Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-29 / 280. szám

19T7. NOVEMBER 29., KEDD 5 Higanygőzlámpák Tárnokon Tárnokon most dolgoznak a közvilágítás korszerűsítésén. Ennek első lépéseként a köz­ség két alközpontjában, a Ha­zatérők útján és a Rákóczi úton, ahol eddig százméteren­ként egy-egy negyvenes égő világított, húsz-húsz higany­gőzlámpát szereltek fel. A község lakosai örömmel vet­ték tudomásul, hogy ezentúl a fontosabb útvonalakon nem kell félhomályban járniuk. Különösen nagy szükség volt ezekre a lámpákra azért, mert ezeken az utakon járnak haza este az iskolából a második műszakban tanuló gyerekek. Az idén az ófaluban foly­tatják a közvilágítás felújítá­sát; a főútvonalon szintén húsz higanygőzlámpát szerel­nek feL Fröccsöntött dobozok A Pomázi írószer Szövetkezetben új, NDK fröccsöntő gépet vásároltak. A gép segítségével nagy méretű írószer-csomagoló dobozokat gyártanak. Halmágyi Péter felvétele A ráckevei járás mérlege Rendszer a földeken, kimagasló hozamok A ráckevei járás termelő- szövetkezeteiben 1970-ben 10 ezer 674 volt a dolgozók szá­ma, ami tavalyra már 2588- cal mindössze 8086-ra csök­kent, főleg elöregedés és már ikevésbé az elvándorlás miatt. Az alacsony létszám azon­ban nem járt együtt a termelési érték csökkené­sével. S ez nemcsak a gépesítés nö­vekedésének köszönhető, ha­nem a tsz-ekben általában megvalósuló jobb munka- szervezésnek is. Ezt állapítja meg Baghy László, a járási hivatal mezőgazdasági osztá­lyának vezetője a szövetkeze-,, tek üzem- és munkaszervezé­séről készült jelentésében. Különösen nem érződik a munkaerő megfogyatkozása azokban a termelőszövetkeze­tekben, amelyek egyes ter­ményüket valamilyen iparsze­rű termelési rendszerhez csat­lakozva állítják elő. A rend­szerekben alkalmazott nagy teljesítményű gépek 6—8 ki­sebb teljesítményű masina munkáját végzik el. S két mű­szakban is — a segédszemély­zetet leszámítva — csupán két emberrel. Ugyanakkor a ki­sebb gépekhez is egyenként két ember kell, tehát az ezek helyébe lépő egyetlen kor­szerű, nagyteljesítményű gép használata 10—14 ember mun­káját teszi feleslegessé, illet­ve más munkánál hasznosít- hatóvá. . Nagy mértékben csökkent a munkaerőigény az állatte­nyésztésben is ott, ahol szako­sított, gépesített telep épült. Míg azelőtt egy ember 10—15 tehén gondozását láthatta el, a korszerű gép és technológia alkalmazásával egy 300 tehenet befogadó telepen mindössze 8—10-en dolgoznak. Sokat lendít a termelé­kenységen a jól kidolgozott bérezési rendszer is. Zavaró­lag hat azonban, hogy a ter­mékeket átvevő vállalatok be­fogadó és feldolgozó, vala­mint tároló kapacitását egyál­talán nem, vagy nem kellő mértékben fejlesztették. Ezért nem volt folyamatos és egyenletes a terményátvétel és emiatt a tsz-ek nem tudták a betakarítási időszakban gépeik teljesítőképességét teljesen kihasználni. Másrészt egyes tsz-ekben ettől függetlenül sem használták ki a gépek kapacitását és az azokkal dol­gozók munkaintenzitását. Szembetűnő fejlődés mutat­kozik azonban a dunavarsányi Petőfi, a budapesti Duna, a három kiskunlacházai, a két dömsödi és a ráckevei Arany Kalász Tsz-ben. A járás töb­bi szövetkezetében részben a megművelt föld kisebb terü­lete, részben a tárgyi és sze­mélyi feltételek hiánya miatt nem alakultak ki a termelé­si rendszerek alkalmazásához szükséges feltételek. Ezért nem megfelelő a technológiai fegye­lem, és a munkaszervezés ha­tékonysága sem kielégítő. A termelési rendszerek­nek nagy szerepe van a terméseredmények javítá­sában. Néhány példa: a ráckevei Aranykalász Tsz 1970-ben hektáronként 17,9 mázsa bú­zát takarított be, mig ebben az esztendőben — rendszer­tagként — 56,3 mázsát. Az elő­ző évekkel szemben tíz nap­pal előbb vetette el és 12 nap­pal korábban takarította be a búzát. A szigetcsépi Lenin Tsz ugyan rendszeren kívül érte el a dicséretes 40 mázsás hektáronkénti átlagot, de a szigetszentmiklósi Szigetfő Szakszövetkezet csak 28,4, a tököli Vörös Csillag Tsz pe­dig még kevesebbet, csupán 27,1 mázsát aratott le egy hek­tárról. A termelési rendszer és a korszerű munkaszervezés ered­ményeket hozott a kukorica termesztésben is. Több, ter­melési rendszerben részt vevő tsz kiemelkedő eredménye kö­zül említsük meg a dunavar­sányi Petőfi Tsz-ét, amely hektáronként 64 mázsa t kukoricát takarított be. Ez járási rekord! Ezzel szemben a rendszeren kívül termelő tököli Vörös Csillag Tsz terméseredménye kukoricából hektáronként 36 mázsa, a soroksári Aranyka­lászé pedig még ennél is ke­vesebb, mindössze 30 mázsa volt. Sz. E. iába, az emberi lelemé­nyesség kiapadhatatlan, különösen talán akkor, ha egy kis pénzről van szó. Egyik is­merősöm mesélte a múltkor, hogy ők minden elsején fil­lérre pontos kalkulációt készí­tenek odahaza. Így lehet taka­rékoskodni. Nem rakják ugyan borítékba a különféle kiadá­sokra szánt összeget, de min­den forintnak helye van. Ahogy beszélgettünk, és fel­hajtottunk egy korsó sört, kér­tem a pincért, hozzon nekem egy adag pirított májat fejes salátával. Barátom is kért egy adag pirított májat. Érdek­lődtem tőle, hogy ő miképpen oldja meg a mindennapi bete­vőjét. — A legolcsóbban — vála­szolta. Nemigen értettem, hiszen én üzemi konyhán étkezem, vi­szonylag olcsón. Az igaz, hogy a koszt nem valami első osztá­lyú, sem minőségben, sem mennyiségben, de mit várhat az ember 5 forintért, nem ad­hatnak érte Űjházy-tyúkhúsle- vest és sült libamájat zsírjá­ban, tejfeles uborkasalátával. — Otthon eszel? — érdek­lődtem újfent. — Igen is, meg nem is. A pirított máj jó volt, újabb és egyéb épületbádogos szerkezetek kaphatók raktárról a METALLOGLOBUS Könnyűszerkezetes építőtermék telepén , Budapest XIII., Dózsa Gy. u. 57 ■TBffiTmm Telefon: 298-099 Vevőszolgálat: 401-321 Harminc éven innen és túl Az ifjúsági törvény érvényesülése a budai járásban Miként boldogul a jövő nem­zedéke? A mai generáció kö­telessége, hogy az iskolapad­ból kikerülő tizen- és huszon­évesek életének kiteljese­déséhez indulási alapot te­remtsen — emberileg és szakmailag egyaránt. Az ifjú­sági törvény a fiatalok érde­kében született: kötelezettsé­geik mellett rögzítette jogai­kat is. A paragrafusokon ki1 vül azonban lényeges kérdés: mit valósítanak meg mind­ebből az érdekeltek? A budai járásban például százötven- ezer ember él, akik közül hat­vannyolcezer harminc éven aluli. Milyen intézkedéseket tettek a tanácsok ezen a te­rületen az ifjúsági törvény végrehajtására? A tanácsok ifjúságpolitikai tevékenységének módszerei az 1971—74 közötti években ala­kultak ki már több esztende­je a megyei tanács intézkedési terve jelenti a munka alapját. Az államigazgatási szervek többsége — a megyei intézke­dési terv megjelenése után — felmérte saját területén a leg­fontosabb tennivalókat. A nevelés feltételei Ezek közé tartozik például a gyermekintézmények háló­zatának fejlesztése, valamint az iskolák nevelői munkájá­nak figyelemmel kísérése. A budai járásban a negyedik ötéves tervben 1275-tei emel­kedett az óvodai helyek szá­ma. Az ötödik ötéves terv so­rán 1125-tel terveznek töb­bet, ebből nyolcszáz már el­készült. Ha az eddigi ütemet tartani tudják, az eredeti cél­kitűzés jelentős túlteljesítésé­vel számolhatnak: Érd és Bia- torbágy kivételével a jogos óvodai igényeket ki tudják elégíteni. Az iskolák fejlesztése el­maradt az óvodák mögött: az elmúlt öt esztendő alatt a ta­nulók létszáma kétezerrel emelkedett s folyamatos gond a szükségtantermek felszá­molása. Az ötödik ötéves terv­ben hetvenegy tantermet kí­vánnak építeni, ebből elkészült már huszonkettő, valamint két tornaterem is. Az idén várhatóan meglesz további hat, s megkezdődik ötvennyolc tanterem, valamint négy tor­naterem építése Budaörsön, Pátyon, Törökbálinton. Érden és Nagykovácsiban. Minden jel arra mutat, hogy e terv­időszak végére túlteljesítik az iskolaépítési programot. Körültekintően A közéletiség gyorsításának egyik mércéje a fiatalok be­vonása a tanácsi testületek munkájába. Az ifjú tanácsta­gok aránya az 1973. évi álta­lános tanácstagi választásokat követően 15 százalék volt, s azóta az időközi válasz­tásokon ez az arány to­vább javult. A fiatal tisztség- viselők túlnyomó többsége lelkesen tesz eleget megbíza­tásának, ismeri Választókerü­letét, a helyi problémákat, többen közülük tagjai a ta­nácsok végrehajtó bizottságá­nak is. Az ifjúsági törvény elő­írásainak felel meg az is, hogy a lakások elosztásánál a he­lyi tanácsok fokozottan törőd­nek a fiatal családok, különö­sen a többgyermekesek igé­nyének kielégítésével. Ezt a megállapítást a statisztika is alátámasztja: Budakeszin a felépült lakásoknak 41, Buda­örsön 55, Diósdon 74, Perbá­lon 65, Solymáron pedig 80 százalékát kapták az ifjú há­zasok. A tanácsok gondoskodnak hatáskörük kereteiben a sza­bad idő kulturált és hasznos eltöltésének feltételeiről is. A járás 23 települése közül, húsz helységben található művelő­dési intézmény: 11 művelődési ház, 4 ifjúsági ház, 24 közsé­gi könyvtár, 26 fiókkönyvtár várja az érdeklődőket. Hu­szonhét ifjúsági klub szervezi programjait a fiataloknak; kö­zülük 19 területi jellegű mű­velődési házakban. 8 pedig termelőszövetkezet kezelésé­ben. Ezek egyre inkább ott­hont adnak a tizen- és hu­szonéveseknek. Tömegsport, leleményességgel A fiatalok egészséges élet­módra nevelésének tekinteté­ben örvendetes, hogy az ifjú­ság tömegsportjában is ta­pasztalható előrelépés. A ta­nácsok testnevelési és sport- mozgalom fejlesztésével kap­csolatos feladataikat — kü­lönös tekintettel az Edzett if­júságért mozgalomra — öt­éves intézkedési tervben ha­tározzák meg. S annak érde­kében, hogy minél szélesebb tömegek kapcsolódjanak be a rendszeres testmozgásba. együttműködési megállapodást kötött a KISZ budai járási bizottsága, az MHSZ budai já­rási vezetősége, valamint a bu­dai járási úttörőszovetség. En­nek értelmében egyeztetik a sportrendezvényeket és egysé­ges eseménynaptárt adtak ki. A jelenlegi helyzetben pedig arra kell törekedni, hogy egyre több helyen teremtse­nek lehetőséget a kevésbé eszközigényes napi sportolás­ra. Nem okozhat gondot — egy kis leleményesség kell hozzá — lakótelepeken ping­pong asztalok felállítása, kis­pályák kialakítása. F. G. Szépül az Országház Új díszben a főhomlokzat Leveti állványburkát az Or­szágház Kossuth Lajos tér fe­lőli főhomlokzata, hogy most már megszépült arcát mutas­sa a hazai és külföldi érdek­lődőknek. Nevezetes évfordu­lón fejeződött be a szárny műemléki felújítása, hiszen 75 évvel ezelőtt tartották meg a „tisztelt házban” az első or­szággyűlést. A Steindl Imre tervezte Par­lamentre ráfért a csinosítás. Mindenekelőtt a II. világhá­ború, no, és a főváros szeny- nyezett levegője is kikezdte csipkeruháját. Műemlékről lé­vén szó, a főhomlokzat hely­reállítását előkészítő munka vezette be, s mivel az eredeti dokumentumok nagy része el­veszett, többek között fény­képek segítségével idézték vissza az 1902-es külsőt. Süttön 1975-ben, a helyben bányászott kemény mészkő formázásával láttak munká­hoz a kőfaragók és a szobrá­szok. Sok anyag kiszóródolt a minőségi szűrőn, hiszen csak azokat rakták föl a Parla­mentre, amelyek 200 évnyi matuzsálemi kort is épségben megérnek. A csakis ilyen mészkövekből vésték, csiszol­ták a homlokzati elemeket, a keresztrózsákat, a rozettákat, a szerkezeti és a szobrászati díszítő formákat. Leemelték helyéről Mátyás király és Nagy Lajos szobrát is, s Ferenci Bé­la szobrász keze munkája nyo­mán gyógyultak be a királyok „sebei”. A homlokzatot 1976 júliusá­ban állványozták fel, és a Kő. faragó Vállalat — már úgy is mondhatni — „országházi” brigádja több mint 2600 kö­vet illesztett helyére, az ele­mek között akadt négy és fél tonnás és 150 kilogrammos is. A műemléki pontosság dicsé­ri a szakemberek munkáját és a rövid határidő betartása is a javukra írandó. A mintegy 1800 négyzetméternyi falfelü­letet másfél év alatt újították fel, míg hasonló nagyságú munka, a kongresszusi ülés­terem rendbehozatala öt évig tartott. Az állványzat lebontása után a következő napokban a lép­csőkön dolgoznak majd a szak­emberek. L ausitzerből már megérkeztek a gránitból kifa­ragott garádicsok, amelyeket várhatóan az év végéig il­lesztenek a helyükre. A míves díszkaput is — eredeti felvé­tel alapján — rendbehozták, s rövidesen a helyére kerül. Ja­nuárban tehát az Országház főépülete már teljes díszben ékesíti a Kossuth Lajos teret, a munkások pedig a további szárnyakon folytatják a Par­lament „öltöztetését”. korsó sört érdemelt. Megint szóba került a családi költség- vetés. Barátomnak a felesége is dolgozik, de plyan munkaidő­ben, hogy mindennap főz oda­haza. Amikor a fizetést be­osztják, a konyha is megkap­ja az egész havi kvantumot, mint ahogyan mindenre egész havi összeget tesznek félre. Lakbér, számlák, mosószerek és így tovább. Barátomnak is kü­lön rubrikába kerül az ebéd­pénze; erre havonta 200 forin­tot kap, hogy az üzemi kony­hán fizesse be minden napra az ebédjét, — De én nem fizetem be, mert így olcsóbban jövök ki — tájékoztatott. Észrevette, hogy nem jó a felfogóképességem, nem értem az egészet. Valóban nem ér­tettem, hiszen mindennap Atte- rembén enni és mellé két kor­só sört lehajtani nem futja kétszáz forintból, ennyit én is tudok. Bővebb magyarázatra van szükség. Ezt azonnal meg is kaptam. — Az üzemi konyhára én nem fizetek be — mondta — majd bolond lennék, amikor főz az asszonypajtás minden­nap. — Jó, jó, de hiszen a költ­ségvetésből leemeled a havi pen­zumot az üzemi étkeztetésre, tehát a feleséged nem számít­hat rád is az ebédnél. Nem is számít, tudtam meg később. Hiszen az asszony úgy tudja, hogy barátomnak min­dennapra megvan a jegye és rendesen bekebelezi az üzemi kosztot. Ugyebár az előbb már említettem, hogy havi kétszá­zért nem lehet vendéglőben ebédelgetni, enni viszont min­dennap kell valami keveset, pláne egy sokat mozgó fiatal­embernek. A megoldás utólag úgy tűnik, hogy pofon egysze­rű. Az ember egész nap lót-fut. hát úgy intézi dolgát, hogy dél körül a lakására is felugrik. — Mi újság van szívem? Főzöl? Fözögetel? Hű, de jó illata van — mondja dicsérően. S mit tesz ilyenkor a jó feleség? — Kapjál már be egy falatot, tudom, hogy az üzemi kony­hán. milyen gyatrán főznek. — Csodálhat- e. hogy a féri több falatocskát is bekap, hiszen éhes, meg aztán úgy se sajnál­ják, amikor látják, milyen jó étvággyal eszik. Ezt a módszert kell követni a hét páros napjain. A párat­lan napokon fordítva keii el­járni. Csak később, úgy két óra tájban ugorjunk fel, amikor már a család megebédelt: — Nektek, mi volt az ebédetek? — érdeklődtjünk úgy, mintha mi már túl lennénk rajta. Az asszonyka megmondja. Erre fel, ha nem kérdezne vissza, hogy nálatok mit adtak, akkor nyugodtan elő lehet rukkolni a panasz szavakkal: — Levesnek valmi vízféleség, a második meg két szem hús. egy falat krumplival, amelyet nem lehe­tett meoev.ni. mert olyan dédé- tés volt. Mit mondhat erre egy jó feleség: — Mindjárt sze­dek fiam és egyél valamit. — Így kell öregem olcsón ét­kezni — mondta fölényesen. Rendben van, gondoltam ma. gamban. de mit csináljon az, akinek nincs felesége? Nősül­jön meg? Az viszont többe ke­rül havi lc,étS"Aznál! Gázdagh István i £U — a iecj óidéiban

Next

/
Oldalképek
Tartalom