Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-04 / 3. szám
1978. JANUAR i„ SZERDA Egy új mozgalom bölcsőjénél A tanács—ügyfél kapcsolatot javítják December végén járt le a határidő, ameddig a helyi tanácsok dolgozói megalakíthatták a szosialista címért küzdő munkakollektíváikat. A széles körben egyelőre még ismeretlen mozgalomról dr. Váradi Albertiéi, a Közalkalmazottak Szakszervezete Pest megyei bizottságának titkárával -beszélgettünk. Elmondotta, hogy a közalkalmazottak — a társadalombiztosítási szervezetekben és a tanácsoknál dolgozók — évek óta szerettek volna valamilyen formában részt venni az országosan elismert szocialista brigádmozgalomban. Voltak próbálkozások, amelyek azért maradtak eredménytelenek, mert maradéktalanul átültették a termelőmunkában bevált szervezeti formákat e merőben más munkaterületre. Kísérleti csoportok A jó és a rossz tapasztalatok birtokában a szakszervezet ösztönzésére és támogatásával Vecsésen, Sülysápon, Üllőn és Monoron, valamint Abonyban afféle kísérleti munkacsoportok alakultak. Elsősorban nem a versenyszerűségre, a pontosan mérhető ösz- szehasonlításra törekedtek, hanem az apparátus összefogásának olyan célirányos ösztönzésére, amely az adott szervek rendeltetésszerű működéséhez, a munka színvonalának tényleges emeléséhez, az ésszerűsítés szélesebb körű lehetőségeinek megteremtéséhez járult hozzá. Az öt nagyközségben a kialakult módszerek között a helyi követelményeknek megfelelőt eltérések voltak, de az általános tapasztalatok és a közszolgálati munka iránti igények megismerése után már ki lehetett dolgozni azokat a feltételeket, amelyeknek alapján elindíthatták a Szocialista kollektíva cím elnyelésére indított mozgalmat. Annál is inkább, mert a csepeliek munkaverseny-kezdeményezése a Nagy Október tiszteletére élénk visszhangot váltott ki a tanácsi dolgozók között is, mindenképpen csatlakozni szerettek volna hozzá. így történt, hogy a Pest megyei Tanács és a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei bizottsága szeptemberben együttesen felhívta a városi, nagyközségi és községi tanácsi dolgozókat a Szocialista kollektíva cím elnyeréséért indított mozgalomban való részvételre. — Az volt a célunk — mondja dr. Váradi Albert —, hogy ily módon segítsük a kulturált, politikailag és erkölcsileg kofogástalanul megfelelő köztisztviselő arculatának formálását a szocialista módon dolgozni, tanulni és élni jelszó megvalósításával. A munkakollektívák tevékenységét a saját magukról kialakított értékelés után a járási hivatalok, iletve a városi tanácsok elnökei a szak- szervezeti bizottsággal egyetértésben értékelik. Az oklevélen és a vándorzászlón kívül akik három ízben elnyerik a fokozatot, kiérdemlik a Pest megyei Tanács kiváló munka- kollektívája címet s a vele járó jutalmakat. Nagy érdeklődés A felhíváshoz még a vártnál is nagyobb mértékű volt a csatlakozás — egy-egy járásból 10—15 brigád megalakulását jelentették —, holott a feltételeket eléggé keményen szabták meg. Például a szocialista módon dolgozni idei irányelvei között a megyei tanács elnöke a kiemelt feladatok közé sorolta a testületi munka előkészítésének javítását, a határozatok végrehajtásának és a végrehajtás ellenőrzésének hatékonyabbá tételét, a törvényességi munka javítását. Kérte, hogy gyorsítsák az ügyintézést a 30 napos határidőn belül, jobban tájékoztassák az ügyfeleket, megfelelőbben gyakorolják a méltányosságot. S ami a tanácsok gazdasági munkájában lényeges : erősítsék a tervszerű gazdálkodást, a saját bevételek növelését, a beruházások jobb előkészítését és kivitelezését. A Közalkalmazottak Szak- szervezete Pest megyei bizottságának titkára szerint a szocialista kollektívák kezdeti lépései biztatóak. — Igaz — fejtette ki véleményét a titkár —, hogy a tanácsok a jogalkalmazásnak, a központi akaratnak a végrehajtói, ugyanakkor ezzel a testülettel születéstől a halálig mindenkinek akad dolga, ezért alapvető a kapcsolat milyensége. Az államhatalom gyakorlása közben magyarázni is kell, a döntéseket közérthetően indokolni és jogpropagandát folytatni. Elsők a tört éli ek Gyakorlati lépések is történtek. Sokszor előfordul, hogy a vállalatok túlbiztosítják magukat, olyan igazolásokért küldik dolgozóikat a lakóhely szerint illetékes tanácshoz, amire tulajdonképpen nincs szükség. Cegléden a már megalakult egyik tanácsi munkakollektíva levélben közölte az illető nagyüzemmel, hogy kiadták az igazolást a dolgozójuknak, de ilyet a jövőben az érvényes rendelkezések értelmében nem kell kérni. Az is köztudott, hogy a tanácsi dolgozók rendszeres államigazgatási továbbképzésen vesznek részt, vizsgakötelezettséggel. Vizsgázni senki sem szeret. Mégis önként vállalt számadás volt, amin Abonyban vettek részt a járás községeiben dolgozó tanácsi kollektívák. Vetélkedőt rendeztek Ki tud többet az államigazgatásról címmel, amire hetekkel előbb szakkönyvek tanulmányozásával készültek. A meglepően erős mezőnyben a törteti csoporté lett az elsőség. A szocialista címért küzdő munkakollektívák mozgalma új, országos tapasztalatok még nincsenek. Vas és Borsod megyében nagyjából hasonló elgondolással szervezik a tanácsi munka javítását, azonban a keretek még nem alakultak ki. Pest megyében nyílt rá tehát elsősorban lehetőség, hogy megvalósuljon, majd országosan elterjedjen a közalkalmazottak körében a szocialista brigádmozgalom valamennyi célkitűzése, Szocialista kollektíva címen. Komáromi Magda Államtitkárok az év feladatairól Hat tárca államtitkára adott tájékoztatást az ágazat egy-egy különösen fontos idei feladatáról és a tervek végrehajtását szolgáló minisztériumi intézkedésekről. termékek gyártását átveszik a magyar könnyűipartól, ezekkel hazánkat is ellátják, a felszabaduló hazai kapacitást pedig sajátosságainknak jobban megfelelő, minden piacon versenyképes cikkek gyártására használhatjuk fel. Ilyen módon szerzünk be egyebek között* pamutfonóipari termékeket, cipőfelsőrészeket, ingeket néhány országból, egyebek között Vietnamból és Indiából. Bakos Zsigmond a könnyűiparról: A december elején hozott minisztertanácsi határozat arra kötelezi tárcánkat, hogy gyorsítsuk a termékstruktúra korszerűsítését. Elsősorban a fejlesztések támogatásának mérlegelésével szab irányt a minisztérium annak, hogy a gazdaságosan értékesíthető áruk kapacitása bővüljön, fokozatosan kiszorítva a kevésbé gazdaságos termékeket. Valamennyi szükségletnek megfelelő kapacitást létrehozni természetesen nem lehet, ezért a minisztérium nemzetközi kooperációk kiépítésére, bővítésére is ösztönzi a vállalatokat. A minisztérium vezetői személyes tárgyalásaikon is egyengetik a termelési együttműködés útját. Főként távol-keleti szocialista és fejlődő országokban máris jó együttműködések alakultak ki oly módon, hogy magyar szakmai támogatással, magyar gépek felhasználásával egyes Példamutató szigorral Hogy ne a vendég fizessen rá... A vendéglátás a kereskedelem egyik legszebb, legváltozatosabb, ugyanakkor legfárasztóbb, legmunkaigényesebb szakága. Ki tudná megmondani például, hány üzletvezető, felszolgáló, szakács, cukrász és más konyhai dolgozó töltötte a szilvesztert munkahelyén, köszöntötte az újévet családjuktól távol? S hányat bosz- szantottak föl közülük a már kissé italos vendégek? Áldozatos munkájukat a vendéglők tulajdonosai, a vállalatok, szövetkezetek elismerik. A Pest megyei Vendéglátóipari Vállalatnál rendszeresen jutalmazzák is a jobbakat. És bár a többség becsületes, hivatásszerető, figyelnek a fegyelmezetlenségre, a csalásra is. A vendégek számára ellenőrizhetetlen az adagok helyes vagy helytelen mérése, s ezzel néhányan visszaélnek. Ennek nemrég határt szabtak a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalatnál ... Anyagi és erkölcsi büntetés A vállalat vezérigazgatója félévenként tájékoztatja a vendéglők, cukrászdák, presszók dolgozóit arról, kik, milyen szabálytalanságot követtek el, s milyen büntetést kaptak. Május óta négy dolgozójukat bocsátották el a társadalmi tulajdon súlyos megkárosítása, a vendégek érdekeinek megsértése, fegyelmezetlenség miatt. Hármat egy évi próbaidőre felfüggesztve küldtek el. Egyikük indokolatlanul nagy veszteséget számolt el, s meg nem engedett mértékű leltártöbbletet ért el, a másik több esetben ittasan látott munkához, a harmadik minősíthetetlenül viselkedett egy vendéggel szemben. Külső és belső ellenőrök A fogyasztók érdekeit védve, a vállalat saját ellenőrein kívül a felelős vállalati vezetők, a helyi tanácsok kereskedelmi szakemberei, e KÖJÁL helyi szervei, és az Állami Kereskedelmi Felügyelőség munkatársai tartanak revíziókat, próbavásárlásokat. Nem találnak mindig szabálysértést, de ha igen, azt súlyosan büntetik. Május óta például egy 5000, négy 2000, egy 1500, húsz 1000, három 500 és egy 300 forintos bírságot szabtak ki a külső revizorok, a vállalati ellenőrök pedig hat dolgozótól vonták meg az évi teljes nyereségrészesedést, kettőtől annak 75 százalékát, tizenkilenctől 5 százalékát, és héttől nyeresége 25 százalékát. Lássunk a súlyosabb büntetések közül néhányat: 2000 forint pénzbírsággal sújtotta a Kereskedelmi Felügyelőség a váci Fehér Galamb étterem vezetőjét, aki nem ügyelt arra, hogy az előfizetéses menüben megfelelő mennyiségű pároltkolbász legyen. Kétszázhuszonhat adagot majdhogynem fél porcióval mértek ki. Az árakkal sem volt minden rendben: július 31-én a paradicsomsalátát 2,60 helyett 5 forintért, augusztus 1-én 1,80 helyett 3,50-ért, a paprikása- látát ugyanakkor 4,20 helyett 6,30-ért számolták. Az évi nyereségrészesedést vonták meg a törökbálinti Kedvenc büfé vezetőjétől, mert — egyéb apróbb szabálytalanságok mellett — megtagadta a panaszkönyv kiadását. Veszi a kalapját Kisebb bírságot kapott az az üzletvezető-helyettes, aki 7 helyett 10 óra 30-kor nyitotta ki a vendéglőt, és az az italboltvezető, aki hűtés nélkül tárolt bécsiszeletet, vagdaltat és krémest. A vezérigazgató elmondta, hogy a tavalyihoz képest valamelyest szilárdult a munkafegyelem, a megszigorított ellenőrzések mellett is kevesebb szabálysértést találtak. Megjegyezte azonban, hogy lényeges munkafegyelem-javítást szinte lehetetlen elérni, mert ha például az Állami Kereskedelmi Felügyelőség valakit egyetleh egyszer megbírságol, veszi is a kalapját, és más céghez megy. Nem várja meg a második szabálysértési eljárást, mert a harmadik után az egész hazai vendéglátásból kizárja önmagát. A Pest megyei Vendéglátóipari Vállalatnál, mivel üzletei frekventált idegenforgalmi helyen vannak, viszonylag gyakoriak az ellenőrzések, az átlagosnál több a szabálytalanság, tehát a bírság is. Nagyobb ezért a fluktuáció, azaz a létszámmozgás. Ez pedig csökkenti azokat az eredmé- ; nyékét, amelyeket szigorú, és ' rendszeres ellenőrzéssel el lehet érni. Cz. V. — A népfrontfórumok nem csak egyszerűen pezsdítik közéletünket, hanem a vélemény- cserékkel és a vitákkal annak szerves részét alkotják — mondotta Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára Mélykúti Attilának, a Magyar Távirati Iroda munkatársának adott nyilatkozatában. — A népfront széles körű és sokrétű propagandamunkájával a társadalmi és állami életünkben való mind cselekvöbb és alkotóbb részvételre mozgósít. A fórumok — amelyeknek munkások, parasztok, értelmiségiek, hívők és nem hívők egyaránt rendszeres részvevői — közös céljaink és terveink ismertetésével illeszkednek a népfrontmunkába. — Az egyik legfőbb sajátosságunk, hogy a lakóterületeken szinte „házhoz visz- szük” a politikai és gazdasági információkat — mondotta Molnár Béla. — A tanyákon — tanács és iskola híján — a szocialista közéletnek szinte egyedüli letéteményesei vagyunk, ugyanúgv. mint az aprófalvas települések egy részében. A tanyákon ma félmillió ember él! Aktivistáink - gyakran hóban, sárban, kerékpáron és motoron járják be a kieső vidékeket, hogy az ottlakókat is „rákapcsolják” közéletünk vérkeringésére. Ugyancsak kiemelten fontosnak tartjuk az új lakótelepeken a propagandamunkát. — A téli időszak propaganda- és ismeretterjesztő munkánknak a dandárját jelenti minden területen. Ezekben a hónapokban gazdasági szakemberek, pedagógusok, írók, orvosok, újságírók, tanácsi vezetők részvételével szerte az országban népfrontesteket rendeznek bizottságaink. Egy-egy körzetben az aktivisták négy-tíz fórumot szerveznek közérdekű témáikkal, de mindnek közös a célja: a szocialista szemlélet formálása. A rendezvénysorozathoz jellemzőül annyit: a fórumoknak tavaly félmillió részvevője volt; több százezren mind a négy-tíz esten megjelentek. Ki kell emelni a rendezvények politikai jelentőségét, hiszen a félmillió részvevő személyében döntő többségében pártonkívü- lieket vontunk be ismeretterjesztő munkánkba. Gócsi Miklós a kohó- és gépiparról: Az idén folytatódik a termelői áraknak a külkereskedelmi árakhoz való közelítése, az ésszerűbb termelői árarányok kialakítása. Ennek a részleges termelői áremelésnek sajátos vonása, hogy a feldolgozóipari végtermékek árában általában nem hárítható tovább. Emiatt a KGM irányítása alá tartozó gépipari vállalatoknak mintegy 1,1 milliárd forint összegű nyereségcsökkenéssel kell számolniuk, erre semmiféle állami dotációt nem kapnak, s ehhez hozzájárul a transzferábilis rubelárfolyam csökkenésének hatása is. A vállalatoknak az ezekből adódó veszteségeket maguknak kell majd kigazdálkodniuk, hiszen a gépipari termékeknek csak nagyon szűk körében, 0,1 százalékuknál, változnak majd a fogyasztói árak. A vállalatoknak a nagyobb nyereség és a személyi jövedelmek tervezett ütemű növelése érdekében számottevően javítaniuk kell gazdálkodásuk hatékonyságát. A minisztérium elvárja, hogy tovább fokozzák a gépipari termelésnek most 50 százalékát jelentő, korszerű termékek gyártását. Az év folyamán fokozatosan 1,5 milliárd forint értékű gazdaságtalan gyártmány előállítását kell megszüntetni. A minisztérium cselekvési programja előírja, hogy a vállalatok megtakarításai termelési értékük 1,5 százalékát érjék el, hatékonyabb készletgazdálkodással pedig a kohászatban 7—8 százalékkal, a gépiparban 2 százalékkal kell javítani a készletek forgási sebességét. Juhász Ádám a nehéziparról: Intézkedéseink elsősorban az élenjáró nemzetközi színvonalhoz igazodó magasabb hatékonysági-termelékenységi normák elérését célozzák, és várható eredményük, hogy a termelés dinamikus növekedése mellett a NIM- vállalatok dolgozóinak száma 10—15 ezerrel csökken az ötödik ötéves terv időszakában. Ezzel összefüggésben folytatjuk azoknak a hatósági előírásoknak a felülvizsgálatát, amelyek a vállalatokat indokoltan munkaerőtöbblet foglalkoztatására kényszerítik, s kezdeményezzük az elavult kötöttségek felszámolását. Növeljük a karbantartás szervezettségét vállalatainknál, s ennek eredményeként a karbantartással foglalkoztatottak számának tízszázalékos csökkentésével számolunk a tervidőszak végéig. Intézkedünk a termelékenység növelésére ösztönző érdekeltségi és bérezési formák kiterjesztéséről. A múlt évben tőkés exportunk 27 százalékkal emelkedett, értéke meghaladta a 450 millió dollárt, s az idén már félmil- liárd dolláros exportot irányoztunk elő. Ennek teljesítése érdekében a Nehézipari Minisztérium külkereskedelmi partnereinek hatékony közreműködésével tovább javítja az export növelésének 'eltételeit, különösen dicséretes a vegyipar és az alumíniumipar kivitelének dinami'V ;...1 kus fejlődése, amely szerint az idén éppen kétszer annyi terméket szállítanak tőkés exportra, mint 1975-ben. Soós Gábor a mezőgazdaságról: A szerződéses fegyelem terén sikerült ugyan már előbbre lépni, tavaly mégis előfordult, hogy a szerződésen kívül érkező tételek miatt felborult a felvásárlás és a fel- ] dolgozás átvételi programja. Amikor a korábbi időszakban a MÉM előírta, hogy a termelők minden kínálatát fogadni kell, gyakran kereseti jellegű volt a piac, a kormányrendeletek nyomán fellendülő termelés levezetése azonban éppen a nagyobb árumennyiségek miatt csakis úgy képzelhető el, ha megszilárdul a termékforgalmazás szerződéseken alapuló rendje. Pontosabb és egyeztetett áruszállításra van szükség; szerződéseket semmibe- vevők ellen következetesebben alkalmazzuk majd azokat a szankciókat, amelyeket a termékforgalmazás új rendszere értelemszerűen megkövetel. A fogyasztói érdekek érvényesítésére a minőség tekintetében is egész sor intézkedést tettünk. A következő időszakban az állami szabványok körét kisebb mértékben kibővítjük, a fokozódó bélés külföldi igényekkel összefüggésben. A minőségi ellenőrzések tavalyi tapasztalatai alapján több élelmiszer gyártási technológiájának felülvizsgálására kerül sor az idén. Az élelmiszerek szavatossági idejének feltüntetését, a fogyasztók számára is egyértelmű jelzés alkalmazását az áruk csomagolóanyagán megköveteljük, és ellenőrizzük, hogy a gyártók az áru megjelölésére megtették-e a szükséges műszaki intézkedéseket. Szabó János az építésügyről: A minisztérium legfontosabb intézkedéseinek egyike a budapesti építési gondok megoldásának szorgalmazása. Az idén állami erőforrásokból mintegy 11 000 fővárosi lakást kell felépíteni a járulékos kereskedelmi, egészség- ügyi, oktatási és szolgáltatólétesítményekkel együtt. Ez önmagában is jelentős követelmény, de ezt a feladatot növeli, hogy a múlt évről elmaradt átadások pótlásáról is gondoskodni kell. Szalai Béla a külkereskedelemről: A legfőbb követelmény számunkra, hogy a lehető legnagyobb mértékben fokozzuk termékeink versenyképességét, vagyis korszerűek, jó minőségűek, megbízhatóak legyenek a magyar áruk. Az exportválaszték alakulása természetesen, elsősorban az iparban dől el, nem kisebb azonban a külkereskedelem felelőssége sem. Minisztériumunknak tehát igen fontos feladata, hogy a piaci munka javítására ösztökélje vállalatait. Ezért valamennyi kereskedelmi kirendeltségünk számára megfogalmaztuk, hogy miben kell segíteniük a vállalatokat külpiaci munkájukban, hogyan támogathatják őket a legeredményesebben az eladásban és a vásárlásban. Alaposabban meg kell ismerniük az egyes piacok sajátos igényeit, hogy az igények változásait, az új követelményeket gyorsan, rugalmasabban jelezhessék és azokra maguk is azonnal reagálhassanak. Az is hasznos lehet, ha elemzik a konkurrens , cégek üzleti módszereit, fogásait, hiszen versenyképes árukat is csak akkor tudunk értékesíteni, ha kellő időben megtaláljuk a vásárlót és termékeinkre fel tudjuk hívni figyelmét. Bátrabban kívánunk létrehozni külföldön magyar vállalati irodákat, vegyes vállalatokat, bővíteni a kooperációt. I Tanyák, apró falvak, új lakótelepek Félmillió részvevő a téli ítépfrontfcrumokon
