Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-21 / 299. szám

ENSZ-dekiaráció 1977. DECEMBER 21., SZERDA a nemzetközi enyhülés elmélyítéséről és megszilárdításáról Az első ürjavítóbrigád megállapította Ä kettős dokkolásnak nincs Az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagállamai, megerősítve az ENSZ alapok­mányának célkitűzései és el­vei iránti teljes elkötelezett­ségüket, hogy olyan helyzetet teremtenek, amelyben a vi­lág valamennyi népe a béke és az igazságosság körülmé­nyei között élhet és virágoz­hat — kezdődik a dek'aráció szövege* amely egyebek közt kijelenti: Olyan körülmények meg­teremtésére törekedve, ame­lyek között valamennyi ál­lam, semmiféle kényszertől, az erőszakkal, vagy annak al­kalmazásával való fenyege­téstől nem félve, népe jólété­nek fokozására használhatja fel valamennyi erőforrását, elégedetten megállapítva, hogy az utóbbi években fo­kozódott az enyhülésben való érdekeltség és erősödött az enyhülésre való törekvés, meggyőződve annak szük­ségességéről, hogy az agresz- szió a külföldi megszállás és a más 'államok belügyeibe való beavatkozás minden for­máját fel kell számolni, biz­tosítani kell az ember jogait, s az önrendelkezésre való jog szabad érvényesítése, a faj­üldözés, a faji elkülönülés és az igazságtalanság más rrjeg- nyilvánulási formáinak meg­szüntetése révén fel kell szá­molni a gyarmatosítást, ily módon a valamennyi ál­lamra érvényes azon szük­ségszerűségtől vezettetve, s a béke és a jövendő emberiség azon legmagasabb rendű ér­dekeiből kiindulva, hogy foly­tatni kell a feszültség enyhü­lésére és a jó kapcsolatok fejlesztésére irányuló erőfe­szítéseket, leszögezik, hogy: O szilárdan elkötelezik ma­gukat az Egyesült Nem­ietek Szervezetének alapok­mánya, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítására, s az államok közötti baráti és együttműködésen alapuló kapcsolatok fejlesztésére vo­natkozó általános elvek és deklarációk mellett, s előse­gítik az ezekben foglaltak megvalósulását, valamint ele­get tesznek az e célok eléré­sét szolgáló sokoldalú szerző­désekből és megállapodások­ból fakadó kötelezettségeik­nek; O a fegyverzetek korláto­zásáról folytatott kétol­dalú és sokoldalú tárgyaláso­kon megvizsgálják az új és lényeges lépések megvalósí­tásának kérdését. Olyan lépé­sekről van szó, amelyek a fegyverkezési hajsza, különö­sen a nukleáris fegyverkezés terén folyó hajsza legközeleb­bi jövőben történő beszünte­tésére és a leszerelést, külö­nösen a nukleáris leszerelést hogy az ENSZ-közgyűlés 6. és 7. üléss-aikán a konszenz-us elve ^lapján az új nemzet­közi gazdasági rend megte­remtéséről elfogadott határo­zatokkal összhangban csök­kenjen a szakadék a fejlétt és a fejlődő országok között; O az emberi jogok egyete­mes nyilatkozatával, és más e kérdésre vonatkozó nemzetközi szerződésekkel és dokumentumokkal, köztük az emberi jogokról szóló nem­zetközi megállapodásokkal összhangban ösztönzik és elősegítik az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tisz­teletben tartását; © a kulturális cserék, az egyéni és kollektív uta­zások és kapcsolatteremtés fejlesztése és megkönnyítése útján ösztönzik az emberek közötti kölcsönös megértést és bizalmat; az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapok­mányában foglalt célkitűzé­sekkel és elvekkel összhang­ban fejlesztik kapcsolataikat és együttműködésüket, s tisz­teletben tartják az alapok­mányból fakadó, fentebb le­fektetett elveket, elismerve, hogy ez a deklaráció nem helyettesítheti és kisebbítheti azokat a kötelezettségeket, amelyeket esetleg más álla­mokkal szemben, a nemzet­közi jog és az alapokmány elveivel összhangban vállal­tak magukra. VSZK-USA szolgáló intézkedések megva­lósítására irányulnak, figye­lembe véve, hogy a végső cél a szigorú és hatékony nem­zetközi ellenőrzés mellett megvalósuló általános és tel­jes leszerelés elérése; © elősegítik a megoldatlan nemzetközi problémák békés úton való gyors rende­zését, s a nemzetközi feszült­ség okainak és következmé­nyeinek kiküszöbölésére tö­rekszenek oly módon, hogy a világ államai közötti kapcso­latok az együttműködés és a barátság irányában fejlődhes­senek, s ezzel elkerülhetővé váljon olyan helyzetek kiala­kulása, amelyek veszélybe sodorhatnák a nemzetközi békét és biztonságot; O megerősítik az Egyesült Nemzetek Szervezetének, mint a nemzetközi béke és biztonság egyik alapvető esz­közének szerepét. Teszik ezt oly módon, hogy nagyobb le­hetőségeket biztosítanak a szervezetnek a béke biztosí­tásában és fenntartásában; © tartózkodnak az erőszak­kal, vagy annak alkal­mazásával való fenyegetéstől, s más államokkal fenntartott kapcsolataikban tiszteletben tartják a szuverén egyenlőség, a területi sérthetetlenség, a nemzetközi határok megvál- toztathatatlansága, a más ál­lamok területének erőszak al­kalmazásával való megszer­zése és elfoglalása megenged- hetetlenségének, a vitás kér­dések, köztük a határviták kizárólag békés eszközökkel való rendezésének, az inter­vencióról és a más államok belügyeibe való beavatkozás­ról történő lemondásnak, az emberi jogok tiszteletben tar­tásának, s valamennyi állam azon joga tiszteletben tartá­sának elveit, hogy az Egye­sült Nemzetek Szervezetének alapokmányával összhangban szabadon megválassza saját társadalmi, politikai és gaz­dasági rendszerét, s külkap- csolatait a népe érdekei szempontjából legmegfele­lőbbnek tartott módon fej­lessze; © biztosítják a gyarmati és idegen uralom alatt álló népek önrendelkezésre való jogának szabad érvényre jut­tatását és elősegítik a többsé­gi kormányzás megteremté­sét, különösen ott, ahol a faji kizsákmányolás és a faji el­különítés megfosztja a népe­ket elidegeníthetetlen jogaik érvényesítésének e lehetősé­gétől ; O törekednek az államok közötti igazságos és ki­egyensúlyozott gazdasági kap­csolatok megteremtésére és fejlesztésére, valamint arra, akadálya a Szálját—6-on Georgij Grecsko fedélzeti mérnök és Jurij Romanyenko parancsnok alkalmi javítóbri­gádja kívülről megvizsgálta, nem sérült-e meg a Szaljut—6 űrállomás egyik összekapcsoló pontja a Szaljut—25 űrhajó októberi — sikertelen — kikö­tési kísérlete után. Grecsko jelentése — amelyet kedden reggel a moszkvai rádióhall­gatók is hallhatták — így hangzott: olyan, mintha telje­sen új volna, az alkatrészek úgy csillognak, mintha most kerültek volna le a fémmeg­munkáló pádról, minden rendben levőnek látszik egy második űrhajó kikötéséhez. Mint ismeretes, á Szaljut—6 űrállomáson két kikötőhely van, Grecsko és Romanyenko űrhajója a hátsó bejáraton érkezett. A két űrhajós világraszóló jelentőségű kísérlete, az első űrjavítóbrigád munkája a következőképpen ment végbe. A különleges és teljesen új űrruha felöltése után Grecsko és Romanyenko a munka­helységből az űrállomás elő­szobájába ment. Elzárta az összekötő ajtót, majd kien­gedte a levegőt az összekötő helyiségből. Ezt követően nyi­tották ki a világűrbe vezető ajtót. Grecsko kilépett a sza­badba, Romanyenko az elő­Befejeződött a harmadik tanácskozás Kedden Párizsban befejező­dött a vietnami—amerikai kül­ügyminiszter-helyettesi tár­gyalások harmadik menete. A Phan Hien és Richard Holb­rooke külügymi rüszt er-helyet- tesek álltai vezetett küldött­ségek keddi tanácskozásáról kiadott kommüniké szerint a megbeszélések őszinték és szí­vélyesek voltak, s a jövőben folytatódni fognak. Az újabb találkozó helyét és időpontját közösen állapítják meg. A keddi napon a vietnami fél közölte, hogy a vietnami fel­ségvizeken október 12-én őri­zetbe vett amerikai vitorlás­hajó háromfőnyi' legénységét az év vége előtt szabadon bo­csátják. Az amerikai fél viet­nami jószolgálati küldöttséget hívott meg az Egyesült Álla­mokba az eltűnt amerikaiak felkutatásával és a hamvak hazaszállításával kapcsolat­ban. A vietnami fél a meghí­vást elfogadta és a delegáció a jövő év elején az Egyesült Államokba utazik. Itt többek között látogatást tesz a köz­ponti azonosítási laboratóri- um'oan. A megbeszélésekről’ hétfőn kiadott kommüniké először oett említést a Vietnam és. az Egye­sült Államok közötti kapcso­latok normalizálásának lehe­tőségéről — mint a tárgyalá­sok témájáról. A keddi köz­leményben és a,szóvivők nyi­latkozataikon nem tért vissza ez a téma. szobában maradt, de ő tartot­ta pórázon társát és irányítot­ta munkáját Grecsko különleges javító­szerszámokat és egy kézi tv- kamerát vitt magával. Körül­járta az űrállomást, megvizs­gálta annak külséjét, a rásze­relt műszereket és különös gonddal tekintette meg a ki­kötőhely összekapcsoló be­rendezéseit, amelyekről a földi irányitóközpontnak is továbbított képeket. A Föld­del egyébként a világűrből is közvetlen kapcsolatban állt, a tudósok pontos feladatot ad­tak számára. A vizsgálat köz­ben Grecsko több méterre is eltávolodott az űrállomásról — mint mondotta — az volt az érzése, hogy már nincs is vele kapcsolatban. Én persze-rjsen tartom — szólt közbe Romanyenko a jelentésbe. A visszatérés az űrállomás belsejébe fordított módon tör­tént, mint a kiszállás: előbb az összekötő helyiségbe men­tek, bezárták annak kivezető ajtaját, majd levegővel töltöt­ték fel a helyiséget. Ezután nyitották ki a munkaszoba ajtaját, s amikor meggyőződ­tek arról, hogy a légnyomás, a hőmérséklet kellő szinten van, levetették a védőruhát. A földi irányítóközpont tv- képernyőjén szinte végig kö­vették az űrhajósok munká­ját, amikor pedig nem volt tv-kapcsolat, a nádiókapcsolat változatlanul fennállt. A két űrhajós, az űrjavító­brigád első munkanapja után hosszabb pihenőt kapott. A Beginíerv Az Izraeli KP állásfoglalása Váratlanul Egyiptomba érke­zett és Ghanl Al-Gamazival, egyiptomi kollégájával tanács­kozott Ezer Weizman Izraeli hadügyminiszter. Weizman meglepetésszerű érkezéséről a MENA közel-keleti hírügynök­ség számolt be, és hangosbe­szélőkön a MENA House Ho­telben várakozó újságírókat is tájékoztatták a hírről. Politikai megfigyelők úgy vélik, hogy Weizman és Gamazi a Begin- terv katonai vonatkozásait vi­tatja meg. Az Izraeli Kommunista Párt KB Politikai Bizottsága nyilatkozatban foglalkozik Menahem Begin izraeli minisz- terelnöknek a közel-keleti vi­szály megoldására előterjesz­tett javaslataival. A nyilatko­zat hangsúlyozza: Begin miniszterelnök a bé­kéről nyilatkozik, de alapvető politikáján mit sem változtat- tott. Az autonómiáról szóló ja­vaslatai csupán arra jók, liogj álcázzák az izraeli gyarmatosí- tási politika folytatását a Jor dán-folyó nyugati partján és a Belgrad Tárgyalások a záróokmányról Belgrádban kedden délelőtt az európai biztonsági és együtt­működési találkozó szerkesz­tői, albizottságai tanácskoztak. Délután a 2. számú szerkesz­tő bizottság tárgyalt. A munka a találkozó záróokmányának kidolgozását célozza. A küldöttségek ma délelőtt plenáris ülést tartanak. Mint Belgrádban ismeretes­sé vált, a február 10-i dátum nem szükségképpen jelenti a találkozó egész munkájának befejezését, hanem a belgrá­Követni az utat Az NDK és az NSZK közötti alapszerződés évfordulójára Berlinben, az NDK mi­űsztertanácsának épületében >t esztendeje kötötték meg i két német állam közötti ilapszerződést. Az okmányt, melynek létrejötte döntő lé- rést jelentett az európai biz- onság és enyhülés útján, az 'íDK részéről dr. Michael Cohl államtitkár, az NSZK •észéről Egon Bahr állam- niniszter írta alá. Sok okos compromisszum vezetett ah- íoz, hogy az NDK és az \TSZK között, a nemzeti kér- lésben mutatkozó alapvetően átérő nézetek ellenére létre öhetett egy olyan szerződés, mely kimondja: a két or- ;zág normális, jószomszédi capcsolatokat hoz létre. A két tárgyaló államférfi ünnepélyes nyilatkozatában nár akkor figyelmeztetett ar­ra, hogy ennek a jó viszony­nak a kialakításához, a hi­degháború időszakában gyö­keredző előzmények után sok klóré és türelemíe lesz szűk­re jöhessen és ma Is támogat­ja az NDK-t a jószomszédi viszony kialakításában tett erőfeszítéseiben. A helyzet éleződése nemcsak a két né­met állam közötti viszonyt, hanem az egész nemzetközi helyzetet terhelné meg. És fordítva is: amennyire előre­halad az alapszerződésben előirányzott kérdések meg­oldása, úgy juthatunk előre nemcsak két szomszédos, kü­lönböző társadalmi rendszerű ország kapcsolatának rende­zésében, hanem az európai béke és enyhülés megszilárdí­tásában is. Vitathatatlan az, hogy az 1972. december 21-én aláírt alapszerződés a szerződő fe­lékre és az egész világpoliti­kára jótékony hatást gyako­rolt. És vitathatatlanok azok az előnyök, amelyeket ebből fakadóan a két német állam, valamint Nyugat-Berlín lakos­sága élvez. Mindenkinek ér­dekében áll. hogy ne kerül­jön kérdőjel az eddig elér­tek után, s azt az utat, amely öt esztendővel ezelőtt az alap- szerződéshez vezetett, tovább­ra is kövessék. Berlin, 1977. december. Pintér István di találkozónak egyelőre feb­ruár 10-ig van meghatáro­zott munkaprogramja. Gáza-övezetben, s a céljuk az. hogy a Palesztinái arab népet megfosszák az önálló állam­alapításhoz való jogától. Minden olyan próbálkozás, hogy a közel-keleti viszályt különtárgyalásokkal, a Palesz­tinái nép jogainak tiszteletben tartása nélkül oldják meg, eredménytelen volt és az is marad, mert a különtárgyalá- sok nem a békét és a biztonsá­got szolgálják. Az Izraeli Kommunista Párt KB Politikai Bizottsága fel­hívja a figyelmet arra, hogy az ENSZ már 30 évvel ezelőtt ha­tározatot hozott két független, egy zsidó és egy palesztin ál­lam megteremtéséről, de csak az izraeli állam jött létre. Szadat és Begin lépései nem a közel-keleti viszály megoldá­sát hozzák magukkal, hanem a különmegállapodást. Ez vi­szont ftem oldja meg az alap­vető problémákat és nem osz­latja el az új háború súlyos veszélyét. ★ Ciszjordániai polgármeste­rek, szakszervezeti vezetőle, kereskedelmi kamarák elnö­kei és más szervezetek vehe­tői hétfőn közös memoran­dumban ítélték el Szadat egyiptomi elnök politikáját és Begin izraeli kormányfő ter­vét. Pravda kommentár Az állambiztonsági szervok feladata — változatlan A szovjet állambiztonsági szervek munkáját méltatja kedden a moszkvai Pravda, fennállásuk hatvanadik év­fordulója alkalmából. A lap hangsúlyozza: az állambizton­sági szervek munkájukban mindig a nép érdekeiből in­dultak és indulnak ki, hűsé­gesen szolgálják a kommu­nizmus építését. A külföldi katonai beavat­kozás éveiben alakultak ki az állambiztonsági szervek mind­máig élő hagyományai: meg­ingathatatlan hit a kommu­nizmus győzelmében, határ­talan odaadás a kommunista párt és a szocialista haza iránt, könyörtelenség az el­lenséggel vívót harcban, fi­gyelmesség a dolgozók iránt, magas szakmai tudás, kris­tálytiszta becsület. Ismeretes, hogy néhány év során megsértették a párt­ós az állami élet lenini nor­máit, a szocialista törvé­nyességet. E sérelmek a sze­mélyi kultusszal függtek ösz- sze. A párt határozottan el­ítélte és\ felszámolta az ilyen sérelmeket, létrehozta a szo­cialista törvényes rend szi­lárd és megbízható biztosíté­kait, a szocialista demokrácia fejlődésének biztosítékait — hangsúlyozza a Pravda cikke. A lap méltatja azt a nagy munkát, amelyet az állam­biztonsági szervek a honvé­dő háború éveiben végeztek, mind az ellenséges kémtevé­kenység sikeres felszámolásá­ban, mind az ellenséges terü­leten végzett felderítő mun­kában. Üjabban nyugaton provo­kációs kampányt kezdtek ar­ról, hogy a Szovjetunióban és más szocialista országokban állítólag megsértik a jogo­kat és a szabadságot — foly­tatja a szovjet lap. — Állan­dóan támadják a szovjet ál­lambiztonsági szerveket is. A Pravda emlékeztet Lenin ezzel kapcsolatos megállapí­tására: kapitalista urak, tud­juk, hogy önök nem szeretik ezeket az intézményeket. Ezek a szervek ugyanis, amint Lenin megállapította, meghiúsították cselszövései­ket, összeesküvéseiket. Mind­addig azonban, amíg létezik a világban kizsákmányolás, a dolgozók hatalma nem lehet meg ilyen intézmények nél­kül. Az állambiztonság biztosí­tásának korszerű irányelveit és módszereit pontosan meg­fogalmazták a Szovjetunió új alkotmányában, amely ezt a feladatot az össznépi szocia­lista állam egyik fő felada­tának tekinti, a szocialista honvédelem egyik összetevő­jének — írja a Pravda. — Az SZKP XXV. kongresszusának történelmi jelentőségű hatá­rozata az egész szovjet nép harci programja. E program­ban pontosan és a lenini esz­mék szellemében határozták meg azt is, mi az állambiz­tonsági szervek feladata a kommunista építés jelenlegi szakaszában. k t Az ENSZ-közgyűlés december 19-én plenáris ülései egyhangúlag elfogadta a nemzetközi enyhülés elmélyítésé . föl és megszilárdításáról szóló deklarációt, amelynek terve zetét a Szovjetunió terjesztette a világszervezet elé: fejlődtek, szilárdabb alapon nyugszanak. Ha — ez is tük­rözi a két kormány közötti felfogásbeli különbséget a két német állam különállásá­nak kérdésében — nagyköve­teket nem is cserélt egymás­sal az NDK és az NSZK, 1974-ben megnyílt Bonnban az NDK. Berlinben pedig az NSZK állandó képviselete, amelyek gyakorlatilag a sza­bályos diplomáciai képvise­letek teendőit látják el. Jó néhány egyezményt kötött azóta a két ország, másokról folynak a tárgyalások, ame­lyek haladása — mivel az NDK mindenképpen a még függő kérdések rendezésé­ben. a valódi jószomszédi vi­szony kialakításában érdekelt —, döntő mértékben attól függ, hogy Bonnban miként nyer teret az ésszerűség. Annak idején a szocialis­ta országok diplomáciája so­kat tett azért, hogy a két német állam szerződése lét­ség. A normalizálási folyama­tot lassítja az is, hogy Bonn­ban időközben erősödött azok­nak a politikai befolyása, akik az NSZK —r a nemzet­közi jog szerint természete­sen csak az NSZK-ra vonat­kozó alkotmányra hivatkoz­va jogot fői-málnának az NDK belügyeibe való beavatko­zásra. Azoké, akik — Günter Gaus, az NSZK állandó ber­lini képviseletének vezetője jellemezte őket is — azt hi­szik, hogy érzelmeken ala­puló kampánnyal meg nem történtté tudják tenni azt, hogy az NDK független, szu­verén állam. fiz eredmények pedig nem kicsinyek: sikerült egy sor gyakorlati és emberiességi kérdést rendezni. 1973 őszén mindkét német állam elfog­lalhatta helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A gazdasági kapcsolatok az elő­ző időszakhoz képest jobban

Next

/
Oldalképek
Tartalom