Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-04 / 3. szám

ilíradó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM 1978. JANUÄR 4., SZERDA Többfajta elismerés Színes, változatos programok i ! — Hiába segítenek a ki­mutatások — vélekedik Gu­lyás Sándor, a KISZ városi bizottságának titkára —, csak­nem lehetetlen összeszámolni a város tavalyi ifjúsági ren­dezvényeit. Nagyon örülünk ennek az eredménynek, hi­szen arra biztat, hogy az idén még színesebb, változatosabb, a fiatalok nagyobb tömegét megmozgató programokat ál­lítsunk össze. Ebből a szem­pontból szerencsés évnek te­kinthető az előttünk álló. Az idén rendezik a havannai Világifjúsági Találkozót. A felkészülés nemcsak munkát, hanem örömöt, szórakozást is ad. Oklevél, zászló A bizakodás valóban nem alaptalan. Az összesítő jelen­tések elkészítése előtt is ér­demes az elmúlt 12 hónap eseményei között tallózni. Ta­valy két alapszervezet, a Mé­száros János Termelőszövet­kezet és a DÉMÁSZ üzem- igazgatóság ifjúkommunistái — kapták meg a kiváló KISZ- szervezetek zászlaját, négy alapszervezet pedig a KISZ KB dicsérő oklevelét. A ta­gok közül hasonlót heten, aranykoszorús KISZ-jelvényt négyen, kiváló ifjúsági .vezető kitüntetést pedig hárman ve­hettek át. Nagykőrösi gazdá­ra talált egy KlSZ-érdem- érem, s a KISZ Pest megyei bizottságának két emlékpla­kettje is. Pontosan egy évvel ezelőtt a feladattervek készí­tésével egyidejűleg került sor a szövetkezeti fiatalok talál­kozóira, az ifjúmunkások, pa­raszt- és diákfiatalok közős rendezvényére. Ekkor tartot­ták a város alapszervezetei a Ki tud többet a Szovjetunió­ról? vetélkedőket is, igen nagy sikerrel. Februárban kezdődött meg a forradalmi ifjúsági napok előkészítése. Ugyancsak februárban vitat­ták meg a város középtávú sportfejlesztési tervét, mely­nek meghatározása nagy se­gítséget nyújtott az Edzett ifjúságért mozgalom kiszéle­sítéséhez. Nem eredménytele­nül, hiszen a mozgalmi év e nagyon fontos feladatát siker­rel oldották meg a nagykőrö­si ifjúkommunisták. A korábbinál jóval többen vettek részt a sportversenye­ken. Segítőtársak is akadtak: a KISZ városi versenyein kí­vül sokan húztak tornacipőt az iskolák, az üzemek és a szakszervezeti bizottságok rendezvényein. Különösen so­kat tett a fiatalok sportolási lehetőségeinek megteremté­séért a szakszervezetek vá­rosi szakmaközi bizottsága. Forradalmi napok Március a forradalmi ifjú­sági napok rendezvényeinek jegyében telt el Nagykőrösön i is. Az első rendezvényre a I konzervgyár ifjúsági klubjá­ban került sor, ahol az Ady versmondó verseny városi döntőjét tartották meg. Ter­mészetesen megünnepelték a fiatalok a KISZ újjáalakulá­sának 20. évfordulóját is, s nagy számban vettek részt a megyei eseményeken is. Így például a váci megyei diák­napon, az Edzett ifjúságért mozgalom aranyjelvényesei­nek megyei atlétikai verse­nyén, a dunakeszi futóverse­nyen és a Ságvári menedék­házhoz indított emléktúrán. Márciusban tartották az ifjú­gárdisták összetett honvédel­mi versenyének városi dön­tőjét is, melyen a területi raj szerepelt a legjobban. Érthető elégedettséggel tart­ják számon a város ifjúkom­munistái március utolsó nap­jait is. A konzervgyár fiatal­jai ugyanis ekkor vették át a KISZ KB vörös vándor­zászlaját. Nem hiányoztak a fiatalok a hazánk felszabadulásával kapcsolatban rendezett ün­nepségekről sem. Együtt örül­tek a felnőttekkel a megyei településfejlesztést segítő tár­sadalmi verseny eredményhir­detésén, amikor megtudták, hogy Nagykőrös 12 millió fo­rint értékű társadalmi mun­kával a második helyre ke­rült. Örömük jogos volt, hi­szen valamennyien tudták: e hatalmas rhunkából a fiatalok is kivették részüket. Néhány nap múlva újabb sikerről tu­dósíthattak a fiatalok króni­kái: megkezdődött a művelő­dési központ ifjúsági klubjá­nak a berendezése, s a Fia­talok a konzerviparért einer vezésű országos versenyen nagykőrösi csapatok szerezték meg az első és a második helyezést. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Koordinációs bizottság alakult Az illetékes párt- és állami szervek megvizsgálták az ifjú­ság testnevelésének és sportjá­nak helyzetét és határozatot hoztak, hogy a KISZ által kez­deményezett Edzett ifjúságért akciót fokozatosan a fiatalok 6—26 éves korosztályát átfogó mozgalommá kell fejleszteni. A KISZ-, sport-, oktatási, szövet­kezeti, MHSZ-szervek, a szak- szervezetek, a Hazafias Nép­front tisztségviselői, a pedagó­gusok, a társadalmi aktívák széles tábora már eddig is je­lentős részt vállalt a testneve­lési és sportmozgalom különbö­ző feladatainak megoldásában, tevékenységük ezután is nélkü­lözhetetlen. A mozgalom csak akkor töltheti be szerepét, ha a saját területén mindenki önte­vékenyen, az igényeknek és az adott feltételeknek, a mozga­lom követelményeinek megfe­lelően dolgozik. E gondolatok jegyében a ta­nácsházán került sor az Edzett ifjúságért városi koordinációs bizottság alakuló ülésére. Ta­nai István, a városi tanács el­nökhelyettese köszöntötte a megjelenteket, majd ismertet­te a tömegsportmozgalommal kapcsolatos legfőbb teendőket. Az egészséges életmód kiala­kítása igen fontos feladat. Az erő, ügyesség és állóképesség i fejlesztése döntő az egész sze­mélyiség alakításában. Külön­böző sportversenyek, túrák, a tv-torna és kocogás, sport- és túravezetés, létesítménygyara­pítás mind szükséges. Az isko­lákban már történt egy és más, de az üzemekben bőven van teendő. A koordinációs bizott­ság éves programot állít össze, s az első időszakban havonta ülésezik. A hozzászólók közül Gulyás Sándor, a KISZ városi bizott­ságának titkára az egészség­ügyileg károsodottak tornájá­ról Pásztor István járási sportfelügyelő a városi tömeg­sport irányításának fontosságá­ról, dr. Kovács Gábor a moz­galom folyamatosságáról. Szőke Sándor a testkultúra iránti igény felkeltéséről szólt, Csípő Balázs, a Hazafias Nép­front nagykőrösi bizottságá­nak titkára-a jobb szervezésért a helyi üzemek vezetőivel való tanácskozást javasolta. Az Edzett ifjúságért mozga­lom városi koordinációs bizott­ságának elnöke Tanai István, a városi tanács elnökhelyettese, az elnökhelyettes pedig Gulyás Sándor, a KISZ városi bizott­ságának titkára lett. A MAI PROGRAM Teke Cegléd: Nagykőrösi Mészáros Tsz SK—Volánbusz (Nk.) ba­V -ágos csapatmérkőzés. S. Z. Az elismerések hónapját követő munkás hétköznapok és ünnepek programjából is kivették részüket a város KISZ-fiataljai. Május 8-án Nagykőrös látta vendégül a megye fiataljait a fasizmus felett aratott győzelem 32. év­fordulóján. Különös jelentősé­get adott az ünnepségnek, hogy a város 78 KlSZ-alap- szervezetének kétezer tagja, valamennyi ifjúgárdistája részt vett a rendezvényeken, s igen sokan jeleskedtek az Edzett ifjúságért mozgalom keretében meghirdetett verse­nyeken. Noha június már a nyári, termelést segítő munkák je­gyében telt, az ifjú gárda tag­jainak jutott ideje arra, hogy a városi szemlére jól felké­szüljenek, s megkezdjék az