Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-18 / 42. szám

1978. FEBRUAR 18., SZOMBAT %äMsm 3 Kilenc bányász elhagyta a kórházat A dolgozók cselekvő részvételével Változatlan erővel folyik a mentés Tatabányán A Minisztertanács megbízá­sából Focfc Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Tatabánya országgyűlési kép­viselője és Havasi Ferenc, a kormány elnökhelyettese — Simon Pál nehézipari minisz­ter kíséretében — pénteken a késő délutáni órákban a tra­gikus kimenetelű bányarobba­nás színhelyére érkezett a ta­tabányai 12/a aknába. Dr. Kapolyi László nehéz­ipari miniszterhelyettes, a sze­rencsétlenség okainak kivizs­gálására alakított kormánybi­zottság vezetője tájékoztatta Fock Jenőt és Havasi Feren­cet a robbanás körülményeiről és a mentési munkák állásáról. Dr. Kapolyi László a követ­kezőkben foglalta össze a csü­törtök dél óta folyó mentési munkálatok eddigi eredmé­nyeit: — Rendkívül gyors és jól Szervezett munkával a bánya­mentőknek péritek délutánra Sikerült eljutniuk addig a pon­tig, ahol a robbanás miatt be­következett omlás mögött re­kedt kilenc bányász. Megkezd­ték az omladék kibontását, hogy eljussanak ahhoz a felté­telezett helyhez, ahol a 9 bá­nyász szerencsétlenül járt. Je­lenleg 40 bányamentő dolgozik a közvetlen mentésnél, de raj­tuk kívül a bányaüzem dolgo­zói közül még 120-an vesznek részt a munkában, ők biztosít­ják a műszaki feltételeket a mentők kellő ütemű előreha­ladásához. Rendkívül áldozat­kész munkával műszakilag megoldották a mentési terület szellőztetését, 200 méter hosz- szan szellőztető csővezetéket építettek be. Ily módon most már könnyebb feltételek között dolgozhatnak a mentésben résztvevők. Az omladék mennyiségétől függ, hogy mikor jutnak el a 9 bányászhoz, akiknek életben maradására már nincs re­mény. A tatabányai bánya­mentőkön kívül önkéntes je­lentkezés alapján az oroszlányi bányamentők is bekapcsolód­tak a munkába és készenlét­ben állnak a dorogi és a me­cseki bányamentő rajok is, s amennyiben szükség lesz rá, őket is bevonják a mentésbe. Dr. Kapolyi László, a kor­mánybizottság vezetője arról is tájékoztatta Fock Jenőt és Havasi Ferencet, hogy eddig 19 sérültet szállítottak a tata­bányai kórházba, ahonnan péntek délutánig 9 bányászt már hazaengedtek, s a többiek is 8 napon belül hazatérhetnek családjukhoz. 17 bányász éle­tét vesztette. Havasi Ferenc kérdésére válaszolva dr. Ka­polyi László elmondotta, hogy minden szerencsétlenül járt bányász családjáról megfele­lően gondoskodtak. A Minisztertanács elnökhe­lyettese tudomásul vette az ed­digi intézkedéseket és utasítot­ta a kormánybizottságot mun­kája folytatására. A beszámoló után Fock Je­nő, Havasi Ferenc és Simon Pál a tatabányai kórházba lá­togattak, ahol elbeszélgettek néhány sérült bányásszal. Jó állampolgári közérzettel Kongresszus előtt a Magyarországi . Németek Demokratikus Szövetsége A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének országos választmánya tegnap tartotta éves ülését Budapes­ten a Fészek Klubban, — Eseményekben és ered­ményekben gazdag esztendőt hagytunk magunk mögött — Az egész társ A titkárság írásos jelentésé­hez Réger Antal főtitkár fű­zött szóbeli kiegészítést. Mint mondotta: tavaly több új te­vékenységi formával igyekez­tek gazdagítani a nemzetiség- politikai, közművelődési, anya- nyelvápolási munkát. Ezt a célt szolgálta a többi között az ifjúság még nagyobb arányú bevonása a Reicht brüderlich die Hand mozgalomba, amely­nek nagysikerű gálaestjét a televízió is közvetítette; az NDK budapesti Kulturális és Tájékoztató Központjával kö­zösen megrendezett első kép­zőművészeti kiállítás, amelyen Koch Aurél váci festőművész és grafikus alkotásait mutat­ták be; a magyarországi német költők és írók számára rende­zett első vita- és tapasztalat­csere fórum; a néprajzi és honismereti szakemberek óbá­nyai nyári tábora; a magyar- országi német fúvószenekarok első szakmai találkozója, vagy a klubélet fellendítése érdeké­ben Klubleben címmel indí­tott kétnyelvű folyóirat. Hogy mi tette lehetővé az új kezdeményezések sikeres megvalósítását, arra a főtit­kár beszámolójában így vála­szolt: mindenekelőtt pártunk nyílt, gyakorlati végrehajtásá­ban is következetes nemzeti­ségi politikája, amelynek le­nini alapelvei az élet minden területén érvényesülnek. To­vább erősödött az a szemlélet, hangsúlyozta, hogy nemzetisé­gi politikánk megvalósítása, nemzetiségeink igényeinek, szükségleteinek kielégítése nemcsak a nemzetiségek dolga, hanem egész tár­sadalmunk ügye. Minden­nek eredményeként a magyarországi németek ál­lampolgári és politikai közér­zete jó, megnyugvással és meg­elégedéssel veszik tudomásul, hogy ugyanolyan jogok és kö­telességek illetik meg őket, mint a magyar lakosságot. Pest megyében Az év feladatairól szólva Réger Antal elmondotta, hogy most az elemzés, a mérlegké­szítés hónapjai következnek: mit tettek a IV. kongresszuson hozott határosatok megvalósí­tása érdekében, meddig jutot­mondotta megnyitójában dr. Krauth János, a szövetség el­nöke. — Olyan esztendőt, amelyben éves feladataink mellett már az idei év őszén sorra kerülő V. kongresszu­sunk előkészítésének jegyében végeztük munkánkat. ada/om ügye Ezért büszkén vallják szülő- földjüknek és hazájuknak ezt az országot, lelkesen és oda- adóan veszik ki részüket a szo­cialista építömunkából. Az elmúlt évek munkájáról szólva a szövetség főtitkára elmondotta, hogy tovább nőtt az igény a német nyelvoktatás iránt. Az óvodákban ma már háromezer-négyszáz, az általá­nos iskolákban tizenhatezer, a gimnáziumokban pedig há- romszázharminc gyermek ta­nulja a német nyelvet. A me­gyék közül a legtöbb, német nyelvoktató óvoda Pest megyé­ben található, szám szerint húsz, s ezekben ezerkétszázöt­ven kisgyermek tanul. A né­met nyelvoktató általános is­kolák számát illetően Baranya megye áll az élen ötvenöt in­tézménnyel. Pest megye hu­szonnégy intézménnyel a má­sodik, de ennek ellenére itt majd ezerkétszáz diákkal több tanulja a német nyelvet, mint Baranyában. Az elmúlt év kulturális si­kerei közül is sok kapcsolódik Pest megyéhez. A német nem­zetiségi fúvószenekarok első országos találkozóján három együttes — a törökbálinti, a dunabogdányi és a sziget- szentmártoni — képviselte Pest megyét. A televízió Rö­pülj páva vetélkedőjére Pest megye önálló német csapattal nevezett és a döntőbe jutott. A pilisvörösvári német nem­zetiségi együttes áprilisban Vas megye, decemberben pe­dig Borsod megye településein lépett dobogóra. Sikeres volt a Dunaharasztiban rendezett nemzetiségi nap, a nagybör­zsönyi nemzetiségi találkozó. Novemberben ünnepelte fenn­állásának negyedszázados év­fordulóját a szigetújfalui együttes. Sikeres fúvószene­kari találkozót rendeztek az elmúlt évben Pilisvörösvárott és Solymáron is. és határain túl tak és hogyan tovább. E kér­désekre lesznek majd hivatot­tak választ adni a szeptember­ben sorra kerülő jelölőgyű­lések, majd ezt követően a megyei küldöttértekezletek. És a közművelődési munka közép­pontjában Is a kongresszusra való felkészülés áll. Ennek ke­retében díszítőművészeti és fotópályázatot hirdetnek. A beérkezett pályaműveket ki­állításon mutatják majd be. Sopronban szeptemberben né­met nemzetiségi néptáncfesz­tiválra kerül sor. Ez lesz egy­úttal a résztvevő csapatok mi­nősítési fóruma is. Az