Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-11 / 36. szám
4 went 4/jjT f K/Cmap 1978. FEBRUAR 11., SZOMBAT Befejeződött Gödöllőn a megyei döntő Szakmunkástanulók vetélkedője . Négy napon át tartott Gödöllőn a 202-es számú Szakmunkásképző Intézetben a szakma kiváló tanulója és a tantárgyi tanulmányi versenyek megyei döntője. Pest megye szakmunkásképző intézeteiből, a selejtezőkből továbbjutott szobafestők és másolók, tapétázók, szerszámkészítők, elektrotechnikusok, valamint a matematikában és fizikában vetélkedők mérték össze tudásukat Minden csoport külön versenybizottság előtt szerepelt Péntek délelőtt kialakult a végső sorrend, s a különböző szakmákban a házigazda gödöllőiek is szép sikerrel szerepeltek. A szobafestő, mázoló és tapétázó szakma ifjú kiválói: 1. Soós László, Gödöllő, 2. Dombi Gyula, Gödöllő, 3. Varga Zoltán, Pilisvörösvár. A szerszámkészítők versenyében ugyancsak gödöllőiek szerezték meg az első két helyet Szőcs László és Kiss Béla mögött a nagykátai Marton András foglalta el a harmadik helyet. Az elektrotechnikusok között Nádori László győzött Vácról, második Ágoston István lett Kiskunlacházáról, a harmadik helyen Halász Ottó gödöllői és Fitos József dunakeszi tanuló osztozott. A matematikai versenyt a szigetszentmiklósi Agocs László nyerte, második Horváth József Érdről, harmadik Kandi József Ceglédről. A fizikában vetélkedők közül Bakon Antal szigetszentmiklósi versenyző bizonyult a legjobbnak, megelőzve a ceglédi Gáli Imrét és Siroki Károlyt. Már készülnek is a következő versenyre, mert a szakmunkástanulók tanulmányi vetélkedőjének országos döntőjét is Gödöllőn rendezik meg március 16-án és 17-én. Tartalmában korszerűsödik az alsófokú felnőttoktatás Fontos a megfelelő tanulási forma kiválasztása Az elmúlt öt évben megkétszereződött a dolgozók általános iskoláiban tanulók száma és meghaladja a 60 ezret. Miként értékeli az eredményeket, és miben látja a további tennivalókat Szabó László, az Oktatási Minisztérium általános iskolai főosztályának helyettes vezetője? Általánosan elfogadott forma az egyéni tanulás, gyakorlatilag teljesen szabaddá vált a vizsgalehetőség. Ehhez elég csupán bejelenteni a vizsgaszándékot; ugyanis ma már a vizsgázásnak nem előfeltétele az iskolarendszerű oktatásban való részvétel. Eredményes az az intézkedés is, hogy a 14. évet betöltött tanköteles korúak indokolt esetben a dolgozók iskoláiban' fejezhetik be tanulmányaikat. Sokan számítottak arra, hogy a Mindenki iskolája, mint az egyéni tanulást segítő eszköz, emelni fogja a magánvizsgázók számát. Ez nem következett .be, 1976. decemberében 8500 magán vizsgára jelentkezőt tartottunk nyilván, egy évvel később 7900-at. Az elért eredmények jelentősek, mégis inkább a megoldandó feladatokra figyelünk. Több nagyüzem felméréséből például az derül ki, hogy dolgozóik mintegy 20 százaléka nem végezte el a nyolc osztályt. Van, ahol ez az arány még rosszabb. Megnyerésük a továbbtanulásra tehát további nagy erőfeszítéseket igényel. Az üzemek, a gazdaságok többsége eddig is sokat tett ezért munkaidő-kedvezményekkel, céljutalmakkal, tankönyvvásárlásokkal. Mindez a jövőben is szükséges. Fontos feladat az is, hogy a pedagógusok a munkahelyekkel karöltve ne csupán a továbbtanulásra próbálják megnyerni a dolgozókat, hanem segítsenek nekik a leginkább megfelelő tanulási forma megválasztásában is. Nem csökkent például az esti tagozatok jelentősége sem. Az általános iskolai felnőtt- oktatás az elkövetkező évtizedben elsősorban tartalmában korszerűsödik. A dolgozók iskoláinak tantervei nem másolhatják a nappali tagozatéit. A tananyag összeállításánál figyelembe kell venni a kiesett évekkel együtt járó tudásbeli hiányosságokat, ugyanakkor azokat az élettapasztalatokat, ismereteket is, amelyeknek a munkahelyi, a televíziós, a rádiós, és más hatások révén a felnőttek birtokában vannak. Két éve új tanterveket vezettünk be, és az ehhez kapcsolódó tankönyvek nagy része is megjelent. Ezeket elsőként az intenzív tanfolyamok hallgatói használják. Mindent elkövetünk azonban, hogy ez év szeptemberétől síz. egész általános iskolai felnőttoktatásban kézbe kerüljenek az új tankönyvek. Mindezek mellett azonban elsősorban úgy léphetünk előbbre az általános iskolát el nem végzettek számának csökkentésében, ha gátat szabunk az utánpótlásnak, ha a lehető legteljesebben végrehajtjuk a tankötelezettségi törvényt. Szerény, de biztató eredményeket már elértünk az utóbbi években. Mindenekelőtt a kezdeteknél: a kis elsősöknél próbáltuk megfogni a kérdést. Néhány éve a gyerekeknek több mint 11 százaléka már az első osztályban évet vesztett; ez az arány 5,8 százalékra csökkent, öt év alatt 15 ezerről 12 ezerre csökkent a nyolcadikat 16 éves korukig el nem végzők száma. Nem lehetünk elégedettek, s ezek számának további csökkentéséért is dolgoznunk kell — mondotta befejezésül Szabó László. KOGSER HELYTÖRTÉNÉSZE ___ Ki lencszer kapott elismerést Mondják, hogy a könyvtárban található, mert a kocséri iskolában minden kedden és még a hét másik két napján délután ott van Antal Domokosné, magyar-történelem szakos tanár és egyben az ifjúsági könyvtár őré. Ott is találjuk, vagy két tucat fiú, lány veszi körül. Mindegyik gyerek könyvet szorongat a kezében, verseset, regényt, népszerű ismeretterjesztőt, ki, mire kíváncsi. A tanárnő azonban olykor a kiválasztott helyett másik könyvet ajánl és az olvasmányról mindegyikkel szót vált a kölcsönvett könyv szerzőjéről is. Egy ilyen könyvtári óra is megérdemelne külön írást, csakhogy most a község krónikását keressük, aki a tíz esztendeje kezdődött megyei helytörténeti pályázatokon részt vett. Tavaly november 7-én, az eredmény kihirdetésekor két müvéért is pályadjat kapott. Tíz esztendeje Tavaly volt száz éve, hogy a török hódoltság idején elpusztult és elnéptelenedett Ko- csér isimét község lett A hódoltság megszűnte után szétszórt tanyákba jászok települtek a pusztán. Amíg egy pusztából újra község lett című pályaművében ezt a történetet írta meg. Második díjjal jutalmazták. Megjegyzendő azonban, hogy tavaly az első díjat a bíráló bizottság nem adta ki. A kocséri Petőfi Tsz történetéért pedig harmadik díjat kapott. A tíz év alatt két esztendőt kivéve minden pályázaton részt vett. Volt úgy, hogy első, vagy, hogy második, harmadik díjat kapott, de díjazás nélkül nem maradt egyik pályázata sem. Rajta kívül a megye területéről többen részt vesznek minden pályázaton, de közöttük, aki ennyi díjat nyert volna nemigen akad. Nyolcszor kapott jutalmat helytörténeti munkásságáért — Azaz . kilencszer — mondja, mert még a megyei pályázatok előtt jóval 1965- ben a Hazafias Népfront által kiírt pályázaton is kaptam első munkámért 500 forint jutalmat Az akkori pályázat egy-egy környék, vagy község felszabadulásának a történetéről írt munkákat várta. Kőcser felszabadulását Antal Domokosné írta meg. Hogyan lett hely- történész? — A Hazafias Népfront járási bizottságának akkori titkára és a szakfelügyelőm ajánlották, vegyek részt a felszabadulás 20. évfordulójára kiírt pályázaton, írjam meg Kocsér felszabadulásának történetét. Mindig szerettem a történelmet, hiszen azért lettem tanár. De hogy én ilyet írjak? Csak nagy rábeszélésre fogtam hozzá és amikor elkészült, azt hittem soha többé nem írok helytörténetet. Másképp lett. Közösen hirdette meg 1967- ben a népfront, a megyei levéltár és a megyei tanács művelődési osztálya első helytörténeti pályázatát. Elhatároztam, hogy részt veszek benne és azóta szerelmese vagyok ennek a munkának. Nyomtatásban is Hogyan derítette fel az adatokat a község felszabadulásának történetéhez? Elmondja, hogy ma már kevesebb, de akkor még sok-sok szemtanú élt, azokkal beszélt. S ő maga is sok mindenre emlékszik, hiszen 1945-ben végzős volt a tanárképzőben, de mert a front közeledése miatt szünetelt a tanítás, otthon volt akkor. Persze írásos adatok után is kutatott; sűrűn utazgatott a fővárosba a megyei, meg az országos levéltárba, így állott össze a mű. Azóta pedig megszakítás nélkül vizsgálgatja más-más szempontból Kocsér történetét. S I amikor két ízben nem vett I részt a pályázaton, akkor is éppen kutatott, hétszáz gépelt oldalon megírta a község teljes történetét. — Ez a legnagyobb és egyben tizedik munkám, a többi csak három-négy másolati példányban van meg a községi tanácsnál és a megyei levéltárban, ez azonban nyomtatás- j ban jelenik meg, tavasszal kerül ki a sajtó alól. A község l két termelőszövetkezete, a Petőfi és az Oj Élet tsz vezetőinek köszönhető, hogy a könyv nyomdába került, kiadását a két szövetkezet közösen vállalta. A jelen krónikája Antal Domokosné helytörténész most sem pihen. Községe 1976—77. évi , krónikájának megírásán dolgozik. Emellett január másodika óta, hogy az idei év krónikáját is megírhassa, már feljegyzi, mit történik most Kocséron. Két új pályaműve tehát már készül. Az elmúlt esztendőkben kutatására sok időt fordított és a gyakori utazás fáradalmait sem kerülhette eL Hogyan futott erre az idejéből, a pedagógusmunka mellett? Hiszen hetente még szakkört is vezet, korrepetál, hét órát pedig a könyvtárban tölt. E sokminden mellett még családanya és háziasszony is? — A fiam agrármérnök, nős és már kirepült a házból. A lányom felnőtt, már nem kell nevelnem. Amíg kicsik voltak persze nehéz volt. Egyébként is üzemi konyhán ebédelünk, a vacsorát és a vasárnapi ebedet valamennyiünk elkészíti, esetleg hárman együtt, mert a férjem sem idegenkedik a háztartási teendőktől. Sokat segít a család. Az. iskola is méltányolja munkásságát. Órakedvezményt természetesen nem kaphat, de az igazgató úgy állítja össze az órarendet, hogy Antalné minden szerdán szabad. Ilyenkor utazott a levéltárakba Budapestre és Szolnokra, ahol a Kocsérra települt jászokra vonatkozó adatok után kutatott. Az útiköltséget mindig a saját zsebéből fizette. — Nagy könnyebbség, hogy amióta a Pest megyei Levéltár fiókja megnyílt Nagykőrösön már csak oda kell utaznom. A más levéltárakban fellelhető szükséges anyagot ugyanis meghozatják számomra. FIATALOK! Filmjeiből jobban megismerhetitek Kubát, az idei YIT házigazdáját Sítaliai filmroapak Pest megyebeli február 14-tól március 1-ig MoaKííU CEGLÉD 20. Önöké a szó 21. A látnok asszony 22. Idevalósi ember GÖDÖLLŐ 27. önöké a szó 28. Átutazóban 1. Idevalósi ember SZIGETSZENTMIKLÓS MONOR 23. Juan kalandjai 24. Átutazóban NAGYKÁTA 20. Egy novemberi nap 21. Átutazóban 22. Egy nap a régi házban 20. A látnok asszony 21. Idevalósi ember 22. önöké a szó GYÖMRÖ 20. Átutazóban 21. Lucia I—IL NAGYKÖRÖS 20. Idevalósi ember 21. önöké a szó 22. A látnok asszony ÉRD 14. Onóké a azó 15. Havannában egyedül 16. Egy bürokrata halála RÁCKEVE 25. önöké a szó 26. Idevalósi ember ASZÓD 23. Egy nap a régi házban 24. Havannában egyedül FÓT 20. Egy bürokrata halála 21. Havannában egyedül ABONY 18. Idevalósi ember 19. Önöké a szó DABAS 27. Egy nap a régi házban 28. A látnok asszony Örkény 25. A látnok asszony 26. Egy nap a régi házban SZENTENDRE 27. Idevalósi ember 28. Önöké a szó 1. Átutazóban Juan kalandjai Színes, szélesvásznú kalandfilm jsfek w VÁC 20. Havannában egyedül 21. Juan kalandjai 22. Egy bürokrata halála DUNAKESZI 20. Juan kalandjai 21. Egy bürokrata halála 22. Havannában egyedül PILISVÖRÖSVÁR 27. Egy novemberi nap 28. Juan kalandjai DUNAHARASZTI 23. Átutazóban 24. Önöké a szó SZIGETHALOM, CSEPEL AUTÓGYÁR 23. Egy novemberi nap 26. Átutazóban TÁPIÓSZELE 20. Lucia I—n. 2L Egy novemberi nap SZOB 17. Átutazóban 19. Egy nap a régi házban ALBERTIRSA 16. Idevalósi ember 17. önöké a szó VECSÉS 27. Egy bürokrata halála 28. Havannában egyedül 1. Egy novemberi nap ÓCSA 27. A látnok asszony 28. Egy nap a régi házban Havannában egyedül Társak nélkül a forradalomban (társadalmi dráma) Szokoly Endre
