Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-03 / 259. szám

A Nagy Október 60. évfordulóján PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM Ára 00 fillér 1977. NOVEMBER 3., CSÜTÖRTÖK Ünnepi ülésszak a szovjet fővárosban Leonyid Brezsnye v beszéde — Kádár János felszólalása Több mint száz ország küldötte a jubileumon Moszkvában kedden megkezdődött a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának és az OSZSZSZK Legfelsőbb Ta­nácsának együttes ünnepi ülése a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évforduló­ja alkalmából. Az ünnepségen több mint száz ország küldöttei vesznek részt, meghívott vendégként jelen vannak a forradalom egy­kori harcosai, a szovjet nép legkiválóbb kép. viselői, a termelő munka, a tudományos-kul­turális élet kiválóságai, a fegyveres erők legjobbjai. Az ünnepségeken magyar párt- és kor­mányküldöttség vesz részt, Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának vezetésével Az ünnepi ülést Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB tit­kára nyitotta meg. A Szovjetunió himnuszá­nak elhangzása után Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke mondott ünnepi beszédet Leonyid Brezsnyev: Szünet után Alekszej Sityikov, a Legfelsőbb Tanács Szövetségi Tanácsa elnökéneik elnök­letével folytatódott a tanácskozás. Az ülésen elsőnek a forradalom egyik veteránja, Ny. P. Bogdanov szólalt fel, majd a külföldi kül­döttség vezetői beszéltek. Az első felszólaló Edward derek, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára volt. Öt Le Duan, a Vietnami Kommunista Párt KB főtitkára kö­vette a szónoki emelvényen. Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságának főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke volt a kö­vetkező felszólaló, majd Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára beszélt. Ezt követően Gustáv Husák, a CSKP KB főtitká­ra, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság el­nöke mondott üdvözlő beszédet. Viharos nagy taps közben lépett a mikro­fonhoz Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A küldöttek he­lyükről felállva melegen ünnepelték a magyar párt vezetőjét. Kádár János beszédét sűrűn szakította félbe a résztvevők tapsa. Rövid szünet után folytatódott a külföldi küldöttségek vezetőinek felszólalása. Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Közpon­ti Bizottságának első titkára, a Bolgár Nép- köztársaság államtanácsának elnöke, Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtit­kára, Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára mondott beszédet. Felszólalt az ünnepi ülésen Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocia­lista Köztársaság elnöke, Jumzsagijn Ceden- bal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Közpon­ti Bizottságának első titkára, a Mongol Nép- köztársaság Nagy Népi Hurélja elnökségének elnöke, Raul Castro Ruz, a Kubai Kommu­nista Párt KB másodtitkára, a kubai forra­dalmi fegyveres erők minisztere. Ezt követően a szovjet fiatalok küldöttsé­ge köszöntötte az ünnepi ülést. Az ülésen felszólalt ezután Lopo Do Nasci- mentő, az Angolai Népi Felszabadítási Moz­galom Politikai Bizottságának tagja, az Ango­lai Népi Köztársaság miniszterelnöke, Csand­ra Radzsesvara Rao, az Indiai Kommunista Párt főtitkára, Vladimir Bakarics, a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsége Elnökségének tagja, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság Államelnökségének tagja és Paul Laurent, a Francia Kommunista Párt Politi­kai Bizottságának tagja, a párt Központi Bi­zottságának titkára. Az ülést csütörtökön délelőtt, helyi idő sze­rint 10 órakor folytatják. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, a párt- és az állami élet más vezetői, valamint az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa és az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsa által a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából rende­zett ünnepi ülés elnökségének tagjai koszo­rút helyeztek el Leninnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja megalapítójának, a nem­zetközi kommunista mozgalom vezérének, a világ első szocialista állama megalapítójának mauzóleumában. Százmilliók esztendeje me ff nyílt úton Hatvan évvel ezelőtt győzött a világtörténelem első szocia­lista forradalma — mondotta beszédében Leonyid Brezsnyev. — Űj történelmi korszak kez­dődött: a világ forradalmi új­jászületésének a szocializmus és a kommunizmusba való át­menetnek a korszaka, megnyílt az az út, amelyen ma száz­milliók haladnak és amelyre sorsszerűén rátér az egész em­beriség. Október bebizonyította, hogy gyökeresen meg lehet változ­tatni a társadalmi-politikai alapokat. A szocialista építés hat évtizede nagyszerűen bi­zonyította, hogy mire képesek a dolgozó emberek, ha kezük­be veszik a társadalom poli­tikai irányítását. A dolgozók előtt először nyílt lehetőség arra, hogy megszüntessék a kizsákmányolást és megsza­baduljanak a gazdasági spon­taneitás rabságából. Ezt a kulcsfontosságú problémát a magántulajdon felszámolásá­val, társadalmi tulajdonnal történő felváltásával, a terv­szerű gazdaságirányítással ol­dották meg. Történelmileg rendkívül rövid idő alatt a ha­talmas és elmaradott ország magasan fejlett ipari és tár- sadalmasított mezőgazdaság­gal rendelkező országgá vált. Ma több ipari terméket állí­tunk elő, mint negyedszázad­dal ezelőtt az egész világon gyártottak. A történelem első szocialista országának nagy­arányú gazdasági fejlődése*a munka felszabadulásának, s azok munkájának eredmé­nye, akik tudják, hogy saját maguknak és a köz javára dol­goznak. A politikai forradalom tör­vényszerű folytatása volt or­szágunkban a kulturális for­radalom — hangoztatta Brezs­nyev. A Szovjetunióban egy nemzedéknyi idő alatt telje­sen és mindörökre megszaba­dultak az írástudatlanság sú­lyos terhétől. A dolgozók ma a kulturális élet tevékeny rész­vevői. szellemi értékek alko­tói. Kiemelkedő helyet foglal el Október vívmányai között az annyira tátdatmaa és drámai nemzetiségi kérdés megoldá­sa. A hajdani cári Oroszor­szág népei hatalmas szövet­ségi államban egyesültek, az orosz nép önzetlen segítségé­re támaszkodva tudatosan haladnak előre az új élet épí­tése útján. Országunkban lét­rejött az emberek új történel­mi közössége — a szovjet nép. Az Októberi Forradalom leg­nagyobb vívmánya a társadal­mi egyenlőség és igazságos­ság elvének meghonosodása. Állandóan javulnak a szov­jet emberek élet. és munka- körülményei. Az elmúlt tíz év alatt 1,6-szeresre nőttek a reáljövedelmek. 110 millió szovjet ember költözött ezek­ben az években új lakásba. Hazánk lakosai nem ismerik a félelmet, hogy munka nélkül, vagy orvosi ellátás nélkül maradnak, rettegniük kell a holnaptól. Nemrégen fogadták el a Szovjetunió új ' alkotmányát. Ez ismét bebizonyította, hogy országunkban minden válto­zás, átalakulás célja elsősor­ban az, hogy valóban ember­hez méltó életkörülményeket biztosítson minden ember­nek. A szabadság, az emberi jogok, a demokrácia és a tár­sadalmi igazságosság fogal­ma csakis a szocializmus vi­szonyai között telítődhet va­lódi tartalommal. A szovjet nép magabizto­san tekint a jövőbe. Szilár­dan tudja, hogy élete egyre jobbá, tartalmasabbá, boldo­gabbá válik. Ennek záloga a munka és a kommunista páft lenini, tudományosan meg­alapozott politikája. A Nagy Október megváltoztatta a világot A világtörténelem egyetlen eseménye sem gyakorolt még olyan mély, hosszú távon ha­tó következményekkel járó ha­tást az emberiségre, mint a Nagyr Októberi Szocialista Forradalom — folytatta Leo­nyid Brezsnyev. — Egyik leg­fontosabb következménye a szocialista világrendszer lét­rejötte és fejlődése. Európá­ban, Ázsiában, Amerikában győztes szocialista forradal­mak sora jelentette Október eszméinek és ügyének folyta­tását. A szociálista forradalmak­nak, a szocialista építő riíhn- kának vannak közös általá­nos, bizonyos alapvető és szük­ségszerű vonásai — állapítot­ta meg Brezsnyev. A világ­szocializmus fejlődésének ta­pasztalatai arról győznek meg, hogy a forradalom 'fő kérdé­se változatlanul a hatalom kérdése marad. A munkásosz­tály és a vele szövetséges egész dolgozó nép hatalmáról, vagy a burzsoázia hatalmáról van szó. Harmadik lehetőség ni nős. A szocializmusra való átté­rés csak akkor lehetséges, ha a munkásosztály és szövet­ségesei, az igazi politikai ha­talmat megragadva, azt a tő­kések és más kizsákmányolók társadalmi-gazdasági uralma felszámolására használják fel. A szocializmus győzelme csak akkor lehetséges, ha a mun­kásosztály és élcsapata, a kommunista párt, tömöríteni és mozgósítani tudja a dolgo­zó tömegeket az új társadalom felépítésére. A szocializmus csak akkor szilárdulhat meg, ha meg tudják védeni a dol­gozók hatalmát az osztályel­lenség bármilyen támadásá­tól. A világszocializmus tapasz­talatai azt bizonyítják továb­bá, hogy a marxista—leninis­ta irányvonaltól, a proletár internacionalizmustól való el­távolodás kudarcoknak és sú­lyos megpróbáltatásoknak te­szi ki a népet Leonyid Brezsnyev Kínát említette példaként, arra, hogy milyen következmé­nyekkel jár, ha egy szocialis­ta ország eltér a marxista— leninista irányvonaltól, a pro­letár internacionalizmustól. Ma néhány tőkésország vezetője arra alapítja számításait, hogy a -Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió közötti jelenlegi ellentétek és elhidegülés tar­tósnak bizonyulnak, sőt, a jö­vőben még inkább kiéleződ­nek. Nekünk úgy tűnik, hogy ez rövidlátó politika. Elszá­mítják magukat azok, akik így gondolkoznak. A Szovjet­uniónak a szovjet—kínai kap­csolatok javítására tett javas­latai változatlanul érvénye­sek — jelentette ki Brezs­nyev. A szocialista országok test­vérpártjainak internaciona­lista politikája elvileg új tí­pusú kapcsolatokat eredmé­nyezett a szocialista államok, és mindenekelőtt a szocialista közösség országai között. Szö­vetségünk, barátságunk, együttműködésünk közös cé­lokat követő és közös érdekek­től összefűzött, szuverén, egyenjogú államok szövetsé­ge, barátsága és együttműkö­dése, amelyet az elvtársi szo­lidaritás és a kölcsönös segít­ségnyújtás szálai erősítenek. Világtörténelmi jelentősé­gű az is, hogy az imperializ­mus gyarmati rendszerét nap­jainkra felszámoltnak tekint­hetjük. Sok felszabadult or­szág ma elveti a fejlődés ka­pitalista útját és a szocializ­mus felé orientálódik. Ezek a fiatal államok új és megbíz­ható barátokra lelnek a szo­cialista országokban, amelyek nemcsak erkölcsi és politikai támogatást nyújtanak nekik, hanem hozzájárulnak gazda­ságuk fejlesztéséhez, állam- szervezetük megteremtéséhez, védelmi rendszerük megszi­lárdításához. Október győzelme új sza­kaszt nyitott a nemzetközi munkásmozgalom harcában — folytatta a beszédét Leo­nyid Brezsnyev. Megerősödött a nemzetközi kommunista mozgalom, a tőkésországokban nő a tömegek gyökeres vál­tozások iránti igénye, kiszéle­sedik a monopóliumok ellen, a demokráciáért és a szocia­lizmusért küzdő erők frontja. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom