Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-10 / 8. szám
1978. JANUAR 10., KEDD %títdat> Országos jelentőségű üdülőhely A falu és mostohagyereke Pilisszentkereszten már 2000-ig látnak Pilisszentkereszt és környéke országos jelentőségű üdülőhely, ezért az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium állásfoglalása arra kötelezte a tanácsot, hogy községrendezési tervet készíttessen. Ennek az a célja, hogy a további beépítések összhangban legyenek a tervezett fejlesztésekkel. A másfél évvel ezelőtt jóváhagyott rendezési terv körülbelül az ezredfordulóig meghatározza a községi tanács — és más szervek — fejlesztési feladatait. Legalábbis ma úgy gondolják, hogy húsz évre el vannak látva munkával. Idegennek — nem! Garatnszegi Józseffel, a községi tanács műszaki előadójával beszélgetünk. Merre terjed a község a rendezési terv értelmében? — Semerre. Éppen az a cél, hogy a falu ne lépje túl mai határait. A már kiépült község belső területén számos olyan kert van, amelyre építeni lehet. Ezeket kell felhasználni. Ennek a közművesítés szempontjából, is nagy a jelentősége, mert a belső területen épülő házakat könnyebb bekapcsolni a víz-, a villany- és a csatornahálózatba. — A lakosság egyetért-e a rendezési elképzelésekkel? — Nagyobb részük igen. Elkészítés előtt fórumon vitattuk meg a tervet. Az ott elhangzott véleményeket a kész terv mintegy nyolcvan százalékában figyelembe vette. Amíg nem volt tervünk, mindenki a saját feje után ment, tetszés szerinti helyekre építkeztek. — A beépíthető kerteken kívül mennyi szabad telek van? — A tanács tavaly egy kisajátított területen huszonnégy, három-négyszáz négyszögöles telket bocsátott áruba. A kisajátítással már az új rendezési tervhez alkalmazkodtunk. Lett volna vevő minden telekre, de a jelentkezők fele visszalépett, amikor megtudták, hogy kétszáz forintba kerül négyszögöle. De- hát közművesített telkekről van szó. — Községen kívüliek is vásároltak telket? — Nem. Nem is adunk el másnak, csak helybeli lakosnak, nehogy az a vád érje a tanácsot, hogy idegeneket hozunk ide, amikor a szentke- resztíek sem kapnak elég telket. S bár a huszonnégy teleknek több mint a felét eladtuk, a helybelieknek nem kell attól tartaniuk, hogy nem tudnak hova építkezni. Négysávos főút A rendezési terv nagyszabású útépítést ír elő. Az értékét szinte csak csillagaszati számokkal lehetne kifejezni, s ez az összeg nem is a tanács pénztárcájához szabott. Igaz. nem is kell valamennyit a községnek vállalnia. Milyen utak épülnek? — Huszonöt méter széles négysávos út épül majd, amely a főút mentesítését és azt a célt szolgálja, hogy Pilisszántó felé megjavuljon a közlekedés Ennek következtében a szántói utat is szélesíteni kell majd. Ez még csak terv, a KPM-től nem kaptunk a kezdés időpontjára vonatkozó ígéretet. Mi szeretnénk, ha minél előbb megkezdődne a munka, mert ettől függ a saját terveink megvalósítása. Ebből a főútból ugyanis több, tizenhat méter szélességű leágazást akarunk építeni. Az útmunkákat a jövőben a házhelyépítések szerint és ezek ütemében szeretnénk folytatni. Ezeket az utakat már nem a mai, hanem az ezredforduló igényeihez szabtuk. Reméljük, pénzünk is lesz a terv megvalósítására. — Csatornázás még nincs a községben. Vannak-e ilyen tervek? — Igen, két ütemben csatornázunk majd. Először a mai, és a majdani főutcát, utána az összes többi mellékutcát. Szennyvíztárolókat, vízátemelőket kell ezzel egyidejűleg építenünk. Az 1975-ös becslés szerint a munka nyolcmillió forintba kerül. A községi költségvetésben ez az összeg még nem szerepel. Viszont ha egyszer elkezdjük majd, a munkát nem lehet elhúzni, egyszerre kell az egész rendszert megépíteni. Jönnek a turisták — Vigasztaló, hogy a község a villamosítással nem maradt el. 1977-ben is bővítették a hálózatot. — A jövőben sem szeretnénk lemaradni. Bárcsak egyedül rajtunk múlna! Amerre utat nyitunk majd, arrafelé villanyoszlopokat is építünk. A villamosítás tulajdonképpen mindig napirenden van, más kérdés, hogy az Elektromos Művek általában féléves késéssel teljesíti a megrendeléseinket. — Vízellátás? — A lakott területeken mindenütt van vízvezeték. Ellátó A VÍZÜGYI ÉPÍTŐ VÁLLALAT (Budapest I„ Márvány u. 1/c. Telefon. 154—095) Pest megye területén most induló kiemelt beruházásokra kb. TÍZÉVES IDŐTARTAMÚ KIVITELEZÉSI MUNKÁKRA FELVÉTELRE KERES: éjjeliőröket (nyugdíjasokat is), kőműveseket, ácsokat, vasbeton-szerelőket, segédmunkásokat, kubikosokat, valamint betanított munkásokat, továbbá: raktárvezetőt, anyagkiadót, anyagátvevő-térmestert, teljesitmény-elszámolót, bérelszámolót, bérelszámolási csoportvezetőt, gyors- és gépírót, munkavédelmi előadót, gondnok-rendészt. A VERTIKÁLIS FŐÉPÍTÉS VEZETŐSÉGRE: (Budaörs, Kállai Éva u. 32.) nehézgép-kezelőket, karbantartó szerelőket, betonozókat, vasbeton-szerelőket, gépkocsivezetőket, lakatosokat, hegesztőket, esztergályosokat, építőgép-szerelőket, kőműveseket, ácsokat, kubikosokat. betanított és segédmunkásokat, valamint építési művezetőket, technikusokat, ált. adminisztrátorokat, gyors- és gépírókat. a központi gépjavító üzemébe (Vecsés, Dózsa György út 32—34.) esztergályosokat, lakatosokat, hegesztőket, MOBIL darukezelőket, könnyű- és nehézgép-kezelőket, betanított és segédmunkásokat. Jelentkezés a megadott címeken. rendszerünket források táplálják. Ennek az a hátránya, hogy nyáron, különösen, ha nincs eső, leapad a vízhozam. Július—augusztusban rendszerint vízkorlátozást kell bevezetnünk. Több elképzelés is van a vízellátás megjavítására. Meglehet, hogy Pilisszántóról hozzuk fel a vizet, a mészkő hegyek alatt sok a karsztvíz. A legjárhatóbb útnak mégis a regionális vízmű kihelyezése látszik, azért is, mert ez véglegesen megoldja a gondjainkat. A községi óvoda túlzsúfolt. A rendezési terven kijelöltek az új óvoda helyét; befogadó képessége a mainak kétszerese lesz. Ha felépül, a régi óvodaépületet az iskolához csatolják, arra is ráfér a bővítés. Bölcsőde nincs a községben, az asszonyok ezért kihasználják a gyermekgondozási segély adta lehetőségeket. — Meg kell még említenem a klastromot, ezzel mindig büszkélkedünk — mondja Ga- ramszegi József. — Ügy hallottam, a munkálatokat meg akarják gyorsítani. Erről nekünk az jut eszünkbe, hogy ha megnyílik a romkert, megnő a község idegenforgalma. Hogy mennyire, azt ma még nem látjuk előre, de egyelőre, úgy gondolom, a meglévő üzlethálózat az idelátogatókat is el tudja látni. Nehéz eljutni Dobogókőre Dobogókő közigazgatásilag Pilisszentkereszthez tartozik, sokak szerint a község mostoha gyereke. Van-e alapja ennek az állításnak? — Ha az utakra gondolunk, akkor-igen. A terület dimbes- dombos, az útépítés rengeteg pénzt emésztene föl. Egyelőre annyit tehettünk, hogy kijelöltük az úf helyét, a fákat kivágtuk. Sajnos, az út hiánya sokat levon a hely értékéből. Talán ha nem lenne se víz, se villany, de út igen, nem zúgolódnának ennyire a telektulajdonosok. Ami a csatornázást illeti, Dobogókő jobb helyzetben van, mint a falu. Valami azért itt is történt 1977-ben. December 6-án adták át az új autóparkolót. További reális tervek: a tanács által félkészen vásárolt épületben vegyesbolt lesz a közeli jövőben. A tanács a Pannónia Vendéglátó Vállalattal is tárgyal; a vendéglátást a tervek szerint az általuk megvásárolt épületben oldják meg Dobogókőn. Hatos Erzsébet Mézzel bélelt fák A Dráva mente ártéri ligeteit cserkésző vadászok valóságos titkos méhvilágra bukkantak az öreg füzek és nyárak odvaiban. Némelyik üreg akkora, hogy akár egy ember is belekuporodhatna, s bennük vertek tanyát a méhek és hordták tele mézzel. A drávai síkságon virágzik legkorábban az akác, és ezért a méhészek ezer meg ezer méhcsaládot telepítenek oda tavasszal. Rendszerint ott éri őket a rajzás és gyakran megszökik egy-egy méhcsalád; minden bizonnyal ezek vették be magukat a folyóparti füzek, nyárak odvai- ba. A jelek szerint éppen olyan életet folytatnak a fák belsejében, mint a kaptárak- ban: virágport és nektárt gyűjtenek, s szabályszerűen fiasíta- nak. Megfigyelték azt is, hogy az odú falait viasszal kitapasztották a méhek, nehogy a beszivárgó nedvesség kárt tegyen a fiasításban. Találtak olyan rejtekhelyét, ahol méter hosszúságú lép csüngött és olyant, amely vödörnyi mézet tartalmazott. A fán lakó szőrmés állatok egyébként ismerték az odú titkát, mert — mint észrevették — rendszeresen dézsmálják az álomba dermedt méhek kincsét. A mókusok például úgy járnak rá a fák belsejében levő mézre, mintha a saját éléskamrájuk volna. BERUHÁZÁSOK AZ LSZV-NÉL Gyarapodó gyártmánylista Az új Szombathelyi Vastagfonal Gyárral együtt megkezdi a termelést a Komáromi Bútorlapgyár, s az idén nyáron már teljes egészében géppel takarítják be a rostlent —, 1978 jelentős esztendőnek ígérkezik a hazai lentermesztés és -feldolgozás egészét átfogó Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál. Beruházások egész sora fejeződik be. Köztük az is, amelynek keretében 74 nagy teljesítményű — KGST-orszá- gok kooperációjában a Szovjetunióban készülő — SZTB- szövőgéppel gazdagodik a géppark. Ehhez kapcsolódóan üzembe helyezik a Csillaghegyi Szövőgyár korszerűsített kikészítő üzemét; új kettőssodró és automata keresztcsévélő gépeket állítanak munkába a Budapesti Fonógyárban, a Komáromi Lenárugyárban és a Győri Szövőgyárban is. Egyidejűleg kezdetét veszi további 69 SZTB-szövőgép beszerzése, amelyek közül 24 várhatóan még az idén munkáihoz is lát a Budakalászi Szövőgyárban. A len komplex hasznosítása jegyében helyezik üzembe a már említett, évi 1000 tonna kapacitású durva szárazfonodát és zsineggyárat Szombathelyen és a bútorlapgyárat Komáromban. Mind a két új üzem nyersanyaga a rostlen- termelés hulladéka, mellék-, illetve eddig csak rosszul értékesülő terméke. Ezekben a gyárakban már 1978-ban a lenkócból és a lenpozdorjából belföldön is keresett, exportpiacokon is jól értékesíthető termékeket állítanak elő. A termelésbe lépő beruházások hozzájárulnak ahhoz, hogy nagy számú új termékkel bővülhessen az LSZV gyártmánylistája. Alkalmazkodva a piaci kereslet változásaihoz, főként újfajta divatszövetekkel, „szabadidő” cikkekkel, farmeranyagokkal és néhány új konfekcionált termékkel bővítik a választékot. Ezzel egyidőben megszüntetik több olyan termék gyártását, amelyekét korábban csak veszteségesen, illetve gazdaságtalanul állíthattak elő, s a piacon már nem, vagy kevéssé keresettek. A terv szerint nő és új típusokkal gazdagodik a fonaltermelés, ugyanakkor némileg csökken a kész szövetele előállítása. A tavalyinál kisebb mennyiség azonban a szövetgyártás minden szakaszában az eddiginél nagyobb munkaigényességet és fokozott minőségi követelményeket, jelent. HangszerjwPók A Kozmosz Szövetkezet hangszerjavító részlegében általában hagyományos hangszereket javítanak, de gyakran különleges instrumentumok is az itt dolgozó mesterekhez kerülnek. Ez utóbbiakat különös műgonddal kell újjávarázsolni. Képünkön: tubát javítanak a szakemberek. Jegyzet Öregvédelem — szervezetien A VOLÁN 1. sx. Vállalat B. C. E. kategóriás jogosítvány megszerzésére kiképez gépjárművezetőket Munkahelyek Budapesten és Pest megyében. A vállalat a tanfolyam idejére munkabért (izet és fedezi a tanfolyam költségeit. A kiképzés feltételei: büntetlen előélet, 8 általános Iskolai végzettség, betöltött 18. életév. Felvételre jelentkezés: munkanapokon 8—15 óra között a személyzeti vezetőnél az alábbi elmeken: Budapest XIV., Pillangó u. 13/a. Budapest XIV.. Mogyoród] u. 32. Budapest III.. Zay u. 24. Budapest IX., Táblás u. 36—38. Budapest XV.. Bogáncs u. 1—3. Budapest XIII.. Hegedűs Gyula u. 45. Cegléd, Külső Körösi út 12035. hrsz. Gödöllő. Dózsa György u. 65. Felvilágosítás kérhető továbbá: Budafok. Kővirágsor 15—17. Budaörs. Rákóczi út 40. Százhalombatta. Erőmű u. 3. Érd, Diósdi út 3 Pilisvörösvár. Fő u. 38. Szentendre. Dózsa György út 8. Kiskunlacháza. Rákóczi u. 20. Dábas. Vasút sor Nagykőrös. Szurdok dűlő 3. Nagvkáta, Jászberényi út L Monor. Petőfi u. i. Abony. János u. 2. Vác, Deákvári fasor Aszód. Pesti út 25. Nem olyan régen úgy adódott, hogy rövid időre vendége lehettem egy magára maradt idős bácsinak az Anna- völgyben meghúzódó maroknyi kolónia egyik szoba-konyhájában. Akarva se tudnám elfelejteni azt az igyekezetei, ahogy jócskán megkurtult mozgási képességével, asztmás mellkasával serénykedett a hamvadó parazsú tűzhely mellett. Valamikor, erős férfi korában, a szomszédos hegyet apasztotta, s a finoman szitáló porral szívta tüdejébe a levegőt. Gondját most a szomszédasszony gyermekgondozási segélyen levő lánya viseli — mintha az öreg lenne a másik gyermeke. Jobban telik így a magányban mindig ugyanazt az arcát mutató ídő. Kerül az asztalra ebéd, s mi kell más egy lassan mindennel leszámoló embernek? — gyakran vacsorára is marad néhány falat. A gondozásért, hivatalos nevén házi szociális gondozásért, hétszáz forintot kap a fiatalasszony: jól Jön kiegészítésnek a gyes mellé. Csakhogy egykettőre elszalad az a harminchat hónap, s a környéken nincs asszony, aki az emlékei, régi levelei, kitüntetései között matató bácsikát majd ellássa. Nem az akarat hiányzik az öregből, az erő hagyta cserben. Még annyi sem maradt mutatóban, hogy elvigye valamikor szilaj lábait az olyannyira imádott patak partjára, a boltba, vagy ha kedve tartja — s a nyugdija sem ellenzi —, az italboltba egy sörre. Mi lesz vele? Mi lesz a munkáséletük végére megrokkant, elhasználódott, társta- lanul maradt többi öreggel? Akik ott hasaltak a lövészárkokban két világháborúban, erejük megfeszítésével dolgoztak, kuporgattak, gyerekeket nemzettek, szültek — mi lesz velük? Mi lesz velük? — kérdezem. Pedig tudom a leckét: társadalmi gondoskodással kell bearanyozni öreg napjaikat”. Valamennyi tanácskozásnak, amely a szociális gondoskodás hogyanjait vitatja meg, ez a summázata. A tapasztalatok azonban lomha igyekezetről árulkodnak. A gyakorta emlegetett példák, akár a fehér hollók, s főleg túlságosan tetszetősek. Legbe- váltabb forma az öregek napközi otthona. Bekerülni azonban a legtöbb helyen semmivel nem könnyebb, mint például az orvostudományi egyetemre. S akkor még nincs, aki megtisztítsa ünnepek előtt az egyedül élő öregek ablakát, felvágja a fát, behordja az utcáról a vizet, koccintson születésnapon, ünnepkor. Arról nem beszélve, hogy vasár- és ünnepnapokon az öregek napközije is szünetel, márpedig akkor is kellene a főtt étel. A házi szociális gondoskodás is lényegében gyerekcipőben topog. Megszállott vagy kevésbé megszállott szervező gondozónők — fizetésük nem különösen magas, pedig jó néhányuknak tíz falu öregei miatt fáj a fejük —, járnak házról házra, s próbálják rábírni a jóságos szomszédokat, hogy ugyan nyitnák már rá az ajtót Józsi bácsira vagy Erzsiké nénire, aki olyan egyedül él. Még fizet is érte a tanács. Aztán ha ráállnák: vagy kijönnek egymással, vagy nem. A gondozást s a vele járó terjedelmes adminisztrációt többnyire olyanok vállalják, akik még — úgy ahogy — bírják magukat: ám hamarosan nekik is jól jönne majd egy kis segítség. Leginkább a pénzért teszik, a mellékesért, a napi egyszeri látogatást. így az esetek többségében éppen a legválságosabb pillanatokban nincs senki az öregek mellett. Kisipari módszerrel nem oldódik meg az öregvédelem, csak elszánt, következetes, szervezett társadalmi összefogással. A brigádok többnyire húzódoznak az ilyen jellegű feladatoktól, legfeljebb egy-egy akciót; festést, tüze- lőlehordást, karácsonyi ajándékozást vállalnak magukra. S ki ne feledjem: évente egyszer, öregek napján fehér asztal mellé invitálják az egykori szakikat az üzembe. Az öregek meg ott ülnek megil- letődötten, s zavartan kémlelik, ki hiányzik megint a tavaly még itt levők közül... Köztudott, mennyi és milyen sok fajta teher nyomja a vállukat. De ezek között az öregekkel való törődés semmivel sem kevésbé fontos, mint például a már gyakorlatban is polgárjogot nyert gyermek- és ifjúságvédelem. Az esetlegesség a szociális gondozásban éppen olyan ártalmas, mint ha a beteg hetente csak egyszer kapná meg a fel- gyógyulásához naponta nélkülözhetetlen gyógyszert. Vagyis, az öregvédelem folyamatos — divatos szóhasználattal élve —, állandó tennivaló. Lelkiismeretünk, s az a tény, hogy előbb-utóbb valamennyien gondozásra szorulhatunk. diktálja ezt. Még akkor is, ha az öregek olykor rigolyásak, gyanakvók, s bizony, nem fogad iák el bárkitől az ételt, a jó szót. K. P.
