Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-12 / 10. szám

1978. JANUAR 12., CSÜTÖRTÖK xMíap Programvezérlésű rakodás Örbottyán 2. számú téglagyárában a napokban állították Szembe a programvezérlésű kemencekocsi-rakó gépet. Ennek segítségével óránként 20 ezer nyers téglát helyeznek a ke­mence bejáratához. / Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalatnál Termelékenységnövelés — nyolcvanmillióért Pest megye többi vállala­tához hasonlóan ezekben a hetekben készül a PEVDI-ben is az elmúlt évi munka mér­lege. Véglegessé soká formá­lódnak még a számok, azt azonban már látják: eredmé­nyesen gazdálkodtak 1977- ben. Az alap tehát, amelyre építenünk kell, nem rossz, s ez lehetővé teszi az idei, nagyobb, nehezebb feladatok elvégzését. A jelszóhoz, hogy többet, job­bat, gazdaságosabban, anyagi eszközeik is adottak. Várhatóan 80 millió forin­tot fordíthatnak fejlesz­tésre, beruházásra. A solymári faipari gyáregy­ségben - például új termék gyártásához kell megteremte­niük a műszaki feltételeket. A Budapesti Nemzetközi Vásá­ron is bemutatott műanyag aj­tók és műanyag ablakok ké­szítéséhez korszerű, komplett berendezéseket vásárolnak. Emellett régi gond az üzem nem megfelelő hőenergia ellá­tása. Ez is megoldódik idén: új kazánház épül. Nem mostohagyerekei a vállalatnak a szentendreiek sem. Tovább korszerűsödik az írószergyár termelése. A ko­rábbi években üzembe helye­zett rostirónszerelő berende­zéseken évente ötvenmillió rostirón készül. Idén csomagoló automata mun­kába állításával szeretnék a termelékenységet növel­ni. Az új berendezés egyúttal majd munkaerő-átcsoportosítást is. lehetővé tesz. Mód nyílik a gyáregység meglévő automata fröccsgépeinek többműszakos üzemeltetésére. Kedvelt ter­mékük a speciális fém golyós­toll. Ezek külső díszítésére úgynevezett facettázógép be­szerzését tervezik. Határainkon innen és túl jó hírnevet szereztek már ma­guknak a PEVDI bőrdíszmű termékei. Indokolt, tehát, hogy Pilisszentivánon 17 millió fo­rintos beruházást kezdenek meg. Ezen a költségen az üzemcsarnokot bővítik, új szociális létesítménye­ket építenek és felújítják a gyáregység csatornaháló­zatát. Vegyi gyáregységükbe, Gyömrőre, szintén jelentős összeg jut a 80 millió forint­ból. Elsősorban egy kétszáz négyzetméter alapterületű épü­let szükséges ahhoz, hogy kor­szerűen üzemeltethessék a be­szerzendő lemezelőgépet. Ezzel a berendezéssel több és jobb minőségű műgyantát tudnak gyártani. Külső anyagi segítséggel gyárthatják viszont másik, fontos terméküket, a mű­anyaggal borított autóbe.sz- kapaszkodóka" Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 12 millió forinttal járul három komplett műanyagbevonó gép­sor vásárlásához. Az új beren­dezésekkel úgy növelhető a kapacitás, hogy gyömrői ka­paszkodókat szerelnek nem­csak a Mátyásföldön készülő, hanem a székesfehérvári Ika­rus autóbuszokba is. D. Gy. Kiemelt nagyberuházás a konverteres acélműben Négy év múlva már termel az első egység 1982 végére évi több mint egymillió tonna acélt gyártó konverteres acélmű épül a Du­nai Vasműben. A kiemelt nagyberuházás állami kölcsön szerződését szerdán írta alá Dunaújvárosban Havas Péter, az Állami Fejlesztési Bank ve­zérigazgatója, és dr. Szabó Fe­renc a Dunai Vasmű vezér- igazgatója. A szerződés aláírá­sán részt vett dr. Csépányi Sándor kohó- és gépipari mi­niszterhelyettes és Takács Imre, az MSZMP Fejér me­gyei bizottságának első titkára is. A szovjet berendezésekkel épülő konverteres acélmű 9,4 milliárd forint költségigényé­ből 77 százalékot állami köl­csönként, a fennmaradó 23 százalékot költségvetési hozzá­járulásként kap a Dunai Vas­mű. A kölcsönt 10 év alatt kell visszafizetnie, s a törlesztést 1932-ben kezdi meg. A nagybe­ruházás a jelenlegi Siemens— Martin eljárásnál háromszor termelékenyebb acélgyártást eredményez majd Dunaújvá­rosban. A tervek szerint az első acélkonvertert 1981 vé­gén, a másodikat pedig 1982 végén helyezik üzembe. KÖZMŰVELŐDÉS PEST MEGYÉBEN (3.) Össztársadalmi feladatként a ráckevei járásban Hajnaltól reggelig Józanabbak lettek a korán kelők Akik most, reggel ötkor sietnek az utcán, ugyancsak korán kelők. Akad, aki már több mint két órája talpon van. Kóspallagról, Vámosml- koláról, Letkésről, Püspökszi­lárdról sokáig tart az út Vá- cig. Felemás megoldás A korán kelők hírhedt váci melegedő helye o vasútállo­más italboltja. Egy évvel ez­előtt még 'másodmagával szol­gálta ki a tíz-tizenöt percen­ként érkező vonatok, buszok utasait. A közvetlen szomszéd­jában álló fakocsmával együtt sem győzték a forgalmat, most azonban majdnem üres a he­lyiség, pedig a másikat, a bó­dét azóta lebontották. A kocs- márosokkal együtt vagyunk vagy hatan az üzletben. A ke­zekben — micsoda változás — jaffás és kávéspoharak. Előttem barna kucsmás negyvenes férfit szolgálnak ki feketével. Szomorúan néz a pohárra, s aztán egy ötlettel felvillanyozva súgja oda a pultosnak: dobjál már bele valamit! A csapos nagydarab, tekintélyes muszklikkal meg­áldott fiatalember, válaszra sem méltatja a kérést. Néhány perccel később La­ki Zoltánnal, az Utasellátó büféjének vezetőjével, már a szűk irodában ülünk, a kasz- sza bevételét mutatja, össze­számoljuk. Nem több, mint 30Ö forint. Máskor reggel ki­lencig 50—60 liter pálinkát mértek ki, de sokan már ko­ra hajnalban is megitták a sört és a fröccsöt. örvendetes eredmény vi­szont, hogy pár száz ember­rel kevesebb issza meg a fél­decijét munkábamenet. — Ne legyen már olyan naiv! Nem győzök vitázni az emberekkel, mert a zsebükben hozzák be a féldecis üvege­ket. s úgy próbálják beleön­teni a jaffába, hogy ne ve­gyük észre. Még csak reggel hat óra van, de már négy ré­szeget kellett kitenni. Ami pedig a pálinkafélék árusítá­sának betiltását illeti: mivel itt nem kapnak fé’.decit, most már minden régi kuncsaftom a szomszédos autóbuszpálya- udvar két bisztrójába jár. Azokra — bár közvetlenül a pályaudvarra nyílik az ajta­juk —, nem vonatkozik a rendelet, mert nem az Utas­ellátóhoz tartoznak. A kollé­gák persze mulatna'- rajtam. A vasúti resti üzletvezető­je azonban bizakodik. Olyan híreket hallott, hogy ezen az állomáson nyáron feloldják a korlátozást. Vác ugyanis a Dunakanyar egyik idegenfor­galmi központja, s a vendége­ket mégsem lehet hajnalban jtal nélkül hagyni. — Látott már itt hajnalban turistát? — Még nem. De esetleg láthatok. Alsóváros, gyárváros. öt nagyüzem települt ide egymás mellé, hajnalban öt és hat között sok ezer ember érke­zik vonattal, busszal vagy gya­log. A környék hírhedt ital­boltja, a Rádi úti csak hét­kor nyit. Majdnem szemben véle viszont nyitva van az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 122-es boltja. Palack a kosárban Nagy a forgalom. Éppen csak annyiban különbözik a délutánitól, hogy a vásárlók többsége férfi, s a kosárban lapuló áru kétdecis cseresznye, vagy barack pálinka. Az üz­letvezető Kertész Gyula nagy tapasztalaté kereskedő. Arról tájékoztat, hogy egy korábbi helyi tanácsi rendelet szerint, féldecis palackokban nem árusíthatnak italt, de azóta több kétdecis fogy. Reggelen­te, ha van cseresznye, elkel 100 üveggel is. A városi tanács kereskedel­mi osztályán Varga József osz­tályvezető-helyettes tájékozta­tott a szeszárusítást korláto­zó rendelet tapasztalatairól. Az utóbbi napoktól ők is a ko­rán kelők közé tartoznak, rend­szeresen ellenőrzik a kocsmá­kat. Rendellenességet nem ta­pasztaltak. Igaz, Vácott az üzemek közelében lévő négy legforgalmasabb italboltban reggel 8-ig már egy éve nem árusíthattak szeszes italt, s ezeken a környékeken a fél­decis pálinkáspalackok árusí­tását is megtiltották. Választ kaptunk az autó­buszpályaudvar melletti biszt­rókkal kapcsolatban is. Az egyiket június elsején bezái- ják. a másik, a Torony biszt­ró viszont továbbra is áru­síthat 9 óra után szeszes italt. Igaz, itt bőséges az ételvá­laszték komplett reggelit is lehet kapni, s hajnaltájt — egyedül Vácott —, forró tea is kapható. Dunakeszi. Gyártelep. A vas­úvá’lomástól mindössze 150— 200 méter a járműjavító. Az állomás mellett az Utasellátó trafikjában, arrébb a közért­ben árulták, a palackozott pálinkát. Most már egyik he­lyen sem kapható, legalábbis reggel. Gács László vállalati személyzeti és oktatási osz­tályvezető szerint nekik szá­mottevően segít ez az intéz­kedés, hiszen tavaly is sok em­bert kellett fegyelmi felelős­ségre vonni ittassága miatt. Hajnali 4 óra 50 perckor még nyitva vannak a fővárosi éjszakai mulatók, például a Lánchíd eszpresszó, ötig min­denféle szeszes italt árusíta­nak. Az asztaloknál ülő fér­fiak többsége előtt mégis üdí­tő csillog a poharakban, itt a találkozóhelyük a műszakvál­tó taxisofőröknek. Am aki reggel műszak előtt betér, ko­nyakot is kaphat, ha akar. Háromnegyed hatkor még sötét a Vincellér utca és a Karolina út sarkán lévő bü­fé, semmi mozgás nem tapasz­talható a Kelenföldi pálya­udvar négy, korábban hajnal­ban nyitó italkimérésé körül sem. Az 5 óra 47-kor befutó szerelvény utasai közül néhá- nyan sóváran tekintenek az Utasellátó söntése és söröző­je felé, de mindkettőben sö­tétség van, csak a hatkor nyitó éttermi részből vetődik fény­sugár az asztalra. Odabenn takarítanak, készülődnek a reggeli nyitáshoz, hogy friss, meleg pogácsával, omlettel, virslivel kínálhassák a korai vendégeket... Néptelen a Zsíros-deszka öt órakor a Kosztolányi Dezső téren — ahonnan a Mechanikai Művek és a diós- di csapágygyár felé indulnak autóbuszok — a kocsma zár­va, a Fehérvári úti piac bü­féinek redőnye is lehúzva. Zárva vannak a hírhedt budaörsi kocsmák, a Róka címen emlegetett italbolt, a Sasad Tsz borozója és a Zsí­ros-deszka nevű kocsma. Ez azért említésre méltó, mert innen indulnak az autóbuszok az ISG-hez. Panyi Gáspárné, a BKV menetirányítója sze­rint a szeszforgalom korláto­zása óta, mintha higgadtab­bak lennének az utasok, ke­vesebb a kora reggeli civako- dás, kötözködés. Jelentős eredmény: józanon és nyugodt idegállapotban kezdhetik a műszakot. Czibor Valéria — Csulák András « a nagyobb műveltség évente egymilliónégyszázezer forinttal toldják meg. — Minek köszönhető, hogy ma már a ráckevei járási va­lamennyi művelődési háza kö­zös fenntartásban működik? — Elsősorban annak a felis­merésnek, hogy a művelődés feltételeinek megteremtése nem lehet csak az állam fel­adata. A legszűkebb pátria, egy gyár vagy egy gazdaság érdeke is, hogy dolgozói ma többet tudjanak, mint tegnap, hiszen holnap újahb korszerű gépek, a tegnapinál moder­nebb technológiák bevezetése válik szükségessé. Ezek keze­léséhez, alkalmazásához pedig műveltebb, több tudású, na­gyobb áttekintésű emberekre van szükség. Sok vita és ta­nácskozás alakította ki azt a helyes szemléletet, hogy a gaz­dasági vezetők a legtöbb he­lyen a gazdasági feladatok ve­lejárójának tekintik a dolgo­zók általános és szakmai mű­veltségének növelését. A nagy fordulat 1976 januárjában kö­vetkezett be. Az azt megelőző évben a járás gazdasági egysé­gei csupán 365 ezer forint tá­mogatást nyújtottak a művelő­dési intézményeknek, ez az összeg 1976 januárjában egy­millió-négyszázezer forintra erpelkedett. Jó tapasztalatok a munkásművelődésben — Van valamiféle sorrendi­ség a megszabott közművelő­dési feladatokban? — Természetesen. Első hely­re került, hogy munkások művelődését fokozottabban se­gítsük. Az eredmények máris biztatók. A legjelentősebb a fejlődés a felnőttoktatásban. Hét esztendővel ezelőtt még csak százki lene vennégyen ta­nultak a dolgozók általános is­koláiban. A legutóbbi tanév­ben viszont már hatszázhet- venketten gyarapították isme­reteiket e formában. A to­vábblépést hivatott segíteni az az intézkedés, miszerint tavaly a Csepel Autógyár művelődé­si központja' járási módszerta­ni centrummá lépett elő. Leg­főbb feladata: a munkásműve­lődésben szerzett jó tapaszta­latok és munkamódszerek el­terjesztése. Hogy van mit to­vábbadniuk, mi sem bizonyít­ja jobban: ez a művelődési központ és könyvtár három alkalommal szerezte meg ed­dig a kiváló címet. Terjed a járás könyvtárainak kapcsola­ta a szocialista brigádokkal. Ez annak is köszönhető, hogy a Csepel Autógyár könyvtá­rának tavaly már 169 szocia­lista brigáddal volt rendszeres kapcsolata, ami 2300 munkás­olvasót jelentett. Ugyancsak a Csepel Autógyár művelődési központja szervezte meg a já­rás szocialista brigádvezetői­nek tanácskozását, amelynek legfőbb témája az volt, hogy segítsél: a kulturális vállalá­sok teljesítését. Fokozottabb támogatást nyújtanak ahhoz is, hogy ne maradjanak ki a közművelődés hatóköréből a bejáró dolgozók. Mivel a já­rás területéről majd hatezér- négyszázan dolgoznak a gyár­ban, számukra nemcsak prog­ramokat szerveznek, de az üzemi lap révén rendszeres tájékoztatást nyújtanak nekik lakóhelyük Közművelődési programjairól. Mindezt a he­lyi tanácsi vezetés azzal támo­gatja, hogy szükség szerint módosították a művelődési házak és könyvtárak nyitva tartási rendjét. Három tartalmi gond — Mivel elégedetlen? — A közművelődés anyagi alapjai ma már kielégítőek. A tartalmi munkában azonban még sok a kívánnivaló. Akad­nak még olyan gazdasági ve­zetők, akik azzal, hogy a mű­velődési háznak átutalnak egy bizonyos összeget, befejezett­nek tekintik kapcsolatukat. Mások csak nagy általánossá­gokban fogalmazzák meg igé­nyeiket, a művelődési ház népművelőire bízva, mit tarta­nak fontosnak, megvalósítha­tónak. Csak az igények közös megfogalmazása biztosíthatja a tartalmas munkát Ez az egyik gond. A másik, ami bi­zonyos értelemben kapcsoló­dik ehhez, a partnerség kér­dése. Igaz, hogy ma már hu­szonnyolc függetlenített ember dolgozik a járás művelődési házaiban, tanácsi könyvtárai­ban, közülük azonban tizen­hétnek nincs népművelői vagy könyvtárosi képesítése. Ez fel­tétlenül gátja a tartalmasabb, sokrétűbb munkának. Ezen a képzés, illetve továbbképzés feltételeinek megteremtésével sürgősen változtatni kell. A harmadik gond a könyvtárak­kal kapcsolatos. Alapos elem­zésre vár egy jelenség. Neve­zetesen az, hogy a könyvállo­mány lényeges gyarapítása el­lenére is csökkent a könyv­tárlátogatók száma, s ezen be­lül is a munkásoké. A társadalom erejével — Mi lesz az idei év legfon­tosabb feladata? — Az előbb említett gondok elemzése és megoldása mellett az anyagi erők további kon­centrálása a járási művelődési központ megépítésére. Igaz ugyan, hogy ez nem szerepel járásunk jelenlegi ötéves ter­vében, a szükség azonban szo­rít bennünket arra, hogy e ré­gi jogos igényt kielégítsük. Reális alapunk is van hozzá. 1980-ig meg kell ugyanis épí­tenünk egy nyolctantermes is­kolát. Mi azonban az iskolával egybeépülő művelődési köz­pontot szeretnénk. Ennek költ­ségéből a járás üzemei és gaz­daságai 25 millió forintot vál­laltak, részint kommunista szombatok bevételeiből, részint kulturális alapjukból. Majd­nem hatmilliót már tavaly be­fizettek erre a cél-a. Ezenkívül igen jelentős társadalmi mun­kára is számítunk. Mondják, az összefogás ereje csodákra képes. Mi nem a csodákban bízunk, hanem az emberekben, az emberek áldozatvállalásá­ban. P. P. Közös érdél — A közművelődés hosszú éveken át a kampányfeladatok közé tartozott. Ha valamilyen országos vagy helyi fórumon szó került róla, néhány hó­napra megpezsdült falvaink kulturális élete, de ezt rit­kábban követték folyamatosan a tettek. A közművelődési párthatározat alapvetően len­dített azon, hogy a munka fo­lyamatossá, a közművelődés pedig össztársadalmi üggyé váljon. Jellemző példa, hogy hét esztendővel ezelőtt a járás üzemei, gazdaságai mindössze huszonháromezer forinttal já­rultak hozzá a művelődési intézmények hétszázhúszezer forintos állami támogatásához, jelenleg viszont a másfél mil­lió forintos állami támogatást a járás gazdasági egységei | A ráckevei járás párt-, tanácsi, gazdasági és kultu- 1 rális vezetői az elmúlt év végén tanácskoztak a köz- I művelődésben megtett útról és a további feladatokról. — Hogyan értékeli a közművelődési párthatározat 1 megjelenése óta eltelt időszak munkáját? — erről be- I szélgetünk Jónás Zoltánnal, az MSZMP ráckevei járási I bizottságának első titkárával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom