Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-02 / 258. szám
Változó világunk Városfejlesztési elgondolások az ezredfordulóig Okosan tervezni — élve a tehetőségekkel Településfejlesztési tervek nemcsak Nagykőrösön készülnek. Átalakult az ipar, a mezőgazdaság és változott az emberek igénye is. Üj születik nap mint nap, a régi dolgok elmúlnak, ez a sorsa az építményeknek is. A régiek már szűkek, korszerűtlenek, avultak, sötétek, vagy vizesek a falaik. Nem célszerű a felújításuk és korszerűsítésük, mert építőanyaguk sem időtálló. Az új rendezési tervet tanulmányozva látható, hogy csak keretről van szó: a részletek beillesztése csak ezután következik. Vajon mi lesz a sorsa városunk néhány műemlékének, vagy lebontásra nem javasolt épületének, amelyek a főbb útvonalakon, főtereken állnak, s időt álló anyagból készültek. Igaz, különböző stílusjegyeket viselnek magukon, de bizonyos mértékig összhangban vannak. Vajon nem volna-e célszerűbb a köztük lévő üres, vagy lebontás után álló telkeken, korszerű, de a meglévővel nem ellentétes gerinctetős épületeket emelni? Többet kellene gondolnunk az épület és tér összhangjára is. Főleg kár volna feláldozni a város sajátságos jellegét, a merőben idegen, sem utca, sem tér vonalába bele nem illő építményekkel. Lehet, és kellene olyan épületeket is tervezni, mely a sajátságos körösi építkezésbe beleillik, márcsak azért is, hogy ez a néhány műemlékünk ne álljon magában árván és egyedül. Hiába mutogatjuk típustervek alapján épült házainkat az idegeneknek, mert azok ugyanolyat látnak Szombathelyen, Szolnokon, Kecskeméten, Debrecenben és máshol az országban. Európa egyes országaiban helyesen elkülönül az óváros az újvárostól. Nem lenne hát szokatlan, ha mi is hasonlóan járnánk el. A lebontásra szánt városrészben és a beépítendő területeken, hova többemeletes betonépületeket emelnek majd, keresni kellene elrendezésben, csoportosításban a sajátságos, az egyedi megoldásokat. A rendezési tervben a város körül tekintélyes méretű erdősítést javasolnak. Vajon miféle fák tenyésznek majd ezekben az erdőkben? Haszonfák, vagy díszfák kínálnak a kirándulóknak árnyékot a hónapjaiban? Felmerülhet a kérdés, hogy mi lesz a sorsuk a volt öregszőlők területének? Nagy részük egyenetlen felületű, gyenge homok, melyet a viharos tavaszi szelek behordanak a városba. Egykor városunkat gyümölcsfaerdők vették körül több kilométeres körzetben. Ennek már emléke is alig maradt. Célszerűbb lenne az öreg szőlők területén a zártkertekhez nem tartozó gyümölcsfa- erdőket telepíteni. Az ezredfordulóig hátralevő 23 év nem nagy idő, de ez alatt egyre nagyobb lesz a motorizáció. Helyes lenne az ebből adódó számos kellemetlenséget a város belterületéről kirekeszteni. A három tagból álló főterünkre (Szabadság tér, Deák tér, Széchenyi tér), 11 utcából érkeznek gépjárművek. Ezeken a tereken vannak a bevásárló központok, egészségügyi intézmények, művelődési és tanintézetek. Itt vannak a közhivatalok, itt fordul meg a legtöbb ember. Vegyük fontolóra, hogy az utcák hagyományos vonalához ragaszkodjunk-e inkább vagy olyan módosítást terveztessünk, mely a forgalom jövő igényeinek, és az emberi élet biztonságának is jobban megfelel. Az út, mely a Cegléd—Kecskeméti út forgalmát a vasút irányába, majd a várostól délre tereli vissza, nem old meg mindent. Nem oldja meg a keletről, északkeletről és nyugatról jövő, vagy arra menő forgalom elterelését. Erre a belső, vagy a tervben nem szereplő külső körút szolgálhatna. De ehhez szélesebb utakra lesz szükségük, mint a belső mei- lékútjaink. Az északi városrész egyetlen kapcsolata a városmaggal az Abonyi út! Szép fekvése miatt sokan telepednek itt le. A kiépülésre a századfordulóig számítani lehet. Ez viszont népessége megnövekedését is maga után vonja. Vannak jól működő művelődési intézményeink is. A Du- na-Tisza közén nekünk volt először művelődési házunk. Színházteremmel, múzeummal, könyvtárral, szórakozóhellyel. A korszerű színházról, már a múlt század végén álmodoztak elődeink. Egy korszerű művelődési ház megvalósítása azonban ránk maradt. Olyan, ahol klubtermek, színház és mozi, előadótermek és a könyvtár is elhelyezkedhet. Szinte bizonyos, hogy a 22 év alatt, még sok minden újabb feladat vár megoldásra. A jövőnk attól is függ, miként élünk a lehetőségeinkkel. Dr. Balanyi Béla SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Területi tomászbajnokság A kiskunhalasiak és a kalocsaiak nem érkeztek meg időben és így a tervezett két pap helyett egynapos volt a Kos- suth-iskola tornatermében megrendezett területi serdülő fiú egyesületi egyéni bajnokság. Az újszerű versenykiírás alapján a II. osztályban is voltak már szabadon választott gyakorlatok. Az Nk. Pedagógus SE fiataljai így szerepeltek. Serdülő I. osztályban, egyéni összetettben: .... 6. Pesti Zoltán 95,1 ponttal. Serdülő II. osztályban: .... 3. Mertlik Ferenc 105,3; ... 8. Fritxchek Antal 100,3; 9. Pál Gyula 97; 10. Pethő Zsolt 92,3 pont. Mindkét osztályban az 1—9. helyezettek jutottak a vidéki bajnoki mezőnybe. Serdülő II. osztályú szerenkénti versenyben Mertük talajon első, lovon 3., a többi szeren 4. lett. Ismét győzelem az NB II-ben NB Il-es kosárlabdásaink a Toldi-sportcsarnokban, a megyeiek a gimnáziumi labdajátékteremben, a középiskolások Cegléden mérkőztek a bajnoki pontokért. NB II. férfi: Nk. Pedagógus—Kőbányai Sör 86—75 (46—38). Nk.: Ábrahám (17), Szentesi (9), Mester (26), Nagy A. (9), Mocsai (10); csere: Da- nóczi (2), Pap dr., Spindelbauer (13). Már az első félidőtől vezettek a helyenkénti jó játékot nyújtó körösiek, megérdemelten győztek és ezzel visszavágtak a tavaszi vereségért a mezőny első felében levő sörgyáriaknak. Játékukért főleg Mester és Mocsai érdemelnek dicséretet. A középiskolai kupában 10— 10 férfi- és női csapat rajtolt a megyében. A körösiek játék nélkül a legjobb 8 közé jutottak majd kettős -találkozón Cegléden léptek pályára. Férfi: Ceglédi Gimnázium—Nk. Gimnázium 64—45 (32—20), az ellenfél ponterősebb volt, legjobb dobók: Nagy A. (21) és Becser (8). Női: Nk. Gimnázium—Ceglédi Gimnázium 80—42 (37—12), a körösiek jobbak voltak, ld.: Kiss és Hartyáni M. (22—22). Megyei bajnoki. Serdülő fiúk: Nk. Gimnázium—Nk. Pedagógus 128—58 (65—29); ld.: Szeleczki Cs. (48), Tóth Zs. (43), illetve Szeleczki J. (22). Serdülő leány: Nk. Gimnázium—Nk. Pedagógus 32— 14 (16—10), ld.: Hartyányi M. (11), ill. Dombi (7). A Váci Sztáron Gimnázium—Nk. Pedagógus férfi ifjúsági mérkő- J zésre az NB Il-es találkozóval való azonos időpont miatt nem mentek el a körösiek. TEKE NB III-as tekézőink a fővárosban, a megyeiek Kocséron mérkőztek a csapatba inoki pontokért. NB III.: Bp. Hőerőmű—Volánbusz (Nk.) 8:0 (2688—2110). Nk. Váradi (341), Tóth (368), Boros (347), Ligeti (345). Balogra (385), Balogh (324). A listavezető nagy fölénnyel nyert. Megyei: Nk. Mészáros Tsz SK A—Volánbusz (Nk.) B. 7:1 (2348—1909); egyéni pontszerzők: Habon (422), Farkas F. (404), Farkas J. (403), Kovács (387), Papp S. (380), illetve Ligeti (366). Nk. Mészáros Tsz SK B—Törteli Tsz SK 6:2 (2155—2098); psz.: Habon (409), Benyik (378), Bekő (365), Harsányi (342). . S. Z. Vsté'kedő Ä Szovjetunió halvan éve A KISZ városi bizottsága és az Arany János Művelődési Központ ifjúsági klubja a napokban rendezte meg a Szovjetunió 60 éve vetélkedői A város KlSZ-alapszervezetei 14 csapatot neveztek be a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére rendezett versenybe. A magas színvonalú politikai, történelmi és gazdasági ismereteket követelő vetélkedőn az első helyet a konzervgyár csapata szerezte meg a két termelőszövetkezet, valamint a területi KISZ-alapszervezet csapata előtt. A helyezést elért 12 fiatal értékes könyvjutalmat kapott. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM 1977. NOVEMBER 2., SZERDA Automata gépeket kaptak Jól halad a rekonstrukció Saját kivitelezés ben Jól halad a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, a volt ládagyár folyamatban levő fejlesztése. — A rekonstrukció terveknek megfelelően valósul meg — mondotta Molnár Sándor üzemvezető. — Üj fűrészüzemünk folyamatosan termel, és október 1-én az új szerszámélező műhelyt is üzembe helyeztük. Az automata élező- és terpesztőgépeket az NSZK- ból a Volner-cég szállította, együttes értékük 3,5 millió forint. Az új műhelyhez kapcsolva, a rönktéri dolgozóknak melegedőt és szociális helyiségeket építettünk. A legnagyobb, 72x36 méter alapterületű továbbfeldolgozó üzemcsarnok építése jó ütemben halad. A vasbetonépületet összeállították, s jelenleg a tetőszigetelés munkái folynak. Ebben a csarnokban évi 20 ezer köbméter bútoralkatrész,, rakodólap és ipari láda gyártását tervezi a vállalat. A létesítményt az eredeti határidőnél korábban. 1978. július 1-ig szeretnék üzembe helyezni. A csarnokban 50 különböző faipari gépet, görgőés szállítóvonalat helyeznek munkába. — Egy nagy teljesítményű, óránként 6 tonna kapacitású kazántelep gépészeti szerelése is folyik, a kazánokban fűrészporral tüzelnek 'majd. Várhatóan november végén. — Egy meglevő 33x36 m üzemcsarnokban a népgazdasági szempontból igen fontos gyümölcsösládák gyártását korszerű gépesítéssel tervezzük megsokszorozni. A jugoszláv fűrészgépek részben, az olasz tűzőgépek mind megérkeztek, most kezdődik a A rönktár és az új fűrészcsarnok. Lantos István felvétele Készül a fapipa A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó 3-as számú üzeme Nagykőrösön évente mintegy nyolcvanezer darab pipát készít. Az almafából és brüer gyökérből készülő pipák harminckét művelet után nyerik el végleges formájukat. Négyes görbe almaidból készített pipát reszel Fodor Istvánné (jobboldalt). Faragó Ambrusné az utolsó előtti műveletet végzi, az úgynevezett barnázást. Nyolcórás műszak alatt négyszáz darabot készít (alsó kép). technológiai szerelés, és 1978. január 1-től a mezőgazdasági ládagyártásban, mintegy 100 százalékos kapacitásnövelést tervezünk. A felfutás után, 1979-től az üzemrész éves kapacitása 13 ezer köbméter gyümölcsösláda lesz. A beruházás generálkivitelezője maga a vállalat. Az építést az üzem építésvezetősége végezteti, természetesen alvállalkozóként több szakipari vállalat és ktsz segíti a munkát. — A beruházás idei pénzügyi terve 42 millió forint, és 1978 közepére döntő mértékben megvalósul a mintegy 100 millió forintos üzemfejlesztés. Kopa László KÖZÖS ÉRDEKÜNK Környezetvédelmi ankét Mai program KÉZILABDA Szolnok: Alföldi Olajbányász (NB II)—Nk. Kinizsi, barátságos férfimérkőzés. TEKE Cegléd: C. KÖZGÉP C—Nk. Mészáros Tsz SK B, megyei csapátbajnoki mérkőzés. Barcza Zsolt felvételei Az utóbbi esztendőkben a társadalmi szervek fokozott mértékben felfigyeltek azokra a jelenségekre, melyek a természeti adottságok szépségét és értékeit károsítják, s ezáltal a lakosság egészségét veszélyeztetik. A nagy jelentőségű mozgalom keretében, az idén természet- és környezetvédelmi hónapot rendeztek, melybe Nagykőrös is bekapcsolódott. A múlt héten először a kertbarátok klubja rendezett előadást a környezetvédelemről, melyen Tóth Imre, a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola igazgatóhelyettese beszélt a megoldásra váró gondokról. Ezt követően a Hazafias Népfront környezetvédelmi bizottsága tartott ankétot erről a fontos és nagy jelentőségű feladatról. Az ankétot Horváth Lehel, a Hazafias Népfront elnöke nyitotta meg, majd dr. Molnár Kornélia, a KÖJÁL főorvosa tartott előadást a természet- s a vele kapcsolatban álló környezetvédelemről, ami tulajdonképpen a föld, víz, levegő, az élővilág és a lakóhely védelme, mindenféle károsítástól és szennyezéstől. Ezt a védelmet a környezetvédelmi törvény is előírja, de eredményes csak akkor lesz, ha a társadalom minden rétege magáévá teszi a törvényben meghatározott feladatokat. Mér az óvodás kortól erre kell nevelni a gyerekeket. A természet- és környezet- védelmet szolgálja a különleges növényeket termő területek, régi fák és más értékek védetté nyilvánítása. Ilyen például Nagykőrösön az öreg hársfa, s a nagyerdei Strázsadomb környéke. A hozzászólások sorában Kovács László, a szakmunkás- képző iskola igazgatója, dr. Kisfaludy Ferenc orvos és Koroknai István, a Kinizsi természetjáró szakosztályának vezetője azt fejtegette, hogy a természet- és környezetvédelmi szervek aktivizálása, a Cifrákért és a parkok őrzésének megoldása mellett, a gyermeket a családban és az iskolában már kora ifjúságukban a természet szeretetére kell nevelni. Susán János, a Termelőszövetkezetek Erdőgazdaságának igazgatója arról szólt, hogy az erdőben egyes lelkiismeretlen kirándulók pusztításai olyan méretet öltöttek, hogy az őröket erélyesebb védekezés céljából fegyverrel látták el. A városban a múlt években történt utcai fatelepítés során sok fa azért pusztult el, mert ■ a háztulajdonosok nem gondozták a fiatal növényeket. Szóba került a város környezetét szennyező Kecskeméti utcai szeméttelep is. Urban László, a telepet kezelő Városgazdálkodási Vállalat műszaki vezetője elmondotta, hogy anyagi lehetőségeikhez mérten igyekeznek a helyet fokozatosan rendezni. Szabó Zsófia, a városi tanács termelés- és ellátásfelügyeleti osztálya csoportvezetője hangsúlyozta, hogy a természet- és környezetvédelmet társadalmi munkára is lehet építeni, ám nagyon sok feladat vár a hatóságokra is. Végül dr. Faith István főállatorvos azt javasolta, hogy a természet- és a környezet- védelem érdekében a házak eleje, s az utcai árkok tisztán tartására, az állóvizek megszüntetésére és egyéb egészségügyi károkozások ellen alkotott régebbi városi szabályrendeleteket jobban végre kell hajtani. Az előadást a Hazafias Népfront elnöke azzal zárta, hogy az elhangzott észrevételeket és javaslatokat a bizottság az illetékes helyeken előterjeszti s tovább dolgozik a város természet- és környezetvédelme érdekében. MOZIMŰSOR Focizzon, aki tud. Színes, magyarul beszélő szovjet filmvígjáték. Kísérőműsor: Húsevő Julia. Előadások kezdete: 5 és 7 óra. KISKÖRZETI MOZI AZ ÁRBOZI ISKOLÁBAN Fekete gyémántok I—II. Színes, magyar film. Előadás kezdete: 6 óra.
