Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-25 / 21. szám
«sc irr Avatás Budaörsön Üzemorvosi rendelő bárom hét alatt „... Az üzemorvosi rendelőben tartott közegészségügyi szemlén megállapítottuk, hogy a helyiségek egymáshoz való kapcsolata közegészségügyi és járványügyi szempontból nem megfelelő... Az átalakítást egyéb közegészségügyi hiányosságok is indokolttá teszik: a linóleum-borítás felújításra szorul, az öltözőben kis mérete miatt szekrény elhelyezésére nincs lehetőség, a fektetőben dobozokban tárolják a készenléti kötszereket, emiatt a helyiség rendkívül zsúfolt, a zuhanyozó a váróhelyiségbe szellőzik...” Egy esztendeje kelt ez a jelentés, s ma egészen más állapotokról szólhatna a köz- egészségügy ellenőre: az Ipari Szerelvény- és Gépgyár budaörsi központi telepén — háziünnepség keretében — tegnap délelőtt avatták a kibővített, minden ízében újjáalakított üzemorvosi rendelőt. A vendégeket — a járás, a megye vezető üzemorvosait, a gyár gazdasági és tömegszervezeti vezetőit — Nagy József vezérigazgató arról tájékoztatta, hogy rendkívüli gondot fordítanak dolgozóik szociális körülményeinek jobbá tételére. Így például Mátészalkán és Gyöngyösön öltözőket, fürdőket építettek az ottani gyáregységek dolgozóinak, s a sorban — talán éppen a KÖJÁL- ellenőrzés hatására — idén az üzemorvosi rendelő következett Az ünnepség résztvevői együtt tekintették meg a 12 helyiséget magába foglaló Tegnap a Csepel Autógyári ban együttes ülésen vettek részt a vállalati szakszervezeti tanács tagjai és a bizalmi küldöttek. Ülésükön megjelent és felszólalt Herczeg Károly, a SZOT főtitkárhelyettese is. Ugyancsak részt vett a tanácskozáson Jámbor Miklós, az SZMT vezető titkára és dr. Novák Béla, a Csepel Autógyár vezérigazgatója. Homoródi Andorné, a vállalat gazdasági igazgatójának előterjesztésében tárgyalták meg a Csepel Autógyár 1978. I megújhodott rendelőt: a váró- ' ban virágok, a falon elsősegélynyújtási plakátok. Fejmagasságig csempe borítja a zuhanyozót, és az üzemorvosi rendelőt, amelyben tágas beépített szekrény is van. A réginél háromszorta nagyobb a fogorvosi szoba. Közepén a legkorszerűbb csehszlovák gyártmányú turbinahajtású, vízhűtéses fúrógép áll. Az üzemi fogorvos dr. Kardos Ferenc szerint fájdalommentes kezelést biztosít. Dr. Fehér Csilla üzemorvos mutatta be a kétágyas fektetőt, s az új laboratóriumot Dr. Somlai Ferenc, az ISG igazgatási és szociálpolitikai főosztályvezetője elmondta, hogy a munkát december 17- én kezdte a gyár központi építőipari üzeme. Harminchat munkás szombatokon és vasárnapokon csakúgy, mint hétköznap három hét alatt végzett az átalakítással, amelynek eredménye, hogy megkétszereződött a rendelő alapterülete. Az építők, az egészségügyi dolgozók — a berendezéseket, költözködéskor — 500 órányi társadalmi munkával segítették a gyors befejezést. Félmillió forintba került az átépítés, s a központi telep 2000 dolgozóját mától korszerűbb körülmények között fogadhatja az üzemi gyógyász. Egyelőre még berendezetten, de elkészült az a helyiség is, melyben az év végén megkezdik a nőgyógyászati és bőr- gyógyászati szakrendelést. V. G. P. évre szóló gazdasági termelési tervét. Az előterjesztéssel a vszt-tagok és bizalmi küldöttek egyetértettek, s több hozzászólás után elfogadásra ajánlották a vállalat vezérigazgatójának. Az idei szociális tervet Gabá- nyi Lajos, személyzeti igazgató adta elő. A szakszervezeti vezetők egyhangúlag elfogadták ezt az előterjesztést is. Az ülés napirendjén szerepelt még a vszt idei munkatervének és az 1978-as cselekvési programnak a megvitatása. A KISZ-szervezetekben Választásokra készülnek Az elkövetkezendő hetekben Pest megye 35 ezer ifjúkommunistája fontos számadásra készül: további munkájukat jelentős mértékben befolyásolják majd az érté- kelő-vezetőségválasztó, a mozgalmi évet indító KlSZ-alap- szervezeti taggyűlések, valamint az alapszervezeteket közvetlenül irányító KISZ- bizottságok küldöttgyűléseinek sikeres lebonyolítása. A KISZ Pest megyei bizottságának pontos ütemezési terve szerint március 15-ig sor kerül az alapszervezeteket közvetlenül irányító K1SZ- bizottságok küldöttgyűlésére, valamint a mozgalmi évet indító KISZ-alapszervezeti taggyűlésekre. Április elsejéig minden községi, illetve nagyközségi KISZ-bizottság beszámol a tagságnak a IX. kongresszus óta végzett munkáról, az eredményekről, s az előttük álló feladatokról. A járási és a városi KISZ-bi- zottságok küldöttgyűléseit az ütemezési terv szerint április 30-ig kell lebonyolítani. Az eseménysorozat végén, júniusban rendezik a KISZ Pest megyei bizottságának küldöttgyűlését. A választásokkal szoros összefüggésben — a felkészülési terv szerint — az elmúlt időszakban a járási és városi KISZ-bizottságok megtárgyalták káderutánpótlási és -képzési tervüket. A választások előkészületeinek jegyében mind a KISZ Központi Bizottsága, mind pedig a KISZ Pest megyei bizottsága felkészítette már az apparátus tagjait a legfontosabb tennivalókra. A központi tájékoztató után a megyei, illetve a járási és a városi KISZ-bi- zottságok munkatársainak tájékoztatását a sződligeti KISZ-vezetőképző iskolán tartják. A kétnapos megbeszélés ideje alatt a szervezeti élettel kapcsolatos tudnivalók mellett aktuális kül- és belpolitikai tájékoztatót is meghallgattak a résztvevők. Pilisszentlászló első házai hirtelen bukkannak fel a faluba vezető lejtőn. Ha az ember nem szándékkal jönne e településre (kirándulna, vagy a számos történelmi emléket rejtő lankákat fürkészné), talán észre sem venné a községet. Pedig az itt élő 960 ember problémája néha megsokszorozódva jelentkezik. Egy út vezet a faluba, mely a főtéren — ide építették az iskolát, a tanácsot, a boltot és az óvodát — 360 fokos kanyart véve tér vissza önmagába. A legközelebbi munkalehetőséget a Pilisi Parkerdő Gazdaság, a távolabbit Szentendre és a főváros nyújtja... Kritikus hangvétellel A Pilisszentlászlón működő pártalapszervezetben tíz kommunista tevékenykedik: a tanácselnök, a helybeli pedagógusok, a nyugdíjas Iskolaigazgató alkotják e maroknyi közösséget. A pártalapszervezet a napokban tartotta éves munkáját értékelő beszámoló taggyűlését. Már a beszámoló megragadta — kritikus hangvételével, az elkövetkezendő feladatok pontos meghatározásával — a hallgatót. Idézzünk fel a titkár beszámolójából egy gondolatot, amely a mottója is lehetne a riportnak. — Alapszervezetünk kis létszámú — mondta Winkler Andrásné vezető óvónő, az alapszervezeti párttitkár. — A közvetlen pártfeladatokon kívül sok egyéb megbízatást kell vállalnunk, amíg a pár- tonkívüli tömegszervezeti vezetők, aktivisták is magukénak érzik azt az ügyet, melyért önként ajánlották fel munkájukat. Személyre szólóan értékelte a pártmegbízatásokat. Nemegyszer elmarasztaló, ám segítőkész volt az ítélete. A párttitkár beszámolóját követő vitából, melyben minden egyes párttag kifejtette a véleményét, kiderült, mi a pártmunka fő színtere. Röviden így összegezhető: a falu. Ivóvizgondok Csuport Sándor Pílisszent- lászló tanácselnökének szívügye a falubeliek sorsa, a község fejlődése. Amikor pártmegbízatásáról beszél, óhatatlanul felsorolja a falu eredményeit, s felhívja a figyelmet a problémákra, melyek megoldásáért — a gyakorlat szerint — sok esetben a pártszervezetnek kell tennie. Az eredményekkel kezdte hozzászólását. — Megkezdődött az elmúlt évben az óvodaépítkezés, de ez a munka áthúzódik 1978-ra. Elkészült a Dózsa György utca kialakításának költségvetése, s 99 százalékban a ravatalozó építése is befejeződött. A falu fejlődése politikai kérdés. Az emberek számon kérik tőlünk, mit tettünk azért, hogy terveink megvalósuljanak. Különösen tőlünk, kommunistáktól. — Kritikusan kell vizsgálnunk dolgainkat. Nézzük csak az egyik legfontosabbat, a vízellátás helyzetét! A faluban nincsen vezetékes víz. A legutóbbi vizsgálatok idején vett vízminta szennyezettnek bizonyult, s ez igencsak égető problémává teszi a kérdés megoldását. Először szóljunk a jelenlegi helyzetről: az emberek otthonaikban kialakított ciszternákban gyűjtik a vizet. Az ivóvizet a falu közepéről, a néhány nyilvános kútról hordják haza, nem egy esetben 500—600 méter távolságra, rendszerint felfelé az emelkedőn. — Mit mondjunk azoknak az embereknek, kommunistákként, akik időről időre szóvá teszik ezeket a gondokat? Szerintem kétféleképpen oldható meg a probléma: vagy megvárjuk, amíg ideérkezik a legközelebbi — megfelelő ivóvízzel ellátott — községből a vezeték, vagy törpevízművet építtetünk. A kilátásaink? A járási hivatal illetékes szakemberei szerint a mostani ötéves tervben, s előreláthatólag a következőben sem lesz meg e sok milliós fejlesztés anyagi fedezete. A pártszervezetnek azonban addig is tennie kell, hogy a helybeli tanács, illetőleg a járási hivatal munkatársai megoldást találjanak. Összevonás előkészítés nélkül Molnár Gusztáv, az általános iskola igazgatójának a pártmegbízatása, a Hazafias Népfront helybeli szervezetének a támogatása volt. A beszámoló szerint tavalyi pártmegbízatását rosszul látta el. Az okok megindoklására részletesen kitért a beszámoló. Nemcsak a pontos és a megalapozott kritika végett, . hanem, mert olyan kérdés-rpl. volt szó, amely többé-kevésbé megbolygatta a falu életét Miért nem látta el a feladatát. a pártmegbízatását megfelelően Molnár Gusztáv? — Az elmúlt évben utasításként megkaptuk — a járási hivatal, illetőleg a megyei tanács jóváhagyásával — a határozatot — mondja az iskolaigazgató —, mely szerint a félsőtagozatos, ötödikes és hatodikos, illetve hetedikes és nyolcadikos osztályainkat ösz- szevonják. Felettes szerveink előzőleg nem kérdezték meg sem az iskola vezetését, sem a helybeli tanács és a párt- szervezet vezetőit. Nem tudtuk ezért, hogyan oktassuk a szlovák nyelvet a jövőben, lévén nemzetiségi az iskolánk. A döntés a statisztika alapján született, minthogy felsőtagozatos osztályainkban a létszám tíznél ' kevesebbre csökkent. Szerintünk: minden rendelet akkor igazán hatékony, ha alkalmazásánál figyelembe vesszük a helyi sajátosságokat. — A jelenlegi helyzet? Három pedagógus — köztük egy volt iskolaigazgató-helyettes — elment. Több szülő — vállalva a bejárás okozta nehézségeket — másik iskolába íratta be gyerekét. A tanulók tudásának színvonala az elmúlt évben legalább egy osztályzatnyit csökkent. Mindezt főként az összevonás előkészítésének hiánya okozta. Az átszervezett oktatáshoz az — 1969-ben kiadott — útmutatót több hónapos késéssel sikerült megszereznünk. És az sem nemzetiségi iskolának készült. Ki sem látszottam e munkából tavaly. Figyelnek a fiatalokra E témához hozzászólt Zöld András szervező titkár, az iskola tanára is: — Akad például olyan tanítási nap, melyen a reggel 7 órakor kezdődő hittannal és a szakköri foglalkozásokkal együtt tíz órája van a gyerekeknek. Szombaton amúgy is hétórás a felsőtagozatosok oktatási ideje. Haller István nyugdíjas iskolaigazgató először egy epizódot említ. A napokban kapott levelet egy ismert kórus- vezetőtől, aki arra kérte őt, hogy nevezze be a falu., nemzetiségi énekkarát, melyet korábban ő irányított, az idei minősítő versenyre. Az énekkar azonban ma már nem működik. A hajdani iskola- igazgató elmondta: a pártszervezet tavaly is nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy,’^megszervezze a faluban a nemzetiségi hagyományok ápolását, ám nem sok sikerrel. így e munka idén is a feladatok közé tartozik. Ezután másik kérdésre tért át: — Évek óta köztudottan gyengén, alig-alig működik a községi KISZ-szervezet. Mindezt az energikus, tennikész vezető, az érdeklődés hiánya okozza. A pártszervezet az elmúlt évben sok segítséget adott a fiataloknak, ám a támogatás megszűnésével ismét a holtpontra jutott az ifjúsági szövetség falubeli munkája. Következetesebben kellene bevonni az arra érdemes fiatalokat— felelős megbízatásokat adva — a falu életének az irányításába. Így volt ez a sportkör esetében is, amely ma már jól működik. Ezek voltak a legfontosabb gondolatok, amelyekre Winkler Andrásné párttitkár vitazáró összefoglalójában részletesen kitért. Hangsúlyozta: idén is fokozott figyelemmel kíséri a pártalapszervezet a központi és a helyi pártszervek határozataiból adódó helyi tennivalók megvalósítását. Beszámolt arról is, hogy éppen a taggyűlés befejezése után kezdődik a községi KISZ- szervezet alakuló összejövetele, melyen áttekintik a fiatalok elmúlt évi tevékenységüket és meghatározzák az idei feladatokat. E területen valóban sok a tennivaló. ★ Pilisszentlászlón a kommunisták magasra helyezték a mozgalmi munka mércéjét. Sokrétű és mozgalmas e pártalapszervezet tevékenysége. Mindezt a helyi adottságok követelik, mert mint a párt- titkár beszámolójából is kiérezhető: a párttagok aktív támogatása, cselekvő részvétele nélkül egyelőre még nehéz az előrelépés. Virág Ferenc A Központi Statisztikai Hivatal vizsgálata szerint 1973-ban az aktív keresők 58 százaléka tartozott a munkásosztályhoz, 14,6 százaléka a szövetkezeti parasztsághoz, 24 százaléka a szellemi dolgozókhoz és 3,4 százaléka a kisárutermelőkhöz. Napjainkban tehát az aktív keresők többségét alkotja a munkásosztály, amelyhez soroljuk a statisztikai gyakorlatban a mezőgazdaság szövetkezeti szektora kivételével az ösz- szes fizikai dolgozót, valamint a szellemi dolgozók közül a termelés közvetlen irányítóit; művezetőket, technikusakat, diszpécsereket; raktárosokat; forgalmi, szállítási irányítókat AZ AKTIV KERESŐK OSZTÁLY- ES RETEGTAGOZODASA (SZÁZALÉKBAN) 1949. 1960. 1970. 1973. Munkásosztály 38,8 50,8 57,1 58,0 Szövetkezeti paraszt 8,3 16,0 22,3 21,0 Kisárutermelő 50,7 21,1 3,2 3,4 Tőkés, földbirtokos vagyonából élő 1,9 0,1 ■— összesen: 100,0 100,0 100,0 100,0 Az MSZMP politikáját folyamato- in a munkásosztály vezető szerepéik érvényesítése határozza meg. A írt Központi Bizottsága 1958-ban és )74-ben kiemelten is foglalkozott a unkásosztály helyzetének elemzővel, az ebből adódó feladatok egjelölésével. Legutóbb pedig a írt XI. kongresszusán elfogadott rogramnyilatkozat állapította meg. ogy „szocialista társadalmunk védő osztálya a munkásosztály. Vezető :erepe a szocializmus építésének lőszakában mindvégig megmarad, irsadalmi befolyása tovább erősö- ik. Növekszik politikai felkészültsé- e, általános és szakmai műveltsége, ’evékenységében csökken a szak- épzetlen, nő a szakképzett munka szakában közel megduplázódott. Ez a számszerű növekedés pedig elsősorban az ipari-építőipari ágazatokban volt jelentős. Ennek eredményeként a munkásosztályhoz tartozók között 57,6 százalék az ipari-építőipari fizikai dolgozók aránya. Az 1980-as évektől kezdve az ipari fizikai dolgozók száma a korábbinál mérsékeltebb ütemben emelkedett, majd 1970 után némileg visszaesett és ugyanezen időszakban az építőipari munkásság növekedése is lassúbbá vált. Lényegében arról van szó, hogy 1970-re az ipari-építőipari munkások száma elérte azt a szintet, amely gazdasági-társadalmi fejlődésünknek megfelel és a jövőben arra számíthatunk, hogy a fejlett országokra jellemző átalakulási folyamatoknak megfelelően elsősorban a harmadik szektorban foglalkoztatott munkások száma és aránya fog növekedni. Magyarországon korábban elhangzottak olyan nézetek, hogy a munkásosztály nagyarányú számszerű növekedése, valamint azok a társadalmi átrétegződési folyamatok, amelyeknek során a munkásosztály legjobbjai vezető pozícióba kerültek és a számszerű növekedés főleg parasztok és azok gyermekeinek munkássá válásából adódott, a munkás- osztály „felhígulását” eredményezték. Ennek a felfogásnak azonban élesen ellentmond az, hogy a számszerű növekedés időszakában, de különösen az elmúlt 15 esztendőben jelentősen nőtt a munkásosztály általános és szakmai műveltségi színvonala. A MUNKÁSOSZTÁLY AKTÍV KERESŐINEK ISKOLAI VÉGZETTSÉGE ÉS FOGLALKOZÁSI MINŐSÉGE (SZÁZALÉKBAN) aránya. Soraiban emelkedik a magasabb képzettségű munkások száma, új igények és képességek is kifejlődnek, amelyek elősegítik mind több munkás aktív részvételét a termelési folyamatok irányításában, a közéletben, a közügyek intézésében. A munkásosztály szerepe növekszik a szocialista életmód térhódításában és általánossá válásában is. A munkásosztály általános műveltségének, szakmai képzettségének emelése, új és növekvő szükségleteinek kielégítése nem csupán gazdasági, hanem lényeges társadalompolitikai feladat.” Már az eddigiekben is utaltunk arra. hogy a munkásosztályhoz tartozók száma a szocialista építés idő1949. I960. 1970. 1973. 0—7. osztály 80 66 40 35 8. osztály 18 30 52 56 Érettségi 2 4 8 9 összesen : 100 100 100 100 Termelés közvetlen irányítója 3 3 S 5 Szakmunkás 29 32 37 40 Betanított munkás 14 27 31 31 Segédmunkás 54 38 27 24 összesen : 100 100 100 100 Míg 1960-ban csak a munkások egyharmada, addig napjainkban már kétharmada végezte el legalább a 8 osztályos általános iskolát, nőtt a szakképzett munkások aránya, és a 30 év alatti szakmunkásoknak már közel egyharmada rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal is. A számszerű növekedés tehát nemcsak a munkásosztály arányának, hanem társadalmi súlyának növekedésével is együttjárt. A munkásosztályhoz tartozók több mint 90 százaléka a felszabadulás után vált munkássá és így társadalmi helyzetét éppúgy, mint tudatát már a felszabadulást követően kialakult szocialista társadalmi viszonyok határozzák meg. Kolosi Tamás (Következik: .. A PARASZTSÁG) Herczeg Károly a Csepel Autó szakszervezeti tanácskozásán A község fejődésének segítői Beszámoló taggyűlés PilisszenHászlón 3. á munkásosztály
