Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-18 / 42. szám

1978. FEBRUAR 18., SZOMBAT Czabän Samura emlékeztek Czabán Samu születésének 100. évfordulója alkalmából pénteken koszorúzási ünnep­séget rendeztek a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. A néptanító, a pedagógusok forradalmi moz­galmának egyik vezetője sír­emlékét az MSZMP Budapesti Bizottsága nevében Király Andrámé, a pártbizottság tit­kára és Kurucz Imre, a párt- bizottság tagja, az Oktatási Minisztérium részéről Po- linsaky Károly miniszter és Balázs Mihály pártbizottsági titkár, a Pedagógusok Szak- szervezetének képviseletében Voksán József főtitkár és Sár­ái Lajos titkár koszorúzta meg. Elhelyezték virágjaikat a hozzátartozók, a nevét vi­selő úttörőcsapat képviselői, valamint volt harcostársai is. Az évforduló alkalmából pénteken koszorúzási ünnep­ségeket rendeztek a III. kerü­letben is. Czabán Samu a Ta­nácsköztársaság idején a III. kerület munkás- és katona- tanácsának elnöke volt. Busómaszkok Ausztriában A Kulturális Kapcsolatok Intézetének szervezésében a következő héten is a világ több országában — kiállításokkal, filmbemutatókkal, hangverse­nyeikkel — adunk képet ha­zánk kulturális életéről. Első­ként február 20-án, Berlinben és Belgrádban lesznek magyar rendezvények. A hét végén a dél-ausztráliai Adelaidben nyílik nemzetközi maszkkiállítás. Itt a busójárást bemutató tablókat és a pécsi Janus Pannonius Múzeum gyűjteményéből származó mo­hácsi búsómaszkokat állítunk ki. Február 26-án, vasárnap pe­dig Kuvaitban kezdődnék ma­gyar napok. Tanuló tanítók KÉPESÍTÉS NÉLKÜLIEK SZAKMAI TÁMOGATÁSA Évek óta pedagógushiány- nyal küszködünk. A gyerek­sereg száma nő, a képesített nevelőké azonban nem emel­kedik, a nehéz körülmények közt működő iskolákban, a tá­voli, szétszórt településeken tovább sokasodnak a problé­mák. A szorító gondok enyhí­tésére hosszú ideje képesí­tés nélküli pedagógusokat al­kalmaznak az óvodákban, de főleg az általános iskolákban. Pest megyében a tanácsok felügyelete alá tartozó okta­tási intézményekben hat év­vel ezelőtt 262 képesítés nél­küli óvónő dolgozott, az ugyancsak képesítés nélküli tanítók, tanárok száma pedig 453 volt. Az elmúlt tanév­ben már 393 óvónő és 697 ál­talános iskolai nevelő dolgo­zott oklevél nélkül. Az ada­tokból kitűnik: emelkedik a képesítés nélküli pedagógu­sok száma Pest megyében is. Párhuzamos oktatás Az oktatási intézményeket irányító szakemberekben már kezdetben felmerült a kér­dés: hogyan lehetne hathatós segítséget nyújtani a munká­ba állt, pedagógiai gyakor­lat és képesítés nélküli ne­velőknek, annak érdekében, hogy a rájuk bízott osztá­lyok, gyermekcsoportok ne ke­rüljenek hátrányos helyzet­be. A segítségnyújtásnak az évek során számos módja ala­kult ki. Nagy pedagógiai gya­korlattal rendelkező kollégák adtak mindennapos segítsé­get a kezdőknek. A Pest me­gyei Pedagógus Továbbkép­ző Kabinet bentlakásos tanfo­lyamokkal, pedagógiai, mód­szertani kiadványok, szak­könyvek kézbeadásával, kon­zultációkkal, egyszóval sok­Újdonságok a könyvterjesztésben Országos elosztó Százhalombattán öt esztendővel ezelőtt, 1972 januárjában alakult meg a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat. Feladatául a könyvek vidéki terjesztését kapta, ami szép, de nehéz feladat. Miért volt nehéz? Százti- zennégy boltot örököltek az ország különböző városaiban, falvaiban. Egy részüket olyan elhanyagolt állapotban vették át, hogy azonnal le kellett húz­ni a redőnyt és megszüntetni a könyvárusítást. Pedig nagy szükség lett volna minden vi­déki könyvüzletre. Ezt két szám igen meggyőzően bizo­nyítja. Akkor egy év alatt Budapesten 380 millió forint értékű könyv talált gazdára, a fővárost kivéve, az ország egész területén pedig mind­össze 317 millióért vásároltak könyveket. Boltok megyeszerte Innen indultak öt esztendő­vel ezelőtt. Ma azonban már örömmel számolnak be arról, hogy tavaly 782 milliós for­galmat bonyolítottak le. Hogy mindez minek köszönhető? Természetesen jelentős szere­pet játszik ebben az, hogy a közművelődés az elmúlt né­hány esztendőben a közérdek­lődés homlokterébe került. Er­re serkentett a párt közműve­lődési határozata csakúgy, mint az ennek nyomán szü­letett közművelődési törvény. De része volt e jelentős fej­lődésnek az is, hogy a Művelt Nép Könyvterjesztő az elmúlt öt esztendő alatt negyvennyolc új, korszerű könyvüzletet nyi­tott vidéki városainkban és fdíváinkban. Űj könyvüzlettel gazdagodott ez idő alatt több Pest megyei település is, a többi között Abony, Potr\áz, Százhalombatta és Vác, né­hány héttel ezelőtt pedig Al- brrtirsa. Jelenleg megyénkben tiz önálló és hat fióküzlet áll az érdeklődők rendelkezésére. A tizenegyedik önálló Művelt Nép bolt Gödöllőn épül, s ez lesz a legnagyobb és legmo­dernebb valamennyi közül. Megkezdődtek már a tárgyalá­sok Gyömrő község vezetőivel is, akik ingyen közterületet kí­vánnak adni egy könyvüzlet megépítéséhez. A Művelt Népi idei tervei­ben tizenkét újabb üzlet épí­tése szerepel. Tervezik három könyvház megépítését is — Debrecenben, Miskolcon és Tatabányán —, amelyekben a könyvek árusítása mellett ol­vasóterem és különböző iro­dalmi rendezvényeket szol­gáló kamaraterem is he­lyet kap majd. Az idei esztendő újdonsága __ lesz az is, hogy tovább bővítik nemcsak a könyvüzletek hang­lemezválasztékát, de lehetősé­get teremtenek arra is — má­justól —, hogy az üzletekben katalógus alapján kiválasztott lemezeket postán kapják meg a vásárlók. Vagyis ezentúl olyan üzletekben is megren­delhetők a hanglemezek, ame­lyek nem foglalkoznak lemez­árusítással. Eddig a Művelt Nép Könyv­terjesztőnek az ország öt kü­lönböző táján volt egy-egy nagyobb könyvelosztója. Ez a rendszer azonban rövidesen megszűnik. Százhalombattán ugyanis befejeződött annak a kétezerhétszáz négyzetméter alapterületű könyvelosztó bá­zisnak a berendezése és teljes gépesítése, amely egymaga ké­pes lesz az országban működő százötven önálló és ötven fiók­üzlet ellátására. Ez az új és ma még forgalomban levő könyvek jobb, gyorsabb, zök- kenőmentesebb ellátását teszi lehetővé Pest megyében is. Csütörtökön avatják Az új százhalombattai könyvelosztó ünnepélyes át­adására a jövő hét csütörtö­kén, február 23-án délelőtt ke­rül sor. Olvasni jó. Sokszor és sok helyütt elmondtuk ezt már. Most, a mezőgazdasági könyv­hónap napjaiban — amikor egyre nagyobb az igény a szakkönyvek iránt is — talán nem hangzik közhelynek, ha megismételjük: olvassunk mi­nél többet, hiszen a könyv nemcsak szórakoztat, hanem ismereteinket bővíti és segít el­igazodni mindennapi dolgaink­ban. Hogy minél több ember­hez jusson el a könyv, ehhez nyújt segítséget egész tevé­kenységével a Művelt Nép Könyvterjesztő. P. P. féle módon segítette oktató­nevelő munkájukat Az 1972/73-as tanévben a megye iskoláiban megkezdő­dött a képesítés nélküli ne­velők szervezett patronálása is, az úgynevezett párhuza­mos oktatás segítségével. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy alsótagozatban az azonos év­folyamon tanító, felső tago­zatban pedig az azonos tan­tárgyat tanító, nagy szakmai gyakorlattal, tapasztalattal rendelkező diplomás peda­gógus segítette rendszeresen pályakezdő társát. A tanítá­si órák is eredményesebbek lettek e módszerrel, hiszen a patronáló nevelő pártfogolt- jának osztályában, főleg azo­kat az órákat tartotta meg, amelyeken a fontos tananyag­részeket dolgozták fel a ta­nulók. Emellett a didaktikai­lag nehezebb órák megtartá­sát is magára vállalta, társa pedig közös felkészülés alap­ján az ő osztályában taní­tott. Az órák után részlete­sen megbeszélték a tapaszta­latokat. Így a képesítés nél­küli nevelők munkájukhoz folyamatosan, hathatós segít­séget kaptak az iskolákban is. A patranálók munkáju­kért némi tiszteletdíjban ré­szesültek. 1974-től e módszert az óvodákban is bevezették, természetesen a megfelelő di­daktikai, a gyermekek élet­kori sajátosságaihoz alkal­mazkodó módosítással. Egységes módszerek Az idei tanévben újabb elő­relépés történt. Az Oktatási Minisztérium irányelveinek figyelembevételével a megyei tanács művelődési osztálya a patronálási rendszert még jobban kiterjeszti a külön­böző iskolatípusokra, az alsó- és középfokú oktatási intéz­ményekre. Eddig az óvodák­ban, iskolákban a segítség- nyújtásnak különböző gya­korlata alakult ki, a helyi le­hetőségek, elképzelések, dön­tések sokféléképpen moti­válták a módszereket A de­cemberben kiadott megyei rendelkezés számos olyan szakmai előírást tartalmaz, amely a patronálás haté­konyságát hivatott fokozni, és egységesíti az iskolákban kialakult gyakorlatot. A pat­ronáló pedagógusok anyagi megbecsülését jelzi az a pasz- szus is, amely szerint a kü­lönböző iskolatípusokban tan­évenként 1000—3000 forint céljutalomban részesítik a többletmunkát vállalókat. Egy-egy képzett pedagógus szükség esetén egyszerre több kezdő pályatárssal is foglal­kozhat. A képesítés nélkülieket se­gítő nevelőkre nagy feladat hárul. Nemcsak a szakmai felkészítésre kell gondol­niuk, hanem a pedagóguspá­lya megszerettetésére, a hi­vatástudat elmélyítésére is. Kezdetben képesítés nélküli nevelőknek azok jelentkez­tek, akik eredetileg is a pe­dagóguspályára készültek, de valamilyen ok miatt a fel­vételi vizsgáknál nem jutot­tak tovább, ezért elmentek tanítani. Ezeknek a fiatalok­nak jó része aztán esti, leve­lező tagozaton eredménye­sen tanult, oklevelet szer­zett, hivatását szerető peda­gógus lett. Később a na­gyobb arányú nevelőhiány miatt az intézmények veze­tői örültek, ha az üres állá­sokra egyáltalán volt jelent­kező, a jelöltek tudatos kivá­lasztásának szándéka, lehe­tősége ebben az időszakban már háttérbe szorult, meg­csappant. Hivatástudatra nevelni Az utóbbi években azonban ismét igyekeztek felkutatni és képesítés nélkül is alkalmaz­ni a pályára készülő fiatalo­kat. E törekvésnek már van némi eredménye, de még nem számottevő. Az idei tanévben a Zsámbékon kezdődött fel­sőfokú képzés is csak majd néhány év múlva érezteti ha­tását. A fentiekből követke­zik, hogy a pedagóguspályára került tapasztalatlan kezdő­ket a szakmai felkészítés mel­lett a hivatástudatra is ne­velni kell. Ebben komoly sze­rep jut az őket patronáló pe­dagógusoknak. A megyei tanács művelő­dési osztályának elhatározott szándéka hathatósan segíte­ni a képesítés nélküli nevelő­ket — a legújabb rendelke­zése is jó példa erre! —, de ez a törekvés csak akkor rea­lizálódik, ha a mindennapi iskolai munkában is rend­szeres segítséget kapnak az idősebb, nagy szakmai gya­korlattal rendelkező, hivatá­sukat szerető pedagógusok­tól, az iskola-, a párt- és a szakszervezeti vezetéstől, a pályakezdő, tanítóvá, tanár­rá válni szándékozó fiatalok. Csak az összefogás, az együtt- munkálkodás enyhít majd a szorító pedagógushiányon me­gyénkben is. K. Gy. M. Tudományos ülés a Hadtörténeti Intézetben A szovjet hadsereg és a ha­ditengerészeti flotta létreho­zásának 60. évfordulója alkal­mából pénteken tudományos ülést tartottak a Hadtörténeti Intézetben. A magyar néphad­sereg vezető szerveinek kép­viselői, a II. világháborúban a szovjet hadseregben és par­tizáncsoportokban harcolt egy­kori magyar antifasiszták, va­lamint a tudományos társin­tézetek képviselői a magyar és a szovjet nép testvéri ba­rátsága jegyében méltatták a szovjet hadsereg történelmi szerepét. Részt vettek az ülé­sen a hazánkban ideiglenesen állomásozó déli hadseregcso­port képviselői is. Háncs Ernő alezredes, a Hadtörténeti Intézet parancs­nokhelyettese előadásában is­mertette a szovjet hadsereg hat évtizedes útját, az emberi haladás, a béke védelméért folytatott erőfeszítéseit Tóth Sándor alezredes, a Hadtörté­neti Intézet osztályvezetője a magyar—szovjet fegyverbarát­ság történelmi gyökereiről be­szélt. Dékán Sándor egykori partizán és Abelovszki Lász­ló, a szovjet hadsereg egykori tisztje harci élményeit eleve­nítette fel. Megemlékeztek azokról a magyar harcosokról, akik partizánként vagy hiva­tásos katonaként a szovjet hadseregben küzdöttek a fa­sizmus ellen. Rendező: az Idegenforgalmi Tanács Bemutatkoznak a tájegységek A hazai tájak jobb megis­mertetésére nagyszabású kiál­lítás nyílik az Országos Idegen- forgalmi Tanács rendezésében február 24-én a Néprajzi Mú­zeumban. A bemutatóról pén­teken sajtótájékoztatót tartot­tak a kiállítás szervezői. A szabad idő növekedésével erőteljesen fokozódik az érdek­lődés a belföldi túrák, utazá­sok, hétvégi kirándulások iránt: Tavaly több mint egy- millióan ismerkedhettek meg ezeken az utakon az ország idegenforgalmi nevezetességei­vel. A most első alkalommal megrendezett ilyen jellegű ki­állítás teljes képet ad a ha­zai kirándulóhelyekről, idegen- forgalmi centrumokról. A be­mutatón hazánk tizenkét táj­egysége kap helyet. Több mint 400 színes fotó szemlélteti ezeknek a vidékeknek termé­szeti, kulturális és egyéb lát­nivalóit. Mindezt kiegészíti a helyi idegenforgalmat szol­gáló rendezvények részletes programjának ismertetése. Az érdeklődőknek a kiállításon részletesebb felvilágosítást is nyújtanak a 19 megyei idegen- forgalmi hivatal képviselői, akik gyakorlati útmutatót, el­igazítást adnak szűkebb hazá­jukról, s akik már a bemuta­tón kedvet kapnak valamelyik vidék megismerésére, az uta­zási irodák kihelyezett fiókjai­ban jelentkezhetnek is a prog­ramokra. A kiállítás március 5-ig dél­előtt 10-től este 6 óráig várja a látogatókat a Néprajzi Mú­zeumban a Kossuth Lajos tér 12. szám alatt. Sokoldalú hétfők ÚJJÁALAKULT KLUB A GÖDÖLLŐI AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEMEN A Gödöllői Agrártudományi Egyetem ifjúsági klubja évek óta működik — de sajnos ki­hagyásokkal. A klubot társa­dalmi munkában vezették, egé­szen más funkciókat betöltő előadóik, ha idejük engedte. Győré Zoltán például sokat fáradozott azért, hogy a klub­ban, ha nem is folyamatos, de viszonylag rendszeres munka folyjék. Az ő feladata első­sorban az öntevékeny művé­szeti csoportok irányítása, amelyek elismeréseket szerez­tek az egyetemnek. (Legújabb a tánccsoport nívódíja.) Ez is, mint a klubvezetés, teljes em­bert kíván. Az egyetem kul­turális életét, — amelynek ge­rincét az ifjúsági klub prog­ramjai képezik —, a félév ele­jétől kezdve Frantsik Ágnes közművelődési előadó vezeti. Szervezettebb program — A klub ezentúl több hó­napra előre megtervezi mű­sorait és rendezvényeit — mondja Frantsik Ágnes —, ál­talános koncepciónk pedig az egész félévre kialakult. Zenei szótár Hétnyelvű Zenei szótár ké­szült az Akadémiai Kiadó és a Bärenreiter Verlag közös gondozásában. A kötet, amely angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol és magyar nyel­ven a zenei szaknyelv teljes szókincsét tartalmazza, már kapható a könyvesboltokban. Az Akadémiai Kiadó műhe­lyében már imprimálják a Magyarországon először meg­jelenő Portugál—magyar ké­ziszótár anyagát. Az Olasz—magyar nagyszó­tár utoljára 1967-ben hagyta el a nyomdát. Az első félév­ben megjelenő új kiadás mintegy tízívnyi modern szó­kinccsel bővült. Mintegy húszezer állatnevet tartalmaz majd az Európa ál­latvilága tudományos névszó­tár, amely hét nyelven adja közre az Európában fellelhető összes állat nevét. Megjelené­se jövőre várható. Évek óta nő az érdeklődés a különböző méretű orosz— magyar, magyar—orosz szótá­rak iránt. Eddig mintegy 3,5— 4 millió példányszámban je­lentek meg ilyen kötetek. A szótárszerkesztőség legújabb műve az orosz nyelv alapvető szókincsét közreadó, 15 ezer szavas Orosz—magyar zseb­szótár. — Havonta egyszer — hét­főn — vendégül látunk egy- egy amatőrszínházat. Ezeken az esteken a Perem, a Fla­mingó, a Pinceszínház, a Ta­tabányai Bányász amatőr­együttes jönnek hozzánk a kö­zeljövőben, s művészetbarát fiataljaink megismerkednek a zömmel szintén fiatal tagokból álló amatőrszínházak legújabb törekvéseivel. Szintén hétfőre képzeltük el ismeretterjesztő sorozatunkat. Különböző or. szágok kulturális életéről, földrajzáról beszélnek a nagykövetségről meghívott előadók. Az első foglalkozás témája Lengyelország lesz. Vadászati témájú előadássoro­zatunkat elsősorban a va­dász-speciálkollégium hallga­tói kedvéért, de minden ér­deklődő számára kezdjük el. Politikai előadáshoz tema­tikailag illő pol-beat dalokat fog énekelni Dinnyés József, a közismert és népszerű folk és pol-beat énekes, öt alkalom­mal, szerda délutánonként. A más felsőoktatási intézmények­hez hasonlóan szeretnék meg­teremteni az egyetemen a táncházmozgalmat. Vasárnap délutánonként rendszeresen játszik talpalávalót Bajnoki József, Balatoni János és Nagy Balázs — a klub saját folk- együttese. Alkalmanként meg_ hívják Sebő és Halmos zene­karát, a Kolinda együttest. Igényes szórakozás — Régi — kissé abbamaradt hagyományt újítunk fel azzal, hogy közvetlenül a nagy beat- koncertek után discóműsort szervezünk — folytatja Frant­sik Agnes. — A közeljövő­ben nagyszabású koncerten látjuk vendégül Lengyelország­ból Marika Rodowiczet és együttesét, a Lokomotiv GT. az Omega és a Skorpió rock zenekart, illetve Kati és a Kerek-perec együttest. Két nagy egyetemi bálra ké­szülnek. A hagyományos rom- gyosbálon a tréfás vetélke­dők — a többi között férfi- szépségverseny — után a Si- conor együttes szolgáltatja a muzsikát. A nőnapi bált a Beatrice és a Viktória együt­tes közreműködésével rende­zik. — A klub legfontosabb fel­adata a színvonalas szórako­zási alkalmak megteremtése — sorolja tovább Frantsik Ágnes. — Hofi Géza, Sándor György, Bárdy György és a Gúnya együttes előadóesjeiből, szín­vonalas irodalmi műsorokból alakítunk ki egy sorozatot. A közönséget fokozatosan szok­tatjuk igényesebb szórakozás­hoz. Nem maradnak el a ko­molyzene hangversenyek sem. Az évszázadok zenéjéből ad ízelítőt a Camerata Hungarica együttes és a Rajkó zenekar. Márciusban a Varsói Kórus lép föl a színházteremben. Ugyanitt hetente egyszer már az elmúlt félévben is művész­filmeket vetítettek. Az egye­temi mozi törzsközönségéből filmvitakört akarunk szervez­ni. A városiakkal együtt A klub koncepciójának má­sik újszerűsége, hogy nyitott a város felé is. A zárikörű discó és táncrendezvényektől eltekintve műsoraikat min­denki látogathatja. Klubtagsá­gi igazolványt február 23-ig a városi fiatalok is válthatnak, így a zártkörű estek részvé­teli joga sem korlátozódik csak az egyetemistákra. Nagy lehetőség rejlik abban, hogy együttműködnek a megyei klu­bokkal. A városi ifjúsági klub­bal folytatott közös munkát megkönnyíti, hogy ennek ve­zetője. Pál Gábor is az Ag­rártudományi Egyetem hallga. tója A közös megmozdulások bizonyára segítenek abban, hogy megvalósuljon a .távlati cél: az egyetemi hangátokból és a városi fiatalokból egysé­ges szórakozásra törekvő törzsL közönség alakuljon. Pósa Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom