Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-01 / 1. szám

1978. JANUAR 1., VASÁRNAP 3 Az alállomás az idén elkészül Ahol most állunk, az a 30 hektáros terület nemrég búza­föld volt. A súlyos betonala­pok transzformátorterhüket várják, a kalászok helyett ezentúl a távvezetékek, a gyűjtősínek tartóoszlopai me­rednek az ég felé. Téli álom­ról pedig szó sincs, a munka­zaj, jelei: Albertirsa határában épül a 750 kilovoltos vinnyicai távvezetéket fogadó villamos alállomás. Ezerhatszáz kilométer — Amit itt lát, az már a há­lózatépítés világszínvonala — mondja Kimpián Aladár, az Országos Villamos Távvezeték Vállalat osztályvezetője, a be­ruházás felelőse. — Ilyen be­rendezés a világon három or­szágban van, a Szovjetunió­ban, az Egyesült Államokban, és Kanadában, mi leszünk a negyedikek ebben a sorban. Az országos nagyberuházást hazánk növekvő energiaszük­séglete indokolta. Eddig az import villamosenergia a Szov­jetunió nyugat-ukrajnai erő­műrendszeréből a 400 kV-os Munkács—Göd közötti távve­zetéken érkezett. A többletért már messzebb kell menni: az új távvezeték a Donyec-me- dencéből indul, s 1600 km meg­tétele után érkezik Albertijá­ra. Itt a fogadás, a letranszfor- málás és a továbbindítás lesz a feladat. Az új távvezeték ugyanis része lesz a KGST-or- szágok egységes energiarend­szerének, s ennek megfelelően kormányközi megállapodás alapján hat ország közös beru­házásaként épül. — A közös rendszer számta­lan előnye közül érdemes ki­emelni, hogy a nagy földrajzi távolságok már időbeli eltoló­dást is jelentenek. — folytat­ja Kimpián Aladár. — Ennek eredménye, hogy az energia­felhasználásban közismerten fellépő délelőtti és esti csú­csok nem egyszerre terhelik a rendszert, Eúzburokban Ennek a nagy energiaforga­lomnak magyarországi köz­pontja: Albertirsa. A feladat igazi nagysága éppen a mére­tekből következik: az átviven- dő teljesítmény — a tervek sze­rint 1980-ban 600 megawatt — számtalan műszaki újdonság alkalmazását teszi szükségessé. (E 600 MW energia egyidejű­leg kétszázezer villamos hő­kandalló üzemeltetését tenné lehetővé.) Az egyik újdonság a távve­zetéket fogadó oldalon lesz, a Ganz Villamossági Művek 750/400 kV-os transzformátora. Ilyen feszültségszintű beren­dezés Magyarországon még nem készült, súlya 314 tonna. A nagyfeszültségű technika alkalmazóinak egyik legna­gyobb ellensége a villamos ív. Ez a kapcsolásoknál keletke­zik, vagy ha a vezetékek túl közel kerülnek egymáshoz. A hagyományos védekezés a meg­felelő távolság, itt viszont a szintén Ganz-gyártmányú kén- hexafluorid töltésű, zárt szige­telési rendszer váltja fel a ré­git. Ennek a színtelen, szagta­lan gáznak az alkalmazásával lehetővé válik, hogy a 400 kV- os indító oldali berendezést a hagyományoshoz képest mindössze 8 százaléknyi terü­leten építsék meg. Az alállomás építésében ép­pen most van a váltás, kezdő­dik a techológiai szerelés. Bu­davári János, az OVIT beru­házási osztályának helyi meg­bízottja elmondta: a kivitele­ző 22-es Állami Építőipari Vállalat tiszta, rendezett te­rületet hagyott maga mögött, s ezzel nagyban megkönnyítet­te a további munkákat. Elkészült már a központi épület, ahol a vezénylőterem, a relészekrények, mérőműsze­rek kapnak majd helyet, és itt lesznek a szociális helyiségek is. Messziről látszik az állo­más saját víztornya is. A terü­letet kábelalagutak hálózzák be: összesen 130 km hosszúsá­gú kábelhálózat köti majd össze a vezénylőtermet az egyes berendezésekkel, pontos információkat szolgáltatva ezek állapotáról, s közvetítve az üzemvitelhez szükséges uta­sításokat. A készülékek jelentős részét a Szovjetunió szállítja, s szov­jet szakemberek helyezik majd üzembe ezeket. Vezetőjük, Lev Jakovlevics Melnyik el­mondta, hogy a technológiai szerelés részletes ütemtervét most egyeztetik a magyar mű­szakiakkal, s véleménye sze­rint megvannak a pontos, gyors munka feltételei. Tartalmas szerződés A kész alállomás naponta 10 millió Ft értékű villamos ener­giát fogad és továbbít majd. Jelentőségét nehéz lenne túl­becsülni, ezért érthető, hogy az érdekeltek mindent megtesz­nek az idei üzembe helyezésért. Ezt segíti az a szocialista szer­ződés is, mely alatt az építés­ben részt vevő vállalatok, az országos irányító szervek kép­viselőinek, szám szerint hat­vanhat embernek, az aláírása van. Weyer Béla Az épület már fogadja a szerelőket Bozsán Péter és Halmágyi Péter felvételei Gazdagítottuk az emberiséget Mit adott az óévá politika, a tudomány, a kultúra és a sport világának Az óév és az új esztendő fordulóján megkérdeztük közéletünk néhány ne­ves képviselőjét, hogy saját munkaterületén az idén mit tartott az év kiemelkedő eredményének, sikerének, s mi az, amivel előbbre léptünk, amivel gazdagítottuk a világot. Dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője: — A Magyar Népköztársaság aktív, kezde­ményező nemzetközi tevékenységet folyta­tott 1977-ben. Külpolitikánkat, a párt XI. kongresszusa határozatainak szellemében, a proletár internacionalizmus és a békés egy­más mellett élés elvei vezérelték. Elvi ala­pokon nyugvó kiegyensúlyozott magatartá­sunk tovább növelte tekintélyünket a világ országainak körében. Országunk, népünk alapvető érdekeinek megfelelően sokoldalúan fejlesztettük együtt­működésünket a Szovjetunióval. Kapcsola­taink kiemelkedő eseménye volt Kádár János és Leonyid Brezsnyev júliusi krími találko­zója, valamint párt- és kormányküldöttsé­günk részvétele a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának szovjetunió­beli ünnepségein. A testvéri szocialista országokkal való kapcsolataink erősítését szolgálta a Kádár János vezette párt- és kormányküldöttség berlini látogatása, Kádár János és Nicolae Ceausescu Debrecenben, illetve Nagyváradon lebonyolított találkozója, a Gustav Husák vezette csehszlovák párt- és kormányküldött­ség magyarországi útja, Kádár János és Jo- szip Broz Tito megbeszélései a jugoszláviai Bellyén, valamint Edward Gierek és Piotr Jaroszewicz magyarországi látogatása. Pártunk és kormányunk tovább erősítette szolidaritását a tőkés és a fejlődő országok marxista—leninista pártjaival. Ennek szel­lemében zajlottak le Kádár János és Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtit­kára, illetve Kádár János és Georges Mar­chais, a Francia Kommunista Párt főtitkára között a budapesti tárgyalások. Ebben az év­ben hazánkban jártak a mexikói, a kolum­biai, a chilei, az iránt, a perui, a brazíliai* és a venezuelai testvérpártok főtitkárai. Továbbra is támogatjuk a nemzeti felsza­badító mozgalmakat, hazánkban járt Joshua Nkomo, a Zimbabwei Afrikai Népi Szövetség elnöke. Jelentős tevékenységet fejtettünk ki a nem­zeti függetlenség megszilárdításáért, a gyar­mati múlt felszámolásáért harcoló országok irányában. Áprilisban a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság párt- és kormány- küldöttsége járt hazánkban Abdul Fattah lszmailnak, a JNDK Nemzeti Front Egyesír tett Politikai Szervezete Központi Bizottsága főtitkárának a vezetésével. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke októberben Afganisztán­ban, novemberben Mexikóban és Ecuadorban tett látogatást. Októberben Lázár György, a Minisztertanács elnöke tett hivatalos baráti látogatást Irakban. A nemzetközi enyhülés folyamatának el­mélyítése, a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködése, a helsinki záróok­mány elveinek végrehajtása, az európai biz­tonság megteremtése érdekében jelentős ese­mény volt Kádár János olaszországi és NSZK- beli látogatása. Ezeket a célokat szolgálta Rudolf Kirschläger osztrák államfő magyar- országi útja, Lázár György norvégiai, finn­országi és ausztriai, illetve Raymond Barre, francia miniszterelnök magyarországi láto­gatása. ■ Hazánk aktívan, javaslattevőén vett részt a belgrádi európai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet munkájában és más több oldalú tárgyalásokon. Tasnádi Emil, az Országos Találmányi Hivatal elnöke: — Az óévről szólva azt kell mondanom, hogy nem vagyunk elégedettek. Miért? Egy­részről, mert előttünk is világosan kibonta­kozik a magyar népgazdaság helyzete, azok a problémák, amelyek sürgetően követelik a műszaki-tudományos eredmények fejleszté­sét. Feladatunk, hogy közelítsünk a világ- színvonalhoz. Az, hogy itt sikerül-e jelentős előrehaladást elérnünk, megszabja a magyar népgazdaság alakulását az elkövetkezendő évtizedben. A magyar találmányok száma azonban évek óta stagnál, s ezért sem vagyunk elégedettek. Nemcsak a találmányok mennyisége nem kielégítő, de a már meglévők hasznosításá­val is sok a gond. Ami viszont örömet jelent számunkra, az az újítómozgalom. Örülünk annak a fejlő­désnek, amelyet tavaly is tapasztaltunk, s amely évek óta egészséges, egyenletes, felfelé ívelést mutat. Az újítások gazdasági-műszaki megvalósulása is szervesen kapcsolódik a szo­cialista brigádmozgalomhoz és az újítótevé­kenységhez. Az elmúlt időszakban erősödött a felisme­rés, hogy Magyarország a szellemi szükség­letek terén nem képes önellátásra, be kell kapcsolódnunk a szellemi termékek nemzet­közi forgalmába, rendszeressé kell tennünk a licencek vásárlását. Ennek kedvező hatása van mind a piaci tevékenységre, mind a gaz­dasági élétre. A tudománypolitikai irányel­vek, valamint az ennek alapján született és születendő intézkedések sokat ígérnek Találmányaink közül tavaly is a hagyo­mányos területek jártak elöl. A gyógyszer- ipar, a mezőgazdaság és az elektronika az a terület, amelyen hazánkban az elmúlt évben is a legjelentősebb eredmények születtek. A tudományos-technikai forradalom ma már alig enged teret az egyéni alkotóknak, egyedi találmányoknak. Ma csoportok kutat­nak és a találmányok nagy része a szükség­letek kielégítésének része. Szabolcsi Miklós akadémikus: — A nyelv- és irodalomtudományok terü­letén igazán jelentős esemény volt tavaly augusztusban, hogy megalakult a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság. Legalább fél évszázada már, hogy felme­rült egy ilyen társaság alapításának terve, most pedig, hosszú évek gondos, előkészítő munkája után sikerült a terv megvalósítása. Olyan nemzetközi tudományos egyesület ala­kult meg, amely a magyar nyelvvel, iroda­lommal és néprajzzal foglalkozó kutatókat és egyetemi-főiskolai oktatókat egyesíti, dol­gozzanak bármely táján is a világnak. Látszólag pusztán szervezeti intézkedésről van szó; válójában sokkal többről! A ma­gyar nyelvvel, irodalommal és néprajzzal foglalkozók eredményei eddig csak közvetett úton kerültek be a nemzetközi vérkeringés­be; egymás munkásságáról sem szereztek időben, rendszeresen tudomást. A nemzetközi tudományos egyesületekben sem volt kép­viselete az említett tudományoknak. Az új egyesülettől azt reméljük, hogy mindezeken a kérdéseken — természetesen nem egyszer­re, hanem évek munkájával — segíteni tud majd. A Nemzetközi Magyar Filológiai Tár­saság csatlakozik majd az irodalmárok, nyel­vészek, néprajzosok nemzetközi egyesületei­hez, s így az UNESCO társadalomtudományi hálózatához. Évi bibliográfiát szándékozik kiadni magyar nyelven; később pedig szín­vonalas idegen nyelvű tudományos folyóira­tot; tanácskozásokat, ankétokat rendez. A magyar társadalomtudományok eddig is sokat tettek azért, hogy egységben lássák a hazait és a külföldit, a nemzetit és nemzet­közit, és ugyanakkor segítsenek megismer­tetni mindazt, ami magyar. Az új tudomá­nyos egyesület munkája hozzájárulhat ah­hoz, hogy az eddiginél szervezettebben és ha­tásosabban tudjunk dolgozni. Így a magunk eredményeivel tudjuk gazdagítani a világ kultúráját, és' az ezzel foglalkozó tudomány­ágakat. Dr. Szathmóri István, az OTSH elnökhelyettese: — A magyar sport idei eredményei közül számtalan nemzetközi sikert említhetnénk mégis én azt a nagyszabású összefogást és együttműködést említeném elsősorban, amely az elmúlt évben hazánkban a gyermek- és ifjúsági sport javítására, fejlesztésének gyor­sítására irányul. Aligha van nehezebb, felelősségteljesebb, és, persze, hálásabb feladat, mint az, hogy már gyermekkorban megalapozzuk, ifjúsági korban kifejlesszük azokat a fizikai képessé­geket azt az edzettségi szintet amely a har­monikusan fejlett ember életében ma már nélkülözhetetlen. A tavaly elindított Edzett ifjúságért mozgalom ugyan még csak az el­ső lépéseken jutott túl, de mindannyiunk számára nyilvánvaló, hogy a múlt év a test­nevelés és a sport társadalmi méretű fej­lesztésére irányuló munka új szakaszát hoz­ta meg. Ügy vélem, sikerült olyan testedzési rendszert kidolgoznunk, amely élményt ad, vonzó, és követelményeiben megfelel az élen­járó, korszerű nemzetközi gyakorlatnak. Gazdagodtunk sportlétesítményekkel is. Sportudvarok, kispályák, edzőtermek, sőt, uszodák és jégpályák is készültek — több­ségükben társadalmi munkával. — Ezek a magyar sport, elsősorban a tömegtestnevelés új lehetőségeit nyitják meg hazánkban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom