Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-12 / 10. szám

1978. JANUAR 12., CSÜTÖRTÖK Népművész szaktábor Január 15. a beküldési ha­tárideje azoknak a pályáza­toknak, amelyekkel az úttörő- esapatokwál, úttörőházakban, művelődési intézményekben működő népművészeti szak­körök, honismereti, játékké­szítői, fafaragó, szövő, kézi­munkázó, bábjátékos és nép- dalkörök, színjátszó és tánc­csoportok, zenekarok jelent­kezhetnek az Üttörő Szövet­ség másodszor sorra kerülő, Csillebércen augusztus 16-tóí 36-ig tartó népművész szak­táborába. A pályázati feladat: három dal vagy népi játék, esetleg játékszer vagy tárgy bemuta­tása — a gyűjtés, illetve ké­szítés módjának, történetének leírásával. A pályamunkák el- bíráflásénál előnyben részesül­nek a gyermekek készítette beszámolók, leírások. A tábor- vezetőség a jelentkezéseket, amelyeket a csillebérci nagy­tábor címére kell beküldeni, március 15-ig visszaigazolja, ée tájékoztatót küld a részt­vevőknek a tábor feladatai­ról és programjáról. A tábor­ban népek* játékait, táncait tanulják meg, játékszereik, használati tárgyak készítését sajátítják el a pajtások. Mit ígér a televízió márciusig } Az év első negyedében több új érdekes sorozatot és önálló alkotást ígér a televízió, ezek közül hívjuk fel néhányra ol­vasóink figyelmét. MINDIG AKTUÄLIS Mit főzzek? — ez a gyak­ran elhangzó kérdés a címe a februárban kezdődő sorozat­nak. A havonta jelentkező adások ötleteket akarnak ad­ni a háziasszonyoknak a mi­nél olcsóbb, egészségesebb és ízletesebb étrend összeállítá­sához. Orvosok, táplálkozás- tudományi szakemberek és az RTV újság hirdetésére jelent­kezett háziasszonyok adnak majd tanácsokat a különböző típusú családoknak. Lakáskultúra — a hatré­szes sorozat célja a korszerű lakáskultúra bemutatása, fme az adások néhány témája: az otthonok típusai, a konyha tárgyai, a pihenés bútorai és eszközei, a háztartási gépek elhelyezése, fény a lakásban, a felületek díszítése. SPORTKÖZVETÍTÉSEK Január 15-én a Király Ku­pa teniszmérkőzések sorából a Magyarország—Franciaország összecsapást láthatjuk. Ja­nuár 26-tól február 5-lg sugá­rozza a tv a férfi kézilabda­világbajnokság eseményeit A szelíd szépség üzenete Hajnal Gabriella falikárpitjai a Műcsarnokban RAJnal Gabriella festömű- tész Kiállítását Barcsay Jenő Koszuih-dijas, Kiváló művész nyitotta meg a Műcsarnok­ban, mely január 29-ig látható, héttű kivételével naponta 1$ és 19 óra között. Minden szépségre szüksé­günk van, s ha bővelkedünk is benne — „Még nem elég”, s nem lesz soha az. Hajnal Gabriella gobelinművészete ennek a magaslatra állított esztétikumnak egyik megköze­lítése. Komolyan vette tehet­ségét és elrendeltetését, s azt következetesen, fokról fokra megvalósította. Párhuzamo­san gondolati fejlődésével ár- nyalódík formatervezése is, ez a szilárd egység végigvonul egész pályáján. A Képzőművészeti Főisko­lán 1957-ben végzett, 1958-tól készít falikárpitokat, 1975-ben lett Munkácsy-díjas. Három adatot soroltam, melyet azzal indokolt kiegészíteni, hogy si­kerrel mutatkozott be Zürich, Sidney, Brno, Budapest kiál­lítótermeiben. ízlés, szorgalom Minden életmű értékét va­lami sajátos esszencia adja. Vajon Hajnal Gabriellának ml a titka, törvénye? Elsősor­ban az, hogy nem elégedett meg tehetsége adottságaival, következetesen gyarapította eszközeit, árnyalta szemléle­tét, csiszolta értelmét. A kö­rültekintés a múltban, világ­ban élményeket és felismeré­seket adott számára. Nyers­anyaga mindig valamilyen központi eszme volt, melyhez felkutatta az egyedi megol­dást. Assisi Ferencében sze­lídség és szabadság ötvöződik a lebegő formák laza, szoros ritmusában. Puskin verse jegyzi fel az orosz népszo­kást; ünnepen madarat bocsá­tanak szabadon, s Leonardó- ról említi Vasari, hogy egy alkalommal egész madárke­reskedést vásárolt meg azért, hogy az összes madarat száll­ni engedje. Hajnal Gabriella ezt az állatokra is kiterjedő humanizációt jelképként ke­zeli. Az üres kalitkák sza­bad madarakat jelölnek, ez Assisi Ferenc lelki környeze­te. Ez a következetes szelíd­ség, páratlan termőkedv, egyéniesített alakzat határoz­za meg Hajnal Gabriella töb­bi műveit is. Keresztmetszet az időről Falikárpitjai bejárják az ember eddig megtett útját a mitológiától napjainkig. Ez azonban nem egyszerű képi felsorolás, hanem időt, szituá­ciót jellemző tisztázott válto­zat. Ikarusra casulát applikál, Jónás testét tengeri növény­zet fedi, Bizánc aranyháttér­rel lép elénk, „Balázs” alakjá­nak felületén egy középkori város szintjei jelennek meg — a szüret duhajsága, az emberpár harmóniája már a mi időnket szimbolizálja. Érett, épített derű hatja át Hajnal Gabriella művészetét, olyan áramlás figyelhető meg a nagy gonddal tervezett, szőtt felületeken, hogy a szép­ség fékezi a rontó erőket. Kilátás északra, délre Nosztalgia és öröm határoz­za meg életünket, erről ad hírt Hajnal Gabriella két leg­utóbbi műve, melynek zárt rendje gondolati felismerésén, s még szigorúbb formavezeté­sen alapul. Az északi táj szürke vidék, az ablak szürke tengerre nyitja szemünk. Ez a szürke monumentalitás Scháár Erzsébet emlékét idézi, elmúlást, de nem kétségbe­esést. Másik ikerművén az ablak kerete kék, a tenger Vörös’ Ez már dél, az öröm, äz ifjúság földrésze. Adassék meg mindenkinek ez az egészséges pompa, ez a vi­dám lárma, ez a megnyugvás. Törekvéseinek gazdagodó eredményei szakmai lelkiis- meretességébőil, emberi ko­molyságából, zavartalan szor­galmából és szelídségen ala­puló méltóságából fogannak. Losonci Miklós Dániából. Közben még egy látványos eseménysorozat ta­núi lehetünk: február 1-től 4-ig rendszeresen közvetítik a műkorcsolya Európa-bajnok- ságot Strassbourgból. Március 1-én és \2-én lát­hatjuk Milánóból a fedettpá­lyás atlétikai EB-t, majd 14- én az Európa—Amerika atlé­tikai viadalt. Már 14-én meg­kezdik és 19-ig több alkalom­mal közvetítik az asztelitenisz EB csapat- és egyéni verse­nyek döntőit. A hónap végére is marad izgalmas esemény: 18-tól 26-ig láthatjuk a jég­korong VB második csoport­jának küzdelmeit, amelyek­ben hazánk is érdekelt. MŰVÉSZET—IRODALOM Januártól új állandó műsor indul Nézőpont címmel, amely havonta egyszer jelentkezik majd. És olyan művelődéspo­litikai kérdésekkel foglalko­zik, amelyek kulturális köz­életünket foglalkoztatják. A műsor tehát a kulturális ese­ményekben, művészeti ren­dezvényekben felfedezhető ál­talános érvényű, társadalmi és művászetpolitikai problémák feldolgozását kísérli meg. Ady-novellák a képernyőn. A költő „másformájú versek­nek” nevezte novelláit. Való­ban ugyanolyan személyes hangú, indulatos, lázadó és lázító alkotások, mint a ver­sek. Két vastag kötetnyi no­vellájából bemutatják: a Nem, A Terka számlájára, a Mihályfi Rozália csókja és a Répakapálás címűt. Magnóliakert. A Karinthy Ferenc alkotásából készült te­levíziós produkció hőse egy olaszországi emigrációban élő idős magyar író. Nem ellen­séges hazájával szemben, de alig is tud róla valamit, hi­szen több mint ötven éve tá­vozott. Hazatérni készül és egy Nyugatra került fiatal lányt szerződtet előzetes be­szélgetéssorozatra. Csakhogy egészen más történik, mint amit az író várt. Februárban Sőtér István Budai oroszlán című regé­nyének részletei elevenednek meg. A csaknem nyolcszáz ol­dalas mű folytatása a koráb­ban megjelent Fekete Bá­ránynak. Márciusban Horváth Teri színművész önéletrajzi regényével ismerkedhetnek a nézők. . ÜJ SOROZATOK Égi, hogy világíts. A bolgár filmsorozat hétrészes, és leg­inkább a Stirlitz-filmekhez hasonlítható. Napjainkban játszódik, de a cselekmény fokozatosan visszakapcsol a második világháború idősza­kára. Egykori Gestapo-tiszt a főszereplő, akit titkárnője egy fényképről ismer fel Nyugat- Berlinben. Újsághírek nyomában. Hat­részes francia—magyar—ka­nadai koprodukciós sorozat. Hőse két frissen végzett ka­nadai szociológus, akik elha­tározzák, hogy ellátogatnak néhány európai országba, hogy feldolgozzanak néhány esetet, amely nagy port vert fel a maga korában. Apák és fiúk. TurgenyeV regényéből az angol televízió készített négyrészes filmet. A mű mindig érvényes problé­mát dolgoz fel: a nemzedéki ellentéteket. A konzervatív apák és a férfikorukat a XIX. század második felében elért forradalmi ifjak összecsapásá­nak lehetünk tanúi. De ezek a fiatalok a nihilizmusban ta­lálják meg a kivezető utat, mert ez felmentést ad a kor társadalmához való minden­fajta kötődés alól. Parker a komornyik. A nyolcrészes NSZK-filmben Parker egy nyomozó komor­nyikja, pontosabban minden lében kanál segítője, aki ál­landóan bonyodalmakba ke­veredik. S kiderül, hogy lé­nyegesen ügyesebb a nyomo­zásban, eredményesebben lep­lezi le a bűnözőket, mint gaz­dája. FILMEK KÜLFÖLDRŐL A jégmezők lovagja. Eizen- stetin szovjet rendező filmje 1242-ben játszódik. A mongo­lok támadásaitól meggyengült Oroszországba betörnek a né­met lovagok, hogy az egész országot leigázzák. De a beto­lakodók felett az orosz nép győzelmet arat. Ezt az alko­tást ma is a világ legjobb 15 filmje között tartják számon. Fáklyásmenet. Egy francia kisvárosban él a film hőse, a példás családapa. Váratlanul rádöbben, hogy ő tehetséges festő. S minekutána úgy talál­ja, hogy a házasság nem fák­lyásmenet, így könnyű szív­vel vállal egy másik életet... A film főszereplője: Fernan- del. Rendeljen rózsát. Üvegcse­repek, üres vitrinek és egy kétségbeesett múzeumigazgató — ennyi egy betörés látható következménye az NDK bűn­ügyi filmben. A történet: egy bravúros nyomozás, a mű­kincsek megkeresése. Topkapi kincsesláda. Ez az amerikai film is műkincsrab­lást perget le. A gengszter­hősök a világ leggazdagabb kincstárába akarnak betömi. Csakhogy a különleges .biz­tonsági berendezések csupán technikai csoda révén kap­csolhatók ki. A Topkapi kincstár nem könnyű eset... Olyan, mint a többi szom­bat. Az angol film a skóciai összetűzéseKről vall dokumen- tális erővel. A feszültség, a vallási ellentétek szítása, lángol fel újra és újra Glas- gowban is, mint Írországban, csaknem ugyanolyan hévvel s ugyanúgy szedi áldozatait. Ez a film 1975-ban Prix Italia díjat nyert. Kr. Gy. A Pál utcai fiúk írója SZÁZ ÉVE SZÜLETETT MOLNÁR FERENC „Budaipesten születtem 1878- ban; joghallgató lettem Géni­ben 1896-ban; újságíró " let­tem Budapesten 1897-ben; írtam egy novellát 1900-ban, egy regényt 1902-ben. Dráma­író lettem idehaza 1908-ban, színműíró lettem külföldön 1908-ban; haditudósító lettem 1916-ban; újra színműíró let­tem 1918-ban. Hajam hófehér lett 1925-ben. Szeretnék új­ra jogász lenni Genfben,” — foglalta össze egy alkalommal életét és pályáját Molnár Ferenc. A Genfet, Párizst megjárt, a polgári életmód, kultúra fejlettebb formáit ismerő fiatal újságíró tapasztalatait az itthoni valósággal szembe­sítve éles, kritikus szemű, ér­zékletes tollú krónikása lett a nagyvárossá növő Budapest­nek és erősödő polgárságának. Újságírói tevékenységéből nőtt ki prózája is: a rövid próza legváltozatosabb for­máiban — tárca, karcolat, humoreszik, dialógus, jegyzet, szatíra, novella stb. — ábrá­zolta Pest kis- és nagypol­gárságának mindennapjait, villantotta fel a mindennapok szociális ellentmondásait. Ro- konszenve mindig a kiszol­gáltatottaké, az elesetteké (emlékezetes példája ennek Széntolvajok című elbeszélé­se) — ízig-vérig polgárként, kiutat nem látván, kritikája megáll a leírásnál. A változ­tatni akaró indulatot, ami oly élesen süt kortársai: Ady, Móricz, Nagy Lajos és máso-k írásaiból, egy elvont humá­num szülte érzelmesség, szá­nalom helyettesíti. Már több novélláskötet és regény volt mögötte, amikor megírta máig legnépszerűbb, a halhatatlanságot számára megszerző művét, A Pál utcai fiúkat. Ez a regény művésze­tének csúcsa: bár itt sem hatol a mindennapok felszíne alá, s stilizált világot ábrázol, mégis remekmű. Mert — Illés Endre szavaival —„Bár­mennyire kerek, bármennyire hatásos és színpadi, s néha túlfestett és klpirositott írás is A Pál utcai fiúk, igaz iz­galmat tud kelteni. A meg­döbbenést, hogy árulók van­nak, a fuldoklást, ha igazság­talanság ér, s a biztonságot, hogy mégis van igazság a Földön”. A Pál utcai fiúk megjele­nése után fordul a színpad, a dráma felé — amely szinte azonnal meghozza számára a világsikert. A következő ne­gyedszázad során drámái, vígja tékái hosszú sorát mutat­ták be állandó sikerrel a vi­lág színpadai; köztük a leg­ismertebbek: Az ördög, A testőr, Játék a kastélyban, Olympia, Liliom, stb. Bár színpadi művészetét sok — és jogos — bírálat ér­te, mégis jelentős drámaíró volt. Magas színvonalú szín­padi technikát, csillogó logi­kát, ellenállhatatlan humort sodró varázslatos játékká öt­vöző művei többet nyújtottak a színvonalas szórakoztatás­nál. Az ötletek, a trükkök, a briliáns technika mögül ki- kivillan az író — bár szelíd — bírálata, lelepleződik a pol­gári világ képmutatása, osto­basága, álerkölcse. De mert a bíráló maga is polgár, végér­vényesen polgár, ez a bírálat mindig elviselhető, derűs, be­lenyugvásban feloldódó. Ilye­nek vagyunk — nevessünk rajta — sugallja az író. Az előretörő fasizmus elől előbb Nyugat-Európába, majd a háború kitörésekor Ameri­kába emigrált. Ott élt, a New York Plaza hotelban ha­láláig, 1952-ig. Drámái, film­jei világszerte ma is színpa­don, moziban, televízióban láthatók. M. J. HETI FILMJEGYZET A mi csendes emberünk fül WfL Thomas Wolff, Heiseke alakítója A mi csendes emberünk NDK filmben. című Munkáskörnyezetben játszó­dik ez az új NDK-film, Bernhardt Stephan munkája (a forgatókönyvet Ame Leon- hardt írta.) Egy útépítő bri­gád életének, munkájának epi­zódjait látjuk, s ezenközben megismerkedünk néhány olyan problémával, amely talán minden hasonló közösségben felmerül. Megtudjuk, hogy a brigád munkaversenyt nyert ugyan, de a jó eredmények mögött nincs minden rendben: a brigád vezető őrmesteri allű­rökkel rendelkezik, s nem is mindig becsületes eszközökkel igyekszik kiverekedni az elő­nyöket a brigád számára. Amikor aztán hozzájuk he­lyeznek egy fiatal munkást, Heisekét, akivel előző brigád­jában a túlzott szókimondása miatt sok baj volt, számítha­tunk rá, hogy nagy összecsa­pások tanúi leszünk az új fiú és a brigádvezető között. A film itt egyet csavar a sztorin, és épp az ellenkezőjét látjuk annak, mint amire szá­mítottunk. Heiseke ugyanis megnémul. Egyszerűen nem beszél, de ez a némaság adott esetekben beszédesebb, mint ha vitatkozna, veszekedne, nagyszájúskodna. Gyakorlati­lag az történik, hogy a meg- némult fiú a hallgatásával „át­neveli” a brigádvezetőt és a brigádot, mert különös maga­tartása arra kényszeríti az embereket, hogy szembenézze­nek magukkal, s leszámolja­nak hibáikkal. Az ötlet, melyre a film ala­pozódik, nem rossz, s tulajdon­képpen igen élvezetes vígjáté­kot lehetett volna készíteni belőle. Arra ugyanis ez a né­masági szituáció semmiképp sem alkalmas, hogy valamiféle realista termelési drámát kreáljanak belőle. A rendező viszont majdnem ezt teszi. Mindent túlságosan komolyan vesz, nem él a szituációk kí­nálta humorral, nem játszatja ki a faramuci helyzeteket, s ezáltal nehézkessé, lassúvá és meglehetősen érdektelenné vá­lik a film. Ráadásul a fő fi­gurát, Heisekét nem tudja másképp elképzelni, mint far- mernadrágos, szakállas, hosz- szú hajú fiúnak, akivel szem­ben csupa jól frizírozott bri­gádtagot látunk. Így még vala­miféle hamis nemzedéki ellen­tét kicsengése is van a dolog­nak, noha erről nincs szó, hi­szen végül is a megnémult Heiseke a film pozitív hőse. Az A mi csendes emberünkre érezhetően hatott az utóbbi évek egyik legérdekesebb NDK-beli könyv- és színpadi sikere, az ifjú W. újabb szen­vedései című Ulrich Plenz- dorf-mű — de mintegy ellen­kező előjellel. Csak épp nem sikerült a film alkotóinak pon­tosan végigszámolni a képle­tet ezzel a megváltozott elő­jellel. A hosszú út Emlékeznek még A félelem bére című francia filmre, s benne Yves Montand sofőr­alakítására? Az ötletet — hogy tudniillik egy teherautót kell nyomon követni, s azt kell be­mutatni, mi történik a gépko­csivezetőik) kel út közben (esetleg még arról is beszélni kell, mi miért történik éppen úgy) — nos, az ötletet azóta több filmrendező és forgató­könyvíró is felhasználta. Most egy újabb Variációt láthatunk: Timotei Ursu forgatókönyvíró és Mircea Daneliuc rendező új román filmjében egy hatalmas kamion két sofőrjének törté­netét látjuk, „amíg a szállít­mány eljut odáig”. Nem is lenne igazi sofőrtőr- ténet, ha nem keveredne bele előbb-utóbb egy lány. így lesz ez most is: sofőrjeink felszed­nek egy, a vőlegényéhez igyek­vő, kedves, jókedvű lányt. Hogy ebből az autóstopból sok kalamajka származik, s végül aZ egyik sofőr és a lány (aki­nek időközben megnősült a vőlegénye) egymásra találnak, az egyáltalán nem meglepő. így hát azt mondhatjuk: A hosszú út esetében a kamiono­zás, meg a gépkocsivezetők, szóval az egész keret csak ar­ra szolgál, hogy emberi sor­sokról beszéljenek az alkotók. Kicsit talán komplikáltan bontják ki a főszereplők „élet­rajzát”, kicsit nehézkesek, ki­csit körülményesek, de végül Is a néző nem szórakozik rosszul, sőt, némi magvasabb mondanivalót is kap. A komédiás így múlilk el a világ dicső­sége — írhatnánk alcímként. S ez esetben a közismert latin mondásnak legalább kettős ér- telme-jelentése lenne: az egyik szerint így múlik el a hajdani nagy komédiás sikerekben gazdag élete, a másik szerint így alakul át egy hajdan bí­ráló élű dráma a hollywoodi filmiparban szórakoztató film­mé. Amikor John Osbome 1957- ben megírta A komédiás című darabját, hőse, Archie Rice, a kikopott, sikertelen és sajnál- nivalóan szerencsétlen ko­mikus színész még annak a művésznek (és művészetnek) a tragikomédiáját testesítette meg, aki (és ami) fölött elmúlt az idő, de aki ezt nem akar­ja és nem tudja tudomásul venni. A komédiás ezenkívül arról is szólt, hogy a művész és a közönség közötti viszony mennyi megalázó monumen­tumot is tartalmazhat, milyen ellentétek feszülhetnek a művészi szándékok és a kö­zönségigény között A nem sokkal később elkészült angol filmváltozat, Tony Richardson rendezésében, a főszerepben Laurence Olivierrel, ugyanezt a mondanivalót húzta alá. Mi­kor a darabot nálunk is be­mutatták, a Katona József Színházban, Major Tamással a főszerepben, az angol előadás­nál és filmnél frivolabb, ke- sernyésebb és szertelenebb, de nem kevésbé érdekes és érté­kes produkció született. Most viszont az amerikai filmgyártás készítette el A komédiás új feldolgozását, s ebben a filmben (forgatókönyv Elliot Baker, rendező Donald Wrye) már az érzelgős holly­woodi stílus uralkodik. E vál­tozat legfőbb érdeme, hogy alkalmat nyújt az egyik leg­kiválóbb amerikai filmszínész­nek, Jack L emmonnak egy parádés szólóelőadásra, olyan értelemben, hogy tulajdonkép­pen az egész film az ő mu­tatványaira épül. Takács István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom