Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-06 / 262. szám
4 ‘xJúíriífW 1977. NOVEMBER VASARNAP (Folytatás a 3. oldalról.) mélyült a kapitalizmus általános válsága, amelynek egyik Slegszembeszökőbb megnyilvánulása az új forradalmi hűl. lám felerősödése volt. Az országok egész sorában diadal, maskodott a szocializmus. Kialakult a szocialista világrend- szer. Ezzel új szakasz kezdődött a szocializmus fejlődésében. A volt gyarmatok lerázták magukról az igát, szétesett az Imperializmus gyarmati rendszere. Számos új független ál. Losonczi Pál ünnepi beszéde lám jött létre. Fellendült és hatalmas befolyásra tett szert a nemzetközi kommunista mozgalom. A kapitalista országokban egyre növekszik a kommunista pártok társadalmi súlya és befolyása. A nemzetközi kommunista mozgalom soha nem látott eredményeket mutat fel. Így vált századunk mindent meghatározó eseményévé, nemzetközi mércéjévé a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. A magyar nép jövőjét is megnyitotta í Tisztelt ünnepi gyűlés! A magyar népet kezdettől íogva szoros szálak fűzik a világ első munkásállamához. A Nagy Októberi Szocialista Forradalmat követő nagy nemzetközi forradalmi fellendülés fontos része volt a mi dicsőséges Magyar Tanácsköztársaságunk. Október eszméi vezették a mi munkásosztályunkat is, amikor — elsőként követve orosz testvérei példáját — kibontotta a szocialista forradalom zászlaját. A Magyar Tanácsköztársaság létrejötte a gyakorlatban is bizonyította az Októberi Forradalom alapvető vonásainak egyetemes érvényét A Tanácsköztársaság leverése után, a két vilgháború között a szovjet nép a munkásnemzetköziség és szolidaritás ezernyi jelét adta: oltalmat nyújtott az üldözötteknek, ösztönzést bátorítást adott a harchoz. A Szovjet Hadsereg felszabadító harca következtében 1945. április 4-én nemzeti történelmünk nagy fordulóján, hazánk visszanyerte szabadságát, függetlenségét. Október eszméinek harcosai, a nagy szovjet nép hős fiad kiűzve hazánkból a fasiszta csapatokat, összezúzták a horthysta államgépezetet. Népünk számára megnyílt jövőnk szabad építésének lehetősége. Ezért gondolunk soha el nem múló, örök hálával a dicső szovjet népre, mely a legtöbbet áldozta a fasizmus elleni harc oltárán. Ezért hajtjuk meg a kegyelet zászlaját a hősök emlékének, akik a legdrágábbat, az életüket áldozták népünk szabadságáért. Ez a nagy történelmi sorsforduló mint második honfoglalás vonult be a nemzeti köztudatba. A magyar nép — pártunk vezetésével — újjáépítette az országot. Magának építette újjá! Az elmúlt három évtizedben korszakos politikai és gazdasági eredményeket értünk el. Létrejött és hiegszilárdult a munkásosztály, a dolgozó nép hatalma. A tervgazdálkodás segítségével szocialista ipart és mezőgazdaságot teremtettünk. Hazánk agrár-ipari országból szocialista nagyiparral és nagyüzemi mezőgazdasággal rendelkező, gazdaságilag közepesen fejlett ipari-agrár országgá lett. Iparunk ma egy hónap alatt termel annyit, mint a felszabadulás előtt egész évben. Mezőgazdaságunk az egykorinál kisebb területen, félany- nyi emberkézzel mintegy kétszeresét adja az utolsó békeév termésmennyiségének. Gazdasági fejlettségünk szintje mintegy öt és félszerese a háború előttinek. Gyökeresen megváltoztak népünk életkörülményei. A marxista ideológia egyre inkább megszabja népünk gondolkodását, magatartását. Eredményeink kiállják a nemzetközi összehasonlítást. A költő szavaival szólva: „Európába értünk végre / a nép- vándorlás kétezer éve után!” lembevételével alkalmazzuk nemzeti sajátosságainknak, a mindenkori konkrét helyzetnek megfelelően, elkerülve a gépies másolás buktatóit. Cselekvésünkben a Kádár elvtárs által megfogalmazott elvek irányítanak bennünket: „Minden marxista—leninista pártra kötelező, hogy feladatai meghatározásánál saját munkásosztályának, népének, országának helyzetéből induljon ki, de ugyanúgy kötelező annak figyelembevétele is, hogy az egyes pártok politikája nem lehet ellentétben a nemzetközi munkásosztály, a szocialista országok közös érdekével”. Mi ebben a szellemben alakítjuk politikai, gazdasági, kulturális, diplomáciai és katonai együttműködésünket a szocialista közösség országaival, különösképpen pedig a SzovjetunióvaL Együttműködésünk alapja: országaink, népeink érdekeinek azonossága, céljaink közössége. Népeink sorsa és jövője elválaszthatatlan Október eszméitől, a szocializmustól, a kommunizmustól. Politikai kapcsolatainkat a legteljesebb egyetértés jellemzi. Gazdasági együttműködésünkben a kölcsönös előnyök és érdekek érvényesülnek. Politikai együttműködésünknek a Var sói Szerződés, gazdasági tevékenységünknek a KGST nyújt alkalmas keretet A magyar—szovjet gazdasági együttműködés mindinkább átlépi a hagyományos árucsere kereteit. A tartós termelési-műszaki kapcsolatokra építve fejlődnek a nemzetközi munkamegosztásban leginkább érdekelt hazai iparágak. A Szovjetunióval való gazdasági együttműködésünk, a hosszú távú megállapodások biztonságot adó szerepe a jövőben tovább növekszik népgazdaságunkban. A béke és a szocializmus édestestvérek Együtt haladunk a szocialista közösség országaival Kedves elvtársak! A XI. pártkongresszus határozatainak végrehajtásán, V. ötéves tervünk teljesítésén munkálkodunk. Szocialista építőmunkánk jó ütemben halad. Jelentős eredményeket értünk él ötéves tervünk eddigi csaknem két esztendejében. Bár tavaly nem sikerült maradéktalanul teljesítenünk terveinket, az idén meggyorsult gazdasági fejlődésünk üteme, és jórészt behoztuk a lemaradásokat. Ebben jelentős szerepet játszott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére Csepelről indult és országunk egészére kiterjedő mun- kaverseny-mozgalom. De látnunk kell, hogy nehéz külső és belső feltételek közt dolgozunk. A gazdasági hatékonyság eddigi fejlődési üteme nem biztosítja a szükséges előrehaladást. Népgazdaságunk csak úgy tud megfelelni az új és magasabb követelményeknek — úgy tudjuk megoldani a fejlett szocialista társadalom építésének soron levő feladatait, javítani a lakosság életkörülményeit —, ha megteremtjük az eddiginél dinamikusabb fejlődés feltételeit, ha növeljük a társadalmi munka hatékonyságát. Ez irányú erőfeszítéseink kezdeti eredményei mutatkoznak az idei évben. Népünk bizakodva néz a jövőbe. A pártunk XI. kongresszusán elfogadott program- nyilatkozat hosszú távra megszabja fejlődésünk fő irányát. „A következő tizenöt-húsz évben az a feladat áll előttünk, hogy tovább haladjunk a szocializmus építésének útján, fejlett szocialista társadalmat teremtsünk hazánkban, s így közelebb jussunk történelmi célunkhoz, a kommunizmushoz." A magyar munkásosztály, a szövetkezeti parasztság, az értelmiség, egész népünk egyetért a XI. kongresszuson megfogalmazott célokkal és tettekkel támogatja pártunk politikáját. Tudja, hogy minden újabb sikerért keményebben kell megdolgozni és a jövőben csak fegyelmezettebb munkával, társadalmi felelősség- tudattal, a közösség iránti odaadással érhetők el megfelelő eredmények. Az előttünk álló nagy feladatok megoldásában bizton számíthatunk népünk szorgalmas munkájára; a létrehozott jelentős anyagi-műszaki alapokra, szocialista tervgazdaságunkra, népgazdaságunk irányítási rendszerére és nem utolsósorban arra a bizalomra, alkotó légkörre, amely áthatja mindennapi életünket Továbbfejlődésünk kiapadhatatlan nagy erőforrása a szocialista közösség országainak szoros együttműködése, legfőként a Szovjetunióval kialakított sokoldalú kapcsolatunk. A magyar és a szovjet nép barátságának, országaink együttműködésének mélyre nyúló, szerteágazó hagyományai vannak. Ezeket túlzás nélkül úgy tekinthetjük, mint az objektív társadalmi, gazdasági fejlődésben gyökerező történelmi hagyományokat. Számunkra ez az együttműködés — a szocialista közösséghez, és legfőként a Szovjetunióhoz való viszony — elvi kérdés, de egyben mindennapi életünk gyakorlatának valósága is. A Szovjetunió felhalmozott tapasztalatait olyan értékes örökségnek tekintjük, amelyet kötelességünk marxista—leninista módon, vagyis önállóan és alko- tóan alkalmazni népünk javára. A Magyar Szocialista Munkáspárt figyelemmel kíséri a nemzetközi munkásmozgalom, a szocializmust építő országok tapasztalatait, és különös gonddal tanulmányozza a Lenin alapította Szovjetunió kommunista pártja, a világ első szocialista országa történelmi jelentőségű tapasztalatait. A szocialista építés általános érvényű törvényszerűségeit e tapasztalatok figyeA győztes Októberi Forradalom első külpolitikai tette az volt, hogy a béke olajágát kínálta fel a hosszúra nyúlt imperialista háborútól vérző és szenvedő emberiségnek. A nemzetközi nagytőke a béke helyett háborút kényszerített a forradalomra, csírájában akarta eltaposni a fiatal szovjet államot A szovjethatalom megdöntésére irányuló kísérletek azonban megbuktak, mert szervezőik nem számoltak a forradalom, a felszabadult nép erejével. A szovjethatalom, létezése első évtizedének csaknem a felében fegyveres harcban védte állami létét, szuverenitását, területi épségét, biztonságát.. A második világháború újabb próbának tette ki a fiatal szovjet államot. E nagy próbatétel eredményeként a hitleri fasizmus megsemmisült, A szovjet hadseregé, a szovjet népé a fő érdem a fasizmus megsemmisítésében, az emberi civilizáció megmentésében. Az emberiség okult a történelemből, mindinkább felismerte a háború elhárításának új lehetőségeit. Számba- vette és mozgósította a béke növekvő erőit, valamennyi háborúellenes erő összefogásával, a béke, a haladás, a szocializmus minden osztagának felsorakoztatásával megálljt parancsolt a háborús kard- csörtetőknek. Az emberiség hozzáfogott a békeépítés mesterségének kimunkálásához, a békés egymás meUet élés gyakorlatának elsajátításához. A békés egymás mellett élés elvét a szovjet állam megalapítója, Lenin fogalmazta meg. A „békedekrétum”- tól ered a szovjet békepolitika, melynek zászlaja alatt küzd a Szovjetunióval — a békés egymás mellett élés ki- terjesztéséért, tartóssá tételéért, a fegyverkezési hajsza korlátozásáért, a leszerelésért, a mindent elpusztító világháború veszélyének elhárításáért Az SZKP XXIV. kongresszusán meghirdetett békeprogram, melyet a világ találóan nevezett el „békeof- fenzívának”, a XXV. kongresszuson olyan átfogó intézkedések megfogalmazását eredményezte, melyek egyaránt megfelelnek a testvéri szocialista országok, hazánk, a békeszerető erők, a világ minden népe érdekének és akaratának. E politikát nemcsak nemes szándék, hanem erő is alátámasztja; a haladó és demokratikus közvélemény, a Szovjetunió hatalma, a szocialista közösség összefogása. Ennek az összefogott erőfeszítésnek az eredménye és következménye, hogy korunkban a hidegháborút a nemzetközi enyhülés váltotta feL A szovjet állam létének és erejének, katonai hatalmának nagy szerepe van abban, hogy az emberiség immár negyedik évtizede békében élhet. A Szovjetunió hat évtizedes békepolitikája meggyőzően bizonyítja, hogy a béke és a szocializmus édestestvérek. A magyar—szovjet barátság építőmunkánk záloga Tisztelt ünnepi gyűlés! Elvtársak, elvtársnök! Korunk történetének legnagyobb sorsfordulójára, a Nagy Októberre emlékezünk, a szocializmus győzelmét köszöntjük. Ahogy köszöntik szerte a világon. A moszkvai nagy ünnepségen pártunkat és kormányunkat küldöttség képviselte, Kádár elvtárs vezetésével. Ezen a jubileumi ülésen a világ öt földrészének képviselői méltatták a Nagy Október világtörténelmi jelentőségét, üdvözölték a bat évtizedes forradalom eredményeit és az egész emberiség jövőjére gyakorolt hatását. Pártunk és népünk őszinte jókívánságait Kádár elvtárs adta át a kongresszusi palotában tartott ünnepségen. Engem — mint a küldöttség egyik tagját — azzal bíztak meg Moszkvában, hogy adjam át ezen az ünnepi gyűlésen, gyűlésünk minden résztvevőjének, pártunk tagságának. az egész magyar népnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa, Minisztertanácsa és személyesen Brezsnyev elvtárs legforróbb üdvözletét és jókívánságait. A testvéri Szovjetunió Kommunista Pártjának és kormányának vezetői további sok sikert, eredményes munkát kívánnak népünknek a szocializmus építéséhez. A Nagy Október fényében, e jeles történelmi évfordulón ismételten igaz hittel és mély, belső meggyőződéssel nyilvánítjuk ki: népünk úgy vigyáz a nagy forradalommal egyidős magyar—szovjet barátságra, mint a szemefényé- re. Népeink barátsága, pártjaink internacionalista kapcsolata kiállta az idő próbáját. Ez a barátság és együttműködés volt a záloga töretlen fejlődésünknek, békés építőmunkánknak és ez lesz a jövőben is! Az évforduló alkalmából forró üdvözletünket küldjük innen is szövetségesünknek és barátunknak, a Szovjetuniónak, a nagy szovjet népnek, a Szovjetunió Kommunista Pártjának, Központi Bizottságának és kiváló vezetőjének, a magyar nép őszinte barátjának, Leonyid Tljics Brezsnyev elvtársnak. Kívánjuk, hogy érjenek el újabb sikereket a kommunizmus építésében, a békéért vívott harcban! Éljen a 60 éves Nagy Októberi Szocialista Forradalom! Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártja! Éljen és virágozzék Október szülötte, a Szovjetunió, a szovjet népek nagy családja! Éljen a megbonthatatlan magyar—szovjet barátság! Kitüntetések átadása a Parlamentben A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az évforduló alkalmából eredményes munkájuk elismeréséül párt-, társadalmi- és tömegszervezetek tisztségviselőinek és aktivistáinak kitüntetéseket adományozott A kitüntettek egy csoportjának Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke szombaton délben az Országház kupolacsarnokában nyújtotta át a kitüntetéseket. Jelen volt Biszku Béla, az. MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, és Cseterki Lajos, az elnöki tanács titkára. Losonczi Pál a kitüntetések átadásakor a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács és a maga nevében jókívánságait fejezte ki a kitüntetetteknek. Pest megye Kiemelkedő munkájának saság Elnöki Tanácsa 87 Pest tüntetésben. SZOCIALISTA MAGYARORSZÁGÉRT Érdemrendet kapott: Bella Mihály nyugdíjas gyárigazgató. VÖRÖS CSILLAG ÉRDEMRENDET KAPOTT: Pacsa János rendőr alezredes. A munka Érdemrend ARANY FOKOZATÁT KAPTA: Aczél Pálné, az MSZMP Pest megyei Bizottsága oktatási igazgatóságának tanára, Arató András, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára, Barát Endre, az MSZMP Pest megyei bizottságának osztályvezetője, Bernáth Józsefné, nyugdíjas galvanizáló, a Pest megyei Tanács tagja, Blmmer Lőrinc, a szobi nagyközségi tanács elnöke, Jónás Zoltán, az MSZMP ráckevei járási , bizottságának első titkára. Jurán Ferenc, a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, Kaufmann György, az Ikladi Ipari Műszergyár szerszámkészítő szakmunkása, Kiss Béláné, a Pedagógusok Szakszervezete Pest megyei bizottságának titkára, Kiss P. László, a budapesti Duna Kertészeti Termelőszövetkezet elnöke, Kovács Árpád, a fóti Béke Termelőszövetkezet elnöke, Kovács Jánosné, a váci Híradástechnikai Anyagok Gyára tekercselője, a Pest megyei tanács tagja. Lakatos Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese. Major Péter, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szak- szervezete Pest megyei bizottságának titkára. Nagy Károlyné dr- a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Budapesti és Pest megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságának vezetője, Polgárdi József, a Pest megyei IV. számú Sütőipari vállalat igazgatója, dr. Ságby Vilmosné, a Pest megyei Hírlap főszerkesztő-helyettese, Skultéty József, a ceglédi Magyar —Szovjet Barátság Tsz elnöke, Sütő István, a Budapest-Vidéld Postaigazgatóság szakszervezeti tanácsának titkára, Szolyka Pál, az albertirsal Dimitrov Tsz főmezőgazdásza, dr. Tengelyi Vilmos, a Pest megyei Tanács osztályvezetője, Tóth István, a Mechanikai Müvek abonyi gyáregységének meósa. A munka Érdemrend EZÜST FOKOZATÁT KAPTA: Balogh Sándor, a pest megyei Ot- és Hídépítő Vállalat kubikos brigádvezetője, Bálint Ildikó festőművész, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának tagja. Bodrogi András, az isaszegi nagyközségi tanács elnöke. Csordás Ferenc, a Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyárának csoportvezetője, Détári István, a KÖZGÉP 2. számú gyárának művezetője, Dobrovltz József, a vecsési Ferihegy Tsz elnöke, Fekete Antal, az MSZMP ceglédi járási bizottságának titkára, Gönczy Antalné, az Eszak-pesU Vendéglátó Vállalat osztályvezetője, dr. Hollós! Ágota, a Pest megyei Tanács csoportvezetője, Komát László, a kiskunlac- házi nagyközségi közös tanács elnöke, Kovács László, a bag— hévizgyörki Petőfi Tsz elnöke, Láng Károly, a DunamenU Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat gépésze, Losonczi Benjamin, a tahltótfalui Kék-Duna Egyesült Mezőgazdasági Szakszövetkezet elnöke, Nádaski Pál, az Örkényi Haladás Tsz elnöke, Nyit- ral Ferenc, a nagykátai nagyközségi tanács elnöke, Papp Jánosné, a Váci Kötöttárugyár szakszervezeti tanácsának titkára, Pazsa Imre, az MSZMP solymári bizottsákitüntetettjei elismeréseképpen a Népköztár- megyei dolgozót részesített kigának titkára, dr. Pálosi Mlklósné, a Pest megyei Gyógyszertári Központ osztályvezetője, dr. Pásztor Barnabás, az MSZMP Pest megyei bizottságának munkatársa, Pokor- ny Róbert, az üllői általános iskola igazgatója, dr. Rétsági Oszkár- né, az MSZMP nagykőrösi városi bizottságának munkatársa, Sóron Sándor, az MSZMP Pest megyei bizottságának osztályvezető-helyettese, Steinitz Istvánná, a Nyugat- Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat eladója, B. Szabó Józsefné, a pátyi Zsámbéki Medence Tsz csoportvezetője, Szűcs István, nyugalmazott j ászkarajenői tanácselnök, Tomecskó Ferencné, a sződi Egyesült Virágzó Tsz bri- gádvezető-helyettese, Cjszászi Gyula, a Pest megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója. A MUNKA ÉRDEMREND BRONZ FOKOZATÁT KAPTA! Balogh IAszló, a dömsödi Dózsa Tsz elnöke, Brassó Pálné, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Budapesti és Pest megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságának csoportvezetője, Bartucs Sándor, a tápióbicskei Április 4. Tsz technikusa, Bősze Györgyné, az MSZMP Pest megyei bizottságának szakelőadója, Czirok János, a Dunai Kőolajipari Vállalat géplakatosa. Csányt János, a TÜZÉP albertirsai telepének vezetője, Drahony Oszkárné, a Pestbudai Vendéglátóipari Vállalat szakácsnője, Epre« János, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa Gödöllő városi szakmaközi bizottságának titkára, nyugdíjas általános iskolai igazgató, Fajka János, a törteli Dózsa Tsz párttitkára, Farkas Emil, a Pest megyei tanács gazdasági hivatalának gépkocsivezetője, Hár József, a budai járási hivatal osztályvezetője, Hupján Sándor, a Pest megyei Üt- és Hídépítő Vállalat autószerelője, Józsa István, a ceglédi Lenin Tsz főmezőgazdásza, Karay Ambrus, a nagykőrösi városi tanács csoport- vezetője, Karcagi József, a vác- szentlászlói Egyesült Zöldmező Tsz állatgondozója, Karsai Miklós, a budakalászi nagyközségi tanács elnöke, Kátai Ferencné, a dabasi járási hivatal főelőadója, Kemen- czei Istvánná, az üllői nagyközségi tanács előadója, Kovács Ferencné érdi anyakönyvvezető, Könczöl Lászlóné, a ráckevei járási szakorvosi rendelőintézet előadója, Králik Jánosné, a szadai községi tanács vb-titkára, Lukács László, a Pest megyei tanács főelőadója, dr. Magócs Imre, a nagykátai járásbíróság elnöke, Marcsók János, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár váci gyárának üzemvezetője, Mészáros József, a Pest megyei Fémipari Vállalat szerszámkészítője. Nemeskéri Ferenc, a váci Hámán Kató általános iskola tanára, Orl József, a Dunai Kőolajipari Vállalat művezetője, Pásztor János, a monori Üj Élet Tsz munkacsapatvezetője, Pfendert Mihály, a kds- kunlacházi Építőipari és Szövetkezeti Közös Vállalat főmérnöke, dr. Rissanek Klára, a váci járási hivatal elnökhelyettese, Sere« József, a Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárának csoportvezetője, dr. Schiller László, a Budapest és Vidéke Postaigazgatóság osztályvezetője, Szalay Mihályné, a fóti nagyközségi tanács vb-titkára, Szűcs Istvánné, a Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat vasalónője, Varga Ernő, a Magyar Nemzeti Bank ceglédi fiókvezetője, Zeke Károlyné, az ürömi Pilisvölgye Magyar —Bolgár Tsz növénytermesztője.
