Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-08 / 288. szám

1977. DECEMBER 8., CSÜTÖRTÖK Változó termelési szerkezet — térhódító rendszerek Vélemények, tapasztalatok — Összegez a megyei tanács Ä fiatalság tevékenyen részt vesz feladataink megoldásában Ülésezeft a KISZ Központi Bizottsága Napjaink szántóföldi, kerté­szeti és gyümölcstermesztési rendszerei segítik a növény- termesztőket abban, hogy egy­ségnyi területről a lehetséges legtöbb és legjobb minőségű termést takaríthassák be; akár rendszergazdaként, akár partnerkapcsolatban, valamely rendszer tagjaként. Összehangolt ritmust — A cél mindenképpen a termelési színvonal növelése — mondotta dr. Gaál Lajos, a Pest megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályának vezetője a megye növénytermesztési rendszerei­ről szólva. — Rendszerhez tar­tozni nemcsak azt jelenti, egy nagyüzem számára, hogy az előre kimunkált technológiai folyamatok egymásutánját betartva nagyobb termelési és értékesítési biztonságra szá­míthat, vagy hogy nehezen beszerezhető gépekhez, speciá­lis fajtaváltozatokhoz ezúton könnyebben hozzájuthat. A rendszergazdálkodás hatása nemcsak az érintett szakága­zaton belül, hanem szinte a gazdaság munkájának teljes egészén mérhető. Megyénkben csakúgy, mint az ország bár­mely tájegységén, a különböző mezőgazdasági rendszerekben dolgozó üzemekben, jelentő­sen növekedett a technológiai fegyelem. Hiszen a gépek te­remtette technikai háttér pon­tos, összehangolt munkarit­musra kötelez. A technikát tudni kell kezelni is; örvende­tesen gyarapszik tehát a hoz­záértő, üzemi szakmunkások száma is. Minden rendszer­gazdálkodásnak sarkalatos alapja a biológiai háttér. A termelési tényezők harmóniá­ját hozza össze tehát egy-egy termesztési rendszer s teszi mindezt tudományos megala­pozottsággal, az optimumot keresve. Ismeretlen ismerősök — Az optimumon a legma­gasabb termelési érték szám szerint értendő? — Inkább az a pont, ahol a biológiai, mechanikai, közgaz­dasági, geoklimatikus és egyéb meghatározó tényezők a leg­kedvezőbb helyzetben talál­koznak. Ha például a talaj termőképességét műtrágyázás­sal és öntözéssel fokozni akarjuk, úgy az előzetes vizs­gálatok eredményét koordiná­tarendszerben kivetítve olyan grafikonokat kapunk, amelye­ken az ábrákon a parabolák alakja más és más. A műtrá­gyaadagtól és a Vízmennyiség­től függően emelkedik, stag­nál, majd visszaível a várható hozammennyiség. Megtalálni azt a pontot — s ezt nevezem optimumnak —, melyen a legkedvezőbb arányban áll egymással a ráfordítás és» a várható hozam: ez a rendszer­gondolkodás egyik feladata. Példámban csak két tényező egymásra hatását érzékeltet­tem, holott egy-egy rendszer technológiájának kidolgozása inkább hasonlít az olyan egyenlet megoldásához, mely­ben sok az ismeretlen isme­rős ... Ismerős, mivelhogy a jó terméshozamokhoz szüksé­ges tényezők alapjában régen ismertek, hisz régi a közhely­igazság, hogy semmi sem új a nap alatt, összehangolásuk a termelési eredmények érdeké­ben, az optimumok helyes ki­számítása adja a párhuzamot a matematika egyenletrend­szereivel. — A köztudatban úgy él, hogy egy kidolgozott termesz­tési technológiával rendelkező rendszergazdaság, monopol­helyzetben van partnereivel szemben. Valóban így igaz? — Napjainkban már semmi­képp. Egyre könnyebben-gyor- sahban megvásárolhatók a legkülönbözőbb gépsorok, így a taggazdaságokat ma már nem kötheti magához a gesz­tor kizárólagos technikai fö­lényével. Az elmélyült tudás, a legújabb kutatási eredmé­nyek ismerete, a szellemi tőke az, ami egy-egy rendszert lét­rehoz, kimunkál, fenntart. A művelési módszereken, egyes gépeken és termesztési módo­kon, hogyanokon kívül, ez a szellemi plusz az, amit a part­nergazdaságok a gesztortól ma már leginkább igényelnek. Pest megye szántóföldi nö­vénytermesztésében a búza és a cirok termesztése az, ahol a rendszergazdák megyén be­lül . vannak. A búzatermesz­tés megyei gesztora a gödöllői búza és borsótermelési rend­szer, a ciroké az ócsai termelő- szövetkezet. Az előbbinek az Agrártudományi Egyetem ku­tatói adnak tudományos hát­teret, az utóbbi pedig ígéretes kezdeményezés a kukorica­termesztésre alkalmatlan terü­letek \ hasznosítására. Az ugyancsak megyénkben mun­kálkodó Állattenyésztési Ku­tató Intézet beltartalmi vizs­gálatai szerint, a cirok bár­mely tápreceptúrában ered­ményesen alkalmazható ku­korica helyett. A kukoricát, a napraforgót és a cukorrépát valamely országos hírű ter­melési rendszer tagjaként ter­mesztik gazdaságaink — a napraforgót többnyire vala­mely búzás vagy kukoricás rendszerhez kapcsolódóan. Ez már csak azért is helyes, mert a rendszergépek ily módon előnyösebben használhatók ki: a gabonakombájn némi átala­kítással egyképp betakarít ku­koricát, napraforgót. Sajátos helyzetben Kertészkedő megye va­gyunk. A Pest megyei terme­lőszövetkezetek szántóföldjei­nek mintegy 5—6 százalékán termesztenek kertészeti növé­nyeket, é téren alakult ki a legtöbb speciális rendszer. Eb­ben élen járunk. Ismert a so­roksári paradicsomrendszer (ócsai Vörös Október Tsz), a soroksári hagymatermelési rendszer (Kertészeti Egyetem soroksári tangazdasága), az üllői gyökérzöldség-termeszté- si rendszer (Üj Tavasz Tsz), a gödöllői GBBR zöldborsó ter­mesztési ágazata, valamint a Duna Tsz gombatermesztési rendszere. Szerveződik a ve- csési káposztatermesztők és a soroksári zöldbabtermesztő rendszer is. A Dél-Pest me­gyei intenzív burgonya ter­mesztési társulat — központja a pilisi Aranykalász Tsz —, rendszerszerűen termel, part­nereinek szolgáltatásokat ad, eredményei további fejlesztés­re sarkallóak. A zöldségter­mesztő rendszerek munkájá­ról elismerőleg szólva meg kell azonban jegyezni, hogy Pest megye speciális helyzet­ben van. A megye lakóinak száma csaknem egymillió, a főváros kétmilliós. A terme­lésszerkezet értelemszerűen nem teszi lehetővé, hogy mennyiségben-minőségben jó és friss gyümölccsel folyama­tosan lássuk el a piacokat, árudákat. Egyrészt, mert a kertészet rendszerei elsősor­ban ipari feldolgozásra alkal­mas termékeket állítanak elő, másrészt mert a termések érési ideje tájegységenként zömmel egybeesik. Vagyis Ba­ranyában korábban indul a zöldborsószezon, mint Pest megyében. Ha tehát arra tö­rekszünk, hogy a lakosság igényeit a primőrök megjele­nésétől kezdve folyamatosan, zökkenőmentesen lássuk el, a legésszerűbb tervezés szüksé­ges ahhoz, hogy a termelési csúcsok se okozzanak gondo­kat. A fajták váltogatásával hasznos az érési időket minél jobban széthúzni; ez is egyik feladata a rendszerben dol­gozó mezőgazdasági üzemek­nek. A gyümölcsösökben nap­jaink gyakori témája a kézi munkaerő hiánya, s időszakos pótlásának lehetőségei. A végső megoldást itt is a sze­dőgépsorok munkába állítása adja majd, ez azonban még elég távoli lehetőség. A dán- szentmiklósi gyümölcstermesz­tési rendszer szép eredmé­nyekkel dolgozik a Kertészeti Kutató Intézet munkatársai­nak segítségével. S mivel a bogyósgyümölcsűek — a ri- bizke, a köszméte, a málna — egyre kapósabbak a külföldi piacokon, a bernecebaráti bo- gyósgyümölcs-termesztési rendszer egyik kimunkálás- alatt álló feladata olyan rázó­gép alkalmazása a betakarí­táshoz, mely legkevésbé ron­csolja a termést. A szobi szörpüzemmel való munka- kapcsolatuk eredményeként, az országban elfogyasztott bo­gyósgyümölcsű lének mintegy egyharmadát a bernecebaráti rendszer adja. A Törökbálinti Állami Gazdaság a csonthéjas rendszer kimunkálásán fára­dozik, miközben jelentős fel­dolgozó üzemet is épít a gyü­mölcsöse mellé. E három rendszer átfogja a megye egész gyümölcstermesztését s nem kis része van abban, hogy Pest megye országosan az el­ső a gyümölcstelepítési tervek végrehajtásában. Önmagában nem cél — A megye rendszerbe von­ható összes területének mint­egy 30 százaléka tartozik je­lenleg valamely termelési rendszer irányítása alá. El­mondhatjuk tehát, hogy Pest megye növénytermesztési rendszerei jók? — Elmondhatjuk, hogy a megye életében a rendszerek jelentősége a szellemi tőké­ben van. Munkájuk egy álla­mi gazdaság vagy egy terme­lőszövetkezet üzemi méretei­ben hoz elsősorban termelési szerkezetváltozást. Megyei szinten a méretarányokból adódóan mindez áttételesen, másodlagosan hat. S bár a termelési rendszerek külön­böző szakágazatokban mun­kálkodnak, céljuk a termelési színvonal növelése, melyet szántóföldön, kertészetben, gyümölcsösben egyaránt, s egyre inkább elérnek. Lakatos Tibor, a Pest me­gyei Tanács elnökhelyettese a termelési rendszerekről szólva így vélekedett; — A termelési rendszer ön­magában nem cél, sokkal in­kább eszköz. Olyan eszköz, amellyel a mezőgazdasági ter­melés eredményesen gyorsít­ható. Jó időben és jó érzékkel ismerték ezt fel a megye gaz­daságai, s a termelés fejlesz­tése érdekében hasznosan al­kalmazzák is. Szerdán ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A ta­nácskozáson Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a KISZ KB első titkára elnökölt. A testület Kovács Jenő­nek, a KISZ KB titkárának előterjesztésében tájékoztatót hallgatott meg a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megün­nepléséről, továbbá a nem­zetközi ifjúsági és diákmoz­galom időszerű kérdéseiről. A KISZ KB megállapította: a magyar ifjúság, együtt egész népünkkel, a világ haladó erőivel, méltó módon köszön­tötte közös ünnepünket, a Nagy Október évfordulóját. A tanácskozáson elfogad­ták a nemzetközi helyzetről, a nemzetközi ifjúsági és diák- mozgalom kérdéseiről előter­jesztett tájékoztatót. Az eu­rópai ifjúsági és. diákszerve­zetek elhatározásával kap­csolatban, hogy 1978. január 20—22. között Budapesten rendezik meg az európai if­júsági és leszerelési konfe­renciát, a KISZ KB rámu­tatott: az a tény, hogy a je­lentős nemzetközi tanácsko­zásnak fővárosunk ad ott­hont, egyben elismerése né­pünk szocialista építőmunká­jának, eredményeinek, a Ma­gyar Népköztársaság követ­kezetes békepolitikájának, el­vi külpolitikájának. A továbbiakban Pásztor Gabriellának, a KISZ KB titkárának előterjesztésében megtárgyalták a fiataloknak az idei népgazdasági terv teljesítésében, a jubileumi munkaversenyben való rész­vételével foglalkozó jelentést. Megjelölték a KlSZ-szerve- zetek feladatait a jövő évi népgazdasági tervek teljesí­tésében, a szocialista munka­verseny folytatásában. A KISZ KB megállapította: az ifjú­sági szövetség, a KISZ tag­sága kivette részét az idei népgazdasági terv teljesíté­séből, a fiatalok hozzájárul­tak a hatékonyság növelésé­hez, a műszaki színvonal emeléséhez, a munkafegye­lem javításához, törekedtek tudásuk, szakértelmük gya­rapítására. A KISZ KB meg­állapította, hogy az ifjúsági szövetség 1978—79. évi akció- programjai összhangban áll­nak az MSZMP Központi Bi­zottságának a hosszú távú külgazdasági politikáról és a termelési szerkezet fejleszté­séről elfogadott irányelvei­vel, valamint a jövő évi terv­ről hozott határozatával. Fel­hívta a KISZ-bizottságok és az alapszervezetek figyelmét: az akcióprogramok, illetve az akcióprogram-kiegészítések ké­szítésekor vegyék figyelembe a pártszervek és -szerveze­tek cselekvési ' programjait, a helyi gazdasági terveket, s ezek alapján határozzák meg a következő mozgalmi évre szóló konkrét feladataikat. Ismertessék meg a fiatalok­kal az 1978. évi népgazdasá­gi terv fő összefüggéseit és A honvédelmi, valamint a belügyminisztérium 1977-es költségvetésének felhasználá­sáról, illetve az 1978. évi költ­ségvetési előirányzat terveze­téről tárgyalt szerdán a Par­lamentben — Úszta Gyula el­nökletével — az országgyűlés honvédelmi bizottsága. A tanácskozáson a Honvé­delmi Minisztérium képvisele­tében Oláh István altábor­nagy, honvédelmi miniszter- helyettes, a Belügyminiszté­rium részéről pedig Pál An­Több és jobb minőségű áru­ból választhattak az idén a vásárlók — így vonták meg az 1977. év mérlegét az or­szággyűlés kereskedelmi bi­zottságának szerdai parla­menti ülésén. A belkereskede­lemről átfogó értékelést — Palkó Sándor elnöki megnyi­tója után — Juhár Zoltán belkereskedelmi államtitkár adott. Kiemelte a javuló kis­kereskedelmi áruellátást, az élelmiszerek, az élvezeti cik­kek, a hús- és tejtermékek egyenletesen bőséges kínála­tát. Kedvező képet mutatott a zöldség- és gyümölcspiac is, akárcsak a burgonyáé, amely­ből az idén a tavalyinál 15 százalékkal több került a téli tárolókba. Némiképp jobb volt a konfekció- és a bőrruházati termékek kínálata, ám a mi­nőségen és a választékon jö­vőre is van mit javítani. Bő­vült, méghozzá a tervnek megfelelően, a kereskedelmi és vendéglátói üzlethálózat: az V. ötéves terv 900 ezer négy­zetméternyi fejlesztéséből 400 ezer négyzetmétert már meg­építettek, s átadtak a vásár­lóknak. A jövő évi elképzeléseket az 1978-as népgazdasági és költ­ségvetési tervezettel összefüg­gésben ismertette a belkeres­kedelmi államtitkár. Hangsú­lyozta a munka- és üzemszer­vezés szükségszerűségét, hi­szen egyre több eladó hiány­zik az üzletekből és áruházak­ból. Bejelentette, hogy 1978­A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évforduló­ja tiszteletére indított mun­kaverseny a tsz-ekben — elő­zetes adatok szerint — másfél milliárd forint értékű meg­takarítást, illetve termelés­többletet hozott —, állapította meg a TOT elnöksége szerdai ülésén, amelyen a közö6 gazda­ságok munkaverseny-mozgal- mának helyzetét elemezte. Megállapították, hogy a közös gazdaságokban tízezernél több szocialista brigád tevékeny­kedik, tagjaik száma mintegy 150 ezerre tehető, tehát a szö­vetkezetek aktív dolgozóinak egyharmada szocialista bri­gádtag. A tsz-ek legtöbbjében eredményesen működnek a versenybizottságok, és egész sor gazdaságban önálló mun- kaverseny-szabályzatot is ké­szítettek. Nem kielégítő vi­szont a fiatalok és a nők rész­vételi aránya a szocialista bri­gádokban; alig negyedét te­mozgósitsák őket a helyi fel­adatok jó minőségű megoldá­sára. Törekedjenek arra, hogy a KISZ-tagok egyéni vállalá­sai és közösségi megbízatá­sai jól szolgálják a gazdasá­gi tervek valóra váltását, já­ruljanak hozzá a hatékony- j ság növeléséhez, a minőség I javításához. tál rendőr vezérőrnagy, bel­ügyminiszter-helyettes tájé­koztatta a képviselőket. A bizottság a napirendi témák megvitatása után úgy határozott, hogy mind a hon­védelmi, mind a belügyi tár­ca jövő évi költségvetését az országgyűlésnek elfogadásra javasolja. Az ülésen felszólalt; Kalló István, Bolvári Józsefné, Boza József, Takács Imre, Halasi Lajosné és Mérten Lajos or­szággyűlési képviselő. ban — elsősorban a munka- I erőgondok enyhítésére — a I nagykereskedelemben beveze- ! tik a bértömeg-gazdálkodást, s ezt a megoldást néhány kiske­reskedelmi vállalatnál is kí­sérletképpen kipróbálják. Szalai Béla külkereskedelmi államtitkár az 1977. évi kivi­tel és behozatal mérlegét is­mertette. A jövő évi tervekről szólva utalt a Központi Bi­zottság decemberi ülésének határozatára, amely a gazda­ságos, s külföldön is jól érté­kesíthető áruk gyártására kö­telezi a vállalatokat. A gya­korlatban ez annyit jelent, hogy a külkereskedelem az eddiginél nagyobb nyereséget biztosító, könnyebben eladha­tó termékeket kínálhat a nem­zetközi piacon. Juhár Zoltán bejelentette á képviselőknek, hogy január 1- től a vendéglátásban az egész országban reggel 9 óráig meg­tiltják a szeszes ital árusítá­sát. Az Utasellátó bisztróiból, kis üzleteiből is teljességgel száműzik az alkoholt, annak ellenére, hogy az a vállalat forgalmában évente 30 száza­lékos kiesést jelent. A jövő év közepétől pedig valamennyi üzletben megtiltják a fél- és egydecis rövid italok árusítá­sát. Az államtitkár hozzátette, hogy ezek az intézkedések csak a többi érintett hatóság cselekvő együttműködésével hozhat eredményt, hiszen szá­mítani lehet például a zugki­mérések szaporodására. szik ki a brigédtagok számá­nak. Az elnökség szerint a mun­kaver seny-mozgalom jól szol­gálja termelésszervezettségé­nek fokozását. örvendetes, hogy a brigádok vállalásai­nak mindinkább sajátos formái vannak. Részben a kommu­nista műszakok keretében egyre több mezőgazdasági szo­cialista brigád vállal társa­dalmi munkát a községért, va­lamint a külterületeken élő emberek életkörülményeinek javításáért, egyre több tsz- brigád alakít ki az iskolákkal kapcsolatot, nemcsak az okta­tás körülményeinek javítását segítik, hanem példát mutat­nak a tanuló fiataloknak, és megkönnyítik pályaválasztá­sukat azzal, hogy üzemi be­mutatókra hívják meg őket A szocialista brigádok mind­inkább felkarolják a tsz-ek be érkező fiatal szakembereket,'- segítik őket a munkahelyi be­illeszkedésben. Bedő Ildikó Túlteljesítettek a gyűrű.ök Negyvenöt tonna fonallal teljesítette túl éves Időarányos tervét a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár pomázi üzemének gyű- rüsfonodája. A munkából jelentős részt vállalt a Széchenyi szocialista brigád. Nagy Iván felvétele Két országgyűlési bizottság tanácskozása A költségvetés-tervezet a honvédelmi bizottság napirendjén Javult a kereskedelmi ellátás Eredményes a versenymozgalom 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom