Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-21 / 299. szám
A dgánylakosság helyzetéről tárgyalt a megyei pártbizottság Kedden Budapesten, a megyei pártszékházban ülésezett flz MSZMP Pest megyei Bizottsága. Az ülésen részt vettek a megyei fegyelmi bizottság tagjai is, valamint országgyűlési képviselők, a megyei pártbizottság osztályvezetői, a járási, a városi pártbizottságok első titkárai, a megyei tanács vezetői, a városi tanácsok és a járási hivatalok elnökei, több gazdasági, intézményi vezető és a napirend témájában érdekelt szakemberek. Ugyancsak részt vett a pártbizottság munkájában Herceg Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos kulturális és közoktatási osztályának alosztályvezetője, és Kovács Péter, a MSZMP Központi Bizottsága párt- és tömegszervezetek osztályának alosztályvezetője. Az elnöklő Balogh László, a megyei pártbizottság titkára két napirend tárgyalását jelentette be. — Az első: Jelentés a cigánylakosság helyzetéről, társadalmi beilleszkedése meggyorsításának feladatairól; — a második: a megyei pártbizottság jövő évi és a párt- végrehajtóbizottság jövő I. félévi üléstervének javaslata. Összetett, következetes politikai munkával A megyei párt-végrehajtóbi- aottság és a megyei tanács végrehajtó bizottságával közösen benyújtott első napirendi jelentést Barinkéi Oszkárné, a megyei pártbizottság titkára terjesztette elő, s előadó beszéddel járult hozzá. Ebben egyebek között elmondotta, hogy hazánk mintegy 350 ezer cigány lakosából több mint húszezer él Pest megyében. Ez is indokolja, hogy a megye legmagasabb párttestülete tárgyaljon helyzetükről. Ez alkalommal első ízben szerepel a megyei pártbizottság előtt, de természetesen nem először foglalkoznak ezzel az összetett kérdéssel, hiszen a felszabadulás óta o politikai munka részeként kezelik. Az intenzívebb foglalkozást elősegítette az MSZMP Politikai Bizottságának 1961. június 20-i határozata a cigánylakosság helyzetének megjavításával kapcsolatos feladatokról. Ennek végrehajtása eredményesen folyik a megyében, s a párt- és állami szervek, tömegszervezetek, gazdasági egységek 1965 óta javuló tervszerűséggel foglalkoznak vele. A megyei párt- végrehajtóbizottság 1974 októberében hozott határozatot a tennivalókról. Az előadói beszéd részletesen foglalkozott o cigánylakosság munkavállalásának kérdéseivel, lakáshelyzetével, az egészségügyi, közegészség- ügyi, szociális viszonyaival, a művelődés területén érzékelhető változásokkal éppúgy, mint a cigánylakosságot körülvevő társadalmi, politikai háttérrel és a helyzet javítására hozott intézkedéseknek magatartásukban mindinkább megmutatkozó hatásával. Mindezekre épült a beterjesztett határozati javaslat is, amelyet a jelentéssel együtt vitatott meg a megyei pártbizottság, a meghívottak bevonásával. Elsőként dr. Csicsay Iván, a megyei tanács elnökhelyettese körvonalazta mindazt, amit a megyei közigazgatás tett a cigánylakosság helyzetének javítására és társadalmi beilleszkedésének meggyorsítására. Kilenc esetben tárgyalta — a Politikai Bizottság határozata óta — a megyei tanács végrehajtó bizottsága ezt a kérdéskomplexumot. Legutóbb az idei márciusi végrehajtó bizottsági ülésen alakították újjá és tették alkalmasabbá a hatékony munkára a cigánylakosság helyzetének javításával foglalkozó koordinációs bizottságot, amely több éves munkaterv alapján rendszeresen tevékenykedik. Munkájában állandó kapcsolatot tart fenn a tárcaközi koordinációs bizottsággal. A további felszólalók saját területük számos új intézkedéséről is képet adtak és megerősítették az előterjesztésben elhangzottakat. Sorrendben a következők fejtették ki véleményüket: dr. Barna Lajos, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának elnöke, a Fóti Gyermekváros igazgatója, Krasznai Lajos, a budai járási pártbizottság első titkára, 1-álmán Ferenc, a megyei tanács dabasi járási hivatalának elnöke, Mazzag Pál, az SZMT politikai munkatársa, Mátok Lajos, a szentendrei járási pártbizottság első titkára, dr. Major Miklós megyei főügyész, Jónás Zoltán, a ráckevei járási pártbizottság első titkára. Végül Herczeg Ferenc országos áttekintésben is hangoztatta, hogy helyes, némiképpen úttörő kezdeményezés is a megyei pártbizottság szintjén tárgyalni e nagyon fontos kérdést. A Pest megyei pártbizottság az első, amely ezt ily módon napirendre tűzte, egyaránt törekedve az objektív feltételek, s a szemléletbeli tényezők további javítására. A megyei pártbizottság — Barinkai Oszkárné összefoglalója után — mind az előterjesztéseket, mind a tennivalókat egyhangúan elfogadta és határozattá emelte. A gyorsabb társadalmi beilleszkedés feladatai A határozat leszögezi, hogy a különféle intézkedések nyomán nőtt a megyében élő ci- gánylakosság termelési, társadalmi aktivitása, javult anyagi helyzete, életvitele és életfeltételei. Ennek ellenére az elmaradás még mindig jelentős. A megye általános fejlődése lehetővé és szükségessé teszi a megyei cigánylakosság gyorsabb ütemű munkába állítását és a telepek felszámolását. Hangsúlyozza a határozat, hogy a feladatokat a cigánylakossággal együtt kell megoldani. A pártszervezeteknek, alapszervezeteknek irányítaniak, ellenőrizniük kell az állami, társadalmi és tömegszervezetek, gazdasági egységek munkáját. Gondoskodniuk kell az érvényben levő határozatok következetes végrehajtásáról. Az eszmei-politikai munka eszközeivel fejlesszék a közgondolkodást és határozottan lépjenek fel az előítéletek, a hátrányos megkülönböztetés minden formája ellen. A legalkalmasabb cigányokat juttassák megfelelő politikai, közéleti szerephez, nevelésüket fokozatosan segítsék. G A hét fejezetből álló határozat első pontja leszögezi, hogy a munkavállalás, a munkahelyi közösségek szerepe meghatározó az életmód változásában. Megjelöli e fejezetben mindazokat a teendőket, amelyek segítenek elérni, hogy a cigánylakosság foglalkoztatottsága jelentősen emelkedjék, a társadalmi munkamegosztásban többrétűvé váljanak lehetőségeik. Q A második feladatkör o lakáshelyzet dinamikus javítása, amely társadalmi beilleszkedésük feltétele. Komplex feladatot kell jelentenie a telepek fokozatos felszámolásának, valamint új telepek létrejötte megakadályozásának és az új környezetbe került családok segítésének. • A harmadik pontban az egészségügyi és a szociális helyzet javítása szerepel, az eddig bevált gyakorlat továbbfejlesztésével. @ A negyedik: műveltségi színvonaluk emelése, amely az életmód változásának fontos alapja. Ezen belül is kulcskérdés a fiatal generáció művelődési lehetőségeinek biztosítása. ® Az ötödik feladatkör a társadalmi, politikai aktivitásuk kibontakoztatásának az eddiginél tudatosabb és következetesebb gyakorlatát írja elő. Cl A két zárófejezetben szervezeti intézkedések, illetve felsőbb szerveknek megküldött javaslatok kaptak helyet. A legközelebbi teendő, hogy már a következő félévben a járási jogú pártbizottságok aktívaértekezletet hívjanak össze a határozat egységes értelmezése érdekében. Ugyanakkor fölkérik a megyei társadalmi és tömegszervezeteket, valamint a cigányokat nagyobb számban foglalkoztató gazdasági egységeket, hogy 1978-ban — a megyei pártbizottság határozata és a megyei tanács intézkedési tervének végrehajtására — dolgozzák ki saját feladataikat. A feladatterveket a megyei koordinációs bizottság megtárgyalja és összehangolja. (A megyei pártbizottság ülésének második napirendjét mai lapunk 3. oldalán ismertetjük.) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 299. &ZÄM Ara 80 fillér 1977. DECEMBER 21., SZERDA Deklaráció a nemzetközi enyhülésről fiz ENSZ-közgyűíés 32. ülésszakának zárónapja Kedden (lapunk zárása után) fejezi be munkáját az ENSZ- közgyűlés 32. ülésszaka, amely jelezte, hogy az enyhülési folyamat korunk fejlődésének fő tényezőjévé vált. A közgyűlés hétfőn egyhangúlag elfogadta a Szovjetunió által javasolt deklarációt, a nemzetközi enyhülés elmélyítéséről és megszilárdításáról, melyet a 2. oldalon ismertetünk. A nagy fontosságú deklaráció egyhangú megszavazása alól csak Kína és Albánia vonta ki magát. A közgyűlés által elfogadott másik határozat követeli az enyhülési folyamat kiterjesztését az egész világra, s az erőszak alkalmazásának betiltását a nemzetközi kapcsolatokban. Ezt a határozatot 118 szavazattal hagyták jóvá. Ellene az Egyesült Államok és Izrael szavazott. Egy további határozat megerősíti az államok belügyeibe való be nem avatkozás elvét. A szavazás alkalmával az Egyesült Államok, több NATO- tagállam és Izrael tartózkodásával fejezte ki nemtetszését. A döntések közé tartozik az az elhatározás, hogy 1979-ben ENSZ-konferenciát tartanak a különlegesen pusztító hatású specifikus hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról. 109 szavazattal 3 ellenében, 26 tartózkodással fogadta el a közgyűlés azt a határozatot, amely követeli, hogy Izrael fizessen teljes kártérítést a megszállt területeken élő araboknak, a nekik okozott mindenfajta károkért és veszteségekért. Közfelkiáltással döntött a közgyűlés arról, hogy 1980-ban rendkívüli ülésszakot tart annak kivizsgálására, hogyan halad az új nemzetközi gazdasági rend létrehozása. Szalju!-6 Űrséta Keddre virradó éjjel, egy/ óra 28 percet töltött a világűrben a Szaljut—6 szovjet űrállomás két utasa. Kívülről ellenőrizték lakóhelyük műszaki állapotát. Georgij Grecsko fedélzeti mérnök és Jurij Romanyenko parancsnok első alkalmi javítóbrigádjának kilépését a világűrbe rendkívül gondos felkészítés előzte meg, hiszen az ilyen kísérletben mindig van bizonyos kockázat. A földi irányító központban nagy volt az izgalom: régen történt már ugyanis, hogy szovjet űrhajós a világűrben tartózkodjék — szabadon. (Részletes tudósításunk oldalon.) a 2. A bős—nagymarosi vízlépcső építéséről A Szlovák Nemzeti Tanács jóváhagyta a megállapodást A Szlovák Nemzeti Tanács, a Szlovák Szocialista Köztársaság legfelsőbb állam- hatalmi szerve hétfőn megBútor a kórháznak Az esztendő mérlege Már színes panelház készül ' Négy és fél ezer lakást gyártanak Dunakeszin A lakásépítési program megvalósítása egyre nagyobb feladatokat ró a házgyárakra. Csupán egy adat: 1986-ban még mindössze ezer, tavaly pedig már 23 800 olyan új lakást adtak át, amelyet házgyári elemekből állítottak ösz- sze. Ebből a nagy arányú munkából veszi ki részét a Dunakeszi 3. számú Házgyár, ahol az idei terv 4336 lakás.^ gyártása Az itt készített elemekből főleg Budapesten — Újpesten, Pestlőrincen — épülnek a házak, de szállítanak a Dunakeszin épülő lakótelep 250 lakásához is. A főszezonja májustól au- 'gusztus végéig tart. Ekkor a havi kiszállítás 480—520 lakás. decemberben, ha kevesebbet is. de folyamatosan szállítanak elemeket a pestlőrinci és a dunakeszi építkezésekhez. A gyár igazgatója, Pethö István irodájának falát a pestlőrinci hatezer lakásos lakótelep tervrajza díszíti. A tervező bizarr színezést állított össze. Aszimetrikusan váltják egymást a szürke, és a kék, zöld, lila, sárga, piros emeletek. — Gyárunk könnyen valósítja meg a tervező álmát, mivel jelenleg légféle módszerrel is színezzük az elemeket. Részben már a beton készítésekor sárga, zöld, barna, illetve piros festéket keverünk az alapanyagba, részben pedig egy új technológiával utólag festjük a szürke betonlapokat. A dunakeszi házgyárban mintegy négyszázféle elem készül, ez öt épülettípus összeállításához felel meg. Előnye nem annyira a külső forma változatossága, mint inkább a belső tér sokoldalú kihasználhatósága. Körülbelül kétszáz olyan elem készül, amely valamennyi lakástípushoz felhasználható. A kőművesek ma már egyre inkább kiszorulnak az építkezésekről. Amit nem is olyan régen egy kőművesinasnak elemi ismeretként tudnia kellett, az ma már kuriózumnak számít és bemutatni is alig lehet. A házgyári munkások egy része kőművesekből és vasbetonszerelőkből verbuválódott, de « sem kőművesnek, sem vasbetonszerelőnek nem nevezhetjük őket. Vasbetonelem-gyártó szakmunkást azonban ma még nem képeznek hazánkban. Mint ahogy az elemeket összeállító munkások is szakképzetlenek. Főleg ácsok és állványozók jelentkeznek erre a munkára. mert a házgyári elemek ezt a két szakmát szorítják ki fokozatosan az építőiparból. A közelmúltban kedves jubileumot ünnepeltek Dunakeszin: az alig nyolc esztendeje termelő házgyárban elkészült a harmincezredik lakás. W. G. A fóti Műanyag- és Faipari Szövetkezet készítette többek között a budapesti Kardiológiai Intézet berendezéseit, sőt, újabban kétmillió forint értékű irodabútort is gyártanak a kórháznak. Bozsán Péter felvétele tárgyalta azt a kormányjavaslatot, amely indítványozza a bős (Gabcikovo)—nagymarosi vízi létesítményrendszer közös megépítéséről és üzembe helyezéséről aláírt magyar—csehszlovák megállapodás jóváhagyását. A javaslatot a szlovák'kormány nevében Julius Hanus miniszterelnök-helyettes terjesztette elő. Kifejtette, hogy a tervezett közös dunai építményrendszer egész sor vízgazdálkodási, hajózási, energetikai, földművelési és más fontos cél együttes, hatékony elérését teszi lehetővé. A Pozsony közelében kialakítandó 50 négyzetkilométer felületű és 250 millió köbméter befogadóképességű víztároló módot ad két, 800 megawatt kapacitású, a két országnak évente 3,7 milliárd kilowattóra villamos áramot termelő üzemeltetésére. Külön előny, hogy a rendszer gátjai nagy kiterjedésű Duna menti területeket mentesítenek az áradásoktól. A nagyszabású magyar— csehszlovák szocialista integrációs vállalkozás részleteiről kapott alapos tájékoztatás után a Szlovák Nemzeti Tanács kinyilvánította egyetértését az előterjesztett megállapodással. Párt- és állami vezetők látogatásai Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke tegnap kétnapos látogatásra Szolnok megyébe érkezett. A magas rangú vendéget a megyei pártbizottságon tájékoztatták a megye politikai, gazdasági és társadalmi helyzetéről. Lázár György a délelőtt folyamán felkereste a szolnoki Ti- sza-parti Galériát és megtekintette a Zagyva-parti művésztelep 75 éves évfordulója alkalmával rendezett tárlatot. Délután — a megye vezetőinek társaságában — a rákó- czifalvi Rákóczi Tsz-ben tett látogatást. A továbbiakban megtekintette a Növényolaj- és Mosószergyártó Vállalat martfűi gyárának építkezéseit is, ahol Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter fogadta. A látogátás első napi programja Szolnokon fejeződött be. Lázár György, a Szigligeti Színházban megtekintette Gorkij A nap gyermeke című drámáját. ★ Dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára tegnap a főváros IX. kerületébe látogatott. Tájékozódott a városrész politikai és gazdasági helyzetéről, majd a Fővárosi Tanács 2-es számú Szakmunkásképző Intézetébe látogatott el. Itt találkozott a helyi állami és társadalmi vezetőkkel, az intézet diákjaival. A délutáni órákban részt vett a KISZ területi bizottságának kibővített ülésén, ahol konzultációt folytatott időszerű ifjúságpolitikai kérdésekről. Bíró József külkereskedelmi miniszter az 1978. évi ma- gyar-<-szovjet árucsere-forgalmi tárgyalások befejezésére kedden Moszkvába utazott k t
