Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-18 / 297. szám
Vallomás a kenyérről művészetben, hétköznapjaink küzdelmét is meghatározza. Régen a búzaszentelés szertartása kapcsolódott hozzá, ma olyan termelési kérdések, melyek okos gondolatokkal szerkesztik kenyérrel, több kenyérrel a jövőt. Mindezt elöljáróban azért szükséges elmondani, mert Ady is megérezte A grófi szérűn, Az égő élet hevét. Ady is népünk is Életnek nevezte, nevezi a búzát, a kenyeret. Kiss István is annak értelr mezi: a Gödöllői Agrártudományi Egyetem előtt a közelmúltban felállított művében, mely egyetlen Kalász, a kenyér, az élet diadalmas szimbóluma. Kiss István szobrászi nagysága eddig is, most is az, hogy közérthető jelképei azonnal utat találnak az emberek lelkületéhez, miközben gyönyört nyújtanak a szemnek, munkát adnak az értelemnek. A látvány ezúttal élő felkiáltójel. A gabonában testesül meg a nyár, a mező, a holnap. Ez a kalász a kenyér, a múlt és a jövő összes kenyerének összegezése., Jel, irány a derűhöz, a megszerkesztett harmóniához, a munkához, az élethez. A kizárólagos eszköz ezúttal a nagyítás nem is igényel mást. Életkoncentrátum e szobor, függőleges jel, irány, baráti megszólítás; küzdj ember: munkával, humánummal, értelemmel a kenyérért, mert a barátságért, békéért küzdesz általa. Ezzel a Kenyér, Élet, Kalász emlékművel Kiss István is, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem is serkenti a fejlődést. Kiss István azzal, hogy megtalálta szoborjelét annak, ami Indiában éhség. Afrikában lehetőség, nálunk valóság, az emberiségnek a holnap. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem számára szövetséges e szobor, olyan plasztikában meghívott tanár, aki naponta neveli a látvány szépségével a jövő mezőgazdászait, hogy több, egyre több kenyeret tálaljanak a föld hatalmas asztalán az emberiségnek. Losonci Miklós A kenyér ősi kincs, hiánya rémület, közelléte az élet teljessége és harmóniája. A kenyér így és ezért került a keresztény imába, ezért lett Petőfi Sándor, Szabó Lőrinc, József Attila lírájának egyik jelképe. A kenyér költészet és politika. Politika és közgazdaságtan. Ha elég lesz belőle, béke marad a földön. Holnapunk a kenyér; mindenünk az. A kenyér és környezete élénken él centrális szimbólumként a képzőSzcrctem a Dunakanyart Az autóbuszvezető — Ideköt a munkám, amit szeretek, itt jár iskolába a fiam és a kislányom, itt dolgozik a feleségem, az Ipari Szövetkezetnél, de itt élnek szüleim és három testvérem is — sorolja, Szentendréhez kötődésének indokait Zubán Károly, a Volán autóbuszvezetője. Ennek ellenére nem helybeli a család: 1972-be költöztünk ide, egy bátyám kivételével, aki ott maradt, ahonnan jöttünk, Békéscsabán. — Miért vetődtek ilyen mesz- szire az otthontól? — Nővérem ide jött férjhez. Mi eljártunk hozzá látogatóba és nagyon megtetszett mindannyiunknak a vidék. Apám a békéscsabai téglagyárban dolgozott, akkor ment nyugdíjba. Én a Békés megyei Építő Vállalat gépkocsivezetője voltam, feleségem a békéscsabai kötöttárugyárban dolgozott, mint varrónő. Elhatároztuk, hogy a Duna mellé költözünk. Sokáig kerestünk, amíg végre találtunk egy alkalmi vételt. Én itt a Volánnál érdeklődtem állás után. A vizsgáim megvoltak, alkalmaztak. Azóta itt dolgozom. Most már túl vagyok az 500 ezredik kilométeren a balesetmentes vezetésben. De a család többi tagja is kapott munkát. Apám, bár nyugdíjas, Pomázon; a vízügyeseknél dolgozik, anyám, aki szintén nyugdíjas, a leányfalui termálstrandon. — Bevallom, igen nehéz körülmények között lakunk az egy és fél szobás házban a szüleim és a testvérem családjával. Mi például a nyári konyhát tettük lakhatóvá. Természetesen, ezt átmenetinek tartottam és tartom ma is. Különösen most, hogy a Volán támogatja lakásigénylésemet a városi tanácsnál, és rövidesen talán saját kényelmes otthonhoz jutok. Ez az egyetlen gond, ami beárnyékolja itteni életünket. — Sok a panasz az úgynevezett csuklósbuszokra, hogy hangosak, sokszor elromlanák, ön most naponta egy ilyen csuklósbuszt vezet. Mi a véleménye ezekről a panaszokról? — Valóban, mióta a Volánnál alkalmaznak, ilyen csuklósbusszal járok. Többségük ugyancsak régi, erősen elhasználódott, tönkrement. Ezek a buszok még akkor kerültek ide, amikor nem volt ilyen nagy forgalom a Dunakanyarban. Ezek a buszok messze többet futottak, mint elvárható lenne tőlük. Sokat is javítjuk őket. Magam is minden indulás előtt átvizsgálom a motort, és a különböző berendezéseket, hogy ne forduljon elő hiba. Mindenesetre reménykeltő lehet az utasok számára. hogy már gyakorolunk az új csuklósbuszokon, amelyekkel a közeljövőben korszerűsítik a Dunakanyar Volán-autóbuszparkját. — Azon is bosszankodnak az emberek, hogy egymás után rövid időközönként három autóbusz is jön, utána 20—30 percig egy sem. — Ezt magam sem értem egészen. A menetrendet központilag állítják össze, és mi eszerint járunk. Természetes, hogy a tervezők mindig az előző évi forgalmat veszik figyelembe. Viszont a Dunakanyar forgalma minden évben ugrásszerűen emelkedik, sőt, az időjárásnak is erősen a függvénye vagyunk. — Bizonyára ön is gyakran tapasztalja, hogy a 11-es műutat sokan versenypályának tekintik, nem tartják meg a KRESZ előírásait ... — Sajnos, sokan sem a sebességet,'sem a követési távolságot nem tartják meg. Ezt saját bőrömön érNem keresi a hibát Tanáros külseje elárulja: valaha pedagógus volt. A pályához ma is sok köze van. Báthy Tibor a gödöllői városi tanács művelődési osztályának gazdasági felügyelője. Rendszeres a kapcsolata a művelődési intézményekkel, az iskolákkal. Kis községben, 1940-ben kezdte a pedagóguspályát, az általános iskola összevont négy felső osztályában negyvenöt gyereket tanított. Ez az indulás és alkati adottságai nem tették lehetővé, hogy elkényelmesedien. Ha hajlamost lenne erre, nem vállalna ennyi társadalmi munkát. Korántsem mellesleg, de a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tagjai is. Tavaly óta kiváló népi ellenőr. Málnaéréskor kezdődött Báthy Tibor a tizenegy tagú bizottság dühös embere. Amilyen csendes és szerény, olyan harcias a vitában. Kedvelt és testreszabott harcmodora az irónia, az enyhe gúny, de ez soha nem egyes emberek, hanem a helytelenített, jelenségek, nézetek ellen irányul.. Mikor és hogyan lett népi ellenőr? — Jövőre lesz húsz éve, hogy megalakultak a népi ellenőrzési bizottságok. Mindjárt az elején bekapcsolódtam ebbe a munkába, akkor még a szobi járásban. — Mi volt az első vizsgálata? — Azt kaptam feladatul, hogy má- sodmagammal menjek el Perőcsény- be a felvásárlást ellenőrizni. Amikor odaértünk, már javában folyt a málnaátvétel. Beszélgetni kezdtünk az emberekkel. Panaszkodtak, hogy az átvevő alacsony osztályba sorolja termésüket és rosszul mér. Akkor még nem voltak úgy előkészítve a vizsgálatok, mint ma, a magunk esze szerint próbáltunk fényt deríteni a panasz okára. Igazoltuk magunkat a felvásárlónál, ellenőriztük a mázsát, a súlyokat, rendben volt. Kérdőre vontuk a felvásárlót, de ő azzal vágta ki magát, hogy eső után nedves a gyümölcs, mire elszállítják, csökken a súlya. Nem ismertük az előírásokat, nem tudtunk belemeni a vitába. Amikor a jegyzőkönyvet átadtuk a társadalmi elnökünknek, nem dicsért meg benünket. Felsorolta, mit kellett volna még ellenőrizni. Igaza volt. Attól kezdve nem mentünk ki felkészületlenül sehova... A vizsgálati program az a mankó, amelyre az ellenőrzők támaszkodnak, ennek birtokában semmi nem kerülheti el a figyelmüket. Báthy Tibor tizenöt éve tagja a Pest megyei NEB-nek; amint szokás, a megyei tanács ülésén választották meg társadalmi tisztségbe. Azóta többnyire nem személyesen vizsgálódik, hanem vizsgáló bizottságokat irányít. Hogy csak néhányat említsünk: tanulmányozták a megyei cigányság helyzetét, az iskolaegészségügyet, a szociális otthonok állapotát és gazdálkodását, a nevelőotthonok helyzetét, a műemlékvédelmet; azt, hogy a népesedéspolitikai határozatok összhangban vannak-e a kommunális fejlesztéssel és egyebek között a felnőtt járóbeteg-ellátást. Mi volt az eredmény? — Az azóta már meghalt Lévai doktorral együtt spekuláltuk ki — a legutóbb említett vizsgálat kapcsán —, hogyan lehetne csökkenteni az orvosi adminisztrációt. Ennek a vizsgálatnak az eredménye a gyógyszerforgalmazás új rendje. Partnerek legyenek Báthy Tibor akkor érzi magát igazán otthon, ha művelődési intézményeket kell ellenőriznie. — Változtak-e húsz év alatt a népi ellenőrök munkamódszerei? — A cél ugyanaz: feltárni a hibákat, javaslatokat tenni ezek megszüntetésére. A módszerek sokat változtak. Egyikünk sem polihisztor, tehát bizonyos szakosodásnak kellett végbemennie a bizottságokban. A megyeiben van közgazdász, orvos, főkönyvelő stb., de ha nincs specialista, külső szakembert kér fel a bizottság a vizsgálat veztésére. A népi ellenőrök is egyre felkészültebb vezetőkkel állnak szemben, pontosnak kell lenni. — Mit jelent a szemben állás? Ta- pasztalható-e ellenállás a vizsgált szervek vezetői részéről? — Áljaiéban már nem, csak akkor, ha valamelyik járási NEB rosszul szervezi munkáját, s túl gyakran mennek egy-egy helyre. De erre ügyelnek, még akkor is, ha a népi ellenőrök minden körülmények között segíteni akarnak. — Mikor sikeres a munkájuk? — Ha a javaslataink nyomán hozott intézkedésekről értesülünk; ha kormányrendeletekben, minisztertanácsi határozatokban, miniszteri utasításokban érvényre jut, amit elgondoltunk. Leleplezni? — Nem akkor örülnek, ha sok hibát találnak? — Valóban tetszetősebb egy jelentés, ha sok hibát mutat fel. De a vizsgálat eredményességének nem okvetlenül ez a mutatója. Különben is: egyre kevesebb durva hibát találunk. — Mikor vizsgálódnak? — A bizottsági üléseket leszámítva, a szabad időnkben. Volt is már emiatt nézeteltérésem a feleségemmel, bár ő is segít. — Húsz év után nem érzi még tehernek? — Nem, egyáltalán nem — mondja nagy nyomatékkal. — Megmondom, miért. Mert érdekes munka, sokat lehet tanulni belőle, és mert olyan jó munkatársakkal dolgozom. Hatos Erzsébet zem naponta. Arról nem is kívánok beszélni, hogy ennek a magatartásnak a következményeként nem telik el hét, de néha nap sem — különösen a nyári szezonban — baleset nélkül. Nem tudom megérteni azokat, akik kirándulni, felüdülní jönnek ide gépkocsijukban — sokszor gyerekekkel —, miért kell a halál elé rohanniuk? Magam is járok személygépkocsival, de mindenkor haza is akarok érkezni. Ha nem volnék óvatos .vezető, már sok balesetben részes lehetnék. — Vágyik-e még vissza az Alföldre, vagy úgy érzi, hogy már ide tartozik? — Nem csak én, hanem az egész családunk idevalósinak érzi magát Naponta járom távolsági busszal az utakat, és ha megállunk, mindig gyönyörködöm a táj szépségében. Kisházi Iván György Frakkban és fapapucsban Dabasról jövet elhatároztuk, hogy Ücsán megnézzük a román stílű műemlék templomot. A premontreiek építették a XIII. században. A községbe érve, a piac mögötti poros mellékutcán flitteres fekete ruhák suhantak. A nagyestélyi toalettekhez kenyeret szorongató nők tartoztak, akik meg-megálltak beszélgetni frakkos és fapapucsos férfiakkal A piacon nyüzsgő tömeg lenyűgözve bámulta a nem mindennapi látványt. Kíváncsiskodva figyelték a templomot is, ahová a sötét ruhás hölgyek, urak bementek. Amint azt sejteni lehetett, filmet forgattak. De nem statiszták hada várt a rendező instrukciójára, hanem valamennyien főszereplők: a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Rádiókórus tagjai. Azért jöttek Öcsára, hogy részt vegyenek Kodály Zoltán Psalmus Hungaricu- sának tévéfilmfelvételein, a különösen jó akusztikájú templomban. A jubiláló zenekarfól beszélgettünk a tagokkal. Elődje, a Székesfővárosi Zenekar 1923-ban alakult, mint amatőr együttes, de jelentős szerepe volt a zenei művelődés terén. Eredetileg korábbra tervezték a városi zenekar megalapítását, de az első világháború miatt nem valósult meg. 1922-ben egyesítették a pesti zenebarátokat muzsikálásra. A zenekar a Gellért-fürdő márványcsarnokában, majd az Állatkertben játszott 1923. április 5-én léptek fel a pesti Vigadóban. 1940-ben a zenekart átszervezték. A felszabadulás után megszűnt a főváros védnöksége, s 25 évvel ezelőtt kapta jelenlegi nevét. A főzeneigazgató azóta Ferencsik János. Az Állami Hangversenyzenekart a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel is kitüntették. Sok világhírű karmester is dirigálta már az ÁHZ-t. Claudio Abbado szerint a társulat a világ legjobb zenekarai közé tartozik. Ezt a státust akarják megtartani, s egyben őrizni az együttes lágy vonóshangzását, amely jellegzetes sajátsága. Sok beszélgetésre nem volt idő. Megérkezett a rendező, Horváth Ádám, nemsokára kezdődött a forgatás. Ferencsik, aki a negyedszázados évfordulóra arany emlékgyűrűt kapott az Állami Hangversenyzenekar tagjaitól, készült, hogy pálcájával hirdesse az igét: Kodály Psalmusát. Bent. a frissen ácsolt lépcsőkön énekelt a Rádió kórusa. A Psalmus Hungaricust Pest—Buda egyesítésének ötvenéves jubileumára írta a szerző. A mű szövege Kecskeméti Vég Mihály XVI. századbeli protestáns hitszónok költőtől való. A vers alapja az 55. zsoltár: Mikoron Dávid nagy búsultában baráti miatt volna bánatában... Szólt a zene, és néhány csalódott turista orra előtt becsukták a műemlék-templom kapuját. Ütjukra mentek a bámészkodók, a piac mozgóárusai az utolsó falvédőt is visszapakolták az ütött-kopott autókba. Aki ezek után ment arra. már nem talált semmi rendkívülit... Kristóf Károly i
