Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-19 / 272. szám

Si ~dßr Tf KTunap 1977. NOVEMBER 19., SZOMBAT Együttműködési készség, gyümölcsöző eszmecsere Losonczi Pál nyilatkozata * tíznapos latin-amerikai látogatásáról Tíznapos mexikói, illetve ecuadori hivatalos látogatá­sáról hazaérkezve, az Elnöki Tanács elnöke nyilatkozatot adott Fehér Péternek, a Ma­gyar Távirati Iroda tudósító­jának. Kérem, összegezze a két la- • tin-amerikai országban foly­tatott tárgyalásainak főbb ta- I pasztalatait, eredményeit. ( Latin-Amerika egyre nö­vekvő szerepet játszik hazánk nemzetközi kapcsolataiban. Ezt bizonyítja látogatásunk is a Mexikói Egyesült Álla­mokban és az Ecuadori Köz­társaságban. Ha röviden jel­lemezni akarom utunkat, ak­kor azt mondhatom, hogy őszinte érdeklődést, határo­zott együttműködési készséget tapasztalhattunk, és ennek alapján beható és gyümöl­csöző eszmecserét folytattunk mindkét ország legmagasabb rangú képviselőivel. Tárgyalásaink két nagy te­rületet öleltek fel. Az egyik: a nemzetközi helyzet megvi­tatása. A másik: kétoldalú kapcsolataink. Tárgyalásaink megerősítették, hogy mindkét országban egyre növekvő le­hetőségeink vannak a sokol­dalú kapcsolatok bővítésére. Ami a nemzetközi kérdése­ket illeti, bár hazánk és a két lat in-amerikai ország külön­böző társadalmi berendezke­désű, mégis alapvető kérdé­sek egész sorában vallunk azonos, vagy hasonló felfo­gást. A Mexikói Egyesült Ál­lamok elnökével, illetve az Ecuadori Köztársaság Kor­mányzó Tanácsának elnöké­vel és tagjaival folytatott meg­beszéléseink — és az ezek eredményét rögzítő közös köz­lemények — amellett szólnak hogy országaink készek fellép­ni a kedvező .nemzetközi, fo­lyamatok erősítése és előrevi- tele érdekében. A Magyar Népköztársaság mindig mély rokonszenvvel kísérte és támogatta a fejlődő országok küzdelmét, amelyet hazájuk igazi függetlenségé­nek erősítéséért, előrehaladá­suk meggyorsításáért, népük helyzetének javításáért vív­nak. Most, a látogatás után nemcsak jobban értjük, ha­nem jobban is becsüljük azo­kat a v; tathatatlanul tiszte­letre méltó eredményeket, amelyeket a célok elérése ér­dekében felmutatnak. Tárgyalópartnereink nagy ra értékelik eredményeinket, és készek a velünk való szé­lesebb körű együttműködés­re. Ezért zárulhattak megbe­széléseink a vártnál gyümöl­csözőbben. Hogyan Ítéli meg a magyar ipart mezőgazdaság és az áru­csere-iorgalom kilátásait La­tin-Amerikában? A közös közleményekből vi­lágosan kitűnik, hogy nagy fi­gyelmet fordítottunk a kétol­dalú, kölcsönösen előnyös gaz­dasági kapcsolatok fejleszté­sére. Az általunk aláírt kü­lönböző egyezményekben, meg­állapodásokban újabb lépése­ket tettünk előre az árucse­re-forgalom, az ipari és mű­szaki együttműködés fejlesz­tésére. Mexikóval az árucsere-for­galom bővítését már koráb­ban megalapoztuk. Bár ha­gyományos együttműködé­sünknek !s vannak még kiak­názatlan lehetőségei, de már építjük a kapcsolatok fejlet­tebb. az ipari kooperációban testet öltő formáit. Közösen fogunk gyártani cipőipari gs pékét. Körvonalazódott az együttműködés a gyógyszer- gyártásban is. Mexikó több millió dollár értékben vásá­rol tőlünk oktatási berende­zéseket. Nagy fontosságot tulajdoní­tunk a mezőgazdaság terüle­tén most aláírt közös munka- programnak is. Ecuadorban a látogatás ide­je alatt tartotta meg harma­dik ülését a magyar—ecuado­ri vegyes bizottság. Az Egyen lítő körül elterülő ország okta­tási és híradástechnikai be­rendezéseket, és más gépipari termékeket vásárol tőlünk. Quitóban is felmerült a gyógy­szeripari együttműködés, va­lamint az a szándék, hogy közvetlen kétoldalú kapcsola­tot teremtsünk a műszaki in­formáció-, vetőmagcsere, a közös kutatások és a mezőgaz­daság területén. Az aláírt okmányok mind­két országban megfelelő kere­tet teremtenek ahhoz, hogy tovább szélesedjenek és mélyül­jenek gazdasági kapcsolata­ink a kölcsönös előnyök alap­ján. Ennek természetesen, az a feltétele, hogy üzemeink, vállalataink mindenkor kivá­ló minőségű terméket gyárt­va helytálljanak a nemzetközi versenyben. Hogyan fogalmazták meg a kulturális, tudományos és ok­tatási együttműködés felada­tait? A kulturális érdekek cseré­jének nagy jelentősége van a népek, így a magyar és a ’mexikói, illetve az ecuadori nép életében is. Kölcsönösen túljutottunk már a kezdeten. A tavaly Budapesten megre - dezett mexikói kiállítás bepil­lantást nyújtott az egyetemes emberi kultúra általunk ke-' vésbé ismert korszakába. A Mezikővárosban most zajló magyar napok viszont a mi életünkről, művészetünkről visznek jó hírt e távoli föld­részre. Elhatároztuk: fejlesztjük a kulturális, az oktatási és tu­dományos cserét, hogy népe­ink közelebbről és jobban megismerjék egymás történel­mi és művészeti hagyomá­nyait, ami jó hátterül szol­gál más vonatkozású kapcso­lataink hathatós elmélyítésé­hez. November 22-25. Leningrádi ifjúsági iaiáikozó Több mint 100 ország nem­zeti, ifjúsági és diákszövetsé­gének 400 küldötte, valamint 8 nemzetközi és regionális diákszervezet képviselőinek részvételével Október és az ifjúság címmel nemzetközi ta­lálkozót tartanak november 22. és 25. között Leningrád- ban. A részletekről nemzetkö­zi sajtókonferencián tájé­koztatták pénteken a szovjet és külföldi újságírókat Moszk­vában, a Komszomol Köz­ponti Bizottságának székhá­zéban. A találkozó napjaiban nem­zetközi elméleti konferenciát tartanak, s a plenáris ülést követően három szekcióban vitatják meg az ifjúság szere­pét a társadalom szociális- gazdasági és politikai életé­ben. az ifjúság részvételét a békéért, a nemzetközi bizton­ságért, a fegyverkezési hajsza beszüntetéséért, a népek kö­zötti együttműködés bővíté­séért folyó küzdelemben és az októberi forradalomnak a nemzeti-felszabadító mozga­lomra gyakorolt hatását. NDK Jubileumi felhívás A Német Szocialista Egy- ségoárt Központi Bizottsága, az NDK Államtanácsa, Miniszter- tanácsa és a Nemzeti Front Nemzeti Tanácsa pénteken ün­nepélyes politikai felhívást bocsátott ki a Német Demok­ratikus Köztársaság megalapí­tása 1979-ben esedékes 30. évfordulójának előkészítésére. A jubileumi felhívás hang­súlyozza, hogy az NDK meg­teremtése fordulópont volt a német nép és Európa történe­tében. Az elmúlt három évtizedet az NDK vezető szervei úgy jel­lemzik, hogy c munkásosztály győzedelmes harcot vívott tör­ténelmi küldetésének teljesíté­sére. Szádot egyoldalú döntése jj Szadat egyiptomi elnök a pénteki napot Iszmailiában tölti és innen indul szomba­ton Jeruzsálembe. Szadat lá­togatásának előkészítésére pén­teken hatvan magas rangú egyiptomi tisztségviselő érke­zett Izraelbe. Ha Anvar Szadat ellátogat a megszállt területre, akkor a lí­biai arab szocialista népi ál­lam többé nem ismeri el az egyiptomi kormányt; kérni fogja az egyiptomi kormány kizárását az Arab ligából, és az Arab Liga jelenleg Kairóban levő székhelyének áthelyezé­sét fogja sürgetni — hangsú­lyozta a Líbiai Legfelsőbb Né­pi Kongresszus rendkívüli ülé­séről kiadott közlemény. A szíriai kormány közle­ményben jelentette be, hogy mára, Szadat izraeli látogatá­sa miatt nemzeti gyászt ren­delt el. A szíriai nép ezzel fe­jezi ki felháborodását —hang­zik a közlemény —, s felszó­lítja az arab világ összes ha­ladó erőit, hogy csatlakozza­nak a nemzeti gyászhoz. A PFSZ Végrehajtó Bizott­sága Bejrutban Jasszer Arafat elnökletével megtartott ülése után közleményben szólított^ fel a megszállt területeken élő palesztinaiakat: tüntetés­sel és általános sztrájkkal fe­jezzék ki felháborodásukat Szadat izraeli látogatása miatt, és hiúsítsák meg az arra irá­nyuló kísérleteket, hogy e lá­togatás bevezetője legyen a Pa­lesztinái ügy elleni újabb csa­pásoknak. Meir Vilner, az Izraeli Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának főtiikára az izraeli parlamentben elhangzott fel­szólalásában kijelentette: Be­gin izraeli miniszterelnök és Szadat egyiptomi elnök küszö­bönálló találkozója amerikai ihletésű manőver, amely nem mozdíthatja elő a közel-keleti béke megteremtését. Pénteken több szovjet lap is foglalkozott Szadat egyip­tomi elnöknek azzal a dönté­sével, hogy Izraelbe látogat, és személyesen tárgyal Begin miniszterelnökkel. A Szov- jetszkaja Rosszija, amely bő­ségesen idéz az arab orszá­gok és más országok sajtójá­ból, a különböző arab szemé­lyiségek és szervezetek állás- foglalásaiból, megállapítja: Szadat egyoldalúan hozta meg döntését, nem egyeztette azt más arab államokkal, s ez ért­hető módon éles bírálatot vál­tott ki. Bár Kairóban mosit azt állítják, hogy nincs szó Tel Avivval kötendő külön- megállapodásról, az ilyen ki­jelentések iránt mindenütt erős kétség mutatkozik. Iz­rael mindig is a kétoldalú tár­gyalásokat részesítette előny­ben a genfi konferenciával szemben, mert azok csak az arab nagyhatalmakat érinte­nék, és kihagynák a döntés­ből a konfliktus által legjob­ban érintett, legtöbbet szen­vedett népeket. Izrael célja nem az arab országokkal kö­tendő béke, hanem azok meg­osztása — szögezi le a szov­jet lap, hangsúlyozva, a Li­banon ellen folytatódó izrae­li agresszió aligha igazolhat­ja Tel Aviv kijelentéseit a békés szándékú tárgyalások­ról. A Szocialisztyicseszkaja Indusztrija kommentárja már címében leszögezi: ez a lé­pés az imperialisták kezére játszik. Izrael vezető körei már régóta arra törekednek, hogy az arab államok és a vi lágközvélemény követelése ellenére a genfi konferencia helyett kétoldalú megállapo­dásokat hozzanak létre az egyes arab országokkal — ál­lapítja meg a lap kommentár­ja. — Mindenekelőtt azért kísérleteznek ezzel, hogy meg­osszák az arab világ egysé­gét és meggátolják a palesz■ tinai arab nép jogos követe­lésének teljesítését, az önálló Palesztinái állam megterem tését, egyúttal véglegessé te­gyék az elfoglalt területek megszállását. Bizonyos körökben koránt­sem titkolják, hogy rendkv vül elégedettek Szadat és Be gin megállapodásával. Ez tel­jességgel érthető, az imperia­lizmus és a reakció erői fél­nek az arab államok egysé­gétől, mert az veszélyezteti közel-keleti terveiket. Az utolsó szót azonban az ügy­ben az arab államok népei mondják ki — hangoztatja a szovjet lap. Ünnepen, omszki testvérmegyénkben © Tonnák és rekordok A Pest megyei delegáció és ven déglátóik a Szintetikus Gumigyár udvarán. A kiváló juhtenyésztő szovhozban töltött emlékezetes dél­után a jubileumi ünnepségekre érkezett Pest megyei pártdele­gáció számára Omszk megye mezőgazdaságába nyújtotta bepil­lantást. A Szintetikus Gumigyárban tett látogatás sofan egy ipari nagyüzem életével ismerkedhettek meg. Az omszki test- nevelési főiskolán pedig azzal a közeggel, ahol nemcsak a jó oktatók, de a világhírű sportolók is teremnek. Üdvözlő távirat Solymárról Az omszki Szintetikus Gumi­gyár tárgyalótermében az üd­vözlés és a bemutatkozás után Anatolij Proszkrajov, az üzem igazgatója rögtön egy táviratot mutatott: feladói a solymári PEMÜ vezetői, akik további sok sikert kívántak az ünnep alkal­mából a Szintetikus Gumi­gyár dolgozóinak és vezetői­nek. Mint az igazgató elmond­ta, tavaly jártak a gyárból a solymári üzemben, és szívélyes baráti kapcsolat alakult ki kö­zöttük. Kifejezte azt a remé­nyét Is, hogy ez a kapcsolat a jövőben szakmai területen, a termelésben is kamatozni fog majd, hiszen rokongyárakról van szó. Ünnepi tennék Az üzem egy hatalmas vegy­ipari komplexum része — leg­inkább a százhalombattaihoz hasonlít. Mindenütt ezüstös csővezetékek, karcsú, lepárló­tornyok, halkan zümmögő gé­pek. A messzi távolban ködbe vesznek a társüzem, az olajfi­nomító tartályai, a fel-fellob- banó gázfáklyák lángja. Ide érkezik hajón — az Irtisen — és vasúton Nyugat-Szibéria kincse a tyumeni olaj. Ebből lesz az omszki vegyigyárakban múgumi, műanyag, gépkocsi­abroncs és úgynevezett műsza­ki korom, mely a gumigyártás nélkülözhetetlen alapanyaga. Az első adag műgumi ponto­san tizenöt éve 1962. november 7-re készült a gyárban. Vitt is belőle egy darabot az akkori igazgató a megyei pártbizottság ünnepi ülésére. Azóta folyamatosan bővült az üzem. A kilencedik ötéves terv­ben 64 százalékkal nőtt a ter­melés. Az idén az első tíz hónapban 101 százalékra telje­sítették a tervet. A gyár terme­lési volumenét tekintve ez az egy százalék többlet sok ezer tonna terméket takar. S külö­nösen jelentős, ha figyelembe vesszük, hogy gyártmányaik majd egyötödét exportálják, szocialista és kapitalista or­szágokba egyaránt. Igazgaló, gázálarccal Mint általában a vegyigyá­rak, a Szintetikus Gumigyár is veszélyes üzem: az anyagok fo­kozottan gyúlékonyak, belégzé- sük káros az egészségre. A munkakörülményeket csak ne­hezíti, hogy elkerülhetetlenül a szabad ég alatt kell ellátni a különböző beállítási, szerelési, karbantartási munkákat. Ez pedig nyáron a gyakran 40 fo­kos hőségben, télen pedig a 25—30 fokos hidegben megvi­seli a munkásokat. Mikor az igazgatót a gondjairól kérdez­ték a küldöttség tagjai, a rend­kívül nehéz munkakörülmé­nyeket említette első helyen. De azt is rögtön sorolta, mit tettek a veszélyek csökkentésé­re, a nehéz fizikai munka könnyítésére. Sokat segít pél­dául a megfelelő technológia megválasztása, a korszerű biz­tonsági berendezések elhelyezé­se, melyek megakadályozhat­ják, hogy a tűzveszélyes, mér­gező anyagok a szabadba jus­sanak. Minden dolgozót felsze­reltek ezenkívül egyéni védő­eszközzel — gázálarccal — is. A munkavédelmi intézkedé­seket vasszigorral betartatják: maga az igazgató is példát fa ti­tat; hiszen az üzemben, az író­asztal melletti széken ott a gázálarctáska, s bárhová megy az üzemben, azt mindig a nya­kában hordja. A munkát pedig a további automatizálás köny- nyítheti; a táblakezelők máris légkondicionált teremben dol­goznak, s ez a jövőt is mutatja. — Optimisták vagyunk — tette hozzá az igazgató — eze­ket a gondokat is legyőzzük, ha nem is olyan könnyen, mint néhány éve az óvoda- és böl­csődehiányt. Ma már ugyanis kilenc gyermekintézménye van a gyárnak, ahol kétezer apró­ságról gondoskodnak. Nálunk is elkelne A dolgozók közül 50—60-an végeznek évente főiskolát, az üzemnek saját művelődési há­za, 90 ezer kötetes könyvtára van. A pihenést 100 személyes üdülő szolgálja, melyet rövi­desen 170 személyesre bővíte­nék. Úttörőtábor is épül, 320 gyermek számára. Az épületek­ben télen a dolgozók pihennek majd. A munkások egészsége felett a gyár 750 embert ki­szolgáló szakorvosi rendelője őrködik. A küldöttség megtekintette az üzem központi irányítóter- mét és néhány részlegét. Meg­nézték a gyár büszkeségét, a hárommillió rubeles költség­gel, állami támogatással épült művelődési házat is, mely a legnagyobb Omszkban és való­ban minden igényt kielégít. — Pest megyében is elkelne jó néhány ilyen — mondták búcsúzáskor a vendégek. Érmes oktatók és hallgatók Osztatlan elismerést arattak a központi megyei ünnepséget követő műsorban az Omszki Testnevelési Főiskola hallgatói­nak szépséget és erőt sugárzó bemutatói. Az is közismert, hogy a főiskola több világhí­rű sportolót nevelt és nevel ma is. A Pest megyei küldött­ség tagjai tehát nagy várako­zással tekintettek a neves in­tézményben tett látogatás elé. A jövő bajnokai A rektor, az egykori neves sportember Viktor Gromikó, a müncheni olimpia szovjet bir­kózó válogatottjának szakveze­tője mutatta be a vendégeknek az intézményt, mely tavaly ün­nepelte alapításának negyed- százados évfordulóját. Mint a rektor szerényen mondta, főis­kolájuk egy a tizenhárom omsz­ki felsőfokú intézmény közül Kihelyezett tagozatuk működik Irkutszkban, Novoszibirszkben és Kamerában. A három fa­kultáson — sport, pedagó­gia, levelező — összesen 3 ezer diák tanul, közülük I300-an a nappali tagozaton. Az intéz­ményhez tartozik még egy ed­zőiskola és egy gyermeksport­iskola. Az utóbbiban 700 tehet­séggel foglalkoznak. Jövőre el­készül az új kollégiumuk, ahol helyet kapnak a jövő sportoló ígéretei egész Szibériából és a Távol-Keletről. Minden adottság megvan az omszki intézményben ahhoz, hogy gondjaikra bízzák a jövő bajnokait. Az elmúlt 25 év alatt 7000 edzőt adtak a szov­jet sportnak, a főiskolán 20 vi­lág- és olimpiai bajnok tanít és tanul ma is. Nagy hagyomá­nyokkal rendelkeznek a kerék­pározásban, a vívásban, a kö­töttfogású birkózásban és a rit­mikus tornában. Olyan világ­szerte ismert nevek kapcsolód­nak az intézményhez, mint a kardvívó Viktor Bazsenové, a birkózó Viktor Jigumenové, a kerékpárosok közül Vlagyimir Szokolové és Edvard Rappé, s a ritmikus tornász Galina Su- gorováé, akinek tudásában a közelmúltban a magyar tévéné­zők is gyönyörködhettek. Maguk építették A főiskola legkorszerűbb épületét az elmúlt öt évben emelték, egy részét maguk a hallgatók építették. Ez a fajta közreműködés itt egyáltalán nem szokatlan, hiszen itt is ke­vés a munkaerő az építőipar­ban. Megtekintették a vendé­gek a tartánnal borított, fedett atlétikai pályát, melyet nem egyszer edzésekre a szovjet vá­logatott is igénybe vesz. A sportcsarnokhoz jól felszereli sportegészségügyi és pszicho­lógiai laboratórium kapcso­lódik, s itt működik a fakulta­tív gyúróképző tanfolyam is. Az olimpiai szabványoknak megfelelő fedett uszoda is a legmodernebbek közül való. Még mű- és toronyugró ver­senyek is rendezhetők benne. A tornacsarnokban a vendég­látók meglepetést tartogattak a Pest megyei küldöttség tagjai számára: a hallgatók látvá­nyos, akrobatikus elemekke átszőtt bemutatójában gyö­nyörködhettek. Mészáros János KÖVETKEZIK: TENGF^ÉSZCSOMÖ — ACÉLBŐL J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom