Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-29 / 280. szám
4 1977. NOVEMBER 29.. KEDD TV-FIGYELÓ Bőségzavar ? Azok a rutinos tévénézők, akik egyben a bevásárló kosarak rendszeres cipelői is, már régóta várhatták, hogy mikor esik szó az idei remek zöldség- és gyümölcsellátás mögöttes gondjairól. Mármint arról, hogy e fejedelmi bőség nem válik-e kedvszegővé; a termelők továbbra is érdemesének tartják-e a nagyon sok és nagyon olcsó áru termesztését. A Hét vasárnap esti műsorának egyik riportja megyénk két szomszéd tájegységéből, Bács-Kiskunból és Szolnokból hozott hírt e jól sejtett dilemmáról, és mindarról, ami a mennyit vessünk, hogyan adjuk témakörébe tartozik. Bács-Kiskun — pontosabban a Szikrai Állami Gazdaságban — nem látnak nagyobb veszélyt. Földjeik termését — főképpen a száz vagonszám begyűjtött paradicsomot — maradéktalanul átveszi a Kecskeméti Konzervgyár, s átvenne még többet is, ha tovább tudnák növelni a tonnák számát. Hanem a Szolnok megyei Rákóczifalván már nem ilyen rózsás a helyzet! Kedv s erő lenne ott is, csak éppen az eladás biztonsága hiányzik, mivelhogy a jövő évre tervezett zöldségmennyiségnek csak egy töredékére kötött szerződést eddig a kereskedelem. Biztos vevő híján pedig hogyan is merjenek ezer hektárokon hagymát, miegyebet a földbe rakni? ! folyójának egyik hídját emlegettük, hiszen az a jámbor előfizető, aki magától nem találta ki, hogy a szomorú állapotba került műtárgy netalán Szolnokon van — kétségek között töprenghetett egészen a felvétel végéig. A forgatás helyszínéről ugyanis csak ekkor ejtettek szót. Alapvető, szokatlan hiba; olyan, amely a gondosan ösz- szeállított, a tárgyi tévedésektől rendszeresen megóvott Héttől nem szokott meg a néző. Persze, nemcsak ezért — felelős szerkesztőjének, Várko- nyi Andrásnak hirtelen halála miatt is őszintén aggódunk e nagyon fontos politikai magazinért; főszerkesztőjének, Polgár Dénesnek távozása után így a második ember íróasztala is gazda nélkül maradt. Mert nagyon szeretjük — nagyon féltjük a Hetet. A régi nézők hűségének jogán ... Film és élet. Olvashattuk a hírt, amely szerint egy délangliai, magát Galaktikaközi társaságként megnevező kalóz- tv félbeszakította az országrész hivatalos adójának műsorát, és egy bizonyos Asteron nevében a békés életre, a fegyverek elpusztítására szólította fel a megrémült nézőket. Ügy nagyjából ugyanakkor történt mindez, amikor innen a Szabadság térről az Amerika pánikban című filmet vetítetKérik és várják — mint ahogy itt, a fővárost közvetlenül ellátó Pest megyei gazdaságok is —, hogy időben kerüljön aláírás a megállapodásokra; még akkor, amikor a vetetlen földek területe papíron is jól osztható, szorozható. Biztatás, bizalom, biztonság — ez kell a zöldség- és gyümölcstermelőknek, mert — megjegyeznivaló, nagy igazságként hangzott el — o mai elég, holnapra talán már nem lesz elég. Híd. Amilyen egyértelmű és világos volt ez az ellátási riport, annyira megtévesztően indult a Zagyva egyik hídjának sorsát számba vevő képsor. A Tisza e kedves mellékték. Kísérteties egybeesés, hiszen ez az amerikai film — Orson Welles nagy port fölvert, A világok háborúja című hagjá- tékát váltotta képre —, lényegében ugyanarra a fogásra épül: titokzatos, Földünkön kívüli élőlények érkezésének, üzenetének hírével sokkolja a nézőt. Aki végignézte a Welles- féle — egyébként valóban megtörtént — história filmes változatát, borzongva igazolhatja: hogyan forgathat ki embert emberi mivoltából a tömegszpichózis; és még inkább vallja: vigyázat, kiknek a szája elé kerül a mikrofon... Akácz László KIÁLLÍTÁS A PETŐFI IRODALMI MÚZEUMBAN Korunk Ady-képe MŰVEK PEST MEGYÉBŐL IS I A Petőfi Irodalmi Múzeum nagyszabású Ady-kiállítása 1978 júniusáig látható. Nagyszerű alkalom, hogy Pest megye szocialista brigádjai, középiskolásai megismerkedjenek még jobban Ady korszakalkotó életművének a képzőművészetre gyakorolt hatásával. Vers- ésprózamondó elődöntő Dunakeszin A vers- és prózamondó munkásfiatalok negyedik országos találkozóját jövőre áprilisban rendezik Salgótarjánban. A találkozóra az idei nyár óta munkásfiatalok ezrei készülődnek országszerte, így Pest megyében is. Hogy kik képviselik majd megyénket Salgótarjánban, a kétnapos versenyen, még nem dőlt el. Jelenleg az elődöntőkig jutottak el a megyei versenyzők. Az utolsó elődöntőt vasárnap délelőtt Dunakeszin, a József Attila művelődési központban rendezték meg. A tizenhat résztvevő nehéz feladat elé állította a zsűrit, amelynek elnöki tisztét Egressi István előadóművész töltötte be. Szoros versenyben az első helyet végül is Dombai Zoltán, az ikladi Ipari Műszergyár beállító lakatosa szerezte meg. Második Bai Ferencné, a váci Finompamutfonó- és Cérnázó- gyár anyagmérője lett, míg a harmadik helyen Echter István, az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban működő Budai Önképzőkör tagja végzett. Rajtuk kívül további öt versenyző jutott be a Csepel Autógyár művelődési központjában december l»-án sorra kerülő megyei döntőbe. A nyár elején meghirdetett amatőr képzőművészeti pályázat, amely a vizuális művészeti hónap keretébe illeszkedik, jelentős kulturális eseményként szerepel a fővárosi művelődési ház decemberi programjában. A kiállítás részvételére szóló felhívást Pest megye, s a főváros szakszervezeti képzőművészeti szabadiskoláinak kollektívái, kapták —, de egyéni alkotók is nevezi- hettek. A kiállítás december 5-én, délután fél öt óraikor nyílik. Az anyag igen gazdag: grafikák, festmények, kisplasztiADY ÉLETMŰVE egész világ. Boldogság, vágy, akarat, küzdelem, szenvedés terjeszkedik benne — öt ember, száz ember; millió. Ady Endre összegezte lírájában magyar érzésekre hangszerelve a francia szimbolizmust, s bár a szecesszió évtizedében virágzott költészete, benne nemcsak az tetőzik, hanem a magyar valóság súlyos realizmusa. Ö nyitány — Bartók eszményeivel párhuzamos lo- bogás. Ady kezdeményezte Derkovits, Tornyai, Egry művészetét, sőt Picasso Querni- cáját is sejteti az „Emlékezés egy nyár-éjszakára”. Képzőművészetünk hét évtizede kíséri művek sorozatával Ady életét, költészetét. Van mit kísérni, van mit folytatni, van mit értelmezni — kép és szobor tágas világban járhat Ady nyomában. TELJES vizuális hátterét tárta fel alapos gyűjtőmunkával a Petőfi Irodalmi Múzeum jubileumi kiállításán Ady költészetének. Az ív Tibor Ernő 1904-as Ady-portré kák mellett fotók, színes diák és amatőrfiiunek kerülnek a közönség elé. A több héten át nyitva tartó kiállítás legfőbb célja, hogy az iskolák és a szocialista brigádok számára bemutassa a dolgozó fiatalok szabad időben készített alkotásait, egyben ismertesse az amatőr alkotó művészek eddig elért eredményeit, sikereit. Az amatőr művészek ma már nem gazdátlanok. Ezt példázza a fővárosi művelődési ház azzal, hogy minden év decemberét az amatőr képzőművészet ünnepévé avatja. jánál kezdődik, s napjainkig terjed — tartalmazza minden korszak jellemző Ady-felfogá- sát. Voltak tisztán látók minden időben. Beck ö. Fülöp érme, Amos Imre Ady-masz- kos önarcképe, Czigány Dezső portréja tanúsítja ezt a szövetséges szolidaritást. Mesterművek váltakoznak meglepő és meghökkentő alkotásokkal. Akadnak kuriózumok is. A múzeum árnyaltan szervezett tárlata a tervek bemutatásával bizonyítja, hogy örülhetünk Csorba Géza Ady-sír- emlékének, hiszen szóba került Róna József pontatlanul harsány álheroizmusának kivitelezése is. Milyen is hát az Ady-kép? Azt, hogy ki volt ő tulajdonképpen; megtudhatjuk verseiből, Bölöni György Hatvány Lajos, Földessy Gyula, Bóka László, Király István könyveiből. Ehhez társult képzőművészetünk, mely elkerülte az illusztráció kényelmét, és hetven év összmunkájával szinte teljesen feltárta Ady anatómiai képét, gondolatot jelző mozgás-koreográfiáját és költészetének minden lényeges pontját. Teljes az Ady-kép,- szinte hiánytalan. Bátrak a felvetések, méltó a kivitel. Tegnap is, ma is. A stafétabotot Tihanyi Lajos, Rippl-Rónai József, Borsos Miklós, Szemethy Imre, Kiss Nagy András, Körösényi Tamás adja egymásnak; korok, művek, nemzedékek. Amikor csúcson volt — Beck ö. Fülöp mintázta, amikor nagybetegen feküdt; Vedres Márk, Ferenczy Béni kereste fel, hogy rajzés szobornyomok szülessenek a ,,test természetes, eredendő rázkódtatásaiból”. Meg is születtek a mesterművek szintjén. Képzőművészetünk teremtő izgalommal ábrázolta az élőnek született, élőnek maradt Ady-arcot. Nyilvánvaló, hogy az utókor szabad képzettársításokkal. Ady költői tájait járva, ebbe a mindig nyíló lírai tavaszba kopogtatott. Elsőként Derkovits folytatta fametszeteiben Ady Dózsa-látomásait, a költő önarcképét Pór Bertalan, Bokros Birman Dezső gyarapította. A PÁLYÁZAT, melyet Ady születésének századik évfordulójára írtak ki, sikerrel járt. Összpontosítás és bizonyos munkamegosztás jellemzi a grafikákat, festményeket, szobrokat. Nagyszabású vállalkozás Melocco Miklós Ady- oltára, Berki Viola, Iványi Katalin, Orosz János, Pásztor Gábor, Lesenyei Márta egy- egy műve. Külön öröm, hogy a Pest megyében élő, alkotó képzőművészek is aktívan szerepelnek. A meglepetés erejével hat a gyömrői id. Pál Mihály két Ady-tömbje, melyet sajnos már nem tudott emlékműben véglegesíteni, így megmaradt remek portrénak és kisplasztikának. A szentendrei művészeket ezúttal Bálint Endre, Klimó Károly, F. Zámbó István, Csíkszent- mihályi Róbert, Farkas Ádám műve képviseli, de Vác, Fót is képviselve van ifj. Blaskó János érmével, Banga Ferenc grafikájával. A Ráckevén elhelyezett Varga Imre márványszobor, mely az utóbbi évek egyik sikerült Ady-interpretációja, szintén jelen van a kiállításon, ahol Kopasz Márta, Kiss István, Váró Márton alkotásai szerepelnek még nem egyszerűen a részvétel, hanem a mérték erejével. AZ ALAPOS RENDEZÉS arra is kiterjedt, hogy képes levelezőlapok bemutatásával a kort is érzékeltesse, hogy az Ady-kép múltja is teljes legyen eszm élésünkben. Ezt szolgálja a szatmárcsekei mintájú Ady-fejfa is, mely a költő első síremléke volt a Kerepesi úti temetőben. Bármennyire tudományosan átgondolt is a tárlat — egy-., két Ady-látomás hiányzik, elsősorban Gerzson Pál és Mészáros Géza festménye, mely, szintén hozzátartozik képzőművészetünk impozáns Ady-ábrázolásához, ahhoz az egyetemes Ady-képhez, mely napjainkban is növekszik, és éppen európai értéke miatt nem befejezett. Losonci Miklós Pest megye és Budapest amatőr művészei KIÁLLÍTÁS DECEMBER 5-TÖL A FŐVÁROSI MŰVELŐDÉSI HÁZBAN Költészet — fiataloknak Az új kötetek, amelyeket kezünkben tarthatunk, valójában csak annyiban a fiatalok kötetei. amennyiben ifjúsági kiadónk. a Móra Ferenc Könyvkiadó gondozásában jelentek meg. Tartalmukban, szerkesztésükben egyáltalán nem életkorhoz kötöttek. S ez csak növeli értéküket, hiszen élvezettel és haszonnal forgathatja mindenki, aki szereti a szép költeményeket. S alkalmasak arra is, hogy megszerettessék a verseket. Haszonnal lapozgatni verseskötetet — talán szokatlan és túlságosan prózai . ez a kifejezés, de ezúttal mindenképpen helyénvaló. Kettőt közülük ugyanis egyenesen azzal a céllal állítottak össze, hogy a versmondóknak, ünnepségek rendezőinek legyenek vele hasznára, segítségére. Beszélgetés a forradalommal Ez az egyik kötet, amely címe alatt külön jelzi is: Versmondók könyve. A Nagy Október 60. évfordulójára válogatta és szerkesztette Borbély Sándor úgy, hogy főként ifjúsági ünnepségeken adhassák elő egy-egy darabját. Hét ciklusra oszlik az antológia, melyben zömében magyar és szovjet költők alkotásai sorakoznak, de helyet kaptak olyan világhírű szerzők, is, mint Bertolt Brecht, Paul Eluard, Nazim Hikmet, Pablo Neruda, Vi- tezslav Nezval, Laco Novomes- ky és mások. Mintegy jelképezi ez az összetétel, a költők sokszínű nemzeti hovatartozása az internacionalizmus gonA versmondók könyve címlapja dolatát, mely a kötet egyik alapeszméje. A hét ciklus egy-egy adott téma köré fonódik, így az előadóknak megkönnyíti a megfelelő vers kiválasztását, de egyben jó felépítését is adja a kötetnek. A proletariátushoz fűződő kapcsolatról vallanak az elején a költők, majd a forradalomról szólnak az oroszszovjet költészet egyéniségei, utána magyarok forradalmi élményeit kapjuk, ezt egy teljes Lenin-ciklus követi, utána az építőmunka, az új hazaszeretet érzései kapnak hangot, s végül az a remény, amelyet a Szovjetunió létrejötte ébresztett a világ minden népében. Kitűnő lehetőséget nyújt e könyv a válogatásra a versmondóknak. De érdemes csupán olvasgatni is. Verses országjárás A Magyar Irodalom Gyöngyszemei sorozatban megjelent új kötet címe tulajdonképpen kettős értelmű. Ezt az országjárást ugyanis éppúgy érthetjük térben, mint időben. A Fodor András által válogatott és szerkesztett antológia a múlt és a kortársi költészetnek azokat a szép alkotásait csoportosította, melyek hazánk tovatűnt és mai tájaira vezetnek el. Hajdanvolt és élő poéták kalauzolásával. Fák, ligetek, erdők tájain járunk az első ciklusban, aztán folyókhoz, tavakhoz, majd rétekre, mezőkre megyünk, s hegyeken, völgyeken, ■ falvakon, tanyákon folytatódik a költői országjárás, hogy végül utcákat, tereket is bejárva, megismerve, a vándorok vallomásai zárják a sort Janus Pan- noniustól, Bornemisszán, Balassin, Csokonain át nemcsak Váci Mihályig, hanem Baranyi Ferencig, s a többi mai fiatalig, egyben kissé a jövőbe is mutatva. A verseket — évszázadoktól függetlenül is — közös eszmei tónus hatja át. Találóan írja egy helyen előszavában a válogató, hogy afféle szerelmes földrajz ez. Mert végül is arról szól kimondva, kimondatlanul valamennyi — a bevezetőt idézve —, hogy „mit ér a föld, ahová születésünk, élményeink szerint tartozunk”. S erről a költő-vándor tud vallani a leg- odaadóbban. Tiszta, fölemelő vallomás ez a kötet, melyben hét évszázadból 275 költő szól hozzánk. Eredeti és dicséretes a gondolat, amely létrehozta ezt á sajátos csoportosítású antológiát. S dicséretes, értékes a megvalósítás is. Ebben a keretben szinte újra ráébredünk egy-egy ismertebb vers szépségére, de rácsodálkozunk arra a sok szépségre is, amelyről e költemények szólnak, vallanak, mindarra, amit oly sokféleképpen bemutatnak. S e verses történelmi-földrajzi kalandozás jó érzésével mondogathatjuk a kötet költői egyikének. Hollós Korvin Lajosnak a sorait: „.... benned mi és Te mibennünk virulhatsz, / szabadság földje, édes Magyarország”. Fénykerék Mindenképpen újdonság ez a kötet, amelyben huszonhat fiatal bolgár költő '260 versét válogatta össze (s látta el jegyzetekkel, élőszóval) Király Zoltán, a Kozmosz Könyvek sorozatban. Üjdonság kétszeresen is. Egyrészt azért, mert a szerzők többsége ezúttal jelenik meg először magyarul (csupán hat-nyolcnak közölték néhány alkotását folyóirataink), másrészt pedig azért, mert költeményeik javarésze otthon sem oly rég látott napvilágot. Jóformán mindannyian fiatal vagy még fiatalabb költők, a legidősebbjeik is a negyvenhez közelednek. Ám legfőbb közös vonásuknak mégis hiba lenne elsődlegesen fiatalságukat említenünk, hanem azt a jellemvonásukat — amely nem a kor szerinti, hanem a lelkiszellemi fiatalságra jellemző —, hogy feszülten figyelik napjaink valóságát, új mondanivalóikhoz ugyanakkor új formákat, kifejezési lehetőségeket keresnek. Tíz neves magyar fordító munkájának köszönne- tő, hogy mind mondanivalójukat, mind az esetenként merész kísérleteik ízet, lényegét meg- érezhetjük a lapokon. Természetesen — mint az előszóban olvashatjuk — nem szolgálhatja a teljességet ez az antológia. A fiatal korosztályon is népesek és a tehetségek különféle mércékkel mérhetők. Ez nyilvánvaló korlátokat állított. De hasonlóképpen az a magában véve biztató jelenség is, hogy csupán a legfiatalabb korosztályból az utóbbi két-három évben közel negyven új tehetség jelentkezett verskötettel, sokan egészen eredeti, egyéni hanggal. így is igen örvendetes, hogy e kötettel újabb ablak nyílt a legfrissebb bolgár irodalomra. A Reményhez A XVIII. század tragikus sorsú, mégsem tragikus hangú költőjéhez, Csokonai Vitéz Mihályhoz visz közelebb ez az ügyes válogatás, amely a debreceni poéta egyik legkiválóbb ismerőjének, Vargha Balázsnak az érdeme. Ügy válogatta, szerkesztette az ízléses könyvecskét, hogy a maga alig nyolcvan lapjával is összeállhat az alapvető kép a címadó A Reményhez költőjéről. Méghozzá olyan kép, amelyben helyet kap csúfondáros, vidám hangulatú költészete éppúgy, mint keserédes szerelmi versei, s nem kevésbé aggódó sorai a haza közállapotairól. A rövid utószó külön is felhívja fiatal olvasói figyelmét (hiszen elsősorban nekik készült a válogatás), hogy ne tévedjenek: hiba volna a versekben csak a tréfálkozást látni, mivel Csokonai korának legjobb költője volt, akit népe, az emberiség sorskérdései izgattak, foglalkoztattak, s munkássága eleven értéke irodalmunknak. Az ifjú olvasóknak megköny- nyíti a versek élvezetét a praktikus szómagyarázat éppúgy, mint Kovács 'Tamás sajátos technikájú, archaizáló számos illusztrációja. Kovács Tamás illusztrációja a Csokonai-kötetben: Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz. (Félő, hogy a recenzens a reklámkeltés látszatába esik, ha az ismertetés kapcsán a kötet áráról is szól. Ám közművelődésünk, könyvkiadási politikánknak egyik pregnáns példája, hogy ez a finom papírra nyomott, kemény kötésű, illusztrált, gusztusos könyvecske mindössze 12 forintba kerül.) S.