Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-06 / 5. szám

V. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 1978. JANUÁR 6., PÉNTEK A járás állattenyésztése Nagyobb tehénállomány, bőségesebb tejhozam Épülnek a szarvasmarhatelepek A gödöllői nyészcésében járás állatte- meghatározó szerepet játszik a szarvas- marhatartás. A főváros ins­piráló közelsége is magyaráz­za, hogy a tejtermelés foko­zásáért hozott központi in­tézkedéseknek termelőszövet­kezeteinkben az átlagosnál is nagyobb foganatja lett. Meg­növekedett a tenyésztési kedv, új telepek építését tervezik, néhol már hozzá is láttak az építkezéshez, bővítéshez. Szóródás A tehénállomány 1979-hoz viszonyítva mintegy 6,6, a megtermelt tej mennyisége pedig 19,7 százalékkal ‘ nőtt. Az egy tehénre jutó átlagos tejhozam 3039 literről, várha­tóan 3360-ra módosul. A szö­vetkezetekben meglehetősen eltérő eredmények mutatkoz­nak, van, ahol mélyen a fenti átlag alatt -— 2800—2700 li­tert —, máshol magasan fe­lette — 4000 litert — produ­káltak. Az átlag emelkedése főként három szövetkezetnek köszönhető. A vácszentlász- lói Egyesült Zöldmezőben 300 literes növekedést értek el, s ez különösen azért jelentős, mert sok tehenet tartanak: ezerkétszázat, s mert a ma- gyartarka-állomány — a más szövetkezetekben tartott, job­ban tejelő holstein-frizekkel, vagy a kevert állománnyal vetélkedve — 4000 literes át­lag fölé került. A dányi Magvető Termelő- szövetkezetben sokat javult az ágazat szakmai irányítá­sa, a tehenészet tejhozams 700 literrel emelkedett az el­múlt esztendőben. Kiválóan sikerült a fajtaválasztás a tú­rái Galgamenti Rákóczi Ter­melőszövetkezetben. Az NSZK- ból vásárolt háromszáz euró­pai fekete-tarka vemhes üszők majdnem 90 százaléka meg­ellett és az első időszakban tejtermelésük, s nem éppen zavartalan körülmények da­cára — átlagban meghalad­ja a 4000 litert. Tervezés Vácszentlászlón megkezdő­dött, s a tervek szerint folyik egy 770 férőhelyes szakosított tehenészeti telep építése, az új istállókat és a kiszolgáló­épületeket még az idén sze­retnék átadni rendeltetésük­nek. Dányban is elkezdődött, s a borjúnevelő, valamint a fe- jőház megépítésével az idén fejeződik be a szarvasmarha­telep rekonstrukciója: 424 fé­rőhelyes szakosított telep szolgálja majd az állatte­nyésztési ágazatot. Kerepesen, az Egyesült Szilasmenti Ter­melőszövetkezetben most ké­szítik elő a 640 férőhelyes te­lep építését; Nagytarcsán ké­szül majd el. Ezzel egyidejű­leg, 1978-tian befejezik a gu­mókor-mentesítést a csömöri és nagytarcsai tehenészetben. Ahhoz, hogy az új istállók az előírt időben felépüljenek, az kell, hogy a terveket június végéig elkészítsék. Az Aszód melletti — három szövetkezet összefogásává! ter­vezett — tehenészeti telep ügyében még mindig nem született végleges döntés. A bag—hévízgyörki, a galgamá- csai, a vérségi és az ikladi ter­melőszövetkezet eleinte egy 1200 férőhelyes szakosított te­lep megépítésére gondoltak. Közben a bagiak és a vérségi­ek egyesültek, s eldőlt az is, hogy egy ilyen nagy beruhá­zást a hárijm szövetkezet egyelőre nem tud vállalni. Je­lenleg két lehetőség közül kell választaniuk a szövetkezők­nek: vagy egy 800 férőhelyes telepet építenek közösen, ame­lyet később, az eredeti ter­veknek megfelelően, 1200 férő­helyesre bővíthetnének, vagy pedig egy 640 férőhelyes te­henészet készül, esetleg a vér­ségi Micsurin-tanyán levő te­lep rekonstrukciójával és bő­vítésével. Akármelyik válto­zatot indokolják is a körülmé­nyek, a döntés most már nem odázható tovább. Sertéstartás A sertéstenyésztési ágazat­ban a volt vérségi termelő­szövetkezetben újítottak fel és bővítettek istállót. A terme­lőszövetkezetekben tenyész­tett kocák száma nem emel­kedik. Két évvel ezelőtt 1365 tonna sertéshúst értékesített a járás mezőgazdasága, 1977- ben ez mintegy 100 tonnával lett több Majdnem 1000 anya- juhval többet tartanak számon — összesen 4450-et —, mint 1976-ban, s jóval nagyobb az eladott juhhús mennyisége is: 1976-ban 91, tavaly pe­dig 135 tonna. Húsz tonnával több baromfihús került ki a járás gazdaságaiból, s az 1976- ban piacra küldött mintegy 15 millió tojás helyett tavaly egymillióval többet értékesí­tettek. G. Z. AZ MGI MEGVIZSGÁLTA Melléktermékbői takarmány A mezőgazdasági mellék- termékek hasznosításának vizs­gálatával kiemelt témaként foglalkoztak tavaly a Mező- gazdasági Gépkísérleti Inté­zetben. Elsősorban a silózás­ban keletkező melléktermé­kek hasznosítását vizsgálták, hiszen gazdaságainkban ez a tartósítás elterjedt, sőt, kifo­gásolható, hogy e módszert még nem mindenütt alkalmaz­zák. A kukoricaszár, a leve­les répafej, a gabonaszalma nagy része -r, de számos más növényi rész is — tartalmaz annyi tápanyagot, hogy ta­karmányként való értékesíté­sén érdemes töprengeni. Az intézet munkatársainak vizsgálatai és a külföldi ta­pasztalatok szerint a teljes növény kalóriaértékét tekint­ve, a cukorrépánál veszítjük el talán a legtöbbet a mai be­takarítási eljárásokkal. A cu­korrépa melléktermékeiben ugyanis csaknem fele annyi, 45 százaléknyi kalóriaérték tárható fel, mint magában a feldolgozott répában. A kuko­rica esetében mintegy 30, a búza esetében pedig 10 szá­zalékos ez az arány. Éppen az elmondottak miatt nem véletlen, hogy van, ahol már előbbre tartanak. Cseh­szlovákiában és a Német De­mokratikus Köztársaságban például tiszta leveles répa­fejből is készítenek külön si­lókat. A répafej szalmával ke­vert hasznosítása is elter­jedt: a répafejhez körülbelül 3 5—20 százaléknyi szálas, vsgy tépett, aprított szalmát :d 'gólnak. Az intenzívebben gazdál­kodó Dániában, ahol kis föld­területen kell minél több értéket megtermelni, a mel­léktermékek hasznosításának rendkívüli szerepe van. Egj'e- bek közt ott alkalmazzák azt a módszert, hogy az aprított szalmát kilúgozzák, majd azt keverik répafejből készített silóval, s kiváló takarmányt nyernek, pusztán mellékter • m ékekből. Ezt a módszert — a hozzá­tartózó gépsorral — az el­múlt évben az MGI munka­társai vizsgálták meg hazai viszonyaink között, s mint egyik lehetséges eljárást, ajánlják gazdaságainknak. Előnye, hogy lúgos kezelés után répafej hozzáadásával növekszik a siló fehérjetar­talma. F.I. Aszód Lakás, isko’a Milliók fejlesztésre • Huszonkét és fél millió fo­rintot költhet az idén a köz­ségek fejlesztésére az aszódi tanács. Tovább épül, s még az idén elkészül újabb 24 la­kás, erre 3 millió forintot irá­nyoztak elő. A négy orvosi és a két pedagóguslakás majdnem 2 millió forintba kerül. A szakorvosi rendelő berendezésére 900 ezer fo­rint áll a tanács rendelkezé­sére. A tizenkét tantermes álta­lános iskolát is tovább épí­tik, mintegy tízmillió forin­tért. A víz- és csatornamű­társulat támogatására 5 mil­lió 800 ezer forint jut. Szaros együttműködésben a tanáccsal Fórum, választás, olvasótábor Ülésezett a városi népfrontelnökség A Hazafias Népfront gö­döllői városi elnökségének idei első ülésén értékelték az elmúlt évben végzett mun­kát, s összeállították az 1978- as munkatervet, valamint az első félévi üléstervet. Az el­nökségi ülés után kértük meg Vilmos Györgyöt, a városi népfrontbizottság titkárát, fog­lalja össze az elmúlt évi ered­ményeket, s beszéljen az idei feladatokról. — Az ötéves munkatervből 1977-ben esedékes céljainkat egészében véve elértük. Mun­kánk legfontosabb területén, a lakóhelyi demokrácia fejlesz­tésében, a lakosság aktivitá­sának növelésében sikerült előbbre lépnünk, s ez nagy­részt a városi tanáccsal való szoros együttműködésnek kö­szönhetjük. — Milyen konkrét példák bizonyítják ezt? — Fontosnak tartottuk, hogy a város lakossága Gödöllő egészét, illetve a város