Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-19 / 272. szám

1977. NOVEMBER 19., SZOMBAT Év végére elkészül Az év végéig elkészül Szentendrén az új buszpályaudvar a régi autóbusz-állomás mellett. A tízmillió forintos költséggel épülő beruházás kivitelezője az Aszfaltútépítő Vállalat. PEFÉM-szolgáltatások Gyorsjavítás, méltányos árun A tervekben: barkácsgépkölcsönző, új felvevőhelyek Szentendrén a Pest megyei I Fémipari Vállalat 1974 óta!, lakossági szolgáltatásokat is vállal. Kezdetben lakatos- és villanyszerelési munkát, bú­torszállítást lehetett megren­delni a tíz emberrel dolgozó szolgáltató csoportnál. Két éve a szolgáltatórészleg létszáma 25 szakemberre nőtt és 300 ezer forint értékű munkát vé­geztek a lakosságnak. Tavaly több millió forintos beruhá­zással — állami és saját erő­ből — önálló telephelyet létesí­tettek, jól felszerelt műhe­lyekkel, raktárakkal. Szentendrén öt, a szentendrei és a váci járásban négy felve­vőirodájuk működik és nap­jainkban már 11, a lakáskar­bantartással kapcsolatos szak­mában vállalnak munkát, bú­tort, iparcikket és tüzelőola­jat szállítanak házhoz és még számos szolgáltatást végeznek. Az idén a lakossági szolgálta­tások összege már meghalad­ta az egymillió forintot. Szolgáltatásaik árpolitikája is figyelemre méltó. Az az elv vezérelte a vállalatot, hogy mérsékelt áraikkal befolyásol­ják a kisiparosok és egyéb szolgáltatók gyakorta igen magasan kalkulált javító­karbantartó árait. A gyorsja­vításnál például csak 35 forin­tos óradíjat számítanak, a tü­zelőolaj házhozszállításának literenkénti díja csak 30 fil­lér, a belkereskedelmi 45 fil­lérrel szemben. Az iparcik­kek, bútorok szállítási díját január elsejétől emelhe.ték volna 11 százalékkal, de meg­maradtak az 1974-ben meg­állapított árak mellett. Árpo­litikájuk hasznossága azzal is kimutatható, hogy több kisiparos is kényte­len volt 10—15 százalék­kal csökkenteni korábbi szolgáltató árait. Az elmúlt héten a vállalat vezetői a városi tanács végre­hajtó bizottságának ülésén számoltak be a szolgáltató és javító gyáregységek munkájá­ról. A bizottság tagjai a na­pirend megtárgyalása előtt megtekintették a szolgáltató részlegeket, és a helyszínen tájékoztatást kaptak a válla­lat szolgáltató tevékenységé­ről. Az eredmények számbavé­tele mellett a gyár vezetői a fejlesztési tervekről is számot adtak. Egyebek között terve­zik, hogy Szentendrén a Jókai utcai felvevőhelyen barkács- gép-kölcsönzési lehetőséget te­remtenek, újabb szervizkocsi­kat állítanak üzembe és a szentendrei, valamint váci járásban tíz felvevő­helyet nyitnak. Növelik a szentendrei felvevő­irodák számát is. Bővítik a központi telephelyet és szak­mailag felkészülnek a vezeté­kes gáz belső szerelési mun­káira, a kislakásépítőknek különböző munkagépeket biz­tosítanak. Hírek a városból — Jó ütemben halad a belső körút HÉV-állomás felőli sza­kaszának építése. A Római sánc úton a közművek leraká­sa befejeződött, s ha az időjá­rás továbbra is kedvező lesz, november végéig a gimnázium­tól a második szakasz elejéig elkészítik a végleges burkola­tot. A szükséges forgalom-elte­relések előreláthatóan decem­ber elsején lépnek életbe. — A művésztelepi galériá­ban kiállításon mutatják be a visegrádi múzeum régészeti anyagát. — Határszemlék. Október végén a járási-városi földhi­vatal irányításával megkez­dődtek az őszi határszemlék, amelyek célja: csökkenteni, illetve megszüntetni a város­ban évről évre növekvő par­lagterületeket. — Űszásoktatás. Szentendrén a Pap-szigeti uszodában, vala­mint a leányfalui strandon az idén 180 iskolásgyerek ta­nult meg úszni. — Kör járat. November ele­jétől körjáratú buszjárat in­dult Szentendrén, a Vasvári­lakótelepre. ^SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSS7SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSJ’SSS/SSSSSSASSSSSSSSSSSSSfS/S^ 11ÄliiilfiÄ I I . • . .. - ti o '■ j Pártmunka Csobánkán A sajátos helyzetnek megfelelően Tapasztalt pártmunkás. Ez a jelző illik legjobban Kato­na Andrásra, a csobánkai községi pártalapszervezet tit­kárára, hiszen a 63 éves kom­munista megszakítás nélkül, 22 esztendeje irányítja a köz­ségben folyó pártmunkát, évek, évtizedek során gaz­dag tapasztalatokra tett szert Katona András, hiszen a köz­ség sok-sok gondja-baja az ő vállát is nyomja évek óta. Most a községi pártalapszer­vezet munkájáról beszélge­tünk vele. Több a nyugdíjas — Harmincegy kommunista tartozik a pártszervezetünk­höz — mondja. — Közsé­günk sajátossága, hogy az ÁFÉSZ-boltokon kívül tulaj­donképpen nincs más munka- lehetőség nálunk, a lakosság­nak több mint a 90 százaléka ingázó, más községekben, vá­rosokban dolgozik. Ezért a pártszervezet is sajátos hely­zetben van. A községi ta­nács, az oktatási intézmények, köztük a gyógypedagógiai in­tézet, a boltok kommunistái tartoznak hozzánk, és ter­mészetesen a már nyugdíjban levő elvtársak. A beszélgetésből kiderül, a 31 tagot számláló pártszerve­zetben a hatvan éven felüli kommunisták száma tizenhá­rom. Az öttagú pártvezető­ségben is két nyugdíjas van. Utoljára három évvel ezelőtt vettek fel párttagot, és így természetesen a pártépítésre sincs sok lehetőségük, hiszen a fiatalabbak a munkahelyei­ken kérik felvételüket a.párt­ba, nem pedig itthon. Cso- bánkán. A három pártcsoport irányítása is gyakran okoz gondot, mert a tagok a kü­lönböző munkahelyeken, kü­lönböző műszakokban dolgoz­nak, nehéz a megbeszélések időpontját egyeztetni. Az a munkastílus alakult ki az évek során, hogy a fontos ve­zetőségi ülésekre meghívják a pártbizalmiakat is, és aztán ők tájékoztatják a tagságot a tennivalókról. Persze, azért a fontos dön­tések, a cselekvési program, a beszámoló taggyűlés anya­gának összeállítása, s egyéb tennivalók előtt mindig meg­találják a módját annak, hogy a kommunistákat mozgósít­sák. A község 28 tanácstag­jának a fele ugyancsak párt­tag. őket is gyakran összehív­ják, kikérik véleményüket, megbeszélik velük a tenniva­lókat, bár többségük más pártszervezethez tartozik. — Az idén második alka­lommal állítottuk össze a cse­lekvési programot — mondja Katona András. — Helyze­tünkből adódik, hogy ebben gazdasági tennivalók nin­csenek, főleg a községfejlesz­tés, a költségvetés felhaszná­lásának feladatai szerepelnek benne. Sajnos, kevés a pénz. Például útépítésre az idén mindössze 25 ezer forint ju­tott a községben. Az utak na­gyon rossz állapotban vannak, kocsival egy-két út járható mindössze, társadalmi mun­kák szervezésével próbálunk gondjainkon enyhíteni. A sporttelepet is társadalmi munkában építettük, de már öltöző, mosdó nincs a sport­pályán. A KISZ-szervezetnek sincs helyisége, a nyugdíjasok sem tudnak hol összejönni, a községi könyvtár magán­házban kapott helyet, és sok­szor a tulajdonos jókedvétől függ a nyitvatartási idő. A párthelyiségben szoktunk kü­lönböző összejöveteleket ren­dezni, de hát ott is szűkösen vagyunk. Sajnos, a község erejéből ezeken a gondokon nem tudunk segíteni. Köztudott, Csobánka sajá­tos összetételű település. A la­kosság egyharmada cigány. Sokféle segítség — Nincs olyan taggyűlés, tanácsülés, hogy a cigányla­kosság kérdése ne szerepelne valamilyen formában — mond­ja a párttitkár. — A cigány­Versenyíulás a népesedéssel Az orvosi ügyelet új rendje Pomázon Szeptemberben tanácsülésen vitatták meg Pomázon a köz­ség egészségügyi helyzetét, az egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeinek ala­kulását, a község előtt álló szociálpolitikai feladatokat. A tanácsülés határozata számos sürgős tennivalót rögzített. Dr. Czink József vb-titkártól arra kértünk választ, hogy az elmúlt hónapok során a taná­csi tisztségviselők hogyan haj­tották végre a testületi ülés határozatait. Vagyis, sikerült-e enyhíteni a szorító gondokon? Játék — exportra Még az idén kétezer-négyszáz korongjátékot készít holland exportra a pomázi Fatömegcikk Ktsz. A csaknem egymillió fo­rintos megrendelést már követi a jövő évi nyolcmillió forint értékű holland játékexport­— Pomáz egyik sajátossága — mondja a vb-titkár —, az orvosi, egészségügyi ellátás nem tud lépést tartani a la­kosság lélekszámának rohamos növekedésével. Évente mint­egy 900 ember települ be a községbe. Eddig négy körzeti orvos dolgozott Pomázon, egy egy körzetbe 3 ezer 500 lakos tartozott. Ez a szám lényege­sen nagyobb az országos át­lagnál. Szükségessé vált egy újabb körzeti orvos munkába- állítása. A megyei tanács egészségügyi osztályának se­gítségével jövőre az első ne­gyedévben ez a gondunk meg­oldódik, lesz ötödik körzeti orvos is a községben. — A tanácsülés határozatai közt szerepel a fogorvosi ellá­tás javítása is. Az idén janu­ár elsejétől már négy fogor­vos dolgozik Pomázon. No­vember elsejétől .pedig két gyermekorvos rendel nálunk. De a legnagyobb gondunkon is tudunk segíteni januártól: a központi rendelőben ügyeleti szolgálatot rendszeresítünk. Eddig éjjel-nappal, ünnepnap és vasárnap is tulajdonkéopen minden orvos készenléti ügye­letet látott el. Ez nagyon meg­terhelő szolgálat volt. Január elsejétől naponta 13—15 óra között, valamint este 6 órá­tól reggel 7-ig orvosi ügyelet lesz a rendelőben a megfelelő kisegítő személyzettel. A központi ügyeletnek gép­kocsija is lesz, az orvosok és az egészségügyi dolgozók tár­sadalmi munkában gépkocsi­tárolót építettek, hogy szükség esetén a téli időszakban is azonnal üzemképes állapotban legyen az autó, ha beteghez hívják az ügyeletes orvost. telep felszámolása, a férfiak, nők munkába állítása, a kö­zösségbe való beilleszkedésük sok gonddal, tennivalóval jár. A községi tanács sokat tesz érdekükben: tavaly 16 lakást kaptak, jövőre 6 lakás épül részükre, a tanács ingyen tel­ket ad az építőknek, sokféle módon segíti őket, de a te­lep felszámolása nem megy egyik napról a másikra. A nők közül is többen munkába álltak, sőt, gyes-en levő kis­mama is akad már köztük! Az óvodába már cigánygye­rekek is járnak, az első osz­tályosok ötven százaléka is közülük kerül ki. Ezek szép eredmények, de sok még a ten­nivaló. — És a pártoktatás? Szívesen jönnek — Tóth Tibor, a községi ta­nács elnöke a propagandis­tánk. Az idén a pártirányítás kérdéseit dolgozzák fel a sze­mináriumokon. A téli idő­szakban a szemináriumokon kívül TIT-előadásokat szer­vezünk a községben, ahová meghívjuk a tanácstagokat, a tömegszervezetek aktivistáit, a KISZ-fiatalokat. Negyed­évenként, félévenként pártna­pokat is tartunk. Az emberek szívesen jönnek ezekre a ren­dezvényekre, élénken érdek­lődnek a politika, a világ dolgai iránt. Dunabogdány Finis a határban Befejezték az őszi mezőgaz­dasági munkákat a dunabog- dányi Üttörő Tsz-ben: 170 hektáron búzát, húsz hektáron őszi árpát és hat hektáron őszi keveréket vetettek. Eddig az őszi mélyszántással 203 hektáron forgatták meg a föl­det. Ezekben a napokban a gépek kint dolgoznak a határ­ban Tahitótfalu és Leányfalu közt, a regionális vízmű terü­letén, ahol ötven hektáron tavasszal takarmánynövénye­ket vetnek, a szövetkezet szarvasmarha-állományának ellátására. Az őszi munkák során 53 hektáron szórták ki az istállótrágyát, még 17 hek­tár trágyázása hátravan. A szövetkezet eddig évente 500 sertést hizlalt, jövőre a hizlalásra szánt sertések szá­mát 1100-ra emelik fel. A Pest—Nógrád megyei Állat­forgalmi és Húsipari Vállalat­tól 600 ezer forintot kapott a szövetkezet fejlesztési célokr' Épületek felújítására, istálló átalakítására fordítják ezt a összeget, és munkálatokat december közepéig befejez.':: A hizlaláshoz eddig már a kooperáló vállalat 200 darab 30—40 kilós süldőt leszállítót*, a szerződésben vállalt tovább* 400 darabot decemberben kap­ja meg a gazdaság. Az elmúlt héten megtartot­ták a mezőgazdasági gépek biztonsági szemléjét, felülvizs­gálták műszaki állapotukat, a javításra ütemtervet állítottak össze, és megkezdték a téli nagyjavítást. Ugyancsak átad­ták rendeltetésének a 200 fé­rőhelyes szabadtartású növen- dékmarha-istállót. Száztíz szarvasmarha még ezekben a napokban kint van a legelőn, de ha rosszabbodik az időjá­rás, az új istállóban helyezik el a jószágot. JEGYZET Hová tűntek az olvasók? Néhány héttel ezelőtt arról írtunk, hogy Szentendrén a gyermekkönyvtár sokféle mó­don igyekszik megszerettetni az olvasást az iskolás korú gyerekekkel. Fölösleges újból elismételni a könyvtár sokré­tű tevékenységét, most inkább egy gondról szólunk. A városi tanács legutóbbi ülésén Szentendre közműve­lődési helyzetét is megtárgyal­ta. Néhány statisztikai adat a jelentésből: „A tizennégy éven aluli könyvtári olvasók száma tavaly 856 tanuló volt. Ez az arány a korosztály 57 száza­léka, az összes olvasóknak pe­dig 28 százaléka." A könyv­tári olvasók aránya a város lakóinak létszámához viszo­nyítva egy másik adat szerint mindössze 17 százalék! A me­gyei művelődési központ munkáját elemző részben ezt olvassuk: „Nem megfelelő a munkások részvételi aránya a közművelődési intézmény programjában... A megyei művelődési központ kiscso­portos foglalkozásain, a kü­lönböző szakkörökben, klu­bokban, művészeti szakcso­portokban ez az arány 16 százalék... A munkásolvasók száma továbbra sem haladja meg a háromszázat!” Már csak egy statisztikai adat van hátra: a városban a foglalkoztatottak száma 7 ezer 493, az iparban dolgozó­ké pedig kereken ötezer. Le­het számolni. És a következte­tés világos: az iskoláskor, a tanulás befejezése után eltűn­nek az olvasók. Hová? Száz szentendrei lakos kö­zül csak tizenhét a könyvtárba beiratkozott olvasó. Iskolás­korban még ötvenhét. Mi lett a többiekkel? Az okokat kutatva többféle magyarázat kínálkozik. A leg­kényelmesebb az, ha az isko­lát marasztaljuk el: nyolc­vagy tizenkét évi tanulás után sem szerették meg a gyerekek az olvasást. Talán az iroda­lomtanár egyénisége, a köte­lező olvasmányok eléggé nagy és gyakran érdektelen tömege a ludas ebben? Kétségtelen, a tanár, az iskola meghatározó tényező. Ilyen keveset adna az iskola útravalóul? Mondhatjuk azt is: kényel­mesek vagyunk. A rádió, de főleg a televízió az egész vi­lágot behozza a lakásba, pa­pucsban pizsamában nézhe­tünk végig egy-egy színházi előadást, irodalmi műsort, mi­nek rontanánk még ráadásul a szemünket olvasással. Ebben is van némi igazság, de azért mindenki nem kényelmesedett el ennyire! A tanácsülésen hangzott el: ma már az emberek több könyvet vásárolnak, otthon olvasnak, saját polcaikról. A városi könyvesbolt tavalyi forgalma több mint négymil­lió forint volt. Kérdés, hány könyvet vittek onnét haza a szentendreiek? Erről nem szól a statisztika. Gondolom, az újságolvasó, könyvszerető ember nem érzi jól magát, ha reggelenként nem olvassa el a legfontosabb napilapokat, ha könyvespol­cán, az éjjeliszekrényén nin­csenek ott az elolvasásra váró folyóiratok, regények, elbeszé­léskötetek. És a családot, a családi légkört, a szokásokat se hagyjuk ki a felsorolások­ból! Az a gyerek, akit az is­kolában, a gyermekkönyvtár­ban arra buzdítanak, soka* olvasson, otthon viszont azt látja, hogy az apja utoljára két évvel ezelőtt olvasott el egy krimikönyvet, világos, előbb-utóbb leszokik az olva­sásról. Gyönyörű könyvsoro­zatok díszelegnek egyik is­merősöm vitrinjében. — Ol­vastad is őket — kérdeztem, mire a válasz: Olvasta a fene. az üzemi könyvterjesztő rábe­szélt, hát megvettem. Jól mu­tat itt a szekrényben, nem igaz? A meditálást még tovább lehetne folytatni. Egy biztos Szentendrén is kevés a felnőtt könyvtári olvasó. Munkás mindössze háromszáz. És erre a jelenségre már oda kell fi­gyelni, könyvtárosnali könyv- terjesztőnek, népművelőnek egvaránt. Hátha jobb szervezéssel mégis előkerülnek az eltűnt olvasók! Az oldalt írta: Kiss György Mihály Foto: Nagy Iván i \ i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom