Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-19 / 272. szám

Karbantartó bázist építenek Moneren és Érden Volán-beruházások Pest megyében Megyénkben a közúti sze­mélyszállítás teendőit a 20-as, a teherfuvarozásét az 1-es számú Volán Vállalati látja el. Mindkét vállalatnál nagy gondot fordítanak az utazás korszerűsítésére, dolgozóik munkakörülményeinek javí­tására. ' Ebben az ötéves tervidő­szakban több százmillió forintot költenek korsze­rű autó javító-karbantar­tó telepek építésére. Déri György, az 1-es Volán műszaki igazgatóhelyettese elmondta, hogy a folyamat­ban lévő két legnagyobb be­ruházásuk az érdi és a mo- nori telep építése. Mindkét Lehetőség 0 rvendetesen gyarapo­dik a megyében azoknak az üzemek­nek, vállalatoknak a szá­ma, amelyek gyártás- és gyártmányfejlesztési ter­veikben — s nem kevésbé már mai gyakorlatukban :— a korábbiaknál nagyobb mértékben támaszkodnak a nemzetközi együttműkö­désben rejlő lehetőségek­re. Az ismertebb kapcsola­tok, így a Csepel Autógyár és szovjet partnere együtt­működése a hidromecha- nikus sebességváltók előál­lításában, a Lenfonó és Szövőipari Vállalat fejlesz­tési programjai az orsai lenkombináttal, az Iroda- gépipari és Finommechani­kai Vállalat vasadi üzemé­nek bekapcsolódása a Her­mes írógépek gyártásába, jelzői is, bizonyítékai is a lehetőségeknek. S kétségte­len, figyelmeztető jelzé­sekre éppúgy szükség van, mint meggyőző bizonyíté­kokra. A teendők társadalmi sú­lyát, fontosságát félreért­hetetlenül kiolvashatjuk abból a közleményből, amelyet az MSZMP köz­ponti Bizottsága 1977. ok­tóber 20-i üléséről adtak ki. A többi között ez áll benne: „A népgazdaság fő ágazatai közül az iparnak változatlanul meghatározó szerepe van. Az iparfejlesz­tésben mindenekelőtt a sze­lekció nagyobb mértékű érvényesítése szükséges. A j., műszaki fejlesztés, a ter- ' melés és az értékesítés megalapozásában az eddi­gieknél átfogóbban kell fi­gyelembe venni a nemzet­közi eguüttműködés lehe­tőségeit.” S ha örvendetes­nek ítéljük a cikk beve­zetőiében az eddig elért eredményeket, ’ ugyanezt kell tennünk azzal a friss esettel, ami ugyan még csak terv, de jó alapokon, hosszú távra szólóan, még­pedig egy eddig elmaradott területen, o szerelvény­gyártásban. T avaly aligha akadt olyan dolgozó Buda­örsön, az Ipari Sze­relvény- és Gépgyárban, aki tudta volna, létezik Finnországban egy Neles szerelvénygyár. A név most már közismertnek számít, hiszen aláírták a közelmúltban a kooperá­ciós szerződést, aminek értelmében tíz év alatt összesen 12 millió dollár értékű exportot bonyolít­hat le az Ipari Szerelvény- és Gépgyár, s természete­sen emellett a hazai fel- használáshoz is korszerű árut kínálhat. Nemcsak kevés, hanem műszaki jellemzőit tekint­ve elavult is a hazai sze­relvénygyártás termékek­ben testet öltő teljesítmé­nye, s mivel ez alól — részben korábbi mulasztá- j sok, részben objektív okok következtében — az Ipari Szerelvény- és Gépgyár sem kivétel, érthető buzga­lommal kereste a gyors lé­pésváltás lehetőségét. így. találkozott össze a népaaz- daságilag hasznos a válla­lati érdekeltséggel, s ez a finn nartner halandóságá­vá!. A magyar cég partne­rétől fokozatosan átveszi az inari szerelvénvek egyik kiterjedt családiának, a pilanrtósmieoeknek a gvár- tását. lövőre ezer, d^ I9pn- hao már 12 ezer, s 19Pt-tő! évi húszr>™r darabot ké­szítve azokból. B Elkerülve a tíz esztendő­re szóló szerződés bonyo­lult részleteit — mert mi tagadás, nagy pontossággal kell tisztázni azt is egy ilyen okmányban, mi tör­ténik akkor, ha az előre meghatározott árumennyi­séget a finn cég nem venné át egy-egy évben —, az ügylet egészének ismereté­ben joggal leírhatjuk, ma­gas színvonalú technológiát honosítanak meg az Ipari Szerelvény- és Gépgyár budaörsi törzsgyárában. A kooperációnak tehát nem pusztán az a célja, hogy árut adunk s annak fejé­ben elkönyveljük a dollár- bevételt, hanem legalább ilyen mértékben cél a nemzetközi élvonalba tar­tozó technikai eszközök és technológiák megismerése, alkalmazása, hatásuk ka­matoztatása a kapcsolódó gyártási területeken. erendezkedni az újfaj­ta pillangószelepek termelésére, elkerül­hetetlen kiadásokkal jár, de az így összesen elköl­tött egymillió dollárral a tizenkétmillió áll szem­ben. Ez egyik eredménye a kooperációnak. A másik, s ennél semmivel sem hát­rább álló, hogy a pillangó­szelep anyagigénye jóval kisebb — mivel mérete, súlya csekély —, mint azo- ké az eszközöké, amelyeket felvált, tehát javítja az anyagfelhasználási mutató­kat. Az sem mellékes ha­szon, hogy az építőkocka­elv érvényesítésével ezek a szelepek széles körben al­kalmazhatók, a vegyipar­ban, energiaiparban épp­úgy, mint az élelmiszer- iparban, s gőzökkel, savak­kal, gázokkal szembeni el­lenállásuk időtartama több­szöröse a most alkalmazott szerelvényekének, így a hagyományos tolózáraké­nak, szelepekének. Vannak természetesen kockázati tényezők is a szerződésben — igaz, mind­két fél oldalán —, pontos, tervszerű munka érheti csak el a szükséges célgé­pek, speciális szerszámgé­pek időbeni üzembe állítá­sát, de ma már kockázat nélkül jelentős üzleti ered­ményre egyetlen cég sem számíthat. Azért érdemel figyelmet az Ipari Szerel­vény- és Gépgyár vállal­kozása, mivel nem riadtak vissza a veszélyektől sem, sőt, minél jobban tisztában akartak lenni azokkal. Azután mérlegeltek, vala­mit valamiért alapon, s döntöttek; jól. A megnyer­hető haszon — pénzben is, a korábban vázolt műszaki haladásban is — arányban áll a ráfordításokkal, a kockázati tényezőkkel, s ugyanakkor hosszú távon kínál kooperációs lehetősé­get. Amit — a befejező mondatrészre értve — bi­zonyít, hogy máris fölme­rült a kooperációs kapcso­latok további bővítésének lehetősége, újabb gyárt­mánycsalád közös megálla­podás szerinti előállítása Ahhoz mérten, hogy esz­tendeje aligha ismerték a Neles cégnevet Budaörsön, elég messzire jutottak. S bár egyetlen esetről van szó, mégis olyanról, amiből bátran általánosíthatunk, ami a lehetőségeket, lehe­tőségeinket illeti a nem­zetközi együttműködésben. Mészáros Ottó helyen a 20-as Volánnal kö­zösen építenek karbantartó­bázist. Az egyenként 80 mil­lió forintos beruházások el­készültük után lehetővé te­szik 150—150 teherautó és kö­rülbelül 100—100 autóbusz fo­lyamatos ellenőrzését, javí­tását. A mélyépítési mun­kák az idén megkezdődtek, sőt, Monoron már a befeje­zéshez közelednek. A mono- ri telep átadását 1979-re ter­vezik, az érdi 1980-ra lesz kész. Az igazgatóhelyettes be­számolt arról is, hogy most készülnek a ceglédi üzem­egység központjának rekonst­rukciós tervei, melyek alap­ján jövőre rakják le alapjait egy 300 személyt kiszol­gáló szociális épületnek, amely ebédlőt, mosdót, orvosi ren­delőt foglal magába. Még az idén elkészül egy raktár, az eddig alkatrésztárolásra használt fűthető helyisé­gek egy része fölszabadul, s hat kocsiállással gyara­podik a javítóműhely. Az épületet 1980-ban adják át rendeltetésének, a teljes rekonstrukció, amelynek ered­ményeként 3—400 teherautó javítására, karbantartására lesz alkalmas az üzemegység, a VI. ötéves terv közepén fe­jeződik be. Szintén Ceglé­den, a vasúti pályaudvaron, az 1-es Volán szállító-rakodó dol­gozói még az idén birtokba vehetik az idén fölépített 50 személyes, új szociális épüle­tet. A ceglédihez hasonló beru­házások lesznek a gödöllői üzemegységben is, ahol ugyan­csak raktár épül, 300 személy számára szociális épületet adnak át, a HÉV-végállomá- son 30 volános kap öltöző­mosdó helyiséget. A ceglédi és a gödöllői beruházás érté­ke 50—50 millió forint. A VOLÁNBUSZ, azaz a 20- as Volán Vállalat a már em­lített érdi és monori közös beruházáson kívül szintén Cegléden tervez műszaki- forgalmi telepet építeni, még­pedig a Nagykőrösi út mel­lett, 68 millió forintért. Még az idén átadják az utazókö­zönségnek a szigethalmi for­galmi telepet, amely a Csepel Autógyár bejáratával szemben épült, 35 millió forintos be­ruházással. A mostani, zsúfolt hely­ről tágasabbra költözik a szentendrei Volán-pálya­udvar. A jelenlegi végállomás köz­vetlen szomszédságában, az egykori temető helyén, 14 millió forintért építik ki az autóbuszok várakozási, illet­ve indulási helyét. A mély­építési munkák már befeje­zéshez közelednek. Cz. V. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXI. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM Ára 80 fillér 1977. NOVEMBER 19., SZOMBAT Losonczi Pál haza érkezett latin-amerikai útjáról Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke pénteken hazaérkezett Ecuadorból Az Elnöki Ta­nács elnöke Alfredo Poveda Burbano, az Ecuadori Köztár­saság Legfelső Kormányzóta­nácsa elnöke, előtte pedig Jó­sé Lopez Portillo, a Mexikói Egyesült Államok elnöke meg­hívásának tett eleget Losonczi. Pállal együtt érke­zett felesége; Bíró József kül­kereskedelmi miniszter, Soós Gábor mezőgazdasági és élel­mezésügyi államtitkár, Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcso­latok Intézetének elnöke, Nagy János külügyminiszter- helyettes és Lengyel László, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatálának elnökhelyettese. A fogadásra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Cseter- ki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Púja Frigyes külügy­miniszter, Polinszky Károly oktatási miniszter, Trethon Ferenc munkaügyi miniszter, Várkonyi Péter államtitkár, a , Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Ott volt Moises Torres Serrano, a Mexikói Egyesült Államok bu­dapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (Losonczi Pál repülőtéri nyilatkozatát a 2. oldalon kö­zöljük.) Lázár György Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke, aki — mint is­meretes — a hét végét dr. Bruno Kreiskynek, az Oszt­rák Köztársaság szövetségi kancellárjának meghívására Ausztriában tölti, kétnapos, nem hivatalos látogatásra pénteken — felesége társasá­gában — megérkezett a Bécs melletti Badenbe. A kormány elnökét út­jára elkísérte Szalai Béla külkereskedelmi minisztériu­mi államtitkár és kíséretéhez Sopronban csatlakozott dr. Nagy Lajos, a Magyar Nép- köztársaság bécsi nagykövete. Lázár Györgyöt és kísére­tét — a kormányfői megbe­szélések színhelyén — dr. Bruno Kreisky szövetségi kan­cellár üdvözölte. A Miniszter- tanács elnöke Kreisky kancel­lár tavaly őszi, ugyancsak nem hivatalos magyarországi látogatását viszonozza. A badeni Park Szállóban pénteken délután megkezdőd­tek a magyar—osztrák kor­mányfői megbeszélések, ame­lyeken magyar részről dr. Sza­lai Béla államtitkár és dr.1 Nagy Lajos nagykövet, oszt­rák részről pedig dr. Willibald Fahr külügy-, dr. Josef Stari- bacher kereskedelmi minisz­ter, valamint Adolf Nuss- baumer kancellári hivatali ál-; lamtitkár is részt vett. Dr. Bruno Kreisky szövetsé­gi kancellár pénteken este va­csorát adott a magyar kor­mányfő tiszteletére. r; Folyamatosan javul a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozó nők helyzete Czimbalmos Bélának, a TOT főtitkárának tájékoztatója a Pest megyei tsz-nöbizottságok időszerű feladatairól Mezőgazdaságunk szövetke­zetpolitikai kérdéseiről, ezen belül is kiemelten a terme­lőszövetkezetek nőpolitikái munkájáról rendezett aktíva­ülésen vettek részt pénteken délelőtt a Pest megyei pártbi­zottság székházában a járási pártbizottságok nőreferensei, a községi pártszervezetek titká­rai, termelőszövetkezeti elnö­kök és a termelőszövetkezetek nőbizottságainak vezetői. Komáromi Jánosnak, a me­gyei pártbizottság párt- és tö­megszervezeti osztálya vezető­jének megnyitó szavai után dr Czimbalmos Béla, a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára szólt a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom időszerű kérdései­Két és fél millió kondenzátor Elkészült a 2,5 milliomodik motorkondenzátor az MMG abonyi gyáregységében. Képünkön Tóth Józscfné MD típusú kondenzátor hornyolását készíti. Geleta Pál felvétele ről. Hangsúlyozta, hogy bár a mezőgazdaságban dolgozóknak majdnem fele — mintegy 40 százaléka — nő, a korszerű gazdálkodási módozatokra va­ló áttérés, a struktúraváltás nem kedvez a nők foglalkoz­tatottságának. A fejlett gépe­sítettség kvalifikált munka­erőt kíván, s a szakmák, az elsajátítható technológiai­technikai ismeretek birtoká­ban ma még zömmel a fér­fiak vannak. A mezőgazdaság­ban dolgozó nők többségének egyelőre még vitathatatlanul alacsonyabb szakmai képesí­tettsége egyrészt az évszáza­dos hagyományokban gyökere­zik, másrészt szükségszerűen adódik abból a helyzetből, hogy ma még a háztáji és a kisgazdaságok munkáját jó­részt a nők végzik. Így azután kevesebb módjuk, lehetőségük van a továbbképzésre, a nö­vénytermesztés, állattenyésztés egyes szakágazatainak elsajá­títására. Tudatos káderfejlesztési munkával azonban elérhető — hangsúlyozta az előadó —, hogy a III. termelőszövetke­zeti kongresszus szellemében javítsuk a nők politikai, szo­ciális és gazdasági helyzetét mind a termelőszövetkezetek­ben, mind a faluközösségek­ben. így a jelenleginél sokkal több nő állhat helyt a szövet­kezeti szakmunka, sőt a ve­zetés posztjain is. Szükséges mindehhez azonban egyfajta tudatformálás is, mivel az alakuló, változó falusi élet­mód és életvitel nincs min­dig összhangban a korszerű je­lennel. E téren a pártmunká­sok mellett a kisebb közössé­gek népművelőire, a falusi ér­telmiségre is nagy feladat vár, hogy a mezőgazdaságban tevékenykedő nők szerepét, helyzetét, munkáját érdem­ben elfogadtassa, értékelje. Fontos, hogy a szakmai és politikai elismerés mellett anyagiakban is kifejezésre jusson: a férfi és női munka egyképp értékes. Az elmúlt évek felmérései e tekintetben sajnálatos eredményeket tük­röztek. Élő igazság ugyanakkor az is — mondta Czimbalmos Bé­la —, hogy a mezőgazdaság­ban dolgozó nők helyzetén, csakúgy mint az élet egyéb területein változtatni csak az érdekeltek közreműködésével lehet Segítenek ebben a ré­teg-képviseleti szervek, első­sorban a szövetkezeti nöbizottm ságok, melyek mind több tá­mogatást kapnak s az utóbbi időben mind eredményesebben tevékenykednek. Be. L KÖZÉLET Benke Valériának, a Poli­tikai Bizottság tagjának veze­tésével hazaérkezett az MSZMP küldöttsége, amely az Olasz Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának meghívá­sára november 14—18. között látogatást .tátit Rómában. A küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren Óvári Miklós, a Po­litikai Bizottság tagja fogadta. Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára pénteken fogadta a Finn Szakszervezetek Köz­ponti Szervezete (SAK) ha­zánkban tartózkodó, üzemi bizalmiakból álló 15 tagú kül­döttségét. Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára kétnapos látogatást tett Borsod megyében. Erwin Scharf, az Osztrák Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Johann Steiner, a Központi Bizottság tagja, a KB külügyi osztályának ve­zetője. az MSZMP Köz­ponti Bizottságának meghívá­sára látogatást tett Budapes­ten. Gyenes András, a Köz­ponti Bizottság titkára meg­beszéléseket folytatott az osztrák testvérpárt képvise­lőivel. Az Osztrák Kommunis­ta Párt képviselői elutaztak Budapestről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom