Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-03 / 2. szám

1978. JANUAR 3., KEDD EREDMÉNYEKBEN GAZDAG ESZTENDŐ Közművelődési számvetés Az esztendő vége, az új év kezdete mindig a számvetésé. Ilyenkor nemcsak az egyes em­ber gondolja végig, mire ju­tott az eltelt év alatt, teljesül­tek-e tervei, elképzelései, de a kisebb-nagyobb közösségek is mérleget készítenek a megtett útról, az elért eredményekről, s a még meglévő gondokról. Ilyesfajta számvetést készí­tettünk most mi is a megye közművelődésének egy eszten­dejéről — a teljesség igénye nélkül. Célunk nem valamiféle kronológius felsorolása az év kulturális eredményeinek és eseményeinek, sokkal inkább annak számvetése: eleget tet­tünk-e a megyei pártbizottság közművelődési határozatában megszabott adatoknak. Első helyen Nem véletlenül fogalmazó­dott meg a párthatározatban — mint legfontosabb feladat — a munkások művelődésének fo­kozottabb segítése. A művelő­dés tartalmasabb életet jelent. A műveltség több, a könyved­ből megszerezhető ismeretek összességénél sokrétűbb, ösz- szetettebb. Magában foglalja az irodalomban és a művészetek­ben való jártasságot csakúgy, mint a teljes szakmai biztonsá­got a munkában. Nem lehet művelt ember az, aki nem ké­pes eligazodni a világ fontos politikai, társadalmi informá­ciói között, amelyekről nap nap után értesül az újságokból a rádióból és a televízióból. Nél­külözhetetlen alkotóeleme a műveltségnek magatartásunk, viselkedésünk, szűkebb és tá- gabb környezetünkhöz fűződő kapcsolatunk. És nem lebecsü­lendő tényező, a tapasztalat szerepe sem a műveltségben: az, hogy tudunk-e, hajlan­dók vagyunk-e tanulni má­soktól, mindenkitől, vala­mit, akikkel életünk során összekerülünk. A termelés, a technika és a technológia fej­lesztése — ami egész gazdasági életünk, így holnapunk alapja — csak képzettebb, műveltebb munkásokkal valósítható meg. Mit tettünk ennek érdeké­ben az elmúlt esztendőben? Májusban, a TIT megyei kül­döttgyűlésén arról adott számot a vezetőség, hogy az ismeret- terjesztő munka középpontjá­ban a munkásművelődés áll. Az 1180 akadémiai előadásso­rozatból 173-at kizárólag ipari munkások számára szerveztek, s ennél is több volt a munkás­fiatalok számára szervezett if­júsági akadémia. A változást jól szemlélteti: amíg 1972-ben az ismeretterjesztő rendezvé­nyek 34 százalékán vettek részt fizikai dolgozók, ez az arány tavaly már hatvan százalékra emelkedett. Ez nem csupán a társulat jó munkáját dicséri, hanem annak a helyes szemlé­letváltozásnak az eredmenye, amely kötelezővé teszi a mun­kahelyi vezetők számára a munkások művelődésének se­gítését. Ez a segítés igen sok for­mában nyilvánult meg az el­múlt esztendőben. Hetven fölé emelkedett azon művelődési házak száma, amelyek fenn­tartásából az ipari és mezőgaz­dasági üzemek egyaránt kive­szik a részüket. Több pénz, na­gyobb lehetőség a növekvő kul­turális igények kielégítésére. Tartós folyamattá vált, hogy egyre több művelődési ház rendez hosszabb időn át tartó komplex vetélkedőket elsősor­ban a szocialista brigádok szá­mára. Ebben Cegléd, Vác, Érd és Nagykáta jár az élen. Mind több könyvtár és múzeum köt szerződést szocialista brigádok­kal.'A Pest megyei Moziüzemi Vállalat munkásfilmnapokat szervezett és bérletakciót, szo­cialista brigádoknak. Két mű­velődési házban — Veresegy­házon és Százhalombattán — kísérletképpen új szolgáltatást vezettek be: az információs központot, ahol m'nden kérdés­re, problémára választ kaphat­nak a munkásemberek. Az SZMT vers- és prózamondó­versenyt szervezett a munkás- fiatalok számára, amelynek nagy sikerű megyei döntőjére a közelmúltban került sor. És az idén rendezett húsz olvasótábor többségébe is munkásfiatalokat vagy munkásszülők gyermekeit vonták be. Kiválóak A megyében folyó, egyre eredményesebb közművelődési munkának sok kézzel fogható bizonyítéka van. Áprilisban három művelődési ház — Tök, Csepel Autó, Tápiószecső — és két könyvtár — Csepel Autó, Albertirsa — nyerte el a kivá­ló címet. Kiváló népművelő lett Makiári József, Liszt-díjas, a váci Vox Humana karnagya. A népművészet mestere címet kapta meg Bodrogi Sándor, nagykátai díszítőművész. A Pest megye közművelődéséért díjnak öt újabb tulajdonosa van. Huszonkilencen vették át a Szocialista kultúráért mi­niszteri kitüntetést. A Röpülj páva körök minősítő hangver­senyein kilenc együttes szerez­te meg a kiváló címet. A szent­endrei Vujicsics együttes első díjat nyert a televízió ki mit tud vetélkedőjén. A nagykátai Tápiómente együttes a szibériai Omszkban, az NDK-beli Shul- ban és a ciprusi Limasolban aratott megérdemelt sikereket. A tököllek az országos dél­szláv folklórszemlén szereztek első helyet. Az elismerés, a megbecsülés nem mindig kötődik egyének­hez, együttesekhez. A magyar rádió háromnapos népzenei fesztiválját nem véletlenül rendezte Szentendrén, mint ahogy nem a véletlennek kö­szönhető az sem, hogy itt ke­rült sor a művészeti főiskolá­sok első országos találkozójára és Szentendre adott otthont a XV. országos nemzetiségi fesz­tiválnak is. Mindez annak az elismerésnek köszönhető, ame­lyet Szentendre vívott ki ma­gának a magyar kulturális életben. S ha nem is csak megyei el­ismerése a jó munkának, de szólni kell arról a fokozottabb megbecsülésről is, amely szin­tén ebben az évben realizáló- I dott: a népművelésben dolgo­zók fizetésének rendezéséről. Ez is hozzátartozik az eszten­dő krónikájához. Gazdagodtunk Nem lenne teljes a számve­tés, ha nem szólnánk arról, mi mindennel gazdagodtunk az elmúlt esztendőben. Két új múzeum nyílt Pest megyében. Szentendrén, a ha gyományos Szentendrei nyár keretében nyitották meg a Népművészetek házát, amely megyénk gazdag népművésze­téből ad némi ízelítőt. És ugyancsak a megye gazdag népművészetét reprezentálja a galgamácsai Dudás Juli-tájház, amely a külföldön is elismert naív művész legjobb alkotásait tárja az érdeklődők elé. Üj könyvtár nyílt Százha­lombattán, a Dunai Kőolajipari Vállalatnál, s új mozi Csévha- raszton, Abonyban és Tökölön. Két új szoborral gazdagodott Szentendre. Czóbel Béla egy­kori kertjében avatták fel Var­ga Imre alkotását, s ugyan­csak a városban állították fel Szentendre szülöttének, Jakov Ignjativicnak mellszobrát is. A gödöllői Agrártudományi Egye­tem parkját viszont Kis Ist­ván szobrászművész új alkotá­sa díszíti. A gazdagodás természetesen nemcsak új