Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-06 / 262. szám
MEGYEI Üdvözlő táviratok Leonyid ifás Brezsnyev elv társnak, a szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, Alekszej Nyikofajevics Koszigin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, Moszkva Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, valamint népünk ép a magunk nevében elvtársi üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küldjük Önöknek és az Önök személyében a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, a Szovjetunió Minisztertanácsának és a testvéri szovjet népnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából. Hat évtizede az oroszországi proletáriátus, lenini pártjának vezetésével szétzúzta a cárizmust, megdöntötte a kizsákmányoló osztályok uralmát és megteremtette a világ első szocialista államát. Ezzel a nagyszerű történelmi tettel megszűnt a világon a kapitalizmus egyeduralma, kezdetét vette az új korszak, amelyben az emberiség Lenin forradalmi eszméinek fényében feltartóztathatatlanul tör előre a béke, a demokrácia, a szocializmus útján. A szovjet nép rendkívül nehéz körülmények között, a belső ellenforradalom és a külföldi intervenció elleni harcban és a hitleri fasizmus elleni győzelmes Nagy Honvédő Háborúban megvédelmezte Október vívmányait, szocialista hazáját és híven teljesítette történelmi küldetését; óriási áldozatok vállalásával lehetőséget adott a felszabadított népeknek, hogy a haladás, a szocializmus útjára lépjenek. A szovjet hatalom fennállása óta a szovjet nép rendkívüli méretű és ütemű fejlődést ért el, országában felépült a fejlett szocialista társadalom, felvirágzott a tudomány és a kultúra, kibontakozott a szocialista demokrácia, kialakult a Szovjetunió népeinek egyenjogú történelmi közössége, s a kommunizmus építésének korszakába lépett. A szovjet nép e történelmi eredményeit híven tükrözi a Szovjetunió új alkotmánya. A hat évtized alatt a Szovjetunió a világ élenjáró országa lett, s ez méltán vált ki őszinte elismerést a szocializmus és az általános emberi haladás minden igaz harcosában, a békére vágyó emberek millióiban szerte a világon. A szocialista forradalom hat győzelmes évtizede elválaszthatatlanul összeforrott a Szovjetunió Kommunista Pártjával, annak lenini politikájával. Lenin pártja a szocializmus, a kommunizmus építését irányítva következetesen valóra váltja Október eszméit. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom osztagai tisztelettel és megbecsüléssel tekintenek a Szovjetunió Kommunista Pártjára, amely a proletár internacionalizmus eszméjétől vezérelve őszinte és igaz barátja, legfőbb támasza mindazoknak, akik egy jobb világért-küzdenek. A szovjet állam, a lenini békedekrétummal meghirdette az igazságos, demokratikus, egyetemes békéért vívott harc világos programját. A szovjet hatalom, létezésének első pillanatától vallja a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mellett élésének lehetőségét és szükségességét, s lankadatlanul küzd valóra váltásáért. E kitartó harc eredményeként a nemzetközi életben a hidegháború korszakát az enyhülés váltotta fel. Az enyhülés kiszélesítéséért és visszafordíthatatlanná tételéért folyó küzdelmet tevékenyen támogatják a szocialista közösség országai, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalom, a haladó, a békeszerető emberek az egész világon. A magyar nép forradalmi útjának minden nagy eredménye szorosan összefonódik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméivel és hatásával. Kommunista pártunk megalakítása, az 1919-es Tanácsköztársaság létrehozása, a százezernyi magyar internacionalista harca az oroszországi forradalmárok mellett, népünk' első válasza volt Október hívó szavára. Október eszméi lelkesítették népünk legjobbjait a fasizmus és a háború ellen folytatott küzdelemben. Népünk sok évszázados harca a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért a Szovjetunió diadalmas felszabadító harca nyomán kialakult lehetőségek kihasználásával győzött. Szocialista hazánk sikerei elválaszthatatlanok a Szovjetunióhoz fűződő mély barátságunktól, kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködésünktől, a szovjet nép önzetlen segítségétől. Népünk alkotásvágya, szocialista hazafisága, internacionalista gondolkodása jegyében fogant a Csepel Vas- és Fémművek dolgozóinak kezdeményezéseként országos méreteket öltött munkaverseny-mozgalom, a Nagy Október 60. évfordulójának tiszteletére. Pártunk, kormányunk és népünk eltökélt szándéka, hogy tovább erősíti a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió megbonthatatlan, testvéri barátságát. A jubileumi évfordulón az egész magyar nép együtt ünnepel Önökkel. Szívből kívánjuk, érjenek el további nagy sikereket a kommunizmus építésében, a Szovjetunió felvirágoztatásában, a szovjet nép boldogulásáért kifejtett nemes tevékenységükben, a világbéke megőr- zésében» Éljen'November 7., a haladó emberiség ünnepe! Éljen a kommunizmust építő szovjet nép és vezető ereje, a Szovjetunió Kommunista Pártja! Éljen a magyar és a szovjet nép örök, testvéri barátsága! Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. ★ •k ★ Pu}a Frigyes külügyminiszter táviratban üdvözölte A. A. Gromiko szovjet külügyminisztert a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a Szovjet Szak- szervezetek Központi Tanácsához, a KISZ Központi Bizottsága a Komszomol Központi Bizottságához, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Elnöksége a Szovjet— Magyar Baráti Társaság Elnökségéhez küldött üdvözlő táviratot. Ezen kívül több társadalmi és tömegszervezet is üdvözölte az évforduló alkalmából a szovjet testvérszervezetet. I Korunk legfőbb irányát a Nagy Október eszméi jelzik Koszorúzások, megemlékezések — Diszünnepség Budapesten A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából szombaton reggel a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonták a Magyar Népköztársaság állami zászlaját. A gellérthegyi felszabadulási emlékműnél ugyancsak katonai tiszteletadással vonták fel a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa az ünnep alkalmából szombaton koszorúzást ünnepséget rendezett a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél. Itt az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa, a Szovjetunió magyarországi nagykövetsége, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT, a fegyveres erők, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli had- seregcsoport, a Magyar Partizán Szövetség, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Magyar Úttörők Országos Szövetsége, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, s a fővárosi tanács képviselői helyeztek el koszorút. Szombaton — az elmúlt napokhoz hasonlóan — Pest megye járási, városi megemlékezésein is koszorúzási ünnepségeket rendeztek. A párt-, állami, tömegszervezeti képviselők megkoszorúzták a szovjet emlékműveket. A budapesti Lenin-szobornál is szombaton koszorúzási ünnepséget rendeztek több száz fővárosi lakos részvételével. Szombat este az évforduló alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Minisztertanács, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöksége, és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa rendezett díszünnepséget a budapesti Erkel Színházban. Az elnökségben foglalt helyet Aczél György, Apró Antal, Benke Valéria, Biszku Béla, Fock Jenő, Huszár István, Losonczi Pál, Nemes Dezső, Németh Károly, Övári Miklós, Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Borbély Sándor és Győri Imre, a Központi Bizottság titkárai, Brutyó János, a KEB elnöke, valamint a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács, a kormány számos tagja. Az elnökség tagjai voltak társadalmi és tömegszervezeti vezetők, a munkásmozgalom régi harcosai — köztük Hunyó István, a MEDOSZ elnöke, a Pest megyei pártbizottság tagja —, az évforduló alkalmából kitüntetettek, a termelés élenjáró dolgozói, a tudományos, a kulturális, a művészeti élet képviselői is. Az elnökségben foglalt helyeit Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és Fedot Krivda vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó déli hadseregcsoport parancsnoka ia A szovjeit és a magyar himnusz elhangzása után Apró Antal, az MSZMP PB tagja, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ünnepséget, majd Losonczi Pál mondott ünnepi beszédet Losonczi Pál ünnepi beszéde Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársnök és elvtársak! Világtörténelmi jelentőségű esemény, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60-ik évfordulóját ünnepeljük. Köszöntjük a forradalmat, amely megrázta, felrázita, újjáteremtette a világot, és új távlatokat nyitott az emberiség előtt. Két emberöltő telt el a dicső nap óta, melyen — a költő szavaival élve — „az új kor talpúját a nép kinyitotta”. Alig van forradalom, amely elmondhatja magáról, hogy már kirobbanásának napján érzékelhetővé tette jelentőségének lényegét. Az októberi forradalom ilyen forradalom volt. Születésnapja úgy íródott be az emberiség tudatába, úgy vonult be a történelembe, mint a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet kezdete, amely megtörte a kizsákmányoló rendszer addig érinthetetlennek, örökösnek vélt egyeduralmát. Felvillantotta a reményt és a bizonyosságot, hogy valóra válhatnak az emberiség évezredes álmai. Meghirdette a békét az orosz népnek, békére szólította fel a háború mocsarába süllyedt világot. Hadat üzent az elnyomásnak és kizsákmányolásnak. Október új világ hajnalhasadását jelezte nemcsak a cári Oroszországban, hanem a világban is. Egy pillanatra sem akart bezárkózni a nemzeti keretek szűk világába. Az orosz munkásosztály úgy tekintette magát, mint a nemzetközi munkás sereg egy csapatát. Ahogy Lenin mondta: „Mi nemcsak az orosz kapitalizmus ellen harcolunk, mi valamennyi ország kapitalizmusa, a világkapitalizmus ellen küzdünk — valamennyi munkás szabadságáért”. Forradalmát ezért tekintette úgy, mint a világforradalom részét és lángot gyújtó szikráját Osz- tálytesrtvéreinek segítséget és támogatást ígért, adott és viszonzásul ugyanezt kapta tőlük. Az októberi forradalomnak már az első tettei korszakos jelentőségűek. Az „Oroszország polgáraihoz!” intézett kiáltvány minden mondata egy- egy világot megrengető tény. „Az ideiglenes kormány meg van döntve. Az államhatalom a petrográdi proletariátus és helyőrség élén álló forradalmi katonai bizottság kezébe ment át, amely a munkás- és katonaküldöttségek petrográdi szovjetjének szerve. Az ügy, amelyért a nép harcolt; a demokratikus béke haladéktalan felajánlása, a földesúri földtulajdon megszüntetése, a termelés munkásellenőrzése, szovjet kormány alakítása — biztosítva van." A munkások és a szegényparasztok megdöntötték a burzsoázia diktatúráját, és hozzáfogtak, hogy kiépítsék a maguk hatalmát. A forradalom győzelme bebizonyította, hogy a proletariátus képes összefogni és sikerre vezetni a kizsákmányolt tömegek harcát, képes felszabadítani önmagát és egyúttal megszüntetni a kizsákmányolás és elnyomás minden formáját. Képes új típusú államot alkotni, és megsemmisítő csapást mérni a forradalom belső és külső ellenségeire. Új társadalmat épített fel Most, amikor hat évtized mérlegét vonjuk meg az ünnep fényében, a mára lett nagyszerű eredmény nem takarhatja el szemünk elől, nem homá- lyosíthatja el emlékezetünkben a forradalom katonáinak dicsőségét. Áldozat és hősiesség, önfeláldozás és lemondás, bizonyosság és útkeresés, roham és megtorpanás, veszteség és győzelem árán tört előre október. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom szülötte, a Szovjetunió kemény küzdelmek útján formálta önmagát. Nemcsak a régit rombolta le, hanem új társadalmat épített. Keresett-kutatott és minden nehézséget és ellenállást leküzdve halad rendületlenül előre. A szocialista forradalom győzelme, a hétköznapok gya korlati feladatainak megoldása, a szocializmus építésének megkezdése nem kevesebb, inkább több égető kérdésre sürgette a választ. Feleletet kellett adni olyan kérdésekre — mégpedig szinte azonnal, semmi halasztást nem tűrve, történelmi előzmények nélkül, az úttörő szerepét vállalva —, hogy milyen legyen az állami berendezkedés a soknemzetiségű országban, mely tegnap még a „népek börtöne” volt: hogyan, miként alakuljanak a tulajdonformák: melyek az osztályharc sajátosságai és módszerei? Milyen legyen az ország iparosításának, a mezőgazdaság fejlesztésének útja és iránya. Azután: ki kellett dolgozni a tervgazdálkodás, a kulturális forradalom, a külpolitika, a honvédelem megszervezésének elvi és gyakorlati kérdéseit. Mind e szerteágazó probléma tulajdonképpen a körül a kérdés körül csúcsosodott ki: lehetséges-e felépíteni a szocializmust egyetlen országban, mégpedig az elmaradott Oroszországban? A választ nemcsak elméletben kellett megfogalmazni, hanem a .gyakorlat eredményeivel is bizonyítani kellett. A forradalom, amely elméleti tételeket bizonyított, és cáfolt, a gyakorlat szükségletei, tapasztalatai alapján újakat alkotott A szovjet emberek a munka és a harc hősiességének eposzát írták meg kezükkel, verejtékükkel és vérükkel. Szívük önfeláldozó dobbanásával, erejük megfeszítésével, értelmük mélységével. Az egymást követő ötéves tervek folyamatos mennyiségi és minőségi változásokat hoztak a népgazdaság szerkezetében, műszaki színvonalában, a társadalom viszonyaiban, a politikai berendezkedésben, a kulturális életben, az emberek életviszonyaiban. Példátlan méretű és mélységű átalakulás zajlott le az országban! Hatalmas utat járt meg a Szovjetunió az elmúlt 60 évben a gazdaság kiépítése, a termelőerők fejlesztése, a társadalmi viszonyok átalakítása terén. Ledőltek azok a korlátok, amelyek elválasztották egymástól az osztályokat, rétegeket, a különböző nemzeteket és nemzetiségeket. Megkezdődött és előre halad a fizikai és a szellemi munka, a város és a falu közötti lényeges különbségek felszámolásának folyamata. Méltán állapíthatta meg Brezsnyev elvtárs a Szovjetunió Legfélsőbb Tanácsának legutóbbi ülésén: „Ezek azok a folyamatok, amelyek eredményeként feljogosítva érezzük magunkat annak kijelentésére, hogy a Szovjetunióban felépült a fejlett szocializmus — az új társadalom érettségének az a stádiuma, melyben befejeződik a társadat jm, a társadalmi viszonyok összességének átalakítása a szocializmust természeténél fogva jellemző közösségi alapokon.” A megjárt út távolságát és ívét szemléletesen példázza múlt és jelen: a faekék világából a csillagos égig jutott el a szovjet ember. E fejlődés eredményeit összegezi a törvény tömörségével a Szovjetunió új alkotmánya. Olyan alaptörvény ez, amely garantálja, hogy a munkások, a parasztok, az értelmiség, férfiak és nők, ifjak és idősek, bármilyen nyelven beszélők, akármilyen nemzetiségűek, a maguk és a társadalom, az egyén és a közösség javára minden lehetőséget megtalálhatnak tudásuk, szorgalmuk, alkotókészségük, egyszóval személyiségük kibontakoztatására. Az új alkotmány jelentősége messze túlnő a Szovjetunió határain: a példa erejével hat, tovább növeli a szocializmus vonzóerejét, befolyását és tekintélyét A Nagy Október győzelme — a leninizmus győzelme Rendkívül szerteágazók az Október talaján gyökerező eredmények. Mind mögött azonban ott érzünk egyet. Ahogy Majakovszkij egyetlen mondatának rövid öt sorában kifejezte: „Osztályunk agya, / osztályunk ügye, / osztályunk ereje, osztályunk becsülete — Jigen, ez a párt!” A győzelmek kovácsolója a kommunista párt volt és ma is az. Az új típusú párt tette tudatos forradalmi erővé, szervezte és vezette a munkás, a paraszt tömegeket a harcban és a szocialista építőmunkában. Ezért a Nagy Október győzelme a leninizmus győzelme, a kommunista párt győzelme is. A Szovjetunió Kommunista Pártját méltán tekintjük az osztályhűség, az eszmei tisztaság, a forradalmi fegyelem megtestesítőjének. Ezért tudta- tudja mozgósítani, maga mögé állítani a tömegeket: ezért le- hetett-lehet igazi élcsapat, a szovjet társadalomnak — az alkotmányban is rögzített — vezető ereje. A munkásosztály csak a párttal az élen tölthette és töltheti be világtörténelmi küldetését. Kormányzó párttá emelkedve meghatványozódik a felelőssége. A Szovjetunió Kommunista Pártja immár 60 éve hordja vállán ezt a tisztes és kötelességgyarapító felelősségét. Korunkban — amikor bolygónk politikai és társadalmi arculatát ellentmondásos folyamatok kölcsönhatása formálja — az eligazodás lehetőségét, a legfőbb irányt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméi jelzik és hordozzák. A Szovjetuniónak a második világháborúban a fasizmus felett aratott nagy győzelmét követően gyökeresen megváltoztak a nemzetközi erőviszonyok a szocializmus javára. El(Folytatás a 4. oldalon.) Az Egyesült Államok visszaszolgáltatja a magyar koronát Az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője Washingtonban bejelentette, nogy a magyar koronát és a koronázási ékszereket visszaszolgáltatják Magyarországnak. A Magyar Távirati Irodát illetékes helyen felhatalmazz ták, annak közlésére, hogy a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok kormánya között tárgyalások folynak a magyar koronázási ékszerek visszaszolgáltatásának időpontjáról és ezzel összefüggő egyétí részletkérdésekrőL
