Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-22 / 274. szám

6 kMiíop 1971. NOVEMBER 23., KEDD Zenei újdonságok Képek és dokumentumok Százesztendős főiskola Mesélő könyvország Muzsikus és esztéta mi korunkban a feladat az, hogy visszavezessük a zenét, kezdetben talán szerényebb módon, a társadalom egy ma­gasabb formájába, a magán­szférából az általánosba." Zoltai Dénes szerint Eisler esztétikájának mélységébe vi­lágít ez a mondat, egyszers­mind pontosan jelzi: hol ke­reshetjük, hogyan találhat­juk meg a marxista elvek konvergenciáját a jelenkori zene bábeli nyelvzavarának megértése és leküzdése ér­dekében. A tizenöt esztendeje elhunyt Könyvszemlénkben már többször foglalkoztunk más kiadók zenei tárgyú kötetei­vel. A Gondolatnál napvilá­got látott Hanns Eisler válo­gatás — A zene értelméről és értelmetlenségéről — szintén ezek közé tartozik. Zoltai Dé­nes utószava meghatározza a válogatás fontosságát és idő­szerűségét: Hanns Eislemek köszönhetjük a marxista ze­neesztétika egyik alapvetését Mint a zeneszerző — Brecht- tel való munkássága közis­mert — és mint esztéta, egy­aránt maradandót alkotott Azt vallotta: „úgy látszik, a A Corvina gondozásában Festők, grafikusok, szobrászok albumai k I I Egy klasszicista életútja Lapoz­gató (A téli könyvvásár előtt) Portrék és dalok Iskoláknak, művelődési há­zaknak is jó segítség a Ma­gyar internacionalisták című portréalbum, amely Vagyocz- ky Károly grafikáit tartalmaz­za. A Kossuth Kiadó 32 port­rés albuma a magyar mun­kásmozgalom 32 kiváló szemé­lyiségét mutatja be; többek között Gál János tábornokot, a vörössapkás Garasin Rudol­fot, Gavró Lajost, Karikás Frigyest, Kun Bélát, Münnich Ferencet, Szamuely Tibort, Zalka Mátét és másokat. Az album kiemelhető lapokból áll, s ezek egyik felén a kora­beli grafikai portré, a másikon pedig rövid életrajz található. Így e kiadvány — az ismeret- terjesztésen túl — kiválóan alkalmas dekorációra, kiállí­tási célokra is. A Zeneműkiadó egy másik, említést érdemlő kiadványa, a Szálljon az ének a nemzetkö­zi munkás- és forradalmi da­lokból közöl jól szerkesztett válogatást. A dalok egy része vagy még soha nem került közlésre, magyarul, vagy már feledésbe merült. Az Október szülöttei című kötet kőrusda- lokat tartalmaz. Utóbbi kiadá­sát a szocialista országok ze­neműkiadóinak legutóbb Moszkvában tartott nemzet­közi tanácskozása javasolta. A kötet, amely a baráti szo­cialista országok — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német De­mokratikus Köztársaság és a Szovjetunió — zeneszerzőinek legnépszerűbb munkásmozgal­mi dalaiból közöl válogatást, mind a hat országban egyszer­re jelent meg. rdekes gyűjteményt bo- jij csátott közre a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulójára a Gondolat Könyvkiadó. A Le­nin nemzedéke című kötet írásai, visszaemlékezései a kortársaktól származnak, il­letve kortársakról szólnak. A szerzők sorában olvashatjuk Krupszkájának, Ehrenburg- nak, Lunacsarszkijnak, Majsz- kijnak s más, a történelemben, diplomáciatörténetben, vagy az irodalomtörténetben helyet kapott személyiségeknek a nevét. S akik a sorokból elénk lépnek: elsősorban maga Le­nin, továbbá Gorkij s a kor sok tevékeny szereplője. S ezen van a hangsúly: sok és tevékeny — egy nemze­dék, nem elsősorban életko­rát, hanem egyazon időszak nagy eseményeiben való kö­zös, történelemalkotó részvé­telét illetően. Ahogy E. Fehér Pál a könyvhöz írott elősza­vában mondja: „azok az em­berek, akik Lenin mellett, az ő hatására tanulták meg a forradalom mesterségét; azok az értelmiségiek és tudósok ők, akik a marxizmus tudo­mányát és a hatalom lehető­ségeit először egyeztet­ték (...), akik számára a for­Lenin nemzedéke írások kortársaktól és kortársakról radalom győzelme oly ügyel jelentett, melynek alávetettek mindent, személyes boldogsá­gukat, tudományos munkás­ságukat”. A résztvevők egyénisége, egyéni sorsa is érdekes. Vo- ronszkij papnövendékből lett bolsevik börtönök és Szibéria után forradalmi újság, majd az első szovjet szépirodalmi folyóirat szerkesztője. Po- lonszkij a Vörös Hadsereg egyik politikai vezetője. Lu- nacsarszkij a kultúrpolitika vezéralakja. Mellettük külpo- litikusok, diplomaták — akik a forradalomban érettek meg szerepükre. A mi különösen elevenné, érdekessé teszi a váloga­tást az, hogy írásaik, vi­táik a győztes forradalom élenjáró vezetőinek eleven gondolatait mutatják be: né­zeteik alakulását, a valóság — a változó, újuló valóság — szükségképpen új állásfogla­lását kívánó megítélését. így nem merev elveket, nem dog­mákat látunk, hanem éppen ellenkezőlég: elveinknek a születését, az élet 'megítélése kiváltotta vitákban való ki­kristályosodását élvezhetjük a nagy kort felidéző visszaemlé­kezésekben. Melyik foglalkozás rangosabb? A válasz sokféle lehet. Annyi bizonyos, valamiben ki kell tűnnie, emelkednie az átlag­ból. Így van ez a foglalkozások esetében is. Mitől van — te­gyük fel — a lángossütőnek esetleg egyesek szemében na­gyobb presztízse, mint a ci­pésznek? Mért többet keres? S az orvosnak (ha nem is ke­res többet) általában nagyobb presztízse, mint a lángossütő­nek? Mert emberélet függ tőle? A kérdőjeles válaszok­ban bizonyára „van valami”, de minthogy a presztízs tár­sadalmi megítélés kérdése, reális ismeretéhez csak szo­ciológiai módon lehet közelí­teni, így várható egzakt vá­lasz. A GONDOLAT KÖNYV­KIADÓ igen érdekes tanul­mánykötete A foglalkozások presztízse ilyen kérdésekről ad képet. A Léderer Pál válo­gatta — s az ő bevezető ta­nulmányával értelmezett, kommentált — tanulmányok­ban képet kapunk a foglalko­zások presztízséről különböző országokban és társadalmak­ban. Megismerkedhetünk két „alapvizsgálattal”. Az egyik 90 foglalkozás sorba rendezé­séről ad képet egy, az egész USA-ra kiterjedő kérdőíves felmérés alapján. Erről s a kérdéskör számos oldaláról olvashatunk az első s a foglal­kozások társadalmi helyzet szerinti besorolását értékelő második tanulmányban. ÖT ÍRÁS TÁRGYA a fog­lalkozások tekintélyének nem­zetek közti összevetése, bele­értve a vizsgálatok módjával kapcsolatos kérdéseket is. Ismét egy kutatás alapján ka­punk részletesebb képet a foglalkozások presztízséről, il­letve s ennek változásairól 1925 és 1963 közt az USA-ban. A szocialista országokban folyt presztízsvizsgálatokról a lengyel Sarapata és Wese- lowski tanulmánya (A foglal­kozások értékrendszere a var­sói lakosok szerint) ad képet és . Brenner—Hrouda közös írása egy csehszlovákiai kuta­tásról, mely a tudomány és a felsőfokú képzettség szerepét elemezte a foglalkozások presztízsében. IGEN ÉRDEKES egy lon­doni vizsgálat is arról, hogy a fizikai munkások hogy sorol­ják be, hogy ítélik meg — Londonban — a foglalkozáso­kat. Ezenkívül még néhány elméleti cikket olvashatunk a rétegképződés elveiről, a minősítésről és az úgyne­vezett deferenciáról — a meg-, illetve lebecsülésről. Egészében tehát érdekes, a gyakorlatban valamennyiün­ket foglalkoztató kérdésekről. MAGYARUL a presztízs — értelmező nagy szótárunk sze­rint — „Valamely személy, közösség erkölcsi vagy politi­kai súlya, tekintélye, hírneve". Mi tesz valamely személyt vagy közösséget tekintélyessé, híressé a többiek szemében? A téli könyvvásáron forrás- értékű kötetek között válogat­hatnak a zenebarátok és a muzsikus szakma művelői. A Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola 100 éve című tanulmánygyűjtemény legje­lentősebb zenei intézményünk­nek állít emléket fennállásá­nak centenáriuma alkalmá­ból. A könyv tárgya címében is benne foglaltatik: a száz esztendő az újkori magyar ze­ne kialakulásának küzdelmes tíz évtizede, elválaszthatatlan hazai zenetörténetünk egészé­től. Egykori és mai tanárai növendékei a folytonosság le­téteményesei, kulturális éle­tünk figyelemre méltó szaka­szának gyarapítói. Az Ujfalussy József szer­kesztette kötet szerzői idő­rendben foglalkoznak a leg­kiemelkedőbb egyéniségek te­vékenységével Az alapítás körüli bonyodalmakról és a névadó meghatározó szerepé­ről P. Eckhardt Mária írt dol­gozatot, A Zenealcadémia Liszt Ferenc leveleiben címmel. Lé­gárai/ Dezső, Erkel Ferenc, Szerző Katalin, Mihalovich Ödön főiskolai munkásságá­val foglalkozik. Demény Já­nos Bartók zeneakadémiai éveit dolgozza fel, Breuer Já­nos Kadosa Pállal beszélget. Kodály Zoltán zenei nevelési koncepcióját Szőnyi Erzsébet láttatja hitelesen. Dohnányi Ernő művészeti és pedagógiai nézeteit Kovács Sándor ismer­teti. A világhírű magyar he­gedűiskola képviselőiről — Hubay Jenő és Zathuréczky Ede — Homolya István írt alapos felkészültséggel. A töb­biek — Pernye András, Ber- lász Melinda, Fukász György, Ferenczi Ilona, Kapitánffy István — az utóbbi harminc esztendő lényegbevágóan fon­tos változásait dolgozza fel. Ez is dokumentálja, hogy a gyűj­temény nem alkalmi összeál­lítás, hanem a magyar zene­történet-írás rendszeres, kor­szerű feldolgozásának egy szá­mottevően. jelentős fejezete. Kiindulópont egy egységes szemléletű hazai zenetörténe­ti kézikönyv megírásához, amelynek személyi feltételeit éppen ez az intézmény ala­pozta meg. A kötet végén bőséges fényképanyag, valamint a fő­iskola száz esztendejében itt tanítók «névsora teszi változa­tossá és alapvető kiadvány- nyá ezt a centenáriumi tanul- mánygyű j temény t. zeneszerző a modem zene egyik nevezetes alakja volt. Dalai nagy népszerűségnek ör­vendtek a munkásmozgalom­ban. Kevesen tudják, hogy a Vörös Csepel zenéjének is Eisler-dal a forrása. A Brechttel együtt írt Koldus­opera a világ színházainak gyakran játszott darabja. Mind zenéjében, mind írásai­ban Eisler mindig közvetle­nül szólt az emberekhez. Ta­nulmányai, a vele készített beszélgetések éppen ezért könnyen érthetőek. A kötet­ben fellelhető egyéb érdekes­ségek — levelezése Anton Webemnel és Thomas Marín­nal, valamint Lukács György megemlékezése — hitelesítik a róla alkotott véleményün­ket. Emberi és alkotó sorsok A téli könyvvásár bőséges kínálatában nem feledkezhe­tünk meg a gyerekekről, a zenét tanuló ifjúságról. Az én zeneszerzőm sorozatot az ő számukra jelenteti meg a Ze­neműkiadó. Tavaly Chopin és Bach, ezúttal Mozart és Beethoven életéről és művé­szetéről olvashat ez a korosz­tály, Gál Zsuzsa tollából. Va­lamennyi könyvben emberi és alkotói sorsok elevenednek meg, regényes módon elbe­szélve. A zenei ismeretterjesz­tés népszerű formája ez a so­rozat, amelynek ott a helye az általános iskolások könyves­polcán. M. Zs. sorrendje ezért nem sziszte­matikus, hanem természetesen időrendi. Az olvasó a közzé­tett négyszáznál több doku­mentumon keresztül azt látja, amit Haydn is látott, látha­tott. Hasonmás módon eleve­nedik meg előtte a városkép, az épület, a társadalom, az öltözék és az életforma. Som­fai László könyve ikonográ­fiái pontosságú összeállítás, amely a nemzetközi elisme­rést szerzett német és angol kiadás után magyarul most első ízben jelenik meg. A Zeneműkiadó másik rep­rezentatív kiadványát Somfai László zenetörténész állította össze. Mint legjelentősebb nemzetközi tekintélyű Haydn- kutatónk, arra törekedett hogy a nagy bécsi klasszicista ze­neszerző életét és munkássá­gát hitelesen dolgozza fel. A Joseph Haydn élete képekben és dokumentumokban című könyv — mint bevezetőjében írja — nem képdokumentum- összkiadás, hanem csupán ké­peskönyv az életű tról; a képek Festészet, szobrászat, grafi­ka és építészet könyvek és al­bumok formájában található a Corvina Kiadó téli könyv­vásárra készülő kötetei kö­zött Az év utolsó negyedé­ben már megjelent és a na­pokban a könyvesboltokba ke­rülő könyvek bő választékot nyújtanak a művészet számos területéről. Szinte már hagyomány, hogy ebben az időszakban je­lenik meg a Magyar Festők sorozat egy-egy kötete. Most Székely András: Csók István és Pataky Dénes: Bernáth Aurél munkásságát összefog­laló két album kerül az olva­sók elé. A Magyar Grafikusok soro­zat legújabb mappája Gácsi Mihály munkásságát ismerte­ti meg az érdeklődőkkel Egri Mária magyar angol, francia és német nyelvű bevezetőjé­vel. Két magyar szobrász munkásságát átfogó kötet is napvilágot lát ezekben a he­tekben: Varga Imre műveit Harangozó Márta és Mikus Sándor munkásságát Szij Re­zső mutatja be az olvasók­nak. A magyar olvasók régi kí­vánságának tett eleget a Cor­vina Kiadó Genthon István: Rippl-Rónai című reprezenta­tív kötetének kiadásával. A kiváló művészettörténész elem­ző tanulmánya feltárja a festő emberi és művészi in­dítékait, bemutatva párizsi és kaposvári korszakának legje­lentősebb 44 színes és 31 fe­kete-fehér alkotását. Ugyancsak régi közönség­igényt elégít ki László Gyula: A nagyszentmiklósi kincs cí­mű kötetének megjelenése, amelyben a tízkilós aranylelet eredetét, feliratainak jelentő­ségét, elrejtésének időpontját, a régészeti és ötvöstechnikai kutatások eddigi eredményeit foglalja össze a szerző. A Móra Ferenc Kiadó legfiatalabbaknak szóló könyvei ízlésformáló, anyanyelvi fej­lődést serkentők, látáskultúrát gyarapító ha­tásukon együtt munkálkodnak írók és kép­zőművészek. Karácsonyhoz közeledve a ki­adó több tucatnyi díszes kiállítású és nem­különben hasznos ismereteket tartalmazó könyvvel lepte meg a gyermekeket Tréfás ABC A két éven felülieknek — akik most is­merkednek az őket körülvevő világgal — Rákos Sándor írt eredeti költői képekkel fű­szerezett altatót, Bárányhívogató címmel. Tasnádi Kubacska András könyve —Szecs- kó Péter pompás rajzaival — a hangyák min­dennapos életét mutatja be az ötéveseknek. A kis ködmön az ostoba emberek kifigu­rázásáról szól. Ténagy Sándor versei — Reich Károly ihletett illusztrációival — Mókavásár címmel jelentek meg. Az olvasás tudományát most elsajátítók- hoz írta fantáziadús, játékos költeményeit Ellen Niit észt írónő. A természet szereteté- re nevelő könyv címe: Meskeország. A szü­lők a megmondhatói, hogy az írás, olvasás nem megy egyik napról a másikra a gyer­mekeknek. Dallos Jenő — tapasztalt család­apa révén — ezen kíván segíteni. A Tréfás ABC rajzai a körülöttünk lévő tárgyakban, jelenségekben keresik meg a betűk formáját: az elefánt agyarában, a kakas csőrében, az űrrakétában. A krumplinyomó, huszár és társai Nyolcadik kiadásban látott napvilágot Illyés Gyula népszerű válogatása, a Hetven­hét magyar népmese. (A könyv legsikeresebb meséiből egyébként feldolgozás is készült a Hanglemezgyártó Vállalatnál.) Harminchá­rom élvezetes verset tartalmaz Devecseri Gá­bor Állatkerti útmutatója. A humoros négy­sorosak egykor fia, Jánoska számára íród­tak: „Hogy ha majd nagy lesz, és állatokkal / ta­lálkozik, azokat ne csak nézze, hanem / lás­sa is, és az állatkertben pontosan / tudja, hogy melyik állat mire való”. A kötetet Borsos Miklós lendületes rajzai díszítik. Csupa szín és derű sorjázik Ágh István Krumplinyomó huszár című versesköteté­ben. A költemények Schéner Mihály játékot és játékosságot felfedeztető állatfiguráihoz, varrott textilbábjaihoz, mókás kerámiáihoz tartoznak. Közösen idézik fel a régi vásárok hangulatát, a csepűrágók, a manók, a kakas­huszárok egyedülállóan színes forgatagát és nyelvi leleményeit. Veress Miklós Hóreggel című kötete a gyermeki látásmód és a látomásos költői áb­rázolás belső rokonságát mutatja fel. A gyer­mekkor világát megkapó rímekkel körüljáró versíró könyve — Gyulai Líviusz mesebelién szép rajzaival — mind a felnőttek, mind a legfiatalabbak kedvenc olvasmánya lesz. Keresd a könyvtárban! A facimbalomtól a nádi hegedűig sok-sok hangszer „receptjét” közli Jánosi Sándor Jó játék a hang, a csend című könyve. A tartalmas szórakozást sokféleképpen kipró­báló gyermeki képzelet szárnyalását és az el­képzelések megvalósítását szorgalmazzák a szerző hasznos útmutatásai. Valóságos játék­gyűjteményt fedezhetnek fel a tíz éven fe­lüliek a Kivirágzott a diófa ... című kötet­ben. Az énekes kör játékok, dallamos kiol­vasok, fogócskák, bújócskák, ügyességet igénylő küzdő- és csapatjátékok számos olyan érdekességet ígérnek, amelyért érdemes át­tanulmányozni Kovács Ágnes néprajztudós és munkatársainak gyűjteményét. „Nem fecske módjára kell átsurranni a könyvön, meg is kell abban merülni" — idéz­hetjük Móra Ferenc mondását Könyves-Tóth Lilla Keresd a könyvtárban! című művének kézbevételekor. A szerző a kíváncsi gyer­mekolvasók tudásszomját elégíti ki, amikor végigkalauzolja őket a könyvtáron, megis­mertet a katalógusok használatával, eligazít a polcok rengetegében. Fiúknak-lányoknak Kaleidoszkópszerű kitekintést mutat a nagy­világra a Kisdobosok évkönyve. A telefonhír­mondó feltalálójától az űrrepülőgépig, a Vi­lágifjúsági Találkozóktól a nemzetközi gyer­mekszervezet — CIMEA — húszéves jubileu­máig olyan ismeretanyagot dúsító gyűjte­ményt kapnak kézhez a 6—10 évesek, amely egész évben állandó olvasmányukká válhat. Ezt tükrözik az egyes ciklusok összefoglaló címei is: Névadónk nyomában, Jövendőmon­dó, Körtánc a világ körül, Aranytrombita, Engem minden érdekel. A tudomány legfrissebb eredményeiről, a modem művészetről, a fiatalokat érdeklő legaktuálisabb kérdésekről olvashatnak a ti­nédzserek a Fiúk-lányok könyvében. A KISZ- es korosztálynak szánt kötet bemutatja a vi­lág különböző területein élő fiatalok életét, Verses országjárás A tanuló és dolgozó fiatalok olvasmányigé­nyét a kiadó Kozmosz sorozata próbálja ki­elégíteni. A lírát kedvelők Federico Garcia Lorca és Kassák Lajos válogatott verseit forgathatják. A Verses országjárás antológia — Fodor András szerkesztésében — kétszáz­hetvenöt költő vallomását tartalmazza szülő­hazánkról. Balassi Bálinttól a maiakig zavar- baejtoen bőséges a választék: a céh beliek — a válogatót idézve — nemcsak a határok kö­zé fogott hazát, hanem azt a tágabb régiót is fölmutatják, melynek az etnikai közösség jogán örökösei lehetünk. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom