Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-12 / 10. szám
1978. JANUAR 12., CSÜTÖRTÖK xMíap Programvezérlésű rakodás Örbottyán 2. számú téglagyárában a napokban állították Szembe a programvezérlésű kemencekocsi-rakó gépet. Ennek segítségével óránként 20 ezer nyers téglát helyeznek a kemence bejáratához. / Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalatnál Termelékenységnövelés — nyolcvanmillióért Pest megye többi vállalatához hasonlóan ezekben a hetekben készül a PEVDI-ben is az elmúlt évi munka mérlege. Véglegessé soká formálódnak még a számok, azt azonban már látják: eredményesen gazdálkodtak 1977- ben. Az alap tehát, amelyre építenünk kell, nem rossz, s ez lehetővé teszi az idei, nagyobb, nehezebb feladatok elvégzését. A jelszóhoz, hogy többet, jobbat, gazdaságosabban, anyagi eszközeik is adottak. Várhatóan 80 millió forintot fordíthatnak fejlesztésre, beruházásra. A solymári faipari gyáregységben - például új termék gyártásához kell megteremteniük a műszaki feltételeket. A Budapesti Nemzetközi Vásáron is bemutatott műanyag ajtók és műanyag ablakok készítéséhez korszerű, komplett berendezéseket vásárolnak. Emellett régi gond az üzem nem megfelelő hőenergia ellátása. Ez is megoldódik idén: új kazánház épül. Nem mostohagyerekei a vállalatnak a szentendreiek sem. Tovább korszerűsödik az írószergyár termelése. A korábbi években üzembe helyezett rostirónszerelő berendezéseken évente ötvenmillió rostirón készül. Idén csomagoló automata munkába állításával szeretnék a termelékenységet növelni. Az új berendezés egyúttal majd munkaerő-átcsoportosítást is. lehetővé tesz. Mód nyílik a gyáregység meglévő automata fröccsgépeinek többműszakos üzemeltetésére. Kedvelt termékük a speciális fém golyóstoll. Ezek külső díszítésére úgynevezett facettázógép beszerzését tervezik. Határainkon innen és túl jó hírnevet szereztek már maguknak a PEVDI bőrdíszmű termékei. Indokolt, tehát, hogy Pilisszentivánon 17 millió forintos beruházást kezdenek meg. Ezen a költségen az üzemcsarnokot bővítik, új szociális létesítményeket építenek és felújítják a gyáregység csatornahálózatát. Vegyi gyáregységükbe, Gyömrőre, szintén jelentős összeg jut a 80 millió forintból. Elsősorban egy kétszáz négyzetméter alapterületű épület szükséges ahhoz, hogy korszerűen üzemeltethessék a beszerzendő lemezelőgépet. Ezzel a berendezéssel több és jobb minőségű műgyantát tudnak gyártani. Külső anyagi segítséggel gyárthatják viszont másik, fontos terméküket, a műanyaggal borított autóbe.sz- kapaszkodóka" Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 12 millió forinttal járul három komplett műanyagbevonó gépsor vásárlásához. Az új berendezésekkel úgy növelhető a kapacitás, hogy gyömrői kapaszkodókat szerelnek nemcsak a Mátyásföldön készülő, hanem a székesfehérvári Ikarus autóbuszokba is. D. Gy. Kiemelt nagyberuházás a konverteres acélműben Négy év múlva már termel az első egység 1982 végére évi több mint egymillió tonna acélt gyártó konverteres acélmű épül a Dunai Vasműben. A kiemelt nagyberuházás állami kölcsön szerződését szerdán írta alá Dunaújvárosban Havas Péter, az Állami Fejlesztési Bank vezérigazgatója, és dr. Szabó Ferenc a Dunai Vasmű vezér- igazgatója. A szerződés aláírásán részt vett dr. Csépányi Sándor kohó- és gépipari miniszterhelyettes és Takács Imre, az MSZMP Fejér megyei bizottságának első titkára is. A szovjet berendezésekkel épülő konverteres acélmű 9,4 milliárd forint költségigényéből 77 százalékot állami kölcsönként, a fennmaradó 23 százalékot költségvetési hozzájárulásként kap a Dunai Vasmű. A kölcsönt 10 év alatt kell visszafizetnie, s a törlesztést 1932-ben kezdi meg. A nagyberuházás a jelenlegi Siemens— Martin eljárásnál háromszor termelékenyebb acélgyártást eredményez majd Dunaújvárosban. A tervek szerint az első acélkonvertert 1981 végén, a másodikat pedig 1982 végén helyezik üzembe. KÖZMŰVELŐDÉS PEST MEGYÉBEN (3.) Össztársadalmi feladatként a ráckevei járásban Hajnaltól reggelig Józanabbak lettek a korán kelők Akik most, reggel ötkor sietnek az utcán, ugyancsak korán kelők. Akad, aki már több mint két órája talpon van. Kóspallagról, Vámosml- koláról, Letkésről, Püspökszilárdról sokáig tart az út Vá- cig. Felemás megoldás A korán kelők hírhedt váci melegedő helye o vasútállomás italboltja. Egy évvel ezelőtt még 'másodmagával szolgálta ki a tíz-tizenöt percenként érkező vonatok, buszok utasait. A közvetlen szomszédjában álló fakocsmával együtt sem győzték a forgalmat, most azonban majdnem üres a helyiség, pedig a másikat, a bódét azóta lebontották. A kocs- márosokkal együtt vagyunk vagy hatan az üzletben. A kezekben — micsoda változás — jaffás és kávéspoharak. Előttem barna kucsmás negyvenes férfit szolgálnak ki feketével. Szomorúan néz a pohárra, s aztán egy ötlettel felvillanyozva súgja oda a pultosnak: dobjál már bele valamit! A csapos nagydarab, tekintélyes muszklikkal megáldott fiatalember, válaszra sem méltatja a kérést. Néhány perccel később Laki Zoltánnal, az Utasellátó büféjének vezetőjével, már a szűk irodában ülünk, a kasz- sza bevételét mutatja, összeszámoljuk. Nem több, mint 30Ö forint. Máskor reggel kilencig 50—60 liter pálinkát mértek ki, de sokan már kora hajnalban is megitták a sört és a fröccsöt. örvendetes eredmény viszont, hogy pár száz emberrel kevesebb issza meg a féldecijét munkábamenet. — Ne legyen már olyan naiv! Nem győzök vitázni az emberekkel, mert a zsebükben hozzák be a féldecis üvegeket. s úgy próbálják beleönteni a jaffába, hogy ne vegyük észre. Még csak reggel hat óra van, de már négy részeget kellett kitenni. Ami pedig a pálinkafélék árusításának betiltását illeti: mivel itt nem kapnak fé’.decit, most már minden régi kuncsaftom a szomszédos autóbuszpálya- udvar két bisztrójába jár. Azokra — bár közvetlenül a pályaudvarra nyílik az ajtajuk —, nem vonatkozik a rendelet, mert nem az Utasellátóhoz tartoznak. A kollégák persze mulatna'- rajtam. A vasúti resti üzletvezetője azonban bizakodik. Olyan híreket hallott, hogy ezen az állomáson nyáron feloldják a korlátozást. Vác ugyanis a Dunakanyar egyik idegenforgalmi központja, s a vendégeket mégsem lehet hajnalban jtal nélkül hagyni. — Látott már itt hajnalban turistát? — Még nem. De esetleg láthatok. Alsóváros, gyárváros. öt nagyüzem települt ide egymás mellé, hajnalban öt és hat között sok ezer ember érkezik vonattal, busszal vagy gyalog. A környék hírhedt italboltja, a Rádi úti csak hétkor nyit. Majdnem szemben véle viszont nyitva van az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 122-es boltja. Palack a kosárban Nagy a forgalom. Éppen csak annyiban különbözik a délutánitól, hogy a vásárlók többsége férfi, s a kosárban lapuló áru kétdecis cseresznye, vagy barack pálinka. Az üzletvezető Kertész Gyula nagy tapasztalaté kereskedő. Arról tájékoztat, hogy egy korábbi helyi tanácsi rendelet szerint, féldecis palackokban nem árusíthatnak italt, de azóta több kétdecis fogy. Reggelente, ha van cseresznye, elkel 100 üveggel is. A városi tanács kereskedelmi osztályán Varga József osztályvezető-helyettes tájékoztatott a szeszárusítást korlátozó rendelet tapasztalatairól. Az utóbbi napoktól ők is a korán kelők közé tartoznak, rendszeresen ellenőrzik a kocsmákat. Rendellenességet nem tapasztaltak. Igaz, Vácott az üzemek közelében lévő négy legforgalmasabb italboltban reggel 8-ig már egy éve nem árusíthattak szeszes italt, s ezeken a környékeken a féldecis pálinkáspalackok árusítását is megtiltották. Választ kaptunk az autóbuszpályaudvar melletti bisztrókkal kapcsolatban is. Az egyiket június elsején bezái- ják. a másik, a Torony bisztró viszont továbbra is árusíthat 9 óra után szeszes italt. Igaz, itt bőséges az ételválaszték komplett reggelit is lehet kapni, s hajnaltájt — egyedül Vácott —, forró tea is kapható. Dunakeszi. Gyártelep. A vasúvá’lomástól mindössze 150— 200 méter a járműjavító. Az állomás mellett az Utasellátó trafikjában, arrébb a közértben árulták, a palackozott pálinkát. Most már egyik helyen sem kapható, legalábbis reggel. Gács László vállalati személyzeti és oktatási osztályvezető szerint nekik számottevően segít ez az intézkedés, hiszen tavaly is sok embert kellett fegyelmi felelősségre vonni ittassága miatt. Hajnali 4 óra 50 perckor még nyitva vannak a fővárosi éjszakai mulatók, például a Lánchíd eszpresszó, ötig mindenféle szeszes italt árusítanak. Az asztaloknál ülő férfiak többsége előtt mégis üdítő csillog a poharakban, itt a találkozóhelyük a műszakváltó taxisofőröknek. Am aki reggel műszak előtt betér, konyakot is kaphat, ha akar. Háromnegyed hatkor még sötét a Vincellér utca és a Karolina út sarkán lévő büfé, semmi mozgás nem tapasztalható a Kelenföldi pályaudvar négy, korábban hajnalban nyitó italkimérésé körül sem. Az 5 óra 47-kor befutó szerelvény utasai közül néhá- nyan sóváran tekintenek az Utasellátó söntése és sörözője felé, de mindkettőben sötétség van, csak a hatkor nyitó éttermi részből vetődik fénysugár az asztalra. Odabenn takarítanak, készülődnek a reggeli nyitáshoz, hogy friss, meleg pogácsával, omlettel, virslivel kínálhassák a korai vendégeket... Néptelen a Zsíros-deszka öt órakor a Kosztolányi Dezső téren — ahonnan a Mechanikai Művek és a diós- di csapágygyár felé indulnak autóbuszok — a kocsma zárva, a Fehérvári úti piac büféinek redőnye is lehúzva. Zárva vannak a hírhedt budaörsi kocsmák, a Róka címen emlegetett italbolt, a Sasad Tsz borozója és a Zsíros-deszka nevű kocsma. Ez azért említésre méltó, mert innen indulnak az autóbuszok az ISG-hez. Panyi Gáspárné, a BKV menetirányítója szerint a szeszforgalom korlátozása óta, mintha higgadtabbak lennének az utasok, kevesebb a kora reggeli civako- dás, kötözködés. Jelentős eredmény: józanon és nyugodt idegállapotban kezdhetik a műszakot. Czibor Valéria — Csulák András « a nagyobb műveltség évente egymilliónégyszázezer forinttal toldják meg. — Minek köszönhető, hogy ma már a ráckevei járási valamennyi művelődési háza közös fenntartásban működik? — Elsősorban annak a felismerésnek, hogy a művelődés feltételeinek megteremtése nem lehet csak az állam feladata. A legszűkebb pátria, egy gyár vagy egy gazdaság érdeke is, hogy dolgozói ma többet tudjanak, mint tegnap, hiszen holnap újahb korszerű gépek, a tegnapinál modernebb technológiák bevezetése válik szükségessé. Ezek kezeléséhez, alkalmazásához pedig műveltebb, több tudású, nagyobb áttekintésű emberekre van szükség. Sok vita és tanácskozás alakította ki azt a helyes szemléletet, hogy a gazdasági vezetők a legtöbb helyen a gazdasági feladatok velejárójának tekintik a dolgozók általános és szakmai műveltségének növelését. A nagy fordulat 1976 januárjában következett be. Az azt megelőző évben a járás gazdasági egységei csupán 365 ezer forint támogatást nyújtottak a művelődési intézményeknek, ez az összeg 1976 januárjában egymillió-négyszázezer forintra erpelkedett. Jó tapasztalatok a munkásművelődésben — Van valamiféle sorrendiség a megszabott közművelődési feladatokban? — Természetesen. Első helyre került, hogy munkások művelődését fokozottabban segítsük. Az eredmények máris biztatók. A legjelentősebb a fejlődés a felnőttoktatásban. Hét esztendővel ezelőtt még csak százki lene vennégyen tanultak a dolgozók általános iskoláiban. A legutóbbi tanévben viszont már hatszázhet- venketten gyarapították ismereteiket e formában. A továbblépést hivatott segíteni az az intézkedés, miszerint tavaly a Csepel Autógyár művelődési központja' járási módszertani centrummá lépett elő. Legfőbb feladata: a munkásművelődésben szerzett jó tapasztalatok és munkamódszerek elterjesztése. Hogy van mit továbbadniuk, mi sem bizonyítja jobban: ez a művelődési központ és könyvtár három alkalommal szerezte meg eddig a kiváló címet. Terjed a járás könyvtárainak kapcsolata a szocialista brigádokkal. Ez annak is köszönhető, hogy a Csepel Autógyár könyvtárának tavaly már 169 szocialista brigáddal volt rendszeres kapcsolata, ami 2300 munkásolvasót jelentett. Ugyancsak a Csepel Autógyár művelődési központja szervezte meg a járás szocialista brigádvezetőinek tanácskozását, amelynek legfőbb témája az volt, hogy segítsél: a kulturális vállalások teljesítését. Fokozottabb támogatást nyújtanak ahhoz is, hogy ne maradjanak ki a közművelődés hatóköréből a bejáró dolgozók. Mivel a járás területéről majd hatezér- négyszázan dolgoznak a gyárban, számukra nemcsak programokat szerveznek, de az üzemi lap révén rendszeres tájékoztatást nyújtanak nekik lakóhelyük Közművelődési programjairól. Mindezt a helyi tanácsi vezetés azzal támogatja, hogy szükség szerint módosították a művelődési házak és könyvtárak nyitva tartási rendjét. Három tartalmi gond — Mivel elégedetlen? — A közművelődés anyagi alapjai ma már kielégítőek. A tartalmi munkában azonban még sok a kívánnivaló. Akadnak még olyan gazdasági vezetők, akik azzal, hogy a művelődési háznak átutalnak egy bizonyos összeget, befejezettnek tekintik kapcsolatukat. Mások csak nagy általánosságokban fogalmazzák meg igényeiket, a művelődési ház népművelőire bízva, mit tartanak fontosnak, megvalósíthatónak. Csak az igények közös megfogalmazása biztosíthatja a tartalmas munkát Ez az egyik gond. A másik, ami bizonyos értelemben kapcsolódik ehhez, a partnerség kérdése. Igaz, hogy ma már huszonnyolc függetlenített ember dolgozik a járás művelődési házaiban, tanácsi könyvtáraiban, közülük azonban tizenhétnek nincs népművelői vagy könyvtárosi képesítése. Ez feltétlenül gátja a tartalmasabb, sokrétűbb munkának. Ezen a képzés, illetve továbbképzés feltételeinek megteremtésével sürgősen változtatni kell. A harmadik gond a könyvtárakkal kapcsolatos. Alapos elemzésre vár egy jelenség. Nevezetesen az, hogy a könyvállomány lényeges gyarapítása ellenére is csökkent a könyvtárlátogatók száma, s ezen belül is a munkásoké. A társadalom erejével — Mi lesz az idei év legfontosabb feladata? — Az előbb említett gondok elemzése és megoldása mellett az anyagi erők további koncentrálása a járási művelődési központ megépítésére. Igaz ugyan, hogy ez nem szerepel járásunk jelenlegi ötéves tervében, a szükség azonban szorít bennünket arra, hogy e régi jogos igényt kielégítsük. Reális alapunk is van hozzá. 1980-ig meg kell ugyanis építenünk egy nyolctantermes iskolát. Mi azonban az iskolával egybeépülő művelődési központot szeretnénk. Ennek költségéből a járás üzemei és gazdaságai 25 millió forintot vállaltak, részint kommunista szombatok bevételeiből, részint kulturális alapjukból. Majdnem hatmilliót már tavaly befizettek erre a cél-a. Ezenkívül igen jelentős társadalmi munkára is számítunk. Mondják, az összefogás ereje csodákra képes. Mi nem a csodákban bízunk, hanem az emberekben, az emberek áldozatvállalásában. P. P. Közös érdél — A közművelődés hosszú éveken át a kampányfeladatok közé tartozott. Ha valamilyen országos vagy helyi fórumon szó került róla, néhány hónapra megpezsdült falvaink kulturális élete, de ezt ritkábban követték folyamatosan a tettek. A közművelődési párthatározat alapvetően lendített azon, hogy a munka folyamatossá, a közművelődés pedig össztársadalmi üggyé váljon. Jellemző példa, hogy hét esztendővel ezelőtt a járás üzemei, gazdaságai mindössze huszonháromezer forinttal járultak hozzá a művelődési intézmények hétszázhúszezer forintos állami támogatásához, jelenleg viszont a másfél millió forintos állami támogatást a járás gazdasági egységei | A ráckevei járás párt-, tanácsi, gazdasági és kultu- 1 rális vezetői az elmúlt év végén tanácskoztak a köz- I művelődésben megtett útról és a további feladatokról. — Hogyan értékeli a közművelődési párthatározat 1 megjelenése óta eltelt időszak munkáját? — erről be- I szélgetünk Jónás Zoltánnal, az MSZMP ráckevei járási I bizottságának első titkárával.
