Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-17 / 296. szám
Két törvényt alkotott az országgyűlés Elfogadták a jövő évi költségvetést és a törvényt az állami vakolatokról Pest megyei képviselőt választottak a mezőgazdasági bizottság elnökévé Befeieződöftf a téli üüésszak PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I válaszolva Korom Mihály el* mondotta, hogy egyetért a parlamenti bizottságok által előterjesztett módosító javaslatokkal, s az országgyűlési vitában is elhangzott jó néhány olyan kezdeményezés, amelyet a kormánynak, a minisztériumoknak, a főhatóságoknak a végrehajtási rendeletek kidolgozásakor és a végrehajtás gyakorlati segítésében és ellenőrzésben feltétlen figyelembe kell venniük. Támogatja egyebek között azt a javaslatot, amely szorgalmazta: a kormány egy éven belül vizsgálja meg a trösztök helyzetét, s a ' törvény szellemében, azzal összhangban tegye meg a szükséges intézkedéseket. Ily módon meggyorsítható azoknak az ellentmondásoknak a felszámolása, amelyeket az ülésszakon több képviselő is szó- vátett. A miniszter egyetértett azokkal a képviselőkkel is, akik a törvényalkotás és a tudomány szorosabb együttműködését sürgették. Hozzáfűzte, hogy nemcsak a törvényalkotóknak, hanem a tudomány képviselőinek is aktívabbaknak kell lenniük, javaslataikat kérés nélkül is terjesszék elő, ezzel nagy segítséget nyújtanak a jogal- ■ kotás számára. Az országgyűlés a vállalati törvényjavaslatot a bizottsági módosításokkal együtt egyhangúlag elfogadta. Ezután interpellációk kö* vetkeztek. Ezzel az országgyűlés téli ülésszaka — amelyen pénteken az elnöki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal, Péter János és Raffai Sarolta — befejezte munkáját. mértékben az ottani munka színvonalától függ szocialista társadalmunk boldogulása, népünk jólétének alakulása, kulturális, szociális ellátottságának színvonala, az ország védelméhez szükséges eszközök előteremtése. A gazdasági építőmunka hatékonyabb működését szolgálva a törvényjavaslat kettős követelménynek tesz eleget: egyrészt tovább növeli a központi irányítás hatékonyságát, másrészt pedig a gazdaság alapegységeit képező vállalatok önállóságát. A hangsúly a kettő optimális összhangjának magasabb szintű megteremtésén van. A törvényjavaslat rögzíti az állami tulajdon oszthatatlanságát és azt a követelményt támasztja, hogy a vállalatok működése és irányítása össznépgazdasági érdekek figyelembevételével történjék. Előírja, hogy a vállalatok a társadalom szükségleteinek kielégítése céljából hangolják össze tevékenységüket más állami vállalatokkal és a szövetkezetekkel; továbbá rendelkezik arról, hogy a vállalatok működjenek együtt a tanácsokkal az illető település összehangolt, tervszerű fejlesztésében, a helyi lakosság különféle szükségleteinek kielégítésében. Az önállóság és felelősség joga Két Pest megyei interpelláció ta telepek sabb ütemű molására. gyorfelszáÁBRAHÁM KÁLMÁN építésügyi és városfejlesztési miniszter a pénzügyminisztériumi államtitkárral egyetértésben elmondotta, hogy az ezeken a telepeken élő családok lakáskörülményeinek javítása érdekében már eddig is számos központi intézkedés született. Ennek ellenére a képviselő kérdése jogos. Hozzá kell azonban azt is fűzni — mondotta a miniszter —, az érvényben lévő rendeletek lehetővé teszik, hogy a megyei tanácsok elnökei — indokolt esetben, a szociális körülményekre való tekintettel — az említett kölcsönök és törlesztések alól is felmentést adjanak. Ugyanakkor tervezzük, hogy 1978-ban — első lépésként — 20 ezer forinttal emeljük az építési és a vásárlási kölcsönök összegét. Másrészt tervezzük azt is, hogy a megvalósításhoz szükséges építési kapacitást növeljük a tanácsi költségvetési üzemek bevonásával, és termelésiadó-mentesítéssel is. A jövő év első felében az ilyen, szociális követelményeknek meg nem felelő telepek gyorsabb ütemű felszámolására további intézkedéseket is kívánunk tenni. Az interpelláló képviselő és az országgyű-\ lés a miniszter válaszát egyhangúlag elfogadta. BARÁT ENDRE (Pest m. 29. vk.), a megyei pártbizottság osztályvezetője a pénzügyi államtitkárhoz interpellált: Pest megyében a szociális és közművelődési intézmények fenntartásához jelentős anyagi segítséget adnak az üzemek és a szövetkezetek. Jelenleg azonban nincs olyan állásfoglalás, amely a segítséget biztosítaná, és a forrást is megmutatná. Ezért a segítőkész megoldások — a legjobb szándék mellett is mondást feloldó lásfoglalás? MADARASI ATTILA pénzügyi államtitkár válaszában kiemelte, hogy tavaly a vállalatok jóléti és kulturális alapját függetlenítették a nyereségtől és lehetőséget adtak a gyermekintézmények — a tanácsi közös — fenntartásához. Gyakran azonban a vállalatok csak fizetnek, s a viszonzás nincs arányban hozzájárulásukkal, s ezért a támogatást tehernek érzik. A legtöbb nehézséget a társadalmi munkával épített intézmények fenntartása okozza. Keresni kell, hogy az üzemeltetés átmeneti gondjait kommunista műszakokért átutalt jövedelemmel, vagy más társadalmi munka segítségével miképp lehetne enyhíteni. A következő ötéves tervidőszakban pedig — mondotta Madarasi Attila — megvizsgálják, hogy továbbra is kel- lenek-e a jelenlegi pénzügyi kötöttségek, vagy esetleg újabb megoldással biztosítható a működés. Az országgyűlés a pénzügyi államtitkár válaszát tudomásul vette. Barát Endre az interpellációra adott feleletet azzal fogadta el, hogy vizsgálják meg, miként lehet a vállalati támogatást — gyermekintézményekhez hasonlóan — a szociális és egészségügyi intézmények fenntartására is kiterjeszteni. A szocialista ösztönzés és elosztás alapelvei 4 VARGA JÁNOS (Pest m. 11. vk.), a Monori Állami Gazdaság állatorvosa az építésügyi és város- fejlesztési miniszterhez és a pénzügyminisztériumi államtitkárhoz terjesztett be interpellációt. Azt kérdezte: terveznek-e intézkedést a szociális követelményeknek nem megfelelő és zömmel a sokgyermekes, alacsony jövedelmű családok lakTegnap délelőtt tíz órakor folytatta munkáját az országgyűlés. A téli ülésszak második napján részt vett a tanácskozáson Losonczi Pált az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a Minisztertanács tagjai. Részt vett az ülésen a Budapesten akkreditált diplomáciai testületek számos vezetője. KOROM MIHÁLY: ár Uj törvényünk társadalom- és gazdaságpolitikai állásfoglalás A Minisztertanács megbízásából előterjesztem az állami vállalatokról szóló törvényjavaslatot — kezdte expozéját Korom Mihály igazságügy-miniszter. A törvény megalkotását joggal tekinthetjük társadalmi, gazdasági életünk és törvényhozásunk jelentős eseményének. Fontos társadalompolitikai és gazdaságpolitikai állásfoglalás \ Ugyanis, hogy törvénybe foglaljuk a szocialista társadalmi tulajdon alapján álló és egész népgazdaságunkban kiemelkedően fontos szerepet betöltő állami vállalatok működését. Alkotmányunk az alaptör- 1 vény erejével írja elő: az állami vállalatok és gazdálkodó szervek a társadalom általános érdekeinek szolgálatában, a törvényben meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodnak a rájuk bízott vagyonnal. Az előterjesztett törvényjavaslat az idézett alkotmányi előírásnak megfelelően szabályozza az állami vállalatok jogi kérdéseit azzal a céllal, hogy előmozdítsa azok rendeltetésszerű, szervezettebb működését. Számunkra a gazdasági építomunka kiemelkedő jelentőségű — folytatta a miniszter. Népünk, hazánk életének nincsen egyetlen területe sem, ahol ne lenne meghatározó a termelés és általában a gazdálkodás ügye. Az állami vállalatok termelő munkája népgazdaságunk legfőbb anyagi forrása. Döntő beszerzés és értékesítés, a vállalati szervezés, a kereskedelmi, a pénzügyi és kooperációs kapcsolatok területén. A vállalati törvényben nem lehet valamennyi vállalati jogot tételesen felsorolni, csak a legfontosabbakat. Ügy is mondhatjuk, hogy a garanciális jogokat. Ezek mégis nagy jelentőségűek, hiszen elősegítik a vállalat jogi helyzetének, termelési és forgalmi kapcsolatainak egyértelmű megítélését, a kiegyensúlyozott vállalati gazdálkodást. A gazdálkodás biztonsága megköveteli annak kimondását is, hogy o vállalatok eszközeit elvonni csak meghatározott feltételek esetén lehet. Ezek a feltételek szigorúak. A törvény azonban számol a gazdasági élet bonyolultságával és ezért nem merevíti meg a gyakorlatot. A vállalatok szerves részei társadalmi életünknek. A társadalomban betöltött szerepek ennél fogva nem korlátozódik csak a termelés, a gazdálkodás területére. A törvényjavaslat ezért az állami vállalatot olyan sajátos társadalmi szervezetnek is tekinti, amelyben — a gazdasági feladatok teljesítése mellett — az ott dolgozók tulajdonosi tudatának, szocialista életformájának, ■ gondolkodásmódjának, általános műveltségének fejlődése, szakmai-politikai ismereteik rendszeres gyarapítása, a jóléti, szociális és kulturális igényeik kielégítése is megvalósul. Törvényi előírás szerint a vállalatoknak és az őket irányító szerveknek működésük során a szocialista gazdálkodás elveinek megfelelő munkát kell végezniük, kötelesek elősegíteni a társadalmi és a vállalati érdekek lehető legjobb összehangolását, gondoskodtok kell a jogok és kötelességek egységes felfogásáról és érvényesítéséről. A vállalatok önállóságát a törvényjavaslat úgy fejezi ki, hogy azok az állam tulajdonában lévő, rendelkezésükre bocsátott eszközökkel és a náluk foglalkoztatott munkaerővel a törvényben meghatározott módon és felelősséggel — önállóan gazdálkodnak. E feladataik ellátásához a törvény részükre szervezeti, gazdasági és jogi önállóságot biztosít. Más szóval: a vállalat jogi személy. Ennek tartalmát az adja meg, hogy a vállalatot tevékenysége körében megilleti minden olyan jog, amelyet tőle jogszabály kifejezetten nem von el. Így a vállalat a népgazdasági tervvel összhangban maga alakítja ki tervét. Bevételeiből fedezi a kiadásait és eredményéből saját alapokat képez. A törvényjavaslat ezért írja elő, hogy a vállalat részére — gazdálkodásával kapcsolatban — az önálló gazdálkodás és felelősség elvének megfelelő jogokat kell biztosítani; különösen a saját erőből történő beruházás, a műszaki fejlesztés, a szellemi és anyagi erőforrásokkal, a munkaerővel való gazdálkodás, a vállalati árképzés, a A törvényjavaslat általános követelményként írja elő, hogy az állami vállalatok mindegyike olyan belső irányítási és elszámolási, érdekeltségi rendszert alakítson ki, amely biztosítja a gazdálkodás hatékonyságának folyamatos növelését, valamint a vállalati dolgozók anyagi és erkölcsi érdekeltségének fejlesztését. Gyakorlati tapasztalatok alapján jutottunk azonban arra a felismerésre, hogy helyes, ha az említet', általános előírás mellett a törvény külön szabályozza az egyes vállalatok kötelékébe tartozó, de területileg elkülönült szervezeti egységek helyzetét. Ezek a gyárak, gyáregységek, stb. — tisztelet a kivételnek — ma sok tekintetben az anyavállalat mostoha gyermekeinek tekintik magultat, vagy a központok annak tartják őket. (Folytatás a 3. oldalon) napirendnek megfelelően folytatódott az állami költség- vetés vitája. Felszólalt: Kollár József (Budapest 64. vk), a Csepel Vas- és Fémművek főművezetője és ifj. Sári János (Somogy m. 6. vk.), a mágocsi Űj Élet Tsz bognára. A napirendi ponthoz több hozzászóló nem jelentkezett. Az észrevételekre és javaslatokra Madarasi Attila pénzügyi államtitkár válaszolt. Az államtitkár kiemelte, hogy a népgazdaság kulcsfontosságú feladatait érintő elhatározások itt az ülésszakon is erős támogatást kaptak. Rendkívül fontos, hogy az elhatározásoknak megfelelően növekedjék a munka hatékonysága, erősödjön a beruházási folyamat tervszerűsége, adottságainkhoz és igényeinkhez jobban igazodjon a termelés és értékesítés szerkezete, bővüljön a gazdaságos export, javuljon a munka minősége. Rámutatott, hogy a XI. pártkongresszus határozata alapján kidolgozott kormány- program végrehajtása jó ütemben halad, a jövő év folyamán a kormány áttekinti az eddigi eredményeket és a további teendőket. A mostani ülésszakon elhangzott több fontos kérdés a kormány napirendjén szerepel, köztük az enörgiaprog- ram, a döntésvégrehajtás ellenőrzési rendszerének továbbfejlesztése, folyamatban van a tudományos kutatás és gyakorlat kapcsolatának áttekintése. A kormányzat az ülésszakon elhangzott egyéb javaslatokat is megvizsgálja és azokra visszatér. Határozathozatal következett ezután: az országgyűlés a jövő évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. A napirendnek megfelelően ezt követően Korom Mihály igazságügy-miniszter tartotta meg expozéját, beterjesztve az állami vállalatokról szóló törvényjavaslatot. (Az expozét a továbbiakban ismertetjük.) A vállalati törvény vitájában felszólalt: Vida Miklós (Budapest, 21. vk.), a törvényjavaslat bizottsági előadója. Elmondotta: a bizottságok együttes ülésén úgy döntöttek, hogy tizenegy módosítást terjesztenek elő. Az állami vállalatokról szóló törvényjavaslatról élénk alkotó vitában formáltak véleményt. A tizenegy módosításon kívül számos észrevétel a törvény végrehajtásáról szóló minisztertanácsi rendeletben kap helyet. A további felszólalók: Sipos József (Nógrád m. 2. vk.), a Ganz-MÁVAG mátranová- ki gyáregységének előrajzo- lója, Horányiné, Fehér Zsuzsa (Somogy m. 9. vk.), a Mechanikai Művek marcali gyáregységének diszpécsere, Nagy Márta (Heves m. 10. vk.), az Egyesült Izzó gyöngyösi gyáregységének esztergályosa, Jazbinsek Vilmos (Baranya m. 14. vk.), a Mecseki Szénbányák Vállalat főmérnöke, Keserű Jánosné köny- nyűipari miniszter (felszólalását a 3. oldalon ismertetjük), Makkos Antalné (Győr m. 7. vk.), a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár pártbizottságának titkára, Törő Sándor (Borsod m. 24. vk.), a Mezőgép Vállalat mezőcsáti gyáregységének igazgatója, Pályi Sándorné (Veszprém m. 3. vk.), a Peremartonj Ipari Robbanóanyaggyár üzemvezetője, Falle Miklós (Bácsm. 9. vk.), üzemvezető és Sőrés István (Szabolcs m. 10. vk.), a Növényipari Vállalat nyírbátori üzemének művezetője. Ezzel a vállalati törvény- javaslatról szóló vita lezárult Az elnöklő Apró Antal bejelentette, hogy az ország- gyűlés mezőgazdasági bizottsága Bélák Sándort, a bizottság elnökét — saját kérésére, egészségügyi állapotára való tekintettel érdemeinek elismerésével — tisztségéből felmentette. Ugyancsak saját kérésére — más munkakörbe kerülése miatt, érdemeinek elismerésével — mentette fel tisztéből Kovács Istvánt, a bizottság titkárát. A bizottság elnökévé Cselőtei Lászlót (Pest m. 2., aszódi vk.), titkárává Kasó Józsefet választották meg. A vitában elhangzottakra
