Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-19 / 272. szám
MJir ötre rnr 4 1977. NOVEMBER 19., SZOMBAT ÜJ FELADATOK ELŐTT AZ ISKOLÁKBAN Szülőknek, munkaközösségeknek Hasznos kiadványt jelentetett meg a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Titkársága; a füzetet a szülőknek és a szülői munkaközösségeknek ajánlják. A bevezetőt Sarlós István, az országos tanács titkára és dr. Polinszky Károly oktatási miniszter írta. A szülőkhöz szólnak, akiktől nem nagy tetteket várnak, hanem segítséget kérnek a hétköznapi munkához, ahhoz, hogy a gyerekek rendszeresen tanuljanak, s arra kérik a szülőket, hogy támogassák a pedagógusokat munkájukban. A most folyó tanévben még többnyire a régi tantervek alapján tanítanak az iskolák, de a pedagógusok már készülnek az új feladatokra, az új nevelési-oktatási tervek alkalmazására. A füzet ajánlja a szülői munkaközösségeknek, hogy ismerkedjenek az új tervekkel, s támpontot is ad ehhez a felkészüléshez; hogyan lehet fejleszteni az iskola és a család kapcsolatát; mik a feladatok a családi nevelésben; foglalkozik a tömegsportmozgalommal, s röviden ismerteti az új nevelési-oktatási terveket. Fiatal alkotóéi előadóművészek aktívaülése Aktívaülésen vitatták meg pénteken társadalmi életünk időszerű politikai és művészetpolitikai kérdéseit a művészeti műhelyek és főiskolák ifjú képviselői, a fiatal alkotó- és előadóművészek. A Fiatal Művészek Klubjában megrendezett tanácskozáson Barabás János, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának titkára tartott vitaindítót. Felszólalt a vitában Pozs- gay Imre kulturális miniszter. JUTALMAZOTT PÁLYAMŰ NAGYKÁTÁRÖL Családnév és történelem A történelem történeti múltjában egykor uralkodó szemlélet már régen a múlté, nemcsak királyoké, hadvezéreké, főurakból lett államférfiaké a történelmi név, a közrendű emberek családneve is történelem. A sok-sok Kissé, Nagyé is, ha viselőjük nem is formált korszakot, nem is alkotott nagyot, élt és sokaknak őse volt valamennyi. Ez ösztönözhette Keszi Józsefet, maikor hozzákezdett a nagykátai járás községei vb-titkárainak segítségével a járásban élők családneveinek összeállításához és munkáját beküldte a megyei helytörténeti pályázatra, ahol jutalomra érdemesnek találták. Molnárok és Lengyelek A járásban 19 ezer 75 család lakik és természetesen többnek azonos a neve. Így azután csak 3 ezer 914 családi név szerepel a járásban, de ezek közül, melyik községben található a legtöbb azonos név, annak megállapítása sok munkával jár. S miért érdemes ösz- szeszámlálni, hogy például a járás székhelyén, Nagykátán, csaknem 400, pontosán 398 embert hívnak Molnárnak, 311 neve Lengyel, 295 Kármán, 206 Urbán, 193 Fejős, 178 Czakó, 169 Márton és 120 Vonnák. A száznál jóval több Kiss, Papp, Juhász, Gulyás számszerű felsorolásától eltekintünk. de mit jelent az, hogy annyi sok Molnár és Lengyel található Nagykátán ? Olyan kérdés ez, aminek megfejtése további kutatás feladata. Feltehető mindenesetre, hogy a leggyakoribb családi nevek viselői őstelepesek leszármazottai a községben. Aminthogy mondjuk Kákán a 233 Laczkó és a 203 Varró is minden valószínűség szerint az. Tápióságon a 222 Kun, Tápiószecsőn a 297 Dósa, Farmoson a 136 Kenyó, Szentlörinckátán a 190 Kókai, vagy még inkább a 166 Zom- bori, Szentmárlonkátán a 121 Hajnal és 138 Kele, Tápió- bicskén a 132\ Kamasz, Tápió- györgyén a 121 Dömök is az lehet. Noha ebben a községben is él 119 Varró, amiből arra lehet következtetni, hogy ennek a családnak az őse egykor Kókáról költözött ide, habár megfordítva is lehetett. Ahonnan elszármaztak Tápiószecsőn jellegzetes név a legtöbbször előforduló Gazsi, összesen 115 embert hívnak így, O/ella-nak pedig 112-őt. Tápiószentmártonban gyakori név a Mózes, összesen 130 emberé. Gyakori név még Farmoson az Árva, Kókán a Belovai, Lantos és Nyéki, Pán- don a Demény meg a Bárány. Szentlörinckátán a Turza, a Boroznaki és az Imre. Szomszédságában, Szentmártonká- tán viszont az Illés és a Végh. Tápiógyörgyén jellegzetes családi név a Meggyes, Miskolci. Füleki, Simon, Vágány és Ladányi. Ez utóbbiak bizonyára Jászladányról származnak, ahogy a többi helységnevet viselők is nyilván eredetük faluja után kapták nevüket. Az pedig bizonyos, hogy a Tápióságon lakó 3l Árokszállási őse a múlt században Jászárok- szállásról származott ide. Idegen hangzású név alig- alig fordul elő a járásban és ha igen, akkor sem sokan viselik. Magyarlakta járás a nagykátai, bár kétségtelen, hogy idők folyamán a Jászságból, Kunságból is sokan telepedtek le, de azok is már évszázadok óta magyarul beszélnek. Van azonban ezer éve itt élő család? Ilyen messzi múltra nem lehet bizonyító anyagot találni. Ám a török hódoltság korából fennmaradt és most fordították magyarra az adóösszeírási jegyzékeket. Megtalálhatók abban a mai nagykátai járás községeiben akkor élő adózók nevei. Talán akad köztük ugyanabban a községben ma is élő azonos nevű család. A foglalkozását is bejegyezték Az egyházi anyakönyvek másolatait 1802-től a megyei levéltár őrzi, a régebbiek közül pedig ami fennmaradt, fellelhető plébániákon, lelkészt hivatalokban. A polgári anyakönyvek 1896. óta mind érintetlenül megvannak. Mindezekben kell utánanézni, visz- szamenőleg felkutatni, egy-egy község néhány jellegzetes és gyakori családnevét. Néhány századra visszamenőleg tehát egyet-mást meg lehet állapítani. Az újszülött apjának foglalkozását is bejegyezték az anyakönyvbe, abból kiderül, mivel foglalkozott egy-egy család őse és ez már jelentős adalék arra, hogy miből éltek hajdan a járás lakói, az pedig nem közömbös történelmi adat. Főként helytörténeti szempontból nem az. Ez a most jutalmazott pályamű mindenesetre jelentős forrásanyag a későbbi kutatásokhoz, amik nem is maradnak el, mert Keszi József folytatja. Mikor fejezi be? Nehéz kérdés, hiszen nagyon elfoglalt ember; a járási hivatal elnöke, a kutatás pedig sok időbe kerül. SZÍNHÁZI ESTÉK Zenés vígjáték és — a jobbik fajtából. Azt mindeneset, re egyértelműen igazolja, hogy a felszabadult nevetés feltétele nem kizárólag néhány szóvicc, s még csak nem is az erőszakolt véletlenekre épülő helyzetkomikumok sorozata. A Segítség, válunk! című vígjáték bemutatásához népes szerzőgárdával szövetkezett a Vidám Színpad. Konsztantyinov és Racer: Tíz nap szerelemért című alkotását Kállai István dolgozta át magyar színpadra; a zenét Fényes Szabolcs, a dalszövegeket Szenes Iván írta. A gazdag "színpadi és dramaturgiai tapasztalat meghozta gyümölcsét: jó vígjáték született. Az eredeti darabot dicséri, hogy konfliktusrendszere a modern ember gondját veti fel: a hivatás és a magánélet, a szokások és az egyéniség problémájára ad egyfajta választ. Természetesen a sajátos vígjátéki kategórián belül. Szerjózsát, a polbeatze- nészt választás elé állítja a felesége: vagy a zene — s az azzal járó országos csavargás —, vagy a család? Már- már válásra kerül a sor, de a fiatalasszony ügyvédje az általános gyakorlattal szemben azt vallja: az ügyvédnek mindent el kel] követnie, hogy bírósági tárgyalás nélkül oldódjanak meg a nézeteltérések. S ez már elég is egy zenés vígjáték fordulatos lebonyolításához. Fiatalokról S7ól hát a Vidám Színpad új bemutatója És ismét örülhetünk annak, hogy a szereposztás eltér a Sz. E. szokványtól. A fiatal színészeknek köszönhetjük, hogy az előadás nem válik modorossá. Mert, bizony, gyakori, hogy a nagy rutinnal rendelkező színészek nem a darab szerinti figurákat alakítják, hanem saját eszközeikhez igazítják a szerepeket. így aztán például nem egy osztályvezetővel, vagy titkosrendőrrel, esetleg házmester, rel történik valami, hanem egy-egy népszerű színésszel. Ettől válnak sablonossá az előadások. A rendező Kalmár Tibornak sikerült a szokásosnál frissebb, életszerűbb előadást létrehoznia. Bár így sem lett egységes stílusú a játék. A sodró ritmus percről percre újabb írói, rendezői és színészi ötletekkel ragadja meg a közönséget. Vogel Eric szellemes és a viszonylag kis színpad ellenére is látványos díszlete biztosítja az előadás gör- dülékenységének lehetőségét. A rendezést dicséri, hogy a szovjet darabból nem kerekedett „pesti”-komédia, s ennek ellenére sem voltak idegenek a figurák, feloldódtak mindennapjainkban. A társulat szinte valamennyi tagja kitűnően táncol, és Szöllősi Ágnes koreográfiája nemcsak mutatós, hanem az előadás humorának egyik forrása is: megannyi ötlettel komponálja az orosz néptáncelemeket a mozgásba. A szereplők népes gárdájában a fiatal ügyvédet Maros Gábor vendégművészként játssza. Gondosan felépítette a figurát. Igényességének köszönhető, hogy nem csetlőAdy és a nagyvilág BESZÉLGETÉS DR. DEMETER TIBOR BIBLIOGRÁFUSSAL Dr. Demeter Tibor évtizedek óta gyűjti a magyar irodalom idegen nyelvű fordításait, elsősorban az 1800 óta megjelent versekét. Apponyi Sándor munkáját folytatja ezzel, aki 1812-ig figyelte a régi magyar irodalom útját a világban. Hasonló folytatás volt Szinnyei Józsefé is, de ő csak magyar nyelven adta meg adatait. Demeter Tibor a fordítás nyelvén is rögzíti a tételeket. Demeter Tibor eredeti szakmái szerint jogász és mérnök. Bibliográfussá a személyes érdeklődés, az irodalom szeretete és a szakmai önképzés tette. Az Országos Széchényi Könyvtár Hungarica gyűjteményét, a Corvina Kiadót és a Petőfi Irodalmi Múzeumot évtizedek óta látja el értesüléseivel, melyekhez az egész világot behálózó kapcsolatok révén jut. Szeret levelezni. Nyolc nyelven beszél, ír és olvas, ismeri továbbá 62 nyelv írásjegyeit és nyelvtanát, szótárral azokon is eligazodik. Levelezőpartnerei: könyvtárosok, szerkesztők, lektorok. Nem éri be a bibliográfiai adatokkal. minden esetben megküldeti magának a kiadványt is, vagyis szaknyelven szólva: autopsziával dolgozik. A Petőfi évforduló előtt, 1972-ben, a kiskőrösi könyvtár megvette kéziratos Petőfi bibliográfiájának két hatalmas kötetét. Ebben a munkában minden versnél meg lehet találni a fordítás nyelvét, Idejét, megjelenési helyét, a fordító nevét, a kiadvány jellegének, formájának leírását. Kiderül belőle, hogy Petőfit jóformán a világ minden táján ismerik — a nyelvjárásokat nem számítva — verseinek tekintélyes részét mintegy hatvan nyelvre lefordították. • Most az Ady évforduló kapcsán kérdezem Demeter Tibort, értesülései szerint Ady életműve mennyire ismert a világban? — Adyt a kortárs emigránsok kezdték népszerűsíteni a 20-as évek elején. Elsősorban Kassák Lajos köre Bécsben, ám a súlypont csakhamar átbotló kisembert látunk, ha. nem egy mai fiatalt, aki élete első munkahelyén a legjobb szándékkal is elkövet néha hibákat. Kitűnően táncol, s ahogy mondani szokták: viszi magával az előadást. Igaz, nem egyedül. Méltó partnere a Szerjózsát alakító Zana József, aki nagyon otthonosan mozog szerepében. Jó táncos és énekes, emellett mindig gondosan ügyel a prózai szöveg és a dalbetét közötti átmenetekre. A feleséget, Mását, életre keltő Szabó Tünde játékában többször érezni az erőltetettséget. Ebben a megformálásban Mása nem von le semmilyen tanulságot, csu. pán győz benne a szerelem, s ezért megbocsátó. Az ifjú ügyvéd szíve választottját, a jogász egyetemi hallgatót, Rátonyi Hajnal alakítja, igyekezete helyenként túljátszás- ban jelentkezik. Tetszett Zentay Ferenc oroszos humorú szövegformálása. Nem engedett a buffó-bo- hóc figura csábító túlzásainak, mégis minden lehetőséget kihasznált. Csala Zsuzsa a kicsit korán kapott anyaszerepben is jó teljesítményt nyújt: vidám egyénisége betölti a színpadot, a táncbetétekben pedig szinte a legjobb a társulatból. Kása József figurájának saját egyénisége és humora az értéke. Horváth Tivadarnak, Verebéig Ivánnak több jól megoldott jelenete van az egyébként szokott alakításokban. Berényi Ottó (rendőr). Bártfai Elvira (titkárnő) apró ügyes ötleteikkel színesítették az előadást. Kriszt György tevődött Párizsra, — mondotta. — Bizonyára nem véletlen, hogy a „Párizs az én Bakonyom” költőjét választott városa fogadta szívébe, hogy ő, akire Baudelaire és Voltaire annyira hatott, az ő nyelvükön kezdjen szólni a világhoz! Ha természetesnek látszik is, mégis van benne szerepe a véletlennek. Mivel ott is az odakerült magyarok kezdték népszerűsíteni, ők pedig nem evégett mentek Franciaországba. De a körülmények összejátszása folytán csakugyan ott születtek a legjobb fordítások. Kezdve Gáldi László, Gáspár Margit munkálkodásán, a Sauwageot-kör közreműködésén egészen Gara László vállalkozásáig, aki 16 kiváló költőt nyert meg tolmácsul. Európában az orosz a másik nagy világnyelv, amelyen Ady sok verse szól és igen jól, különösen ki kell emelnünk Leonyid Martinon munkásságát, aki a magyar líra lelkes és avatott tollú át- ültetője. A Szovjetunió sokféle nyelve közül az ukrán és a kazah fordításokról is feltétlenül meg kell emlékeznünk a válogatás és a tolmácsolás színvonala miatt, de bizonyára sokkal több van, ám nem mindegyiknek a híre jut el hozzám. Igen sok fordításról tudok viszont a velünk szomszédos népeknél. Még Ady életében románra fordította verseit a vitapartner-ellenfél, Oktavián Goga, s azóta is szüntelenül folyt az átültetés, ami érthető is ott, ahol magyar és román irodalmárok képeznek hidat egymás értékeihez. Hasonló a helyzet Csehszlovákiában és Jugoszláviában is: cseh, szlovák, szerb, horvát, vend, szlovén, macedón nyelven jelentek meg válogatott kötetek, köztük prózai antológiák is. Egyedül szlovák nyelven 10 önálló kötetről tudok, de a többi nyelven sem kevés a kiadványok száma. Bár a lengyeleknél nincs meg az előbb említettek kétnyelvűségének ' előnye, mégis több kötetnyi válogatással (prózaival is) dicsekedhetnek. A finneknél különféle antológiákban körülbelül 30—40 vers jó fordítása forog közkézen. Kisebb mértékben jutott el Ady-életmú a német nyelvterületre, s a fordítások közül is csak Franyó Zoltánét mondanám igazán jóknak. A többi európai nyelven hol több, hol kevesebb Ady-verset találunk. Van svéd, norvég, dán, angol, spanyol — utóbbi Közép- és Dél-Amerikában js — bolgár, holland tolmácsolás, több eszperantó, igen kevés portugál. • Angol nyelven gondolom, európai angolt értett. De mi a helyzet az észak-amerikai angol fordítások terén? — Amerikában tekintélyes. 500 lapos kötet jelent meg 1969-ben, de addig is voltak , kiadások, nem szólva a lapokban, folyóiratokban meg« jelent versekről. Amerika különben a „vad fordítók” hazája: ha eszébe jut egy gazdag könyvmolynak, fordít és kiadja a kötetet, olykor persze rá sem lehet ismerni a költőre. De az ilyeneket legfeljebb kuriózumként veszem kézbe. Csak azért említem, mert tudnunk kell, hogy ott ez is előfordul. Ahol annyi a magyar, verskedvelő is akad. Azt viszont kevesen sejtik, hogy még Joyce Ulysses-e is magyar, vagyis hogy a modellje egy Virág Lipót nevű hazánkfia volt... • De térjünk vissza közelibb tájakra, egzotikusabb földrészekre. Ismeri Adyt a harmadik világ? — Kevéssé. Itt-ott igen. Azok a népek, amelyeknél most kezd kibontakozni a folklórból a műköltészet, nemigen tudnak mit kezdeni vele. Akkor sem értenék, ha fogalom- kincsük alkalmas volna a fordításra. Amilyen könnyen befogadják Petőfit, olyan nehezen boldogulnak AdyváL Egyébként is különös jelenség tanúi vagyunk: nyugaton, ahol Adyt könnyen megértik, az olvasók jobban szeretik a prózát, keleten pedig, ahol ősi kultúrák örökségeként él a vers ösztönös igénye — Ázsiára gondolok, ahol a verset vélik „igazi” irodalomnak, az emberiség ősi anyanyelvének — még nehéznek találják. Nem véletlen, hogy Közép- és Kelet-Európábán hat Ady a leginkább: itt még él a vers tömeges kedvelése, de az irodalmak már alkalmasak a tolmácsolására, az olvasók is a befogadására. Hogy Ázsiában mennyire fennáll az előbb említett megértési akadály, azt egy példával érzékeltethetném: nálunk tanuló koreai diákok a Petőfi Múzeumban próbálgatták, sikerül-e Adyt fordítaniuk? A „Tüzes seb vagyok” című versből valami ilyesmi lett: „Tiszteletreméltó hölgy, epekedem utánad”. Vannak nyelvek, amelyeken nem tűr nyomdafestéket, illetlennek számít a másféle hang, néha még a. Petőfié is, nemhogy az Adyé! Az iszlám világa sem fogadja be egykönnyen, de azért már kaptam olyan antológiát, amelyben Petőfi versei mellett ott volt pár Ady-vers js India fogékonyabb iránta. Bengáli nyelven is jelent meg kötet, sőt a Fülöp-szigetek tagalog nyelvén is, ezen a két nyelven Ady volt a magyar irodalom első hírvivője. Japánul két antológia szólaltatta meg, héberül egy (különös érdekessége, hogy arameus kifejezések tarkítják), kínai és vietnami fordításról viszont nem értesültem. Az évforduló bizonyára sok kiadást hoz majd, de ezek csak később érkeznek hozzám — fejezte be bizakodóan beszélgetésünket. Bozóky Éva Megbíztak bennem... Használati utasítás: 1. Dugja be a dugaszt a konnektorba! 2. Helyezze a tárat a sínre hátulról úgy, hogy a tár nyitott oldata balfelől, az egyes sorszám pedig elöl legyen! 3. A távirányító piros gombja továbbítja a diákat. 4. Az élességállitó gombot a távirányító tetején találja. 5. Az irányítógomb a távirányító oldalán van. A lapon a rövid használati utasítást a levetíthető 36 diakép felsorolása követi: a Hold Clavius krátere, a holdkomp leszállás közben, a Viking űrszonda a Marshoz közeledtében és egy vízfolyás képe a vörös bolygóról. A föld űrtávlatból és a Nílus deltája, több száz kilométer magasból. Mindezt miért írtam le? A válasz egyszerű: A váci Madách Imre Művelődési Központban, annak is az előterében kis kiállítás mutatja be: mivel foglalkoznak a csillagászati szakkör tagjai. A tükrös és lencsés távcső, a csillagászati térképek, fotók, föld- és éggömbök rideg, holt világa mellett váratlanul éri a látogatót, hogy valami ott van, ami mozog, amit irányíthat. Ez a valami ezúttal egy meglehetősen drága automata diavetítő, amelyet az érdeklődő látogató kapcsolhat ki és be anélkül, hogy bárki ügyelne rá, figyelmeztetné, esetleg helyette „játszana” a tudománnyal, a technikával. Mitagadás, jólesett a bizalom. Vigyáztam is a borsos árú jószágra, jobban, mintha a sajátom lenne. Egy negyedóra múlva ismét odakukkantottam; három iskolásfiú csodálkozott az űrbéli színes felvételekre. Lehet, hogy éppen akkor kötöttek egy életre szóló barátságot a csillagászattal, a természettudománnyal, s ami tán még fontosabb: bizalmat kaptak, s bizalmat tanultak. Egy kis emberséget az ismeretek csodái mellé. V. G. P. t P a . a a 1 taA Vidám Színpad Segítség, válunk! üj bemutatója
