Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-11 / 36. szám

1*78. FEBRUAR 11., SZOMBAT xMrian Számvetés és felkészülés Kongresszus előtt a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének országos választmánya tegnap tartotta éves ülését Budapes­ten, a Magyar Néphadsereg Központi Klubjában. — Hazánkban a nemzetisé­gek szabadon gyakorolhatják anyanyelvűket, ápolhatják kulturális hagyományaikat és a magyar lakosságéval azonos jogok és kötelességek illetik meg őket; ezt az alkotmány biztosítja — hangsúlyozta megnyitójában Knyihár Já­nos, a szövetség elnöke. Közös hazában, közös életért A titkárság írásos jelentésé­hez Such János főtitkár fű­zött szóbeli kiegészítést. Mint mondotta: a szövetség V. kongresszusán elfogadott alapszabály értelmében a párt politikájának szellemé­ben, a Hazafias Népfront poli­tikai tevékenységének kereté­ben, más állami és társadalmi szervekkel együttműködve munkálkodunk a közös hazá­ban közös cél, a fejlett szo­cialista társadalom építésében. Közös hazában közös célért, ez azt is jelenti — hangsú­lyozta —, hogy a Magyarorszá­gon élő szlovákok ugyanolyan jogú és értékű állampolgárok, mint a magyar lakosság. El­mondhatjuk, állapította meg, hogy a hazai szlovákság jó állampolgári közérzettel, lel­kesen és odaadóan veszi ki ré­szét a szocialista építőmunká- bóL A továbbiakban Such János főtitkár arról beszélt, hogy az idei esztendő a számvetés. és felkészülés éve lesz, mert a szövetség 1978 végén tartja soronkövetkező, VI. kongresz- szusát. A fő feladat: számot adni az V. kongresszus óta el­telt időszak munkájáról, az ott hozott határozatok végre­hajtásáról. Hangsúlyozta: a párt politikájának szellemé­ben adott elemző értékelés nyújthat csak biztos alapot a VI. kongreszus sikeres mun­kájához, az elkövetkezendő ciklus feladatainak meghatá­rozásához, az alapdokumentu­mok szükséges módosításához. Az elmúlt esztendő munká­járól szólva elmondotta, hogy tovább nőtt az igény a szlovák nyelvoktatás iránt. Az óvo­dákban 1658, a nyelvoktató ál­talános iskolákban 6587, tan­nyelvű intézményekben pedig 738 gyermek ismerkedik a nyelvvel. Több a szakképesítés­sel rendelkező tanár is. Tavaly a szövetség munkatársai több alkalommal vettek részt szü­lői értekezleteken — Ácsán, Csőváron, Galgagyörkön és Püspökhatvanban — ahol tá­jékoztatást adtak a szlovák nyelvoktatás jelentőségéről, a továbbtanulási lehetőségekről. Tovább gazdagodott a szlovák nyelvművelő olvasótáborok programja, a többi között Pi- lisszentkereszten és Gödön is. Ez utóbbiban a váci járás fia­taljai vettek részt, Hagyományápolók Pest megyében Az elmúlt esztendő jelentős kulturális sikereket is hozott. Pest megyét például szlovák nemzetiségi együttesek — Püspökhatvan, Maglód, Csö­mör — képviselték a televízió Röpülj Páva vetélkedőjén. Ugyancsak Pesit megye adott otthont a XV. nemzetiségi fesztiválnak, amelyen szlovák együttesek — köztük a pilis- szentkereszti — is dobogóra léptek. Pest megyében, Péce- len rendezték meg a szlovák községek művelődési ház igazgatóinak egyhetes tanfo­lyamát. És a szövetség közre­működött az acsai kulturális hetek programsorozatában is. A tíz kultúrkörútnak, amely harmincöt települést érintett, Pest megyei résztvevője is volt, a nagytarcsai szlovák nemzetiségi együttes. A jó munka elismeréseként a szö­vetség anyagi támogatást nyújtott a legjobb munkát végző együtteseknek, így a csömöri, a pilisszentkereszti és a maglódi csoportnak is. Az idei tervekről elmondot­ta, hogy a VI. kongresszusra készülve részt vesznek az or­szágos nemzetiségi pedagógus­tanácskozáson, amely az anyanyelvi oktatás kiszélesí­tésének lehetőségeit lesz hi­vatva megvitatni. Az olvasó­táborok mellett tíznapos nép­rajzi tábort is rendeznek. Együtteseik részt vesznek a Magyar Rádió nemzetiségi népzenei fesztiválján, az or­szágos nemzetiségi úttörő és az országos nemzetiségi folklór fesztiválon. Tovább folytatódnak jövőre is a népszerű kultúrkörutak. Ennek keretében hazánkban szerepel majd a ruzonberoki Liptov táncegyüttes és a zili- nai Stavbár népi együttes. A tardosbányai táncegyüttes március 1-én Váckisújfalun, a tótkomlósi népi együttes ápri­lisban pedig Márianosztrán, Kóspallagon, Péteriben, Mag­lódon és Nagytarcsán lép do­bogóra. A főtitkári beszámolót kö­vetően Kondacs Pál adott tá­jékoztatót a Ludové Noviny című, szlovák nyelvű lap munkájáról. Az országos vá­lasztmány az ülés befejezéséül jóváhagyta a szövetség ez évi munkatervét, majd megvá­lasztották a kongreszus't elő­készítő bizottságokat. P. P. Címfinc a szervizekben Gyorsén fejlődő GELKA -szolgáltatás Pest megyében A hazai gyártmányú háztar­tási gépek és híradástechnikai eszközök legnagyobb javítója a GELKA, az országos átlagnál gyorsabb ütemben fejlesztette az elmúlt két esztendőben Pest megyei szolgáltatásait. Szarka Sándor, termelési fő­osztályvezető erről a követke­zőket mondta: — Négy esztendeje jöttek létre a megyei GELKA-kiren- deltségek. Pest megyében ekkor még nem alakult önálló kiren­deltség, mert a főváros környé­ki településeket a Budapest pe­remkerületeiben működő üz­leteink ellátták, ezen kívül pe­dig alig néhány szervizünk volt. Két év múlva, 1976. nya­rán mégis úgy döntöttünk, hogy szétválasztjuk a fővárosi és a Pest megyei kirendeltséget. — A korábban egy-egy fiók­szervizként működő kiskunlac- házi, gödöllői, százhalombattai, monori és szentendrei üzletünk önállóvá vált, a korábbinál több műszerész dolgozha­tott külön vezető irányítá­sával. Ma már a két vácival, a nagy- kátaival, ceglédivel, dabasival, és nagykörösivel összesen 11 GELKA-szerviz látja el a ga­ranciális javításokat és kar­bantartja a garanciális időn kí­vül a lakosság hűtőszekrénye­it, televízióit, rádióit, magneto­fonjait, mosógépeit és így to­vább. — A Pest megyei szervíz­hálózat tehát kialakult. A kor­szerűsítés, a nagyobb, tága­sabb hely kialakítása persze még elkel néhány helyen. Bu­dakeszin a félév végére készül el a GELKA-szerviz, ezzel szű­kül a szentendreiek és a száz- halombattaiak működési kör­zete, tehát gyorsabban juthat­nak el az ügyfelekhez. — Százhalombattán nem a legideálisabb körülmények kö­zött dolgoznak szerelőink, ott 250 négyzetméter alapterületű üzletet építünk 1980-ig. Vecsé- sen április elején lát munká­hoz új fiókszervizünk, s ugyan­azokban a napokban készül el Mo- noron is az új telephely. — Tudomásom szerint a GELKA szolgáltatásait évente 8—9 százalékkal növeli, Pest megyében viszont sokkal gyor­sabb volt az elmúlt másfél év alatt a fejlődés. Mekkora? — A megyei bevétel 18 millió forintról, 30 millió forintra nőtt, amihez feltétlenül hozzá kell tennem, hogy 1968. óta nem változtak áraink. Piszter István, a budapesti Soroksári úton lévő Pest me­gyei kirendeltség vezetője arról A kistermelők szakismeretének gyarapítására SZÖVOSZ—TIT együttműködés A kistermelők kertészeti és állattenyésztési szakismeretei­nek fejlesztése érdekében fi­gyelemre méltó megállapodás jött létre a Fogyasztási Szö­vetkezetek Országos Tanácsa és a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat között. Az öt évre szóló szerződést pénteken a SZÖVOSZ szék­házában írta alá Kurucz Imre, a TIT főtitkára és Patay Já­nos, a SZÖVOSZ elnökhelyet­tese. Egyebek mellett megálla­podtak abban, hogy az elkö­vetkező öt év során a TIT komplex tematikája alapján, szervezett formában biztosít­ják a kistermelők ismeretei­nek bővítéséhez a szakelőadó­kat, a SZÖVOSZ pedig lehető­séget nyújt arra, hogy a kü­lönféle központosított szakmai továbbképzésen a TIT megyei előadói részt vehessenek, s évente mintegy százezer fo­rinttal járul hozzá a különfé­le ismeretterjesztési formák — tanfolyamok, előadások, bemu­tatók. tapasztalatcserék — költségeihez. tájékoztat, hogy idei terveik szerint 36 millió forint értékű javítást vállalnak. Ezt minden valószínűség szerint teljesítik, sőt túl is teljesítik abban az esetben, ha sikerül megjavíta­ni a címláncot. Ugyanis bár­melyik szervizben tett bejelen­tésre a legközelebbi üzletből megy szerelő. — Talán dicskvésnek hang­zik, de meg kell jegyezzem, igen rövid Pest megyében a javítási idő. Tavaly például 300 ezer készüléket javítottunk ki, s egy-egy javítás átlagosan 2,8 napig'tartott. — ... és a panaszok? — Sajnos azt még egy kicsit soknak érezzük, tavaly 400 pa­naszüggyel kellett foglalkoz­nunk. Mivel azonban többsége nem a szerelők munkáját ki­fogásolta, remélhető, hogy a megyei diszpécserközpont el­készültével csökkennek a pa­naszok. Cz. V. Szervezett munka — hozamnövekedés A dunavarsányi Petőfi Tsz termelési sikerei teremtik meg a beruházások alapját Pest megye egyik legjelen­tősebb termelőszövetkezetében, a dunavarsányi Petőfiben 88 szocialista brigád vezetője jött e napokban össze, s együttesen úgy határozott, hogy csatlakoz­ni kívánnak a Láng Gépgyár munkásainak kezdeményezé­séhez: folytatják a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom ju­bileumi évében kibontakozott munkaversenyt. A termelőszö­vetkezet pártbizottsága és vá­lasztott vezetősége örömmel üdvözölte ezt az elhatározást, s ennek alapján felhívással fordult az egész tagsághoz. Ab­ban a meggyőződésben tette«, hogy a versenymozgalom újabb jelentős eredményekkel járul hozzá a termelési tervek teljesítéséhez, a termelés ha­tékonyságának növekedéséhez, a munka minőségének javulá­sához és elősegíti a termelő- szövetkezet szocialista vonásai­nak erősödését. E szövetkezetnek különösen van mire alapítania ezt az elhatározását. Kiemelkedő eredményeikben — mindenek­előtt a tagság odaadó munkája mellett — igen nagy szerepe van a jó üzem- és munkaszer­vezésnek, amely a vezetői munka tartalmi részévé vált. A termelőszövetkezet párt- és gazdasági vezetését erre ösztö­nözték a párt Központi Bi­zottságának határozatain túl­menően a konkrét megyei és járási párthatározatok, az ál­lami rendeletek, de az objektív körülmények is: a gazdálkodá­si és fejlesztési folyamatokban bekövetkezett változások. Éppen e héten adtak számot erről a tevékenységről, az üzem- és munkaszervezés kor­szerűsítésének tapasztalatairól az MSZMP Pest megyei végre­hajtó bizottsága előtt. A jelen­tés — amelyet dr. Tresser Pál, a termelőszövetkezet elnöke terjesztett be — híven tükröz­te a sok tekintetben sajátos kezdeményezéseket, melyek­nek célja mindenkor a terme­lés, a termelékenység növelése, a gazdaságosság, a takarékos­ság és nem kevésbé a dolgozók életszínvonalának, munkakö­rülményeinek javítása volt. A párt-végrehajtóbizottság tagjai — személyes tapasztalataik alapján is — elismeréssel fo­gadták a jelentésben körvona­lazott módszereket az üzem- és munkaszervezés általánosítható konkrét példáit. Ügy ítélték meg, hogy ezek jó része o me­gye területén szélesebb kör­ifen is hasznosítható, ezért föl­hívják rá más nagyüzemi gaz­daságok, illetve a megyei tsz- szövetség figyelmét. A párt- és gazdasági vezetés jó kapcsolatával Az agglomerációban gazdál­kodni, földet művelni, ered­ménnyel, nem könnyű dolog. Részint mert Budapest nagy ipari üzemei elszívják a mun­kaerőt, részint pedig, mert a főváros ellátása tejjel, zöld­séggel, gyümölccsel, főként az itt határtbirtokló termelőszö­vetkezetek, állami gazdaságok feladata. Nos e hiedelmet cáfol­ja a dunavarsányi Petőfi Tsz példája. A még egy évtizede is a kisebb termelőszövetkezetek közé tartozó közös gazdaság ma órszágos hírű. Amint az említett előterjesz­tésből kitűnik, a szervező mun­ka célja mindkenkor a termelés növelése, a termelékenység javítása, a gazdaságosság és takarékosság kívánalmainak szemmel tartása, a dolgozók életszínvonalának és munka- körülményeinek javítása. Az eredmények egyik alapja, hogy a termelőszövetkezetben szoros munkakapcsolat alakult ki a párt-, a gazdasági és tár­sadalmi szervezetek között. A gazdaságban 1975-ben alakult meg a pártvezetőség, s tavaly óta működik a termelőszövet­kezeti nagyközségi pártbizott­ság, melynek irányításával az idén már 7 alapszervezet mű­ködik. A gazdaság sorsát, távlatait meghatározó döntéseket az üzemi demokrácia jegyében, széles körű fórum készíti elő. Hogy nemcsak a vezetőség, hanem a tagság, az alkalma­zottak keresik, kutatják és odaadóan segítik kibontakozni az eredményes gazdálkodás legjobb módszereit, arra ép­pen a szocialista brigádoknak bevezetőben említett e heti ta­nácskozása a példa. Ezen több brigádvezető javasolta, hogy a Nyújtott fonalak A Hazai Fcsűsfonó kistarcsai fonodájában az anyagnyújtó gép segítségével vékonyítják a fonalakat. Egy műszakban 800— 900 kilogramm fonalat munkálnak meg. Képünkön: Zaletnik Istvánné kezeli a gépet. Halmágyi Péter (elvétele termelés irányítóit fogadja tagjai sorába eyg-egy szocia­lista brigád, mert ily módon nyilvánvalóan közvetlenebb, baráti-elvtársi-munkatársi kapcsolat alakul. A megyei párt-végrehajtó­bizottság által megvitatott beszámolóban is szerepel, hogy a gazdaság az országos célkitűzésekhez igazodva a tej és hústermelésre, valamint a zöldség- és takarmánytermesz­tésre szakosodott. Rekord idő — kilenc hónap alatt — épült fel az a korszerű tehenészeti telep, amely a gondos előké­szítésnek köszönhetően a ter­vezett 44 milliónál egy fillér­rel sem került többe, s mely­nek istállóiban 640 tehénnek, mégpedig a tengerentúlról származó intenzív tejtermelő képességű nagy genetikai érté­kű feketetarka holstein-fríz fajtának jut hely. Az egy te­hénre jutó tejtermelés átlaga tavaly 5700 liter volt itt, a tsz innen és magyar tarka tehené­szetéből 4 millió ífter tejet jut. tatott a fogyasztóknak. A ser­téstenyésztés eredményességét jelzi, hogy a csaknem félezer kocára jutó évi szaporulat 17,7 malac, s 1 kiló súlygyarapo­dást 3,82 kiló abraktakar­mányból állítanak elő, ami az országos átlagot tekintve igen szép teljesítménynek minősít­hető. Üj ágazat Dunavarsány- ban a nyúltenyésztés. A ket­recváros első épületeit tavaly adták át, a beruházás még nem zárult le, de az idén már 14 ezer tenyészanyának és 79 ezer hízónyúlnak jut majd hely a telepen, amint teljes lesz az üzemmenet. A munkamegosztás ügyrendje Az új állattenyésztő telepek üzembe helyezése nyilvánva­lóan nemcsak a termelőkapa­citás bővítését, hanem a tech­nológia színvonalának emelke­dését is maga Után vonta, ki­hatva a termelésre, üzemelte­tési költségekre, az élőmunlca hatékonyabb felhasználására. Szükségessé vált tehát az üzem- és munkaszervezés szín­vonalának további emelése is, hiszen a nagyüzemi gazdálko­dás megköveteli, hogy a fej­lesztéssel együtt alakuló, formálódó vezetési szervezetet hívjanak életre, új termelés: egységeket alakítsanak, amely testületek kézben tartják a termelés irányítását. Ezen múlik, hogy a közgazdasági szabályozók érvényesülése, a szerényebb beruházási lehető­ségek közepette ésszerűbben hasznosítsák a gazdaság álló­eszközeit, szakszerű munká­val, szakmai igényességgel fo­kozzák a hatékonyságot. A közgazdasági, az árképzési, a takarékos energiagazdálkodási, I s a tervszerű megelőző karban, tartási feladatok ellátására, to­vábbá a háztáji kistermelők in­tegrálására, segítésére és ösz- szefogására új ágazatokat szer­veztek a Petőfi Tsz-ben. A gazdasági feladatokat a terme­lési, a műszaki és a gazdasági igazgatóság irányítja. A veze­tők közötti munkamegosztást, a hatásköröket, a felelősség’ el­határolását ügyrendben sza­bályozták. Ennek alapján mód nyílik arra, hogy a vezetés fe­gyelmét, kulturáltságát, a szö- vetkezet egész belső mechaniz­musát folyamatosan tökéletesí­teni lehessen. Sajátos tervezési rendszer Figyelemre méltó a duna­varsányi tervezési rendszer, amely a döntéselőkészítés már említett széles körű demokra­tizmusára épül. Ám ezt meg­előzi az a folyamat, amelynek gazdái a számviteli szakembe­rek, akik a havi gazdasági in­formációk feldolgozásával fel­tárják a fejlesztés lehetőségeit. Ugyanakkor a folyamatos adat­szolgáltatás nyújt módot az eredmények értékelésére, év közben is, s ha szükséges az operatív beavatkozásra. A ha­vonta kiadott gazdasági infor­máció tartalmazza a szerve­zeti egységek termelési és jö- vedelmezési adatait. Az elem­zések gyorsaságát mozdítja elő az adafeldolgozás gépesítése. A szövetkezet vezetési esz­közeinek igen fontos eleme az egész közösségre kiterjedő ér­dekeltségi rendszer, melynek középpontjában a jövedelme­zőség, a készlet- és bérgazdál­kodás áll. A munkadíjazás a teljesítménytől függ. Az önel­számoló egységeket a közös cé­lok megvalósítására ösztönzi, hogy például a takarmányter­mesztő ágazat dolgozóinak premizálása az állattenyésztési eredmények szerint alakul; az összefüggést nyilván nem ne­héz felismerni. A szociális és kulturális ellátás szerepe Ugyancsak idetartozik az is, hogy a szociális és a kulturá­lis munka nagyban segíti az üzem. és munkaszervezést. A dolgozók lakásellátásándk ja­vítása, a különböző szociális juttatások rendszere — mint a szülési, a házassági segélyek, a nyugdíj kiegészítés — hozzá­járul a dolgozók élet- és mun­kakörülményeinek alakulásá­hoz. A tsz-tagok általános mű­veltségének emelését szolgál­ják — a közművelődési párt- határozat alapján — a műve­lődés lehetőségei: könyvtár, színház, ismeretterjesztés, tu­ristautak. Rendkívül érdekesen kapcsolódik össze a szociális el­látás a munkaszervezéssel pél­dául az 1976-tól bevezetett üzemorvosi szolgálat révén. Ez ugyanis miközben a dolgozók jobb egészségügyi ellátását szolgálja, egyben csökkenti a távolmaradások idejét. A munkaidőkiesést csökkenti egyebek között az is, hogy a dolgozókat szervezetten szál­lítják munkahelyükre. Ez ré­szükre kényelmes, a közösség számára pedig megemeli a hasznos munkaidőalapot. A fejlesztési tervek előké­szítése során kidolgozták az üzem- és munkaszervezés to­vábbfejlesztésének menet­rendjét is. Egyebek között ter­vezik, hogy operatív bizottsá­got alakítanak a termelés-szer­vezés ésszerűsítésére, az önel­számoló egységek munkájának felülvizsgálására. A jó munka feltétele — hív­ta föl a figyelmet, a munka elismerése mellett is, a megyei párt-végrehajtóbizottság —, hogy a gazdasági és a kö­zösségi tevékenységben to­vább növekedjék a párt- és a választott vezetés irányító, el­lenőrző szerepe és mozgósító ereje. A politikai, társadal­mi és gazdasági vezetők továb­bi összehangolt munkája segíti a közös célok elérését. A. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom