Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-03 / 284. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IV. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM 1977. DECEMBER 3., SZOMBAT December végén szabadságon Húszmilliós túlteljesítés Javult a termelékenység A gödöllői árammérőgyár igazgatója, Szabó István, legutóbbi körrendeletéiben szabályozta a karácsony és újév előtti munkarendet. Minden asszonyt, akinek iskoláskorú gyermeke van, szabadságra engednek az ünnepek előtti és közötti naipokbam, s aki igényli, fizetetten szabadságot is kaphat erre az időre. Az üzemben december 24-én délben befejezik a munkát, kevesen lesznek bent karácsony és újév között is, a legtöbben előre ledolgozzák munkaidejüket. December végén az igazgató is szabadságra megy, az ő jelenlétére sincs különösebb szükség ezekben a napokban. Az árammérőgyárban megengedhetik maguknak azt a luxust. hogy év végén, amikor sok helyütt hajráznak, félig- meddig becsukják az üzem kapuját. A magyarázat A magyarázat Szabó István szerint egyszerű, s egy kimutatást tesz elém. Most már bizonyos, hogy idei tervüket körülbelül négy, négy és fél százalékkal túlteljesítik. Ez önmagában még nem mond sokat a gyár dolgairól, az már többet, hogy negyedévenként 1 százalékkal túlteljesítették időarányos tervüket. Tavasz- szal sem ültek babérjaikon, szabadságolások miatt a kánikulában sem volt kényszer- pihenő, ezért később sem kellett kapkodniuk. Akik ismerik a gyárak világát, arra gyanakodhatnak, talán megszépítették a valóságot, hiszen nem csupán a munkások és vezetők jó szándékán múlik, milyen az év végi eredmény. A gödöllőiek- nek is sok gondot okozott, hogy az alkatrészeket gyártó vállalatok gyakorta késtek a szállításokkal. Így történhetett, hogy a korábban precízen megszervezett szereldei munka időnként önmaga karikatúrája lett. A három szalagon ugyanis a részegységekből a tereim végéig össze kellene állnia az árammérőknek. Az egyik legfontosabb alkatrész, a tekercsmágnes egész évben a hiánycikkek listáján szerepelt, vagy olyan gyatra minőségű volt, hogy vissza kellett küldeni a gyártónak. lev általában csak félig készültek el az árammérők, pihentek egy-két hetet, hónamot a polcokon, s aztán kerültek újra a szalagra. Alkalmazkodás Mint minden korszerű üzem. az árammérőgyár is jó előre elkészíti egész évi munka- programját. Az utóbbi években ez a sok fejtöréssel készített terv többnyire csak arra volt jó, hogy legyen mitől eltérni. Jól tudják mindazok, akik hasonló cipőben járnak, az előzetes exportmegállapodások sohasem úgy valósulnak meg ahogy tervezik. Aki mégis a piacon akar maradni. annak rugalmasan kell alkalmazkodnia az időközbeni változásokhoz, s ha nem is könnyű feladat, azt kell syár- tatira, amit a megrendelő kér. Ha pedig ezt teszi — mint a gödöllőiek —. csak nagv nehézségek árán tud megfelelő alkatrészeket és anyagokat szerezni. Az eredményes munkának az is fontos o e’itétete — vallják a gödöllői üzemben —, hogy mindig előre tekintsenek Nem csupán arról van szó, hogy korszerűsíteni keli termékeiket. A hagyományosak mellett mindig új piacokat is kell keresni gyártmányaiknak. Példának elég annyi, hogy néhány éve importból származó hibás alkatrészt építettek a görög megrendelésre készülő mérők- l>e. Nemcsak azt a szállítmányt kapták vissza. Azóta sem sikerült újra betörniük a görög piacra. Amikor a Ganz Műszer Művek gödöllői gyárát példaként emlegetik a többi Pest megyei vállalat előtt, sokan céloznak arra, hogy azért olyan jók eredményeik, mert nyakló nélkül túlóráznak az emberek. Túlóra Nincs szükség különösebb túlórázásra, bizonyítja az igazgató. Tapasztalataik szerint a túlóra sok helyütt csak afféle keresetkiegészítés, azt csinálják a plusz órák alatt, amit a rendes műszakban is elvé- gezihettek voliraa. Ezért a túlórakeret nagyobbik felét átcsoportosították a jutalom- alapra, és a műhelyek vezetői adják oda az év végén azoknak, akik a legjobban, megérdemlik. De nemcsak ennek köszönhető, hogy az idén 16 százalékkal javult a termelékenység. A szereidében például 10 százalékkal emelték a normákat. Hogy mégsem volt felzúdulás, ellenkezés, panasz, annak az a magyarázata, hogy ugyanilyen arányban lett több az alapfizetése a szalag mellett dolgozóknak. Ennek eredménye, hogy néhány hónap múltán már nem csupán a száz százalékot érték el a munkások, hanem túl is teljesítették a normát. Az árammérőgyárnak 459 millió forint az idei termelési terve. Az előzetes számítások szerint december 31-ig több mint 20 millió forint értékű áruval termelnek többet. Cs. A. ÜNNEPSÉG AZ ÁRAMMÉRŐGYÁRBAN Véradókat tüntettek ki PÉNZJUTALOM A VÁLLALATTÓL Az egészségügyi hónap záróakkordjaként ünnepséget rendezett a Magyar Vöröskereszt Gödöllő városi vezetősége a Ganz Műszerművek Árammérőgyáráén. Azokat látták vendégül, akik évek óta rendszeresen részt vesznek a véradásokon, jó példájukkal mozgósítanak másokat is az önkéntes véradásra, az emberi segítségnyújtás e szép formájára. Dr. Keresztes Miklós igazgató főorvos, a Vöröskereszt városi vezetőségének elnöke köszöntötte a megjelenteket, közöttük Aranyosi Lászlót, a Magyar Vöröskereszt Pest megyei vezetőségének titkárát. A Petőfi Sándor általános iskola ifjú vöröskeresztesei hangulatos műsorral kedveskedtek a jelenlévőknek, majd dr. Pethö Ede, a gödöllői vértranszfúziós állomás igazgatója méltatta a véradómozgalom jelentőségét. Elismeréssel szólt arról, hogy a városban és a járás községeiben évről évre emelkedik a véradók és a szervezett véradások száma, s a nagy mennyiségű vér hozzájárul ahhoz, hogy embertársaink életét az orvosok megmenthessék, akár oly módon is, hogy a vérből nagy fontosságú gyógyszert készítenek. Ezt követően Aranyosi László, a Magyar Vöröskereszt Pest megyei vezetőségének titkára kitüntetéseket adott át a többszörös véradóknak. Huszonheten a kiváló véradó kitüntetés bronz fokozatát kapták. Kusnyarik Já- nosné, az Agrártudományi Egyetem dolgozója, aki már több mint húsz alkalommal adott vért, e kitüntetés arany fokozatát kapta, Károlyi Béla az árammérőgyár dolgozója pedig, aki harmincnál is többször adott vért, a kiváló véradó kitüntetés arany fokozatának zöld szalaggal ékesített jelvényét kapta. Bata Istyán- né, az árammérőgyár Vöröskereszt-vezetőségének szervezője kiváló véradószervező kitüntetést kapott. A véradómozgalom és a véradók elismerését jól példázza, hogy az érintett üzemek gazdasági vezetői pénzjutalmat adtak a véradásban élenjáró, kitüntetett dolgozóknak. Az önkéntes véradókat az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet hadseregcsoport művészegyüttese népdalokkal és vidám műsorral szórakoztatta, majd vacsorával, s baráti beszélgetéssel zárult az ünnepség. G. M. TERVSZERŰ FÁSÍTÁS Óvjuk a kiültetett csemetét! MEGSZÉPÜLT A BÁTHORI UTCA Gödöllőn évek óta tervszerűen fásítják az utcákat és a tereket. A városi tanács nagy mennyiségben vásárol és bocsát fát a tanácstagok és a lakóbizottságok rendelkezésére, az igényeknek megfelelően. A társadalmi munkával történő ültetés mellett jelentős a Városgazdálkodási Vállalat fásítása is. A kiültetett fácskák védelmet, gondozást kívánnának, sajnos legtöbbjükkel nem sokat törődnek. Vandál kezek teszik tönkre, tördelik ketté őket. Ahhoz, hogy a suhángból terebélyes lombú fa válhasson, évtized, vagy évtizedek szükségesek. Elszorul az ember szive, ha hársvirágzás idején, némelyek, csak a pillanatnyi hasznot nézve, letarolják az ágakat. Többször csak a rendőri beavatkozás mentette meg az Erzsébet-parki hársfasort. A felcseperedő, nagyra növő fák jó szolgálatot tesznek az embernek. Azt tartja a nóta, hogy Gödöllőn akácerdő van, pedig számos más fafajta díszíti még a parkokat, utcákat, tereket és a várost övező erdőket. Az idei őszön 50 ezer forint értékben vásárolt kicsiny fácská- kat a tanács. Jakus Lászlóné, szervezési főelőadó elmondta, hogy a fásítási akcióval a 19-es körzetben, a János utcai lakótelepen nem vártak a felhívásra. Egyengették a földet, gödröket ástak, ültették a növényeket. A Munkácsy utcai iskola tanulóin kívül sok felnőtt, közöttük Bellus Károly, Jelencsik József, Forgách Ferenc, Stiedl László, Zsigri István, Földi László, Szaltki László és Szebeni Ferenc is segített. A Szovjet—Magyar Barátság lakótelepen az Imre utcai iskola diákjai ^tevékenykedtek, Molnár János igazgató és helyettese Gráffy Vendel vezetésével. Sajnos itt a lakosa, ság hozzáállása nem volt megfelelő. A 22-es körzetben Parádi Lajos lakóbizottsági tag szervező munkáját dicséri, hogy a Báthori utca megszépült. A napokban a városban tett körséta során a fásítási munkák állását is láttuk. Mária- besnyőn a Peresi úton látottakról csak elismeréssel szólhatunk.. Hatályúk Zoltánnal az élen a 600 méter járda elkészítése után Juhász József, Béres József, Vankó János a hideg idő ellenére fát ültetett. A város fásításában, a zöldövezet kialakításában nagy szerep hárul a Városgazdálkodási Vállalatra. A múlt évben és az idén is jelentős munkát végeztek, a Csehszlovák—Magyar Barátság úton, a Rét utcában, a Blaháné úton, a Semmelweis és a Klapka utcában mintegy 130 kipusztult fát pótoltak. Az alsóparki óvodánál és bölcsődénél is parkosítottak és fásítottak. A temetőben a kolombáriumok körül és a szovjet hősi emlékműnél parkosítottak. Öröm látni a jól végzett értékes munkát. Mégis idekívánkozik, hogy nem elég csak elültetni ezeket a fácskákat, gondozásra, ápolásra szorulnak, .-amit bizony nem mindig kapnak meg. Fásításra sokat költünk és sok-sok ember munkáját vesszük igénybe, s reméljük, hogy ezek az erőfeszítések nem hiábavalók, nem feledkezünk el a fák, bokrok, megóvásáról, ápolásáról! Csiba József Irodalmi est December 8-án, csütörtökön hat órakor a szovjet könyv ünnepe alkalmából irodalmi estet rendeznek a Juhász Gyula városi-járási könyvtárban. Az irodalmi est vendége lesz Bodor Tibor színművész és Bíró András az Űj Tükör szerkesztője. Negyvenkét éve a szakmában Aki visszacsalogatta a vevőket Ezüstkoszorús szocialista brigád Zsíros István, a Pécel— Isaszeg ÁFÉSZ Pécel, Gagarin téri önkiszolgáló boltjának vezetője. Szakmájához negyvenkét esztendeje hűséges. Ha beleegyezésével Naponta hatszáz ruha Éves tervét december 8-ri teljesíti a Népruházati Sző- * vetkezet erdőkertesi részle- k ge. melyben naponta átlago- san hatszáz ruhadarab készül el. A sokféle holmi egy része határainkon túl is hirdeti az erdőkertesi asszonyok ügyességét, szakértelmét. Jobb oldali felvételünkön: Osváth Sándorné, a részleg legjobb meósa a szovjet exportra gyártott trikókat ellenőrzi. Alsó felvételünkön: Glem- ba Péterné az utolsó műveletet, a fedőzést végzi. Barcza Zsolt (elvételei elmondjuk, hogy 57 éves, könnyű kiszámítani: tizenöt évesen már a kereskedelemben dolgozott. Kisinasként cipelte a súlyos ládákat, dobozokat a Hangya szövetkezet udvarán, majd megtanították finom ujjakkal zacskót, stamiclit csavarni. A szövetkezetben megalakulása óta, éppen húsz éve dolgozik, előtte a Népbolt alkalmazta. Duka Gyula és Kristóf András véleménye Zsíros Istvánról: — Vezetésével az önkiszolgáló bolt 1967-től 1973-ig kétszeresére növelte forgalmát. Korszerű termékekből kialakított gazdag árukészlettel valósággal visszacsalogatta a péceli vevöközönséget. Ez nagy szó, hiszen innen egykét buszjeggyel elérhetik a színvonalas fővárosi üzleteket. A bolt idei első félévi eredménye majdnem kilenc- milliós forgalom. Az egy dolgozóra jutó forgalmat tekintve 151 ezer forinttal Péce- len az első helyen állnak. Zsíros István szeretettel és szakértelemmel neveli a jövő kereskedőit, sajnos, jó néhány általa képzett boltos az itt szerzett tudását máshol kamatoztatja. Nemcsak a boltnak névadója a világ első űrrepülője, az üzletvezető feleségének, a bolt pénztárosának irányításával dolgozó szocialista brigádnak is. Tavaly ezüstkoszorús elismerést érdemeltek ki. A siker természetesen közös, az egész brigádé; melynek Fazekas lm- réné, Hartl Lászlóné, Kovábs Gyuláné, Bartalics Ödönné és Papp László a tagjai. Az eredményes munka titka nem titok: dolgos kollektíva és jó vezető kell hozzá. D.G. Szombati jegyzet Szolgáltatás A pincér mulat? Igen, de nem akárhol. A Latabár- filmek egyikének kis epizódjában. Mi lehet nekünk ma ebből tanulságos? — kérdezhetné bárki. Nos, a filmben látott jelenet azért villantott fel bennem némi reményt, mert még nem adtam fel hitemet abban, hogy a szolgáltatóipar emberközpontúvá válik, noha már sok csalódás ért. Titkom, hogy én mm általában a szolgáltatóiparban, hanem az emberben bízom. Abban, aki nem egyszerűen csak azt teszi, amit munkahelye, hivatala írásba foglaltan, kötelezően előír neki. Azt az embert tisztelem, aki, ha szükségét érzi, a kötelezőnél többet képes nyújtani. Ez a több gyakran csupán egy mosoly, apró figyelmesség, a jó hangulatba került társaság örömének fokozása. Tudom, gyakran a kötelező tennivalók súlya, az elfoglaltság mértéke nem engedi, hogy a szolgáltatás emberei képesek legyenek e követelménynek megfelelni. Ebben nagy szerepe van a gyakran fellelhető szervezetlenségnek. Panaszkodunk a munkaerőhelyzetre, s a meglevő dolgozókkal sem tudunk mindig okosan gazdálkodni. Előttem egy nyomtatott levelezőlap, amelyet a TIGAZ Pest megyei propánbutángáz-szolgáltató üzeme küldött ki, többek között az Isaszegi és Nagy Sándor utcában lakóknak. Arról értesítette őket, hogy november 23-án szakemberük felkeresi őket s ellenőrzi gáztűzhelyüket. Mivel a vállalat azt is kérte, hogy az érintett lakásokban felnőtt vagy legalább 16 éven felüli személy tartózkodjék, sokan szabadságot vettek ki arra a napra. Jó néhányan hiába tettek eleget a vállalat kérésének, a szakember nem érkezett meg, másnap és harmadnap sem. Csoda-e, hogy december 1-én már le is mondtak érkezéséről? Mi történhetett? Rosszul ütemezték a szerelő munkaidejét? Nem adták kezébe a pontos címlistát? Nem tudhatni. Egy tény, sokan tétlen várakozással vagy éppen szükségtelen otthoni foglalatossággal töltötték a kényszerű szabadságot. Egy láncszem ismét hiányzott ahhoz, hogy valaki az értesítéskor felmérje, képesek-e a dolgozók bejárni a kijelölt területet, sok, kevés vagy éppen elegendő-e az aznapra kiértesített családok felkeresése. Hasonló esetek bizonyítják, éppen ehhez kell nagyobb figyelem, s nem az akták kitöltéséhez, a levelek megcímzéséhez. A szolgáltatáshoz olyan tényezők is hozzátartoznak, amelyek talán nem is látszanak azoknak. Gödöllőn, a Magyar—Szovjet Barátság lakótelepen, a Mosolygó Antal utcában a múlt télen még örömmel láthatták az emberek, hogy a hóesést követően, gyorsan megjelent a kis hókotró traktor, amellyel a járdákról a havat eltakarították. Nem így az idén; az illetékesek elfelejtették odaküldeni a munkagépet, különösen a bölcsődébe igyekvők nagy bosszúságára. Erre mondhatnánk, hol van már a tavalyi hó? Elfelejtettük tanulságaival együtt vagy mégsem? Én optimista vagyok az embert szolgáló hivatalok, vállalatok, szövetkezetek munkáját illetően. A filmen látott pincér esetétől, persze, még messze vagyunk. Nálunk még kevesen tudnak örülni annak, hogy másoknak szereznek örömet. Akik igen, azok nem egyszerűen szolgáltatnak, hanem igazán együtt élnek embertársaikkal. Szükségünk van arra, hogy minél töb6 ilyen érzésű embertársunk tevékenykedjék a szolgáltató- iparban. Kaposi Z. Pál L 4
