Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-06 / 5. szám
Csőrendszerben folyik a tej Naponta 55 ezer liter tejet pasztörizálnak a Cejlédíej üzemében. A pasztörizáló berendezést Mester József és Pál Mária ellenőrzi. Apátl-Tóth Sándor felvétele Abony a megyei bajnokságban SIKER AZ OLIMPIÁN A r \ PEST MEGYEI HÍRLAP, KÜLÖNKIADÁSA HÍR A CEGLJÉDl JAPÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RE SZÉPE. XXII. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM 1978. JANUÁR 6., PÉNTEK Egységes állami irányítás Nő a kukorica vetésterülete Gyümölesteiépítési akciót kezdenek Kicserélik, beállítják Pontos óra, pontos idő Cegléden megállt az idő, mondhatná, aki naponta rápillant a város központjában levő elektromos időmérőkre. Pórul jár, aki a Szabadság téri órákhoz igazodik. Az embernek gyakran sietős az útja. Hol autóbusz, vagy vonat menetrendjéhez kell al- álkalmazkodnia, hol értekezletre várják, megbeszélésre, moziba, színházba, ahonnan nem szabad elkésnie. A Szabadság tér órái már sok bosz- szúságot okoztak, egy helyben álló mutatóikkal. Nemrég a tanácsháza épületére szerelt órát levették, helyette két, elektromos vezérlésű időmérő kerül ki hamarosan. Megvizsgálják a többi órát is: csak azok maradnak közterületen, amelyek valóban a pontos időt mutatják. Hirdetőcédulák a fák derekán A ceglédi Károlyi lakótelepen már megtelepedett a téli alkony, a házak szürkeségére szürkeséget halmozott. Sietős léptekkel igyekeznek haza az emberek, csak néha állnak meg egy-egy köszöntő szóra, vagy azért, hogy az út menti akácok törzsét megszemléljék. Ahogy a lakótelep népesedett, úgy váltak cédulássá a faderekak. Néhány évvel ezelőtt, ami. kor még földszintes volt ez a város, az utcára nyíló ablakokba kitett cédulákról sok minden felől lehetett tájékozódni. Akár szociológiai felmérést lehetett volna készíteni egy-egy városrész lakóiról. Olvashattuk: bontásból kályhacsempe kapható. Következtethettünk: talán ezután olajkályha, kiskazán ontja a meleget. Olvashattuk: gyermek sportkocsi, kisbun- da, háromkerekű bicikli kapható. Érthettük: megnőtt a család szemefénye. Olvashattuk: eladó hordó, szőlőprés, hat rend ruha, idős embernek való. Tudhattuk, nincs már, aki mindennek a gazdá. ja volt. A cédulás faderekak, mint jó kofák, de sokfélét kínálnak! A napokban egy cédulatűzővei beszélgettem. Mondta, a nagy ház kilencedik emeletén él, ott aztán hiába tenne cédulát az ablakába. Bútorát kínálja, a régit. Nem tért el az új lakásban, még az ajtó is kicsi volt hozzá, így ismerősöknél foglalja a helyet. MOZIMŰSOR Szabadság filmszínház, Cegléd. Szombaton és vasárnap: Bombasiker (amerikai filmvígjáték). Vasárnap délelőtt: Aranyember (magyar film). A mesemoziban fél 4-kor és 5 órakor: Óz, a csodák csodája. A kamaramoziban este 7 órai kezdettel: Drága John (svéd film). Abony, szombaton és vasárnap: Zsarutörténet (francia— olasz bűnügyi film). Vasárnap délelőtt: Bátor emberek (szovjet film). Mesemozi: A kis vakond kalandjai (kilenc mesefilm). Művész mozi: Az utazás (olasz film). Albertirsa, vasárnap és hétfőn: Kaland a szigeten (román—nyugatnémet— francia fim). Ceglédbercel, vasárnap: A fekete gyémántok, I—II. (magyar film). Jászkara- jenő, szombaton és vasárnap: A szerelem rabjai (szovjet film). KézilabdaHárom járás bajnokának részvételével a Pest megyei kézilabdaszövetség megrendezte a megyei bajnoki mezőnybe jutásért kiírt osztályozó mérkőzéseket, melyeken a ceglédi járást az Abonyi Tsz SK képviselte. A megye járási bajnokai közül csak azoknak az együtteseknek kellett a tornán résztvenniük, amelyek az év folyamán — a kevés induló miatt — csekély számú bajnoki mérkőzést játszottak. A Dunavarsány volt az abo- nyiak első ellenfele, amelytől vereséget szenvedtek 39:33 arányban. Az ellenfél már az első félidőben bebiztosította győzelmét, tíz góllal elhúzott, ezután már csak a szépítés sikerült. A második összecsapásban Túra ellen sikerült 43:26- ra győzni, így több évig tartó szünet után 1978-ban újra a megyei bajnokságban indulhat a nagyközség férficsapata. Birkózás Az óév utolsó napjaiban a birkózószövetség Kazincbarcikán rendezte meg az úttörő- olimpia 1977. évi országos döntőjét. Az előcsatározások során két ceglédi fiú — a Táncsics Mihály általános iskola tanulói — harcolta ki a részvétel jogát, s olyan helyezéseket értek el, amilyeneket ceglédiek utoljára 1971-ben mondhattak magukénak. 41 kg-ban Gombár Dezső egészen az utolsó fordulóig esélyes volt az egész mezőny legjobbjának felajánlott tiszteletdíjra, de végül csak súlycsoportjában végzett az élen, mert az öt tusgyőze’em után csupán pontozással tudott nyerni. Végeredményben Gombár úttörő-olimpiai bajnok lett. 35 kg-ban, Gombárhoz hasonlóan, Schaffanberger Csaba is tudása maximumát nyújtotta, viszont egy vereséget szenvedett, így ezüstérmes lett. Mindkét fiú a CVSE birkózó-szakosztályának is versenyzője. Asztalitenisz • A Ceglédi VSE két serdülő és négy újonc korú játékosa a csehszlovákiai Dunaszerdahe- lyen vendégszerepeit az utánpótlás számára kiírt nemzetközi, egyéni viadalon. A ceglédi újoncok stílusos játékukkal nem keltettek csa’ódást, de a nekik erős mezőnyben nem tudtak a legjobbak között végezni. A serdülők között Gyura közepesen szerepelt, a legjobb 16 közé került be, míg párosban — Bíróval az oldalán — egy fordulóval tovább, a legjobb nyolcig jutott. U. L. Tájékoztatás a többlel ingatlanokról Rendelet szabja meg az állampolgárok ingatlanjainak számát. A ceglédi tanács igazgatási osztálya a tanácsháza földszinti, ügyfélszolgálati irodájában hirdetményt függesztettek ki, amely tájékoztatást ad a tanácsi értékesíté- sű többletingatlanokról. A szomszédos Nagykőrös városa és környéke jelentős közművelődési létesítménnyel gyarapszik. Most áll rendezés alatt az Arany János Múzeum új, komplex állandó kiállítása, amely a Hej, Nagykőrös híres város címet viseli. Bemutatja Nagykőrös történeti fejlődését a honfoglalás időszakától napjainkig. Nagykőrös a Duna—Tisza köze egyik legjelentősebb mezővárosa volt az elmúlt évszázadokban. A kiállítás reprezentálja a mezővárosi fejlődés korszakait. A kibontakozás a XII—XIII. századra esik, amikor Köfös magába olvasztotta azokat az apró falvakat, amelyek a tatárjárás idején elnéptelenedtek. A mezővárosi fejlődésben döntő változást a török hódoltság hozott Nagykőrös életében. Kecskeméthez és Ceglédhez hasonlóan a Három Város kiváltságot nyert a török császártól — kész városnak nyilvánították —, súlyos adózás fejébán viszonylag önálló és független belső fejlődés mehetett végbe. Ezt erősíti meg az is, hogy földesurai részben a királyi Magyarország területére, Nógrád megyébe menekültek. A jobbágyi függés közvetlen formában nem jelentkezett, adók fejében a földesuraktól is független életet élhetett Nagykőrös. Kedvező helyzeti energiájának is köszönhető, hogy a háborús évek idején a pusztulástól mentesült, s védelmet biztosíthatott a környékből ide menekült lakosoknak. (Kécske, Nyársapát, Tószeg. Vezseny, Várkony, Abony, Öcsa, Szele stb.) A mezőváros gazdasági A termelőszövetkezetek gépműhelyeiben javítják a munka- és erőgépeket. Igyekeznek időben beszerezni valamennyi fontos alkatrészt. A nagy teljesítményű gépek használata- I óól adódó tapasztalat, hogy I üzemhiba miatti leállásuk je- 1 lentős veszteséggel jár. Ezt' példázza az albertirsai Szabad- 1 ság Tsz esete, ahol ősszel kényszerűségből hetekig állt a Rába—Steiger traktor, és hibája veszélyeztette a talajmunkák idejében való elvégzését. Az irodákban lepedőnyi kimutatásokon összesítik a hosszú számsorokat. Ezekben a napokban az összesen rovatába bekerült a végösszeg, elkészült a mérleg az 1977-es gazdálkodásról. A ceglédi és járásbeli közös gazdaságok jó eredményt könyvelhetnek el. Némely termésátlagaik jobbak at országosnál, s ha még lehet is javítani a munkájukon, nem kullognak a sereghajtók sorában. Ügy tűnik, sikerült elérni a célt, az 1975-ös eredményhez képest 7 százalékkal emelni a termelést. A növénytermesz- tésbeh továbbra is az ideivel azonos területen célszerű foglalkozni cukorrépával, napraforgóval, zöldségfélékkel. Ebben az évben növelni kell a kukorica vetésterületét, hiszeh az állatállomány gyarapodik a termelőszövetkezetekben és a háztáji gazdaságokban. Az állattenyésztésben is vannak még tartalékok. Az a cél, hogy a tejtermelésben gyengébb eredményt elérő gazdaságok közeledjenek a jobbakhoz. Ezt segítheti a szakszerű gyepgazdálkodás és a holstemalapját a környező puszták képezték, amelyeket bérbe vettek, s rajtuk külterjes állattenyésztést és földművelést folytathattak. (Kara, Lajos, Pótharaszt, Vatya, Kakucs, Hártyán, Újfalu stb.) A várost övező homokhátságokon, a högyeker. létesültek a szőlőskertek, ezek nagyarányú szőlőgazdaság alapján alkották. A bortermelés volt a legfőbb gazdasági tényező az állattenyésztés mellett a XVII. században. A török kiűzése után Nagykőrös városa megőrizte jogi függetlenségét. A földesurai nem tudták ténylegesen birtokba venni a várost, amely kezdetben bérbe vette, majd megvásárolta tőlük a birtokot. A mezővárosi fejlődés csúcspontját jelzi a földesúri meg- váltakozás végrehajtása 1821- ben, amely országosan is előremutató vívmány volt, jóval megelőzve az 1848-as törvényekben rögzített jobbágyfelszabadítást. Hogy eredményesen harcolt a város a nemesi kiváltságok, birtoklási rend ellen, jelzi a város haladó szellemét. Mikor a 48-as függetlenség válságba került, a város egyértelműen a haladás oldalára állt, súlyos terheket vállalt magára a szabadság- harc megvívásában, a haza oltalmazásában. Mintegy 1500 nemzetőr volt Verbászon, Ozoránál és Isaszegen, a városban állították fel a Károlyi és a Hunyadi honvéd huszárezredeket. amelyek jelentős része körösi emberekből to- borzódott. A város gazlasági ereje, haladó szelleme tette lehetővé, friz keresztezés folytatása. Az 1978-as év kiemelkedő feladata a 800 hektáros gyümölcstelepítési akció, melyhez adottak a feltételek. Ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével készülnek a szövetkezetek tervei. Fontos, hogy mindenhol gondoljanak a népgazdaság igényeire és saját adottságaik, lehetőségeik minél jobb kiaknázására. Az utóbbi években több termelőszövetkezet egyesült. Ez mindenhol bevált, fokozatosan megszilárdították helyzetüket és egyre tudatosabban hasznosítják az összevont anyagi erőt és a nagyobb szellemi tőkét. A termelésnövekedés titka a több korszerű munkaeszköz, az iparszerű termelési mód, a hozzáértés és a fegyelmezett munka. Ezekről a feltételekről a termelőüzemeknek kell gondoskodniuk, ám nem szabad figyelmen kívül hagyni az állami törvényességi felügyelet szerepét sem, mely a tanácsok feladata. A ceglédi járás mezőgazdaságának sikeres esztendei kínálták a lehetőséget, hogy Dél-Pest megyében lépésről lépésre összpontosuljon az állami törvényességi felügyelet a ceglédi járási hivatalban. Elsőként 1976 tavaszán a három ceglédi termelőszövetkezet és két közös vállalat került a hivatal hatáskörébe. Az azóta eltelt idő bebizonyította, a próbálkozás helyes volt. A korábbinál szorosabb együttműködést, sokoldalúbb kapcsolatot építettek ki a járásbeli szövetkezetekkel. hogy a szabadságharc bukása után, dacolva a Bach önkény- uralommal, Nagykörös biztos megélhetést és munkát adott azoknak is, akik részt vettek a szabadságharcban, s az önkényuralom feketelistáján szerepeltek. A körösi gimnáziumban működött az ország tudományos életének színe-java, tudós tanárok tanították az ifjúságot. Hat akadémikusa volt ekkor a városnak. Arany János 1851- ben. került ide. A szabadság- harcban való részvétele miatt elveszítette nagyszalontai nó- táriusi állását. A Tisza családnál húzódott meg, nevelője volt Domokosnak. A bizonytalanságból a körösi hívólevél mentette meg: tanárnak hívták a híres körösi gimnáziumban. Magyar irodalmat és latin-görög nyelvet tanított. Tanári munkáját kiválóan végezte, mint pedagógus úttörője volt a korszerű nevelésnek és oktatásnak. A körösi évek fémjelzik költői munkásságának aranykorát: itt születtek a balladái, kisebb-nagyobb epikái, költeményei. Az állandó kiállításon a szabadságharc kora és Arany János körösi működésének korszaka zárja le a mezővárosi fejlődés virágkorát, amikor a város anyagi helyzete kulturális virágzásnak biztosított alapokat. A kapitalista fejlődés kibontakozása már ellentmondásokkal terhes, a mezővárossi fejlődés hanyatló korszaka. A szabadságharc bukása után a város a 48-as hagyomány k legfőbb őrzője, Nagykőrös, a Az első lépést most újabb követte. 1978. január elsejétől a két nagykőrösi termelőszövetkezet és a tsz-ek közti erdőgazdasági társulás a ceglédi járási hivatal felügyeletébe került. Ez a változás nem jött váratlanul. A nagykőrösi határ egy darabján már decemberben is a kocséri Petőfi Termelőszövetkezet traktorjai szántották a földet. Ugyancsak január elsejével összevonták a Nagykőrösi Állami Gazdaságot a Ceglédi Állami Tangazdasággal. A változások a fejlődés meggyorsítását szolgálják. Az a cél, hogy egymás kölcsönös segítésével emelkedjen a termelés, gyarapodjon a népgazdaság, összhangban a szövetkezeti közösség és a tagság érdekeivel. T. T. Ady-emlékki állít ás Jövő vasárnapig Az Ady Endre-emlékkiállítás, amelyet tavaly nyitott meg a látogatók előtt a ceglédi Kossuth Múzeum, már eddig sok érdeklődőt vonzott. A téli szünidőt kihasználva diákcsoportok is felkeresték, hogy tanulmányaikat az itt látottakkal és jegyzeteikkel kiegészíthessék. Az emlékkiállítás január 15-én, vasárnap este zárja kapuit. 48-as ellenzékiség fellegvára volt. Az első világháború után a város kormánypárti magatartásával próbálta egykori gazdasági-szellemi virágkorát felidézni. A két világháború között nagy erőfeszítéseket tettek a gyümölcs-zöldség termesztés növelésére, az export fokozására. Nagykőrös ekkor jelentős százalékban részesedett az ország kivitelében. Az erőfeszítések nem hoztak végleges megoldást. A kapitalizmus ellentmondásai a fejlődés korlátáivá váltak. A nincstelenek és törpebirtokosok aránya megnövekedett, ami a társadalmi ellentétek kiélezéséhez járult. A gazdasági váiság, a piaci értékesítés korlátái hátrányosan hatottak a termelő parasztságra. A gyümölcsfeldolgozó-ipari tevékenység kezdeti szakaszát élte. A felszabadulás utáni szocialista fejlődés felszámolta ezt az ellentmondásokkal terhes korszakot. A mezőgazdasági termelés szocializálása, a korszerű gyáripari termelés megszervezése újra megfelelő gazdasági alapokat teremtett a városi fejlődés számára, lehetővé tette a szellemi-kulturális élet virágzását. Az állandó kiállítás nem csupán lokális értékeket mutat be. A mezővárosi fejlődés különböző állomásai nemzeti történelmünk főbb korszakainak megértéséhez nyújtanak Ismeretanyagot. A szellemi, kulturális virágkor magyar irodalmunk egvik legfőbb fejezete. Arany János kulturális örökségének összegezése a kiállítást országosan is egyedülállóvá avatja, s a szélesebb érdeklődés homlokterébe állítja. Ha a tavasszal mesnvílik. várja a ceqléd> és a környékbeli látogatókat is. Dr. Novák László CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Eladó 460 n-ö! gyümölcsös 2 éves barackos. pesti útró', nyílik, Közép úttól 200 méterre. Érdeklődni: Ceg'éd: Téglagyár dűlő 30. szám, Kehor Ferenc. 2 szobás lakás OTP átvAUalás- :rie!c!ődni lehet: 1 Szövetbe nt épület III/10. Elcserélném Nagykőrös III kér. Mátyás utca 11. szám alatti kertes családi házamat Cegléden levő hasonló ingatlanra esetleer eladnám. Érdeklődni lehet: 2713 Csemő III. kér. Nagy- iskola dűlő 4. _________ El adó beköltözhető ház Cegléd, Irinyi utca 1. szám. Érdeklődni: m ndenna<p a hely- I színen. Tápiószentmárton határában a ceglédi határ mellett 2 kh szántóföld eladó. Bővebbet: Cegléd, Bajcsy- Zs. tér 6. sz. alatt. Lakás kiadó. Érdeklődni szombat délután és vasárnap egész nap. Cegléd, Csatorna utca 3. szám. Tárlókban egy mezőváros emlékei
