Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-15 / 294. szám

ABONYI KRÓNIKA Félévi vizsga előtt Az abonyi Bihari János zeneiskolában minden félév végén megrendezik a növendékek hangversenyét. Felvételünkön Barna Elekné zongoratanárnő vizsgadarabot próbál egyik ta­nítványával. Gyuráki Ferenc felvétele Tények és tervek Más gazdaságoknak is segítettek Hozzáértő emberek, hasznos gépek A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JAQAS ES XXI. ÉVFOLYAM, 294. SZÁM ROS RE SZERE 1977. DECEMBER 15., CSÜTÖRTÖK Gyorsdagasztó, kiflisodró Mesterségük címere a jó kenyér Új üzem épül Nagykáfán — Több a kiváló dolgozó Az abonyi József Attila Termelőszövetkezetben ezek­ben a zord, téli napokban sincs holtszezon. Az állatte­nyésztők jó gazdaként gon­dozzák az állatállományt, a növénytermesztők járulékos munkákat végeznek. Serényen dolgoznak a gépműhelyekben, már tavaszra készítik elő a gépeket. Valamennyi erő- és munkagépet rendbehozzák a márciusi gépszemlére. Pásztor Pál, a termelőszö­vetkezet elnöke elmondta, hogy a gépek felújítására és karbantartására nagy figyel­met fordítanak, mivel a jövő évi célok elérésének lényeges tényezője ez. 1978-ra 7—8 százalékos termelésnövekedést irá­nyoztak elő. Búzából 44, kukoricából 63, naprafor­góból 20 mázsás hektá­ronkénti átlagtermést kí­vánnak elérni. Annak idején hírt adtunk árról, hogy a környező ter­melőszövetkezetekhez a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója alkalmá­ból versenyfelhívást intézett a József Attifa Tsz, amelynek középpontjában az őszi mun­kák, a betakarítás és a szán­tás állt. A kezdeményezők jól haladtak, a versenyfelhí­vás minden pontját határidő előtt teljesítették és segítséget nyújtottak több környékbeli gazdaságnak. Szárítóüzemüket a helybeli gazdaságokon kívül a ceglédi Kossuth Tsz is igénybe vette, kukoricakom­bájnjaik a törteli Dózsa Tsz- ben segítettek a betakarítás­ban. Az utóbbi két gazdaság­ban, valamint a ceglédberceli Egyetértés Tsz-ben mély­szántást is végeztek gépeik. A tsz asszonyainak és lányainak egy népes csoportja a törté­neknek az almaszedésben és válogatásban segített. A közös gazdaságban készül Hat megye — Borsod, Hajdú, Heves, Nógrád, Pest és Szolnok — kijelölt nagyközségeinek ta­nácsi és népfrontvezetőit fó­rumra hívta meg a napokban a Hazafias Népfront Országos Tanácsa településfejlesztési al­bizottsága, valamint a Heves megyei tanács és népfrontbi­zottság. A tanácskozás célja az volt, hogy a meghívottak átte­kintsék és értékeljék a nagy­községek tanácsainak és nép­frontbizottságainak a település- fejlesztéssel összefüggő sajátos feladatait. Pest megyét Abony, Pomáz és Solymár tanácsi és népire-'tvezetői képviselték Az abony' küldőt* tagja volt Szűcs László tanácselnök, a zárszámadás, a leltározás többnyire már befejeződött, most dolgozzák fel az adato­kat. Előzetes számítások és az eddig rendelkezésre álló ada­tok szerint a József Attila Tsz ismét eredményes évet zár. Növényeik közül egyedül nap­raforgóból nem érték el a tervezett mennyiséget, hu­szonöt mázsa helyett csak húsz termett. A gyengébb ered­mény oka főként az, hogy nem a legjobb talajba került a növény és a technológiai fegyelmet sem tartották be. A tapasztalatokat a tsz szak­emberei már megtárgyalták' Kisebb mértékű lemaradás mutatkozik a tejtermelésben, ugyanis a tervezett 3 ezer .850 li­ter helyett 3 ezer 700 lite­res tehenenkénti átlagot értek el. A tavalyi vemhesítés kisebb mértékű - vol t a kelleténél és ebből eredően az idén körül­belül három hónapig 65—70 százalékkal kevesebb borjú született. A József Attila Tsz az idén — a nyári viharok és jégverés ellenére — nagy termésátla­got ért el kukoricából. Hek­táronként 62,4 mázsát takarí­tottak be. A jó eredmény több tényező függvénye. A növénynek kedveznek a ter­mészeti adottságok, de ugyan­ilyen fontos az iparszerű ter­mesztés. Ezt 1974-ben honosí­tották meg a közös gazdaság­ban. Célravezetőén alkalmaz­zák a technológiai előíráso­kat és a tapasztalatok segí­tettek abban, hogy a terme­lésre legalkalmasabb fajtákat válasszák ki. Megfelelőek a személyi és tárgyi feltételek, hozzáértő szakemberek jó gé­pekkel végezték a munkát. A termelőszövetkezetnek min­den reménye megvan, hogy az 1978-ra tervezett 63 mázsás átlagtermést eléri. Gy. F. Győré Pál vb-titkár, Szabó Sándor népfrontelnök és Nagy Pál tanácselnök-helyettes. A tanácskozáson, amelyen megjelent dr. Haft Miklós, a Minisztertanács Tanácsi Hiva­talának elnökhelyettese. az abonyi küldöttség képviseleté­ben Győré Pál szólalt fel. Be­szédében arról szólt, hogy az Abonyból vidékre járó dolgo­zók mennyiben veszik ki ré­szüket lakóhelyük feilesztésí- ből, majd ismertette hogy a ta­nács szakigazgatási szerveze­tén belül alakult, szocialista cí­mért munkálkodó brigádok, milyen módon teremtenek még iobb kapcsolatot a tanács és a lakosság között. Néhány évtizede még Ceglé­den a kenyerei többnyire ott­hon dagasztották, legfeljebb süttetni vitték pékekhez. A vá­rosszéli épületek és a közeli ta­nyák udvarán kemence állt. és szokás volt, hogy a hét egy napja a kenyérsütésé volt. Ma már jól felszerelt sütőüzemek és a kenyérgyár látják el a la­kosságot friss, foszlós bélű, ro­pogós héjú kenyérrel, többfé­le péksüteménnyel. Gyakran hallunk arról, hogy egy-egy szomszédos országban tizenöt, húszféle kenyér közül választ­hat a vásárló. Bár ennyi faj­tánk nincsen, a választékra azért mi sem panaszkodha­tunk. Zsömlekenyér és szegedi cipó, édeskés kifli-zsúrkenyér, barnás rozsliszttel készült és különböző méretben, más-más technológiával előállított ke­nyér közül lehet választani. Jó hírű a ceglédi kenyér, a házias .jellegű és a leg­újabb fajta egyaránt. Piaci napokon és gyakorta máskor is, viszik a vevők a szomszédos településekre, át­utazók messzi városba. — összességében négy száza­lékkal teljesítjük túl árbevételi tervünket — mondta Andó Antal, a Pest megyei III. szá­mú Sütőipari Vállalat igazgató­ja. — Igen fontosnak tartom, hogy az ellátás sokat javult, si­került kiküszöbölni a gondokat. Ilyen probléma ebben az év­ben csak elvétve fordult elő. De nemcsak a mennyiségi terv teljesítésével jutottunk előbbre, hanem a minőséget is szava­tolhattuk. Rossz kenyér miatt kevesen emeltek panaszt az év folyamán. Az adott technoló­gia szigorú betartásával és a belső szervezéssel értük el, hogy a kenyérgyár is egyenle­A CSEMÖI PÖR, melyről nemrég írtunk, a múlt század után 30 évvel ezelőtt újból fel­lángolt. Hírt adtak Csemőböl, Hantházáról, Nyilasból, Nyárs­apáiról, hogy a ceglédi polgár- mester ezeken a területeken igyekszik rábeszélni az ottani lakosokat, kérjék Cegléd vá­roshoz való csatlakozásukat, mert a ceglédi piac közelebb esik hozzájuk, mint a nagy­kőrösi., Csemő esetében az át­csatolást azzal indokolták, hogy a nagykőrösi területre eső Ungvári-telepet a földosz­tás során ők osztották ki ceg­lédi nincstelenek között. Élel­miszerjegyekkel is ők látták el őket és a csemői vasút is Ceglédre vezet. Nagykőrös egyesített jogügyi, pénzügyi és gazdasági bizott­sága égj* külterületi kézbesítő kíséretében engem küldött ki Csemőbe, hogy állapítsam meg, mi az igazság a beérkező hírek körül, mi a csemői lakosság valódi szándéka. Akkor még jórészt szőlős területen, tanyá­ról tanyára járva mindenütt azt mondták, nekik nagyon jó nagykörösinek lenni, bár vol­tak ceglédi származású embe­rek is köztük szép számmal. Az Ung cári-telepen panaszkod­tak, hogy ígéretet kaptak már eleget, nekik mindegy, hogy melyik városhoz tartoznak Már alkonyodott, mikorra a csemői bolt elé értünk, hallot­tam, hogy egy asszony bekia­bált a boltba: holnap délután 3 órakor a ceglédi polgármes­ter a volt csendőrlaktanyában beszélni fog az átcsatolásról. tesen jó minőségű terméket ad ki nap mint nap. A vállalat kollektívája az idén 142 ezer mázsa ke­nyeret, 43 millió süte­ményt gyártott. Készítettünk sok mázsa ke­nyérmorzsát és sajtos ropogós tallérokat tömegével, mivel ezt is kedvelik,. A sütőipar a mennyiségi és a minőségi követelmények tel­jesítése végett tekintélyes anyagi eszközöket fordít kor­szerűsítésre, beruházásról. Az I. üzem építése ebben az év­ben fejeződött be. Itt szükség szerint naponta 15—25 mázsa kenyér készül. A 20. számú üzemben dolgozók öltözőt, für­dőt kaptak. Tápiószelén az üzemrész szociális létesítmé­nyeit bővítették, Nagykátán most épül a napi 13 tonna tel­jesítményű sütőüzem. Ebben az évben megkétszerezték a szo­ciális létesítményekre fordítha­tó pénzösszeget. Vásároltak gé­peket, hogy könnyítsék és gyor­sítsák a munkát, valamint hogy ezzel is pótolják a sütőipari szakemberhiányt. Nagy segít­séget jelent a kenyérgyártás­ban a külsőpályás gömbölyítő gép. Az új kiflisodró meghá­romszorozta azt a teljesít­ményt, amit a régivel elértek: 9 ezer kiflit sodor egy óra alatt. Több vidéki sütöde kisgépeket kapott, így a jászkarajenői üzem egy lengyel gyorsdagasz- tót üzemeltethet. A gazdasági eredmények ha­tása az emberek fizetésén is érződik. A központi és a helyi intézkedések eredményeként a termelésben közvetlenül részvevők bérszínvonalá­nak fejlesztése megközelí­ti a 10 százalékot. Mindenki ott legyen. Erre mi is elindultunk. A négy párt is kellő számban képviseltette magát. Nem akar­tunk senkit sem meggyőzni, csupán a való helyzetet akar­tuk megtudni. Én Bartha An­tallal, az Ungvári- és a Soós- telepre mentem. Délután 3 órára a volt csendőrlaktanyá­hoz mentünk. Megérkezett a ceglédi polgármester is. Be­szédet mondott, ám csak egy mondattal utalt az átcsatolás­ra. Békésen távoztunk, de a város képviselőtestülete, mely a négy párt küldötteiből ál­lott, úgy határozott, hogy má­jus 13-án küldöttséget meneszt az alispánhoz. A 25 TAGÜ KÜLDÖTTSÉG meg is érkezett a Halász-féle autóbuszon. Képviseletében dr. Varga György adta elő a nagy­kőrösiek sérelmét. Az alispán a megye álláspontját közölte, hangsúlyozta, Ijogy a másik fe­let is meg akarja hallagtni. A megyei főjegyző is megerősítet­te, hogy a nép akarata dönt­sön. Reszeli Ambrus nagykő­rösi főjegyző. Faragó László a Nemzeti Bizottság elnöke és Barta Antal, a kommunista párt városi szervezetének tit­kára elmondta, hogy a kérdé­ses területen a nép álláspont­ját a város képviselőtestülete kivizsgáltatta, a ceglédi kezde­ményezésnek nincs valóságos alapja. Ám a megye a ceglé­diek álláspontját fogadta el. Az alispán azzal bocsátotta el Ennek ellenére munkaerő­gondokkal kell megküzdeniük, különösen a fizikai munkás hiányzik a sütőiparban. A ne- ! hézségek áthidalását a szocia­lista brigádok nagy felelősség­gel dolgozó csapata és a törzs­gárda vállalja magára. No­vemberben 43-an kaptak törzs- gárdajelvényt, négyen a válla­lat kiváló dolgozója, 5-en pe­dig a könnyűipar kiváló dolgo­zóinak csapatát szaporították. Eredményes gazdasági tevé­kenységéért 4 munkacsapat kaphatott külön pénzjutalmat. A Pest megyei III. számú Sütőipari Vállalatnál már ké­szülnek a jövő évi tervek, ame­lyeket most ismertetnek a gyá­ri kollektívákkal. Megfogalma­zódik az elhatározás: női min­dent lehet tenni, hogy tovább­ra is pontosan, időben és jól végezzék el feladataikat. TEKE Budapesten, a BKV Előre pályáján rendezték meg az Építő sportegyesületek 1977. évi bajnokságát. Rangos mezőny, több mint húsz csapat állt rajthoz, közöttük a KÖZGÉP SE NB Il-es gárdája. Két NB I-es és több NB Il-es együttes volt az indulók sorában. A ceglédiek jól szerepeltek, hi­szen csak az I. osztályban játszó DÉLÉP került eléjük, a többi részvevőt kivétel nél­kül megelőzték. A bajnokság végeredménye • 1. DÉLÉP 2554 fa, 2. KÖZGÉP a küldöttséget, hogy május 14- én, tehát a következő napon Csemöben népszavazást tart. Erről már Cegléd várost is értesítette. A kérdéses napon tudtuk meg, hogy nemcsak Csemő átcsatolásáról van szó, hanem Nagykőrös egész felsőjárási területéről, egy 11 ezer holdas részről is. Erről már kész tér­képet tettek a nagykőrösi kül­döttek elé. Megtudtuk, hogy Patonay Elek, nemzetgyűlési képviselő tiltakozását fejezte ki az egész eljárás ellen. A NÉPGYÜLÉS 3 óra után megkezdődött. Elsőnek az alis­pán, majd a vármegyei főjegy­ző beszélt, kérték: a népgyűlés döntsön, hogy Ceglédhez kí­vánnak-e csatlakozni, önállóak lesznek-e, vagy Nagykőrösnél akarnak maradni. Később má­sok is felszólaltak, de a szo­rosan álló tömegből kiáltások­kal zavarták meg a beszédet. Egyre erősödött a zúgás és kia­bálás, egyre feszültebbé vált a helyzet. A helyi lakosság is gyorsan oszlana kezdett, a me­gye emberei is az autójukhoz siettek. Tömegverekedés nem lett, de a nép sem döntött, hogy hová kívánkozik ... A csemői pör tehát nem négyszáz évig. hanem 542 évig tartott, ebben a perben szüle­tett meg Csemő község, mely­hez 1950-ben Nagykőrös 11 ezer hold földet adott, s Ceg­lédnek is adnia kellett a ma­gáéból. Dr. Balanyi Béla Zeneiskolai hangversenyek Ma, december 15-én, délután fél hat órai kezdettel a ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneis­kola pinceklubjában tartják meg félévi hangversenyüket Radnóti Katalin fuvolaszakos tanítványai. Hat órakor, az emeleti nagyteremben Dávid Sándor hegedűs növendékei lépnek közönség elé. Holnap, pénteken, fél hat­kor kezdődik dr. Molnár At- tiláné hegedűszakosainak be­mutatója a nagyteremben, ugyanott rendezik meg szom­baton, öt órától Béres Ká- rolyné zongora, és vasárnap délután négy órától Hacheleva Ludmilla zongoraszakos tanít­ványainak hangversenyét. Az előadásokra minden ér­deklődőt szívesen látnak. TANÁCSHÁZI TÁRSA­DALMI MUNKÁSOK, az iro­dák szocialista címért verseny, ző brigádjai vállalták, hogy a belső átalakítás egy-egy sza­kaszának elkészülte uán tisz­taságot, rendet teremtenek a ceglédi tanácsháza épületében. Erre mostanában több ízben sor került, megtisztították a frissen mázolt keretű ablako­kat, a nemes kővel burkolt folyosót, lámpahelyeket. — Alkoholizmus és lehan- goltság címmel ismeretter­jesztő előadás hangzik el a ceglédi Kossuth Művelődési Központ Vitis (alkoholizmus elleni) klubjában december 21-én, 18 órakor. Az előadást dr. Gärtner Ida orvos tartja. SE (Király 431. Nyíri 423. Tor­nyosa 411, Sárik 410, Hlagy- vik 399, Varga 396) 2470 fá­val. ~k A Bem SE pályáján tartot­ták a megyei felnőttek tí- zekbajnokságát. A viadalon a KÖZGÉP SE-t öt, a Bem SE-t három, Kocsért két játé­kos, képviselhette. Csak azok a versenyzők szerepelhettek, akik legalább tíz mérkőzésen játszottak a megyei bajnok­ságban, s a legjobb tíz átlag- eredményt érték el. Az első és a harmadik helyezett kö­zött csupán négy fa volt a kü­lönbség. A megyei tízeik 1977. évi bajnoka: 1. Aranyvári János (KÖZGÉP SE) 417, 2. Ócsai (Bem SE) 416. 3. Sárik (KÖZ­GÉP SE) 413 fával. BIRKÓZÁS Az úttörő-olimpia területi döntőjén a megyei versenye­ken helyezéseket szerző ta­nulók indulhattak. Ceglédet öt fiatal képviselhette, közü­lük ketten jutottak tovább a Kazincbarcikán sorra kerülő úttörő-olimpia döntőjére. Ez szép eredmény, és szereplésü­ket dicséri, hogy Pest me­gyéből — a ceglédiekkel együtt — összesen hárman végeztek súlycsoportjuk élén. Eredmények: 35 kg-ban: 1. Schaffanberger Csaba, 41 kg-ban: 1. Gombár Dezső A Ceglédi VSE birkózói va­sárnap, az év utolsó verse­nyén. a Lehel Kupán állnak szőnyegre TÖMEGSPORT A városi szakszervezeti asz­talitenisz-csapatbajnokság leg­utóbbi találkozóján a Lenin Tsz szerepelt a legeredménye­sebben. II. csapatuk a S cso­portban két, I. gárdájuk az A csoportban három győzel­met aratott. Utóbbinak főleg két eredménye értékes, hiszen rangadókat nyertek: megfosz­tották a tas.pzi szövelk:jelet a veretlenségtől, míg — a má­sodik helyet eldöntő össze­csapáson — a KÖZGÉP-et is minimális arányban legyőz­ték. Eredmények: a férfi A cso­portban: Vasipar—Pedagógus 6:3. Lenin Tsz—Vasipar 5:4, KÖZGÉP I —KÖZGÉP Kísér­leti Üzem 9:0. Lenin Tsz— KÖZGÉP Kísérleti Üzem 6:3, Lenin Tsz—KÖZGÉP I 5:4, Férfi B csoportban' Lenin Tsz U.—20-as Volán 5:1 Vízkuta­tó—MÁV Távközlés 5:4. Le­nin Tsz II—Tangr ■•’óság 6-3. Női B csoportban: Vízkutató —Volán 5:0. ü. L. Hat megye fórumán Eljárók és községfejlesztés Brigádok a jobb kapcsolatokért Tartóit még e században is Adatok a csemői porhoz Egy szemtanú megjegyzései K. D. Második hely az Építők Kupán Ketten kerültek az úttörő-olimpia döntőjébe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom