Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-16 / 295. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST ME GYE I BIZ O TTSÁ G A MEGYEI TANÁCS XXI. ÉVFOLYAM, 295. SZÄM Árn SO fillér 1977. DECEMBER 16., FENTEK A jövő évi költségvetést tárgyalja az országgyűlés S Tegnap délelőtt 11 órakor | összeült az országgyűlés. | Részt vettek a téli ülétssza- § kon: Losonczi Pál, a Ma- I gyár Népköztársaság El- 1 nöki Tanácsának elnöke, 1 Kádár János, az MSZMP | Központi Bizottságának el- | ső titkára. Lázár György, a | Minisztertanács elnöke, | Aczél György, Apró Antal, | Biszku Béla, Fock Jenő, 1 Gáspár Sándor, Huszár | István, Németh Károly és | Sarlós István, az MSZMP | Politikai Bizottságának tag- ! jai, továbbá a Központi E Bizottság titkárai és a Mi* | niszterlanács tagjai. Az | emeleti páholyokban helyet E foglaltak a Budapesten akk- ! reditált diplomáciai képvi- ! sóletek vezetői. 1 Az ülést Apró Antal, az | országgyűlés elnöke nyi- E tóttá meg. Az elnök indítványára az országgyűlés — egyhangúlag — állásfoglalást fogadott el, amelyben üdvözli és támogatja a Szovjetunió legutóbbi békefelhívását. Az elnöklő Apró Antal ezt követően bejelentette, hogy az Elnöki Tanács az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően bemutatta az országgyűlésnek a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéit, majd javaslatára az orr szággyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: O a Magyar Népköztársaság 1978. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; O az állami vállalatokról szóló törvényjavaslat; interpellációk. A napirendnek megfelelően eziután Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár tartotta meg expozéját, amelyet a továbbiakban ismertetünk. Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.) a törvényjavaslat bizottMADARASI ATTILA: Pest megyei képviselők egy csoportja sági előadója hangsúlyozta: legfőbb feladataink a termék- struktúra korszerűsítésének gyorsítása, s ezzel a gazdaságos export fokozása, továbbá a beruházások területén tapasztalható feszültségek lé- ryegies enyhítése. Ezért helyesek a hatékonyabb, ' megfontoltabb munkára ösztönző intézkedések. A vitában felszólalt Szviri- dov Ivánné (Szabolcs m„ 7. vk.), a baktalórántházi ÁFÉSZ igazgatósági elnöke. Molnár Béla (Budapest, 67- vk.), a Kertészeti Kutató Intézet főigazgatója, llankó Mihály (Békés m., 1. vk.), a békéscsabai Lenin Tsz elnöke, Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Lukács János (Zala m., 2. vk.), a pacsai Haladás Tsz állatorvosa, Mesterházi Mária (Vas m, 9. vk.), a körmendi gyógyszergyár gyártáselőkeszítője, Varga János (Győr 8., vk.), a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem rektora, Rétéi Lőrinc (Komárom jn., 7. vk.), a Dorogi Szénibányák üzemvezetője, Sarudi Sándor (Hajdú m., 9. vk.), a Hajdúsági ÁFÉSZ gépkocsi-előadója, Selyem Zsigmond (Bács m-, 4. vk.), a Kiskunsági Tsz elnöke és Szendrei Gábor (Szolnok, 10. vk.), a MEZŐGÉP Vállalat kunhegyes! egységének gépkocsivezetője. Az országgyűlés tegnapi ülése — amelyen az elnöki tisztet felváltva látta el Apró Antal, Péter János, Inokai János és Raffai Sarolta —, ezzel befejezte munkáját. Ma a jövő évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájával folytatódik az ülésszak. (Huszár István felszólalását a 3. oldalon ismertetjük.) Feladataink megoldásának alapja a hatékonyság növelése népgazdasági jelzőszámainak ismeretében megállapítható, hogy 1977-ben a gazdasági fejlődés szándékainknak megfelelően fölgyorsult. Várható, hogy ebben az évben a nemzeti jövedelem a tervezettnél is gyorsabban, mintegy 8 százalékkal növekszik. A nemzeti jövedelem azonban a külső gazdasági feltételek vártnál kedvezőtlenebb alakulása miatt valamivel mérsékeltebben nőgyarapodik. Az építőipar teljesítménye terven felül bővült, és a közlekedés dolgozói is igen nehéz feladatokat oldottak meg. Legszámottevőbben az élelmiszeripar termelése emelkedik. Ezt a mezőgazdaság jó eredményei alapozzák meg, amlyek még a feszítettnek minősített terv- előirányzatot is felülmúlják. Kiemelkedő a búza-, a zöldség- és az almatermés, valamint a tejtermelés. A kukorica termésátlaga is kedvezően alakult, de az alacsonyabb vetésterület miatt, a rendelkezésre álló mennyiség kevesebb a tervezettnél. Az ország gabona- és szemest a - karmány-ellátósa hiánytalan, és még exportra is lehetőség van. Nő a szarvasmarha-, a sertés- és a juhállomány, bővül az állati termékek termelése. Az eredményeket az elmúlt évinél kedvezőbb időjárás is segítette. A rizstermelő gazdaságokat viszont nagyobb veszteségek érték, amelyek részbeni áthidalása központi eszközökből indokolt. A nagyüzemekben és a háztáji gazdaságokban nőtt a termelési kedv, az értékesítési biztonság, amiben fontos szerepe volt a múlt évben hozott pénzügyi és szervezési intézkedéseknek. Az eredményeket azonban sem országosan, sem az egyes vállalatoknál nem elég csupán saját korábbi színvonalukhoz viszonyítani, össze kell vetni napjaink megnövekedett követelményeivel. Így értékelve gazdasági munkánkat, az eredményeknél lényegesen többet kell követelnünk magunktól: a változó külgazdasági feltételek fokozott figyelembe vételét, a termelési szerkezet erőteljesebb alakítását, a gazdaságossági követelmények következetesebb érvényesítését. Életszínvonal-politikánk 1977-re előirányzott céljai teljesülnek. A keresetek gyorsabb növekedésében a teljesítményektől függő, szabályozott bérfejlesztések mellett jelentős szerepe volt az oktatási, a közművelődési és egyes egészségügyi dolgozók bérrendezésének, valamint a műszakpótlékok emelésének. A jó terméseredmények erőteljesen növelték a lakosság mezőgazdaságból származó jövedelmét. Az összes fogyasztás 4— 4,5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 3—3,5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 4—4,5 százalékkal, a tervezettet is meghaladóan nő. A fogyasztói árszínvonal növekedése az előirányzott keretek között marad. A külgazdasági kapcsolatok kedvezően bővültek, gyorsabban az előző évinél. A szocialista országokkal — az államközi szerződéseknek megfelelően — élénk ütemben növekszik a külkereskedelmi áruforgalom. Nem rubelelszámolású kivitelünket is dinamikusan bővítettük, bár a tőkés piaci helyzet és az erősödő protekcionizmus hátráltatta exportunkat. A tervezett szintet nem értük el. Több fontos behozott termék, főként a kőolaj, a fehérjetakarmány, a kávé ára erőteljesen nőtt, míg a kivitelünkben jelentős áruk eladási ára csökkent; így például a búzáé, az acéllemezé, az acél* csőé. A beruházási teljesítés 15 milliárd forinttal meghaladja az előirányzottat, így az előző évinél 17—18 százalékkal többet fordítunk a népgazdaság jövőbeni fejlődését elősegítő befektetésekre. A vállalatok a tervezettnél lényegesen többet fordítanak beruházásokra. Erre részben az teremtett lehetőséget, hogy amortizációból és az 1976-ban elért nyereségből a számítottnál több fejlesztési alapot képeztek. Jelentősen növelte a beruházási lehetőségeket a vállalati fejlesztések állami támogatása és a tervezettet meghaladó hitelnyújtás is. A pénzügyi adatok alapján összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a jövedelmek képződése és felhasználása több vonatkozásban eltér az állami költségvetésben tervezettől. A termelés és forgalom fellendülése számottevően bővíti ugyan a vállalatoktól származó költségvetési bevételt, de az erőteljesen növekvő támogatások levonása után visz- szamaradó befizetések alig haladják meg a múlt évit. Ezért az államháztartás 1977. éve a számítottnál valamelyest kedvezőtlenebbül zárul. Megfelelően a nemzetközi igényeknek és a belső adottságoknak A jövő évi feladatokra áttérve Madarasi Attila hangsúlyozta: gazdaságpolitikánk középtávú tervben megfogalmazott céljainak megvalósításához a népgazdaság egyes ágaiban továbbra is dinamikus, bár az ideinél valamivel mérsékeltebb ütemű fejlődést tervezünk. Ezt fejezi ki a nemzeti jövedelem 1978-ra « irányzott 5 százalékos nőve se. A költségvetési előirá zaitok ezért elsősorban nem termelés mennyiségében, nem a minőségi előrelépésl állítanak nagyobb követek nyékét. (Folytatás a 2. oldalon) Az államtitkár rámutatott: az 1978. évi állami költség- vetésről előterjesztett javaslat figyelembe veszi az idei év gazdasági eredményeit, tapasztalatait, támaszkodik az MSZMP Központi Bizottsága határozataira, összhangban van a népgazdasági tervvel. Az elmúlt 11 hónap főbb A dolgozó emberek odaadó tevékenységének eredményeként az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság termelésének növekedése egyaránt nagyobb az előirányzottnál, és eléri az ötéves terv első két évére tervezett szintet. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára, csepeli kezdeményezésre kibontakozott és nagy nemzetközi visszhangot kiváltott munkaverseny elismerésre méltó sikereket hozott. Az ipari ágazatok közül továbbra is lendületes a gépes a vegyipar fejlődése. A könnyűipar a rekonstrukcióval fejlődik, termelése ebben az évben már a terv szerint Üdvözöljük és támogatjuk a Szovjetunió békefeihívását Az országgyűlés és a Minisztertanács együttes állásfoglalása A Magyar Népköztársaság országgyűlése és Minisztertanácsa üdvözli a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és Minisztertanácsának a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóján közzétett, a világ népeihez, valamennyi ország parlamentjéhez és kormányához intézett békefeihívását. A magyar nép nevében kinyilvánítja egyetértését a béke, az enyhülés megszilárdítására és további ki- terjesztésére szólító felhívással. Támogatja a nukleáris fegyverek gyártásának megszüntetésére, az eddig felhalmozott készletek csökkentésére, a nukleáris fegyverkísérletek betiltására vonatkozó javaslatokat. A magyar nép számára, amely történelme során gyakran szenvedett háborúktól, létkérdés a világ békéjének megőrzése. A múlt keserű tanulságai, a legutóbbi három évtized békés épmi munkájának nagyszerű eredményei és a jövő nemzedékek sorsáért érzett felelősség egyaránt köteleznek bennünket arra, hogy tevékeny részt vállaljunk a világ biztonságának meg szilárdításában,.a nemzetközi feszültség robbanásveszélyes tűzfészkeinek felszámolásáért folyó küzdelemben. A béke megőrzésének kilátásai ma kedvezőbbek, mint korábban. Történelmi eredmények születtek a békés egymás mellett élés politikájának elfogadtatásában és kibontakoztatásában. A nemzetközi enyhülés folyamata előre halad, a kölcsönös előnyök alapján gyümölcsözően fejlődnek a különböző társadalmi rendszerű országok közötti kapcsolatok. Az emberiség egyetemes létérdeke, a társadalmi haladás elemi feltétele, a tartós béke biztosítása. A Szovjetunió javaslatainak — a kölcsönös biztonság elvein nyugvó — megállapodásokba foglalása hathatós lépés lehetne az egész világot sújtó fegyverkezési hajsza megfékezésére. A Magyar Népköztársaság országgyűlése és Minisztertanácsa ajánlja a világ valamennyi országa parlamentjének és kormányának, hogy népeik érdekeinek megfelelően támogassák a Szovjetunió újabb békejavaslatait. Kijelentik, hogy készek minden erőfeszítést megtenni az emberiség egyetemes vágyának., a világ békéjének biztosítása érdekében.