egyes részeit külön-külön érintő várospolitikai kérdésekről keim lóképpen tájékozódhasson. A februárban és márciusban tartott tanácstagi beszámo­lók előtt, a tanács elnöke vá­roskörzetenként felkészítette a tanácstagokat,' s a körzeti népfrontbizottságok tagjait. Ennek egyik kézzelfogható eredménye, hogy a tanácsta­gi beszámolókon alig hang­zott el olyan kérdés, amire ne tudtak volna válaszolni a kérdezettek. — A városi tanáccsal közö­sen réteggyűléseket is tartot­tunk. A kisiparosok, az egész­ségügyi és a közlekedési dol­gozók tanácskozásain ugyan­csak a várospolitika aktuális feladatai voltak terítéken. A gyűléseket a résztvevők hasz­nosnak tartották, s kérték, hogy a jövőben is rendezzünk hasonlókat. Májusban női, szeptem­berben ifjúsági fórum vár­ta az érdeklődőket, akik szép számban gyűltek össze, s már előzetesen sok kérdést tettek fel a fórum rendezőinek. — Milyen feladatok hárul­tak még a népfrontbizottság- ra? — Sok tennivalónk akadt az időközi tanácsválasztásokkal. Mi készítettük elő, s rendez­tük meg a jelölő gyűléseket, s a választásokat is, öt körzet­ben. Részt vállaltunk a nem­zeti és munkásmozgalmi ün­nepek megszervezésében. Au­gusztus 20-án a kastély park­jában alkotmányunk szüle­tésére emlékeztünk, s az a tervünk, hogy az idén az ün­nepségeket a mai követelmé­nyeknek megfelelően, érde­kesebben, vonzóbban rendez­zük meg. — Hogyan kapcsolódnak be a városépítésbe? — A városfejlesztést támo­gató társadalmi munkaak­ciókat is a tanáccsal együtt szervezzük: miként két éve, amikor a város vállalatai­nak, üzemeinek, intézmé­nyeinek dolgozói, a KISZ-esek és a lakóhelyi aktívák 16 mii­Megkezdődött a második félév Miként szerte az országban, Erdőkertesen is benépesültek az osztályok. Felvételünk a 2-es számú iskola nyolcadik osz­tálya szünet utáni első élővilágóráján készült. Barcza Zsolt felvétele lió forint értékű munkát vé­geztek, tavaly is szép ered­ményeket értünk el, s túlszár­nyaltuk a megelőző év tel­jesítményét. A fatelepítés­ben és a parkosításban azon­ban jobb előkészítésre van szükség. A tanáccsal való együttműködés egyébként va­lamennyi munkaterületünkön egyre fontosabb szerephez jut. Tavaly elnökségünk tag­jai valamennyi tanácsülésen részt vettek, sőt: a város egé­szét érintő legfontosabb kér­déseket a tanács végrehajtó bizottsága és a népfront el­nöksége együttes üléseken tár. gyalta meg. Közös óhajunk, hogy a jövőben kapcsolatainkat tovább erősítsük, s még jobban kihasználjuk az együttműködésben rejlő lehetőségeket. — S a többi városi szerve­zet? — Tavaly különösen három tömegszervezettel sikerült ja­vítani kapcsolatainkat. Oly­annyira, hogy a KIOSZ, a Vöröskereszt és a KISZ helyi szervezeteivel együttműködé­si megállapodásokat is kötöt­tünk. Egy-égy példa a közös akciókra: a Vöröskereszttel a többi között a véradómozga­lomban és az alkoholizmuséi, leni kampányban dolgoztunk együtt, a KISZ-szel közösen rendeztük a városi ifjúsági fórumot, s bekapcsolódtunk a fiatalok szervezte szolidari­tási hétbe is. A KlOSZ-szal közös rendezvényünk volt a kisiparosok réteggyűlése. A jövőben az együttmű­ködés meglevő formáit kívánjuk érdeklődésre számot tartó, s a város­nak hasznot hajtó ak­ciókkal, rendezvényekkel még jobban kitölteni. — Nem feledkeztek meg a közművelődésről sem. — A közművelődésben és az oktatásban is vannak teen­dőink. Javulnak kapcsolataink a szülői munkaközösségek­kel. Az elmúlt évben két ol­vasótábort szerveztünk, az egyik sikerült, a másik nem. Reméljük, hogy 1978-ban mindkettőről jót mondhatunk majd. Hagyományos rendez­vénysorozatunk, a békehónap megyei záróünnepélyét a Me­zőgazdasági Gépkísérleti In­tézetben tartottuk meg. A Bé- ke-világtanács stockholmi fel­hívására a neutronbomba el­leni tiltakozó kampányba is bekapcsolódtak városunk dol­gozói. Jó ötletnek bizonyult