előkészületeket a magasabb szintű versenyekre. A később elért sikerekhez alighanem hasznos erőpróbának bizo­nyult a XIII. nyári területi úttörő-olimpia mozgalmas napjainak megszervezése is. Politikai dal Augusztus napjai s az új kenyér és alkotmányunk ün­nepét követően új erőpróbára készültek a fiatalok, a három város ifjúsági és diáktalálko­zójára. A szolidaritás jegyé­ben szervezett találkozó rend­kívüli sikere sem feledtette az egy héttel korábban ren­dezett politikai dalbemutató emlékezetes perceit. Ugyan­csak szeptemberben került sor az ifjúmunkásnapok és a honvédelmi hét megrendezé­sére is. Október első napjai­ban az ifjúgárdisták ünnepel­tek: ekkor vették át a KISZ Pest megyei bizottságának a hazafias és a honvédelmi ne­velés terén végzett eredmé­nyes munkát elismerő vörös vándorzászlaját. Az elismerés nem az egyszeri eredménynek szólt. A körösiek már negye­dik alkalommal bizonyultak a legjobbnak az évenként megrendezett megyei szemlé­ken. A konzervgyári fiatalok a tavasszal átvett vörös ván­dorzászló mellé újabb elisme­résről szóló okiratot helyez­hettek ebben a hónapban a jó munkájukat igazoló kitün­tetések gyűjteményébe. Ifjú­sági klubjuk nyerte el ekkor a kiváló címet. Nem könnyű a fiatalok munkáját összegezni — mondja elégedetten Gulyás Sándor, hiszen ez a gondo­san összeállított, s a kívül­álló szemében talán hosz- szúnak is tűnő jegyzék is csak ízelítőt adhatott mun­kánkról. Nagykőrösön tavaly két újabb alapszervezet ala­kult, s a KISZ-tagok száma most már meghaladja a két­ezret. Ez már önmagában is arra késztet, hogy a KISZ vá­rosi bizottsága körültekintően szervezze az idei esztendő fia­taloknak szóló rendezvényeit. F. P. Félmilliós értékű termelés A Dél-Pest megyei Lábbeli­készítő Szövetkezet 1948-ban alakult ceglédi központtal, s nagykőrösi és kocséri cipészek is csatlakoztak hozzá. Így in­dult meg a munka a szövetke­zet nagykőrösi és kocséri rész­legében, Az itteni műhelyben 14 cipész és csizmadia dolgo­zott, közülük azonban már csak ketten tevékenykednek: Papp Kálmán, a jelenlegi vezető, és Istráb László. A szövetkezet megalakulása után évről évre több szakem­bert foglalkoztatott, s 1960-ig 56-ra emelkedett a tagok szá­ma, s minden évben felvettek 3—4 tanulót is. Az új cipők ké­szítésén kívül évente 25 ezer pár lábbelit megjavítottak. Másfél évtizede háttérbe szo­rul a cipészipar, a fiatalok nem jelentkeztek cipésztanulónak, nem érdeklődtek e szakma iránt. A mesterek nyugdíjba mentek, jelenleg csak 7 dolgo­zó tagja van a szövetkezet he­lyi részlegének.. Amikor tavalyi munkálko­dásukról érdeklődtünk, Papp Kálmán mester elmondotta, hogy félmillió forint értékű munkát ír elő éves tervük. Ta­valy 6 ezer pár cipőt javítot­tak, új munkát nemigen vállal­nak. De azért a kereskede­lemnek is dolgoztak; 500 pár új cipőt készítettek, \50-et az ÁFÉSZ nagykőrösi ruházati áruházának. A szövetkezetbe októbertől januárig viszik a legtöbb javí­tanivaló lábbelit. Aggodalomra ad okot, hogy pár év múlva négy mester ismét nyugdíjba megy. Mi lesz akkor a szövet­kezettel? Ki javítja majd a cipőt? — Budapesten — mondotta Papp Kálmán — már különle­ges gépekkel felszerelt gyorsja­vító szalonok megnyitásával kí­sérleteznek. Ezekben megvár­ható a cipőjavítás, s ha a meg­rendelő kéri, kávét és szendvi­cset is szolgálnak fel neki. — Szóba került már, hogy vidéken, így Nagykőrösön is létesítenek majd ilyen sza­lont. De lesz-e majd, aki dol­gozik benne? Ma még csak ott tartunk, hogy ha az utcán le­esik egy nő cipőjének a sarka, soronkívül megjavítjuk ... K. L. Diákok a szaktanteremben A Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézet diákjai szaktantermekben sajátíthatják el a szükséges ismereteket. Képünkön: Somogyi Dániel peda­gógus a kémiai szaktanteremben Botos Attilának és Bukovszki Arankának mutat be egy kísérletet. Varga Irén felvétele Felelősség — fagypont alatt Tűzkeletkezési okok, jó tanácsok A zúzmarás faágak, az út­testre fagyott hó, a jégvirá­gos ablakok a korán bekö­szöntött, kemény tél jeges le­heletét árasztják. Ügy tűnik azonban, mintha felelősség- érzetünk hőmérője is fagy­pont alatt lenne! Jólesik a duruzsoló kályha, a meleget árasztó fűtőtest mellé húzód­ni. Fűtünk, fűtögetünk, s bi­zony, gyakran okozunk túl­ságosan is meleg pillanato­kat önmagunknak és a tűzol­tóságnak is. Tavaly télen több mint 2500 lakástüzet jegyzett fel az országos statisztika, s ezeknek csaknem 60 száza­léka a fűtéssel, tüzeléssel volt összefüggésben. De, sajnos, nem is kell ilyen messzire menni a példákért. A ceglé­di városi és járási tűzoltóság parancsnokhelyettese, Bába József százados ezzel kezdi a beszélgetést: — Már az idén ősszel több tragikus tüzet okozott a gon­datlanság, felelőtlenség. A hő­sugárzó, a vaskályha, a kü­lönféle fűtőkészülékek és tü­zelőberendezések nemcsak kel­lemes meleget adnak, hanem állandó veszélyhelyzetet is teremtenek. Különösen vo­natkozik ez a. korszerű gáz- és olajtüzelésű berendezé­sekre. — A háztartásokban és egyéb helyeken használa­tos hagyományos fa- és széntüzelésű berendezé­sek tulajdonosainak mi­lyen tanácsokat tudna ad­ni? NINCS, AKI FELHÚZZA Ismét állnak a toronyórák Nemrégiben megírtuk: a to­ronyórák tavaly sokszor leáll­tak, nem mutatták az időt. Az órákat esztendők óta Vrbán László, a városgazdálkodási vállalat dolgozója javítja és ke­zeli. Mint akkori beszélgeté­sünk során elmondotta, új al­katrészeket szereztetett be, s a szerkezeteket gondosan meg­újítja. A református templom tornyában már jár az óra, s rövidesen a katolikus templom toronyórája is megindul. Akkor néhány napig valóban járt is az óra a református templom tornyában, de leállt, s azóta éj­jel-nappal mindig fél négyet mutat... A napokban Jánossy Béla városgondnoktól érdeklődtünk, mi van és mi lesz a toronyórák­kai? A városgondok szerint a református torony órája azért nem jár, mert nincs aki fel­húzza. Urbán László, az órák kezelője ugyanis ágyban fekvő súlyos beteg lett, s nem tud az órákhoz a toronyba feljárni. Azóta több szakiparossal be­széltek, de ezt a munkát senki sem vállalja. Már az nagy fel­adat, hogy a református torony órájához 50, a katolikus toro­nyéhoz pedig csaknem 100 kar­fa nélküli lépcsőn kell minden 24 órában feljárni. Urbán László, azonban re­mélhetőleg mielőbb felgyógyul, s megindítja az órákat. Igaz. megkérte egyik munkatársát, helyettesítse, de ez egyelőre nem járt sikerrel... — Mindenekelőtt azt az ál­talános tűzvédelmi szabályt említem, hogy a tüzelőberen­dezéseket csak állandó fel­ügyelettel szabad üzemeltet­ni. A felügyeletet nem sza­bad gyermekre bízni. Jól kar­bantartott, hézagmentesen összeillesztett füstcsövű kály­hákat használjunk. A füst­csöveket — a szétesés meg­akadályozására — 1,5 méte­renként a falhoz, vagy a fö­démhez kell rögzíteni. A hasz­nálaton kívüli kéménynyíláso­kat jól záródó fémdugóval kell ellátni. Nagyon veszé­lyes, ha erre a célra éghető anyagot, papírt, rongyot hasz­nálnak. A kályha és a füst­cső felülete a tüzelés követ­keztében olyan mértékben felmelegedhet, hogy sugárzó hőjével tüzet okozhat, ha kö­zelében éghető anyagot he­lyeznek el. A kályhából ki­pattanó szikra könnyen meg­gyújthatja a szőnyeget, ezért ajánlatos parázsfelfogó fém­lemezt alkalmazni. A tűz- és balesetek megelőzésére tűz­veszélyes folyadékkal, ben­zinnel, petróleummal, nitró- anyagokkal begyújtani, vagy tüzet éleszteni nem szabad. — Az olajtüzelésű kály­hák és bojlerek • tűzese­teinek kivizsgálásakor mi­lyen keletkezési okokat ál­lapítanak meg leggyak­rabban? — Szinte minden esetben bebizonyítható, hogy az üze­meltetési előírásokat nem tar­tották be. Például az üzeme­lő kályhába töltötték a fűtő­olajat, a feltöltéshez nem használtak tölcsért, a kályhát begyújtáskor rögtön nagy fo­kozatra állították és túlfo­lyás következett be. Az olaj­tápláló berendezés tömítet- lensége, a csepegés, a szivár­gás szintén veszélyessé vál­hat. Sokan megfeledkeznek a kályhák karbantartásáról, tisztításáról, pedig a bizton­ságos üzemeltetés egyik felté­tele az, hogy a tűztérben ele­gendő levegő legyen az égés­hez. Ha a szükséges huzat nincs meg, léghiány keletke­zik. aminek az lehet a követ­kezménye, hogy a tökéletlen égés folyamán az égőtérben elgázosodott olaj időnként berobban. Eközben az égés­levegőt biztosító fúratokon kicsapódó lángnyelvek a le­rakodott olajszennyezettsé­get, esetleg más, idegen szeny- nyeződést meggyújtják. Ezért nem szabad az olajfelfogó tál­cát hulladékgyűjtőnek tekin­teni. A tüzelőberendezés víz­szintes helyzettől eltérő üze­meltetése az úszó fennakadá­sát okozhatja, ami kiiktatja a biztonsági berendezést. Sajnos, sokan használnak még házilag készített, úgyne­vezett kortyintós rendszerű, úszó nélküli kályhát. Ennek használata szigorúan tilos, mert nem biztonságos beren­dezés. ■ >. — Mi a teendő, ha tűz keletkezik? — Gyakran a tűz' oltásával még tetőzik a bajt. Ez olyan­kor fordul elő, amikor az égő olajkályhára vizet zúdítanak. A szétfröccsenő égő olaj to­vább terjeszti a tüzet. He­lyes, ha homokot szórnak az égő kályhára, vagy azt pok­róccal letakarják, esetleg el­távolítják a helyiségből. Ne feledkezzenek meg a tűzoltó­ság azonnali értesítéséről sem! Még a sikeresen eloltott tűzesetet is be kell jelenteni a tűzoltóságnak, mert az Ál­lami Biztosító csak a tűzeset keletkezési okának tisztázá­sa esetén téríti meg a tűz­kárt! Fontos, hogy a tűzvizs- gálat megkezdéséig a helyszín változatlanul maradjon. — Hogyan szabad tárol­ni a fűtőolajat? — Csak szabványos, hibát­lan edényben: kannában, hor­dóban, tartályban. Az edénye­ket meg kell védeni a káros felmelegedéstől. A lakásban legfeljebb 50 liter fűtőolaj tartható, pincében lakáson­ként, valamint tűzbiztos fal­lal leválasztott helyiségben 250 liter. Emeletes épület pin­cémben lépcsőházanként 2 ezer liter fűtőolaj lehet. Csa­ládi házak különállóan épí­tett melléképületében 600 li­ter a megengedett mennyiség, de csak akkor, ha nem éghe­tő építőanyagokból építették az épületet. Ajánlatos a tá­rolás helyén olajfelfogó teret kialakítani. Ezt egy betontek­nő. vagy egy magasabb be­tonküszöb építésével megold­hatjuk. Pásztor József MOZIMÖSOR A kismalac meg a farka­sok. Előadás kezdete: 5 óra. Csak egy asszony. Színes, magyarul beszélő francia film. Előadás kezdete: 7 óra. KISKÖRZETI MOZI AZ ÁRBOZI ISKOLÁBAN A kétarcú felderítő. Szovjet film. Előadás kezdete: fél 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom