Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-29 / 25. szám
MKCvri V k/uiíop 1978. JANUAR 29., VASARNAP Válaszolnak a mérnökgeológusok Talányok a felszín alatt Területi földtani szolgálat alakult Gyakran előfordul, hogy a műszaki előírások szigorú megtartása ellenére, lejtős területre, hegyoldalba épült ház egyik oldala megsüllyed, fala megreped. Az esetek előtt nemcsak a laikus kárvallottak, de még a műszaki szakemberek is értetlenül állnak, hiszen elvégezték a helyszínen a kötelező talajmechanikai vizsgálatot, és ertnek megfelelő alapozást készítettek. A rejtélyre egy viszonylag nem régi tudományág, a mérnökgeológia adhat magyarázatot. Szakemberei a talaj adottságait nemcsak a szűk építési területen vizsgálják, hanem számításba veszik a meghatározó földtani környezetet is. S így néhány talajfúrással megoldódik a talány: a megsüllyedt ház alapja egy földkéreg alatti vízmosás útjába került, s a víz szívósan utat keresve magának, alámosta az alapokat. Hová emelhetünk épületeket? — a kérdés különösen a felszabadulás után kezdődött nagy építkezések idején vált égetővé. A helyek, ahol a gyár raik, lakótelepek emelkedhettek, már akkor adottak voltak, mára pedig még kevesebb alternatíva között választhatunk. (Ahol a dilemma már korábban felvetődött, mint a fejlett, tőkésországokban, vagy a Szovjetunióban — a mérnökgeológia fejlődése két évtizedes előnyre tett szert, hiszen Magyarországon 1949 óta oktatják ezeket az ismereteket, és 1968-tól kezdődött a szakmérnöki képzés.) Alapok, biztosra Mindenesetre, hogy hazánkban is nyilvánvalóvá vált e vizsgálatok fontossága, azt az mutatja, hogy megalakultak területi földtani szolgálatok, utolsóként, tavaly, novemberben a budapesti, mélyhez a fővároson kívül Pest megye is tartozik. A szolgálat tevékenységéről, feladatairól dr. Zsilák György Lászlóval, a Magyar Állami Földtani Intézet tudományos osztályvezetőjével, a Budapesti Területi Földtani Szolgálat vezetőjével beszélgettünk. — Régen, mikor még szinte korlátlanul rendelkezésre állt az építési terület, tudták hová építsenek — mondta a többi között —, ezért állnak ma is olyan impozáns meg- randithetetlenséggel a műemlék épületek. Ott emeltek falakat, ahol a korabeli alapozó technika ezt lehetővé tette (talán az egyetlen igazán közismert ellenpélda a pisai ferde torony esete, mely már az építés során megsüly- lyedt). Nem véletlenül maradtak beépítetlenül olyan részek, mint a fővárosban például Lágymányos. A sűrűn beépített településeken, ahol már csak a maradék területeket használhatjuk, fel kell készülnünk a meglepetésekre. Itt vizsgálataink alapján bi- tonságosan meghatározható a szükséges alapozási technológia. Ahol még választhatunk — ha szűk keretek között is, s ilyen Pest megye nagy része —, ott a gazdaságosság szempontjából nem mindegy, hol lesz majd üzem, lakótelep. (A cölöpalapozás például jóval drágább a hagyományosnál.) A településfejlesztésre tehát minden szempontból leginkább alkalmas területek kijelölése a legfontosabb feladataink egyike. Tervezés* lejtőre A területi földtani szolgálat tehát távolról sem elvont tudományos kutatásokkal foglalkozik — nevéből ítélve talán kevesen gondolják —, működése közvetlenül kapcsolódik mindennapi életünkhöz. Így a már elkészült országos lejtőkataszter (a lejtőmozgásokat rögzítő térképek, leírások) alapján például Pest megye ilyen hatásoknak kitett területeiről. Gödöllő, Veresegyház, Mende környékéről és a Dunakanyarról olyan léptékű (nagyítású) vázlatokat készítenek, mely a helyi tanácsok építési hatóságai számára is használhatók: megtudhatják belőle, hova ne adjanak építési engedélyt. A sűrűn lakott, kevés beépítési lehetőséggel rendelkező városokról, mint Szentendre, Vác, Gödöllő építésföldtani térképek, leírások készülnek, melyekből kiolvashatók a többi között a talajvíz maximális és minimális szintje, agresz- szivitás'a, a földkéreg szerkezetének tulajdonságai — az éoítők számára sokatmondó adatok. S mindezeket a szolgálat .jóvoltából már a tervezés időszakában figyelembe vehetik, s nem csak egy-egy lakótelep, hanem o távlati koncepció kialakításában is. Itt jelentkezik igazán gazdaságossági tényező. Az építés- földtani térképezés költsége nem éri el a beruházás egy százalékát, felhasználásával viszont az építésiköltségmegtakarítás 20 százalék is lehet. Műszer és varázslóAhogy a geológiában, a földkéreg változásában, mozgásában meghatározó szerepe van a víznek, úgy a területi földtani szolgálat vizsgálataiban is. Köztudott, hogy Pest megyében sok helyen nincs még vezetékes ivóvíz, megoldatlan a szennyvízelvezetés. Akár a vízkivételi művek, akár a szennyvíztelepek helyét körültekintően kell meghatározni. A műszerek megbízhatóan kimutatják, hol lelhető e létfontosságú elem, s azt is, hogy körülbelül menynyi. Az előzetes vizsgálat gazdaságos is, hiszen maga a fúrás költséges dolog. S az is veszteség, ha látszatra a szennyvíztelep jó helyen, távolra épült a víznyerő helytől, a kutaóktól, s egy idő után azok vize mégis szennyezett lesz. Olyan földtani okok miatt, melyeket előre felmérhettek volna. — Még egyéneknek, kisebb közösségeknek is hasznosabb elvégeztetni a műszeres vizsgálatot, mint vaktában kutat fúrni. A mai berendezések azt is kimutatják, ha egyáltalán nincs víz. Érd-parkvá- rosban a közelmúltban például sokan nem hittek a tudományos vizsgálatoknak, és a negatív előrejelzés ellenére kiásták a kutat. Nem is találtak vizet, s egyetlen hasznuk a kitermelt murva lett — s a költséges tapasztalat. A reménykedőket aztán kihasználják a különböző sarlatánok, akik saját készítésű „varázsvesszőikkel”, vagy éppen görbe faágak segítségével jelölik ki csalhatatlanul a kút helyét. Az eredményt persze nem várják meg... ( A szolgálat jövőben készülő vízkutatási és szennyvízelhelyezési terveit Pest megyében, különösen a még ellátatlan, gyorsan gyarapodó üdülőterületeken, a Dunakanyarban, Budaörs és Érd körzetében, és a Ráckevei-Duna- ág mentén hasznosíthatják majd a tanácsok és a lakosság. Kevesen gondolnák, hogy a víz mennyiségét. minőségének változását országrésznyi területeken befolyásolhatja valamilyen emberi beavatkozás. A Dunántúlon nyíló új bányák (az úgynevezett eocénprogram) hat a Duna menti karsztú és termálvíz szintiére. Ha nem előzik meg a természetes folyamatot, a bányanyitáskor, a talajvízsziwt süllyesztése következtében oda áramlik például a gyógyvíz és elapadhatnak a mai források még a Duna keleti partján is. A veszély még nem közvetlen, de máris megfigyelő szervezetet állít fel a szolgálat, hogy adott esetben a források mélyítésével megakadályozhassák a termálvízkincs elvesztését. Bicska-bányák Nem független a víztől a szolgálat egy másik fontos munkaterülete, a helyi jelen- i ' egű építőipari nyersanyagbányászat felügyelete, rendezése. A félbehagyott, használaton kívüli, rendezetlen bányagödör olyan, mint a bőrön ejtett seb, a veszélyek forrása. Az odahordott ipari hulladékok, a bomló szemét mérgező anyagai a csapadék közvetítésével szennyezik az ivóvízkészleteket. — Tudomásunk szerint Pest megyében most hozzávetőlegesen 60 kis kő-, kavics- és homokbánya működik, szövetkezetek. vállalatok tulajdonában. A tényleges szám ennél sokkal nagyobb, hiszen sok telepet nyitottak engedély nélkül is. A legrosszabbak, a magunk szóhasználatával bicska-bányának nevezettek, melyeket hol becsuknak, hol kinyitnak, ahogy éppen a pillanatnyi gazdasági érdek kívánja. Amíg pénzt hoz, addig nyitva tart, de, ha költeni kellene rá, vagyis rendezni a területet, már nem kell senkinek. Így keletkeznek azután sorra a . bányatavak, melyekből csak a ráckevei járásban 49 van — s rengeteg kárt okoznak már most is. ^ A helyi bányászat rendezetlensége az ásványvagyon pazarlása is. Lehet, hogy egy tsz területén olyan vastagságú kavicsréteg található, mely 10—12 méter mélységű, kitermelve hosszú időre ellátná a környéket e fontos építőanyaggal. De, ha a gazdaságnak csak egy markolója van, ez már meghatározza a művelési módot is. Ahogy a szakemberek mondják, csak maszatolnak a felszínen, majd abbahagyva a kitermelést, a bennmaradó nyersanyag már elveszett a népgazdaság számára. Jobban kell pedig takarékoskodni a homokkal, kaviccsal, kővel, hiszen a szállítási költségek a jövőben nagyon megdrágítják ezeket az anyagokat. A szolgálat tehát igyekszik fokozatosan rendet teremteni a bányadzsungelben és elérni, hogy a nyersanyagot kitermeljék, a kimerült télepeket rendezzék és legalább utólag hasznosítsák a korábban keletkezett bányatavakat pihenési és idegenforgalmi célokra. E munkában példamutatóan elöl jár, máris a Ráckevei Duna Intéző Bizottság. Már ma hasznosítható Mindezek azonban még csak a lehetőségek körvonalai, hi-' szén néhány hónapja alakul* meg a szolgálat. Azonban már mai felkészültségükkel is sok hasznos segítséget nyújthatnak. Ahogy a szolgálat vezetője megfogalmazta — elsősorban a járási, városi, községi pártbizottságok, tanácsok jelentkezését várják, az ő munkájukhoz tudnak már most is segíteni a díjtalan szakvéleményezéssel, a közreműködéssel a különböző fej- Jesztési koncepciók kialakításában. Mészáros János Az idojaras- előrejelzést szolgálta A Meteorológiai Intézet budapesti Kitaibel Pál utcai székhazában számos régi, az időjárást előrejelző, valamint csillagászati műszert őriznek. A több mint százéves mérőeszközök ma már csupán a szobák díszéül szolgálhatnak. Képünkön: 100 éves napfénytartam- mérő. A ma is hasonló elvek alapján működő műszerek nem ilyen csiszolt üvegburában vannak. 'Fényes Tamás felvétele A csatók; Thália felszente- lettón papjai. Kiesúfolói a rá- szedetteknek, törvényen kívüli komédiásai a publikumnak. A szemfényvesztés legnagyobb egyéniségeinek históriája nem véletlenül kincsesháza a kabarétörténeteknek. A legkülönbözőbb trükköket alkalmazzák, s általában — akár a vándorszínészek — előadják mindenfelé az országban. Dr., őrnagy A beledi születésű Simon Pál sokszorosan elítélt veszélyes bűnöző legutóbb odáig merészkedett, hogy egy alföldi tüdőszanatóriumban kívánt elhelyezkedni tüdőspecialistaként ... A most 41 éves férfi először 1953-ban a katonai szolgálat alóli fondorlatos kibúvás és más bűncselekményekért jutott börtönbe, s azután csalásért mondott felette ítéletet a bíróság. 1956-ban Ausztriába szökött, ahol állítólag öt szemesztert végzett az orvostudományi egyetemen, majd hazadisszidált. Saját szavai szerint: megundorodott a kapitalizmustól. Amióta visszajött, ő a csalók sokszínű világának doktor árja. Simon ugyanis mindenféle orvosnak adja ki magát, s a csalások sorozatát követte el, elsősorban parasztemberek sérelmére. Amikor éppen nem gyógyított, akkor volt börtöntársainak rokonságát kereste fel, s rajtuk élősködött, sőt az egyik családnak eladta nemlétező kukoricását is. De azért Simon elsősorban mégiscsak orvos volt Négy hónappal legutolsó börtönbüntetésének kiállása után felkereste az újszászi tbc-szanatórium igazgató főorvosát, s előadta, hogy a közelmúltban tért haza 31 év után Portugáliából, s minden vágya, hogy orvosként nála dolgozhasson. Végzettségét egy meghamisított katonakönyvvel igazolta, ahová a neve elé két helyen dr., a rendfokozati rovatba pedig őrnagy bejegyzést írt. A katonakönyv, a nála lévő orvosi táska, s nem utolsó sorban Simon Pál szakmai jártassága átmenetileg még a főorvossal is elhitette, hogy valóban kollegával tárgyal. Megerősítette ezt a látszatot az is, hogy Simon számos orvos, sőt még egy miniszterhelyettes nevét is említette. Egy elszólás után azonban a főorvos mégis gyanút fogott, s egy beosztottjára bízva a vendéget, telefonált a miniszterhelyettesnek ... majd ezt követően értesítették a rendőrséget. A bírósági eljárás lefolytatása után Simon Sopronkőhidára került, ahol megkezdte tizedik börtönbüntetésének kitöltését. Ál Kálmán A húszéves Jónás Mihály, aki gyermekkorától kezdve hosszú esztendőkön át intézetekben nevelkedett, nagykorúságát elérve merész tervvel távozott a nevelőotthonból. Féltucat osztálytársának adatait és családi körülményeit aprólékosain megtanulta és csavargásai során ebből élt. Árvaságáról és sorsáról meglehetősen kiszínezett történeteket adott elő barátai szüleinek. Jónást sok helyen megsiratták és mindenütt marasztalták is, de ő néhány napos vendégeskedés után egy-két ezer elcsent forinttal a zsebében mindig tovább állt. A hosszú vendégeskedések után Jónás vakmerő vállalkozásba kezdett. Vásárolt egy iskolástáskát meg egy csomó füzetet és tankönyvet és valamennyi címkéjére ráírta: Hamza Károly 7. osztályos tanuló — majd elutazott Kis- várdára. A városban érdeklődött, merre laknak Hamzáék. Egy fiatal férfi elkísérte a házig és ekkor következett Jónás Mihály eddigi legnagyobb alakítása. A lakásban mindenkit körbe csókolgatott és lelkendezve rohant Hamzánéhoz: — édesanyám, megjöttem, én vagyok a fiad! Hamzáné először kétkedve fogadta a fiú közeledését. Újítások, találmányok Visszakövetelték a díjat Egy technikusnak és egy műszerésznek berendezésre vonatkozó újítási javaslatát a munkaadó gyár elfogadta, annak alapján az üzemszerű gyártás megindult, majd a két újítóval hasznosítási szerződést kötöttek, amelyben díjazásul az évi eredmény tíz százalékát állapították meg. A gyár 548 ezer forintot' fizetett nekik azzal, hogy többre nem tarthatnak igényt. Az újítók azonban ezzel nem elégedtek meg. és további 241 ezer forint megfizetéséért pert indítottak. A gyár a kereset elutasítását kérte, sőt, személyenként 234 ezer forintot visszakövetelt, amit azzal indokolt, hogy a szerződést megtámadja, mert megkötésekor a várható hasznos eredmény felől tévedésben voltak. Azzal is érveltek, hogy a hasznos eredmény részben a gyár fejlesz- j tési munkájának tudható be. Végső fokon az ügyben a Legfelsőbb Bíróság az újítóknak további 16 ezer forintot ítélt meg. A döntés indoklása szerint nem fogadható el a vállalat állítása, hogy a hasznosítási szerződést téves feltevésben kötötték. A megállapodás előtt elkészítették az előkalkulációt, a készüléket üzemszerűen hosszabb időn át gyártották. s csak azután állapodtak meg. Tehát a termelés tényleges eredményét ismerték. ezért a szerződés érvényes, a megtámadása iránti kereset pedig alaptalan. A továbbiakban a Legfelsőbb Bíróság leszögezte: az újítás díjazásának szempontjából nincs jelentősége annak. hogy a kimutatott hasznos eredmény csak részben származik a megvalósításból, részben viszont a gyár' időközben történt műszaki-fejlesztési munkájának eredménye. Akkor ugyanis amikor a szerződést kötötték, az üzemszerű értékesítés már régóta folyt, s ennek ismeretében szerződtek, illettve határozták meg az újítási díj alapját és mértékét. A könyvszakértői vélemény szerint — hangzik tovább az ítélet — a hasznos eredmény figyelembevételével, a díjalap 5 millió 640 ezer forintot tesz' ki, amiből az újítókat 564 ezer forint illeti meg. Ebből 548 ezer forintot megkaptak, tehát még 16 ezer forintra tarthatnak igényt. Az újítóknak ezt meghaladó követelése alaptalan és a vál lalatíól csak a 16 ezer forint megfizetését kérhetik. Igaz az ő fia már több mint hét éve nevelőintézetben van, dehát ennyire megváltozott volna?! Jónás azonban kívülről tudta a család történetét és először nem is látszott többnek 13 évesnél. Az asz- szony végül is elhitte, valóban az ő fia érkezett haza. Miska négy napig volt otthon. Sorba járta édesanyjával a környékbeli rokonokat, aztán amikor mindenki dolgozni ment, zsebre vágta a szülői házban talált négyezer forintot és meglépett. A kétségbeesett apa a szomszédos községben talált rá, amikor már csaknem kétezer forintot szórt el ételre és italra a kocsmában. Az édesanya azonban akkor még megértéssel volt fia iránt. De másnap reggel, amikor megmosdatta gyermekét, a 13 éves fiút túl fejlettnek találta. Jónás szőrös melle, borotválkozása láttán most már ő is valami turpisságot sejtett. Bekísérte hát a fiút a tanács gyámügyi előadójához és kérte, hogy vigyék vissza a nevelőotthonba. Az ál-Kálmánka már nem szerepelt az általa közölt nevelőintézet névsorában, s így végül Jónás a gyámügyi előadó kíséretében a járási kapitányságra került... Ügyét hamarosan tárgyalja a bíróság. Ravasz Tibor ... hetedik általánosba járó gyereket faggatnak a vizsgálótisztek, figyel a pszichológus és a szakemberek nem titkolják ámulatukat. Hasonlóan éles eszű, gyors gondolkodású és bámulatosan ravasz emberrel még ritkán találkoztak — a felnőtt bűnözők között is. V. Tibor pedig, akivel foglalkozniuk kellett, még csak 14 éves múlt. s néhány hónap alatt sorozatosan lopott meg vadidegen embereket saját lakásukban, pár száz forinttól 15 ezer forintig terjedő összegekkel. A végső summa, amelyet megszerzett, 91 ezer forint. No de mi is történt? A fiú mindig alapos előtanulmányok után megjelent egy-egy nyugdíjas családnál és közölte, hogy mint úttörőt megbízták, látogassa meg az idős embereket. Egyúttal feladata az is — mondta ilyenkor —, hogy megérdeklődje, nincs-e valami problémájuk, elegendő-e a nyugdíjuk, mert esetleg mód lenne a járandóság némi emelésére. A legtöbb esetben ezt a mesét minden további nélkül elhitték a kistermetű, szelíd képű fiúnak. A nyugdíjasok, férfiak, nők, köztük többen diplomások, azonnal keresni kezdték a járandóságuk összegét igazoló okmányokat, s mert ezeket általában egyéb értékeik mellett őrizték, V. Tibor rövidesen megismerte összegyűjtött pénzük rejtekhelyéi is. Ezek után pedig a pillanatnyi helyzethez s a felkeresett nyugdíjasok viselkedéséhez alkalmazkodva terelte el az idős emberek figyelmét és villámgyorsan elemelte a kisebb-nagyobb pénzkötege- ket. Harmincegyedik vállalkozása közben, nagyszabású akció eredményeként fogta el a rendőrség az egyik legördöngö- sebb csalóbenjámint. A büntető eljárás még tart. B. Cs. M. Áz alvilág színészei