az alkotmány ünnepén felújí­tott szokás: munkás-paraszt találkozót szerveztünk a Ganz Műszerművek gödöllői Áram­mérő Gyára és a kerepesi Egyesült Szilasmenti Terme­lőszövetkezet szocialista bri­gádjaival. — Mire törekszenek az idén? — Különösen a körzeti nép­frontbizottságok tevékenysé­gét szeretnénk kiterjeszteni. Az elmúlt év utolsó negyed­évében körzeti bizottságain­kat beszámoltatták a területi pártalapszervezetek, s a be­számolók tanulsága is megkö­veteli: munkájuk legyen fo­lyamatos, javuljon az együtt­működés a szocialista lakó­helyi mozgalomban a tanács­tagokkal, a pártösszekötők­kel és a lakóbizottságokkal. Elnökségünk megtárgyalta és elfogadta 1978-as munkater­vünket, s az elnökség tagjai, akik egyben a város üze­meinek, intézményeinek, a la­kóközösségeknek képviselői, javaslatok sorával egészítet­ték ki a teendők körét, s egyenként is felelősen érté­kelték a tavalyi munkánkat. Tapasztalatainkat, új ötle­teinket már 1978-ban haszno­sítani szeretnénk. Gáti Zoltán 1 Megíontolt, komoly ember­nek ismerem péceli baráto­mat, akivel a napokban az ilyenkor szokásos újévi jó­kívánságok elhangzása után beszélgettem. Érdeklődik a közügyek iránt, sokat tud a községről, a közös örömökről, gondokról, s éppen ezért cso­dálkoztam elkeseredett sza­vain. Elmondta; a napokban járt nála a kéményseprő. Annak rendje s módja szerint boldog új évet kívánt, ezért, meg­kapta a borravalót, majd alá­íratott egy kis kormos köny­vecskét, bekasszírozott 30 fo­rintot. De vajon — kérdezte —, miért kellett minden hó­nap után odabiggyeszteni a nevemet, holott évek óta nem járt nálam, s nem is cso­da, hiszen gázzal fűtök, s ez kíméli a kéményt is. S tovább folytatta. Ugyan­csak a napokban jöttek a vízszámlával. A szennycsator- i na használati díja a vízfo- I gyasztáséval egyezik. Pedig 1 nyilván kevesebb szennyvíz 1 folyik el a kanálisba, mint | amennyi a fogyasztott ivóvíz, i ESZPERANTÓ Nyelvtanfolyam Valaha rendeztek már Gö- [ döllőn eszperantó tanfolya­mot, de kevés érdeklődés ki- | sérte. Nemrég néhány lelkes j tanulnivágyó — Bereczki j Béla és dr. Nagy Sándor — ■ kezdeményezésére elhatároz- j ták, hogy ismét megindítják 1 az eszperantó nyelvtanfolya- ; mot. A művelődési ház tá- j mogatásával elérték, hogy j január 9-én este fél hatkor | a városi-járási Juhász Gyula | könyvtárban sor kerülhet az j eszperantó nyelvtanfolyam első foglalkozására. A vállal­kozó szelleműek Bessenyei i Tibortól tanulhatják meg a 1 I Epésen jegyezte meg: így | persze könnyű a vállalatnak, ' teljesítheti a tervét. Aztán másról is szó esett. Csupa kicsinységről, amivel egyébként nem is törődik az ember. A napokban a helyi TÜZÉP-telepen néhány má­zsa olcsó szenet vásárolt is­merősöm, s mint mondta, negyvenegy néhány forintot fizetett érte. Az engedéllyel rendelkező fuvaros a szállí­táskor közölte, hogy a leg­újabb utasítás értelmében minimum 5 mázsa után kell fuvardíjat fizetnie. Hm ... Tudom. Barátom is tudja, hogy mindent csak az előírá­sok szerint, szabályosan lehet elintézni. Minden ügyről bi­zonylatot kell készíteni, szám­lákat kiállítani, s azt is tud­juk, hogy semmit sem adnak ingyen. Azt azonban mind­ketten furcsálljuk, hogy az el nem végzett munkáért is fi­zetünk, s ha nem, könyörte­lenül behajtják tőlünk a dí­jakat, vagy nem viszik haza a szenet. A. I. a könyvtárban nemzetközi nyelv szabályaik Jóllehet a tanulni vágyó tár­saság már együtt van, a je­lentkezőket továbbra is vár­ják, a helyszínen szívesen fo­gadják. Kapuszta Katalin, a városi tanács művelődésügyi osztá­lyának képviseletében el­mondta, örömmel fogadták és támogatják a kezdeményezést, hiszen ritka eset, hogy maguk a hallgatók szervezik meg a tanfolyamot, s csak a felté­teleket kell számukra biztosí­tani. Cs. J. JEGYZET Csupa bosszantó kicsiségről

Next

/
Oldalképek
Tartalom