épületeket, műve­ket jelent. Jelenti azt is, hogy tartalmasabbá váltak a kultu­rális hetek programjai, tovább gazdagodtak kiállításaink, sok­színűbb programok várták az érdeklődőket a könyvünnepe­ken, újabb klubok, szakkörök, együttesek alakultak; több lett a könyv a könyvtárakban, kor­szerűsödtek művelődési há­zaink, filmszínházaink, egyre több fővárosi színház tart elő­adásokat a megyében, s olyan helyeken is rendezünk ma már kiállításokat — üzemekben, gazdaságokban —, ahol azelőtt ilyen sohasem volt. A mérleg tehát mindenkép­pen pozitív: eredményekben gazdag esztendőt hagytunk ma­gunk mögött. Olyan évet, amely még szilárdabb alapokat teremtett a további gyors elő­relépéshez. Prukner Pál A mában is hatnak MEGNYÍLT A NYUGAT IRODALMI MÚZEUM Mint megírtuk, december 29- én megnyílt a Nyugat Irodalmi Emlékmúzeum Budapesten, a XII. kerületi Városmajor u. 43b-ben. Az állandó kiállítás hétfő kivételével naponta 10 és 14 óra között tekinthető meg. Sokkal nagyobb jelentőségű a Nyugat Irodalmi Emlékmú­zeum létrejötte, mint magúnak a galériának a mérete. Nem ki- seob, nem nagyobb, mint egy emberi otthon, niszen a gyűjte­mény az egykori Basch-lakas- ban taiálta meg végleges he­lyét. Az emlékek azonoan mo- uern irodalmumc európai fon­tosságú nyitányát rögzítik. Hasen Lóránt egyébként, a Baumgarten-díj jogi kurátora volt, és így életműve szintén a Nyugat című folyóirat történe- ténez kapcsolódik, annak ' fő­ként a harmincas éveihez. A szépség erejével Az emlékmúzeum három részre tagolódik. A fővonulat azt a folyamatot kíséri, mely­nek kezdete a Magyar Géniusz, az Osvát Ernő által indított Fi­gyelő, a Szerda, fináléja az Illyés Gyula szerkesztette Ma­gyar Csillag, melyet a német megszállás szüntetett meg 1944- ben, középpontja a Nyugat, mely zászlóbontását 1908-ban kezdte, s haladó eszméit Ady, Móricz, Babits, Osvát, Tóth Ár­pád, Kosztolányi, Gellért Osz­kár, Füst Milán sugározta 1941- ig. Nagy társaság volt ez. Esz­méket gyűjtött, eszméket hin­tett, műveket épített, olyan al­kotásokat, melyek nem szűntek meg; korunkban is hatnak. Ka­zinczy köre egy századdal előt­te nyelvújítással mentette meg a nemzeti létet, a Nyugat törté­nelmi elhínárosodásból vezet­te a népet a forradalom irányá­ba Ady költészetével, Móricz prózájával, Bartók zenéjével, a Nyolcak festészetével. Nagy családként működött együtt a haladó igazságokat továbbító Nyugat költőkre, írókra, fes­tőkre, kritikusokra osztódó nemzedéke. A századfordulón lendíteni akart, és lendíteni tu­dott az eszmék erejével és a művek szépségével a dualista Magyarországon. Tisza István és Rákosi Jenő negatív közép- szerűsége helyett Ady, Jászi Oszkár, Szabó Ervin élő idősze­rűsége diadalmaskodott. S az is jelentős tett, hogy művésze­tünk először munkálkodott azonos szinten, nem egymástól elszakadva, hanem egymással Szünidőben, okos pihenés AZ ÉRDI GYEREKEK NEM UNATKOZTAK Érd nyolc általános iskolájá­ban háromezren tanulnak, a MüM. 220. sz. Szakmunkás- képző Intézetében és a Vörös­marty gimnáziumban hatszá- zan. Vajon miként töltötték a téli szünidőt? A budai járási művelődési központban tartalmasán: gaz­dag műsorválaszték, sportolási lehetőség, számos vetélkedő várta a fiatalokat — erről szá­molt be Urbán László igazgató. Rejtélyes rejtvények Már a szünidő előestéjén, de­cember 21-én csaknem féiszá- zan jöttek el Dárdy György színművész önálló estjére. A középiskolások nevében Gál Tünde, a gimnázium negyedi­kese kedveskedett virággal a népszerű előadónak. Még ugyanaznap este Takács Roland bűvész tartott rejtélyes- rejtvényes műsort, s a nyerte­sek — ők ismerték legjobban a világ neves bűvészeit — ju­talma beigli volt... A művelődési központ ifjúsá­gi klubja és az érdi ifjúmun­kásklub tagjai tartottak talál­kozót másnap, s a beszélgetés, a karácsony előtti vita tanulsá­ga ez volt: az ajándékozás lé­nyege nem annyira maga az ajándék, mint a vele járó ér­zelmek. Ecsetet, papírt, festéket, zsír­krétát kaptak a 23-án délelőtt rendezett szabad rajznap fiatal résztvevői. A képek többsége persze a karácsonyt ábrázolta, s szövetkezve; Ady, Bartók, Csontváry, Medgyessy költői, zenei, festői, szobrászi minősé­gével. Korszakok tárlata Ez a forradalmi korosztály eszmei és művészi nyitány volt. Az emlékmúzeum ezt a nyitást, ezt az együttműködést kíséri, értelmezi a Nyugat szá­maival, kiadványaival, képi adattárával. Az Ignotus, Osvát, Ady, Babits szerkesztette fo­lyóirat európai tájékozódást je­lentett, gyorsította művésze­tünk felzárkózását a század értékeihez, így lettünk iránytű is Közép-Európa térségében. Arányos a gyűjtemény. Bemu­tatja a Nyugat minden korsza­kát, és természetszerűen a leg­többet az indulással foglalko­zik. Könyvek, kiadványok, kéz­iratok, fotók sorakoznak egy­más mellett, és portrék, képző- művészeti alkotások; múltból, jelenből. Jelentős Rippl-Rónai József arcmása Babitsról, Fele­ki Gézáról, Kemény Simonról, de fontos dokumentum Buday György több fametszete, Beck. 0. Fülöp, Babits-plakettje, Medgyessy Ferenc arcmása Veres Péterről, Székely Aladár fotója Móricz Zsigmondról is. Ugyancsak érdeklődésre tart­hat számot Glatz Oszkár, Svá- by Lajos, Borbás Tibor műve Tóth Árpád, Babits, Krúdy alakjáról. Külön teremben látható Basch Lóránt érdekes magán- gyűjteménye. Mednyánszky- festmény csatlakozik rene­szánsz bútorhoz, tibeti kanná­hoz, értékes etruszk, görög, ró­mai agyagszobrokhoz és -vá­zákhoz. Példa egy emlékszobára Hetven éve született a Nyu­gat. Első száma 1908. január elsején jelent meg Ignotus szerkesztésében. Követendő fi­gyelem és összefogás jele, hogy a fővárosi tanács és a Petőfi Irodalmi Múzeum újabb állan­dó gyűjteménnyel tisztelgett irodalmunk e nagy határkövé­nél. Különben is a Petőfi Iro­dalmi Múzeum példát mutat e fiókgalériák alapításával. Több múzeumunk követhetné e pél­dát Budapesten és a főváros körüli agglomerációban, hiszen múzeumainkban sok anyag halmozódott fel, mely igazi ér­ték, s a raktárakból szeretne feltámadni. Itt az idő, hogy Dunavarsányban is. Ady-em- lékszoba létesüljön, hiszen a tények és a tárgyak is adottak, s a Petőfi Tsz anyagilag is minden bizonnyal szívesen tá­mogatná a kezdeményezést. Losonci Miklós Turné Január elején háromhóna­pos észak-aimeriikai és kubai turnéra indul a Budapest együttes. A 42 tagú társulat, zenekarával együtt, először az Egyesült Államokban, a Con- necticut-beli Putnamban lép fel. Ezt követően az USA 59 nagyvárosában — közöttük Washingtonban, Chicagóban, Minneapolisban, San Francis­cóban és Los Angelesben — mutatja be kétórás folklór- műsorát. Az együttes — a tervek sze­rint — .'március 20-án a texa­si Laredoból utazik tovább Kubába, ahol április 7-ig több alkalommal lép feL TV-FIGYELO Szilveszter. Afféle kacsinga- tós műsor volt ez a szilveszte­ri: készítőinek köszönhetően csak olykor-olykor kellett a képernyőre pillantanunk, s így arra is jutott idő, hogy óévbú­csúztató nézőtársainkkal, el­csevegjünk, s hogy ne csak a szemünket lássuk el nézni —, hanem a már amúgyis túlter­helt gyomrunkat mindenféle enni- meg innivalóval... Ilyen kacsingatós műsor volt bizony, hogy azt ne mondjuk: legföljebb ha félszemre elég, félfülre való, féligyekezettel megvalósított egyketted érté­kű program. Míg bele-belepislogtunk, oda- odafüleltünk, persze mulattunk rajta, de ahogy tisztább fővel próbálja fölidézni a benne lá­tottakat az előfizető, hát a mű­sorújságért kell nyúlnia, puska gyanánt. Mert — valljuk be — aligha hagyott mélyebb nyo­mokat az az ősi ötletre épülő operettfórum, sem a Zene, zene, zene szilveszteri különkiadása, sem pedig az a megifjított fil­mes muzsika ... Szélesebb mosolyok csak úgy fél tizenegy tájban fakadhat­tak, amikor megérkezett a kép­ernyőre az a két kedves kő­korszaki, egészen szélesek pe­dig tizenegy óra után, amikor ezt az egész estet mentegette Hofi Géza. Mintha már a rögzítéskor tudta volna, hogy ilyen gyön- gécskére sikerednek az előz­mények, annyira összeszedte magát. Hagyományos vicc, po­litikai töltetű szófacsarás, át­szabott dal. alkalomszülte ki- és bemondás — minden, de minden föllelhető volt ebben az egy órában, amit produkált ez az eredeti és hasonlíthatat- lan nevettető. A Hét. Két termelési ágaza­tunk mérlegét vonta meg a Hét vasárnap esti műsora. A köny- nyűiparról Keserű Jánosné minisztertasszony beszélt; me­zőgazdaságunk és élelmezés­ügyünk 1977-es dolgairól meg az idei feladatairól pedig dr. Romány Pál miniszter. Ez utóbbi nyilatkozatában — ille­tőleg a nyilatkozat kapcsán fel­elevenített régebbi filmripor­tokban — többször is szóba került Pest megye. Dicsérőleg, követendő példaként. Újra láttuk a Cegléd kör­nyéki Egedi Antalt, aki oly ízesen beszélt az állattartás hasznáról és örömeiről, és aki­nek ezt az igyekezetét a mi­niszter is elismeréssel nyug­tázta. Ugyanígy azt az emléke­zetes traktorvásárlási képsort is, amelyet a ceglédi Magyar— Szovjet Barátság Tsz gazda­boltjában rögzített Kovalík Ká­roly, s amely riporteri munká­hoz dr. Romány Pál — mint mondta — külön is gratulált. Előbb a traktor, aztán a Zsigu­li — ezt hirdette ez a ceglédi híradás, mintegy a mezőgazda­ságban dolgozók célszerű és kívánatos életprogramjaként. Igen — fogalmazhattuk meg a tanulságot —, előbb a korszerű mezőgazdasági termelés előfel­tételeit kell megteremteni, hogy aztán a jól megművelt földek terméséből, az újra benépesített istállók állatainak árából arra a bizonyos Zsigulira is teljen. És telik is majd, ha nemcsak a mennyiség, de mindinkább a minőség felé fordul a termelői figyelem. A több helyett a job­bat várja most a világpiac, amely követelménybe az el­adásra szánt áruk pontos szál­lítása, sőt mutatós csomagolása is beleértendő. Minőség, minő­ség, minőség — mondta nyo­matékkai újra és újra a minisz­ter, akinek e tanácsát megfo­gadni: közös érdek. Akácz László Feltárul Abaújvár Kutatják az ősember telephelyeit A Miskolci Hermann Ottó Múzeum régészei jövőre hat helyen kézdenek ásatásokat. Folytatják a kistokaji, vala­mint a bodroghalmi temetők feltárását, ahonnan eddig is senk értékes lelet került fel­színre. A miskolci Avason létesítendő if'úsági park te­rületén az őskori ember telep­helyeit kutatják. A jövő évi munkatervben szerepel az egykori nemze­tiségfői ispánsági székhely, az abaújvári vár feltárásának folytatása is. Eöry Emil, a művelődési köz­pont képzőművészeti csoportjá­nak vezetője ez alkalommal egyenként is foglalkozhatott a legügyesebbek rajzkészségének fejlesztésével. Innen közvetítették a rádió egyik Ki nyer ma? műsorát is. Együtt drukkoltak a gyerekek Horváth Imrének, a Mezőgép Tröszt főmérnökének, aki az­nap nyert... A komoly zenét este könnyű- követte, a Beton együttes koncertjén 300-an ropták. Felettük az égbolt Karácsonykor kalandfilme­ken izgulhattak a gyerekek, az ünnep után pedig a húsz leg­ügyesebb pingpongozó mérte össze gyorsaságát, sporttudá- sát a zöld asztal mellett. A győztesek nyereménye: belépő a művelődési központ ifjúsági rendezvényeire. Például a Felettük az égbolt című film bemutatójára, mely az ejtőernyő szerelmeseiről szólt. A ritka bátorságot kívánó sportágról Gergelics László, a művelődési központ munkatár­sa tartott érdekfeszítő előadást. December 28-án csillagászati vetélkedő volt Jövőnk az uni­verzum címmel. Ebből az alka­lomból tartott élménybeszámo­lót a győztes, a III. számú álta­lános iskola nyolcadikosa, Hor­váth László, aki sikerrel tette le a TIT alapfokú csillagászati vizsgáját, s büszkén mutatta meg társainak Kulin György neki dedikált könyvét, a címe: Mit üzennek a csillagok. S ha már a vizsgán találkoztak, nem hagyhatta ki az alkalmat: a ne­ves csillagászt vendégül hívta a művelődési központ csillagá­szati szakkörébe. Játék és sport Az év utolsó disc-jockey est­jére az ifjúsági klub minden tagja elment, csakúgy, mint az Üj Tükör Klub tagjai az évad­záró műsoros estre. A kiseb­bek vették birtokba a művelő­dési központot 29-én délelőtt: szabad játék- és sportnapot tar­tottak. Este pedig az ifjúsági klub és a nyugdíjasklub tagjai adtak .egymásnak műsoros íze­lítőt arról, hogyan telt klub­jaikban az elmúlt esztendő. A tudományos-fantasztikus irodalom és a csillagászat sze­relmesei természettudományi vetélkedővel búcsúztatták az óévet, s az esztendő utolsó napjaira már a vigalom ma­radt: 500 fiatal táncolt a Beat­rice együttes zenéjére, pénte­ken. szombattól vasárnap reg­gelig pedig a felnőtteké volt a művelődési központ, ők bállal köszöntötték az új esztendőt. Az új esztendőt, amelyben ma kezdődik ismét a tanítás. Bizonyos, hogy az érdi diákok sok szép élménnyel gazdagab­ban ültek vissza az iskolapad­ba, s lesz miről írniuk, ha a dolgozat címe: Hogyan töltöt­tem a téli szünidőt? ... V. G. P

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom