeptemberben tartják meg. A választmányi ülésen meg­állapították, hogy valamennyi nemzetiségi településen jelen­tősek az eredmények a nyelv, művelési, a hagyományápolási munkában, a szövetség 1978. évi munkatervében meghatá­rozottak szerint fokozott fi­gyelmet fordítanak az anya­nyelvi művelődés legfonto­sabb bázisaira, az oktatási in­tézményekre. Amivel a szakszervezet is egyetért... Egyezik a vásáriék és a vállalat érdeke Kár lenne hosszas eszmefut­tatásba bocsátkozni az ügyben: miként kamatozik az üzemi demokrácia, mint váltható ap­rópénzre, fordítható a kisebb- nagyobb közösség javára, hasz­nára. Nem mintha a téma nem számítana érdeklődésre, s e tárgykörben sokszor és .sokan nem fejtették volna ki gondo­lataikat, ám ezúttal nem álta­lános érvényű tapasztalatokat szedtem csokorba, csupán egyetlen vállalat gazdálkodá­sának gyakorlatából villantok föl néhány epizódot, s persze remélhetően közérdeklődésre számot tartható példát. Modell a szakmában A Budapest környéki TÜZÉP Vállalatról van szó, s hogy miért éppen e cégre esett a választás? A belkereskedelmi tárca értékelése szerint ez a Pest, Komárom és Fejér me­gyére terjedő hatókörű válla­lat a szakma modell vállala­tának tekinthető, akár a gaz­dálkodás hatékonyságát, akár az üzem- és munkatervezést, avagy a gépesítést, a telepháló- :at fejlesztését szolgáló üzlet- politikát tekintjük. S ha már a vállalati üzletpolitikáról -esett szó, említsük meg, hogy a terveket, teendőket a piaci taktika követendő manővereit esztendőről esztendőre egy sokszorosított kiadványban isszegezik, fektetik papírra. A lényeg azonban, hogy a terve­zés munkájába a vállalat va­lamennyi dolgozója betekint­het, sót annak részese lehet. Amikor a napokban Jámbor Miklós, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának veze­tő titkára látogatást tett a Bu­dapest-környéki TÜZÉP-nél, Ipacs László vezérigazgató el­mondta, hogy a tervezetet va­lamennyi telephelyen termelési tanácskozáson vitatták meg a dolgozók. A Minisztertanács és a SZOT az elmúlt év derekán együttes rendeletet hozott az üzemi demokrácia továbbfej­lesztésére, s az ebben megje­lölt irányelvek alapján a TÜZÉP-nél — első között — 1977 decemberére megterem­tették az új vállalati jórumo­kat. Közbevetve említsük meg, hogy a bizalmiak meg­növekedett jogkörének gyakor­lására nyújt teret o vállalati izakszervezeti tanács és a bi­zalmiak testületének együttes ülése, amely egyetértési jog­körrel dönt a kollektív szerző­dés megkötéséről, az esetleges módosításról, önálló döntési jogkörrel a szociális, kulturális, sport-, segélyezési és üdülési alap felhasználásáról. A testü­let állást foglal a bérfejlesztés elveinek, arányainak, a része­sedési alap felosztásának ügyé­ben, véleményezi a középtávú és éves vállalati terveket, jó­váhagyja a vezető testület és a vállalati szakszervezeti ta­nács beszámolóját az éves munkáról, a munkatervről. Egy szélesebb körű demokra­tikus fórum a szocialista bri­gádvezetők tanácskozása, ame­lyet legalább évenként egy­szer össze kell hívni a válla­latnál. A brigádok vezetői ál­lást foglalnak a munkaver- seny-vállalások ügyében, a szo­cialista brigád cím odaítélésé­ről, véleményezik a munka- és üzemszervezés fejlesztésére ki­dolgozott terveket. Mindinkább kereskedni A Budapest-környéki TÜZÉP Vállalat a három megyében 67 telepet, 15 boltot, 18 olaj- és benzinkutat tart fenn, a legtöbb, szám szerint 45 telep és valamennyi bolt, s a kutak kétharmada Pest megyében ta­lálható. E munkahelyek me­gyénként tartanak termelési tanácskozásokat, szocialista brigádértekezleteket, vélemé­nyezik a hálózati egységek éves tervét, a munka- és üzem- szervezési intézkedési tervet Nos, dióhéjban ilyen előké­szítés nyomán született meg az említett kiadvány is, amely A vállalat 1978. évi üzletpoliti­kája címet viseli. Kitűnik be­lőle, hogy a Budapest-környéki TÜZÉP tavaly kétmilliárd 802 millió forintos forgalmat bo­nyolított le, s hogy az idei terv 51 millió híján 3 milliárdos forgalmat irányoz elő, túlnyo­mórészt — 2 milliárd 278 mil­lió forint értékben — építő­anyag értékesítését tűzvén cé­lul. Eléggé közismert, hogy építkezők gyakorta bosszan­kodnak, mert hiánycikk egy s más építőanyag, ezt említette Jámbor Miklós is a beszélgetés során. Elmondta, hogy mielőtt a vállalat központját felkeres­te, több telephelyen is körülné­zett. Köztudott, hogy az ellá­tási egyenetlenségek oldódása jórészt az építőanyag-ipar fejlesztésének függvénye, de nyilvánvaló, hogy a lakosság kiszolgálásának megszervezé­sével a kereskedelem sokat ja­víthat a helyzeten. Ezt szolgál­ja a Budapest-környéki TÜZÉP által bevezetett építő­anyag-előrendelés, melynek alapján a telepek az építkezés ütemének megfelelően látják el a vásárlókat. „Egyre kevés­bé nevezhetjük tevékenységün­ket elosztó kereskedelemnek, meg kell tanulnunk mind job­ban kereskedni” — jegyezte meg a beszélgetés során a ve­zérigazgató. S mindjárt fölso­rolt néhány tételt, az idei vá- lasztékból-kinálatból. Három­száztízmillió téglát, 340 tonna cementet, 113 ezer tonna me- szet, 1 millió 150 ezer folyó­méter vasbeton gerendát, csak­nem 3 millió négyzetméter si­ma és hullámpalát terveznek értékesíteni az idén, naponta mintegy 12 millió forint értékű árut. S ha a szállításban, rako­dásban, rendelésben ilyen­olyan döccenök adódnak, kár éri a vállalatot is — kötbért, kocsiállás-pénzt fizet, meg­csappan a forgalom, a nyere­Zárszámadásokról Folytatódott Pest megyében is a termelőszövetkezeti zár­számadások sorozata. A közgyűléseken a vezetőség beszámolt a tavalyi eredményekről, s az idei terveket ismertette a tag­sággal. A továbbiakban három közös gazdaság, az ócsaí Vörös Október Tsz, a nagykovácsi Rozmaring és a Sasad Tsz zár­számadó és tervtárgyaló közgyűléséről számolunk be. if Vörös Október Tsz Az országban a második lió forinttal termeltünk töb­bet, mint 1976-ban. A zárszámadási beszámoló minden tétele szinte meghök­kentő teljesítményekről, sőt, csúcsteljesítményekről adott számot. Az alaptevékenység 220 millió forintos árbevétel­ből — minden bizonnyal az egész országban egyedülál­ló módon — 182 millió forin­tot tett ki az állattenyésztésé és „csak” 38 milliót a növény- termesztésé. — A mezőgazdasági főága­zat 1977-es termelési és ár­bevételi tervét 60 százalékkal teljesítette túl, a termelési ér­téknél pedig 24 százalékos volt a növekedés — mondta beszámolójában az elnök. Külön említést érdemel az a teljesítmény, amit a szövet­kezet a zöldségtermesztésben mutatott fel. Az 1976-os meny- nyiségnél 172 vagonnal, azaz 70 százalékkal több zöldsé­get állítottak elő, és a leg­több kultúra vonatkozásában is a korábbinál magasabb át­lagtermést értek el. Az eredmények és a telje­sítmények értékét növeli, hogy a betakarítási mun­káknál , jelentkező kedvezőt­len időjárás, valamint a fä­Rozmaring Tsz Sikeresen állták a próbát Két hatalmas csokor virág, az egyik stílszerűen rozmaring, a másik, utalva a fontos nyere­ségszerző ágazatra, szegfű. Ez volt a díszlete a Rozmaring Kertészeti Termelőszövetkezet zárszámadásán a MOM műve­lődési ház színpadának. A ter­met zsúfolásig megtöltő tag­ság előtt Murvai László elnök eredményes esztendőről adott számot a vezetőség beszámoló­jának ismertetésekor. Komoly erőpróba előtt áll­tak az év elején. Tavalyelőtt ugyanis nem sikerült teljesíte­ni tervüket, s úgy határozták, hogy 1977-ben ezt a hiányt is pótolják. A tagok tenniakará- sa, mint az elnök mondta, sze­rencsével is párosult. Ennek is köszönhető, hogy 11 száza­lékkal növekedett a termelés. Pedig az egyesülés gondjával is meg kellett birkóznia a nagykovácsiaknak, például az­zal a kezdeti bizalmatlanság­gal, ami a korábbi Vörös Haj­nal és a fővárosi Rozmaring tagságát, vezetőségét elválasz­totta egymástól. Dinamikusan fejlődött to­vább az országszerte híres kertészetük, új fajtákat neme­sítettek, 12 millió forint értékű volt tőkés- és 11 millió forin- I tos volt a szocialista országok- | Sasad Tsz A legkiemelkedőbb esztendő vaszi fagykár hatását a nö­vények alaposan megsínylet­ték, és az, hogy a szövetke­zet termőterületének jó része rosszul termő, homokos talaj. A szőlőtermelési ágazat a ta­valyi kora tavaszi károktól szenvedett sokat. Az állattenyésztés is kiugró eredményeket produkált. Az elmúlt évben összesen 368 vagon húst termeltek. — Az egy tehénre eső tej­termelés pedig 550 literre' emelkedett — jelentette ki az elnök —, és így tejtermelésünk elérte a tehenenkénti 4143 li­tert. I A szövetkezet elnöke rész­letesen beszámolt a szakcso­portok tevékenységéről, vala­mint elemezte a Vörös Októ­bernek a mintegy 30 társu­lásban kifejtett tevékenysé­gét és eredményeit. — Mindent egybevetve, ter­melőszövetkezetünk 1977. évi nyeresége 125 millió forinto tett ki — zárta a beszámolói az elnök. — Ezekhez az ered­ményekhez nagymértékben já­rultak hozzá a szocialista bri­gádjaink, melyeknek létszá­ma tavaly tovább emelkedett Ma már tagságunk 40 száza­léka kapcsolódott be a szo­cialista munkaversenybe. Alap­vetően • rá j uk számítunk az idei tervek valóra váltásánál is. A Vörös Október tagsága ez évre is merész tervet állí­tott maga elé. Hogy csak két adatot említsünk: az alaptevé­kenység termelési értékét 31 százalékkal kívánják növelni, a szövetkezet nyereségterve pedig 120 millió forint. vv. a ba eljutó export. Hasonlóan eredményes évet zártak az ipa­ri melléküzemágak, a kert­építők és a szállítók is. Ennek köszönhető, hogy a szövetkezet 1350 dolgozójának átlagkerese­te megközelíti a 4 ezer 180 fo­rintot. Árbevételük 300 millió 960 ezer forint volt. A nyere­ség több mint 13 millióval haladja meg a tervezettet. A szövetkezet tagsága ez al­kalommal vitatta meg a gaz­dálkodás 1978-as tervét is. Bát­ran terveztek a nagykovácsiak, jelentősen kívánják növelni a szövetkezet termelését minden területen. Elsősorban mégis a kertészeti és más mezőgazda- sági kultúrák gazdagodnak. Be­ruházásra szánt pénzük túl­nyomó részét idén is gépvásár­lásra költik. Üj virágüzleteket is nyit a Rozmaring, saját dísznövényeiket, virágaikat árulják majd ezekben is. Na­gyobb gondot fordíthatnak a munkakörülmények javítására is. Központi kertészeti telepü­kön például 200 személyes öl­tözőt építenek, de a többi munkahely szociális épületeit is korszerűsítik. Az elnök arról is beszámolt, hogy lendületesen folytatódik a munkaverseny is, 31 brigád­juk csatlakozott az országos mozgalomhoz. Az elmúlt napokban hét zár- számadási és tervtárgyaló részközgyűlést tartott országo­san a termelési értéket te­kintve — a nádudvari után — a második legnagyobb kö­zös gazdaság, az ócsai Vörös Október Termelőszövetkezet. A hetedikre tegnap délelőtt ke­rült sor a pesterzsébeti Vasas Művelődési Központ színház- termében. A közgyűlésen részt vett Szlameniczky István, az MSZMP KB osztályvezető-he­lyettese, Lakatos Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyette­se. Ott volt Horváth József, a jugoszláviai adai „Halas Jo­sef” Mezőgazdasági Kombi­nát vezérigazgatója is. Dóra Béla elnök beszámo­lójának szinte minden ténye és száma egy-egy rekordról adott hírt. Az eredményes évet záró szövetkezet termelését az előző évihez viszonyítva kereken 20 százalékkal, azaz 185 millió forintfal növelte. A növénytermelés 1 árbevétele, szinte az országban egyedül­állóan, 32 százalékkal, az állat- tenyésztésé pedig 68 százalék­kal emelkedett, 1976-hoz vi­szonyítva. — Az 1977-es év nagy je­lentőségű volt szövetkezetünk életében — összegezte az év eredményeit Dóra Béla elnök. — Az ócsai és a soroksári egyesülést követően ez az el­ső közgyűlés, amelyen a kö­zös eredményekről adhatunk számot. A tavalyi termelési érték 1 milliárd 147 millió forint, ami 20 százalékkal ha­ladja meg az előző évit, más szavakkal, összesen 185 mil­ség — a TÜZÉP dolgozóinak pénztárcája is megérzi a szer­vezetlenséget, nem szólva ugye a vásárlókat érő időveszteség­ről, bosszúságról. Márpedig a TÜZÉP dolgozóinak munkájá­tól — s itt kapcsolódik a vál­lalat szűkebb közösségének és az építők, otthont teremtők szélesebb társadalmi rétegé­nek érdeke —, nem csekély mértékben függ, hogy meg­épül-e időre a három megyé­ben 12 ezer, ebből Pest me­gyében 7 és fél ezer lakás ma­gánerőből. Nem feleslegesen A héten lezajlott eszmecse­rén — amelyen részt vett Lő- rincz Ernőné, a KPVDSZ me­gyei bizottságának titkára, Orbán Antal, a vállalat párt- alapszervezetének titkára és Varga Lászlóné vszt-titkár — némi vitát kavart, hogy he­lyes volt-e létrehozni a válla­latnál egy 36 tagú ellenőrző bizottságot A kétely oka: ma még — mit is tagadjuk — a szakszervezeti bizalmiak sem készültek fel alaposan arra, hogy éljenek megnövekedett jogkörükkel, partnereiknek, a gazdasági vezetőknek is tanul- ni-szökni kell az együttműkö­dést. Inkább erre kellene hát összpontosítani a figyelmet a i Budapest-környéki TÜZÉP Vállalatnál is — tűnődhetnénk hát a. dolgon —, ám az eddigi tapasztalatok azt igazolják, nem volt felesleges ezt a tes­tületet, miként a vállalatnál nevezik, kis NEB-et életre hívni a belső ellenőrzés támo­gatására. Tevékenységük ese­tenként fedi a bizalmi testület és a szakszervezeti tanács együttes ülésének, a szocialista brigádvezető tanácskozásának munkáját —s ezért kérdéses, valóban szükség van-e a ter­vezés, tervelőkészítés, műszaki fejlesztés, gépesítés, pénzgaz­dálkodás dolgában véleményt nyilvánítaniuk — de azzal, hogy időről időre, s kellő szak­mai felkészültséggel, hozzáér­tően ellenőrzik a telepek mű­ködését, munkáját, azzal a vállalati érdekeken kívül a vásárlók ügyét is szolgálják. Apor Zoltán Az egyesülési határozatot már kimondták, az elmúlt esz­tendőben azonban még külön gazdálkodott a tárnoki tsz, a diósdi szakszövetkezet, s a Sa­sad, melynek tagsága ugyan­csak megtartotta zárszámadó közgyűlését a budapesti Sport, csarnokban. A huszonhét éves szövetke­zet fönnállása óta a tavalyi volt a legsikeresebb esztendő, ezzel kezdte beszámolóját Czinczok György, a termelő- szövetkezet elnöke. A terme­lési érték például 92 millió fo­rinttal nagyobb a tavalyinál, 3 híján 600 millió forint. Árbevé­telük 19 millió forinttal több annál, amit terveztek. A szövetkezet vezetői azon. ban nem csupán a számszerű eredményeket találták örven­detesnek, hanem azt is, hogy a tavalyi sikereket elsősorban az alaptevékenységhez tartozó ágazatok fejlődésének köszön­hetik. Így például jelentősen túlteljesítették tervüket a ba­romfitenyésztők, a növényter­mesztők és az élelmiszer-fel. dolgozó üzemeik. A többletbe­vételeknek több mint 80 száza­léka származott ebből a há­rom ágazatból. Ennek követ­keztében az alaptevékenység­hez tartozó ágazatok súlya is nagyobb lett. Termékei jelentős részét ex­portálja a Sasad. Tavaly pél­dául 2 millió dollár értékű árut adtak el a tőkésországoknak: 17 millió tojást, dísznövénye­ket, facsemetéket. A szövetkezet nyeresége majdnem 7 százalékkal töbV mint 1977-ben, 97 millió forin' A magas nyereség természe­tesen magas termelékenysér eredménye. Sikereik azonbar nem csupán saját hasznuké növelik, hiszen a tejtermelés, a tulipántermesztés és a tejfel, dolgozás területén több megye szövetkezettel is együttműköd­nek. Cs. A t

Next

/
Oldalképek
Tartalom