Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-18 / 15. szám

■"Tiíradó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM 197S. JANUAR 18., SZERDA Jog- és hatáskör Döntés, véleményezés, módszer Szakszervezeti tanácskozás a konzervgyárban Víz véd a fagytól Saláta, paprika - fóliasátorban Préselik a táphengereket KIOSZ Közösségi élet Művelődés és sakk Az utóbbi időben mind gyakrabban keresik fel a kis­iparosok nemcsak ügyes-bajos dolgaikkal, hanem szabad ide­jükben, hasznos kikapcsoló­dást is keresve a KIOSZ helyi központját. Kedvező előjelek között kezdték az új évet is, hiszen itt tartották a város minden bizonnyal leghangula­tosabb . szilveszteri mulatságát. Rendszeresen itt találkozik a KIOSZ csaknem húsz sakko­zója is, Pallagi Tibor vezeté­sével. Régi hagyományt eleve­nített fel Nyíri Lajos, a KIOSZ kultúrfelelőse, amikor a na­pokban biliárdversenyt szer­vezett 24 résztvevővel. A szur­kolók népes táborában ott volt Pothorszki Péter, a KIOSZ helyi elnöke és Pej János, a KIOSZ megyei vezetőségének tagja is. Mint mondották, a szabad idő kellemes eltöltésé­re mint több lehetőséget igye­keznek teremteni, hogy valódi közösségi élet alakuljon ki Nagykőrös kisiparosai köré­Január 14-én Kecskeméten, a városi sportcsarnokban 12 férfi és 4 női csapattal téli teremkézilabda kupamérkőzés­sorozat kezdődött. NB I B-s, NB Il-es és megyei osztályú együttesek vannak a vetélke­dők között. A férfiak mező­nyét két csoportra osztották. Négy játéknapon mérkőznek a résztvevők, majd befejezésül a csoportok azonos helyezettjei helyosztó mérkőzésekkel dön­tik el a végső sorrendet. Nagykőrösi Kinizsi—Kecske­méti MEZŐGÉP 27—26 (14— 14). Nk.: Szabó — M. Szűcs, Vikartóczki (4), Dér (12), Cson­tos (1), Fülep (5), Mészáros (1); csere: Juhász — Varsá­nyi (3), Kiss M. (1). A napokban tanácskozásra gyűltek össze a Nagykőrösi Konzervgyár szakszervezeti bizalmijai és a szakszervezeti tanács tagjai. Noha ez alka­lommal is szó esett, Görbe Ferenc tájékoztatója alapján, a vállalat előtt álló feladatok­ról. a tanácskozás témája mégiscsak szakszervezeti bel- ügy volt. Testület — Egyszóval olyan kérdések megvitatása, melyek a válla­lat valamennyi dolgozóját, a segédmunkást, a betanított és szakmunkást, a művezetőt, az üzemvezetőt, az igazgatót, az Az ifjúságiaknál 5, a most először kiírt serdülő úttörő bajnokságban is 5 csapat mér­kőzik (utóbbiban körösiek is indulhatnának). S. Z. MOZIMŰSOR Tojásrántotta. Színes fran­cia film. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. KISKÖRZETI MOZI AZ ARBÓZI ISKOLÁBAN Királylány zsámolya. Ma­gyar film. Előadás kezdete: fél 7-kor. | adminisztrátort, a portást is érdeklik — mondta az előké­születek során Friss Antalné, ' a gyár szakszervezeti bizottsá­gának titkára. Ez a gyors munkaköri felsorolás persze nem teljes, ám ez nem változ­tat azon, hogy a szakszerveze­ti választott vezető testületek és tisztségviselők jog- és ha­táskörének meghatározása ne érintene a jegyzékből kima- radtakat is. A dolgozók érde­keinek képviselete, a munka­helyi demokrátizmus ma már annyira széles körű, hogy egy ilyen szakszervezeti megmoz­dulásra a vállalat valamennyi dolgozójának, a szervezetlen munkásoknak is oda kell fi­gyelniük. A szakszervezeti vezetők nem csalódtak várakozásuk­ban. A konzervgyár bemutató- termében ezúttal sem marad­tak üresen a székek. Részt vett a gyűlésen Barna Ist­vánná, az ÉDOSZ megyei bi­zottságának titkára és Szabó Győző, az ÉDOSZ szervezési osztályának munkatársa is. Kötelezettség Mi is történt ezen a januári napon a konzervgyárban? Nem kevesebb mint a szakszerveze­ti tanács, a bizalmiak küldött- értekezlete, a vállalati szak- szervezeti bizottság, az üze­mi szakszervezeti bizottságok, a műhelybizottságok, a szak- szervezeti bizalmiak, a szak- szervezeti számvizsgáló bi­zottság, az alapszervezeti tag­gyűlések és a küldöttértekez­letek jog- és hatáskörének el­döntése. E szűkszavú megfo­galmazás azonban nem fejezi ki a valóságot, hiszen szó esett az előbb felsoroltak mun­kamódszeréről, feladatairól, véleményezési és döntési köte­lezettségéről is. Egyszerűbben szólva: az üzemi demokráciá­ról. Anról, hogy miként lehet a dolgozók széles tömegeit még jobban bevonni saját életük alakításába, s miként lehet elkerülni azokat a buk­tatókat, melyek akadályozzák a demokratizmus kiszélesíté­sét. Például azt a gyakorlatot, melynek hagyományait őrizve a közösségek áldöntések meg­hozatalán fáradoznak s köz­ben arra sem jut idejük, hogy a döntésben érdekelteket né­hány valóban jó ötlettel, hasz­nos tanáccsal segítsék. Okmány E gondokon is igyekezett se­gíteni a szakszervezeti tanács és a bizalmiak értekezlete, hi­szen a hatás- és jogköröket rögzítő okmány jóváhagyásá­val kimondta azt is, hogy minden választott testület és vezető elsősorban a saját fel­adatainak megoldásával segít­se társait. A hatáskörök és jogok ismerete és betartása pedig egyik jó eszköze az üze­mi demokrácia kiszélesítésé­nek. F. — Jó munkáért pénzjuta­lom. A nagykőrösi konzerv­gyár szocialista brigádjai ta­valyi munkájukért pénzjuta­lomban részesültek. Az 1251 brigádtag között 856 ezer fo­rintot osztottak szét. A Mészáros János Terme­lőszövetkezet Csongrádi úti kertészetében már nagyban készülnek a tavaszra. Csá­kánnyal vágják a fagyos föl­det, hogy minél előbb fel­építhessék a fóliavárost, mely­ben melegágyi malátát, s más primőr zöldségféléket nevel­nek. Szinte szikrázik a fa­gyos föld, de Kiss László, Szi­lágyi István és a többiek meg­birkóznak vele. A már kész, fűtött fólia­házakban szorgalmasan dol­goznak a B. Tóth Ferenc és Mészöly Gyula szocialista brigád asszonyai, leányai. Pré­selik a táphengereket, és be­leültetik az üvegházban ne­velt, salátapalántát. Ezekből március második felére fi­nom, ropogós salátát nevel­nek. Az egyik brigádnak 15 tag­ja van és Biró Ferencné a ve­zetője, a másikban 12-en se­rénykednek, Bűz Lajos veze­tésével. Ott dolgozik Zsuzsan­Kedves hangú levelet kap­tunk a minap az Arany Já­nos Általános Iskolából. Nagy Ildikó, az iskola diákja egye­bek között az alábbiakat írja: „Orosz nyelvi szakkörünk nemrégiben felvette a kapcso­latot a helyi szovjet iskola pajtásaival. Barátainknak al­bumot készítettünk, mely­ben országaink barátságáról, városunkról, iskolánkról szól­tunk írásban és képekben. Amikor ezt az albumot a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulója alkalmá­ból átadtuk, a pionírok nagy örömmel fogadták. Nem sokkal később kül­döttségünk újra ellátogatott a szovjet iskolába, és meghívta a pajtásokat nevelőikkel együtt a mi Télapó-ünnepségünkre. Nagy volt a készülődés... Né- hányan a termet díszítették, rajzokkal, fenyőgallyakkal, mások teát főztek, vagy az dór Jánosné és Cseri László­né is, akik elmondották, hogy egv-egy brigádtag egy mű­szak alatt ezer táphengert présel és ültet be salátával. Találkoztunk Ványi Ambrus­sal is, aki különleges munkát végez Szűcs Ambrussal és több társával: egy száz mé­ter hosszú, nagy házra kettős fóliasátrat húztak, s a két fó­lialap közé vizet vezetnek. A cirkuláló víz ugyanis nem en­gedi a ház hőmérsékletét fagy- I pont alá süllyedni, és így tüzelés nélkül nagy megtaka­rítással nevelik a salátát. A különleges fóliaházhoz most vezetik a vizet, a vezeték fek­tetésénél fagyos rögöket csá­kányoznak ki a földből. Ha majd a saláta kiikerül a fóliaházakból, paprikát ül­tetnek a helyébe, melynek magvát a szorgos asszonyok most vetik a szaporítóládák­ba. Kopa László I ajándéknak szánt bőr könyv- I jelzőket és jelvényeket ké­szítették elő. Amikor pedig megérkeztek a pionírok, ér­deklődéssel hallgatták a tél­ről összeállított orosz nyelvű műsort. Mi is kaptunk emlé­kül ajándékot: egy képet Je­szenyinről, meg egy verses­könyvet A kellemes délután végén a szovjet iskola igaz­gatónője meghívta szakkö­rünket az ő fenyőünnepükre. Szívesen mentünk. A szov­jet pajtások iskolájának dísz­termében hatalmas fenyőfa állt, ágait a gyerekek készí­tette játékok díszítették. A pionírok énekeltek, verseket mondtak, majd a kíséretével megérkezett Télapó ajándé­kot osztott szét. Mi.is átad­tuk ajándékunkat, egy szép térítőt és könyvet. Ez alka­lommal is jól éreztük ma­gunkat, s elhatároztuk, to­vábbra is ápoljuk baráti kap­csolatainkat”. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Nyitány a kecskeméti teremkupán TOVÁBBRA IS ÁPOLJÁK Úttörők, pionírok barátsága A 2x30 perces, rendes játék­idejű találkozón a Bács-Kis- kun megyei bajnokság hato­dik helyezettje volt a Kinizsi ellenfele. A különböző elfog­laltságok miatt megfiatalított körösi csapat nem játszott jól, a csapatjáték idényeleji, aka­dozó volt. Nagyon sokáig a kecskemétiek vezettek, s a mieinknek csak az utolsó per­cekben sikerült felülkereked­niük. ★ Az 1969 óta vezetett össze­sítésünk szerint 8 év alatt összesen 52 játékos szerepelt bajnoki, Magyar Népköztár­sasági Kupa, osztályozó, va­lamint az 1976'77. évi megyei teremkupa mérkőzéseken a Nagykőrösi Kinizsi felnőtt fér­fi kézilabda csapatában. A következő játékosok szerepel­tek legtöbbször: mérkőzések Varsányi Gábor 231 Szabó Sándor (kapus) 102 Kagy Aladár 184 Vikartóczki Kálmán 173 lí. Kovács Ferenc 189 Podhorszki László 1’54 Szőke László I. 13« Bertalan Béla 134 Zubányi Miklós 98 I>ér Gábor 97 Bekö István (kapus) 85 Fülep Endre 78 Xagy Zoltán 78 Tóth Dénes 66 Kismaréi Sándor (kapus) 50 Danes György 40 DL Szűcs Sándor 40 LABDARÚGÁS Az 1977/78. évi ceglédi járá­si felnőtt labdarúgóbajnokság állása az őszi mérkőzések után: I 1. Abonyi TSZ SK 13 11 1 1 51-10 23 2. Honvéd Eem SE (Ccarléd) 12 10 — 2 69-13 20 3. Törteli TSZ SK 11 9 1 1 47-11 19 4. Karatetétien SE 12 7 1 4 40-16 15 5. Nagykőrösi Kinizsi II. 13 5 — 8 26-41 10 6. Dárszentmiklósi TSZ SK 12 4 1 7 21-45 9 7. Kecskéscsárdai AG 12 3 — 9 23-55 6 8. Ceglédberceli VSC II. 11 2 — 9 7-45 4 9. Kocséri TSZ SK 12 1 — 11 8-56 2 gólok 112« 1« 362 462 451 608 295 657 294 378 132 96 264 47 32 Száz éve jelent meg az első körösi hirlap „Méltányoljuk a jó törekvéseket Ki gondolná, hogy 100 éves a körösi hírlapírás? Kevés hasonló nagyságú vidéki vá­ros mondhatja ezt el magáról. Kecskeméten már volt nyom­da Arany János idejében is, ott nyomtatta például Szilády Károly Aranynak a magyar nemzeti versirodalomról szóló tanulmányát, amelyhez puszt- pánafából még klisét is fara­gott, a kótamelléklet hű visszatükrözésére. De Nagy­kőrös csak a múlt század utolsó negyedében fejlődött oda, hogy egy szakképzett, élelmes nyomdászmester: Ot- tinger Ede letelepedjék itt. A Knerek hazájából jött, jó felszereléssel: egy nagyobb, íves nyomásra alkalmas saj­tóval és egy kisebb préssel, melyen gyászjelentéseket, névjegyeket és más kisebb nyomtatványokat lehetett elő­állítani — betűanyaga is gaz­dag és változa+os volt. ★ Jól tudta, hogy nyomda na­pilap nélkül nem szerezhet tekintélyt. No, meg ez adja az állandó munkát... De ehhez elsősorban jó szerkesztő kel­lett. Mindenki a fiatal Tóth József ügyvédhez küldte, aki nemrég jött haza Pestről, ahol jogi tanulmányai közben már összeköttetésbe került a leg­jelesebb lapokkal, sőt Jókai barátságát is magáénak vall­hatta. Több kötete is megje­lent már, egy redakcióbán dolgozott Mikszáth Kálmán­nal. Fia, ifj. Tóth József meg­írta apja életrajzát, s ennek köszönhetjük, hogy egyet- mást tudunk az első nagykő­rösi hírlapszerkesztőről. Különben ő maga is el­mondja a Nagykőrös 1893. év­folyama 49. számában a meg­indulás hősi küzdelmeit: „Egyszer beállított hozzám egy kedélyes arcú úr, s bemu­tatta magát, hogy ő pttinger Ede Makóról, és itt nyomdát akar állítani, de csak úgy, ha egy hetilapot is indítunk. Dr. Ballagi Mór ajánlásával jött ide... Adám Gerzson fő- gymnasiumi igazgatóhoz uta- síttatva, aki két, szerkesztő­nek való embert ajánlott. Az egyik dr. Öreg János akkori kőrös! tanár, jeles tudós és író, a másik én voltam. Mind­ketten szerénykedtünk, hogy a másik legyen a szerkesztő. Hanem aztán mégis énrám esett a körülmények szótöbb­sége, s én lettem az első nagykőrösi lap édesapja az Ürnak 1878-ik évében. ★ Milyen lelkes gyűjtő kom­pánia alakult, és aztán mi­lyen kevés gyűjtőív érkezett vissza! Szegény V. Faragó Ba­lázs ügyvéd kollégám és fe­lejthetetlen barátom (elesett a brecskai ütközetben 1878. szeptember 17-én) egymaga 104 előfizetőt gyűjtött a lapra, melynek első számát még kézi sajtóval n? omtuk a vá­rosháza mellett levő Máté- féle ház egy picinyke helyi­ségében, amelyb* még a szer­kesztő is alig fért be télika­bátban. Hanem, amikor az első számot nyomtuk, akkor mégis bámulatos sokan befér­tünk oda. Ott volt az egész nyomda, az egész szerkesztő­ség, vagy 20 tiszteletbeli kül­ső munkatárs .. Mindenki írt vagy korrigált egy-két sort az első számban, és mind­egyik nyomott egy-egy keve­set a kézi géppel a szegény újságon, mely még így el­gyötörve is boldog lehetett, mert nem vittek még olyan diadallal győztes hadvezért a kaszinóba és a vendégfogadó­ba, mint mi ezt az újságla­pot — csinálandó magnum ál- dumást, mely azt gondolom, eltartott vagy másfél napig” — írja emlékezésében Tóth József. Az első szám 1878. január 7-i keltezéssel jelent meg. Bevezetőjét természetesen a szerkesztő írta, Beköszöntő címmel. Számot ad a korvi­szonyokról, leírja az őket ve­zérlő nemes szándékot, de jól látja a nehézségeket, melyek a vidéki város kicsinyességei között elébe fognak tornyo­sulni. Mint írja, megpróbálta erejét arra nézve, hogy meg bír-e küzdeni a közönnyel és előítélettel. „A nyilvánosság első alap- feltétele a haladásnak. Bel- életünk eddigi alkotásai, ön- erősbödésünk. anyagi és szel­lemi gyarapodásunk, alig fi­gyelembe vehető évtizedek óta. A jó törekvések hajótö­rést szenvedtek a sok rossz, elavult, célszerűtlen intéz­mény vagy a léha közöny zá- tonyán. Nem volt alkalmunk, terünk, 6 nem volt hatal­munk: gátat vetni a rossz iránynak, s utat nyitni a fej­lődésnek. Nélkülöztük a nyil­vánosság hatalmát... Fő tö­rekvésünk lesz mindvégig, hogy tiszta eszközökkel — kitűzött célunk megvalósítá­sának vágyával használjunk a közügynek... A jó törek­vést méltányoljuk, a hibákat ostorozzuk.. Az első körösi hírlapíró A lap alsó felét irodalmi tárca foglalja el, melyben leginkább saját elbeszélései­ből közöl egy-egyet. Máskor pedig munkatársai műveiből, vagy beküldött versekből, vá­logatott. Igen fontos része szinte minden számnak a Közigazgatás című rovat, melyben ígéretéhez híven a városi, megyei vagjl országos mozgalmakról számol be. Külföld című rovatában a vi­lág eseményei felett tart szemlét, például az orosz— török háborúról. Nem kerüli el az irodalom, művészet je­lenségeit, különös figyelembe részesítve a nagykőrösi vonat­kozású eseményeket. Jellem­ző a Vegyes című rovat, melyben közéleti hibákat os­toroz. Nagy érzéke volt ezek­hez. Jönnek aztán az apró hí­rek, itt például vastag betűk­kel kiemelve hogy ..Tanárkv Gedeon államtitkár úr köze­lebb nehány napig itt időzött városunkban, s részt vett a városi casinó műit hó 29-én rendezett estélyén.” Nagy gondot fordít a társasági hí­rekre, ír például farsang elő­készületeiről. Ez nagyon fon­tos volt akkoriban, komoly sértődések származtak belőle, ha valamelyik város szépe ki­maradt a bálban megjelentek névsorából. ★ Tóth Józsefnek igaza lett, amikor már a meginduláskor megsejtette a rá váró nehéz­ségeket. Ezek nemcsak szel­lemi jellegűek voltak, hanem anyagilag is súlyosan éreztet­ték hatásukat. Feltámadt a konkurrencia: megirigyli si­kereit egy kereskedelmi kon­zorcium, és Pláger Gyula nagykereskedő tulajdonaként Takács Béla bankkönyvelő szerkesztésében megindul a Nagykőrösi Hírlap. Tóth Jó­zsef egy önálló kis élclap melléklésével is próbálja nép­szerűségét növelni. A Csíptető az első ilynemű vidéki kísér­let, Jókai Borsszem Jankójá­nak a hatását mutatja. De a tőke előtt összeroppant Tóth minden igyekezete. A nyom­dászával is összekülönbözött s volt, hogy csaknem 1 évig a maga költségén nyomtatta lapját Cegléden. Végül is egyesült a két lap, az újab­bik címe alatt. Tóth József lett ugyan a névleges főszer­kesztője, de nem sok befo­lyása volt az irányításra. Ügy­védi irodája is tönkrement, s őt, aki kispénzű megbízóinak sokszor még a bélyegköltségét is fedezte, a Községi Takarék- pénztár ügyészi állásából is kitúrták. Mindez annyira el­keserítette, hogy 1993. októ­ber 20-án valószínűleg maga vetett véget életének. Mind­össze 52 éves volt. Dr. Törös László Köszönetnyilvánítás. Ezúton mon­dok köszönetét szeretett (érjem, Acs Balázs munkatársainak, ba­rátainak. testvéreinek, rokonai­nak. jó ismerőseinek, a bíróság dolgozóinak és mindazoknak, akik temetésén megjelentek. sírjára virágot, koszorút helyeztek és fájdalmamon enyhíteni igyekez­tek. özv. Ács Baiázsné. f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom