Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-07 / 287. szám

Gomba, Fáy András Tsz Kakaóport csomagolnak A gombai Fáy András Egye­sült Termelőszövetkezet dol­gozói téli foglalkoztatása ér­dekében s hogy a ma még a fővárosban, illetve otthon, a háztartásban dolgozó házi­asszonyoknak is helyi munka- lehetőséget teremtsen, együtt­működési szerződést kíván kötni a Budapesti Csokolá­dégyárral. A kihelyezett rész­legben, melyben várhatóan január első napjaiban kez­dődik meg a munka, egyelőre kakaóport és Negrót csoma­golnak majd. E hónapban azonban még a két megállapodónak alá kell írnia a pontosan megfogal­mazott szerződést, s kisebb átalakításokkal meg kell te­remteni az üzemelés felté­teleit. A nap kulturális programja MOZIK Monor: Apám néhány bol­dog éve. Nyáregyháza: Be­köszönt a szeptember. Ve- csés: Keresztapa másik ar­ca. MŰVELŐDÉSI HAZAK Gyomron, 9 órától: zene­tanfolyam, 16-tól: a kerámia­szakkör foglalkozása, 17-től: az ifjúsági klub összejöve­tele. Mendén, 17-től 21-ig: könyvtári órák, 18-tól: ifjúsá­gi klubfoglalkozás. Monoron, 19-től: Benkő Gyula és Ben- kő Péter előadói estje. Úri­ban, 14-től: a gyermekrajz- szakkör foglalkozása, ugyan­csak 14-től: a modellezőszak­kör összejövetele (az általá­nos iskolában). Központi fiPés lambéria A központi fűtést szerelik és a külsőt burkolják a Ceg­lédi Építőipari Vállalat mun­kásai a monori új rendelőin­tézet épületében. Az alsó ké­pen: a külső lambériát illeszti helyére Kávári Mihály és Hor­váth Dénes. ★ Befejezéséhez közeledik az első emelet központifűtés­szerelése. Schöléber József és Balgóczki Ferenc a falhoz rög­zíti a fűtőtestei (jobb oldalt). Barcza Zsolt felvételei Tizenhat taggal Építőbrigádot alakítottak Szívesen segít másoknak is Sokáig mindössze három szakember foglalkozott a gom­bai Fáy András Egyesült Tsz- ben építő-, javító-, karban­tartómunkával. Természetes, hogy az ütemesen fejlődő kö­zös gazdaságnak többre volt szüksége. Lapterjesztő úttörők Táborozásra gyűjtik a pénzt Szeretnék, ha versenghetnének Sűrű pelyhekben hull a tél fehér ajándéka, az utcán csak imitt-amott tűnik fel néhány vecsési járókelő, hogy szapora léptekkel haladjon az állomás irányába. Nem messze, hato­dik osztályos korú, téliesen fel­öltözött fiúcska közeledik, nyakában lógó táskájából a napilapok vasárnapi számai kandikálnak ki, s a kisdiák karjával igyekszik óvni a csa­padéktól őket. — A 4461. számú Goldmann György úttörőcsapat Mákvirág őrsének vagyok a tagja — fe­leli kérdésünkre. — Már ré­gebben segítünk a vasárnapi napilapok árusításában. Ha részletesebb felvilágosítást akarnak kapni, a Bem utca végén, az újságárust keressék meg, aki épp most osztja szét a lapokat. ★ Megfogadjuk a tanácsot, s rövidesen a vecsési posta 4. számú pavilonja előtt beszél­getünk a gyerekekkel. Varga Péter osztja társainak az újságot, úgy, hogy minden fajtából jusson nekik néhány. Veréczi Gyöngyvér egy kis füzetbe, tételesen, név szerint felírja a kiadott példányszá­mokat, s a pajtások rakomá­nyukkal elindulnak a szélrózsa minden irányába. — Bakos Jánosné csapatve­zető tanárnő kezdeményezésé­re, a Halmy-telepi iskola és a helyi posta között már régeb­ben jó kapcsolat alakult ki a lapok terjesztésében. Ilyenkor, vasárnap, amikor a fővárosba ingázó munkáskerületbeliek nem tudják szokásos újságju­kat megvenni, mi visszük el nekik. Sok helyen már a kapu­ban várnak ránk, de becsön­getünk. beszólunk szinte vala- mennvi lakóházba. — Mennyi fogy el. Péter? — kérdezzük Gyöngyvér hetedi­kes osztálytársát, a szétosztót. — Háromszázötven pél­dánnyal indultunk, de már hatszáznál tartunk. A 200 pél­dány Pest megyei Hírlapon kí­vül, sok Népszabadság, Ma. gyár Nemzet és Népszava ta­lál hamar gazdára. Sajnos, az időjárás nem kedvez, pedig de cember végéig szeretnénk a megállapodás szerint árusítani az újságot. — Hogy ki adja el a legtöb­bet? A legjobban Fiedrich János 7/b. osztályos tanuló ala­kította ki vevőkörét, például most is 50 példány megyei hír­lapot és ugyanannyi Népsza­badságot vitt el, de B. Kovács Ferenc, 5. osztályos és Czoppf Gábor 6-os pajtás is szép telje­sítményt ért el. Az iskolai ver­senyben a Mákvirág, Béke, Szorgalom és a Csillebérc őrs jár az élen. — Az újságokért járó pénzt hétfőnként adjuk át a csapat- vezetőnek, ő továbbítja a pos­tára. Az eladott példányszám alapján, jutalékot kap úttörő- csapatunk, amiből jutalomtá­borozásokat szervezünk. A múlt tanévben az élenjárók Vas megyei túrán és a Gombai tóhoz szervezett kiránduláson vettek részt. Egy-egy vasár­nap, az eladott példányszám­tól függően, még a moziravaló zsebpénz is összegyűlik, — mondja Kis Szabó Franciska. ★ Hegedűs Jánosné, a 4. számú pavilon elárusítója elismerés­sel szól a gyerekek munkájá­ról, és megjegyzi, hogy az út­törők új előfizetőket is szerez­tek. Egy-egy előfizető szervezé­séért külön jutalomban része­sülnek a pajtások. ★ — Mi a véleménye a pajtá­sok buzgalmáról Bakos János­áénak, a Kun Béla téri iskola úttörőcsapat-vezető tanárának, párttii kárának? — Örülök, hogy a gyerekek ilyen szorgalmasak. Ezzel a kezdeményezéssel is szeret­nénk a tanulók munkára ne­velését segíteni. A lányok és fiúk már az új iskola takarítá­sakor is kitettek magukért, s tevékenységükkel hozzájárul­tak a Sallai utcában felszaba­dult régi alma mater úttörő­szobájának helyreállítási költ­ségeihez. Szeretnénk, ha kez­deményezésünket a község többi iskolája is átvenné és az úttörőcsapatok között versen­gés alakulna ki. Orosz Károly A közelmúltban 16 tagú építőbrigádot alakítottak: en­nek a kollektívának lesz a feladata, hogy a termelőszö­vetkezet épületeit, azok fel­szerelését, berendezését kar­bantartsa, felújítsa. A hosszú távú tervekben arról is szó esik, hogy to­vábbfejlesztik a brigádot, al­kalmassá téve a közös gazda­ság beruházásainak megvaló­sítására. Természetesen most is, ké- őbb is, a lehetőségek sze­rint, szívesen segít a három községben, Gombán, Bényén és Káván működő közületek, intézmények, iskolák tataro­zásában, javításában is. MONOB'VlDfD XIX. ÉVFOLYAM, 287. SZÁM 1977. DECEMBER 7., SZERDA Egységesebb gyakorlat Ügyintézés — színvonalasan A jogpolitikai irányelvek érvényesülése a járásban Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa 14 1973. számú hatá­rozatával szabta meg a jogal­kalmazás jogpolitikai irány­elveit. E nagy jelentőségű ha­tározat, amely valamennyi | jogalkalmazó (igazságügyi, ügyészi, belügyi, tanácsi és egyéb államigazgatási) szerve számára kötelező, bevezető so­raiban hangsúlyozza: „a jog- alkalmazó szervek kötelesek minden határozatukban, in­tézkedésükben és eljárásukban érvényesíteni a szocialista törvényességet. Kötelesek a jogszabályokat megtartani és megtartatni. Feladatuk a tör­vénysértések megelőzése, a jogellenes cselekmények fel­tárása.” Ilyen alapvető fel­adat még a szocialista együtt­élés szabályainak érvényesí­tése. az ügyintézés színvonalá­nak emelése, a jogalkalmazás gyorsítása és egyszerűsítése. A közelimúltban, a járási hi­vatalban megtartott községi, nagyközségi vb-titkári és hiva­tali osztálwezetői értekezle­ten elemeztük a 14/1973» szá­mú NET-határozat érvénye­sülésének helyi tanácsi ta­pasztalatait, különös figye­lemmel a szabálysértési ügyek intézésére. Az értékelés alapjául a hivatal által megtartott községi komplex és egyéb vizsgálatok szolgáltak. A jogpolitikai elvek alkalma­zásának fontosságára néhány számadat is felhívja a figyel­met. 'A monori járásban működő helyi tanácsi szervek 1976- ban összesen 47 ezer 839 ügy- | n iratot iktattak, amelyekből 111 h ezer 115, jogot vagy kötele­zettséget megállapító határo­zatot igényelt. A döntések megalapozottságát mutatja, hogy mindössze 191 határozat ellen fellebbeztek az állampol­gárok, s a megíellebbezettek köziül is 111-et helyben hagyott a II. fokú szerv. Az összes ik­tatott ügyhöz viszonyítva 2,1 százalék, a 30 napon túl elin- tézebtek aránya. Ez a száza­lékszám viszonylag alacsony, de mivel mögötte emberek gondjai, problémái húzódnak meg, joggal elvárható a gyor­sabb ügyintézés. Előfordul, hogy az állampolgárok eseten­ként éppen azért fordulnak jogosan felsőbb szervekhez, mert kérelmük elbírálását so­káig halogatja a tanácsi szerv. A helyi tanácsi szervek 1976-fcan összesen 975 sza­bálysértési feljelentést ik­tattak. Az iktatottak közül más szer­vekhez áttettek százhúszat, 155-ben megszüntették az el­járást, 110 ügy zárult figyel­meztetéssel, 503 személyt bír­ságoltak meg, ez utóbbiak kö­zül 226 elkövetőt tulajdon el­leni (elsősorban bolti és me­zei lopások). 39 elkövetőt köz- tisztasági, 70 elkövetőt isko­lai, 24 elkövetőt ipar-kereske­delmi, 8—8 elkövetőt élelmi­szer-hamisítás, illetve vásár­lók megkárosítása szabálysér­tése miatt. Megállapítottuk, hogy főleg vagyoni haszon- szerzésre irányuló egyes sza­bálysértés (kontárkodás, ár­drágítás. jogosulatlan keres­kedés) jóval több fordul elő, mint ahány elkövető ellen a hatóság eljárást indít. Gon­Együtt — darusén Kézimunka, könyvek, televízió Megünnepelték az évfordulót mint minden esztendőben, bensőséges körülmények kö­zött ünnepeltük meg az év­fordulót. Pártfogóink közül jelen voltak a VERUSZÖV, a Ferroelektrika Ipari Szövet­kezet és a Kőbányai Gyógy­szergyár szocialista brigád­jainak képviselői, a konyha szocialista kollektívája pedig teljes létszámban itt volt. El­jött a háziorvosunk és el­jöttek a tanács képviselői is. A monori öregek napközijé­ből szintén érkeztek vendé­gek. A Kun Béla téri általá­nos iskola úttörői adtak mű­sort, az igazgatónő kísérte el őket. A műsor után Kecskés Mátyás nyugdíjas harmoni- kázott 22 lakónknak, akik közül a legidősebb 84. a leg­fiatalabb 63 éves. Vecsésen, a Tamás utca 15. szám alatt, az öregek nap­közi otthonában éppen akkor fejezték be a lakók reggelijü­ket. amikor beléptünk helyi­ségükbe. Aíiiíe Imréné ésj Romsics Jánosné asztala mellé tele­pedünk le, beszélgetni. — Kifogástalanul érezzük magunkat itt — mondják. — Véghné, a vezetőnk valóság­gal elkényeztet bennünket. Velünk együtt nevet, szóra­kozik, és vigasztal minket, ha netán elkeseredünk. Még kár­tyázni is leül velünk. Ha ked­vünk szottyan, televíziót né­zünk, vagy énekelünk. — És verseket mondunk — szól közbe Böhm Béláné, az otthon legrégibb és egyik leg­idősebb lakója. A nótafa — Kézimunkázni is meg- anulhat, aki még nem tud, de olvasni is lehet, mert ren­geteg könyvünk van. — Az orvosi ellátásunkról is gondoskodnak — mondják többen is. — Es a kosztjuk milyen? — kérdezzük. — Nagyon jó — válaszolja a velünk szemben ülő Rom- sicsné, és a többiek egyetér­tőén bólogatnak. Kovács Mihálynét nótáié­nak mondják a többiek. — Szövőnő voltam, de már 'ánykoromban megismerked­tem, megbarátkoztam a zené­vel — kezd el beszélni. — Zongorázni munka közben ta­nultam meg. A férjemmel Keresik a megoldást Monos F erencné szociális előadót a tanácsházán keres­tük meg. — Nagyon jó! ismerjük a helyzetet — mondotta. — Legelőször a szakmaközi bi­zottság vezetőségével tár­gyaltunk. még akkor, amikor nem volt teljesen készen új székházuk, és fe'aiánlottuk se- f*ít<!égünket. például belezet­jük a vizet, ha odafogadiák az idős embereket. A meg­egyezés nem jött létre. Utá­na a Sallai úti iskolanapkö­zit szemeltük ki. mivel úgy véltük, az új iskola megépü­lése u'án nem lesz rá szük­ség. Tévedtünk. Most tovább keressük a megoldást remél jük, nem eredménytelenül. Kovács György dőljünk csak a majdnem min­den községben megtalálha n zugkocsmák (engedély nélkü­li italmórések) sokaságára. Hi­ba, hogy a kevés, vagy éppen felületes hivatali ellenőrzések folytán kevés jogellenes cse­lekményt derítenek fel a ta­nácsi szervek. Sokszor tapasztalható kö­zömbösség az állampol­gárok részéről is, melynek következtében elmarad­nak a feljelentések. A bírságolások törvényes­ségét és megalapozottságát bi­zonyítja: 1976-ban 503 bírsá­goló határozat ellen csak 3'. esetben fellebbeztek az igazga­tási osztályhoz. A helyes bírsá­golási gyakorlatot alátámaszt­ja: a múlt évben az egy sze­mélyre jutó megyed bírság­átlag 605, a járási 644 forin volt. A bírságoló határozatai, alakilag és tartalmilag is ja­vultak. Egyes tanácsi szer veknek azonban nagyobb súly kell helyezniük annak a ren delkezésnek a megtartására miszerint a büntetésnek iga­zodnia kell a cselekmény sú­lyához és az elkövető szemé­lyi körülményeihez. Sokszor elmarad a kellő mérlegelés és egyéniesítés, holott a bünte­tés kiszabásában figyelembe kell venni a cselekmény tár­sadalomra való veszélyessé­gét. az okozott sérelmet, az elkövetés indítékait, a szándé­kosságot vagy gondatlansá­got. az elkövető vagyoni, csa­ládi helyzetét. Előfordult olyan aránytalanság, hogy pél ­dául tankötelezettség megsze­géséért súlyosabban bírságol­ták meg a sokgyermekes, egye­dül kereső anyát, mint a lo­pást elkövető, jó anyagi kö­rülmények között élő személyt. Az egyes helyeken még tapasztalható ötletszerű, vagy liberális bírságolási gyakorlatot meg kell szün­tetni. Nagy gondot kell fordítani a jogerős és önként nem teljesí­tett határozatok végrehajtá­sára, mert például a hónapo­kig végre nem hajtott hatá­rozat nemcsak jogsértő helyze tét teremt, hanem csökken­ti a tanácsi szerv tekintélyé: és károsan befolyásolja a tör­vénytisztelő állampolgár irán­ta érzett bizalmát. összességében azonban min­denképp meg kell állapítani, hogy az előző évekhez viszo­nyítva. fokozatosan javul he­lyi tanácsi szerveinkben a ha­tósági ügyjntézés. annak kul­turáltsága, erősödik a törvé­nyesség. ’ A jogalkalmazás jogpoliti­kai irányelveiben foglaltak ér­vényesülését a jövőben foko- m^abban figyelemmel kísér­jük Dr. IUanicz György, a monori járási hivatal igazgatási osztályvezetője Ajáno'ék a gyermekeknek A vecsési Ferihegy Tsz nő­bizottságának szervezésében, a közös gazdaság valameny- nyi olyan tagja, akinek gyer­meke van, évről évre télapó- ajándékot kap. Az idén is két termelőszö­vetkezeti tag kis csomagok­kal, teli zsákokkal járta a közös gazdaság munkahelyeit, hogy a nőbizottság figyelmes­ségének eredményeként, a szülők közvetítésével idejé­ben eljussanak a gyerekekhez a várva várt ajándékok. együtt, évekig játszottam dzsesszegyüttesben. Fényképet tesz elénk: zon­gora előtt ül; 35 éves volt, amikor a fotó készült. Kovács né hetente kétszer is elmegy a kispesti magnósok klubjába, ahol zongorázik és magyar nótákat énekel, de máshová is hívják. — Holnap például a pest­lőrinci, Kassa úti általános is­kolába megyek, magyarnóta- estre. — Fellép? — Majd meglátom, hogyan érzem masamat — és széttár­ja a kezét —, hetvenhárom éves vagyok. Marsai Györgyné: — Eleinte nem tudtam, hogy megnyílt Vecsésen ez az otthon. Egyszer véletlenül éppen erre jártam, akkor fe­deztem fel. Azonnal jelent­keztem. Aládúcolt konyha — A pihenőszoba nagyon hiányzik — mondja Milléné. Egyetlen helyiségben tar­tózkodnak egész nap. az az ebédlőjük, betegszobájuk, szó­rakozóhelyük. Nagyon kell alkalmazkodniuk egymáshoz, s az alkalmazkodás nem min­dig sikerül. Dankó Istvánné kisegítő al­kalmazott arról panaszkodik, hogy a konyhába. amelyet amúgy is alá kellett dúcolni, becsorog az esővíz, a hóié. Végh Gyuláné vezetővel ké­sőbb találkozunk. — Az öregek napközi ott­hona — mondja —. kereken hat éve működik, és most is,

Next

/
Oldalképek
Tartalom