Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-03 / 2. szám
1978. JANUÁR 3., KEDD a V CIKISzőke. Tengerkékszemű. Büszke tartású. Tetszik, tehát megszólítom: — Kár lenne egyedül nézegetned a kirakatot, amikor én is egyedül nézegetlek ... — Ciki... — mondja, s még hozzáfűzi mély meggyőződéssel: — Az. — Pedig már arra gondoltam, hogy miután alaposan szemügyre vettük nézelődésünk tárgyait, sétálhatnánk egyet a hegyen — mutatok a Citadellára. — A, ciki... — Most jut eszembe, még be sem mutatkoztam (hiába no, a gyerekszoba hiánya), ikszipszi- lon vagyok. És te? — Ciki... — Cikinek hívnak? Eléggé szokatlan ... — Na ne cikizz! — Én? Még a szándék is távol álljon tőlem, mint hátamtól a púp — próbálok szellemes lenni, momentán kevesebb, mint több sikerrel. — Hehehehihlhi — gyöngyözik kacaja — majd: — ciki... Mert igaza v?n a szólásnak: Ein Mann, ein Wort. .. V. G. P. A járműprogramhoz Mezőtúr hatszáz éve város Mezőtúron, ahol az idén emlékeznek a várossá nyilvánítás 600. évfordulójára, hétfőn ünnepi tanácsüléssel kezdődött a jubileumi eseménysorozat. Az évfordulóra művészeti hetekkel, tudományos ülésekkel, irodalmi rendezvényekkel is emlékeznek, és Mezőtúron kerül sor a mezőgazdasági könyvhónap és az ünnepi könyvhét országos megnyitójára. A hétfő: ünnepi tanácsülés után a városi tanácsháza falán leleplezték a 600 éves jubileumot megörökítő márvány emléktáblát. Csaknem 150 féle terméket állít elő a Villtesz Ipari Szövetkezet, köztük az IKARUS-autóbuszok lámpáit. Utóbbiból évente 129 ezer darabot készítenek. Képünkön: Az IKARUS- autóbuszokhoz szerelik a lámpatesteket a szövetkezet dolgozói. Az állattenyésztők sikeres éve Sikeres volt a most zárult ] termelés az előző évinél 150 év az állattenyésztésnek; előzetes számítások szerint két- három százalékkal teljesítették túl a tervet a mezőgazdasági nagyüzemek és a kistermelők. Az ország szarvasmarha-állománya egy év alatt 50—55 ezer darabbal nőtt, ami hozzávetőleg 40 000-rel több, mint a tervezett. A tehénállomány most 15 ezerrel nagyobb, mint 1977 elején volt. A tehénállomány növekedése és az átlagos tej hozam fokozódása nyomán a tervezettnél 150 millió literrel több tejet adtak a gazdaságok és a kistermelők. A vágósertés-termelés szintén dinamikusan fejlődött, a A silókban a gép az úr A próbák sikeresek A Pest megyei Gabonafelvásárló- és Feldolgozó Vállalatnál most folyik az éves eredmények összegezése. Bár még a végleges számok nem ismeretesek, a jó szervező-, előkészítő munka következtében máris megállapítható; a múlt év minden terményfajta felvásárlásában rekord évnek számítható. A felvásárlás gyorsabban és zökkenőmentesebben folyt, mint az előző években, bár a raktározási gondok, még az Mén is sok nehézséget okoztak. Bizonyos, hogy ez év ebben a vonatkozásban kedvezőbb lesz, mert elkészült a vállalat legnagyobb — és országosan is kiemelkedő méretű — új gabonasilója, a Ferencvárosi Malom területén. Most az üzemi próbák folynak és a befejezéshez közelednek. A tíz — egyenként száz vagon gabona befogadására alkalmas silót, fokozatosan töltik fel, s közben műszeresen vizsgálják, a hatalmas súly nem okoz-e süllyedést. A főváros és a megye legkorszerűbb gabonaraktárában, a munkafolyamat minden szakasza korszerűen gépesített. A vasúton érkező terményt szállítószalag juttatja a felvonóhoz, majd távirányítású csigasoron áthaladva, automatikus mérlegelés után jut a gabona a hatalmas fémtornyokba. A termény szellőzését a cellák alján elhelyezett légfúvásos levegőztetővei biztosítják, ezzel a nagy fizikai munkát igénylő forgatást mellőzhetik. Az egyes silókban tárolt búza mennyiségét automatikus berendezéssel folyamatosan ellenőrizhetik. Az ország legnagyobb teljesítményű malmának szomszédságában épült új, korszerű tároló üzembe helyezésével a vállalat — bár raktározási gondjait még korántsem oldotta meg — még tervszerűbb munkával készülhet az idei feladataira. K. Z. Keszthely Újabb tudományos munkacsoporttal erősödött az agrártudományi egyetem ezer tonnával volt nagyobb, az éves tervelőirányzatot pedig 60 000 tonnával haladta meg, ugyanolyan mértékben, mint amivel a középtávú terv számolt. A korábbi évekhez hasonlóan a vágóbaromfi-termelés a. tervezettnél nagyobb mértékben növekedett, legalább 10 ezer tonnával meghaladta az előirányzatot. Két szomszédvár? Herceghalom és Páty összedolgozik Ázottbarnán nyújtózkodnak a dombhátak a szemerkélő, téli esőben. Halmok, völgyek és medencék határosak itt: a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság és a pátyi Zsámbéki medence Lenin Tsz földjei szomszédosak egymással. Január az agrárszakmában a számvetések ideje; tegyük ezt most számok nélkül, rövid visszapillantással keresve a választ arra, lehet-e összehasonlítani'két üzem munkáját az eltérő szervezeti felépítés ellenére? Segítőkész munkakapcsolat, egészséges rivalizálás, netán két szomszédvár uralja-e a tájegységet? Összedolgozva — Figyeljük egymást, ez természetes s talán az is, hogy mt lépéselőnyben érezzük magunkat — mondja Rédling István, a kísérleti gazdaság igazgatóhelyettese —, bár az ilyesmit tételesen, naprakészen nehéz mérni. A közelség inspirál arra, hogy összemérjük erőinket, de mindig sportszerűen: ahol, amivel, amikor lehet és szükséges, segítünk is egymásnak. Aratáskor ők voltak előbbre, a búzájuk is jobban sikerült — minket ugyancsak elvert a jég —, így a kalászosokat betakarítva felajánlhatták nekünk kombájnjaikat. Cserébe mi a pátyiak- nak búzájuk és kukoricájuk szárításában nyújtottunk segédkezet; szárítóberendezéseinkben ősz elején naponta ötven vagon olyan búza száradt például, amelyet a zsámbéki medence termett. Az állattenyésztésben használatos takarmánytápban került azután vissza termőhelyére, mivel a pátyiak tápigényét is a mi gazdaságunk elégíti ki. Herceghalom egyébként a sertéstenyésztésben jár élen: a HUNGÁHYB országos termelési rendszer vezetője. A Pá- tyon épülő sertéstelep tervezésében, módszertani kialakításában tevőlegesen részt vetnünk, részt veszünk. Tapasztalatainkat átadva segítünk abban, hogy a telepen belül, az egyes termelési egységek között a kellő szinkron meglegyen. Ősi igazság Gazdaságunkat a különböző termelőüzemek, társintézmények gyakran keresik fel szaktanácsért, módszerekért, technológiákért Miközben ez a helyzet önmagában minősíti munkánkat, nem árt figyelemmel lenni arra az ősi igazságra sem, hogy a gazdálkodás mindenkor erős függvénye az időjárásnak. A váratlant, a véletlent nem lehet előre kalkulálni: jégeső és aszály egyképp jöhet-mehet halom felett s medence völgyében egyaránt, az összehasonlítások már csak ezért is vizsonylago- sak. Kiragadva például terményeink közül a cukorrépát: Az adó nem téma Pomázon mindenki eleget tett kötelességének A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem növényvédelmi intézete az év első napján új munkacsoporttal erősödött: a nagy hírű egyetem kötelékébe került a Növényvédelmi Kutató Intézet korábban önállóan dolgozó keszthelyi laboratóriuma. A Növényvédelmi Kutató Intézet keszthelyi egysége 1952 óta folytatott kutatásokat és nemzetközi elismerést kiváltó eredményeket ért el a hazai kísérletes rovarökológiai tudomány kifejlesztésében. Különösen a burgonyabogár, az almamoly, a szilvamoly, a repcedarázs és a kukoricabarkó elleni védekezés tudományos módszereinek kidolgozásában ért el sikereket. A kutató laboratórium munkatársai a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem növényvédelmi intézetében — a szellemi és technikai adottságok jobb lehetőségei között — folytatják munkájukat. Ma már az adó, az adóhátralék nem téma, talán azért, mert az állampolgárok zöme bérből és fizetésből él. Évi jövedelmükhöz képest elenyésző az az összeg, amit ház-, gépjármű-, vagy ebadóként fizetnek. Egyszóval manapság az adó nem téma. Csaknem négyezren Csupán a társadalom szű- kebb rétegét, főleg a kiskereskedőket, a kisiparosokat érinti nagyobb mértékben az adó, pontosabban a jövedelemadó. A pomázi nagyközségi tanács pénzügyi osztályvezetőjétől, Eszterle Józsefnétől, arról érdeklődtünk, milyen az adózási morál Pomázon. — Elmondhatjuk, a lakosok időben eleget tesznek befizetési kötelezettségüknek. Az első félévre, március 5-ig, a másodikra szeptember 15-ig lehet kamatmentesen befizetni az adót, amit az érintettek zöme meg is tesz. — Pomáz csaknem 13 ezer lelket számláló település. Hány adózója van? — Háromezer-nyolcszázöt- venöt számlalapot kezelünk, vagyis ennyi embernek van valamilyen jogcímen adókötelezettsége. Ezen felül 645-en fizetnek gépjárműadót, amit a többi adótól külön tartunk nyilván. — Hányféle adót vetnek ki? ' — Lényegében az ingatlanok és a jövedelmek utón kell adózni. Van tehát ház- és háztáji adó, községfejlesztési, mezőőri hozzájárulás, borforgalmi adó, ebadó, egyéb, á'talános jövedelemadó, valamint az imént említett gépjárműadó. Az idegen helyekről kimutatott tartozásokat is itt kezeljük. (SZTK-, víz-, illetékhátralék, telekadó, közműtartozások.) A fél év elején minden sTnm'stulaidorosnak kiküldik az adóívét. Ha egyetért vele, kifizeti, ha nem, akkor fellebbezéssel, kérelemmel él. Az észrevételek jogosultságát felülvizsgálják és indokolt esetben újabb határozatokat hoznak. Azután a befizetett csekket a számlalappal felszerelve a járási hivatal pénzügyi osztályához továbbítják. Ott az adatokat gépre viszik. A gépi feldolgozás nélkül óriási manuális munkát jelentene a könyvelés. Késni nem lehet — Hányán dolgoznak itt? — A pénzügyi csoporton belül hárman foglalkoznak az adóügyekkel. De nemcsak a kivetéseket és a behajtásokat intézzük. Az illetékkiszabás alapjául szolgáló adóérték-bizonyítványokat és az adótartozásokról az adóigazolásokat is mi adjuk ki. Az ingatlanszerzéshez, az OTP- kölcsönökhöz, az építési engedélyekhez a nyilatkozatokat mi záradékoljuk. Ezenkívül egy-egy félfogadási napon mintegy 30 ügyfél is megfordul nálunk. — Hogy győzik hárman mindezt? — Megszervezzük a munkát, jól beosztjuk az időnket, mert nem késhetünk a határidőkkel, nem követhetünk el hibákat, hiszen az számtalan bonyodalommal járna. Valamennyien tisztában vagyunk ezzel, s elmondhatom, minden előadó felelősséggel dolgozik. — Tavaly mennyi volt az adóterv? — Kétmillió-háromszázhu- szonnyolcezer forint. — Befolyt ez az összeg? — Mindenki befizette a rá kivetett adót, senkinek sincs hátraléka. De nemcsak ' ez a fontos. Nagyon lényeges az is, hogy ne az év utolsó hónapjában fizessen mindenki. Ugyanis az adók összege ké pezi a tanács költségvetésének jelentős részét. Az ebből finanszírozott beruházások egész évben folyamatosan ké- szülnek, s a tanácsnak természetesen fizetnie. folyamatosan kell Személyes kapcsolat — Mi történik abban az esetben, ha valaki nem fizet? — A módszerünk a következő: felkeressük, s elbeszélgetünk vele. A legtöbb esetben eredményes a látogatás. Ha mégsem, akkor zálogo- lunk vagy illetményletiltással élünk. Legutóbb volt ilyen esetünk. Egy műszerész-lakatosnak 100 ezer forintos adótartozása volt. Nem tudott fizetni. A gépeit zálo- goltuk, amelyeket az egyik Ipari szövetkezet megvásárolt, s az így befolyt összeget jóváírtuk számlalapján. — Véget ért egy év, itt a számvetések ideje. Melyek most az adócsoport legsürgetőbb tennivalói? — Már elkészültünk a múlt évi eredménykimutatással, most az idei számlalapok előkészítésén munkálkodunk. Fcrenczi Annamária terméseredményei változó képet mutatnak. Hol Herceghalmon, hol a Zsámbéki medencében jön be jobban a répatermés. Egyformán soha. Persze ezek a tényezők fűszerezik, teszik izgalmassá a ki nem mondott, le nem írt versengést. Jeltelen verseny — Versengésünk — folytatja Szin Béla, a pátyi Zsámbéki medence Lenin Tsz elnöke — valóban meg nem fogalmazott, afféle jeltelen verseny. Indítéka a mérhetés és a viszonyítás. Szakembereink figyelik egymás munkáját, eredményeit, s most úgy véljük: fej fej mellett halad a termelőszövetkezet és a gazdaság. Búzában például 1976-ban már közel álltunk a herceghalmi eredményekhez, 1977-ben pedig elértük azokat Juhásza- tunkkal is szépen előre léptünk: immár 1300 anyajuhunk van, fésűsmerinó fajta. Ügy tudom, a járásban sehol sincs ekkora juhállománya egy gazdaságnak sem. Tartjuk is, tenyésztjük is a birkát, különböző külföldi fajtákkal keresztezéseket, szaporodásbiológiai kísérleteket végez az állományon dr. Mihálka Tibor, az Állattenyésztési Kutató Intézet munkatársa. Túl a termelési eredmények összehasonlításán, az eszköz- zel-géppel egymást segítésen, van a herceghalmiakkal tehát egy nagyon élő, bár áttételes kapcsolatunk is. A herceghalmi kísérleti intézet kutatói gyakori vendégek nálunk, így az állattenyésztésben kimunkált legújabb kutatási eredményeket módunk van a gyakorlatban elsők között kipróbálni, nagyüzemileg hasznosítani. Az a koncentrált szellemi tőke tehát, melyet az Állattenyésztési Kutató Intézetet kép. visel, számunkra csakúgy elérhető épp a szomszédság okán, mint a kísérleti gazdaság szakemberei számára. Hogy melyikünk tudja jobban használni, kamatoztatni ezt a tőkét — ez is egyfajta mérce az egymás melletti munka értékeléséhez. Párhuzamosan Céltalan lenne ezután firtatni, hogy melyik megállapítás jár közelebb az igazsághoz: a lépéselőny vagy a fej fej mellett meghatározások-e. Fontos a jószomszédság és a kiegyenlített munkakapcsolat, a párhuzamosság. S mivel nem egymástól függetlenül, hanem egyszerre akarnak jobban, jobbat, többet termelni, ez a két párhuzamos korántsem geometrikus. Mert nem a végtelenben találkozik, hanem a termelő hétköznapok egymásutánjában. Naponta. Bedő Ildikó 1978-BAN Hétmillió tonna szén Visontáról A Mátraaljai Szénbányák Vállalat Thorez bányaüzemében hétfőn reggel hat órakor megindultak az elektromos vezérlésű gépóriások: megkezdődött az idei— az előző esztendeinél is nagyobb — terv végrehajtása. Az ország legnagyobb és legkorszerűbb külfej- téses bányájában, egész évben folyamatos a termelés. Mindössze 5 munkaszüneti napot tartanak, ezek közé tartozott az újév napja is. A Thorez bányaüzemben 1978-ban mintegy 7 millió tonna szén felszínre hozatalát tervezik. Ez csaknem félmillió tonnával több a tavalyinál. A Gagarin Hőerőmű is megnövekedett tervfeladatokkal kezdte az évet: a visontai energetikusok az idén több mint négymilliárd kilowattóra villamos energiával járulnak hozzá az ország ellátásához. A Thorez bányaüzem és a Gagarin Hőerőmű dolgozóinak felelősségét jelzi, hogy a hazai széntermelés, mintegy 27 százalékát termelik a Mátra alján, amelynek felhasználásával a hazánkban termelt villamos energia csaknem egynegyedét fejleszti a Gagarin Hőerőmű. Népi ipari műemlék lesz a kékfes-ő műhely Nyolcvankét éves korában elhunyt Jakkel Sándor, a népművészet mestere, a Jászság egyetlen kékfestője. A múlt század végén Jászapátiba letelepedett család jeles tagja több mint hat évtizeden át űzte a régi népi mesterséget. Az elhunyt népművész eredeti kékfestőműhelyét, megőrzik az utókor számára. A megyei tanács tárgyalásokat folytat a családdal a hagyaték megvásárlása ügyében. A műhelyt népi ipari műemlékké szándékoznak nyilvánítani. t