idén kilenc. kultúrkörutat szervez­nek az ország különböző tája­in. Ennek keretében a pilisvö­rösvári együttes szeptember­ben Baranya megyében ven­dégszerepei. A szigetszent- mártoni együttes pedig Pest megyei településeken lép majd dobogóra. Az országos választmány — vita után — jóváhagyta az el­múlt év munkájának beszá­molóit, valamint az évi mun­katervet. Végül megválasztot­ták a kongresszust előkészítő bizottságokat. P. P. NEM EGYSZERŰEN admi­nisztrációs aktus volt az 1976- ban lebonyolított párttag- könyv-csere. Nagy jelentőségű politikai eseménnyé vált, amely a párttagság eszmei, politikai és cselekvési egysé­gének, aktivitásának növelését szolgálta. Okairól, a végrehaj­tás körülményeiről és tapasz­talatairól — az MSZMP Köz­ponti Bizottsága 1977. júniusi mérlegét követően — a Kos­suth Könyvkiadó gondozásá­ban könyv jelent meg. Ez egy_ részt megfelelően tájékoztat az eseményről, másrészt igen hasznos segédeszköz a párt­munkásoknak, alapszervezeti titkároknak és vezetőségi ta­goknak. Jakab Sándor, a Központi Bizottság tagja, a párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője, a- kötet szerzője be­vezetésként a taglétszám ala­kulásának néhány általános tapasztalatával foglalkozik. Történeti áttekintést nyújt a hatalomért folytatott harc időszakában, majd az ötvenes évek elején a pártépítésről, nyomon kíséri az MSZMP tag­létszámának alakulását az utóbbi húsz esztendőben. Meg­állapítja, hogy ma sokkal na­gyobb tömegből, lényegesen képzettebb egyénekből válogat, hatjuk ki pártunk tagjait. Ezért helyes, hogy a párt a dolgozóknak, elsősorban a munkásoknak a legjobbjait ve­szi fel soraiba, azokat, akik meggyőződéses hívei szocia­lista társadalmunknak, élen. járnak a munkában és a szo­cializmus elvei szerint élnek. A Pest megyei szakszervezetek is hozzájárulnak a gazdaságpolitikai célok megvalósításához A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa pénteken tartotta idei első ülését, amelyen Balogh László, a Pest megyei pártbizottság titkára tartott tájékoztatót, a gaz­dasági építő munka eredményeiről, célkitűzéseiről. A tanács tagjai Jámbor Miklósnak, az SZMT vezető tit­kárának elnökletével megvitatták a termelést segítő szakszervezeti munka idei feladatait. E napirendet Fo­dor László, a tanács titkára terjesztette elő. Ezután a szakszervezetek politikai nevelő munkájáról közre­adott írásos beszámolót, s Gölöncsér Dánielnének, az SZMT titkárának szóbeli kiegészítését vitatták meg a tanács tagjai. A téma felett nyitott eszmecserén jelen volt és felszólalt Barinkai Oszkámé, az MSZMP Pest megyei bizotságának titkára. A tanácsülés ezt követően jóváhagyta az SZMT és az elnökség munkaprogram­ját és személyi ügyekben döntött Ésszerű gazdálkodással valóra válthatók a tervek — országos átlagot meghaladó | — 7—7 és fél százalékos, a tő. Az 1977-es esztendő a pró­batétel éve volt, dolgos, ke­mény év, hiszen az V. ötéves terv időarányos feladatain kí­vül pótolni kellett ami — a kedvezőtlen viliágpiaci hely­zet nemzetgazdaságunkban is megérződő hatása, a mezőgaz­daságokat sújtó időjárás miatt — 1976-ban elmaradt. Jólle­het a gazdálkodás föltéte­lei tovább szigorodtak, a terv céljainak megfelelően gyorsult a fejlődés üteme, dinamiku­san nőtt a termelés, emelke­dett a lakosság életszínvonala, javultak életkörülményei. Mi­ként a Központi Bizottság de­cemberi ülésén megállapította, az eredmények politikánk he­lyességét, a dolgozó emberek tettrekészségét és igyekezetét tükrözik, s arról tanúskodnak, hogy népünk cselekvőén támo­gatja a pórt gazdaságpolitikai törekvéseit. Éppen egy hete számoltunk be lapunkban az MSZMP Pest megyei bizottsá­gának üléséről, amelynek na­pirendjén szerepelt az 1977. évi gazdaságpolitikai cselekvé­si program végrehajtása, vala­mint az idei feladatokhoz kap­csolódóan, az 1978-as megyei cselekvési program, melyet szintén közreadtunk. Erre, s a népgazdaság fejlesztési tervei­hez hangolt megyei feladat­tervre utalt előadásában Ba­logh László az SZMT ülésén. Elmondta, hogy a megye ipa­rára a korszerűsödő termék- szerkezet, a technológiai és gyártmányfejlesztés a jellem- ző, enélkül aligha könyvel­hetnénk el az ipari termelés Vizsgálja a szerző az élcsa­pat és tömegpárt viszonyának elvi kérdéseit és leszögezi, hogy ha a párt valóban a tár­sadalom legöntudatosabb tag­jait tömöríti, azokat, akik a munkásosztály történelmi cél­jait magukévá tették és küz­denek is értük, akkor az él­csapat és a tömegpárt jelleg egymásnak nem mond ellent. A párt ugyanis nagy taglétszá­ma ellenére sem oldódik fel a társadalom egészében, hanem irányító, illetve vezető erő marad. A párt vezető szerepének és a párttagság szociális összeté­telének összefüggéseit, valamint a taglétszám és a társadalmi struktúra változásainak kap­csolatát külön fejezetben tár­gyalja a tanulmány, majd is­merteti a tagkönyvcsere poli­tikai okait. Ezt — a párt XI. kongresszusa határozatának megfelelően — abban jelöli meg, hogy fel kellett készíteni a kommunistákat, a pártszer­vezeteket azokra a növekvő követelményekre, amelyeket a fejlett szocialista társadalom építése támaszt. A NAGYJELENTŐSÉGŰ po­litikai akciót segítették elő a tagkönyvcserét megelőző egyé­ni beszélgetések. A tapasztala­tokat összegezve, a szerző meg­állapítja. hogy ez a munka na­gyon eredményesnek bizonyult. kés export ugrásszerű, 60 szá­zalékos növekedését A ki­egyensúlyozott fejlődés jelen­tős tényezője volt a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére kibontakozott munkaverseny, amely az idén is folytatódik: a legtöbb üzem és gazdaság szocialista brigádjai már csat­lakoztak a Láng Gépgyár dol­gozóinak felhívásához. A megyei pártbizottság tit­kára szólt a beruházások gyor­sításának lehetőségeiről, ten­nivalóiról, a megye mezőgaz­dálkodásának távlatairól, a településfejlesztésről, majd vá­zolta az idei feladatokat. Mint mondotta, ha . feszített is az A tervteljesítés.. megyei számadataiban kifejezésre jut a munkahelyi közösségek na­gyobb felelősségérzete, tenni- akarása, ám nyilvánvaló: az is, hogy a műszaki, technikai fej­lődés lehetőségeinek teljesebb kiaknázását ma még sok eset­ben gátolja a kívánatostól el­maradott iskolázottság, mű­veltség. Ebből következik, hogy a szakszervezeti mozgalom fontos feladata előmozdítani a közművelődós ügyét, politikai, nevelő, szervező és mozgósító munkával felkelteni az igényt a sokoldalú szakmai képzett­ség, a politikai és általános műveltség megszerzése iránt. A beszélgető partnerek véle­ménye, kérdése szükségessé tette, hogy konkrétan meg­vizsgálják a kül- és belpoliti­kai helyzetet, áttekintsék a párt különböző határozatait és belső életét, a szocialista or­szágokkal kialakított politikai, gazdasági kapcsolatokat. Ugyanakkor számos párttag kapott konkrét megbízatást, többen felismerték a pártokta­tásban való részvétel szüksé­gességét, a szakmai tovább­képzés fontosságát, és világo­sabban látják, hogy a párt po­litikájának megvalósítása kö­vetkezetes, fegyelmezett mun­kát, a kommunistáktól példa- mutatást, helytállást követel. A tagsági könyvek cseréjé­nek tehát egyik legfontosabb eredménye volt, hogy tovább erősödött a párt egysége. A KÖNYV VÉGÜL a tag- felvételi munka elvi-politikai kérdéseiről, a párt eszmei, po­litikai munkájáról, az alap. szervezetek tevékenységének továbbfejlesztéséről, a tömeg­szervezetek pártirányításáró1 ad sokoldalú és a hétköznani életben jól hasznosítható út. mutatást. Jakab Sándor tanulmányá­val igen időszerű, a párt po­litikáját, jövő feladatait átfo. góan ismertető müvet vehet kezébe az olvasó. Gáli Sándor ütem, terveink nem teljesíthet tetlenek, ésszerű gazdálkodás­sal, szellemi és anyagi erőfor­rásaink teljes hasznosításával valóra válthatók. Gyakorta szó esik ama tartalékokról, amet lyek feltárásából jócskán jut teendője a szakszervezetnek. Erre vall az idei termelést és gazdálkodást segítő feladatok végrehajtására az SZMT el­nöksége által kidolgozott ál­lásfoglalás, amelyet a tanács­ülés jóváhagyott Szóbeli kiegészítésében Fo-’ dór László hangoztatta, hogy az eredmények jó politikai és gazdasági alapot, megfelelő fel­tételeket teremtettek a SZOT 1977 decemberi állásfoglalásá­ban és a Pest megyei pártbi­zottság gazdaságpolitikai cse­lekvési programjában megfo­galmazott célkitűzések valóra váltásához. A szakszervezetek Pest megyei tanácsa széles körű politikai és szervező munkával a mozgalom tiszt­ségviselőit, aktivistáit, a szer­vezett dolgozókat arra sarkall­ja, hogy mindent tegyenek meg a megyei fejlesztési programok, a vállalati tervek teljesítéséért, hogy növekedjék a jól értékesíthető, kifogásta­lan minőségű termékek ará­nya, korszerűsödjék az üzem- és munkaszervezés, tudatossá és tervszerűbbé váljék a mun­kaerő-gazdálkodás, legyen ál­talános a fegyelmezett munka, a dolgozók alkotó készségének megnyilvánulásaként felível­jen az újítómozgalom. E témakört ölelte föl Gölön* csér Dánielné beszámolójaj mely részletesen foglalkozottji szakszervezeti tisztségviselők oktatásának tapasztalataival — megyénk szervezett dolgozói­nak száma 206 ezer, s közülük több mint 27 ezr.en töltenek be szakszervezeti tisztséget —, ele­mezte a szakszervezetek köz- művelődési tevékenységéi. A munkásművelődésről Szólva kiemelte az előadó, hogy az általános iskola nyolc osz­tályát el nem végzett dolgozó­kat mindenekelőtt azokban az üzemekben sikerült meggyőz­ni a továbbtanulás hasznáról, ahol a tanulási feltételeket helyben megteremtették. Me­gyénkben a társadalmi össze­fogás kiemelkedő eredményei­ről adhatnak számot Vácott, ahol a dolgozók általános is­kolája segítette ez ügyben az üzemeket, s Százhalombattán, ahol a vállalatok, iskolák, in­tézmények összefogásának eredményeként a minimálisra csökkent az alapműveltséggel sem rendelkező dolgozók ará­nya. A felnőttoktatás más te­rületeit is vizsgálva megálla­píthatók, hogy a középiskolai oktatásban, szakmai képzésben részt vevő fizikai dolgozók aránya évről évre emelkedik, évente 3—4 ezer munkás végzi el a középiskolát, s ugyanany- nyian valamely szakmunkás- tanfolyamot. E tényhez kapcsolódtak Ba­rinkai Oszkárné elismerő sza­vai. A Pest megyei pártbizott­ság titkára hangsúlyozta, ör­vendetes, hogy a szocialista brigádvezetők tavalyi vállalati, szakmai és országos tanácsko­zásának hatására nőtt a tanu­lás, a művelődés iránti igény, élénkült a kulturális érdeklő­dés, növekszik a vonzereje a szocialistabrigád-kluboknak. S amiben valamennyi hozzászóló egyetértett: a . mai termelési érdek nem választható el a holnapiétól, a technikai fejlő­dés mögött nem maradhat el a munkásművelödés. Az üze­mi demokrácia fórumai szé­les körű lehetőséget nyújtanak a _ termelő- és teremtő mun­kásoknak, a köz gyarapodását szolgáló véleményeik, gondola­taik kinyilvánítására, s tudni kell élniük a lehetőséggel. A. Z. Tovább erősödött a párt egysége Jakab Sándor könyve a tagkönyvcseréről A munkásművelődés támogatása a további fejlődés feltétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom