Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-19 / 16. szám
BIZOTTSÁGA ÉS-A MEGYEI TANÁCS' LÁPJA A kollektívára alapozva Köze! az egymilliárdhoz Munkásgyűlés az Ipari Műszergyárban Amikor pár évvel ezelőtt a közelmúltban befejezett rekonstrukció terveit készítették az ikladi Ipari Műszergyárban, még a vállalat vezetői között is voltak olyanok, akik nem hitték, hogy azok az asszonyok, akik néhány éve még csak az állattartáshoz, a főzéshez értettek, addig a gyárban is csak egyszerű betanított munkát végeztek, képesek lesznek megtanulni a legkorszerűbb külföldi berendezések kezelését. Kételyeiket aztán tavaly alaposan eloszlatták azok az angol mérnökök és szerelők, akik az automaták üzembe helyezésénél segédkeztek: gratuláltak a gyár dolgozóinak, mert még sehol sem sikerült ilyen gyorsan megtanítaniuk a gépek kezelését, irányítását. Az előbbi példa csak egy a sok közül, s talán segít választ adni arra, minek köszönheti ez a Galga menti vállalat tavalyi, megyeszerte elismerést kiváltó eredméS zívesen rögzítenénk tényként a buzgalmat, aminek célja az importterhek ésszerű köny- nyítése, illetve a kivitel gazdaságos növelése, ám erről a buzgalomról, mint általános vonásról, csak kívánalomként szólhatunk. Az kétségtelen, hogy több és kitapinthatóbb az ilyesfajta erőfeszítés, mint volt korábban, de még mindig a példáknál tartunk csupán, az egyedi eseteknél, amikből túl nagy bátorsággal lehetne megnyugtató jeleket kiolvasni. Az óvatosság, a kezdeményező készség hiánya talán sehol sem okoz akkora veszteségeket, mint éppen ezen a területen, hiszen itt a késedelmekért valutával kell megfizetni. Csupán a legutóbbi néhány esztendőt alapul véve, egy-egy évben hat-nyolc millió dollárt fizetett ki a népgazdaság húslisztért, az állati takarmányok e nélkülözhetetlen alkotóeleméért, különböző külföldi szállítóknak. Az állattenyésztés fejlesztéséhez jelentős össztársadalmi érdekek fűződnek, azaz úgy tűnhet, ilyen áron is érdemes a takarmányszükségletet fedezni. Ne tűnjék úgy! A hat-nyolc millió dollár értékű húslisztet ugyanis idehaza előállíthatnánk, ha a húsfeldolgozó üzemek hulladékának nagyobb része nem menne veszendőbe. Ma ugyanis ez a sorsa, s a veszteség kettős, mert nemcsak az értékes fehérjékben gazdag anyag pusztul el, hanem elföldelése is mind nehezebb, s mind többe kerül. Ennek ellenére még mindig csak a viták, egyeztetések, tervezgetések szakaszánál tart az állati eredetű melléktermékek feldolgozásának ügye, holott meggyőző bizonyítékokra nem nehéz szert tenni. I lyesfajta, hiteles tanúságtételhez például elég szemügyre venni a hernádi termelőszövetkezet baromfifeldolgozója mellett létesített takarmánylisztkészítő üzemet, amit a csirkék hulladéka, a toll, a bél, a vér táplál. A zárt rendszerben dolgozó üzem — technológiája olyan, hogy mindenfajta környezet- szennyezést elkerültek — beszédes esete annak a felfogásnak, hogy vállalkozókedv nélkül elérhetetlen az üzleti siker. Nincs szándékunkban elhallgatni, a hernádi hús- lisztüzem kialakítása korántsem csak tapsot kapott. Voltak, akik egyenesen istenkísértést láttak egy termelőszövetkezet ilyesfajta vállalkozásában, mondván, minden suszter maradjon meg a maga kaptafájánál. Azaz, egy termelőszövetkezet tenyéssze, nevelje föl a csirkét, de ne vágjon bele kockázatos vállalkozásokba, mint amilyen a baromfivágás, feldolgozás, a húslisztkészítés, s mindaz a teendő, amit gesztorgazdaságként egy húscsirke- termelési rendszerben a hernádiak magukra vettek. Nem maradtak meg a csirketenyésztőknek kijáró kaptafánál, sőt, olyannyira behódoltak a logikának, hogy bátran vállalták a húslisztüzem körülbelül 67 ezer dollár értékű gépi berendezésének mindenfajta terhét, a beruházás 14,6 millió forintos teljes költségét, aminek negyedére a közös gazdaság állami támogatást kapott. Ma, az eredmények birtokában — a dollárkiadást az üzem, a megtakarított import alapján számítva, negyed év alatt megkereste, a beruházás megtérülésének ideje alig több, mint két esztendő — érthetetlennek tűnik, mi váltott ki vitát, értetlenséget, ellenállást az üzem létesítésekor, miért kellett a döntésekhez bátorság, makacsság. Az eredmények ismeretében persze már könnyű — visszamenőleges érvénynyel — okosnak lenni, hiszen megfogható tényekre támaszkodik az érvelés. Csakhogy az utólagos okosságnak szépséghibája éppen az időbeni késedelem, a lehetőségek egészének vagy egy részének elvesz- tegetése, s nyomukban a kár anyagiakban, erkölcsiekben. L ehetne rövidebb, egyszerűbb utakat járni egy-egy fejlesztési döntés meghozatalánál? Kevesebb vitával, a segítőkészség több jelével lebonyolítani az előkészítést? A hernádi példát pontosan azért citáltuk, mert felületes megítélésre nem termelőágazati ügy, nincs köze a közvetlen áruértékesítéshez. S éppen e peremvidé- Ki fontosság kap éles megvilágítást a húslisztüzem gazdasági eredményeinek segítségével, annak igazolásával, hogy mind az iparban, mind a mezőgazdaságban hatalmas tartalékok kínálkoznak az import ésszerű mérséklésére. A hernádi üzem ugyanis, egyesztendei termelésével egyszerre két igen-igen hosszú tehervonat vagonjait tölthetné meg, s teszi ezt olyan alapanyag — hulladék — feldolgozásával, ami máskülönben ebeír harmincadjára jutna, minden haszon nélküli eltüntetése okozna tetemes kiadásokat! Kétfajta szemléletmód ütközéséért vázoltuk föl valójában a hernádi példát, s nem túlzás, ha azt állítjuk, jövőbeni, hosszú távú terveink legfőbb támasza e szemléletmódok egyike. Az MSZMP Központi Bizottsága 1977. október 20-i ülése, a külgazdasági politika és a termékszerkezet hosszú távú fejlesztésének irányelveiről tárgyalva, indokoltan húzta alá o szocialista vál- . lalkozói szellem, a kezdeményező készség elenged- hetetlenségét. Ténylegesen arról van szó, hogy teendőink többségénél elsősorban a szemléleti, magatartásbeli változások kínálhatják a szilárd támaszt a haladáshoz, s csak azok után következnek a dologi, pénzügyi feltételek. A szó- banforgó szemléletmód nemcsak anyagi haszonban gyümölcsözik, hanem abban is, hogy biztosítéka a fejlesztés folyamatosságának, az örökös megújulásnak, annak tehát — bármely népgazdasági területről legyen szó —, amit nyugodtan nevezhetünk a gazdaságfejlesztés intenzív szakaszához igazodó koncepciónak. Mészáros Ottó nyeit, melyeket a tegnapi munkásgy ülésen Szabó Istvánnalc, a pártoizottság megbízott titkárának megnyitója után dr. Sárosi József vezér- igazgató ismertetett. Termelési tervüket 10 százalékkal teljesítették túl, elérték a 900 milüó forintot, s ennek körülbelül 25 százaléka tőkés export. A hatékonyság fokozásának, s az egyre korszerűbb rekonstrukciónak köszönhetően nyereségük körülbelül másfélszerese lesz az 1976-osnak, s így a dolgozók keresete több mint 12 száza lékkai emelkedhetett. A vezérigazgató szerint maguk sem számítottak ilyen sikerre, de a szocialista munkaverseny eredménye minden elképzelést felülmúlt. Mint mondotta, ha ezzel a lendülettel dolgoznak tovább a munkások, a műszakiak, a konst ruktőrök és a vezetők, idén még a tavalyinál is jobb eredményeket képesek elérni. A tervkészítés során alaposan megfontolták, hogy mindent figyelembe véve mire képesek. Elképzeléseikkel az ágazati minisztérium szakemberei is egyetértettek. A már eddig is beérkező munkaVer seny-felajánlások és javasla tok azonban azt bizonyítják, hogy a 915 milliós termelési értéknél többet is tudnak produkálni. Ezért egy olyan tervet is összeállítottak, mely szerint — változatlan árakon számítva is megközelítenék az 1 milliárdos termelési értéket, s elérnék a 90 milliós nyereséget. Ezt az elképzelést azonban minden fontos vállalati testületnek meg kell vitatnia, mindenkinek meg kell gondolnia, hogy a maga területén hogyan járulhatna hozzá ehhez a kimagasló eredményhez. A vállalat igazgatója szerint a munkahelyi légkör javításával csökkenteni kell a 20 százalékos fluktuációt, hiszen az új munkások betanítása évente mintegy 10 millió forintos költséggel jár. A hozzászólások során Boér István öntödei művezető elmondta, hogy a brigádok minden területen megvizsgálják, miként javíthatnak munkájukon. Az egyes számú gyáregység nevében — ahonnnan az export villanyomotorok túlnyomó többsége kerül ki — ígérte, hogy a megemelt tervfeladatokat is képesek valamelyest túlteljesíteni, ha gondoskodnak számukra a tavalyinál kiegyensúlyozottabb anyagellátásról. Kiss Ferenc, a vállalati szakszervezeti tanács titkára arról tájékoztatta a jelenlevőket, hogy a következő hetekben szűkebb munkahelyi megbeszéléseket tartanak, majd februárban egyeztetik a brigádok vállalásait. Végső soron a brigádvezetők, a bizalmiak és a vszt tagjai döntenek arról, hogy vállalják-e az új, minden eddiginél nagyobb tervet. Cs. A. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEG XXII. ÉVFOLYAM, 16. SZÄM Ára 80 fillér 1978.JANUÄR 19., CSÜTÖRTÖK Az egészségügyi miniszter látogatása a váci járásban Dr. Schultheisz Emil a gödi gyermekotthonban és a Szőnyi Tibor Kórházban I Dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter tegnap | Cservenka Ferencnének, az MSZMP Központi Bizottsága | tagjának, a Pest megyei pártbizottság első titkárának = társaságában a váci járásba látogatott. A decemberben átadott gödi egészségügyi gyermekotthonba látogatókat dr. Galotti Éva igazgató főorvos kalauzolta. Ismertette a 24 millió forint költséggel épített otthon mindennapi munkáját. A miniszter az igazgatóval és dr. Csekö Ferencnével, a gyermekotthon pszichológusával arról beszélgetett, hogy miként lehet a testileg, vagy szellemileg károsodott kisgyermekeket önellátóvá, esetleg munkaképes felnőtté nevelni. A pszichológusnő beszámolt arról, hogy mindenkivel betegségének megfelelően foglalkoznak, s nem ismernek „gyógyíthatatlan” beteget. Az út következő állomása a váci Szőnyi Tibor Kórház volt. Itt a járás és a város párt- éS' állami vezetői, valamint a kórház igazgatója fogadta őket. Csaknem másfél órát tartott az az .eszmecsere, melynek során dr. Kollár Lajos igazgató főorvos ismertette a kórház fejlődését, helyzetét A váci kórházat — mint ismeretes —, 1970-ben avatták, s akkor 476 beteget fogadott. Hét esztendő alatt a kórházi ágyak száma megkétszereződött a bővítések során, s ma 77 orvos, 350 ápolónő és laboráns gondoskodik az itt fekvők gyógyításáról. A legutóbbi idők eredményeként csaknem 18 millió forintos költséggel gyarapították a röntgenosztályt: az építés már végéhez közeledik, s a négy új röntgenkészülékkel a tavasz közepétől már vizsgálatokat folytatnak. Ugyancsak a közeljövőben adják át a belgyógyászati pavilont: 24 millió forintért épült, s 93 beteget fogad majd. Szó esett még a kórházban folyó tudományos kutatómunka fejlesztéséről, s a járás néhány egészségügyi problémájáról. Végül megtekintették az építési munkákat, köztük a készülő szakorvosi rendelőt is, s ellátogattak a kórház gyermek- osztályára, intenzív osztályára, s a sebészeti műtőbe. Délután meglátogatták a vendégek Vác üzlethálózatátek, hogy szoros a kapcsolat munkájuk, és az egészségügy tevékenysége között. Az egészségügyi dolgozók részt vettek a Művelődési Központ építésében, s ma is gyakori vendégek ott. A képzőművész szakkör és a Musica Humana kamarazenekar viszont nem ritka, vendég a váci kórház rendezvényein. Részt vállalnak a művelődésügy munkásai az alkoholizmus elleni küzdelemből, s otthont adnak a kismamaklubnak. Lapunk munkatársának kérdésére dr. Schultheisz Emil élA gödi egészségügyi gyermekotthonban. A kép előterében balról jobbra: Cservenka Fcrencné, dr. Galotti Éva és dr. Schultheisz Emil. Koppány György (elvétele Vasad! zárak Tavaly, több mint félmillió zárat gyártottak Vasadon a Danuvia 2-cs számú gyárában. Idén csaknem egymilliót készítenek. Barcza Zsolt (elvétele nak büszkeségét, a Széchenyi utcai ÁBC-áruházat. A váci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, Révay János elmondotta, hogy az 1800 négyzetméter alapterületű üzlet évi forgalma meghaladja a 100 millió forintot, s nagy gonddal ügyelnek az élelmiszerek higiénikus tárolására. Az ÁBC-áruház egyik kirakatában az alkoholizmus elleni hónap idején üdítőital- és tejtermékbemutatót rendeztek. Az igazgató megmutatta a korszerű húsbontót, a hűtősort, s az üzlet szociális helyiségeit. Ezt követően ellátogattak a váci Madách Imre Művelődési Központba is, ahol Végh Károly igazgató és Ve- nesz Ernő, a városi tanács művelődési osztályának vezetője, arról beszélmondotta, hogy mély benyomást tett rá a látogatás. — Nagy szakértelemmel vezetett intézet a gödi egészség- ügyi gyermekotthon — nyilatkozta —, s helyes az az alapelv, hogy nincs elveszett ember, még ha fogyatékos is: mindenki képezhető és megfelelő hozzáértéssel legalább saját szükségleteinek kielégítésére lehet nevelni. — A váci kórházban európai léptékkel mérve is megfelelő színvonalú a gyógyítás, s jól megalapozott egészségügyi elvek gyakorlatát valósítják meg — mondta. Kiemelte, hogy különösen méltányolandók a helyi kezdeményezések, amelyek nélkül ma már elképzelhetetlen a hatékony gyógyítás. V. G. P. Lázár György fogadta Angelo Miculescnt Lázár György, a kormány elnöke szerdán hivatalában fogadta Angelo Miculescu román miniszterelnök-helyettest, mezőgazdasági és élelmiszeripari minisztert. A szívélyes, baráti légkörű találkozó" részt vett Romány Pál mező gazdasági és élelmezésügy miniszter és Vidor Bolojan, Románia budapesti nagykövete. Havasi Ferenc, a kormány elnökhelyettese szerdán a Parlamentben megbeszélést folyatott Angelo Miculescuval, a rét ország közötti mezőgazdaági és élelmiszeripari együttműködés időszerű kérdéseiről. Támasz
