Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-05 / 261. szám

1977. NOVEMBER 5., SZOMBAT (W Ötletek konyhához CSALÁDBAN - HÁZ KÖRÜL Milyen legyen a játék? A kis konyhában — némi ügyeskedéssel — sok minden­nek helye lehet. A konyhában kisgyereknek olyan leülési lehetőséget biz­tosítsunk, ahol napközben is tud étkezni, rajzolni, játszani úgy, hogy a konyha alapterü­letéből ne nagy helyet foglal­jon el. Erre példa az 1. ábrán látható beépített lap, amit használat után a beépített munkaasztalba lehet tolni. Nagyon praktikusak a ki­húzható edénytárolók, ame­lyek rácsszerkezettel szerelhe­tők fel. Ide tehetjük mosoga­tás után az edényeket. Ezzel a megoldással elkerüljük az alsó mélyszekrényben való keresgélést, és a lemosott edények sem halmozódnak a mosogató mellett (2. ábra). A SZÉP KIVITELŰ, köny- nyen tisztítható, tartós játékok jól szolgálják a gyermek ízlé­sének fejlődését, higiénikusak, és az elmélyült játszást a fel­nőtteknek nem szükséges Időn­ként megszakítani a játékesz­köz óvását célzó figyelmezteté­sekkel. A giccses törpékhez, cicákhoz, kutyákhoz kifejlődő gyermeki vonzódások, élmé­nyek könnyen lehetnek gátjai a későbbi ízlés formálásának. A nehezen tisztítható játékok bármilyen vonzóak is, nagy­mértékben veszélyeztetik a ki­csinyek egészségét. Helyes, ha a környezet ele­mei — állatok, építőkockák, munkagépek, munkaeszközök, a televízióban naponta látott kedves mesealakok — mackó, manócska, röfi stb. — megta­lálhatók a kisgyermekek játék­tárában. Ezek az eszközök nél­külözhetetlenek a valóság utánzásos formában történő megismeréséhez, a helyzetjá­tékhoz. A régi lovagvárak, a tündérmesék szerint, öltöztet­hető méregdrága babák, feles­leges kitérőket jelenthetnek a reális valóság megragadását célzó intézményes — óvodai és iskolai — nevelőtevékeny­ségben. A KÉZÜGYESSÉG, a pon­tos érzékelés fejlesztését kitű­nően segíthetik a különböző konstruáló játékok — „Jáva építők”, „Babilon”, „Róka csa­lád” stb. Magasabb korban a fémépítők, optikai és elektro­mos kiegészítő játékok, a kü­lönböző barkácskészletek, ki­varrók lehetnek hasznosak. Előnyösek a kéz összerendezett mozgását fejlesztő játékok, ké­zi futballok. A mechanikai já­tékok egy része, speciális mun­kagépek, közlekedési, űrkuta­tási eszközök — kiváló segítői a tudományos érdeklődés ki­bontakoztatásának, a tanulás­ra, cselekvésre ösztönző fantá­zia megmozgatásának. Az ismeretbővítést, gondol­kodás fejlesztését célozzák a társasjátékok népes családja; .Virág kvartett”, „Népviselet”, Budapesti séták”, „Képes egy­szeregy”, stb. Ide sorolhatnám — első helyen — a sakkot és a dominót is. Nem maradhat ki egyetlen korosztály „játéktárából” a sporteszköz, szán, sí, korcsolya sem. NÉLKÜLÖZHETETLEN a könyv. A képeskönyvek, kifes­tők már a legfiatalabb korú gyermekek ajándékai közül sem hiányozhatnak. Az iskolás gyermekek ismeret- és tapasz- talatbővltésének ma mór nél­külözhetetlen kellékei a lexi­konok, ismeretterjesztő, termé­szettudományos, történelmi és művészeti sorozatok. A könyvek életkorhoz való méretezésében jól eligazítanak a kiadványok hátlapján ta­lálható ajánlások. Egy ismerő­söm kisgyermeke névadójára az ajándékok közé díszes köté­sű könyvet is tett azzal a szán­dékkal, hogy ez legyen könyv tára első kötete. Ez a szülő pontosan tudta, a felnövekvő nemzedéknek milyen óriási léptekkel megnövekednek az információszerző szellemi szűk ségletei, amelyek kielégítésé nek előre láthatóan még hosZ' szabb ideig az olvasás, a könyv lesz a legfontosabb eszköze. Nádházi Lajos ARUVIZSGALA T Zeke, szafari, kabát - műbőrből A magas törzsű rózsa szaporítása Fagyok előtt: betakarni Évtizedekkel ezelőtt divatos vi­rág volt a magas törzsű rózsa. A magas kifejezés talán nem is he­lyes, hiszen a törzs néha alig 50 centiméteres. A kertbarátok ma is keresik az ilyen típusú növénye­ket, sajnos alig lehet kapni. En­nek az az oka, hogy a nevelés a faiskolában két évvel tovább tart, ezért inkább a gazdaságosabb bo- korr&csákat szaporítják. A magas törzsű rózsák nevelésé­hez ugyanolyan alanyt használunk, mint a bokorrózsákhoz. A törzs­neveléshez a legerőteljesebb ala­nyokat ültetik. Már az első évben erőteljes, hosszú hajtásokat nevel­nek, de bokrosodnak is. Ősszel felszedik a kétéves növényeket és eltávolítják az elágazódó vessző­ket. Csak a legerőteljesebb vesz- szőt hagyják meg. Természetesen sok olyan rügy marad a növényen, amelyek ta­vasszal kihajtanak. A tőhajtásokat tőből kell eltávolítani. A vesszők oldalrügyeiből előtörő hajtásokat még egy-két centiméteres állapot­ban letörjük, a szemzés magassá­gáig. E felett hagyjuk, hogy a r~- vényeK kis koronát neveljenek, th: nek nedvkeringést elősegítő szere­pe van. Ha gyenge a törzs, ak­kor hagyjunk rajta oldalhajtást, kurtítsuk vissza, így a törzs Job­ban vastagodik. Tulajdonképpen az elpusztult ne­mes rózsák gyökeréből előtörő vad­hajtásokból is nevelhetünk törzset, amit később magas törzsű rózsá­nak nevelünk. A szemzés augusztusán ered a legjobban. Magasságát úgy vilasz- szuk meg, hogy később a növényt védeni tudjuk a fagytól. A szem­zés feltétele, hogy az alanykorá­nak jó legyen a hajtásnövekedése, a héja elváljon a fás résztől és éreti szemzőhajtásunk legyen. Biztosabb az eredés, ha egymás­sal szemben két szemet rakunk be. Ha fóliacsíkkal kötözünk, akkor két-három hét múlva a kötőanya­got el kell távolítani. Ha olyan anyaggal kötöztünk, amelyik el­korhad, akkor erre nincs szükség. Ősszel, a lomb lehullásával az alanykoronát néhány szerire visz- szavágjuk, a vadhajtásokat eltá­volítjuk. Szemzéskor az alanyko­ronát nem szabad eltávolítani, mert a rügyek kihajtanak és köny- nyen elfagynak, rügyeik nem ér­nek be. A fagyok közeledtével a törzse­ket lefektetik és a nemes részt talajjal betakarják. Tavasszal kitakarjuk a növénye­ket. A nemes szem feletti néhány vad rügy biztosítja a kihajtást. Ezután a vadhajtásokat tőből el­távolítjuk. A törzsek mellé karót helyezünk és a növényt nyolcas kötéssel ki­kötjük. A kihajtó „nemesre’* ügyelni kell, mert a szél könnyen letöri. A tenyészidös®akban a vadhaj­tásokat fiatalkorban, tőből távo­lítsuk el. A nemes részt úgy ala­kítsuk, mint a bokorrózsát. Ne várjuk meg, míg a virág kinyílik. A magas törzsű rózsán nehezebb a korona kialakítása, mert rósz- szabb a tápanyagellátása. A magas törzsű rózsák rővidebb életűek, mint a bokorrózsák. Eb­ben nemcsak a rosszabb tápanyag­ellátottság, hanem a törzsek őszi lehajtása is szerepet játszik. Általában a szokásos bokorró­zsa fajtákat szokták magasabb törzsre szemezni. Azonban a több virágút és a babarózsákat Is lehet magas törzsre szemezni. Érdekes növényt kapunk, ha kú­szórózsát szemzőnk magas törzs­re. Ilyenkor a hajtások lecsüngő­nek. Tartósabbak lesznek a törzses rózsák, ha télre nem fektetve ta­karjuk be őket. A koronát töm­Í ük ki szalmával vagy szénával és lurkoljuk be papírral. A fóliata­karás nem jó, mert nagy hőinga­dozást okoz. F. B. A műbőrből készülő külön­féle — szaknyelven szólva — felsőruházati termékek, tehát zeke, zakó és kabát minőségé­ről tájékoztat a Nagyító szep­temberi tesztje. A kabátok közül az 1200 fo­rintos férfi kabát (a Május 1. Ruhagyár terméke) minőségét egyenletesen kiválónak tartják a szakemberek. Bár csak „jó” minősítésű, mégis említésre méltó a Béke Ruhaipari Szö­vetkezet kabátja, legfőképpen az ára okán: 795 forintba kerül. Tekintve, hogy a műbőr kabá­tok között a legolcsóbb, s ez jó minőséggel párosul — meg­szolgálja az árát. (Sajnos, az is igaz, hogy szabása több évtizedes divatízlést követ...) Művelúrból készül, s divatos szabású az 1060 forintos kabát (a Béke Ruhaipari Szövetkezet terméke), csakhogy tartóssága a Nagyító minősítése szerint csak „még megfelelő”, a KER- MI laboratóriumi vizsgálatai során a koptatópróbával szem­ben a művelúr alapanyag nem bizonyult túlságosan ellenálló­nak. Bár e kabát kivitele kivá­ló, mégis félő, hogy a „rendel­tetésszerű használatban” nem nyeri el gazdája dicséretét zsebeknél, hajlatoknál köny- nyen megkopó kabát. A szafari — az utóbbi évek egyik legelterjedtebb ruhada rabja. Ezek között is lehet ki válót találni, állítja a Nagyító, hiszen a Május 1. Ruhagyár 1400 forintos szafarija kiválóan vizsgázott. A Május 1. Ruha gyár egy másik szafari-zakója már nem szerepelt ilyen jól. minősége és minősítése köze­pes, pedig 100 forinttal többe kerül! Az ár tehát nem mindig tükrözi a minőséget... A Ru­haipari Szövetkezet 1100 forin­tos kamasz szafarija, illetve 931 forintos bakfis zekéje (hogy a lányokról se feledkezzünk meg) csak közepes minőségű, elsősorban viszonylag gyen­gébb tartóssága miatt. Sz. L A szem világa — meg pápa szeme ÜGY VIGYÁZZON RÁ. mint a szeme világára — mondják, ha azt akarják, hogy valamit különleges becsben tartson az ember. És igazuk van! A szem olyan kincs, amit nem pótol­hat a világ semmiféle gazdag­sága. A látás biztonságot köl­csönöz az embernek. Nélküle, az örök éjszakában tapogat, mert hiszen elveszítette a vi­lág fényét, színét, messzesé­gét, de még közelségét is. Ezért állítják egyesek, hogy a vakok •között is az a szerencsésebb, aki sohasem látott. Talán egy nyelv sem érzékelteti olyan értelmesen és találóan a vak­ságot, mint a magyar, amikor azt mondja: világtalan. Ebbe a világtalanná váló al­konyatba akar világosságot vinni a csökkent egészségét reparáló ember, amikor felta­lálja a szemüveget, a régiek nyelvén a pápaszemet. Ez a furcsa név onnét szár­mazik, hogy Raffaello Santi, a nagy piktor X. Leó pápát ügy festette le, hogy a bai kezében nyeles szemüveget tartott, amelynek az üvegén &. nyil­ván jobban látta a betűket. Akkor az effajta eszköz még igen drága volt, és csak a gaz­dagok tudták megvásárolni. Ezért a szemüveg tekintélyt, előkelőséget, hatalmat jelen­tett. Talán az irigységgel ma­gyarázható, hogy a középkor orvosai és a kereszténység Is iparkodtak a szemüveg elter­jedését megakadályozni. És azt mondták, az ördögtől szár­mazó új és bűnös szerkezet. Pedig nem volt új. Már a má­sodik évezred elején írásban is szó esik az üvegből készült különleges gömbszeletről és használatáról, sőt egyes szer­zők azt állítják, hogy Nero császár valamilyen zöld sma­ragdon át nézte a cirkuszi já­tékokat. Pedig nem is volt rövidlátó, csak játszadozott ve­le. EZZEL már itt is vagyunk, a szemüvegviselés három egy­mástól erősen különböző oká­nál: az első a látásromlás, a második a szem. védelme, a harmadik a furcsa — néha va­lóban ostobának nevezhető — divat. A szem teljesítőképességét az esztendők erősen befolyá­• solják. Helytálló a megállapí­tás: „egyszer mindenki pápa­szemre szorul. Előbb vagy utóbb!” Valóban, a rövidlátó szeme, furcsa, de megjavul. Magyarázat: a szemlencse al­kalmazkodó képessége idővel csökken, és a rövidlátást eny­híti, tehát a rövidlátó fiatalko­rában, a jól látó öregségében szorul szemüvegre. Szemüveg kell annak is, aki­nek a látószervét valamilyen veszély fenyegeti. Maró füst, gáz. por, pattanó szikra, eles forgács, fröccsenő csepp, káros sugárzás, vagy a szokatlan erősségű elektromos ív fénye. Ezért kifejező az a felhívás, az a rajz, amikor a védőszemüve­get nem használó, könnyelmű ember előtt megsuhogtatják a vakságot jelentő fehér botot. 'ÉS AKI nem szorul szem­üvegre, s mégis hordja? A di­vat megszállottja, aki árnyék­ban — sőt még a presszó han­gulatos homályában is — szem­üveget visel, mert jól áll ne­ki mert új divatú, szögletes ablakot vagy tenyérnyi üve­get kapott, és mert tüntet az­zal, hogy amit ő visel, az sok­ba kerül. A szemüveg gyógyászati se­gédeszköz. Pótolja a látóképes­ség csökkentését és védelmed épségét a szemnek. Ezen belül divatozhat. De aki csak diva­tozik, akinek nem ke’.l, de hordja a szemüveget, úgy jár, mint a mesebeli gazdag, aki di­vatos Íralapot vásárolt, de nem volt feje, amire ráilleszthette volna. Dr. Buga László Recept HAGYMÁS CSIRKE 4 személy részére: 1 fiatal csir­ke, 5 dkg vaj, 1 marok kis hagy­ma, i pohái száraz fehérbor, 1 evőkanál finomra vágott zeller­levél, só, bors, 1 pahár friss tej szín. 1 pohár ánizslikőr. A csirkét négy részre vágjuk, és az egészben hagyott, kis hagy­mákkal a vajban mindkét olda­lon aranybarnára sütjük. Fehér­borral leöntjük. Hozzáadjuk a zel­lerlevelet, a sót, és a borsot. Jó 5 perc múlva a tejszínt és az ánizslikőrt öntjük hozzá és az egészet még fél óra hosszat főz­zük. A húst és a szószt előme­legített tálra tesszük. HÉTVÉGI KALAUZ A Csepel Autógyár Műve­lődési Központjában ma es­te 7 órakor a Déryné Szín­ház vendégszerepei. Láng Anikó fordításában mutat­ják be Ajtmatov, A verseny­ló halála című kétrészes drá­máját. A darab rendezője Petrik József Jászai-díjas, a főbb szerepeket Szigeti Gé­za, Táncsics Mária, Hajdú Endre, Lestyán Katalin, Tor­ma István játssza. Ugyanez­zel a műsorral, holnap este 7 órakor lép fel a színház tár­sulata Szobon, a művelődési házban. Bizonyos emberek több fel­adatot vállalnak magukra, mint mások. Ezek közé tarto­zik Tauabaj is. A frontról ha­zatérve a gazdaság helyreállí­tásának munkálataiban segéd­kezik, igen eredményesen. Vé­gül egy juhnyájat bíznak rá. A hegyekre, ahol a nyáj legelt kemény tél köszönt. Az állatok elhullanak, a hős Tanabajt — aki pedig minderről nem te­het — felelősségre vonják. A férfit felháborítja az igazság­talanság, s elkeseredett lépés­re szánja el magát... Okosító kisfilmek Színház dorogi bányász túracsoport által 1955-ben emelt pilis- nyergi szovjet emlékműnél ünnepük, ma, déli 12 órakor, hagyományos emléktúra ke­retében. Kígyóvadászoktól a fur­fangos rókáig címmel is­meretterjesztő, tudományos kisfilmbemutatót tartanak a váci Madách Imre Művelő­dési Központ 8-as termé­ben, holnap délelőtt 10 óra­kor. A fiimműsoron minden­kit szívesen látnak, de fő­ként az általános iskolák fel­sőtagozatos tanulóit várják, akik itt olyan biológiai ér­dekességekről látnak-halla- nak majd, amelyek segíthe­tik iskolai tanulmányaikat. Cegléden, a magányosok klubjában holnap délután fél 6-kor Tarancsák Gábor fi­zikus tart vetítettképes be­mutatót és előadást, Csodák a tudomány tükrében cím­mel. Egykor hihetetlennek, vagy megmagyarázhatatlan­nak vélt jelenségekkel is fog­lalkozik műsorában Taran- csák Gábor, s szó lesz ezen kérdések megoldásáról, tudo­mányos magyarázatáról is. Vecsési Hiúsági napok I Az emlékművet a PUis-hegy- ség e szép pontján elesett szovjet katonák tiszteletére ál­lították. Ok 1945 januárjában 11 napon át tartották fel a né­met csapatokat. Az emlékmű megkoszorú­zása után adják át az or­szág legszebb túráterületein áthaladó Kék-túra útvonalát bejárt újabb természetjárók­nak a jelvényt, továbbá az Érdemes Túrázó és az arany­fokozatú túraminősítő jelvé­nyeket is. A rendezvényre utazók a Budapest—Szentendre között közlekedő HÉV-járatokon mehetnek, a szakosztálytagok igazolványukra e napon egyé­nileg is megválthatják a fél­árú jegyet. A Volán a Kétbükkfanye- regbe a menetrendszerű au­tóbuszjáratokon kívül Bu­dapest—Engels tértől és Po- máz HÉV-állomástól erősí­tett járatokat indít, ugyan­így Piliscsév megáüótól is. Az emlékműhöz a kék ke­resztjelzés vezet. A kék há­romszögjelzés — kis kitérő­vel ugyan — ugyancsak az ünnepség színhelyére visz. A túrák mindegyike nyílt, amelyen a természetkedvelő­ket szívesen látják. Horgászoknak A hét elején kezdődött, s vasárnapig tart az első íz­ben megrendezett vecsési if­júsági napok eseménysoro­zata. Ma reggel 9 órakor kis­pályás labdarúgótornát szer­veznek az Edzett ifjúságért mozgalom jegyében a helyi KISZ- és üzemi csapatok ré­szére. A mérkőzésekre a ve­csési sportpályán kerül majd sor, s a jelentkezéseket a művelődési ház irodájában kell leadni. A sorozat záróeseménye, holnap este 6 órakor a nagy­községi ifjúsági klub és a KISZ-szervezet közös estje lesz. A rendezvény színhelye a művelődési ház. Itt tartják a játékos vetélkedőt, szellemi to­tót, kulturális és irodalmi kér­désekkel. Természetesen a vi­dám szórakozás sem marad el: léggömbfújásban, kifli- és cso- klevésbcn is összemérhetik ügyességüket a résztvevők. A rendezők meglepetést tarto­gatnak — olyan vendéget hív­tak meg, akit már láthattak a televízió képernyőjén — de személyét érthető módon mi sem áruljuk el. A program­ban szerepel még pol-beat- müsor, s a vacsora után tánc és discó lesz. Csillagászati napok Ma fejeződik be a váci csillagászati napok esemény- sorozata. Este 6 órától a Ma­dách Művelődési központ földszinti helyiségében kez­dődik a műsor: csillagnézés távcsővel, diabemutató az égitestekről. Látható még a kiállítás az égbolt kutatói­nak tudományos eredmé­nyeiről. Az est záróakkord- , aként zene és tánc lesz. Túra A Nagy Októberi Szocia. lista Forradalom 60. évfordu­lóját a természetbarátok a Ismét távoli hírrel kezd­jük, hátha akad, aki a két­napos ünnep alatt hosszabb túrára is vállalkozik: a Szi­getközbe például már nem­igen érdemes elindulnunk, mert az igen alacsony vízál­lás ellenére is alig találni süllőt, csukát. De Győrig nem is olyan hosszú az út, és a városon belül, a folyók del­tája körül igen sok és szép jászkeszeget fogtak úszóval a helyi horgászok. A csali légy- pondró volt. Előfordult, hogy 20—30 kiló is került egy nap a horgász szákjába. Mivel aiz időjárásváltozás nem olyan nagymértékű, a vízállás sem változott túl sokat egy hét alatt, ezért érdemes itt pró­bálkozni. Tasson igen rapszódikus a kapás: egyszer 20 kiló ezüst­kárászt is fognak a hatos víz határán, ugyanaznap a pontyozók, süllőzők is szép zsákmánnyal távoznak — másnap még keszeg sincs. Sajnos, a zsilip feletti rész­re is ez a jellemző: hol 30— 40 szép keszeg, hol 5—6 ap­róság akad horogra. Az ol­dalcsatornában, valamint a Csepel-sziget alsó csúcsának öböl felőli részén egy-két csu­kát még fognak, pergetve. Százhalombattán lassan elkezdődik a Duna-szakaszon a márnaszezon — és befeje­ződik a harcsázás. Bármi­lyen meglepőnek is tűnik: kitartó, este is kintlévő bat- tai horgászok szép harcsát zsákmányoltak fenekező fel­szereléssel, piócával csalizva az elmúlt néhány héten, ké­ső esténként, körülbelül fél­úton a dunafüredi hajóállo­más és a Benta torkolata kö­zött. A horgásziskola e heti prog­ramja: szombaton öt órakor a szokott helyen (KÉV-kultúr- terem, Budapest XII., Bö­szörményi út 20—22., V. eme­let), a süllő horgászatát Is­merteti Berényi János, a Rác­kevei Duna-ági Területi Bi­zottság főtitkára, a MOHOSZ volt főtitkára. Az előadás után filmeket vetítenek. Cí­mük: Kap a süllő, Fenn és lenn. összeállította: Krasznai Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom