Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-26 / 22. szám

Új erdők, ligetek Tavaly ezer hektárral na. gyobb területet erdősítettek, fásítottak a tervezettnél: ösz- szesen 9 ezer 500 hektáron ül­tettek -fákat, nagyobb részén célcsoportos beruházásként ál. lami támogatással hajtották végre a telepítést. A telepítések helyét a racio­nális földhasznosítás jegyében jelölték ki, nagy figyelmet fordítottak arra, hogy főként a mezőgazdaságilag nem mű­velhető területekre kerülje­nek a fiatal erdők, ligetek. A telepítéseik kétharmada a me­zőgazdasági nagyüzemek te­rületére jutott. Legnagyobb részt a gyenge homoktalaj ok- , ra ültették ki a csemetéket. Pest megyében 630 hektárt fá. sítottak. A homoktalajon gyor­san növekvő, igénytelen fajok nevelkednek. Gondoltak a dombvidéki erodált, lejtős ta­lajok hasznosítására is. Az itt meghonosodó fák elejét veszik a további eróziónak, a szél pusztító hatását is mérséklik, ily módon fásított területe­ken megkezdődhet a földek — igaz, hogy hosszú ideig tartó, de mindenképpen kívánatos — regenerálódása. Veresegyház Brigádok közös vállalása Kirándulás, író—olvasó találkozó Veresegyház nagyközség pártszervezete, tanácsa és a művelődési központ vezetősé­ge tanácskozásra hívta meg a brigádvezetőket és a gazdasá­gi egységek vezetőit az idei közművelődési vállalások megbeszélésére. Az együttműködésnek a községben már hagyományai vannak. A helyi üzemek dol­gozói, köztük a brigádtagok, nemcsak a művelődési köz­pont rendszeres látogatói, ma­guk is vállalkoznak önálló rendezvényekre. Tavaly pél­dául az ÁFÉSZ lakatosbrigád­ja rendezett író—olvasó talál­kozót Szentmihályi Szabó Pé­terrel. Az Ady-vetélkedő szer­vezésében hat szocialista bri­gád vett részt. A verseny ered­ményeit 1978-ban is élvezik, hiszen a győztesek az idén mennek Erdélybe. Ilyen előzmények után nem volt alaptalan a bizakodás, hogy az 1978-ra vonatkozó Kuplungtárcsák - kombájnokhoz Az idén 20 ezer kuplungtárcsát gyártanak az SZMD kom­bájnokhoz a monori MEZŐGÉP aszódi gyáregységében. Deme Pál a szegecselő gépet kezeli. Barcza Zsolt felvétele SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Jobban játszottak kézilabdásaink Kézilabdázóink kupaküzdel­meinek ismét Hatvan és Du­nakeszi volt a színhelye. Az előző hetihez képest kedve­zőbb mérleggel zárták a hét­végét. Két győzelemmel, egy döntetlennel és egy vereség­gel térhettek haza. Az átiga­zolások során Gödöllőre ke­rült játékosok csak egy mér­kőzésen játszottak. Dióhéjban az eredmények­ről: Egri Finommechanika—GSC 29—29 (17—14). Gólokban gazdag, jó iramú, sportszerű mérkőzést láthatott a közönség. Az igen jó képes­ségű egri csapat végig veze­tett, a második félidő közepé­től (5 gólos hátránnyal) jól hajrázott a GSC és közvetle­nül a befejezés előtt egyen­lített. Ekkor a győzelem sem látszott lehetetlennek. A legjobb góldobók: Apáti (7), Bede—Szabó (6—6). Jók: Kolesza, Bede, Apáti. GSC—Siroki Vasas 18—17 (8-7). Ezt a mérkőzést a gödöllői csapat tette szorossá, kapu­fákkal, gólhelyzetek sorozatos kihagyásával. A legjobb gól­dobó: Epyes (7). Jók: Kolesza, Bede, Apáti. GSC—Szőnyi SE 19—24 (10—13). A ió játékosokat felvonul­tató Szőny ellen kemény, he­lyenként durva mérkőzést ví­vott csapatunk. Baloghot, a kapust véglegesen kiállítot­ták a mérkőzést vezető bíró megsértéséért. A legjobb gól­dobók: Bede, Sasvári (7—7). Dunakeszi Vasutas II—GSC 9—12 (5—6). A három ifjúsági játékos­sal felálló gödöllőiek így is biztosan nyertek. A legjobb góldobó: Szatmári (5). Jók: Koza, Szatmári, Gulyás. M. M. Edzett ifjúságért Uszóverssny Jelentkezés a helyszínen Az Edzett ifjúságért mozga­lom keretében rendeznek úszóversenyt január 29-én, va­sárnap reggel kilenc órától 13 óráig az Agrártudományi Egyetem fedett uszodájában. Az érdeklődéstől függően a következő számokban lesznek versenyek. Férfiak: 100 méte. rés gyorsúszás, 100 méteres mellúszás, 100 méteres váltó­úszás. Nők: 50 méteres mell- és gyorsúszás. Számonként az első helye­zettek oklvelet és tárgyjutal­mat, a másodikok és harma­dikok oklevelet kapnak. megbeszélés is sikeres lesz. öt gazdasági egység 19 bri­gádjának vezetője vett részt a megbeszélésen. A tanácskozók elhatározták, hogy ezentúl minden év elején tartanak ha­sonlót. Ügy döntöttek, hogy a község szocialista brigádjai csatlakoznak az Uj Tükör klubhoz. Enyém a szó címmel bemutatják brigádnévadóikat. Két érdekes kezdeményezésről is beszámoltak a megbeszélé­sen. A József Attiír. brigád vállalta, hogy a bemutatkozó összejövetelt az üzemben tart­ja, a Rákóczi brigád a műve­lődési házban mutatja be név­adóját és a kollektíva tagjai az alkalmat felhasználják ar­ra is, hogy elbeszélgessenek a brigádvállalások előkészítésé­ről. A brigádok közös határoza­ta értelmében csatlakoznak az intézmény kirándulási prog­ramjaihoz. Rákóczi és Zrínyi életének alaposabb megisme­rése céljából Sárospatakra, Zemplénbe és Szigetvárra lá­togatnak. Vállalják, hogy 1978- ban az üzemekben népszerű­sítik a nagyközségi könyvtá­rat, részt vesznek a könyvtár és a művelődési központ által, rendezett író—olvasó találko­zókon. Több hozzászóló kérte, hogy a művelődési központ ősztől szervezze meg a brigádveze­tők akadémiáját, s dolgozza ki a tematikáját közöséin a gaz­dasági vezetőkkel. Fu. G. Sikeresen vizsgázik a Beton- és Vasbetonipari Művek szol­noki gyárának új terméke, az összerakható vasbetonsiló. Az első mintadarabot a tiszakécs- kei Béke, és Szabadság tsz- ben szerelték össze. A siló há. rom méter magas és feltöltése gépi erővel történt. A számítá­sok szerint egy 100 elemből összerakott vasbetonsiló, két­száz jószágot befogadó szarvasmarhatelep egy évi si- lótaka,rmány-szükségletét fo­gadja be. A PpCT Áp k í ii n Ki k i ADjQ »•ÜS-Ä*- ­J..'„ „. ;• ■ L.O | lyiCvj Y cl rllril •; -'-I-:-1 y /' tv*:, JAr l\U.LUjyrvj msggi-•/!}> V. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM 1978. JANUÁR 26., CSÜTÖRTÖK Nehéz esztendő után — nehezebb Jó évet zártak a vegyesipariak Javítják a szolgáltatás minőségét Lehet-e valamely üzem, szövetkezet, vállalat éves gaz­dasági terve könnyű? Szigo­rúan végiggondolva, csak oda lyukadhatunk ki, hogy nem. Különösen nem akkor, ha nyereségre orientált a gazda­ság, és önállóan döntenek a vállalatok a közgazdasági szabályozók megszabta hatá­rok között. Aligha szorul kije­lentésünk hosszasabb bizonyí­tásra, hiszen a nyereségre való törekvés a termelés mennyiségének és minőségé­nek szüntelen növelésére, il­letve javítására sarkall, ami­nek párosulnia kell a gyárt mányok előállítására fordított idő, anyag és munkaerő csökkentésével. Viszonylag Minden terv csak viszony­lag könnyű, avagy nehéz. Áz előbb vázlatosan leírt szöve­vényrendszer egyik esetben úgy alakul, hogy a vállala­tok bizonyos csoportja az át­lagosnál kisebb erőfeszítéssel jut haszonhoz, a másik há­nyad nehezebben. Hosszú időt figyelembe véve azonban a hátrányok és előnyök ki­egyenlítődnek. Szávai Tibor, a Gödöllői Vegyesipari Szövetkezet elnö­ke 1977 elején is azt hangoz­tatta, amit 1978 januárjában: Tervünk teljesítésében minden erőnket mozgósíta­nunk kell, kihasználni minél nagyobb mértékben a tarta­lékokat, hasznosítani a dolgo­zók kezdeményezéseit, a munkaversenyt, még a szö­vetkezethez, a kollektívához való tartozás érzésének a munkában, teljesítmények­ben megmutatkozó, dekával és centiméterrel, forinttal nem mérhető többletét is. És amikor azt kérdeztem, a tavalyi szép sikereket minek köszönhetik, kiemelhetŐ-e né­hány, az eredményeket meg­határozó éles vonás, válaszá­val nem okozott meglepetést. Nem volt ilyen. Volt azonban sok-sok apró tényező, mozza­nat, aminek eredményeként emelkedett a termelékenység, 7lőtt a dolgozók jövedelme, s megalapozódott a továbblépés, a feljebb lépés. Árbevétel Nem lesz könnyű 17 millió­ról 18,8-re tornászni a teljes termelési értéket, mondotta éppen egy esztendeje Szávai Tibor. Nehéz volt, de sikerült, másfél százalékkal még túl is teljesítették. Elégedettek az árbevétellel, noha elmaradtak az előirányzattól, 99 százalék­ra teljesítették. Elégedettsé­gük oka, hogy 1976-hoz vi­szonyítva, tehát a bázishoz, ahogy a szaknyelv mondja, majdnem tíz százalékkal nőttek bevételeik, s ami szin­tén nem elhanyagolható, ki­sebb létszámmal érték el. Az utóbbi tényből arra kö­vetkeztethetünk, hogy a ve­gyesipari szövetkezet termelé­kenyebben dolgozott, mint a korábbi években. Két fő ösz- szetevőjét említhetjük: egy­részt jobban kihasználták a munkaidőt, másrészt kicse­réltek néhány elavult gépet. Egy mondat erejéig belevágva a tervekbe: az elöregedett géppark cseréjét tovább foly­tatják, új esztergát vásárol­nak és néhány más, a mun­kát nemcsak gyorsító, de könnyebbé tevő szerszámot is. Például lemezvágót. Visszatérve a múlt évi tel­jesítményre, a teljesség igé­nye nélkül említsünk meg néhányat az eredményesség összetevői közül. Mit takar például ez a mondat: szilár­dult a munkafegyelem? Azt, hogy ha hatkor kezdődik a munkaidő, akkor valóban hat­kor látnak hozzá a munká­hoz. Eddig, szabálytalanul, az ebédidőt a nyolcórás munka­időből hasították ki, ezentúl az étkezési, tegyük hozzá, fi­zetett szünetet ledolgozzák, ami évente kétezerötszáz órát jelent, összehasonlításul: a szövetkezet létszáma száz- nyolcvan. Példa a jobb‘"gaz­dálkodásra, ha úgy tetszik: manőverezésre: a korábbinál jóval több anyagot szereztek be a gyártótól, illetve a kész­letező vállalattól, ami közis­merten olcsóbb, mintha a kis­kereskedelemtől vették volna. A gyártmányszerkezet ügyes alakítása, a néhány partner­rel való jó kooperáció szintén lendített a szövetkezet szeke­rén. Bérek Néhány szót a bérekről. Majdnem hat százalékkal emelkedett a szövetkezet bér- színvonala, s a harmincnégy­ezer forintos évi átlaggal áll­ja az összehasonlítást a város­ban működő más üzemekkel, szövetkezetekkel. A szóródás megítéléséhez a két szélső adat: a legkisebb évi 27 ezer forint, a legmagasabb 45 ezer. Ebből sejthető, mutatkoznak különbségék a részlegek kö­zött is. A lakatosüzem a bá­zisévhez viszonyítva kerekít­ve 113 százalékra, a háztartá­si kisgépeket javító részleg szintén kerekítve, 79 százalék­ra teljesítette tervét, összes­ségében egyébként a szolgál­tatás, amelyik kiemelt tevé­kenysége a szövetkezetnek, teljesítette tervét, ami azért is figyelemre méltó, mert itt van a legtöbb bizonytalansági tényező. Az idén a vegyesipari szö­vetkezet termelési értékben túl akar jutni a 20 millió fo­rinton. A termelési szerkeze­tet nem kívánják bővíteni, a meglevő részlegek eredmé­nyességét szeretnék fokozni, a szolgáltatás minőségét javí­tani. Folytatják a géppark korszerűsítését, a háztartási kisgépeket javító részleget megfelelő műszerekkel látják el, s így. a többi között, le­hetővé válik a Bosch—Lehel hűtőszekrények minden ele­mének helybeli javítása. A szövetkezet vezetősége a nehéz, feszített tervet elfo­gadta, rövideden a közgyűlés elé terjesztik Teljesítése, ha kihasználják a kínál! ózó te­hetőségeket, szövetkezeten belül és kívül ha nem is lesz könnyű felada* de megoldha­tó, miként az vált t valy is. K. P. tendőben megrendezi a házi halfogó bajnokságát, amelyen szép számmal vesznek részt a sporttársak, hisz a győzelem dicsősége mellett értékes tárgyjutalomban is részesül­nek a győztesek. Január 28-án, az aszódi helyőrségi klubban rendezik meg az évi rendes közgyűlésü­ket az aszódi horgászok, melyen az 1977. évi eredmé­nyekről, és az 1978. évi felada­tokról tanácskoznak. Tiszta víz — rendezett vízpart! Ez lesz az év jelmondata, mely­nek szellemében folytatják te­vékenységüket a helyi horgá­szok. Nemcsak a hal fogása a cél, hanem a környezet tisz­taságának a megóvása is. En­nek érdekében nagytakarítást végeznek még február hónap­ban a tóparton, tavasszal pe­dig a községi tanács által ajándékozott fákat ültetik el a tó köré. Mecénás nélkül Az aszódi horgászegyesülel önellátó sportszervezet. A mű­ködéséhez, a halasításhoz szükséges . pénzösszeget a ta­gok adják össze. Nincs mecé­nás ipari üzem, vagy termelő- szövetkezetük, mint annyi más magyarországi horgász- és egyéb sportegyesületnek. Itt a szórakozás, a pihenés, lehető ségét mindenki megfizet: Ezért is óvják, őrzik a vizet, a tópartot, a halakat a horgá szók. Mert így a tiszta, széf környezetben kellemesen tölt hetik el a hétvégeket, a sza badság, a pihenés óráit. S ha még közben halat is fognak, az már ráadás. A. I. hat kedvenc sportjának. A víz­ben ponty, amur, süllő, csuka, kárász, compó, vörösszárnyú keszeg és sügér található. A törpeharcsa, amely még tavasz- szal nagy mennyiségben élt a tóban, június folyamán egy, csak erre a halfajra ártalmas vírusos megbetegedés követ­keztében kipusztult. Sokan bánkódnak miatta, mert az örökké éhes törpe jól elszóra­koztatta a horgászokat. Aki azonban ismeri a törpeharcsa ikra- és ivadékfaló természe­tét, az örömmel vette a ter­mészetnek ezt az ajándék sze­lektálását. Rekordlista Az aszódi horgászok elsősor­ban pontyra és süllőre hor­gásznak. A legnagyobb sárga- hasú, amit a tóból kifogtak 8,60 kg volt, de ennél még na­gyobbak is találhatók benne. Többen megállapíthatták ezt, amikor valamelyik pontynagy­apó, vagy nagyanyó eltépte erős, műanyag zsinegüket, ki­egyenesítette horgaikat. Süllő, vagy ahogyan a Balaton mel­lett nevezik, fogas szintén szép számmal található a tóban. Ez a nemes ragadozó nagyon ked­veli tartózkodási helyét, mert rendszeresen szaporodik. Az abszolút halfogási rekordot ezer a nyáron érték el, ami­kor is megszákoltak egy 12,30 kilogrammos növényevő amurt. A természetes szaporodás mellett az egyesület rendszeres telepítéssel segíti elő a víz halgazdaságát. 1977 őszén 14 mázsa háromnyaras ponty­ivadékot helyeztek a tóba. Az egyesület minden esz­Valamikor úri passziónak, hóbortos emberek időtöltésé­nek tartották a horgászatot. Ma, amikor a szabad idő roha­mos növekedése következté­ben a hivatalos engedéllyel rendelkező felnőtt, ifjúsági és gyermekhorgászok száma meg­közelíti a kétszázezres létszá­mot, már senki sem vélekedik így. Sőt! Egyre többen isme­rik fel, hogy a rohanó életünk által megtépázott idegrendsze­rünket éppen a víz mellett el­töltött órák, napok pihentetik, javítják meg a legjobban. A szabad levegőn, a napfény­ben, a csöndben, horgászással eltöltött néhány óra sokkal többet ér, szervezetünk regene­rálódását sokkal jobban előse­gíti, mint a feketekávé, a nyugtató tabletták sokasága. Dombok között A horgászást, valamikor csak a természetes vizeken űz­hették e nagyszerű sport sze­relmesei. A mezőgazdaság szo­cialista átszervezése, és a kor­szerű vízgazdálkodás eredmé­nyeképpen az elmúlt másfél évtizedben számos víztározót létesítettek, amelyek elsődle­gesen öntözési célokat szolgál­nak, de kiválóan alkalmasak a haltartásra, a horgászásra is. Ezt ismerték fel a lelkes aszódi horgászok is, akik meg­szerezték a halászati jogot a domonyvölgyi víztározóra, majd ezt követően — hat évvel ezelőtt — megszervezték az aszódi horgászegyesületet, amelynek 60 tagja csodálatos környezetben, a szőlőkkel és : erdőkkel borított dombok kö- i zött elterülő víztározón hódol­Kellemes hét végék Áranyhasú hal a horgon Tiszta viz — rendezett part

Next

/
Oldalképek
Tartalom