Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-07 / 287. szám

Felajánlották Százötven óra társadalmi munkát vállaltak a 24. szá­mú szakmunkásképző inté­zet villanyszerelő tanulói, akik az erdőkcrtesi iskola épülő tornatermébe vezetik az elektromos hálózatot. Fel­ajánlásukat december 13-ra teljesítik. Képünkön: Patár Árpád és Varga István az is­kolát a tornateremmel össze­kötő folyosón szerelik a lámpatesteket. UTAZÁS Év végi ajánlat Szilveszter külföldön Decemberben, az év vége kö­zeledtével, egyre több szó esik családi körökben, de a munkahelyeken is az ünnepi szórakozásokról. Sokain ezt a néhány napot otthonuktól tá­vol, kirándulással, üdüléssel, pihenéssel töltik. Az IBUSZ gödöllői kirendeltségén Ko- iozs Gábárné, kirendeltség­vezető arról tájékoztatott, hogy ezúttal kevesebb volt az igény az ilyenkor szokásos szilveszteri kirándulások iránt es a néhány jelentkező saj­nos, már későn fordult az IBUSZ-hoz. Keresettek voltak viszont az év végére szervezett külföldi társasutak. A gödöllőiek közül néhányan Leningrádban, Krakkóban és a Magas-Tátrá- ban töltik a szilvesztert. A hét végén tizenöten Párádra láto­gatnak, ahol magyaros disz­nótoron vesznek részt. Túra községből negyvennégyen két­napos látogatást tettek nem­rég Pozsonyban. Az egyéni turisták közül is sokan felkeresik a Mages- Tátrát, hogy a hó födte csú­csok között sportolhassanak, pihenhessék ki magukat. Bár még alaposan benne- járunk a télben, az IBUSZ- nál már a tavaszi és nyári programokat szervezik. A ta­vasszal Londonba, Madridba utazhatnak majd a hétvége­ken a turisták. Márciusban indiai utat bonyolítanak majd le. Ezenkívül Kubába, az Egye­sült Államokba, Japánba, és természetesen, a környező szo­cialista országokba szerveznek több csoportos kirándulást. Várhatóan nagy érdeklődés kíséri majd a jugoszláv utakat, a tervek szerint egyelőre nem indítanak csoportokat Bulgá­riába, Ausztriába. G. M. Türelmet mindkét részről Karbantartás, szerelás, javítás A GELKA nevének hallatán sokakban ágaskodik az indu­lat, vagy lekicsinylőén legyin­tenek. A panasz gyakran jo­gos, ám talán ugyanilyen sok­szor ok nélkül marasztaljuk el az országot szervizekkel behá­lózó hatalmas vállalatot. A bonyolult technikai berende­zések, készülékek nagy felké­szültséget követelnek a szak­emberektől és a hibaelhárítás­sal csak közvetve foglalkozó adminisztratív dolgozóktól is. A GELKA gödöllői kiren­deltségében havonta 2—3 ezer bejelentés érkezik a város és a járás lakóitól háztartási gé­peik, rádiók, televíziók javí­tására. Legtöbb esetben a helyszínen sikerül a hibaelhá­rítás, de akadnak olyan ké­szülékek, amelyek csak mű­helyben, speciális berendezé­sekkel javíthatók. A feltű­nően hosszúra nyúló javítási idő többnyire nem a felüle­tesség számlájára írandó. Vá­rosunk szervizében mintegy 5 ezer alkatrész segíti a gyors munkát, de még így is akad hiánycikk. Az ebből adódó bosszúságok, a kellemetlenül hosszúra nyúló várakozási idő nemcsak az ügyfél idegeit ké­szítik ki. Ilyenkor nemcsak a szolgáltatást igénybe vevők­től kellene a nagyobb megér­tés, hanem a GELKÁ-tól is. Megfelelő összhang szükséges ahhoz is, hogy feleslegesen ne tétlenkedjen senki otthoná­I ban a szerelőre várva, de a szerviz munkásai se kísérle- . tezzenek eredménytelenül a 1 javítással. Jó lenne, ha az előre megjelölt időpontokat az érdekeltek egyaránt kötele­zően megtartanák. Előfordul az is, hogy a helyszínre érke­ző szerelő alkatrész-, vagy a megfelelő műszer hiánya miatt nem tudja a készüléket megjavítani. Sajnos, kevés még az univerzális műszer. Itt kell megemlíteni, hogy az épülő emeletes házakat városunkban is központi an­tennával látják el. Ezek kar- j bantartása, szerelése, a szük­séges műszerek és a megfe­lelő gyakorlat hiányában nem a legtökéletesebb. A szerviznek sok bosszúsá­got okoz, hogy gyakran el­romlik legfontosabb szállító- eszközük. A közelmúltban öt­venegyezer forint értékű álta­lános javítást végeztek a te­herautójukon, de alig egy hét után már vissza is kellett vinni az AFIT-szervizbe. Saj­nos, így a nagyobb méretű gépek háztól házig szállítása csaknem megoldhatatlan. A helyi szerviz munkájának eredményességét segíti a jó munkahelyi légkör, s az ügy­felekkel kialakított jó kapcso­lat. És végül egy jó tanács, az olcsóbb javíttatás reményé­ben se forduljunk kontár­szerelőhöz, mert a házi javít­gatással csak ronthatunk a készülékek állapotán. M. Újfajta ingatlanközvetítés TÚLTELJESÍTETTÉK A TERVET Mostanában csupasz az in­gatlanközvetítő iroda ablaka, ezért kerestük fel Ferenczy Kálmán irodavezetőt, magya­rázatért. Kérdésünkre elmond­ta. a régi hirdetési rendszer a múlté. A kialakított új rend­szerben az eladni szándékozó ügyfél először is csekket kap. amelyen befizeti a 600 forin­tos díjat, s a csekk bemuta­tásával bízza meg az irodát a közvetítéssel. Nem egyszerűbb a vásárolni szándékozók helyzete sem. El­ső útjuk az ingatlanközvetítő után nekik is a postára vezet. Ugyanis címenként húsz fo­rint ellenében tudhatja meg kérdéses ingatlanok pontos helyét. Ez nem helyi sajátos­ság valamennyi ingatlanköz­vetítő iroda hasonlóan dol­gozik. A tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy sok érdeklődő meggondolja magát, s az át­nyújtott csekkel nem keresi fel ismét az irodát. A gödöllői fiók 1972 óta a Városgazdálkodási Vállalat szolgáltatóegységeként műkö­dik. Ferenczy Kálmántól azt is megtudtuk, hogy nemcsak magánosoknak, hanem válla­latoknak is végeznek ügyinté­zést. közvetítést, becslést. La­kóházak becslése 600 forintba kerül, míg a telkeké 200 forint. Érdekesség, hogy a parcellá­zásoknál. ha háromnál több telket mérnek ki, kötelező azt bejelenteni az ingatlanközve­títőnek. Ilyen esetekben az el­adó — az OTP vagy a magán­személy — másfél százalékot, míg a vevő három és fél szá­zalékot fizet. Városokban és kiemelt üdülőterületeken az ingatlanközvetítő irodát köte­lező igénybe venni, míg fal­vakban, községekben nem. Az iroda vezetője, aki nyolc éve végzi ezt a munkát, mun­katársával, Pesti Rudolffal, a járás huszonhét helységének adás-vételi és becslési felada­tait végzi. Jó kapcsolataik vannak az OTP-vel, a terme­lőszövetkezetekkel, az illetékes tanácsi szervekkel egyaránt. Bírósági felkérésre válások­nál, örökösödési ügyekben is végeznek értékelést. Az iroda jó munkáját bizonyítja, hogy idei 150 ezer forintos tervét már szeptember 31-re teljesí­tette. Hivatalosan heti három alkalommal, hétfőn, szerdán és szombaton fogadják ügy­feleiket, de ha éppen ott-tar- tózkodnak. más napokon is szí­vesen nyújtanak segítséget. Mitru Mihály A PEST MEGY K• V^ásüt! ?6'i ■ S&4 ti * ’7’V* *• El HIRE/s iP különkiadása | IV. ÉVFOLYAM, 287. SZÁM 1977. DECEMBER 7., SZERDA Közös munka — bizalommal Jól együttműködnek a pártszervezettel Mire jó a KISZ, egy ipari üzemben? A kérdés, első hal­lásra akadémikus. Hogy mire jó? Hát arra, hogy összefogja az üzem fiataljait, hogy poli­tizálásra szoktassa, hogy be­leszólni segítse őket a kollek­tíva ügyes-bajos dolgaiba,, s cserébe igyekezzen meggyőzni tagságát, hogy a termelésben, a több és jobb munkában ők is érdekeltek. Hogy segít­sen a fiataloknak — akik így megtanulhatnak önmagukon is segíteni — a munkában, a ta­nulásban, a művelődésben, tá­mogassa őket, hsf letelepedé­sükről, családjukról van szó. Kapcsolatok Ezeket a kérdéseket fesze­gették a KISZ járási bizottsá­gának legutóbbi ülésén is, amit a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár Kistarcsai Gyárá­ban tartottak, s amelynek egyik, vitára, okulásra nagyon is alkalmas témája a gyári KISZ-bizottság készítette be­számoló volt. Felolvasván ép­pen arról győződhettek meg a járási bizottság és a vendégek, hogy akad még javítanivaló bőven, nemcsak a KISZ-esek munkájában, hanem a beveze­tőben emlegetett kapcsolatok­ban is. Mert, hogyan is fogalmaztak a kistarcsai fiatalok? Gazda­sági veztésünk nem vesz elég komolyan minket, nem va­gyunk egyenrangú partnerek. Igaz, a bizalmatlanságra mi magunk is adtunk már okot, de ez még nem indokolja, hogy az üzemi négyszög he­lyett, a KISZ kirekesztésével, csak üzemi háromszög mű­ködjön. Ezt az örökséget előző vezetőségünktől vettük át, s azóta még nem sikerült változ­tatni. A panaszkodó mondatok után másfélék következtek Ilyenek például: Gazdasági vezetőségünk biztosítja az anyagi és tárgyi feltételeket a Gyermekeknek és felnőtteknek MENNYIT ER A CÉDULA ? Pénzes eset egy mélházóval Negyedszázadnyinál alig hosszabb életutam során még nem volt alkalmam gyerekkocsit szállíttatni. A minap erre is sor került. Tapasztalatlan megrende­lőként először kellő körül­tekintéssel felderítést vé­geztem. Mivel a posta nem szállítja az említett tár­gyat, a MÁV-hoz fordul­tam. Megnyugtattak, el­szállítják a babakocsit. Igaz, háromnegyed órás vá­rakozás után hoztál£ tudo­másomra. ugyanis nem ta­lálták a málházót. Szerény lakom meglehe­tősen távol van a vasútál­lomástól. innen döcögtem a téli időjárás okozta nehéz­ségek közepette az említett járművel, a málházó hiva­tala elé. A hideg, no, meg a málházó jóvoltából nyolc­van percig fagyoskodtam, addig tartott, mig a han­gosbeszélő bömbölő felhí­vására előkerült. Adatfelvétel ürügyén ugyancsak cifra sorolcat rótt füzetébe, majd aggódó kér­désemre, ki tudja ezt elol­vasni, készségesen átadta az írószerszámot — írjam én. Annak rendje és módja szerint bevéstem az adato­kat, majd a pénztárnál be­fizettem a szállítási díjat. Az ügylet végére ezzel még nem került pont. Visz- szavittem a könyvecskét, s ekkor a málházó furcsa kér­déssel döbbentett meg. — Mennyit ér magának a har­ca? Némi eszmecsere után kiderült, hogy a bárca egy cédulácska, amit a feladandó árura ragasztanak. Megtud­tam továbbá, hogy ezért nem jár fizetség, csak ha úgy gondolom, meg, ha szá­nok valamit a málházónak. Hát, gondolkodtam ugyan, de nem az összegről. M. M. Hazai piacra és külföldre is szállít tetszetős ruházati cik­keket a gödöllői Háziipari Szövetkezet. Különböző gyer­mekholmikból százötezer da­rabot állítanak elő az idén. Alsó képünkön: Kőszegi Já- nosné és Tóth Lajosné az NDK-ba exportálandó gyer­mekpulóvert kötnek félauto­mata gépen. Nem feledkeznek meg a fel­nőttekről sem. Férfiaknak kö­tött pulóvereket, köntösöket, nőknek a többi között a most divatos gépi hímzett hálóinge­ket gyártanak. Jobboldalt: Hegedűs László- né az ingeket vasalja. jó szervezeti munkához. Üze­münk pártszervezetével is jó a kapcsolatunk, támogatják munkánkat, tapasztalataikat átadják, tanácsokkal látnak el bennünket, felhívják figyel­münket a hibákra és segítenek orvosolni őket. Az üzemi négy­szög ügyében azonban ők nem adtak kellő támogatást. De nézzük meg azt is, mi­vel érdemelte ki eddig a gyá­ri KISZ-szervezet a nagyobb szerepet, a nyomatékosabb be­leszólás jogát, s valóban kiér­demelte-e? Hol a vonzerő? Az első amit megtudhatunk, nem kelt kellemes benyomást: a gyárban kétszázharmincan KISZ-korúak, s a taglétszám mégis csak hatvankettő. Ezen — miként arra a KISZ járási bizottságának tagjai is rámu­tattak — sürgősen javítani kell: minél több fiatalt kell bekapcsolni a mozgalmi élet­be. Persze ez nemcsak a jelen­legi tagságon és a vezetőségen múlik. Hiszen talán éppen az adhatna nagyobb vonzerőt a szervezetnek, ha a ma még kí­vülállók is látnák: szerveze­tüknek szava van a gyárban, javaslataikat megfontolják, s komolyan számolnak velük. Bizalom mindkét részről, er­re lenne szükség. Hogy a válla­lat termelési eredményei ja­vuljanak, ahhoz a fiatalok munkájára is szükség van. A többség — tudatában az előb­bieknek — meg is tette a ma­gáét, ám sajnos akadtak, s éppen az egyik ifjúsági brigád néhány tagja, akik részben ön­hibájukból nem nyújtották azt, amit vártak tőlük, s ezt még a KISZ-vezetőség sem tudta rendbehozni. A kommunista szombatokon — tavasszal és ősszel is volt egy — a fiatalok fele vet' részt, s ezenkívül társadalm munkával segítették a raktá­rozási csoportot, szépítették takarították a bölcsőde udva­rát. Javukra írható az is, hogy a munkaversenybe is bekap­csolódtak, s hogy — igaz, egye­lőre kevés sikerrel — győzkö­dik az általános iskolát mé[ nem végzetteket, legyen az az illető KISZ-tag vagy sem. Sokat tesznek az Edzett if­júságért mozgalomban is. Fő­ként a labdarúgást kedvelik a kistarcsai gyárban is, s mi­ként általában, itt is a fiúi az aktívabbak. Márciusban a Pilisben jártak, augusztusban a Velencei-tó környékére szeptemberben a Dunakanyar­ba kirándultak. Ami sikerült Nem lehetnek elégedettek a szövőgyári fiatalok a közműve­lődésben nyújtottakkal sem. Nem sikerült megszervezniük a tervezett irodalmi kört, s az ifjúsági klub sem működik kellőképpen: programja egyol­dalú, jószerével csak táncdél­utánokat szerveztek. Nem lesz teljes azonban a kép, ha nem említjük meg, ami viszont si­került: névadó ünnepségeket tartottak, köszöntötték a ti­zennyolcadik életévüket betöl­tőket, kismama-találkozót szerveztek, megnézték a Sző- nyi István Múzeumot Zebe- gényben és találkoztak kom- szomolistákkal is. A KISZ-esek — s nyilván a vállalat vezetése is — látja, hogy ez még kevés, hogy ennél többet és jobbat kell produ­kálniuk a fiataloknak. Azért is, hogy komolyabban vegyék őket és azért is, hogy ne le­hessen őket komolytalanul venni. G. Z. Anyakönyvi hírek Wm..... Barcza Zsolt felvételei Született: Pattantyús-Áb­rahám István Mihály, és Gáb- riely Katalin: Márton, Grá- czer István János és Sztriskó Piroska Julianna: Andrea Magdolna, Urveczky Gyula és Hajdú Erzsébet: | Erzsébet, Major József és Kanyár Mag­dolna: Zsuzsanna Ágnes, Ban­gó Béla és Gáspár Irén: Al­bert Ede, Gonda György és Nyilas Piroska: Gyöngyi, Ke­reszti Ferenc Sándor és Va­karcs Ilona: Ferenc Péter, Horváth Rezső és Huszár Ilo­na: Enikő, Viktor Gábor és Szabó Mária: Gábor, Ilyés Ferenc és Szilágyi Mária Mag­dolna: Beáta, Cserti Ottó László és Nagy Margit: Kata­lin, Rácz Zoltán és Tamás Mária Magdolna: Ildikó, Koncz András és Kuszenda Erzsé­bet: Zsuzsa, Vad Ferenc és Barta Julianna Erzsébet: Ró­bert, Ruzsinák Pál és Schwei­ger Anna Julianna: Géza Zsolt, Vinnai Ferenc és Ba­logh Erzsébet: Anita, Ban­dies János és Eiber Erzsé­bet: János, Fehér István és Halász Mária: Gábor, Rany- hóczky István és Tóth Má­ria: László. Tompa László és Tihon Magdolna: Tamás, Nagy Imre és Klacskó Má­ria: Marianna, Aszódi Pál és Kövesdi Erzsébet: Balázs ne­vű gyermeke. Névadót tartott: Óvári And­rás és Győri Erzsébet: Krisz­tián és Orsolya, Farkas Zol­tán és Rajkort Márta: Me­linda, Balogh Barnabás és Nádaskay Éva: Barnabás. Tú­ri Imre és Tompa Enikő: Vik­tória Emese, Frühzeitig Sán­dor és Udvarnoky Ibolya: Zoltán, Burányi János és He­gedűs Anna: Szilvia, Pál Ist­ván és Kovács Piroska: Ri- chárd, Horti Péter és Kovács Éva: Péter, Horváth János és Farkas Rozália: Szilvia és Zsolt, Bárd István és Tóth Judit: Anikó, Forgács Sán­dor és Mikó Márta: Attila, Koczka Ferenc és Kotek Va­léria: Krisztina, Varga Ká­roly és Szilágyi Teréz: Nor­bert, Drávucz Nándor és Tóth Anna: Anita, Könczöl And­rás és Botos Margit: András nevű gyermekének. Házasságot kötött: Vesz Jó­zsef István és Csányi Ágnes. Bese Gábor és Bukovics Re­gina Mária. Elhunyt: Balogh Ferenc- né Kiss Mária Róza, Gödöllő kastély, Guth Gáspámé Her­mann Hermina, Gödöllő, kas­tély, Szabó Istvánná Káposz. tár Zsuzsanna, Gödöllő, Ádám utca 84. Kertbarátkor A dísznövényekről A téli hónapokat, amikor nem kell a kertekben szor­goskodni, szakmai ismereteik bővítésére használják fel a gödöllői kertbarátok. Ma, de­cember 7-én a kertbarátkor összejövetelén dr. Nyújtó Sán­dor előadását hallgathatják meg a hobbi- és haszonkertek tervezéséről és a dísznövény- termesztésről a kiskertek sze­relmesei. I k

Next

/
Oldalképek
Tartalom