Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-03 / 284. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM 1977. DECEMBEK 3., SZOMBAT Szakemberképzés, béremelés Átszervezés után csak a megyében Teljes'ifi-e tervét az ITV részlege? Az Irodagéptechnikai Vál­lalat nagykőrösi részlege a város egyik legnagyobb, ex­portra termelő üzeme, lévén egy több esztendős kooperá­ciós szerződés egyik partne­re. S bár a kivitelnek min­dig nagy szerepe volt és van a népgazdaság egyensúlyá­nak megteremtésében, né­melykor kétségbe vonható: eleget tud-e tenni a gazda­ságosság követelményének az ITV által megkötött szerző­dés? Az a fura helyzet ala­kult ki ugyanis, hogy a nem kevés dolgozót, képzett sze­relőt foglalkoztató üzem kü­lönféle okok miatt egy évvel ezelőtt is igen feszített mun­kára kényszerült. A tavalyi gazdasági tervek teljesítése arra késztette az üzem veze­tőségét, hogy erre az évre olyan cselekvési programot dolgozzanak ki, melynek alapján megszüntethetik a hosszan elhúzódó, hiányos munkaellátást, s folyamato­san gondoskodhatnak az üte­mes termelésről, javíthatják a munka hatékonyságát és minőségét. Alkatrész Am a jelenlegi helyzet csep­pet sem kedvezőbb, mint a tavalyi: az olasz partner ké­sedelmesen és hiányosan kül­dött az összeszerelendő iro­dai gépekhez alkatrészt, s gyakran nem is megfelelő minőségűt. Pótlásuk hossza­dalmas. sok időbe kerül — állapította meg a vállalat ve­zetősége abban a beszámoló­ban, melyet az MSZMP vá­rosi végrehajtó bizottságá­nak egyik utóbbi ülése elé terjesztett. S minthogy az előzetes ter­vek szerint a szerelőkapaci­tásnak mintegy 25 százalé­ka az év elején nem volt le­kötve, a dolgozók egy részét más munkára kellett irányí­tani: a szolgáltatásban fog­lalkoztatják őket. Igaz, ez elég munkát ad, hiszen az iro­dagép-karbantartók és -javí­tók Pest megye déli részén és Bács-Kiskun megye nagy ré­szén tevékenykedtek. A te­lep kétszáz dolgozója közül mintegy 100 ezzel foglalkozik, a többiek a szerelőszalagok mellett dolgoznak. Többsé­gük szakmunkás, nem keve­sen a vállalatnál szereztek szakképesítést. A szolgáltatási tevékeny­ség kedvezően alakult. éves tervüket az év első kilenc hó­napjában 104,8 százalékra tel­jesítették, s minden bizony­nyal az év végi összesítés sem mutat majd kedvezőtlen ké­pet. Nem így azonban a gyár­tási tevékenység mérlege. Bár az első félévben a tervet 51,4 százalékra teljesítették, az elmúlt hónapokban azon­ban olyan nagy a lemaradás az Olivetti-cég késedelmes és hiányos szállítása miatt, hogy csak rendkívüli erőfe­szítések teszik lehetővé né­mileg a pótlást. A dolgozók szabad szombatjaikon is dol­goznak, nem keveset túlóráz­nak, s most a szolgáltatórész­legből csoportosítanak át em­bereket a gyártórészlegekbe. Felelősség Mindez kissé szervezetlen­nek tűnik, noha az adatokból kiderül, hogy a mulasztáso­kért a helyiek kevésbé fele­lősek. Az mindenesetre két­séges, hogy egy olyan szer­ződés, melynek előírásait megállanodásait csak az egyik fél tartja magára nézve köte­lezőnek, előnyös-e, hasz­nos-e? ... S ha már a külföl­di partner a múltban is több alkalommal nem tett elegét vállalásának, a hazai cég miért ragaszkodik mégis a megállapodáshoz, melynek megtartása ilyen körülmé­nyek között aligha mondha­tó biztosnak. Az MSZMP városi végre­hajtó bizottsága éppen ezért fontos feladatként jelölte meg: az Irodagéptechnika Vál­lalat megfelelően gondoskod­jon arról, hogy folyamatos­sá tegye a nagykőrösi telep munkáját, mert hiszen enél- kül nem képzelhető el gazda­ságos, eredményes termelés. A kapkodás, átcsoportosítás, a sok állásidő érthetően nem kelt jó érzéseket a dolgozók­ban sem. További feladat, hogy dol­gozzák ki és alkalmazzák a teljesítményen alapuló bére­zés rendszerét, s érjék el a városi átlagjövedelem-szintet. Az eddigieknél még nagyobb figyelmet kell fordítani a szak­mai képzésre. Jelenleg az üzem 22 dolgozója tanul kü­lönféle iskolákban, tanfolya­mokon. az első félévben pe­dig csaknem félszázan tettek eredményes vizsgát szaktan- folyamokon. Együttműködés A vállalat nagykőrösi rész­legének vezetősége, felmér­ve eddigi tevékenységét, fel­HÉT VÉGI JEGYZET Társadalom és közművelődés ígéretes próbálkozás kezde­ményezője volt a közelmúlt-' ban az Arany János művelő­dési központ, amikor több éves szünet után újjáalakítot­ta társadalmi vezetőségét. A szándék értékéből mit sem von le, hogy az előzetesen meghívottaknak csak kisebb hányada jött el a megbeszélés­re, mely a város egyik legje­lentősebb közművelődési in­tézményének munkáját volt hivatva segíteni. Egyfajta önkényes csoporto­sítás szerint kétféle városlakó él Nagykőrösön: az egyik ki- sebb-nagyobb rendszerességgel megfordul a patinás épület fa­lai között, a másik nem ér­deklődik az iránt, ami itt tör­ténik. A tapasztalat szerint, sajnos, ez utóbbiak vannak többségben... Mi ennek az oka? Szemléletbeli fogyatékos­ság, vagy a művelődési köz­pont munkájának hiányossá­gai? Nos, úgy véljük, mind­kettő előidézője a közönynek, némelykor a jogos bírálatnak. A népművelők panaszkod­nak: munkájuk iránt kicsiny, olykor elenyésző az érdeklő­dés. A látogatók ezzel szem­ben vélt vagy valódi hiányos­ságokat emlegetnek. Az igaz­ságra ugyancsak nehéz rálelni. Mert aligha vitatható, hogy például egy-egy zenei vagy prózai színpadi produkció si­kere elsősorban nem a nézők számán mérhető le. Láttunk, hallottunk már tucatnyi ér­deklődő előtt lezajlott izzó han­gulatú, magas művészi szín­vonalú előadást, és sajnos ré­szesei lehettünk telt "ház előtt megtartott, finoman szólva rangosnak egyáltalán nem mondható műsornak is. A közművelés, vagy ha úgy tet­szik, népművelés hatékonysá­ga, eredményessége tehát nem a rendezvényeken résztvevők adatának tartja, hogy növel­je munkájának színvonalát, a kooperációs és a gyártási tevékenység hatékonyságát, javítsa a szervizmunkák mi­nőségét. Az idén augusztus­ban elkészült a vállalat kö­vetkező évekre szóló bér- és jövedelemszabályozási terve. Ennek alapelve, hogy a bér­ből származó keresetek éven­ként érjék el a 3,5 százalé­kos növekedést, 1979. április 1-től minden dolgozó Joére érje el a szakmai bértétel al­só határát, s csökkenjenek az azonos munkakörökben fog­lalkoztatottak fizetése közöt­ti különbségek, azonos telje­sítmény és minőségileg kifo­gástalan munka esetén. Lényeges változás várható egyébként 1978. január else­jétől: a vállalat vezetősége ál­tal kidolgozott átszervezés nyomán al nagykőrösi szerviz tevékenysége csak Pest me­gyére korlátozódik, s így a következő évre szóló gazda­ságpolitikai cselekvési prog­ramjukat már ennek figye­lembevételével dolgozzák ki. Az elképzelések szerint jö­vőre mennyiségileg és mi­nőségileg is a javító-karban­tartó tevékenység lesz a meg­határozó, erre lehetőséget nyújt a meglévő szakember- gárda és a műszaki felkészült­ség. K. A. számán mérhető le. De ha nem, akkor mi a mérce? Minthogy Nagykőrösön eddig nem készült mélyreható szo­ciológiai felmérés a közműve­lődési intézmények látogatott­ságáról, noha egy ilyennek a következtetéseit kiválóan hasznosíthatnánk, csak saját véleményünkre hagyatkozha­tunk, s marad a találgatás, a nem ritkán elfogult ítélkezés. Pedig itt voltaképpen az el­mélet és a gyakorlat kapcso­latában fellelhető ellentmon­dásról van szó. Általánosan igaz, s ez áll a helyi viszo­nyokra is, hogy a közművelő­dés gyakorlata nélkülözi a megfelelő elméleti megalapo­zottságot, az összefüggések tu­dományos igényű elemzését. Nem lehet ugyanis a javító szándékú határozatok ajánlá­sait mechanikusan alkalmazni, sokkal inkább azok szellemé­ben kellene eljárni, tevékeny­kedni, lehetőségeiket kiaknáz­ni, bővíteni. Olyan elméleti megfontolá­sokra gondolunk például, me­lyek alapján a közművelődési intézmények, s az ezeken be­lül tevékenykedő kisebb kö­zösségek valóban összehangol­tan végeznék munkájukat, nem egymástól függetlenül, önálló egységekként. A köz­művelés természetesen feltéte­lezi az üzemek, vállalatok, szövetkezetek közreműködését is, mivel csak így vállalkozhat a kultúra terjesztésén kívül a szélesebb körű tudatformá­lásra. Itt lelhető fel a kialakult szemlélet egyik komoly fo­gyatékossága is: a látogatót csak nézőnek, a rendezvénye­ket végignéző közönségnek te­kintik, arra már nem terjed ki a figyelem, hogy a betérők mit is kezdenek a kapott kul­túrával. ÖSSZEFOGTAK NYÁRSAPÁTON Minden gyerek óvodába jár EGY NAP SEM MÚLT EL TÉTLENÜL SZÁZ JELENTKEZŐ Rubens-vetélkedő NAGY ÉRDEKLŐDÉS Nagy sikerű képzőművészeti vetélkedőt rendezett a városi könyvtár, melyet az érdeklő­dők és a résztvevők nagy szá­mára való tekintettel az Arany János Művelődési Központban tartottak meg. A felhívásra csaknem szá­zan jelentkeztek, a döntőbe 16 versenyző jutott. Közülük az első helyet Deli Ilona, a máso­dikat Tötös Klára, a harmadi­kat Fekete Ferenc szerezte meg. Mindhárman az Arany János Gimnázium tanulói és sikeres szereplésükért értékes könyvutalványt kaptak jutal­mul. Horgászegyesület alakul Ifjúsági csoport is Nagykőrösön a hozzávetőleges számítások szerint 300 sport­barát hódol a horgászás szen­vedélyének. Minthogy eddig nem volt helyi szervezetük, fel­vetődött a gondolat, hogy megalakítják a városi közös­ségüket. Erre a városi tanács engedélye alapján rövidesen sor került: megalakították a nagykőrösi horgászegyesület szervező bizottságát. Tervezik, hogy ifjúsági csoportot is szerveznek.. Az érdeklődőket a Gyopár utcai garázsszövetkezet irodájában fogadják minden na,p kedden és pénteken 4—6 óráig. szesen 250 nap társadalmi munkát tartanak számon. A tágasabb, megújult óvodá­ban Fodor Ferencivé vezető óvónő, örömmel vezeti körbe a vendéget. Ma már két csoport működik a korábbi egy helyett, Összesen 72 gyerme­ket vettek fel, azaz minden jelentkezőt. Különösen fontos­nak tartották, hogy a jövőre iskolába menők közül egy se maradjon el, nekik nagy szük­ségük van az előkészületekre, ekképpen lehetővé vált, hogy most ne kelljen szervezni is­kolai előkészítő csoportot. Az épületben megfelelő me­legítőkonyha, ebédlő, W. C., mosdó kapott helyet. Szép, új bútorok, modern felszerelések teszik otthonos­sá a környezetet, amelyet a kicsik hamar megkedvelték. A szülőknek nagy gondot vet­tek le a válláról, hiszen három szakképzett óvónő és két dajka foglalkozik az apróságokkal, ők nyugodtan dolgozhatnak. Tavasszal folytatják az óvoda környékének csinosítását. Ter­mészetesen önként vállalkozó­kat helyeznek el. Szeretnék is. Parkosítanak majd, játéko­kat helyeznek el. Szeretnék a nyársapátiak, ha a most ta­pasztalt lendület nem hagyna alább. T. T. Piaci jelentés Pénteken elég nagy piac volt, de kevés volt a vásárló. A bú­za, árpa és a morzsolt kukorica literje 4 forintért kelt, csöves kukorica kevés volt, mázsáját 250—260 forintért adták. A szőlő 15—20, az alma 2,80 —8, a körte 8—14, a dió 25—30, a zöldpaprika 12—20, a dióbél 80—120, a gyökér 7—10, a sár­garépa 4, a fehér káposzta 3, a kel, 4, a cékla 3, a karalábé 4, SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Kosárlabda-mérkőzések a száraz bab 20—30, a mák li­terje 50 forint volt. A tyúk párja 140—170, a vá­gócsirke 00—90, a pulyka 400— 440, a kacsa 140—100, a hízott lúd és kacsa kilója 40 forin­tért kel el. A halászati szövet­kezet az élő halat 10—27, a csirkemájat 58, a baromfihájat 25, a csonkolt csirkét 30, a li­baaprólékot 24 forintért mérte. A nyársapáti tervek csak 1978-ra irányozták elő az óvo­da bővítését, ám az előzetes felmérés figyelmeztetett: már az idén cselekedni kell. Jóval több volt a jogos jelentkező, mint ahány elfért volna az eredeti épületben. A községi tanács helyzetfelismerésére, rugalmasságára és Labancz Árpád tanácselnök jó szerve­zőkészségére vall, hogy gyor­san és helyesen cselekedtek. Augusztus végén kiürítették az óvoda egyéb célra használt helyiségeit, és nyomban mun­kához láttak a helybeli Hala­dás Termelőszövetkezet kő­művesei. A tervek nem kerül­tek pénzbe, hiszen a Nagykő­rösi Konzervgyár műszaki osz­tálya ingyen készítette el őket. Bekapcsolódott a bővítésbe, felújításba a községben mű­ködő tizenegy kisiparos, va­koltak. betonoztak, lerakták a parkettát, felszerelték a lam­bériát. Nemcsak belül, hanem kívül is megszépült az épü­let, új köntöst kapott és a te- ,tőt is megjavították. A TANÉRT Vállalattól soron kívül megkapták a szükséges berendezéseket, részint azért, mert a rónatelepi egykori is­kolában most a vállalat vegy­szercsomagoló részlege műkö­dik. Augusztus 21-től november 8-ig tartott a munka, amelybe nemcsak az óvodások szülei kapcsolódtak be, hanem szin­te a község valamennyi lakója. Egy nap sem múlt el tétlenül. Mindenki szívesen vállalt ál­dozatot. A termelőszövetkezet jó pél­dát mutatott a segítségnyújtás­ban, az ipartelep szocialista brigádjai is kivették részüket a munkából. A helyi népfront- bizottság és a Vöröskereszt- szervezet ugyancsak közremű­ködött. A lakosság minden szombaton és vasárnap talált foglalatosságot, sokat lendítet­tek az előrehaladáson az is­kolások is. A tanácsházán ösz­A fogyatékosság tehát az, s ezt fogalmazták meg más-más módon a társadalmi vezetőség tagjai is, hogy a művelődési házakban általános a közve­títő felfogás, pedig ezeknek az intézményeknek jóval több, mondhatni kulcsszerepük van a tudatformálásban és a ne­velésben. A szervezők gond­ja többnyire csak arra irá­nyul, hogy megszervezzék a TIT-előadók, színészek, mu­zsikusok és a közönség talál­kozását, kiválasszanak egy-egy várhatóan érdekesnek ígérke­ző témát, produkciót, terem­ről gondoskodjanak, és vár­ják, hogy lesz-e elegendő ér­deklődő. A sikert is azzal mé­rik, milyen színvonalú volt a rendezvény, s hányán ültek a székeken. Nem egy kezdeményezés újabban arról szól, hogy a szervezők által ajánlott mű­sorokat felcserélik az igé­nyekre épülő rendezvényekkel, de a helyzet ezzel sem sokat változik, legfeljebb a látoga­tók lesznek többen. Ám egy- egy előadás vagy rendezvény Önmagában nem sokat változ­tat az emberekben, a hatás csak folyamatokban érvénye­sülhet. S ha már valakiben felkeltették az érdeklődésnek csak egy kis szikráját is, az akkor tartósítható, ha az iro­dalmat, színházat, zenét ter­mészettudományokat a későb­biekben sokoldalúan közelítik meg, különféle vonatkozásait is bemutatják, s így újabb is­meretek felé tágíthatják a lá­togatók érdeklődését. Az említett társadalmi ve­zetőségnek mindenekelőtt te­hát ehhez kell módszertani se­gítséget nyújtania. Feladata csupán segíteni, s nem helyet­tesíteni, mert a közművelődés nem nélkülözheti a szakkép­zett, jól felkészült népművelők tevékenységét, akik összehan­golják, irányítják és elemzik is a működő művelődő közös­ségek munkáját. Mégpedig úgy, hogy e munkában nem maradnak magukra, hiszen a társadalmi vezetőség révén a lakosság széles rétegeinek tá­mogatására számíthatnak. Khim Antal Kosárlabdásaink közül az NB II-esek a Toldi sportcsar­nokban, a diákok a gimnáziu­mi labdajáték-teremben vetél­kedtek a bajnoki pontokért. NB II FÉRFI Salgótarjáni Kohász—Nagykő­rösi Pedagógus 105:74 (50:38). Nk.: Ábrahám (3), Szentesi (9), Mester (16), Nagy A. (12), Spindelbauer (8); csere: Danó- czi (3), Mocsai (17), Józan (6), Dudás, Becser. A kiküldött játékvezetők nem érkeztek meg, s a két fél megegyezésével a tarjáni Bás- ti és a körösi Varga vezették a játékot. A tavaszi 7. helyezett ellenfél igen jól védekezett és az elején többnyire csak tá­voli dobással lehetett ellenük mezőnykosarat dobni. A tarjá- niak 205 cm-es középjátékosá­nak figyelemmel tartása (aki elől-hátul megszerezte a pa­lánkról, gyűrűről lepattanó lab­dák nagy részét) a hazaiak sok energiáját lekötötte. Színvona­las volt a mérkőzés, a körö­siek is jól játszottak. A hajrá­ban a vendégek jobban kihasz­nálták lehetőségeiket és pon­tosabban dobtak, s ekkor nőtt a különbség. A DIÁKBAJNOKSÁGBAN Hét fiúegyüttes; az északi csoportban 5, a déliben pedig 4 leány csapat is vetélkedik a | megyei diák-bajnokságban, ami nemrég kezdődött. Fiúk: Nagykőrösi Gimnázium—Nagy- kátai Gimnázium 46:34 (28:13). Szeleczki vezérletével végig biztosan vezettek a körösiek. Kosárdobók: Szeleczki Cs. (30), Nagy K. (4), Dióssy (4), Ko­vács (4), Nagy L. (4)'. Nk. Gim­názium—Budakeszi Gimnázium 2:0, játék nélkül, az ellenfél nem érkezett meg. Lányok: Nagykőrösi Gimnázium—Nagy- kátai Gimnázium 58:18 (24:6). A körösiek jó védekezéssel és kollektív játékban múlták felül ellenfelüket. Kosárdobók: Takács E. (22), Erdei (14), Sós (8), Hartyányi M. (8), Farkas (2), Vailand (2), és Szélesi (2). TERMÉSZETBARÁTOK Majdnem tízezren vettek részt a szervezett természetjá­rók hagyományos pilisnyergi emléktúráján. A dorogi bá­nyászok és a természetbarátok által létrehozott szovjet hősi emlékművet az Edzett ifjúsá­gért mozgalom keretében há­rom irányból közelítették meg a résztvevők, akik koszorúztak is a helyszínen. Az emléktúra különböző fokozatú természet­járó-jelvények átadásával ért véget. Nagykőrösről a 224-es szakmunkásképző intézet tíz országjáró diákja volt ott az összejövetelen. A Kinizsi 14 természetjárója is ott volt, sőt az országos kék-túra útvo­nalon háromnapos gyalogtúra keretében több mint harminc kilométert tettek meg. A MAI PROGRAM BIRKÓZÁS Budapest: a 16—17 évesek országos ellenőrző versenye. KOSÁRLABDA Szolnok: Alföldi Olajbányász —Nagykőrösi Pedagógus, NB II-es férfi bajnoki mérkőzés. TORNA Budapest: a felnőtt női III. és a serdülő fiú II. osztályú egyéni bajnokság vidéki dön­tője. S. Z. Vasárnap Országos vásár Holnap, vasárnap országos vásár lesz Nagykőrösön. MOZIMŰSOR Apám néhány boldog éve. Színes, magyar film. Kísérő­műsor: Rondító. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom