Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-28 / 304. szám
1977. DECEMBER 28., SZERDA-SÄWM. (IP Keresettek a huzalzománcozó gépek A Pestvidéki Gépgyárban az idén a Szovjetunió, Románia, Bulgária és Szíria részére ösz- szesen 64 darab huzalzománcozó gépet gyártanak. A hagyományos zománcozó gépek mellett befejezéséhez közeledik egy új típusú berendezés szerelése is. A csehszlovák VUKI Zománcipari Kutató Intézet és a Pestvidéki Gépgyár közös tervezésében, illetve kivitelezésében készülő gép oldószer nélkül zománcozza majd a vörösréz huzalokat. Az új géppel csökkenteni lehet a környezetszennyező hatásokat. Épült a lakosság összefogásával Beszélgetés S. Hegedűs Lászlóval, o Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárával — Az utóbbi hónapok belpolitikai eseményein gyakran esett szó társadalmi munkáról. A tanácsüléseken, népfrontfó- rumckon, országgyűlési bizottsági üléseken számoltak be a tervekben, szűkebb és tágabb céljaink valóra váltásában az ország több ezer szocialista brigádjának és milliónyi lakójának önkéntes segítségéről. Az egyik parlamenti tanácskozáson S. Hegedűs László Pest megyei országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára például a következőket mondotta: a fejlettebb szocializmus szakaszában sem mondhatunk le a társadalmi munkáról. Sőt, az eddigieknél jobban kell élnünk az emberek önzetlen, a közösséget gyarapító tenni- akarásával... A népfront országos tanácsának Belgrád rakparti székházában S. Hegedűs Lászlótól az előbb idézett gondolat kibontását kértük. A társadalmi munka értéke az utóbbi időben évente 15—20 százalékkal gyarapodott Magyarországon. Hazánkban taÉv végi számvetés a Nagykőrösi Konzervgyárban Szezon után — szezon előtt Szocialista brigádok a szervezés élén Aki nyáron járt a Nagykőrösi Konzervgyárban, bizony most aligha ismerne rá. Az udvar kihalt. Nem- érkeznek egymás nyomában az áruval megrakott teherautók, nem állnak sorban a magasba tornyozott ládák. Nyoma sincs a nyári nagy nyüzsgésnek. Görbe Ferenc, a gyár igazgatója meg sem várja kérdésünket. — Dolgozóink többsége szabadságon van. Megérdemlik a pihenést — teszi hozzá. — Derekasan dolgoztak a nyáron. Már az 1977-es tervek készítésekor tudtuk, hogy az idei év nehéz lesz. A terv megvalósítása csak a legoptimálisabb körülmények között lehetséges. — Mit ért optimális körülményeken? — Hogy nem hoz meglepetést az időjárás, maximálisan ki tudjuk használni a gépeket, berendezéseket, és hogy a munkások száma változatlan marad. De hát nem egészen így alakultak a dolgok. Már az év első felében kezdődtek a meglepetések. A tervezett zöldborsómennyiség 30 százaléka kiesett. Nem tudták szállítani a partnerek. Ez a 6 ezer tonna borsó meghatározó része az éves termelésnek. Elmaradása alaposan csökkentette egész éves tervüket. Viszont volt helyette más... — Rengeteg paradicsom, paprika és uborka érkezett az idén. Uborkából annyi, hogy a két utóbbi évben együttvéve nem láttunk ilyen sokat. De mindez nem pótolhatta az elmaradt borsót. Ráadásul ezek a zöldségfélék „összeérnek”, egyszerre szedhetők, és elárasztották velük a gyárat. Vasárnap nélkül A rendelkezésre álló gépsorokon nem lehetett többet feldolgozni, mert a gépek átbocsátó képessége kisebb, mint a beszállítás üteme. Ami várhatott, azt tárolták (uborkával például 236 tartályvagont töltöttek meg), a többit azonban megfeszített erővel dolgozták fel. Szükségessé vált a három műszak bevezetése, a 12 órázás, a hét végi műszakok beállítása. — A konzervipar egyik sajátossága, hogy a főszezonban, májustól októberig, szükség van a vasárnapi műszakokra. — A gyárunkban már jó előre vállaltak 6—8—10 vasárnapot a csúcsidőre, csakhogy ez az idén elérte a 18— 20 vasárnapot is. És ehhez még jelentős mértékű tizen- kétórázás, vagy a folyamatos három műszak is hozzájött. A szocialista brigádok élen jártak a munkában. Magukra vállalták a szervezést, a különböző profilú termelőüzemek gyors átcsoportosítását, elsőként jelentkeztek a vasárnapi műszakokra, és természetesnek tartották, hogy ők kezdték a tizenikétóirázást is a gyárban. — Az irodákból, raktárakból és mindenhonnan, ahonnan csak lehetett, jöttek az emberek a termelésbe segíteni. Mindezt saját munkájuk végzése mellett vállalták. Sokan voltak olyanok, akik a vasárnapi műszakok vállalását és a túlórázást a borsószezonnal kezdték és október közepéig le sem álltak. — Amit lehetett, segítettünk. Vasárnap nemcsak a munkásoknak, hanem hozzátartozóiknak is biztosítottuk az ebédet. A tervezett 6 százalékos bérfejlesztés helyett 10,2 százalékkal emeltük a fizetéseket, honoráltuk a túlórát, a vasárnapot. De mindez a pihenést nem pótolhatta. A csúcs után A rohammunka két hónapja befejeződött. Most ismét egyenletesen és folyamatosan dolgozik a gyár. De ez már a számvetés és a szerződéskötések időszaka is. — Az idei termelési értékünket 42 millió forinttal növeltük, de ez nem tudja pótolni a nyersanyagkiesés hatására bekövetkezett tízezer tonna készárucsökkenést — mutatta a kimutatások számoszlopait Görbe Ferenc igazgató. — Tőkésexportunk emelkedett. A tavalyi 782 vagon helyett 1240 vagon árut szállítottunk az NSZK-ba, Hollandiába. Angliába, Franciaországba és más nyugati országba. A gyár szocialista exportja is nőtt: 30 százalékkal. A belföldi értékesítés azonban az elmúlt évi szinten maradt. Ez azzal magyarázható, hogy a kedvező zöldségellátás miatt csökkent a tartósított élelmiszerek iránti igény. — Már a jövő évi termelési szerződésünk nagy részét is megkötöttük. Az idei mennyiséget 10 százalékkal túlhaladtuk, még zöldségben is. Gyümölcslekötésünk még nem teljes. Már szerződtünk körtére, almára, szilvára, sárga- és őszibarackra, de további szerződésekre lesz még szükség. Igyekszünk olyan kapcsolatokat kialakítani, hogy a feltételek teljesíthetők legyenek. — Az idén kistermelők is hoztak nyersanyagot? — Elég nagy mennyiségben. Főleg uborkát és paprikát. Az ÁFÉSZ-ek szervezésében erre a jövő nyáron is számíthatunk. Januárban „zöldborsó-tanácskozást” tart a gyár. — Erre azért lesz szükség, mert az idén sajnos előfordult, hogy amíg az egyik gazdaság — a rossz időjárás ellenére is — beszállította a szerződött mennyiséget, a másik 10—15 mázsával kevesebbet adott. A tanácskozás célja az, hogy a legjobban gazdálkodó szövetkezetek, gazdaságok számot adjanak módszereikről, „titkaikról”. Ugyanilyen tanácskozást tervezünk a paradicsomtermesztőkkel is. A megoldás kulcsa: a fejlesztés — Jövő évi beruházási tervünkkel a még zökkenőmen- tesebb termelést szeretnénk segíteni. Szezon kezdetéig gépesítjük a belső anyagmozgatást és a készárucsomagolást. Szükség van egy magastárolásra alkalmas raktár építésére is — sorolja a terveket a konzervgyár igazgatója. — Lesz egy soron kívüli építkezés is: egyik üzemcsarnokunknál a statikai vizsgálatok után bontást írtak elő, mert bauxitbetonból készült és életveszélyes. A bontási munkához tavasszal, a borsófeldolgozás után kezdenek és 1979 elejéig építik fel az új csarnokot. Ez az átépítés okozza majd a legnagyobb akadályt a jövő évi termelésben. A lebontandó épületben a borsón kívül a paradicsom 85 százalékát és jelentős mennyiségű étel- és húskonzervet is készítenek. Mindezt most a gyár többi termelőüzemében, illetve a rendelkezésre álló egyéb területeken kell úgy elosztani, hogy a termelésben ne legyen fennakadás. Az igazgató gondterhelten sóhajt: — Már most biztosra veszem, hogy a jövő nyár még feszítettebb, még nehezebb lesz, mint az idei volt. Wanatka Gabriella Ián nincs is olyan település, ahol egy épület, vagy park bejáratára ne függeszthetnék ki joggal a táblát: épült az üzemek dolgozóinak és a lakosság összefogásának eredményeként. Sőt, mára a társadalmi munka túlnőtt a községek, városok keretein, a benne rejlő erő, s a pénzben kifejezhető érték akkora, hogy előbb-utóbb már középtávú terveinkben is számolnunk kell az évente milliárdokban mérhető alkotó tevékenységgel. Nehéz lenne számba venni, hogy az óvodától, az öregek napközi otthonán át a házasságkötő teremig mennyi mindent építettek már a kisebb községekben, városokban. Az okokat elemezve elsősorban a szükségre kell utalnunk. Arra, hogy az erők célszerű vagy Célszerűnek vélt koncentrálása miatt a kisebb településeknek az átlagosnál kevesebb jut fejlesztésre. Nagyon-nagyon sok községünkben a vízmüvet, a csatornát, a járdát, az óvodát és folytathatnám tovább a felsorolást. 40—80, sőt 100 százalékban társadalmi munkában építik, mert ezekre a tanácsnak nincs pénze. Ezért a helyi párt-, állami és mozgalmi vezetés, valamint a lakosság között demokratikus együttműködés alakult ki. Már az elhatározásba, a tervezésbe bevonják az embereket, s amit építenek, azt mindenki magáénak érzi. A társadalmi munka erősödését segíti, hogy a megyék évente versenyeket írnak ki, s a legsikeresebb települések százezreket kapnak. A jutalmat aztán közös döntéssel használják fel. Az elmondottak szerint a társadalmi munkára továbbra is, sőt az eddiginél jobban szükségünk van. A jövő évi terv- és költség- vetés tárgyalásakor az egészségügyi, az oktatási és a szociális szakemberek egyaránt számoltak azzal, hogy' a társadalmi munka segítségével fejlődésünket tovább gyorsíthatjuk. Közösen kell tehát megteremtenünk a tanácsi és más mozgalmi vezetőkkel a társadalmi munka szélesítésének gazdasági és politikai feltételeit — mondotta befejezésül S. Hegedűs László. Szeszkorlátozás BÄR SOKSZOR próbálták már felmérni, tulajdonképpen felmérhetetlen az az anyagi és erkölcsi kár, amelyet az alkoholizmus — közvetlenül vagy közvetve — okoz. Az ilyen és hasonló vizsgálódások adatai elgondolkoztatják, elrémisztik az embereket, de — a kereskedelem forgalmi adatai is bizonyítják — nem tartanak vissza az ivástól. (Csak egyetlen adat: ez év első tíz hónapjában 6 százalékkal több sört és 11.4 százalékkal több töményét fogyasztott az ország, mint 1976 azonos időszakában.) Mivel a szeszes italok forgalma nemcsak az idén, hanem az előző esztendőkben is ijesztően növekedett, a Minisztertanács szeptember 10-i ülésén határozatot hozott az alkoholizmus elleni küzdelem fokozása érdekében szükséges intézkedésekről. A kormány- határozat végrehajtásaként elsőnek a belkereskedelmi miniszter hozott rendeletet, amely a napokban jelent meg a Magyar Közlönyben. Így ma már senki előtt sem titok, hogy január elsejétől munkanapokon a vendéglátóhelyek a nyitástól reggel 9 óráig nem szolgálhatnak ki semmilyen alkohol tartalmú italt. A MINISZTERI RENDELETNEK ez a pontja hívja fel leginkább magára a figyelmet, de ennél lényegesen többet tartalmaz: négy korábbi jogszabály hatályon kívül helyezésével újra szabályozza — méghozzá egységes elvek szerint — a szeszes italok forgalmazásának minden részlet- kérdését, a reklámozási tilalomtól a fiatalkorúak vagy az ittasok kiszolgálásának tilalmán keresztül egészen addig, hogy az élelmiszerboltok eladóterének hány százalékát foglalhatják el a szeszt tartalmazó palackok. A többi között kimondja, hogy a vasút- és hajóállomásokon, autóbuszpályaudvarokon — az éttermek kivételével — mindenütt tilos égetett szeszes italt árusítani. a tömegközlekedési eszközökön a mozgóárusok pedig csak sört forgalmazhatnak. A száz dolgozónál többet foglalkoztató üzemek környékén ezután nem nyitnak italboltokat. Hogy milyen hatása lesz az új rendeletnek, azt ma még nem lehet pontosan felmérni, márcsak azért sem, mert az italos emberek megtalálják a kiskapukat, a kibúvókat. Ennek igyekszik elébe vágni a jogszabály, amikor arról is gondoskodik, hogy az élelmiszerboltok ne vehessék át reggelente az italboltok szerepét: a fél- és egydecis palackokat július elsejéig fokozatosan kivonják a forgalomból. NEM LEHET és nem is kívánatos mindenki mellé rendőrt állítani. De az ivásra szolgáló alkalmakat és lehetőségeket korlátozni — igen. Ezt széleskörűen, sokoldalúan meg is teszi a rendelet, még annak árán is, hogy várhatóan csökken a vendéglátó válla'.ttok árbevétele, nyeresége, sőt, dolgozóinak jövedelme is. Az érintett vállalatoknál, szövetkezeteknél pillanatnyilag ez okoz bizonytalanságot, ám korai lenne gazdálkodásuk feltételeit módosítani, amíg nincsenek tapasztalatok arról, miként alakul helyzetük. Meglehet, hogy kieső forgalmuk egy részét ételek, üdítő italok értékesítésével tudják majd pótolni ; nem is árt — egyenesen hasznos —, ha ilyen törekvésre kényszerülnek. Visszatérve a fogyasztás problémájára, nyilvánvaló, hogy egy rendelettel, de még többel sem lehet az alkoholizmust megszüntetni. Ezt évtizedes, évszázados nemzetközi tapasztalatok bizonyítják. Az alkoholizmus olyan, az egész társadalmat súlyosan érintő kérdés, amelyet csak az egész társadalom összefogásával lehet talán majd egyszer megoldani. A belkereskedelmi miniszter rendeletétől nem várhatunk csodát, de ha hiszünk abban, hogy alkalom szüli a tolvajt, akkor hihetünk abban is, hogy alkalom szüli az italozást. AZ ALKALMAK és lehetőségek csökkentésének eredményeként remélhetjük a fogyasztás mérséklődését, a fogyasztási szokások módosulását. Például azt, hogy legalább műszak előtt, munkába menet vagy munkából hazafelé utazva kevesebben nyúlnak a pohár után. Gál Zsuzsa Új szolgáltatás: ebéd napi jegyre D/lit tervez a Pestvidéki Vendéglátó? — Tizenöt százalékkal nőtt idén az előfizetéses ételforgalom Pest megyében — tájékoztatta lapunkat Révész Imre, a Pestvidéki Vendéglátó Vállalat igazgatója. Az általa vezetett cég az üzemi étkezte_ tés gazdája, a megyében — a ceglédi járás kivételével —, valamint Budapest és Komárom megye egy részén. Naponta 52 ezer dolgozó és tanuló kap konyháikról meleg ételt, ami majdnem 50 millió forinttos forgalmat jelent évente. A tavalyihoz képest, valamivel nagyobb bevételt könyvelhet el a vállalat 24 üzemi és 3 nyílt árusítású — azaz sportpályán, művelődési házban működő büféje is. Gyári konyhából diákgyerekeknek Az. igazgató arról is beszámolt, hogy új konyhákkal bővült hálózatuk. A tanév kezdetén Dobáson kezdődött meg a melegétel-készítés, jelenleg 800 tanuló kap a konyháról tízórait, ebédet és uzsonnát. A nagyközség egyik kerületében, Sárin, 500 gyermeknek sütnek-főznek ez évtől. Dunakeszin a szakmunkásképző iskolában 1100 személyre készül ebéd, s a budakalászi Lenfonó- és Szövőgyár konyhájáról újabban 250—300 adagot visznek a napközinek. Nincs még kihasználva a gödöllői szakmunkásképző iskola negyedik negyedévben átadott 1000 adagos konyhája." Most folynak a tárgyalások egy közeli község tanácsával, hogy 600—700 gyermeket ellátnának a városból. Jövőre néhány nagyobb, elavult gyári konyha felújítását tervezik. Már javában folyik Vácott a DCM konyhájának rekonstrukciója, várhatóan február elején elkészülnek vele. A Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárában ugyancsak jövőre korszerűsítik a szakácsok, konyhalányok munkahelyét. Az I. negyedév végén készül el a Telefongyár 600 adagos, nagykátai konyhája, s a nagyközség tanácsával abban is megállapodott a vállalat, hogy a tanácsi beruházású, februárra elkészülő 1000 adagos gyermekkonyhát is átveszi. Köztudottan gyenge a gyermekélelmezés megyénkben. A Pestvidéki Vendéglátóipari Vállalat most többféleképp igyekszik ellátni meleg étellel a gyermekeket. Pédául az eddiginél több gyári, intézeti konyháról szállítanak jövőre ebédet az iskolákba. Ily módon 30—40 százalékkal nő az iskolai étkeztetésben résztvevő tanulók és pedagógusok száma. Háromféléből Régi óhajt teljesít a vállalat, amikor bevezeti a napi jegyet. Általa azok is meleg ételhez juthatnak, akiket munkakörük nem állandó jelleggel köt a gyárhoz. Egyedül a napi jegy bevezetésétől napi 1000 adag ételforgalom-növekedést várnak. A jobb étvágy, a nagyobb forgalom titkának a kulcsa ez esetben a szakácsok kezében van. Az ő feladatuk lesz, hogy jövőre növeljék menün belül a választékot, és általában háromféle, egymástól teljesen eltérő jellegű ételt kínáljanak. Versenyt szándékoznak kiírni az éttermi Jcul- túra fokozása céljából. Ez természetesen nemcsak saját dolgozóik versenye lesz, hanem a fogyasztó vállalatok dolgozóié is. A gyári büfékben Időnként tapasztalható sorbanállás megszüntetésére a legnagyobb üzemekben automatákat szerelnek föl. A program keretében javul az üdítő-, a melegital- és kávéellátás Vácott az Izzóban, és szó van arról, hogy a Forte is kap automatákat. Gödöllőn az Árammérő Gyár és az Agrártudományi Egyetem dolgozói, tanulói vehetik igénybe az automatákat. Kié a jobb recept? A hagyományos büfék választékát saját éttermeik termékeivel kívánják bővíteni. Azt tervezik, hogy vásárolnak egy nagy teljesítményű palacsintakészítő gépet, amelyet vándoroltatni fognak a legnagyobb büfék között. — Mindent egybevetve a jelenleginél naponta 2500—3000 adaggal több ételt kívánunk készíteni a jövő év végén. A forgalmunk várhatóan 5—6 százalékkal lesz magasabb az ideinél. Ehhez januárban versenyt írunk ki olyan kellemesen fűszerezett tésztafélék receptjeinek elkészítéséhez, amelyek ital mellé is felszolgálhatok. Czibor Valéria t t 4